//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Esélyek és Korlátok A magyarországi cigány
közösség az ezredfordulón 2001
- Esélyek és Korlátok A magyarországi cigány
közösség az ezredfordulón 2001
:

1. A Szerzők előszava

1. A Szerzők előszava


ESÉLYEK ÉS KORLÁTOK A magyarországi cigány közösség az ezredfordulón

Szerkesztette:

Forray R. Katalin Mohácsi Erzsébet

A tanulmányokat írták:

Bernáth Gábor, Forray R. Katalin , Ligeti György, Wizner Balázs

A jelentés a Külügyminisztérium megbízásából a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia Tanszék gondozásában készült

A SZERZőK ELőSZAVA

Tarja Halonen, finn köztársasági elnök 2001. januárjában Strasbourgban elmondott beszédében kiemelten foglalkozott a „pán-európai kisebbség”, a roma közösség helyzetével, s megfogalmazta egy európai szintű konzultatív testület létrehozásának szükségességét. Ez a javaslat – amely valószínűleg megvalósul majd - azt jelzi, hogy a roma közösség Európa- szerte kilép marginális társadalmi helyzetéből, s az európai nemzetek kormányzati politikájában komoly tényezőként kell majd számba venni.

A romák helyzete az Európai Unió bővítését előkészítő tárgyalások sarkalatos pontjává vált az elmúlt évek során, ez tükröződik a kelet-európai országok évente megjelenő országjelentései körüli vitákban is. A magyarországi romák társadalmi integrációjának bárminemű megközelítése újra és újra rávilágít az etnikai alapú statisztikák módszertani problematikájára: nem tudjuk, hány roma él Magyarországon. A vélemények megoszlanak arról, hogy Magyarország a tömeges marginalizálódás megfékezése, a folyamat megfordítása vajon társadalmi csoportok, családok, egyének támogatása a roma közösségre szabott, elkülönített, címkézett formát igényel, avagy a minden állampolgárt kivétel nélkül megillető szociális ellátórendszert, munkahelyet, oktatást, mely intézményekhez viszont a szóban forgó kisebbség látványosan nem jut hozzá a létező diszkrimináció és az előítéletek miatt. Annyi bizonyos, hogy a romák mindenképpen heterogén társadalmi csoportot alkotnak. A heterogenitás tekintetében a sokat hangoztatott kulturális, nyelvi, életmódbeli különbözőségnél azonban talán fontosabb, hogy a magyarországi cigányság ugyanazon jellemzők mentén rétegződik, mint a többségi társadalom, azaz iskolázottság, munkahely, jövedelmi viszonyok vagy az információhoz való jutás esélye.

A jelentés nem törekedhetett teljességre. Egyfelől a téma összetettsége kívánta meg, hogy súlyozzunk a lehetséges szempontok között, másfelől arra is törekedtünk, hogy a Külügyminisztérium megbízásából két évvel korábban készült jelentés tartalmát lehetőséghez képest ne ismételjük meg, illetve csak annyiban, amennyiben ez a műfajból következik.

Négy szempontot választottunk ki a magyarországi cigányság helyzetének bemutatásához. Bevezetésként definiáljuk a bemutatandó csoportot, megkíséreljük vázolni a belső tagoltságot, és annak az egész társadalomban megjelenő összefüggéseit. A következő fejezet az oktatás területén bekövetkezett változásokat és a régi-új problémákat írja le. Az életesélyeket leíró fejezet arra törekszik, hogy megjelenítse az esélyek egyenlőtlenségét a munkapiactól az egészségügyi ellátásig, de bemutassa azt is, milyen erőfeszítéseket tesz a kormányzat és maga a roma közösség is sorsának javítására. A negyedik fejezet a roma önszerveződést írja le, amelyben szerepet játszanak a kisebbségi önkormányzatok és a civil szféra robbanásszerű fejlődése.

A magyarországi roma közösségek helyzetével kapcsolatban örvendetesen sok kutatás készült Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Ennek oka egyrészt a romák többségére jellemző súlyos szociális krízishelyzet, másrészt a magyarországi szociológia illetve roma kutatás hagyományai, mely épp a szegénység kutatásából nyert ösztönzést a hatvanas évek végén - hetvenes évek elején. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Kemény István által vezetett 1971-es és 1994-es reprezentatív kutatások olyan alapadatokkal szolgáltak, amelyekből kutatások tucatjai indultak ki később.

A non-profit szféra fejlődésének egyik legizgalmasabb része a roma ügyben dolgozó szervezetek története, mely éppen annyira tekinthető egyedinek, mint – más problémáit tekintve -- jellemzően magyarországinak vagy közép-európainak.

