10./ HÍVŐ, RÁKOS, GYORS HALÁL

Imádság

Urunk, Istenünk! Te mérted ki életünk határait; Kijelölted kezdetét és végét. Te vagy az ég és föld Teremtője. Köszönjük neked, hogy elköltözött Testvérünk a te Fiadba, Jézus Krisztusba vetett hitben távozhatott el a minden élők útján. Hálásan vagyunk Urunk, hogy kezedben tudhatjuk. Köszönjük, hogy örök életet ajándékoztál neki. Áldunk azért, hogy ez a vigasztalásunk. - Ámen.

SZILÁRD BIZALOM

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés… Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik“ (Zsid 11,1.6).

Bevezetés

a./ Elköltözött testvérünk szeretett volna tovább élni. Nem akart meghalni. Tulajdonképpen azt gondolta, ő fogja majd családtagjait gondozni és ápolni. De ez egészen másként történt. Családja kísérte végig utolsó földi útszakaszán is. Az alattomos betegséget sajnos nem tudta legyőzni. Így halt meg viszonylag korán.

b./ És nem maradt más hátra, mint hogy elbúcsúzzon tőle családja és a gyászoló gyülekezet. Azonban a viszontlátás bizonyosságában történik a búcsúzás. Eljön a nap, amikor valamennyien, akik Jézus Krisztussal közösségben élünk és halunk meg, ismét együtt leszünk egymással. Erről Testvérünk is teljesen meg volt győződve. Ebben a bizonyosságban élt és távozott el közülünk:

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről va­ló meggyőződés“ (Zsid 11,1).

1./ A láthatatlan dolgok valósága.

a./ Testvérünk hitt a láthatatlanok valóságában. Úgy hitt abban, amit nem láthatunk, mint ahogy majd megláthatjuk. Egyik új bibliafordítás szerint: „Mi tehát a hit? Számítás annak a beteljesedésére, amiben az ember reménykedik, a láthatatlan dolgok valóságáról való meggyőződés.”

b./ A Biblia egészen nyilvánvalóan beszél az észlelhető és a láthatatlan világról. Mindkét világot, a láthatót és a láthatatlant is Isten teremtette. Ez áll a Bibliában: „Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett” (Kol 1,16).

c./ Az élet valóságát csak akkor lehet megérteni, ha mindkét világot szem előtt tartjuk. Amíg tudósaink gondolkozását erőteljesen a materializmus formálta, messzemenően azt hitték, amit láttak. Az utóbbi időkben egyre több ember szeme nyílik meg ismét arra, hogy a valóság nem csupán a látható világban merül ki.

d./ Ebben erősít meg testi - lelki természetünk is. Hiszen illetékességünk van mindkét világba.

Egyrészt húsból és vérből vagyunk, és ami egyébként még ezekhez tartozik, tehát teljesen a látható világba horgonyozunk. Másrészt lelkünk is van, amelyet nem tudunk láthatóvá tenni, sem megszemlélni, sem a helyét meghatározni. Így tehát ugyanolyan erősen horgonyozunk a láthatatlan világban. Az egész valóságot csak úgy foghatjuk fel, ha figyelembe vesszük gondolkodásunkban a láthatatlan világot. Pál apostol mondja erre vonatkozóan: „Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók” (2Kor 4,18).

e./ Elköltözött Testvérünk tudott erről a valóságról. Azt akarta, hogy olyan fundamentumon alapuljon az élete, ami nem semmisül meg a halállal. Jézus mondta egyszer: „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,36).

f./ Számolt annak a beteljesedésével, amit Isten ígér azoknak, aki hisznek Jézusban. Ő is bizonyos volt ebben Pál apostollal: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm 8,38k.).

2./ Isten jó.

a./ A Zsid 11,6-ban olvashatjuk: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”

b./ Isten csak annak tud segíteni, aki bízik benne, és hiszi is, hogy Isten jót akar neki.

c./ Sokan semmiféle közösséget nem akarnak létesíteni az élő Istennel, mivel attól félnek, hogy Isten tönkre akarja tenni az életüket. Úgy vélik, hogyha Jézusba vetett élő hitre jutnának, nem élhetnének normálisan, hogy elszalasztanák az igazi élet lehetőségét.

d./ Elköltözött Testvérünk tudta, hogy ez nem így van. Tudta, hogy milyen nagy gazdagságot jelentett számára a Jézus Krisztusba vetett hit. Megragadta Isten szeretetét. Megértette, hogy Jézus értünk halt meg a kereszten. „És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára” (Kol 2,13k.).

e./ Aki ezt elhiszi, az tud rendíthetetlen reménységgel meghalni. Az ehhez vezető út egészen egyszerű. Egy lépés, amit elköltözött Testvérünk is megtett. Egy egyszerű imádságban rábízta életét Jézusra. Pál ábrázolja ezt a Római levélben, mikor azt mondja: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk” (Róm 10,9k.).

Befejezés

a./ Testvérünk befejezte földi életét. Családtagjainak el kell fogadni ezt az új életszakaszt. Istenbe vetett élő hitetek által Jézus hozzátok is hűséges lesz, segíteni és vezetni fog benneteket. Ezért vigasztalód­jatok meg a Krisztusba vetett hit által.

b./ Tudjátok, hogy a halál nem az utolsó állomás, mert az örök élet, amit Isten Szeretteteknek ajándékozott, erősebb, mint a halál. Ezért mondja Jézus: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él” (Jn 11,25).

c./ Az a mi vigasztalásunk: elköltözött Testvérünk él, jóllehet meghalt. És mindnyájan, akik vele együtt osztjuk ezt a hitet, viszontlátjuk a Teremtő Istennél az örökkévalóságban. - Ámen