//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

13. CSALLÓKÖZ „NÉVTELEN” * CSALLÓKÖZ – VELICHOVKY – CSALLÓKÖZ „... úgy vizsgálgatták az ember

13. CSALLÓKÖZ „NÉVTELEN” * CSALLÓKÖZ – VELICHOVKY – CSALLÓKÖZ „... úgy vizsgálgatták az ember


 

CSALLÓKÖZ „NÉVTELEN” *

CSALLÓKÖZ – VELICHOVKY – CSALLÓKÖZ

... úgy vizsgálgatták az embereket, mint a kupecok a lovakat a vásárokon.”

41. Farkasordító hideg szállt a csallóközi tájra. Az emberek lépése alatt csikorgott a hó. Emberemlékezet óta tán nem volt ilyen hideg. A befagyott Dunán nem csak emberek közlekedtek, hanem nehéz gépeket is szállítottak. A naptár 1947. januárt mutatott.

Már korábban hallani lehetett arról, hogy Csehszlovákia az állampolgári jogok megvonásával, vagyonfosztással, tömeges kitoloncolásokkal és kitelepítésekkel akar megszabadulni a hatszázezres lélekszámú szlovákiai magyar kisebbségtõl. A magyarság teljes felszámolását az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogram tette volna lehetõvé. Azonban a potsdami konferencián nem kapta meg a nagyhatalmak engedélyét arra, hogy a magyar kisebbséget az eredeti elgondolás alapján kitelepítse. Ekkor Beneą köztársasági elnök és a Gustáv Husák vezette Szlovák Megbízotti Testület új módszerekkel igyekezett likvidálni a dél-szlovákiai magyar kisebbséget. Belsõ (csehországi), illetve külsõ (Magyarországra) kényszertelepítéseket hajtottak végre. A csehországi akciót hivatalosan „munkaerõ-toborzásnak” nevezték. Ezekkel az 1945 végi és 1946-47. évi csehországi deportálásokkal kényszerítették ki Magyarországtól a lakosságcsere-egyezmény aláírását, illetve a lakosságcsere beindítását. A Csehországba való kényszertelepítésüktõl úgy menekülhettek volna meg, ha „reszlovakizálnak”.

Mi volt a reszlovakizáció? A csehszlovák kormány adta olyan lehetõség, amelynek alapján a  Csehszlovákiában élõ magyar nemzetiségû polgárok megváltoztathatták a nemzetiségüket, s úgymond önként szlovákoknak vallhatták magukat (elfajzott magyarok, akik csak tévedésbõl hiszik magukat magyarnak, s szeretnének - újólag - szlovákokká válni.) Így újból csehszlovák állampolgárok lettek, nem deportálhatták õket Csehországba, elkerülték a kitelepítést Magyarországra, s rájuk nem vonatkozott a kollektív bûnösség alapján elrendelt vagyonelkobzás. (Véleményem szerint ebbõl az következik, hogy aki ezek után is magyarnak vallotta magát, mind õ, mind az azóta született leszármazottai a törvény el nem törlése okán mind a mai napig bûnösöknek számítanak.) Bizony, több mint 300 ezer fõre terjedtek ki a reszlovakizálási kérelmek. A családfõk számára a reszlovakizációs bizottság lehetõvé tette, hogy a bizottság elõtt tagadják meg nemzetiségüket családtagjaikkal együtt…

János, aki egy csallóközi kis településen élt feleségével, három fiával és anyósával, megtagadta volna önmagát – magyarságát, ha kérelmet nyújtott volna be a reszlovakizációra. Mivel három kiskorú gyermeke volt, titokban számított arra, hogy a hatóság elnézõ lesz, és nem hurcolják el õket. Azért is gondolta így, mert a faluban már elterjedt a kitelepítés híre, valamint a névsor is. Úgy tudta, családja nem szerepel a névsorban. Amikor a katonaság körülfogta a falut, Jánosnál is megjelentek a falu „elöljárói”, hogy bejelentsék, neki készülnie kell családjával együtt a másnapi kitelepítésre. Anyósának azonban nem kellett mennie.

