//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE-
PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok,
családtörténetek, visszaemlékezések
:

12. BÚCS MEZEI ISTVÁN (1934): BÚCS – MOSONSZOLNOK „Minden más búcsi háza üres volt, csak a miénkben maradtak i

12. BÚCS MEZEI ISTVÁN (1934): BÚCS – MOSONSZOLNOK „Minden más búcsi háza üres volt, csak a miénkben maradtak i


 

BÚCS

MEZEI ISTVÁN (1934)

 

BÚCS – MOSONSZOLNOK

 

Minden más búcsi háza üres volt, csak a miénkben maradtak itt a németek.”

 (Mezei Istvánt a magyar–osztrák határhoz közel esõ Mosonszentjánoson kerestem meg. Annak ellenére, hogy a kitelepítések idején mindössze tizennégy éves volt, azok közé tartozik, akik rengeteg részletet, érdekességet, történetet õriztek meg emlékezetükben. Emlékirataiban számos fontos adalékot írt le a hontalanság éveirõl.)

 Édesanyám imakönyvében – amint azt kéziratos visszaemlékezéseimben megírom – szerepel egy feljegyzés: 1938. november 7-én jöttek be a magyarok Búcsra. Nekem is vannak emlékeim errõl az örömteli napról. Egyedüli gyermek voltam, merthogy a harmincas években Búcson is dívott az egykézés.

 Édesapám 26 hold földdel, valamint a helyi református rektor úr 7 holdas bérleményén gazdálkodott az úgynevezett Hármashatárnál. 1943-ban édesapám a Kisalföldi Növénytermesztõ Szövetség elsõ díját nyerte el, mégpedig a bánkúti búza termesztésével. Két lovunk mellett, három tehenünk és két növendék állatunk volt. Az áttelepüléskor tizenegy vagonnal jöttünk, amint arról a máig megmaradt úgynevezett fuvarleveleink is tanúskodnak.

A cseh idõkben is viszonylag jól tudták édesapámék értékesíteni a megtermelt gabonát, meg a kukoricaföldekbe elvetett babot. Máig õrzöm édesanyám „csípfáját”, amivel minden évben öt-hat mázsa babot kicsépelt. Minden terményünket könnyen el tudtuk adni, a Futura Szövetkezet felvásárlói hálózatának köszönhetõen. A szövetkezet mellett a zsidó kereskedõk is sokat segítettek a felvásárlásban: emlékszem egy Kucsera nevû „tyúkászra”, akinek a batyui rendre megteltek Búcson tyúkkal, kacsával, libával.

 Búcs református falu: igen komoly református gyülekezet volt az én idõmben, de mi tizennyolc katolikus családdal együtt a dunamocsi katolikus plébániához tartoztunk. Jeles ünnepeken, húsvétkor, úrnapján, karácsonykor Bátorkeszire szoktunk járni templomba. Szlovákok csak a Vöröshomok nevû pusztán éltek, mégpedig a Klucska-család. Rokonságba is keveredtünk velük: Rácz keresztanyám lánya az egyik Klucska-fiúhoz ment férjhez. Klucskáék nagy dohánytermesztõk voltak, édesanyám is járt hozzájuk dohányt törni és feldolgozni, aminek késõbb a szövetkezetben is hasznát vette.

1940-ben kezdtem iskolába járni a posta melletti úgynevezett kisiskolába, körülbelül húsz-huszonötöd magammal az összevont elsõ és második osztályban, Tóth tanító úrnál. Minthogy én csak magyar iskolába jártam, nem tudom összehasonlítani a mi iskolánkat a korábbi évek csehszlovák kisebbségi tanításával. El lehet azonban képzelni, milyen szigorúság volt, mert Tóth tanító úr volt egyszersmind a leventeparancsnok is. Sohasem volt azonban bántóan szigorú, vitathatatlan tekintélye volt elõttünk: a szünet végén elég volt egyetlen kézmozdulat és a tanulók szófogadóan indultak vissza az osztályterembe.

A nagyiskolában Kerekes tanító és kedves felesége tanították a harmadik-negyedik osztályosokat.

