Szakály Ferenc munkásságának bibliográfiája 1968–2000. - Történelmi Szemle 1999. 3-4. szám

 1988 - Bocskai kíséretében a Rákosmezõn. Emlékiratok és iratok Bocskai István fejedelem és Lalla Mehmed nagyvezír találkozójáról, 1605. november 11. Közreadja Csonka Ferenc és –. Sajtó alá rend., a jegyz. összeáll. Csonka Ferenc és –. A latin szövegrészeket ford. Benda Kálmán, Csonka Ferenc. A bevezetõt írta: –. Bp. 1988. (Bibliotheca Historica) 204 l. [A bevezetõ: Amikor a bárány a farkassal társalgott... Bocskai István és Lalla Mehmed nagyvezír rákosmezei találkozójának hátterérõl. 5–56. l.]

Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Zusammengestellt von –. Bp. 1988. 64 [sztl.], 4 színes képtábla.

Die Bilanz der Türkenherrschaft in Ungarn. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 34(1988) 1. sz. 63–77. l.

Emléksorok Szûcs Jenõ fejfájára. Népszabadság 46(1988) 294. sz. 15. l.

Kõszeg ostroma., A parasztvármegyékrõl. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... III. Történészek a Rádió ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István mûsora. Bp. 1988. 80–86., 109–113.

A lovagkirály emlékezete. Magyar Hírek 41(1988) 4. sz. 13. l.

Mi veszett Mohács után? A magyarországi török uralom mérlege. Valóság 31(1988) 3. sz. 39–51. l.

A mohácsi csata. 1526. augusztus 29., Délszláv menekültek Magyarországon., Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát? In: Magyarok a Kárpát-medencében. Összeáll. és szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1988. [második kiadás: 1989.] 69–70., 84–86., 88–90. l.

A Ránki-misszió. Élet és Irodalom 32(1988) 9. sz. 6. l.

A török uralom mérlege. In: Magyar történészek tudományos találkozója Buda török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Budapest, 1986. augusztus 28–29. Szerk. Szarka László. Bp. [1988.] 39–45. l. [Vitája: 45–46. l.]

Heller, Georg: Comitatus Zagrabiensis. München 1980. 410 S., 1 Faltk., 84.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Gemeriensis. München 1981. 100 S., 1 Faltk., 28.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Zempliniensis. München 1981. 238 S., 1 Faltk., 46.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Szathmariensis. München 1982. 201 S., 1 Faltk., 42.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Bereghiensis. München 1983. 187 S., 1 Faltk., 40.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Comaromiensis. München 1983. 41 S., 1 Faltk., 18.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Unghensis. München 1984. 151 S., 1 Faltk., 36.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Maramarosiensis et Ugocsiensis. München 1985. 236 S., 2 Faltk., 48.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Jauriensis et Mosoniensis. München 1985. 71 S., 2 Faltk., 28.– DM; Heller, Georg: Comitatus Bihariensis. München 1986. 395 S., 2 Faltk., 88.– DM. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 11–20). [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 47(1988) 328. l.

1989 - A felszabadító háborúk történeti helyérõl. (Ki felelõs a hódoltsági terület pusztulásáért?) In: Elõadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetébõl 1686–1688. Szerk. Szita László. Pécs, 1989. 23–42. l.

A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól., Zárszó. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia. Keszthely, 1987. Szerk. Hölvényi György. Bp. [1989.] 16–32., 145–148. l.

“Jámbor keresztény áros népek”. (Kassai Pap Benedek életútja.) História 11(1989) 4–5. sz. 4–5. l.

Kiegészítések Monok István “A gyöngyösi református gyülekezet lelkipásztorai és tanítói, 1557–1710” címû munkájához. Ráday Gyûjtemény Évkönyve 6(1989) 233–238. l.

Mecenatismo regio e finanze pubbliche in Ungheria sotto Mattia Corvino (1458–1490). Rivista di Studi Ungheresi 4(1989) 19–35. l.

Nyomozás egy magyar származású szultáni tolmács után. [Tardy Lajossal közösen.] Keletkutatás 1989. õsz 60–67. l.