Természetesen a kitelepítõ bizottság is tudta, hogy idõsebb személyekre Csehországban nincs szükség, mivel erõs kezek kellettek azokra a területekre, ahol korábban a szudéta-németek éltek. Õket a hatóság már kitelepítette, viszont az állataikat nem vihették magukkal. Erre kellett a kitelepítés, hogy a magyarok gondoskodjanak az állatokról, valamint a földek megmûvelését is végezzék el.

Nem sok idõ maradt a készülõdésre. János hamar böllért hívott, hogy az ólban röfögõ csonyát levágják. Márta, János felesége kisírt szemekkel csomagolta a legfontosabb ruhanemûket, gondosan kikeményített ágynemût, és mindezt egy 140-120-180 cm-es ládába helyezte el, ami késõbb a három gyermek fekhelyéül is szolgált. Hajnalra a disznóvágással és annak elcsomagolásával is végeztek.

* Ez az írás édesapám visszaemlékezései alapján készült és apai nagyapám, s mindazok emlékére ajánlom, akiket a második világháború utáni vérzivataros, kusza idõkben ártatlanul meghurcoltak, megaláztak, kisemmiztek, földönfutókká tettek az alig-gyõztes kishatalmak. Csak a személyneveket változtattam meg, minden egyéb szóról-szóra a leírtak szerint történt, s a szereplõkbõl hárman még a mai napig is élnek. Legyenek õk a tanúim erre az embertelen korszakra. (A szerzõ kérésének megfelelõen név nélkül közöljük a visszaemlékezést.)

42 A faluban megkezdõdött a kitelepítés. A teherautókra a katonaság rakta fel a megengedett csomagokat.

Jánoséknál is megállt a teherautó. Hogy könnyebben fel tudjanak rakodni, és hogy az úton ne legyen akadály, az autóval az udvarba tolattak. Elõbb azonban rõzsével kellett az árkot kitölteni, mert a kapu elõtti híd keskenynek bizonyult. Megtörtént a felrakodás. A teherautó rakterén már ekkor két család szorongott.

Helyet kellett készíteni egy kályhának és annak a ládának, amelybe Márta csomagolta a ruhanemût. Búcsúzkodás után ebbe a ládába helyezték el a két fiút, Olivért, aki tízéves, és Ádámot, aki nyolcéves volt. A legkisebb fiút, Lacit, aki még nem volt ötéves, egy katonazubbonyba becsavarva az autó kabinjában a motorházra ültették. A felnõttek a nyitott teherautón, dermesztõ hidegben, pokrócokba burkolóztak. A kocsi elindult, és könnyes szemmel, integetve búcsúztak az autón ülõk az otthon maradottaktól.

Nagymegyeren nagy sürgés-forgás vette körül azt a tehervonatot, amely a magyarok kitelepítésére volt kiállítva a legszélsõ sínpáron. Jánosék is megérkeztek. A katonaság hamarosan négy családot és a megengedett csomagokat átrakta egy vagonba. Senki közülük nem tudta pontosan, hová fogják õket szállítani. Hogy a vagonban kissé meleg legyen, János a magukkal vitt kályhát beállította, dróttal kikötötte, hogy menetközben ne boruljon fel. A kályha csövét a vagon oldalsó szellõzõnyílásán kivezette, majd a vasútállomáson körülnézve fát és szenet csent, és befûtött. Mivel a mozdonyokat szénnel fûtötték, könnyû volt hozzájutni. A vagonban a tizenkét személyen kívül volt egy kecske és egy malac is. A kályha közvetlen közelében „kellemes” meleg volt, ám a vagon többi oldalán a kilélegzett párától, valamint az állatoktól jégcsapok képzõdtek. A kecskének nagy hasznát vették a vagonlakók, mert a gyerekeknek végig az úton tejet biztosított.

Az ajtókat bezárták, és a szerelvény katonai felügyelet alatt elindult Csehország felé. Ahol csak lehetett, ezt a szerelvényt félreállították, hogy a gyorsabb járatoknak szabad sínpárt biztosítsanak. Így aztán elõfordult, hogy több órán keresztül vesztegelt a szerelvény a vasútállomásokon. Ilyenkor alkalom adódott arra is, hogy ne csak a mozdony legyen feltöltve szénnel-vízzel, de a kályha környéke is megteljen.