Édesapámnak egészségügyi panaszai voltak, így azután egy rövid nyíregyházi, illetve aszódi átképzés után a háború legelején végleg leszerelték, így édesapám nem került a frontra. De Gáspár keresztapám, nyugodjon békében, ott is maradt a fronton. A legszomorúbb azonban a búcsi leventék sorsa volt: szegények beszorultak a dunántúli frontvonalak közé és a Fehérvár környéki harcok alatt Zámolynál haltak meg. Nemrég tudtam meg az Aranyfüst címû televíziós mûsorból, hogy a civil ruhában lévõ búcsi leventéket a ruszkik fogták el egy istállóban és tarkólövéssel végezték ki õket. Több mint húsz fiatal búcsi életért Zámolynál ilyen szörnyû véget. A község temetõjében szép emlékmû õrzi emlékét ennek a tragédiának.

Amikor exhumálták õket 1946-ban, szüleik a ruhájuk színe alapján azonosították õket.

Az oroszok a budapesti gyûrû bezárulta után ki tudták építeni a garami hídfõt és Búcsra már 1945. január 6-án bejöttek: hatalmas tüzérségi elõkészítés után, miközben szétlõtték a templom tornyát, falunkkal együtt elfoglalták Dunamocsot, Dunaradványt, s elszaladtak egészen Izsáig, abban a reményben, hogy a Zsitva túlpartjáról a Vágig tudnak tovább haladni. Paton voltak rokonaink, õk mesélték, hogy a német  38 Messerschmidtek Izsa határában az orosz páncélosokat meglepték és igazi páncélostemetõt csináltak az orosz ékbõl.

 Így azután a falunk határában megrekedt a front, rengeteg volt a menekült nép akkor nálunk, a Garam menti falvakból. A második ukrán front hetedik hadseregére maradt a feladat, hogy a németek ellenlökését felszámolja: Dunamocs és Búcs között az úgynevezett Mocsolyáknál lett a front. Ahol azután hat héten keresztül megmerevedett. Rengeteg halott volt, de Jókai Irmán és még három vagy négy személyen kívül több civil áldozatot nem követeltek a harcok. Amikor aztán a front tovább ment, 1945 húsvétja elõtt Dunamocs, Bátorkeszi és Búcs népét kiterelték a legelõre, hogy a szovjet bombázók részére ideiglenes repülõteret építsen. A háború hamarosan véget ért, s a repülõtér nem épült meg.

 (1945. április 4-én nagy csapás érte a Mezei-családot. Az édesapa, középsõ Mezei István (a nagyapa ugyanis szintén az István nevet viselte), a faluhoz közeli „tagban” „a földet a krumpli alá hengerelte”, amikor egy kóbor orosz járõr „Sztoj! Davaj konya!” felkiáltással a család egyik lovát erõvel elvette. A családban így vált április 4-ike évtizedeken keresztül az egyik ló elvesztésének emlékünnepévé.

 Az oroszok egyébként is rengeteg kárt tettek a faluban a front hat hete alatt. Amikor aztán vége lett a hadi eseményeknek, Mezei István emlékezete szerint egy jószándékú helyi kocsmáros lett a falu elsõ embere, aki persze lojális volt az új hatalommal, „lekorraborált”, de szándékosan nem tett semmi rosszat a helybelieknek, s fontos szerepet játszott abban, hogy az élet újra indult a faluban. Talán ahhoz is lehetett valami köze, hogy a búcsiakat legutoljára, 1948 októberében kezdték áttelepíteni Magyarországra, s mindössze 13 családnak kellett eljönnie. A kocsmárosból lett faluvezetõ persze reszlovakizált, s otthon maradt.

A búcsi magyar iskola nem indult meg, a szlovák tannyelvû is csak õsszel, két magyarul semmit sem tudó tanítónõ vezetésével. Mezei úrnak máig megvan az ötödikes bizonyítványa: számolni, összeadni jól megtanult, ma is emlékszik minden számra, de beszélni persze nem tud. A falu 1946 tavaszától teljes bizonytalanságba élt: a reszlovakizációs kényszer, a csehországi deportálások fenyegetése, illetve az 1946 õszén megérkezõ fehérlapok mindenkit szorongással töltöttek el. Csehországba, a „Szudétákra” 1946 telén sok búcsit elvittek. Mások, a fehérlapok tulajdonosai elkezdtek készülni a kitelepítésre. De a búcsiak 1947-ben, sõt 1948-ban is még otthon vetettek és arattak…)

1947-ben aztán arra lettünk figyelmesek, hogy egyre gyakrabban jöttek idegenek a faluba. Odajártak például a kesztölci szlovákok is, akik korábban meszet hordtak ezekbe a falukba. Õróluk kezdték mondani a búcsiak, hogy „kinézik maguknak a házakat”. Jó ideig nem akartuk elhinni, hogy bennünket tényleg kitelepíthetnek. Akkor vettük végleg tudomásul, amikor megkaptuk a bálázó gépeket: ezzel a két géppel kellett bálákba kötni a learatott lucernát, szalmát. De megvolt már a kukoricaszedés, a len, zab és a bükköny keverékét is learattuk. Még jó idõk voltak, közvetlenül cséplés után lehettünk, amikor az egyik rokon, aki mûbútor-asztalos volt, elkezdte építeni az apróállatoknak az ólakat, meg ládákat.

