Szakály Ferenc munkásságának bibliográfiája 1968–2000. - Történelmi Szemle 1999. 3-4. szám

1968 - A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó mûködése 1526-ig. In: Tanulmányok Tolna megye történetébõl. I. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1968. 9–60. l.

Nemeskürty István: Ez történt Mohács után (Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejérõl 1526–1541). (Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1966, 348 l.).[Könyvismertetés.] Századok 102(1968) 1–2. sz. 260–264. l.

1969 - Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp.1969. (Értekezések a történeti tudományok körébõl. Új sorozat 49.) 147 l., 3 térképmelléklet.

A parasztvármegye történetéhez a XVII. században. Századok 103(1969) 4. sz. 690–708. l.

Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). In: Tanulmányok Tolna megye történetébõl. II. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 5–85. l.

Egy történelmi bestseller és ami mögötte van. Nemeskürty könyvének új kiadásához. Valóság 12(1969) 5. sz. 39–47. l.

1970- Sziget mezõváros (Somogy megye) lakosságának “connumerátiója” 1551-ben. (Adalékok XVI. századi mezõvárosaink demográfiai és társadalmi képéhez.) Történeti Statisztikai Évkönyv 1967–1968. Bp. 1970. 61–133. l.

1971 - A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából 2(1971) 51–84. l.

Oppenheimer Sámuel mûködése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. In: Magyar–zsidó oklevéltár. XIV. 1742–1769. Szerk. és kiad. Scheiber Sándor. Közremûködött: Házi Jenõ, Zsoldos Jenõ. Bp. 1971. 31–78. l.

Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft. In: Die wirschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970). Hg. Othmar Pickl. Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirt-schafts- und Sozialgeschichte 1.) 235–272. l.

“Magyarország régészeti topográfiája” 2. Éri István-Kelemen Márta-Németh Péter-Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Szerk.:Éri István. Akadémiai Kiadó, Bp 1969. 340 l. és 6 térképmell.[Könyvismertetés.]A VeszprémMegyei Múzeumok Közleményei10(1971)469-471. l.

1972 - Balázs deák gyöngyösi kereskedõ üzleti könyve. Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle 14(1972) 3–4. sz. 356–386. l.

Dózsa népe és a magyar társadalom. [Barta Gáborral közösen.] Társadalmi Szemle 27(1972) 6. sz. 75–85. l.

Dózsa-krónika -korabeli források alapján.[Barta Gáborral és Érszegi Gézával közösen.]

1. A keresztes hadjárat meghirdetése. Népszab. 30(1972) 137.sz. 6. l.

2. Ki volt Dózsa György? Népszab. 30(1972) 138. sz. 6. l.

3. A keresztes had elindul. Népszab. 30(1972) 139. sz. 6. l.

4. A fordulat. Népszabadság 30(1972) 140. sz. 6. l.

5. A felkelés gócai. Népszab. 30(1972) 141. sz. 6. l.

6. A paraszthad összetétele. Népszab. 30(1972) 142. sz. 6. l.

7. Nagylaktól Temesvárig. Népszab. 30(1972) 143. sz. 6. l.

8. A parasztháború közelrõl. Népszab. 30(1972) 144. sz. 6. l.

9. A nemesi had szervezése. Népszab. 30(1972) 145. sz. 6. l.

10. A temesvári csata és a nemesi bosszú. Népszab. 30(1972)146.sz. 6. l.

11. Az igazi megtorlás. Népszab. 30(1972) 147. sz. 6. l.

12. A parasztháború mérlege. Népszab. 30(1972) 148. sz. Vasárnapi melléklet 6–7. l.

Az 1514-es parasztháború szabolcs-szatmári “oklevéltára”. Szabolcs-Szatmári Szemle 7(1972) 4. sz. 77–84. l.

Az igazi Dózsa. Beszélgetés fiatal történészekkel. [Z.L. interjúja Szakály Ferenccel és Barta Gáborral.] MI 16(1972) 11. sz. 5. l.

Készülõdés a Dózsa-évfordulóra. [Boda Ferenc interjúja.] Tolna Megyei Népújság 22(1972) 43. sz. 4. l.

1973- Ali koppányi bég sarca. (Adalékok a hódoltsági magyar kereskedelem problematikájához.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 2(1973) 35–56. l.

A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából 4(1973) 55–112. l.

Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a magyar feudális hadszervezetben (Értekezések a történeti tudományok körébõl. Új sorozat 60. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. 131 l.). [Könyvismertetés.] Századok 107(1973) 1242–1245. l.