Az asszonyok siránkoztak, imádkoztak, és a gyerekekkel foglalkoztak. A férfiak pedig, ha csak tehették, amíg a szerelvény vesztegelt, igyekeztek az állomásokon elõteremteni azt, amire a családnak szüksége volt. Továbbá érdeklõdtek afelõl, hová viszik õket, vagy „belsõ melegítésre” italt kerestek.

Malacky vasútállomásán történt, hogy János és néhány férfi a vagonból távozott egy kis „belsõ melegítésre”. Értesülésük szerint arra számítottak, hogy a szerelvény tovább vesztegel. Azonban nem így történt. A vonat elindult, és a férfitársaság lemaradt. A vagonban maradottak sírtak, zokogtak, verték a vagon oldalát, és imádkoztak azért, hogy egymásra találjanak. A vonat meg csak ment és ment. Jajgatásuk erõsebb volt a vonat zakatolásánál. Ez a körülmény vezetett oda, hogy a társaság megfeledkezett a fûtésrõl. Már csak kevés parázs izzott a kályhában. A tüzet sikerült feléleszteni, olyannyira, hogy a kályha tüzétõl menet közben a vagon oldala is kigyulladt és a levegõáramlattól lángolni kezdett. A vagonban lévõk próbálták a tüzet oltani pokrócokkal, meg a kályha közelében elhelyezett vízzel, de megfékezni teljesen így sem tudták. Szerencséjükre a szerelvény egy pályaudvarra futott be, ahol a vasutasok kívülrõl eloltották. A vagon oldalán elég nagy nyílás keletkezett, amit a vasutasok bedeszkáztak.

Néhány óra várakozás után a vonat ismét elindult. Annak ellenére, hogy a bedeszkázott résre pokrócot is erõsítettek, a hideget nem lehetett kizárni. Már a kályhában sem ropogott a tûz, csak a fogaik vacogtak. Továbbra is egy-egy állomáson félreállították a szerelvényt, hogy a személyvonatok és a gyorsabb járatok tudjanak haladni.

Hradec Králové-állomáson állt a vonat, amikor a vagonon a vaspántot felnyitották, az ajtót félretolták, ott álltak a férfiak, akik Malackynál lemaradtak. Azt az örömöt elmondani szinte lehetetlen. Amikor már túl voltak a nagy örömön, könnyeiket is felitatták, egymásnak mesélték el a történteket. A férfiak arról beszéltek, milyen vonaton utazva érték utol a szerelvényt, a vagonban lévõk pedig azt, ami velük történt.

Már együtt voltak a családok, amikor a vonat befutott a végállomásra, Jaromeøbe. Ott a vonatot a szélsõ vágányra állították és megkezdõdött a kirakodás. Ez azonban nem ment egyszerûen. Az ott lévõ gazdák úgy vizsgálgatták az embereket, mint a kupecok a lovakat a vásárokon.

Megnézték, milyen a fogazatuk, elég erõsek-e a paraszti munkára, s azt tudakolták, foglalkoztak-e már állatokkal, tudnak-e fejni? Netán népesebb-e a család? Sok szájnak több betevõre van szüksége.

Már sötétedett, mikorra mindenki „elkelt”. Csak János és a családja maradt a vagonban. Nem csoda, hogy egyik gazda sem tartott rájuk igényt, hisz János cipész volt, Márta pedig varrónõ, aki tehenet ugyan látott, de fejni sosem fejt. Meg aztán ott volt a három gyerek is, akiket természetesen a gazdáknak kellett 43 volna eltartani. Jánosék nem kellettek senkinek sem. Az elöljáróságnak azonban kötelessége volt õket a vagonból kitenni, és éjszakára szállást biztosítani. Mivel a vonatnak tovább kellett mennie, Jánosékat kipakolták az addigra jéggé fagyott, letaposott hóra, majd az elöljárók intézkedtek az elszállásolásukról.