Egy paraszt-polgár harcai a török ellen. Tóth Mihály. História 11(1989) 1–2. sz. 12–15. l.

S. Giovanni da Capestrano e la difesa dell’Europa. In: S. Giovanni da Capestrano nella Chiesa e nella società del suo tempo. Atti del Convegno storico internazionale, Capestrano- L’Aquila 8–12 ottobre 1986. A cura di Edith e Lajos Pásztor. L’Aquila, 1989. 315–331. l.

Székesfehérvár visszafoglalása 1688. május 19-én. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19(1989) 13–20. l.

Szûcs Jenõ (1928–1988). Történelmi Szemle 31(1989) 3–4. sz. 307–310. l.

Történelemtanítás tegnap, ma és holnap. [Kárpáti László interjúja Szakály Ferenccel, Balogh Sándorral és Pölöskei Ferenccel.] Új Tükör 26(1989) 41. sz. 6–7. l.

1990 - Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Bp. 1990. [második kiadás: 1995.] (Magyarok Európában II.) 368 l.

The Early Ottoman Period, Including Royal Hungary, 1526–1606. In: A History of Hungary. Gen. ed. Peter F. Sugar., ass. ed. Péter Hanák, ed. assist. Tibor Frank. Bloomington–Indianapolis, 1990. 83–99. l.

Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez. Archivum. (A Heves megyei Levéltár Közleményei) 12(1990) 122–145. l.

A babócsai váruradalom a XVI. század közepén. In: Babócsa története. Tanulmányok a község történetébõl. Szerk. Magyar Kálmán. Babócsa, 1990. 221–253. l.

A két “Magyarország” a 16. században. História 12(1990) 2. sz. 19–21. l.

Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár László. Bp. 1990. 277–331. l.

Magyar hadsereg a török korban. In: “Tisza” Nyári Egyetem, Szolnok 1989. Válogatás a nyári egyetemen elhangzott elõadásokból. 1. [Bp. 1990.] 41–57. l.

Nagy Gergely pereskutasi “kereskedõ tõzsér” viszálya Nagyszombat városával (1588). Adatok a 16. századi kereskedelem-szervezet kérdéséhez. Tanulmányok Csongrád megye történetébõl 16(1990) 123–144. l.

Serbische Einwanderung nach Ungarn in der Türkenzeit. In: Études historiques hon-groises 1990 publiées à l’occasion de XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. II. Ethnicity and Society in Hungary. Ed. by Ferenc Glatz. Bp. 1990. 21–39. l.

A török uralom felszámolása Magyarországon. História 12(1990) 1. sz. 8–10. l.

Történelmi esély. [K. M. I. interjúja.] Magyar Honvéd. A Honvédelmi Minisztérium hetilapja 1(1990) 1. sz. 28. l.

Trianon török kori gyökerei. História 12(1990) 3. sz. 5–7. l.

Vitéz János, a politikus és államférfi. (Pályavázlat - kérdõjelekkel.) In: Vitéz János Emlékkönyv. Fõszerk. Dr. Bárdos István. Esztergom, 1990. (Esztergom évlapjai-Annales Strigonienses 1990.) 9–38. l.

1991 - Magyar jogszolgáltatás és közigazgatás a török hódoltságban. Doktori értekezés tézisei. Bp. 1991. 12 l.

Csúcsok Visegrádon. Magyar Élet 33(1991) 12. sz. 17. l.

Csúcsok Visegrádon. Mi történt 1335-ben? Magyar Nemzet 54(1991) 64. sz. 11.

Délszlávok a középkori Magyarországon. Napjaink 5(1991) 2. sz. 11–18. l.

Emléksorok dr. Hadnagy Albertrõl és Szekszárdról. In: A fõlevéltárnok. Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 1991. (Tolna megyei levéltári füzetek) 24–26. l.

Fõtitkári beszámoló. (1991. április 23.) Századok 125(1991) 5–6. sz. 604–614. l.

Hány Tordai Máté nevû unitárius író mûködött a 16–17. század fordulóján? Egy téves datálás és azonosítás genezise. Irodalomtörténeti Közlemények 96(1991) 5–6. sz. 622–631. l.