1974 - Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4–5(1973–1974) 259–295. l.

Parasztság és honvédelem. A parasztság és a török-, illetve Habsburg-ellenes küzdelmek a XVI–XVII. századi Magyarországon. Valóság 17(1974) 7. sz. 27–39. l.

“Török világ Magyarországon.” ÉT–TV: Várak–törökök 2. Élet és Tudomány 29(1974) 48. sz. 2289–2294. l.

Bakács István: Hont vármegye Mohács elõtt (Das Komitat Hont vor [der Schlacht bei] Mohács) Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó 479 S. + 1 Kartenbeilage. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 20(1974) 242–246. l.

Kortársunk, Marc Bloch. Marc Bloch: A történelem védelmében. [Könyvismertetés.] Valóság 17(1974) 6. sz. 98–100. l.

Ottoman Diplomacy in Hungary: Letters from the Pashas of Buda, 1590–1593. By Gustav Bayerle. Uralic and Altaic Studies, vol. 101. Bloomington: Indiana University Publications, 1972. vii, 204 pp. $ 6.00, paper. [Könyvismertetés.] Slavic Review 33(1974) 1. sz. 167–168. l.

1975 - A mohácsi csata. Bp. 1975. [további kiadások: 1978., 1981.] (Sorsdöntõ történelmi napok 2.) 141 l., 21 képtábla.

A hódoltság magyar részre adózása. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1975. 19 l.

Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez. Békési Élet 10(1975) 1. sz. 217–224.l.

Kaposvár a török idõkben. In: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1975. 93–138. l.

Napok? – évek, évtizedek. Egy induló új könyvsorozatról. [(– enc) interjúja.] Tudományos Magazin az Akadémiai Kiadó mûhelyébõl 8(1975) 2. sz. 22–30. l.

Tomori, büszke vezér... Sorsdöntõ történelmi napok. [byp interjúja.] Magyar Hírlap 8(1975) 235. sz. 6. l.

Georg Heller–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis (München. 1973), Karl Nehring: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis (München, 1974). [Könyvismertetés.] Századok 109(1975) 5–6. sz. 1132–1134. l.

1976 - A csata tömegsírjait még nem tárták fel. (Szakály Ferenccel beszélget Kalmár György.) Új Tükör 13(1976) 21. sz. 4–6. l.

Ország-perspektívák nélkül. Jegyzetek az újabb Mohács-irodalomhoz. Kritika 1976. 8. sz. 29-32. l.

Schreiber Farkas, pécsi bíró (1527–1542). (Pályakép néhány gazdaság- és társadalomtörténeti tanulsággal.) Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 20–21(1975–1976) 75–102. l.

A tárgyi kultúra történelmi mondanivalója. Beszélgetés Szakály Ferenccel. [Centgraf Károly interjúja.] Levéltári Szemle 26(1976) 1. sz. 169–172. l.

XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdésérõl - Mohács 450. évfordulóján. Jelenkor 19(1976) 12. sz. 1109–1119. l.

Tomori Pál emlékezete. Halálának 450. évfordulóján. Új Írás 16(1976) 9. sz. 91–100.l.

Tomori Pál emlékezete. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1976. okt. 27–50. l.

Barta Gábor–Fekete-Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben (Budapest, Gondolat Kiadó. 1973. 360 l.). [Könyvismertetés.] Századok 110(1976) 3. sz. 565–571. l.

Szûcs Jenõ: Nemzet és történelem (Tanulmányok) [Nation und Geschichte. (Studien)] Budapest, 1974, Gondolat Kiadó, 670 S. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 22(1976) 1–2. sz. 196–202. l.

1977 - Das Bauerntum und die Kämpfe gegen die Türken bzw. gegen Habsburg in Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. In: Aus der Geschichte der ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16.–17. Jahrhundert. Hg. Gusztáv Heckenast. Bp.1977. 251-266. l.

“Csatatér”-i jegyzetek. Filmkultúra 13(1977) 6. sz. 27–30. l.

The 1526 Mohács Disaster. The New Hungarian Quarterly 18 (Spring 1977) 65. sz. 43–63.l.

XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdésérõl – Mohács 450. évfordulóján. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1977. jan. 177–186. l.

Heller, Georg–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis. München 1973. 228 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis. München 1974. 96 S., 1 Faltkt.; Heller, Georg: Comitatus Poseganensis. München 1975. 265 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Barsiensis. München 1975. 132 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Arvensis. München 1976. 60 S., 1 Faltkt. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Hrsg. von Gerhard Ganschow. Bd. 1–5.) [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 36(1977) 298–300. l.