Mikor megjött az értesítés, hogy a ruhanemûket is be kell csomagolni, akkor már tudtuk, hogy eljött az idõ. Négy család Köbölkúton rakodott, minket a Mateosz kocsikkal a nánai állomásra vittek ki. 1948. október 23-án Párkánynána állomásról indultunk. Mi voltunk a legutolsó teljes transzport. Elõtte nagyapámmal a köbölkúti állomásra elvezettük a tehenünket, meg az üszõt, mert azt mondták, a szarvasmarhákat ott fogják vagonokra rakni. Kiderült, nem volt, aki átvegye, így hát visszavezettük két tehénkénket a faluba. Az utolsó napokban még azt reméltük, hogy azt legalább mi dönthetjük el, hogy ki kivel utazik és hova kit telepítenek majd le. Én például abban reménykedtem, hogy Kiss Géza barátommal egy helyre kerülünk, de ez sem jött össze. Õket Jánossomorjára telepítették.

Az nekünk eszünkbe sem jutott, hogy ha reszlovakizálnánk, otthon maradhatnánk. Édesapám nagymagyar volt, õ neki, meg a jó gazdáknak ez nem volt választási lehetõség. Inkább vállalták a kitelepítést.

 Mink dolgoztunk, megszületett a döntés, el kell jönnünk, amit tudunk, hozzunk át. Szó sem lehetett a reszlovakizálásról. A napszámosok közt talán több volt a reszlovakizáló, remélem, ezzel nem sértek meg senkit, hiszen õk is a saját érdekeiknek megfelelõen döntöttek. A fehérlap kézhezvétele után mindenki tisztában volt azzal, hogy tõlük, a módosabb magyar parasztoktól a csehek meg akarnak szabadulni.

 Szállóige volt akkoriban: „Hozzák a nincset, viszik a kincset.”

 Az utolsó hetekben sokat voltunk a templomban, eljártunk a református templomba is, ahova a barátaink jártak. Nagy volt a szomorúság, amikor kiderült, hogy nekünk fehérlaposoknak minden változás ellenére, el kell jönnünk. Mink még azzal is el voltunk foglalva, hogy anyai nagyanyámat áthozzuk 39 magunkhoz Perbetérõl. Mert a perbeteieket egy évvel korábban Belecskára vitték. Mi még segítettünk nekik rakodni. Édesanyám elintézte Pozsonyban Wagner magyar telepítési fõbiztosnál, hogy a nagymama velünk jöhetett egy szerelvényen, dolgait Perbetérõl a nánai állomásra szintén gépkocsival hordták ki.

Mikor megérkeztünk, õ is kapott itt Kilényben egy házat. Szerencsére végül a búcsiaknak csak egy kis része jött át. Mosonszolnokra jöttek a Vargáék, Szabóék, Vinczéék, összesen hat család, Jánossomorjára pedig öt vagy hat.

Mikor aztán Beneąt kidobták az ablakon, s a hatalmat átvette a Gottwald,* akkor még otthon voltam, jól emlékszem rá, Moszkvában azt mondták, hogy most már elég, s rendet kell tenni a blokkban.

Azt kell még elmondanom, abban, hogy mi ide kerültünk, lehetett némi szerepe a kisújfalusi születésû Gulyás Lajosnak, a volt búcsi református lelkésznek, aki már korábban átjött és Levélen kapott gyülekezetet.