A jelentésben arra törekedtünk, hogy minél árnyaltabban mutassuk be a cigány közösség magyarországi helyzetét a kiválasztott szempontokból. El akartuk kerülni a „szenvedéstörténet” csapdáját éppúgy, mint a kormányzati politika (politikák) apológiáját. Reméljük, hogy az olvasó számára világossá tudtuk tenni: a magyarországi cigány közösség aktív részese saját sorsa alakításának, és a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike törekedett arra, hogy javítson roma polgárainak helyzetén, de azt is, hogy még mindig rengeteg a tennivaló. A cigányság életének javításában felelőssége van magának a roma közösségnek is, de a feladat és a felelősség súlya a döntéshozóké, a mindenkori politikai hatalomé. Vannak olyan problémák, amelyek tényleges megoldása esetleg nemzedékek életén át húzódik, ám veszélyes a felelősség áthárítása a következő évtizedekre. A jelenben kell megtenni a lehetséges lépéseket az esélyek egyenlőtlenségének felszámolása érdekében.

A kézirat lezárva: 2002.március 20.

Budapest-Pécs, 2002

A szerzők

Kikről van szó?

A tudományos megközelítés problémája

A társadalomtudományokban éppúgy nincs egységes álláspont arról, ki számít cigánynak, mint a hétköznapi gondolkodásmód terén. Bár a kutatók legnagyobb része elméletileg az önbesorolást tartja alapvetőnek, az elmúlt évtizedek szociológiai kutatási gyakorlata során azonban sokszor a környezet meghatározását tartották/tartják mérvadónak – így például Kemény István ismert és gyakran hivatkozott vizsgálatai. Mások (Ladányi János, Szelényi Iván) azt a személyt tartják cigánynak, aki önmagát annak vallja. Egyes kutatók (Neményi Mária) hangsúlyozzák, hogy amennyiben pusztán etnikai vagy szociális alapon határozza meg egy vizsgálat a romákat, kihagyja e csoportból az értelmiséghez vagy a középosztályhoz tartozó egyéneket.

A tudományos vizsgálódás során a definíció lényegében attól függ, hogy mire kívánjuk azt használni, a hétköznapi élet meghatározásai azonban jelzésértékűek a definíció alkotójának világképéről: értékítéletet rejtenek. A “nem tudom megállapítani” és az “aki önmagát cigánynak vallja” típusú besorolás nyilvánvalóan hangsúlyozottan az individuum jogának elismerését jelzi, míg a bőrszín vagy az életmód alapján való definíció már önmagában is számos előítéletet sejtet. Magyarországon maga a cigány szó is tudattartalmakat és érzelmeket hív elő, ráadásul azonnal. Valakit az életmód alapján ítélni cigánynak napjainkban és földrajzi régiónkban, az a cigány definíció szegénységhez, rossz lakásviszonyokhoz, munkanélküliséghez való társítását jelenti. A közgondolkodás lényegében tautologikusan kísérli meg definiálni azt, hogy ki számít cigánynak: cigány az, akinek “olyan” az életmódja, tehát szegény, szűkösen lakik stb. Következésképpen ha egy rossz állapotú, vizes falú kunyhóhoz érkezünk, e logika alapján joggal várhatnánk, hogy onnan cigányok fognak kilépni. Aki viszont nem szegény, nem munkanélküli, az nem is cigány, így aztán a cigány kategóriája eleve nélkülözéshez, hátrányhoz kötődik. A romák valamiben különböznek a nem cigányoktól. Ebben egyetértés mutatkozik a tudományos kutatók között éppúgy, mint a hétköznapi emberek gondolkodásában, csak éppen az tisztázatlan, hogy mi az, amiben különböznek. Az utca emberének narratívája talán igazolni akarja saját értékeit, netán – a cigányokat okolva a tömegesen tapasztalható marginalizálódás miatt – a világ igazságos voltába vetett hitét fejezi ki. A megfogalmazások kevésbé a cigányokat magukat, annál inkább az állampolgár politikai kultúráját, a problémák, vélemények megfogalmazására irányuló képességét jellemzi. Egy népcsoport kultúrájában a jellemzőnek vélt jegyek rendkívül nehezen operacionalizálhatók. A roma specifikumként emlegetett »vendégszeretet« mérése például igencsak problematikus lenne, már a fogalom pontos meghatározása is nehézségbe ütközik. Ráadásul önmagát szinte minden nép igen vendégszeretőnek tartja, míg a szomszéd népcsoportot nem. Ehhez hasonlóan például egy népcsoport önmagát »szellemesként«, »éles eszűként« írja le, ugyanazt a tulajdonságot a másik etnikum esetében »ügyeskedőnek«, »rafináltnak« mondja.