1978- Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai. Hadtörténelmi Közlemények 25(1978) 4. sz. 484–499. l.

Remarques sur l’armée de Iovan Tcherni. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1978) 1–2. sz. 41–82. l.

A Habsburg-sztori. Négy évszázad a magyar trónon. [Gonda Imre–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977. Könyvismertetés.] Magyar Hírlap 11(1978) 25. sz. 10. l.

Irány: Európa. István király és mûve. [Györffy György: István király és mûve. Bp. 1977. Könyvismertetés.] Magyar Hírlap 11(1978) 136. sz. 10. l.

1979- A kenyérmezei csata (1479. okt. 13.) és a török–magyar állóháború a határok mentén (1465–1520). Bp. 1979. (Történelmi füzetek) 29 l.

Aki a török Budát elsiratta. [Utószó.] In: Schulhof Izsák: Budai krónika [1686]. Bp. 1979. (Bibliotheca Historica) 57–90. l.

Beszámoló a magyar–csehszlovák történész vegyesbizottság 13. ülésszakáról. Századok 113(1979) 1. sz. 120–131. l.

Délszláv menekültek a középkori Magyarországon.História 1(1979) 2.sz.26-27. l.

Egykorú leírás a kenyérmezei csatáról. História 1(1979) 3. sz. 27. l.

Honkeresõk. (Megjegyzések Cserni Jován hadáról.) Történelmi Szemle 22(1979) 2. sz. 227–261. l.

A kenyérmezei csata 500. évfordulójára. Amikor búzakéveként hevert egymáson a hadinép... Népszabadság 37(1979) 241. sz. 14. l.

A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. Dunatáj 2(1979) 2. sz. 12–24. l.

Phases of Turco–Hungarian Warfare before the Battle of Mohács(1365-1526). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae33(1979)1.sz. 65–111. l.

Egy “világtörténeti curiosum”: magyar adóztatás a török hódoltságban. Valóság 22(1979) 5. sz. 23–37. l.

Oktalan oknyomozás.Perjés Géza Mohács-könyvérõl. Kritika1979. 10.sz.21-23. l.

Magyar–zsidó oklevéltár (Ungarisch–jüdische Urkundensammlung). Monumenta Hungariae Judaica. XVI. 1412–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1974. 565 p. XVII. 1431–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1977. 453 p. [Könyvismertetés.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 25(1979) 180–181. l.

1980 - Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Péter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltán] Szász, I[gnác] Romsics and Gy[örgy] Gyarmati. Bp. 1980. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 182.) 198 l. [A – által készített rész: I. Up to 1526. 5–42. l.]

Szalárdi János Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rend., a bevezetõ tanulmányt és a jegyzeteket írta:– Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 820 l. [Az elõszó: Szalárdi János és Siralmas magyar krónikája. 5–63. l.]

A felszabadulás utáni évtizedek magyar történetírása. Rövid áttekintés. Õstörténet, középkor. Századok 114(1980) 3. sz. 331–363. l.

Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Péter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltán] Szász, I[gnác] Romsics and Gy[örgy] Gyarmati. In: Etudes historiques hongroises 1980 publiées à l’occasion du XVe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1980. 613–808. l. [A – által készített rész: I. Up to 1526. 615–652. l.]

Lovász vagy császári leszármazott? A Fekete Ember históriája. Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980. 197–204. l.

Nándorfehérvár, 1521: a vég kezdete. [Utószó.] In: Zay Ferenc: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. Sajtó alá rend. Kovács István. Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 83–163. l.

A végvárak világa. Összeáll. Benda Kálmán. Közremûködött Maksay Ferenc, - és Csomasz Tóth Kálmán. In: Hogyan éltek elõdeink? Fejezetek a magyar mûvelõdés történetébõl. Szerk. Hanák Péter. Bp. 1980. 48–72. l.

Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. [Könyvismertetés.] Kritika 1980. 3. sz. 38. l.

Heller, Georg: Comitatus Veroecensis. München 1976. 224 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis. München 1977. 101 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Varasdiensis. München 1977. 202 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Hontensis. München 1978. 75 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Crisiensis. München 1978. 282 S., 1 Faltk., 48,– DM. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 6–10). [Könyvismertetés.] Südost-Forschungen 39(1980) 308. l.

1981- Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 486 l.