Egy szálloda elõcsarnokában rakták le a csomagokat, amiket a kitelepítés során engedélyeztek, majd egy szobába terelték õket. Nemcsak kint volt hideg, de a szoba sem volt fûtve. Ezért Márta kézzel-lábbal mutogatva megkérte az ott jelenlévõ hölgyet, hogy gyújtson be a kályhába, különben megfagynak. Talán a hölgy megsajnálta a gyerekeket, és hamarosan fát hozott és begyújtott. Márta csak másnap tudta meg, hogy a tüzet gyújtó hölgy nem volt más, mint a szálloda tulajdonosnõje. Igyekezett is elnézést kérni tõle.

Márta kizárólag csak magyarul tudott, így leginkább csak mutogatott. Jánosék a szállodai szobát csak éjjelre kapták meg.

Másnap átszállították õket Velichovkyba, öt kilométerre Jaromeøtõl, egy félig rombadõlt iskolába.

Egyetlen helyiség volt az iskolában, ahol még épségben megvoltak a falak, valamint a mennyezet. Viszont ez volt a legnagyobb, ami ilyen nagy hidegben inkább hátrány volt, mint elõny, mert a kémény használhatatlan volt. János az egyik ablak közelében elhelyezte a magukkal hozott kályhát, majd az ablakon át kivágott kis résen kivezette a kályha csövét. Fûtésre alkalmas fát keresett, nagy szerencséje azonban nem volt. Talált ugyan egy kevés padlódeszkát a szomszéd helyiségekben, meg szalmát. Már sötétedett, mire a kályhában végre fellobbant a szalma lángja, majd sisteregve rajta a fagyos padlódeszka is. Márta eközben a két nagyobb gyerekkel szalmát hordott a helyiségbe, erre pokrócok kerültek, lepedõ, majd a fehér dunyhák alá bebújtak a fiúk. János, aki most fõleg a fûtõ szerepét töltötte be, igyekezett némi meleget csinálni, de a szél többször is belefújt a kályhacsõbe. Villany nem volt, fény csak akkor, ha a kályha ajtaja nyitódott.

Megvirradt. Csak most lehetett látni azt, amire Márta már éjjel gyanakodott. A padlózatot hamu és pernye lepte el. A futkározó egerek lábai nyomát õrizték a dunyhák, amitõl Márta sírógörcsöt kapott.

Szerencsére „csak” pár napot kellett az iskolában lakniuk. Végre kaptak lakást egy hosszabb cselédházban.

Ez a lakás a szomszéddal közös konyhából és egy szobából állt. A konyhán egy idõs nénivel osztoztak, akit mindenki babièkának (nagymamának) szólított.

János a szobát igyekezett rendbe hozni. Vaságyakat hoztak a lebombázott házakból, szekrényt, asztalt, székeket fabrikált öreg bútorokból. Márta a konyhában próbálta használhatóvá tenni az ott lévõ sparheltet. Így lassan berendezkedtek. Az említett cselédház közelében több lakóház, üzlet, istállók és a posta úgy volt építve, hogy egy kör alakú, nagy udvart alkotott. Az udvarban a betonmedencében hatalmas trágyadomb, odébb kovácsmûhely állt. Ez inkább faluhoz hasonló része volt a településnek, Velichovkynak.

Valójában az említett udvartól, háztól kissé távolabb terült el az a városrész, ahol a gyógyfürdõk és a hozzájuk tartozó épületek, villák, uszoda, medencék, szállodák és éttermek voltak. A fürdõ egy elég nagy kiterjedésû, rendezett parkban volt, melyet akár arborétumnak is nevezhetnénk, mivel nagyon sokféle fa és bokor volt benne. A sétányokat tuják szegélyezték, a padok körül a futórózsák lugast alkottak.

A sokféle fenyõfa egy csallóközi emberre nagy hatást tudott gyakorolni. A park egyik részében egy tetõvel ellátott, kör alakú nyitott emelvény, az úgynevezett „zenepavilon” állt, ahonnan a rezesbanda gyakran térzenét szolgáltatott. Nevezetesebb ünnepeken az összes sétányt több száz színes égõ tette látványossá. A parkon kívül volt még a hegyi park is, amit a fürdõben tartózkodók nagy számmal látogattak.