A fent hivatkozott kutatások elsősorban arra irányultak, milyen mértékben marginalizálódott az a mintegy félmillió ember Magyarországon, akiket valamilyen okból cigánynak nevezünk. A cigányok munkaerőpiaci esélyei, iskolázottsági és egészségügyi mutatói látni valóan rosszabbak, mint a többségi társadalomé, a csoport életének tudományos megis-merhetőségével kapcsolatban kétségek fogalmazódtak meg. Az első és a legfontosabb az a tautológia, melyet a cigányság meghatározása magában rejt. Ha a tudós e kisebbség életkörülményeit igyekszik kutatni, s mutatókat keres – legyen az például a mortalitás, vagy a gyerekek száma a családban – azokat később mérni is akarja a vizsgált csoport köreiben, illetve azon kívül. Kit tekintsünk azonban a vizsgált csoport tagjának, esetünkben ki a cigány? Talán az, aki önmagát annak tartja? Aki szerepel valamiféle nyilvántartásban? Netán, akit a környezete annak tart? És mi alapján tart valakit a környezete cigánynak? Bőrszíne, életmódja, nyelvhasználata, házának homlokzata, vagy éppen az alapján, hogy hány gyerek van a családban? Ha tehát feltételezésünk az volt, hogy a cigány és a nem cigány családokban eltérő a gyerekek száma, könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy azt a családot tekintettük cigánynak, ahol egyszerűen több gyerek található. A »cigány« kategóriához hasonlóan bonyolult és nem kikristályosodott a kultúra fogalma, ha azt a cigányság társadalmi dezintegrációja szempontjából vizsgáljuk. Szomszédos népek számos elemet vesznek át egymástól táncaikban, zenéjükben stb. Igaz ez természetesen a cigányokra is. (Például a romák Magyarországon az egyedüli őrzői a hajdani verbunkos táncoknak, a kelet-magyarországi romák táncában a magyar verbunkos számos eleme felismerhető.) Nyilvánvaló, hogy nem létezhet százszázalékosan eredeti vagy autentikus elem egy-egy kultúrában, mivel az egyes népcsoportok egymással érintkezve folyamatosan vesznek át kulturális elemeket. Első látásra például úgy tűnik, a hagyományosnak mondott életmódot folytatók zenekultúrája a legősibb. A zenekutatók azonban felhívják a figyelmünket tévedésünkre: az egyik ok, hogy sokan kényszerből vándorolnak napjainkban is (Görögországban, Bulgáriában): valamilyen oknál fogva nem tudnak olyan foglalkozást találni, amely révén lakásszerzéshez való megtakarításhoz jutnának. A másik ok, hogy atömegkommunikáció ma már mindenhová eljut. A görögországi sátrak szinte üresek, de televízió, rádió, magnó mindenütt van.

Elnevezések

A romák számának meghatározásakor újra és újra megfogalmazódik az elnevezés problémája. Közel sem biztos, hogy tudjuk, egyáltalán kikről is van szó akkor, amikor cigányokról, romákról, szintókről folyik a diskurzus. Sok nép mondavilágában saját magát Isten leszármazottjának tekinti, így az önelnevezés nem jelenthet biztos támpontot egy népcsoport meghatározásakor. Több információval szolgálnak viszont a különféle külső elnevezések: athinganos, bohémiens, cigány, gitanes, kalo, szinti. Görögországban a IX. és a XII. század között létezett egy athiganos nevű keresztény szekta, mely neve görögül kitaszítottat jelentett, lehet, hogy ebből ered a magyar cigány, a cseh cikán és a német Zigeuner elnevezés. A magyar nyelvben már 1400 előtt találunk Cigány, Czigány, Zigány személyneveket, továbbá 1377-ben leírták egy Egyházas-Zigány nevű falu nevét. Nem bizonyított azonban, hogy e személyek és falvak a cigányokról kapták volna nevüket. A rom szó jelent ‘cigány’-t is és ‘férfi’-t is romani nyelven. Néhány nyelvész szerint a szó az óind domba szóból származik, mely egy rangsorban igen alacsony kaszt nevét jelölte. A hindi nyelvű dom zenészt, kötélverőt, kosárfonót egyszerre jelent. Hangsúlyozandó, hogy ma Indiában a dom kasztba tartozók bármilyen nyelvűek lehetnek, ezért a cigányok önelnevezésének eredetére nézve nem bizonyító jellegű. A spanyolországi cigányok (ottani nevük kalo vagy gitanos) nyelvében sok arab eredetű szó van. Ennek magyarázata azonban az, hogy Spanyolország legnagyobb része évszázadokon át mór uralom alatt állt. Ha a romák ősei Észak-Afrikán keresztül jutottak volna Spanyolországba, szavaik között nem találhatnánk görög eredetűt.