[Az 1490–1526. évkör.] In: Magyarország történeti kronológiája. Fõszerk. Benda Kálmán. I. A kezdetektõl 1526-ig. Bp. 1981. [további kiadások: 1983., 1986.] (Magyarország történeti kronológiája a kezdetektõl 1970-ig) 318–350. l.

Balla Árpád: Történelem és állampolgári ismeretek az általános iskola 6. osztálya számára. A kézirat elkészítésében tudományos munkatársként részt vett: –. Bp. 1981. [A továbbiakban számos kiadás.] 280 l., 8 tabló.

Adalékok Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez. A Ráday Gyûjtemény Évkönyve 2(1981) 159–178. l.

Aki a török Budát elsiratta. (Schulhof Izsák emlékiratáról.) [Utószó.] In: Schulhof Izsák: Budai krónika [1686]. Második, javított kiadás. Bp. 1981. (Bibliotheca Historica) 57–93. l.

A gyöngyösi ispotály-per 1667–1668-ban. (A “törökösség” fogalmának értelmezéséhez.) Archivum. A Heves megyei Levéltár Közleményei 10(1981) 5–26. l.

Határmezsgyén. (Huszti Barilovics Miklós életútja, 1492–1537.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve) 9(1981) 7–25. l.

A kenyérmezei csata., A Mohács elõtti külpolitikáról., Cserni Jovan. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... Történészek a Rádió ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István mûsora. Bp. 1981. 134–142., 159–166., 167–175. l.

Lantos és krónikás. Tinódi. História 3(1981) 2. sz. 20–21. l.

Lantos és krónikás. Tinódi Lantos Sebestyén halálának 425. évfordulójára. Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1981. aug. 186–188. l.

1982 - Demográfia, etnikum, politika. Vita a nemzetiségi kérdésrõl. Az 1982. április 28-án sugárzott tv-beszélgetés szerkesztett szövege. A mûsor szerkesztõje Hanák Gábor, mûsor-vezetõ –, rendezõ Szakály István. [Ormos Máriával, Fügedi Erikkel, Kosáry Domokossal, Hanák Péterrel és Diószegi Istvánnal közösen.] Alföld 33(1982) 8. sz. 41–54. l.

Demográfia, etnikum, politika. Vita a nemzetiségi kérdésrõl. Az 1982. április 28-án sugárzott tévébeszélgetés szerkesztett szövege. A mûsor szerkesztõje Hanák Gábor, mûsor-vezetõ –, rendezõ Szakály István. [Ormos Máriával, Fügedi Erikkel, Kosáry Domokossal, Hanák Péterrel és Diószegi Istvánnal közösen.] Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból 1982. szept. 119–142. l.

A Házasságrul való dícsíret (1541) szerzõje: Tatár Benedek. (A török adóösszeírások mûvelõdéstörténeti forrásértékérõl.) Irodalomtörténeti Közlemények 86(1982) 2. sz. 183–185. l.

The Hungarian–Croatian Border Defense System and its Collapse. In: From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Ed. J[ános] M. Bak and B[éla] K. Király. Brooklyn, 1982. (War and Society in Eastern Central Europe. III. Eastern European Monographs XIV.) 141–158. l., 2 térképmelléklet.

Mi tartotta meg a hódoltság magyarságát? História 4(1982) 4–5. sz. 5–7. l.

Párbaj helyett párbeszédet. Kunszabó Ferenccel beszélget Szakály Ferenc. Magyar Nemzet 38(1982) 302. sz. 15. l.

Postfazione. In: Izsak Schulhof: La Meghillà di Buda (1686). Prefazione e traduzione di Paolo Agostini, postfazione di –. Roma, 1982. (Testimonianze sull’ebraismo 13.) 65–92. l.

Szegedi diaszpórák a 16. századi Magyarországon. Tiszatáj 36(1982) 12. sz. 81–91. l.

Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái (1570).História 4(1982) 1.sz.35. l.

A szív és értelem ítéletei. [Marafkó László interjúja.] Olvasó Nép 1982. õsz 58–60. l.

Schweitzer József–Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig. [Könyvismertetés.] Dunatáj 5(1982) 4. sz. 76–80. l.

1983- Pusztulás és újjáépülés a mohácsi csata utáni években., Szeged török kézre jut., Kísérlet Szeged visszafoglalására., Török megszállás alatt (1543–1686). In: Szeged története. I. A kezdetektõl 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1983. 499–508., 508–513., 513–533., 535–738. l.