Hatalmaskodás mint a magyar jogok érvényesítésének eszköze a török által megszállt országrészekben. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15–18. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1991. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból l6.) 37–44. l.

Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia elõadásai. Esztergom 1991. május 29–31. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Esztergom, 1991. 245–249. l.

Mindenkor Európában. Megmaradtunk – és nem szolgasorban! [Daniss Gyõzõ interjúja.] Népszabadság 49(1991) 58. sz. 17. l.

Mohács – Buda – Szigetvár. Ünnepelgetett vereségeink. Népszabadság 49(1991) 210. sz. 23. l.

Nemesi vármegyeszervezet és török hódoltság. A “menekült vármegye” fogalmáról és szervezetérõl. Történelmi Szemle 33(1991) 3–4. sz. 137–184. l.

Szerbek a középkori Magyarországon. História 13(1991) 2–3. sz. 15–17. l.

Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben. (Vázlat.) In: A szerbek Magyarországon. (Die Serben in Ungarn.) Szerk. Zombori István. Szeged, 1991. 10–50. l.

1992 - Kora újkor. Felfedezések, reformáció és a magyar hódoltság. (Vázlat és követelmények.) In: Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatásához. Kézirat gyanánt az V. Országos Történelemtanári Konferencia résztvevõi számára. Békásmegyer, 1992. 9–13. l.

A mohácsi csatától a szatmári békekötésig 1526–1711. In: Tolna mezõváros monográfiája. Szerk. Glósz József, V. Kápolnás Mária. Tolna, 1992. 91–174. l.

Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára. A kézirat elkészítésében tudományos munkatársként részt vett: -. Bp. 1992. [A továbbiakban számos kiadás.] 223 l., 8 tabló.

Auf der Suche nach einem aus Ungarn stammenden Dolmetscher des Sultans. [Tardy Lajossal közösen.] In: Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Festgabe an Josef Matuz. Hg. Christa Fragner, Klaus Schwarz mit einem Vorwort von Bert G. Fragner. Berlin, 1992. (Islamkundliche Untersuchungen 150.) 289–301. l.

Bedeutung des ungarischen Schauplatzes beim Untergang des Osmanischen Reiches. In: 17o Congreso Internacional de Ciencias Historicas I. Sección cronológica... Coordinadores de la edición Eloy Benito Ruano, Manuel Espadas Burgos. Madrid, 1992. 235–239. l.

Javaslat a “Monumenta Archivalia Historiam regni Hungariae Medii Aevii Illustrantia” munkálatainak beindítására. Levéltári Közlemények 63(1992) 1–2. sz. 157–173. l.

Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása elõtt. In: Nagykanizsa török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján tartott nemzetközi tudományos konferencia elõadásai. Nagykanizsa, 1990. 11. 30–12. 01. Szerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 1992. (Zalai Múzeum 4.) 21–28. l.

A magyar nemesség a török hódoltságban. Századok 126(1992) 5–6. sz. 562–633. l.

Egy magyar szpáhi a 16. században: a rejtélyes esztergomi “Andréja deák”. Keletkutatás 1992. õsz 127–138. l.

Magyarország és a “délszláv” térség. História 14(1992) 4. sz. 8–10. l.

Ostrom, 1552., Ostrom, 1716., Ostrom, 1849. [Temesvár ostromai.] História 14(1992) 1. sz. 9., 14., 15. l.

1993 - Makó a török hódoltság idején. Makó, 1993. (Makói monográfia füzetei 6.) 179–294., 647–662. l. [Szövegében azonos a Makó története a kezdetektõl 1849-ig c. kötet megfelelõ részeivel.]

Ein dreigeteiltes Land. In: In uns liegt ein schönes Land verborgen. Ungarns Geschichte. Mit einem Vorwort von Géza Jeszenszky. Hg. László Fábián–Gyula Kurucz. Berlin, 1993. 73–95. l.

Kora újkor. Felfedezések, reformáció és a magyar hódoltság. In: Vezérfonal a magyar és az egyetemes történelem tanításához. Szerk. Glatz Ferenc. Bp.–Békásmegyer, 1993. (História Könyvtár. Elõadások a történettudomány mûhelyeibõl 1.) 25–31. l.