A romákat az elmúlt évszázadok során Európában nevezték egyiptusbélinek (ebből ered a gipsy szó) vagy a „fáraó népének” is. A cigány nyelvemlékek alapján azonban biztosan kijelenthető, hogy a mai európai romák ősei sohasem jártak Egyiptomban: a nyelvben nem találhatóak ugyanis arab eredetű szavak. A kisázsiai Izmed városában élt Thököly Imre udvari papja és titkára, ránk maradt írásából tudjuk, hogy a várost és annak környékét a törökök Kücsük-Misirnek, azaz Kis-Egyiptomnak nevezték. A XV. századtól nyugat felé vonuló cigány kompániák vezetői Európában mindenütt mint Kis-Egyiptom hercegei, lovagjai jelentek meg. E területnek azonban semmi köze nincs Egyiptomhoz. Napjainkban a cigány embereket számos néven említik, úgy mint Gypsy (vagy Gipsy), Tsigani, Tzigane, Cigano, Zigeuner. A Rom, Roma, Romani, vagy ezek pergetett "r" hanggal képzett változatát fogadják el a hivatalos kommunikációban és hivatalos dokumentumokban. Roma szervezetek ajánlását elfogadva az Európa Tanács a "Rroma (Gypsies)" megjelölést használja saját hivatalos dokumentumaiban (CLRAE Recommendation, 1995. június 11.) is.

A magyarországi romák/cigányok éppúgy hívják önmagukat romának, mint cigánynak, bár létezik olyan törekvés, hogy a rendkívül sok negatív tartalmat felvett “cigány” népelnevezés helyett egy újabb népelnevezés kerüljön be a magyar szóhasználatba. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Magyarországon létrejött több száz cigány kisebbségi önkormányzat és sok civil szervezet is használja önmagára a “cigány” elnevezést. A kisebbségekről szóló törvény (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) is vegyesen használja a cigány és a roma elnevezést. A jelentésben mi magunk is felváltva használjuk a két elnevezést, legfeljebb arra törekszünk, hogy meghatározott esetekben (például szervezet nevére való hivatkozásnál) ragaszkodjunk valamelyikhez.

A Magyarországon élő, a román nyelv nyelvújítás előtti változatából kialakult beás nyelvű cigány csoport nem tartja önmagát romának, saját elnevezésük során ragaszkodik a “cigány” csoportnévhez, számukra a romák az oláhcigányok, akiket ők egyébként lâkâtarnak (a lakatos szóból) vagy kolompárnak hívnak. A beás cigányok számára fontos, hogy közülük ki “muncsán” (hegyi) és ki “argyelán” (erdei), s e csoportmeghatározás nemegyszer mély érzelmeket vált ki. A legnagyobb beás csoportot az argyelánok alkotják. Önmagukat lingu-rároknak (kanálkészítő) vagy teknővájóknak hívják. Többségük a Dunántúl déli megyéiben, Baranyában, Tolnában, Somogyban és Zalában él, néhány család Veszprémben. Környezetük oláhcigánynak mondja őket – román anyanyelvük miatt –, a cigány anyanyelvű cigányokat pedig, ezzel párhuzamosan kolompárnak. A dél-baranyai muncsánok Alsószentmárton faluban élnek, a Tiszafüred környékén található beás csoportok neve ticsán (tiszai).

A magyarországi roma (oláhcigány) közösségnek két fontos csoportját emeljük ki, a lovárit és a kelderást. E két csoport nyelvjárása Európában is a leginkább elterjedt és legmagasabb szinten kiművelt. Magyarországon a lovári nyelvjárás a legelfogadottabb, a legtöbb romani nyelvű kiadvány is ezt a nyelvet alkalmazza. A magyar anyanyelvű cigányokat az oláhcigányok romungronak hívják, míg e csoport önmagát legtöbbször magyarcigánynak, esetenként muzsikus cigánynak nevezi – noha sok esetben az egyénnek semmi köze nincsen a zenész mesterséghez. A szintók (szintik) magyarországi száma csekély, a velük kapcsolatos információk is hiányosak, keveset tud róluk a magyar társadalomtudomány.