Állítólag õ szerette volna megerõsíteni saját gyülekezetét azzal, hogy a kitelepített búcsiak ide kerüljenek, mert ezen a környéken nem sok volt a református. Levélen már ott voltak, azt hiszem, az izsaiak, s gondolom már ott nem volt üres ház. Állítólag mink Villányba voltunk irányítva, arra jó boros vidékre, minthogy Búcson ma is jó bor terem. Valószínûleg Budapesten változott meg ez a terv. A református lelkésznek nagyon jó kapcsolatai voltak a kisgazda pártban, ezért sikerülhetett neki elérnie, hogy a református Búcs az õ gyülekezetéhez csatlakozzék. Itt a mosonszolnoki – vagy ahogy németül hívják a falut, a zaneggi – németek katolikusok voltak, hatalmas templom van a faluban, s mindig két pap is is mûködött a településen.

1948. október 23-án Párkánynánáról indultunk. Sokan kijöttek a búcsiak közül elbúcsúzni tõlünk. Összekapcsoltak bennünket a Köbölkútról érkezett vagonokkal. Emlékszem, édesapámmal voltunk egy vagonban, meg a Lukács bácsival. Mert kértük, hogy együtt legyünk, mert a mi egyik lovunk, meg a Lukács bácsi két lova egyformán hasas volt. A lovakat szállító kocsi mellett két vagonban lucerna volt, meg víz egy hordóban. Mögöttünk a többi vagonban voltak a többi állatok, a disznók például. Máig megvan a két ól, amelyekben szállítottuk õket. Legelõször Biatorbágyon etettünk.

Én csak arra emlékszem, hogy amikor megérkeztünk Mosonszolnokra, korán reggel a vagonok közt két nagyon helyes barna leányka Mezeiéket kereste. A Búcsról Feketenyékre férjhez ment Hafrovics mama lányai voltak. A nyékieket már 1947-ben áttelepítették Mosonszolnokra, s õk már tudtak arról, hogy mi érkezünk. Feleségeméket Szímõrõl 1948 áprilisában hozták ide. De vannak itt Bõsrõl, például László Károlyék ma is itt vannak. Ezen kívül még nagyfödémesiek is élnek itt Mosonszolnokon.

Nekünk már Pesten megmondták a házszámot: a 29–30-as házszám volt a miénk, fel volt írva egy papírra, mert nagyapámék és apámék két családnak számítottak. A mosonszolnoki állomás harmadik vágányára állítottak félre bennünket. Mindegyikünknek volt tehát címe, házszáma. Mikor jöttünk befelé, a Papp néniék már megtalálták a házukat. Mink 93 százalékos leltárral jöttünk át, nekünk ugyan nem volt új házunk otthon, inkább építkezés elõtt álltunk, de a földjeink jó minõségûek és közel voltak. Befelé jövet találkoztunk a szímõi Balogh Vince bácsival, aki vitte a tejet. Édesanyám megkérdezte tõle, hogy aztán meg lehet-e élni itt, mire az öreg azt válaszolta, hogy itt is dolgozni kell, s akkor valahogyan majd lesz.

Jöttünk a Fõ utcán, s kerestük a mi házszámunkat, s mikor megtaláltuk, hát azt látjuk, hogy ott vannak a németek. Mindenki meg volt rémülve. A németek részérõl összesen négyen voltak. A Zechmeister-család maradéka egy öreg vak néni, a nagypapa, isten nyugosztalja õket, meg az Ancsi nevû nagyon helyes fiatalasszony, ma már nyugdíjas, meg egy hibás fiatalember. Mi tehát az õ házszámukat kaptuk meg.

 Minden más búcsi háza üres volt, csak a miénkben maradtak itt a németek.

Szegény németek nagyon féltek, mert tartottak tõle, hogy mi majd mindent kiigénylünk tõlük. Megnyugtattuk õket, hogy mi nem vagyunk olyan telepesek, akik minden nélkül jöttünk, nekünk csak hely kell, mert lovaink, teheneink vannak, meg bútoraink. Akkor aztán szüleim elkezdtek egyezkedni: három szoba, konyha volt, meg az istállók, pajták. Szegények meg voltak ijedve, de szerencsére volt elég hely, még istálló is, ami nem volt használva. Szépen elosztották, hogy hol lesznek a lovak, a tehenek. Megnyugtattuk az öreget, hogy mink nem igénylünk ki semmit, attól voltak a legjobban megijedve. Aztán mikor bejöttünk a két lóval, behordtuk a kukoricát a nagymagtárba. A két család felosztotta a házat, a konyha közös volt, mi laktunk két szobát, õk meg a túlfelõli egy szobát. A kevésbé használt bútoraikat összeraktuk, mert el kellett férnünk egy fedél alatt. Volt még egy kis félszoba, azt is õk használták. Mink voltunk

  • Ján Masaryk csehszlovák külügyminiszter 1948. márciusi rejtélyes öngyilkosságát sokan tévesztik Edvard Beneą köztársasági elnök 1948 szeptemberi halálával. A kommunista Klement Gottwald már Beneą köztársasági elnöksége idején is miniszterelnök volt, de az 1948. februári kommunista hatalomátvétel után vált az ország tényleges vezetõjévé. 40

összesen öten, a két nagyszülõ, a szüleim, meg én. Zechmeisterék meg négyen, összesen tehát kilencen laktunk abban a házban.