Makó a török hódoltság idején. In: Makó története a kezdetektõl 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája 4.) 179–294. l.

Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetébõl. A szigetvári történész konferencia elõadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján. Szerk. Szita László. Pécs, 1993. 11–24. l.

“Horthy sok fázison ment át”. Tiszta kép – húsz év múlva? Interjú dr. Szakály Ferenc történésszel. [Szeri Árpád interjúja.] Tolnai Népújság 4(1993) 206. sz. 1., 3. l.

Magyar birtokadományozások a török hódoltságban. In: Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 49–59. l.

A magyar és erdélyi országgyûlések hódoltsági vonatkozású végzéseirõl. Jogtudományi Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata 48(1993) 10. sz. 377–382. l.

Örökkalendárium. Január–február. Közzéteszi: –. História 15(1993) 1. sz. 33. l.

Öröknaptár. Március. Közzéteszi: –. História 15(1993) 2. sz. 34. l.

Öröknaptár. Április. Közzéteszi: –. História 15(1993) 3. sz. 32. l.

Öröknaptár. [Május–június.] Közzéteszi: –. História 15(1993) 4. sz. 31. l.

Öröknaptár. Július–augusztus. Közzéteszi: –. História 15(1993) 5–6. sz. 65. l.

Öröknaptár. Szeptember–október. Közzéteszi: –. História 15(1993) 7. sz. 32. l.

Öröknaptár. November. Közzéteszi: –. História 15(1993) 8. sz. 32. l.

Öröknaptár. December. Közzéteszi: –. História 15(1993) 9–10. sz. 65. l.

A sárvári “provinciális humanista kör” és a reformáció kezdetei. (András deák sárvári iskolamester levele 1545-bõl.) In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 83–96. l.

Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 75–88. l.

Tóth Benedek és Tamás polgárdi jobbágyok ügyletei (1569–1583). Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 18(1993) 33–45. l.

A történelemtanítás misszió. Beszélgetés Szakály Ferenc történésszel. [Pesti János interjúja.] Ma és Holnap 21(1993) 1. sz. 7–8. l.

1994 - Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Bp. 1994. (História Könyvtár. Elõadások a történettudomány mûhelyeibõl 5.) 39 l. [Vita: 24–34. l., – válasza: 35–39. l.]

A Hungarian Spahi in the 16th Century: The Mysterious “Andreya Litteratus” of Esztergom. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hunaricae 47(1994) 1–2. sz. 181–196. l.

Keresgélés karácsonyi kacatok között. Élet és Irodalom 38(1994) 51–52. sz. 13.

Nándorfehérvár, 1521. The Beginning of the End of the Medieval Hungarian Kingdom. In: Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Ed. Géza Dávid, Pál Fodor. Bp. 1994. 44–76. l.

Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetébõl. 1. A kezdetektõl 1970-ig. Fõszerk. Kubinyi András. Szerk. Hermann István. Pápa, 1994. 125–200. l.

Szerbek. In: Együtt élõ népek a Kárpát-medencében. Szerk. Ács Zoltán. Bp. 1994. 137–154. l.

A török uralom mérlege. História 16(1994) 4. sz. 8–9. l.

Volt-e református–unitárius hitvita 1574-ben Nagyharsányban? In: A Ráday Gyûjtemény Évkönyve 7(1994) 14–31. l.

Zrínyi Miklós, a költõ és hadvezér. Szakály Ferenc a törökellenes küzdelmekrõl. [Rosdy Tamás interjúja.] Magyar Nemzet 57(1994) 274. sz. 14. l.

1995 - Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Bp. [1995.] (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 197.) 144 l.

Mezõváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp. 1995. (Humanizmus és reformáció 23.) 486 l.

Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. Bp. 1995. (Elõmunkálatok Pest megye monográfiájához 1.) 227 l.

Virágkor és pusztulás. A kezdetektõl 1606-ig. Összeáll. és szerk. Glatz Ferenc. A szövegeket írta Engel Pál, –. Bp. 1995. (História Könyvtár. Atlaszok Magyarország történetéhez. Magyarország története térképeken elbeszélve 1.) 68 l.