“Cigányok. Indiából származó nép, mely a XV. sz.-ban jött be Európába s terjedt el annak különböző országaiban. Magukat rom-nak (ember), néha kálo-nak (fekete) nevezik, s ezzel szemben parno (fehér) névvel illetnek minden nem-cigányt. A hazai vándorcigányok manus-nak (ember) is nevezik magukat, a nem cigányt gadzsio-nak (gazda, paraszt), gyűléseken szinte-nek (társ) szólítják egymást. Szinte néhány tudós szerint az ind Sindhu szóból származik, mely az ind Csangar (Cangar) törzs neve. Az egyes népek különféle névvel nevezik a cigányokat. A legelterjedtebb a cigány név rokonsága. Miklosich szerint ez a kisázsiai Athingan vagy Acingan névből ered; De Goeje szerint az ind tojeng (zenész, táncos) szóból, mások szerint a fentemlített Cangar névből. A német: Zigeuner a csehből ered (cinkán), ez a magyarból (cigány), a mi nyelvünkbe a ruménből (cigánu), ebbe a bolgárból (ciganin) jutott”

(Pallas Nagy Lexikon, 1893)


 


 


 

Magyarországon legrégebben (a XV. század óta) a magyarcigányok élnek, a XIX. században érkeztek hazánkba a romani nyelvű oláhcigányok, a XIX. század fordulóján és a XX. század elején pedig a beások. Említést kell tenni a kárpáti cigányok kis létszámú csoportjáról, akik néhány észak-magyarországi faluban élnek még, és a romani nyelv egy sajátos változatát beszélik.

Budapesten megtalálható minden cigánycsoport, tehát a magyar cigány, az oláh cigány, a beás cigány, valamint a szintók csoportja, számuk mintegy 120 000 lehet. Magyarcigányok – Budapesten kívül – a Felső-Tisza-vidéken, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Duna-Tisza közén (leginkább Nógrád megyében és a Karancsságon) és a Dél- Alföldön élnek hazánkban.

Oláhcigányok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (cerhárik, azaz sátorosok és csurárik, azaz rostakészítők), a Dél-Alföldön (a bodócok és a gurvárik) –, a Duna-Tisza közén, illetve a Dunántúlon (elszórtan colárik, kisebb csoportjai, illetve lovárik Győr-Moson-Sopron megyében) élnek.

Az általuk beszélt nyelv szerint - önbevallás alapján felvett adatok alapján - az alábbi becsült megoszlás jellemző a kilencvenes évek elején. A legalább 15 éves (már nem tanulók) közül

- magyar anyanyelvű 89,5 %

- beás anyanyelvű 5,5 %

- romani anyanyelvű 4,4 %

- beás nyelven tud 11,1 %

- romani nyelven tud 11,1 %

Ennek alapján a 22 ezer főre becsülhető a romani anyanyelvűek, 55 főre a romani nyelvet is használók, 28 ezer főre a beás anyanyelvűek és 56 ezer főre a beás nyelvet is használók száma (Kemény, 2000, 319.)

A cigányság létszámának pontosabb meghatározása a igen problematikus. A Kemény István, Havas Gábor és Kertesi Gábor által 1993–94-ben végzett országos reprezentatív szociológiai felvétel adatai szerint “a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69%” (Havas–Kemény, 1995: 3.). Ettől az adattól jelentősen eltér a magyar háztartáspanel-vizsgálat 1992-es eredménye (amely szerint az ország lakosságának 3,1%-a roma, további 9,1% esetében pedig nem tudja eldönteni a kérdezőbiztos az etnikai hovatartozást).

Egy 1993-ban végzett KSH-vizsgálat során a “jó helyismerettel rendelkező számlálóbiztosok

a háztartásokat életvitel szerint sorolták be”, s ennek alapján a népesség 3,9 %-a minősült cigánynak. Szelényi és munkatársai 1993-ban az általuk megkérdezett 20–70 év közötti minta 3,9 %-t minősítették romának, míg 1,2% esetében nem tudtak dönteni. (Ladányi, 1996. 32.) Míg e kutatások 400-600 ezer között becsülik a cigány népesség számát, az 1990-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint a cigányok száma a 150 ezret sem éri el, a magukat cigány anyanyelvűnek vallók száma 50 ezer alatt van. A 2001-es népszámlálás vonatkozó adatai még nem hozzáférhetők. (A létszámokról részletesebb adatokat közlünk a harmadik fejezetben.)

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...