Tizenegy éven keresztül nagyon jól megvoltunk egymással. Apám szokta mondani az öreg németnek: Ne féljen papa, szoroskodva, de valahogy megleszünk egymással. Jövõre úgyis haza megyünk! Elmúlt az ijedtségük, mikor látták, hogy a Mateosz-kocsikkal mennyi terményt hoztunk be, meg a boros hordókat.

Szerencsétlen rakodók az egyik 160 literes hordó dugóját a vályúval kiverték és mire a kápolnához értek, a jófajta búcsi vörösbor kifolyt az útra.

Itt, Szolnokon a németek közül fõleg a mesteremberek maradtak, bognárok, asztalosok, kovácsok, cipészek. Kezdetben sok feszültség volt, de verekedésekre nem igen emlékszem. Mi felvidéki fiatalok hamar összebarátkoztunk, a feketenyékiekkel, szimõiekkel. A németek is belátták, hogy mi nem tehettünk arról, hogy idekerültünk. A szímelyiek, nyékiek közt pedig sok jól megtermett legény volt, így azután nem igen kötözködtek velünk.

Zechmeister papának harminckét hold földje volt, azt harmadoltuk, tizenegynéhány hold földet megszántottuk még az õsszel. Szegénynek aztán egy év múlva az egyik lovát, meg az egyik tehenét mégis kiigényelték, s elvitték. Tizenegy év múlva aztán mi átköltöztünk a mostani házunkba. Mégpedig azt követõen, hogy Ancsi 1952-ben vagy 53-ban férjhez ment Illés István szímelyi férfihoz, s õnekik kellett az egész ház. Talán õk voltak az elsõ vegyes sváb–felvidéki magyar házasság. Az ötvenes években beindult a faluban a mosonmagyaróvári mezõgazdasági fõiskola kihelyezett tagozata, Mike Imre és Jakab Rezsõ vezetésével. Nekünk felvidéki fiataloknak nagyon nagy lehetõség volt, engem is rögtön beíratott az édesapám. Máig emlékszem az elsõ karácsonyi ünnepségre, amikor mi szakiskolások zöld egyensapkánkkal bevonultunk a templomba. Ilyen szép éjféli misére, bár otthon is jártunk a szomszéd falvakba, nem emlékszem. Itt éltem át elõször ezt a gyönyörûséget. A mezõgazdasági iskola által szervezett ismerkedési esten az egyik kislánnyal ketten elszavaltuk Petõfi Sándortól a Kis lak áll a nagy Duna mentében címû verset.

 Lassan elkezdõdött az élet, vagyis hogy elkezdõdött volna, de jöttek a kommunisták, elkezdõdtek a rendcsinálások, perek: el kellett dönteniük például, hogy mit csináljanak Mindszentyvel.

 1956-ban szereltem le a katonaságról, akkor kértem, hogy hazalátogathassak, de a kérvényt egyszer visszadobták. Két évvel késõbb, 1958-ban, tíz évvel a kitelepítésünk után jutottam haza Búcsra elõször.

 A rokonság jó része ott maradt: édesapán nõvérei Paton élnek, anyám rokonai Perbetén, a másik nagymamám kürti volt, ahol a viadukt van. Én magam is Kürtön bérmálkoztam. De nekem Búcson, ahol a reformátusok közt ez volt a szokás, tizenkét keresztapám, keresztanyám volt. Akkora volt a keresztelõ, mint az esküvõ. Amíg ki nem haltak a keresztszüleim, én jobbára õhozzájuk jártam. Mosonszolnok persze folyamatosan tartja a kapcsolatot Búccsal, Szímõvel, Feketenyékkel: a nyugdíjas klubok, a sportegyesületek rendszeresen találkoznak. Így tehát valamit visszakapunk az életünk vége felé abból, amit tõlünk az ifjúságunk idején elvettek….

 Lejegyezte: Szarka László

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...