History. In: Hungary. Essential Facts, Figures and Pictures. Ed. by Éva Molnár. Bp. 1995. [második kiadás: 1997.] 35–83. l.

Az elsõ dunántúli szandzsák és megszervezõje, Kászim bég. Keletkutatás 1995. tavasz 23–43. l.

Az Iszlám északkeleti védõbástyája. Bosznia a 16–17. századi oszmán és magyar történelemben. História 17(1995) 1. sz. 7–10. l.

[Kb. 50 szócikk és kisebb fejezet.] In: A magyarok krónikája. Összeáll., szerk. és az összefoglaló tanulmányokat írta: Glatz Ferenc. Bp. 1995. [második kiadás: 1996., harmadik, javított, bõvített kiadás: 2000.] passim.

Szeged török uralom alá kerülésének történetéhez. In:Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995. 451–470. l.

1996 - Pannonhalma a török idõkben. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 éve. II. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. 13–24. l.

Dancnoto oblagane v zavladenite ot Turcite ungarski zemi. Istoriøeski pregled 52(1996) 6. sz. 108–122. l.

Hozzászólások. I. (1995. április 28.) In: Tanulmányok Pápa város történetébõl. 2. Szerk. Hermann István. Pápa, 1996. 161–166. l.

A magyar reformáció és Európa. Vallási erõviszonyok a 16–17. században. História 18(1996) 4. sz. 6–8. l.

Pécs török uralom alá kerülésének történetéhez. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 149–163. l.

Törökök és a keresztény könyvek. Kincsszerzés és “tudományos érdeklõdés”. História 18(1996) 8. sz. 14–15. l.

Újabb adalék Tinódi Sebestyén történetírói hiteléhez. (Hajdar bin Abdullah tímár-birtoka.) [Dávid Gézával közösen.] Irodalomtörténeti Közlemények 100(1996) 4. sz. 481–489.l.

1997 - Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp. 1997. (História Könyvtár. Társadalom- és mûvelõdéstörténeti tanulmányok 21.) 418 l.

Tóth Tamás polgárdi jobbágy ügyletei (1573–1583). In: Erdõs Ferenc–Fülöp Gyula– –: Polgárdi története. Szerk. Erdõs Ferenc. Polgárdi, 1997. (Fejér Megyei Levéltár Közleményei 22.) 39–54. l.

Földesúr és bíró a saját falujában. Hódoltsági hétköznapok a 16. században. História 19(1997) 8. sz. 16. l.

Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? Korunk 8(1997) 7. sz. 31–38. l.

A magyar nyelvû bibliafordítás terjedéséhez. (Egy 1557. évi magánlevél reformáció- és irodalomtörténeti tanulságai.) In: Mûvelõdési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserû Bálint tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserû Gizella, Ötvös Péter. Szeged, 1997. (Adattár a XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) 545–554. l.

La prova di una teoria. “The proof of the pudding lies in the eating”. Annuario. Studi e documenti italo–ungheresi 1997. 101–106. l.

Tolna vármegye középkori szolgabírái. (Esettanulmány.) Történelmi Szemle 39(1997) 411–424. l.

1998 - Ami Tolna vármegye középkori okleveleibõl megmaradt (1314–1525). Szekszárd, 1998. 253 l.

Daniel Speer: Magyar Simplicissimus. A bevezetõt Kis Gy. Csaba, az utószót – írta. A jegyzeteket Benda Kálmán és - állította össze.Miskolc,1998.(FelsõmagyarországiMinerva1.) 235 l. [Az utószó: A Magyar és Dáciai Simplicissimusról-szélesebb mûvelõdéstörténeti keretben. 217-231. l.]

Miskolc helye Magyarország török kori település- és gazdasági rendszerében. In: Miskolc története. II. 1526-tól 1702-ig. Szerk. Tóth Péter közremûködésével –. Miskolc, 1998. (Miskolc története 6 kötetben II.) 507–529. l.

L’espansione turca in Europa centrale dagli inizi alla fine del secolo XVI. In: I Turchi il Mediterraneo e l’Europa. A cura di Giovanna Motta. Milano, 1998. 133–151. l.