Korábban már szó volt arról, hogy az embereket a vagonokból elszállították a gazdák. Voltak, akik Dolanyba, Liticébe, Smiøicébe kerültek, ahol földeken dolgoztak, vagy állatokkal foglalkoztak. Jánosék viszont a fürdõhelyre kerültek, s mivel állatgondozóként nem keltek el, más munka után kellett nézniük.

Elõször a gyógyfürdõ konyháján kaptak munkát, ahol zöldséget, krumplit tisztítottak, mosogattak és takarítottak. Ehhez ugyanis nem kellett nyelvismeret. Sõt még bizonyos értelemben elõnyük származott belõle, hisz a konyhában bõségesen ellátták õket élelemmel, és a gyerekeknek is vihettek haza fõtt ételt.

Késõbb János több munkakört betöltött. Volt iszapkitermelõ a gyógyfürdõ részére, csillés, munkás a parkban, majd az iszapfürdõben iszapkezelõ. Ez utóbbi munka abból állt, hogy a megtisztított iszapot a megfelelõ hõmérsékletre gõzzel felmelegítette, majd fakádakban elhelyezte a betegek részére. Márta a konyhai munkák után késõbb irodákat takarított, majd a színház ruhatárában alkalmazták, ahol barátságot is tudott kötni az ott dolgozó hölgyekkel.

A gyerekek? Nos, Olivért és Ádámot iskolába íratták, ahol megtanulhattak csehül. Egyedül Laci járt óvodába. Talán õ felejtett el leghamarabb magyarul beszélni. Az egész napos óvodában csak csehül hallott beszédet, este meg hamar az ágyba került. A település egyik dombján a templom körül temetõ terült 44 el. Olivér és Laci szívesen jártak ministrálni. Temetéseken a gyászszertartást és a menetet rezesbanda kísérte. A halottat lovakkal vontatott halottaskocsin gyászhuszárok szállították fel a dombra, a temetõbe.

János és családja a körülményekhez képest jó helyre került. A cseh emberek megszerették az egész családot, amit õk is viszonoztak. A gyerekek barátokat szereztek és jól érezték magukat. Jánosék igyekeztek beilleszkedni munkahelyükön, és jó kapcsolatot tartani munkatársaikkal, barátaikkal. Ennek ellenére a szülõk honvágyát semmi sem tudta csillapítani. Sokszor gondoltak az otthon maradt rokonokra, szomszédokra és ismerõsökre. Reménykedtek abban, hogy egyszer eljön az idõ, amikor viszontláthatják szeretteiket a szülõföldön. Azaz mégis csak lett nagy öröm, amikor a három fiú mellé kislány született. Nem is számítottak lányra a három fiú után, így nem gondolkoztak lánynévrõl. A kórházban viszont nevet kellett adni a kislánynak. Márta úgy gondolta, legyen az a neve, ami a nõvérkének, így lett Dorottya.

Ekkor a naptár már 1948-at mutatott, szép tavaszi napok voltak. A kitelepítettek többször találkoztak, mert híre ment annak, hogy megállították a telepítéseket. Arról is suttogtak, hogy vannak olyan emberek, sõt családok is, akik hazaszöktek szülõföldjükre. János fejében többször megfordult a hazaszökés gondolata, mígnem 1948 augusztusában hazaszöktette családját. A családfõ visszatért Csehországba a munkahelyére. Pár hónapot még ott dolgozott, majd a fizetését felvéve õ is követte családját.

Újra otthon! Nagy volt az örömük, amikor újra együtt volt a család. Végre szülõföldjükön lehettek, azon a földön, ahol apáik és nagyapáik éltek. Jánosék abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a kitelepítés után a házukba nem telepítettek be sem hegyi jövevényeket, sem pedig Magyarországról áttelepült szlovákokat. Nem volt ez így minden családnál. A deportáltak bizonyos részének nagyon is megváltoztak a családi körülményei. Akadtak olyanok, akik kénytelenek voltak Csehországban maradni, mivel házukat konfiskálták, és Észak-Szlovákiából odatelepített szlovákok foglalták el. Mindez igen sok család szétesését okozta. Ma is sok szeretettel viszem nagyapám sírjára, a Csallóköz egyik kis falujának temetõjébe a megemlékezés és hála virágait, hogy vállalta a sors megpróbáltatásait, s nem tagadta meg magyarságát.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...