Felfedezõk, rabok, renegátok. Világtengerek magyar vándorai.História 20(1998)2.sz.29-30. l.

A harmadik skizma hatása a török kori magyar mûvelõdésre. In: A magyar mûvelõdés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus elõadásai. Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14. II. Szerk. Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit. Bp.–Szeged, 1998. 668–678.

A kenyérmezei csata (1479. október 13.). [Fodor Pállal közösen.] Hadtörténelmi Közlemények 111(1998) 2. sz. 309–350. l.

Megbetegedett a “pusztabérlõk fejedelme”. Adalék a török megszállás “hézagosságához”. História 20(1998) 1. sz. 14–15. l.

La politique religieuse de l’État et des Ordres en Hongrie (XVIe–XVIIe siècles). In: Histoire des idées politiques de l’Europe centrale. Sous la dir. Chantal Delsol, Michel Maslowski. Paris, 1998. 126–134. l.

“Te már nem hiszed, hanem tudod, hogy feltámadunk.” (Németh Gábor 1956. X. 20.–1998. III. 31.) Magyar Múzeumok 4(1998) 2. sz. 64. l.

Templom és hitélet a 17. századi váci egyházmegyében. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Szerkesztõtársak: Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor. Bp. 1998. 223–231. l.

Törökök és a magyarországi borforgalom. História 20(1998) 5–6. sz. 29–30. l.

1999 - Török kori történelmünk kritikus kérdései. Elhangzott 1997. február 7-én. Bp. 1999. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) 15 l.

Geschichte. In: Ungarn. Tausend Jahre Zeitgeschehen im Überblick. Tatsachen, Zahlen, Bilder. Red. Éva Molnár. Bp. 1999. 39–95. l.

A dél-dunántúli hadszíntér 1526–1543. In: Pécs a törökkorban. Szerk.–. A szerkesztésben közremûködött: Vonyó József. Pécs, 1999. (Tanulmányok Pécs történetébõl 7.) 17–50. l.

A harmadik skizma százada. Szubjektív megjegyzések a 16. századról. Vigilia 64(1999) 5. sz. 322–334. l.

Illésházy István (1540–1609). In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelembõl. Szerk. Rácz Árpád. Bp. 1999. 82–83. l.

A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. In: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Zoltán, Benyák Ferenc. Bp. 1999. 115–130. l.

Sárvár, mint helyi kulturális központ. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Szerk. Söptei István. Sárvár, 1999. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai 3.) 87–103. l.

2000 - 1664–1683. Két elvesztegetett évtized. Rubicon 11(2000) 5. sz. 17–21. l.

Grenzverletzer. Zur Geschichte der protestantischen Mission in Osteuropa. In: Europa und die Türken in der Renaissance. Hg. Bodo Guthmüller, Wilhelm Kühlmann. Tübingen, 2000. (Frühe Neuzeit 54.) 283–306. l.

Megjelenés alatt

Adalékok Szabács felépítéséhez. (Az 1471. évi törökellenes mozgósítás.) In: “... quasi liber et pictura...” Régészeti, írott és képi források a múlt rekonstruálásában. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára. Szerk. Laszlovszky József. Bp. 2000.

Antitrinitarier am Donauknie. In: György Enyedi and East-Central-European Unitarianism in the 16–17th Centuries. Ed. Mihály Balázs, Gizella Keserû. Bp. 2000. (Studia Humanitatis 8.)

Budai tizedjegyzékek a XVI. század elsõ harmadából. [Kubinyi Andrással közösen.] Bp. 2001.

Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Kiskunhalas története. I. Kiskunhalas, 2000.

Magyarország hadtörténete 1490–1541., 1664–1683. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. Fõszerk. Rácz Árpád. Bp. 2000.

Malmok Magyarország török megszállta területén a 16. században. In: Tudománytörténet – technikatörténet. Endrei Walter Emlékkönyv. Szerk. Vámos Éva. Bp. 2000.

Pest megye története a török korban. In: Pest megye monográfiája. I. Fõszerk. Torma István. Bp. 2001.

Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Harmadik kiadás. Bp. 2000.

Összeállította: Pálffy Géza