Az 1670-es évek Habsburg-ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar feudális hatalom. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp. 1983. 59–67. l.

Keresztény vallások és egyházak a hódoltságban. História 5(1983) 5–6. sz. 17–20. l.

Magyar diplomaták, utazók, rabok és renegátok a 16. századi Isztambulban. [Bevezetõ tanulmány.] In: Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái [1570]. Bp. 1983. (Bibliotheca Historica) 5–77. l.

A szultáni trón követelõi. História 5(1983) 1. sz. 8–9. l.

Végvár és hódoltság. In: Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Tanulmányok.) Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Eger, 1983. (Studia Agriensia 3.) 87–99. l.

Westungarn zur Zeit der Türkenkriege. In: Kleinlandschaft und Türkenkriege. Das südliche Burgenland zur Zeit der Bedrohung durch die Türken im 16. und 17. Jahrhundert. Symposion im Rahmen der “Schlaininger Gespräche” vom 22.–25. September 1983 auf Burg Schlaining. Eisenstadt, 1983. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 68.) 13–36. l.

1984 - Tinódi Sebestyén: Krónika. Sajtó alá rend. Sugár István. A bevezetõt írta: –. A jegyzeteket Sugár István és –, a jegyzetszótárt és a mutatókat Sugár István állította össze. Bp. 1984. (Bibliotheca Historica) 644 l. [A bevezetõ: Igaz történelem – versben és énekben elbeszélve. (Tinódi Sebestyén élete és életmûve.) 5–85. l.]

Hadügyi változások a középkori magyar állam bukásának idõszakában. In: Magyarország hadtörténete. I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Szerk. Borus József. Bp. 1984. [második kiadás: 1985.] (Magyarország hadtörténete két kötetben) 133–178. l.

Davud Cselebi. [Benda Kálmánnal közösen.] In: Olvastam valahol... II. Történészek a Rádió ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda Kálmán és Kerekes István mûsora. Bp. 1984. 91–94. l.

Gyöngyös gazdasági és társadalmi változásai a török korban. In: Tanulmányok Gyöngyösrõl. Szerk. Havassy Péter, Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. 147–178. l.

Határvédelem és társadalom a török korban. História 6(1984)5–6.sz.17-19. l.

Hódoltsági értelmiség a 17. század második felében. In: A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984. 32–45. l.

Magyar nemesség a 17. századi hódoltságban. In: Magyarország társadalma a török kiûzésének idején. Szécsény, 1983. április 6–8. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984. (Discussiones Neogradienses 1.) 25–39. l.

Egy mezõvárosi tanító-nótárius életútja. (Váradi György feljegyzõkönyve, 1630–1676.) In: A magyar hivatali írásbeliség fejlõdése 1181–1981. Szerk. Kállay István. Bp. 1984. (Magyar Herold. Forrásközlõ, családtörténeti és címertani évkönyv 1.) 262–278. l.

A Palánk 1697. évi telekkönyve. Somogyi-könyvtári mûhely. Helyismereti és Városfejlesztési Szemle 23(1984) 3. sz. 107–108. l.

A szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve. [Kenéz Gyõzõvel közösen.] Tanulmányok Csongrád megye történetébõl 8(1984) 29–159. l.

Török uralom és reformáció Magyarországon a 16. század közepe táján. Világosság 25(1984) 1. sz. 51–59. l.

Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. 342 l. + 1 térképmelléklet. [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 154–157. l.

Mathias Rex Hungariae. [Katalin Kisfaludy: Matthias Rex. Gondolat. 213 Seiten, illustriert; Endre Bajcsy-Zsilinszky: Mátyás király. (König Matthias.) Magvetõ. 288 Seiten.] [Könyvismertetés.] Bücher aus Ungarn 26(1984) 1. sz. 11–13. l.

Trócsányi Zsolt. Erdély központi kormányzata (1540–1690). Akadémiai Kiadó, Budapest 1980. 349 l. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 6.) [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 157–160. l.

Varga J. János. Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 199 l. (Értekezések a történeti tudományok körébõl. Új sorozat 94.) [Könyvismertetés.] Századok 118(1984) 160–163. l.

1985 - Gulácsy Irén: Fekete võlegények. Regény. Az utószót és a jegyzeteket írta: Németh László tanulmányával. Bp. 1985. 609 l. [Az utószó: Az írónõ és hõse. 593–608. l.]

Saecula Hungariae 1526–1606 és 1606–1711. Összeáll. –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 színes képtábla.

Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Compiled by –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 színes képtábla.

A török kiûzésétõl a szatmári békéig. In: Szeged története. II. 1686–1849. Szerk. Farkas József. Szeged, 1985. 15–68. l.

Érsekújvár visszavétele 1685. augusztus 19. História 7(1985) 3. sz. 28. l.

Magyar kereskedõk mint hírszerzõk. História 7(1985) 4. sz. 7–8. l.

Magyar kézmûvesség a 16. századi hódoltsági mezõvárosokban. In: V. Kézmûvesipari Szimpózium. Veszprém, 1984. november 20–21. Szerk. Nagybákay Péter, Németh Gábor. Veszprém, 1985. 7–31. l.

A magyar marha fénykora. Heti Világgazdaság 7(1985) 26. sz. 6. l.

Mi számított a XVII. századi hódoltságban törökösségnek? In: A török orientáció a XVII. századi magyar politikában. Tudományos emlékülés. 1983. március 25–26. Szerk. Németh Péter. Vaja, 1985. 52–62. l.

Türkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts. In: Études historiques hongroises 1985 publiées à l’occasion de XVIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. II. Bp. 1985. 437–459. l.

Der Wandel Ungarns in der Türkenzeit. In: Habsburgisch–osmanische Beziehungen/Relations Habsburg–Ottomans. Wien, 26–30. September 1983. Colloque sous le patronage du Comité international des études pré-ottomanes et ottomanes. Hg. Andreas Titze. Wien, 1985.(Beihäfte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 13.)35–54.

1986 - Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683–1718. Megjelent Buda visszavételének háromszázadik évfordulója alkalmából [1686–1986.]. Bp. [1986.] 186 l., 4 [sztl.] színes tábla.

Vesztõhely az út porában. Gritti Magyarországon 1529–1534. Bp. [1986.] (Labirintus) 153 l., 16 tábla.

Bernardo de Aldana magyarországi hadjárata [1548–1552]. Közreadja –, ford. Scholz László. Bp. 1986. (Bibliotheca Historica) 333 l. [Az elõszó: Egy zsoldosvezér emlékiratai a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. 5–56. l.]

Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeáll. –. Bp. 1986. 607 l., 100 l. képmelléklet.

Elõszó., A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata elõtt (1365–1526). In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos, –. Bp. 1986. 7–9., 11–57. l.

Az alföldi mezõvárosok és a magyar feudális hatalom. In: Falvak, mezõvárosok az Alföldön. Szerk. Novák László, Selmeczi László. Nagykõrös, 1986. (Az Arany János Múzeum Közleményei 4.) 325–342. l.

Buda expugnata ac liberata. Budavár visszavívása és felszabadítása. Katolikus Szemle (Róma) 38(1986) 2. sz. 115–119. l.

Budavár visszafoglalása. Rádió- és Televízióújság 31(1986) 35. sz. 13. l.

2 settembre 1686–1986: a trecento anni dalla battaglia che portò alla liberazione di Buda. La riconquista dell’antica sede dei re ungheresi rinnovò il quadro politico dell’intera Europa. L’Osservatore Romano126(1986)206. sz. 3. l.

Esercito statale e bande armate in Ungherica (secoli XV–XVII). In: Bande armate, banditi, banditismo e repressione di giustizia negli stati europei di antico regime. Atti del Convegno – Venezia 3–5 Novembre 1983. A cura di Gherardo Ortalli. Roma, 1986. (Storia 20.) 365–382. l.

A hódoltság. História 8(1986) 3–4. sz. 10–13. l.

Magyarország “fegyveres békében”. Beszélgetés Szakály Ferenc történésszel. [Daniss Gyõzõ interjúja.] Élet és Tudomány 41(1986) 35. sz. 1094–1095. l.

A menekülõk. Gyimóti István vörösmarti lelkész viszontagságai. História 8(1986) 3–4. sz. 60–61. l.

Önkéntesek Budavár visszavívásánál. In: Budavára visszavétele 1686-ban. Egy ismeretlen angol kortárs beszámolója. Szerk.Faragó Tamás. Bp. 1986. (Fejezetek Budapest Múltjából 4.) IX–XXIII. l.

A történelem atom-szerkezet kutatója. 10 kérdés Szakály Ferenchez. [Nádor Tamás interjúja.] MI.30(1986) 39. sz. 40–41. l.

1987 - Hungaria eliberata. Die Rückeroberung von Buda im Jahr 1686 und Ungarns Befreiung von der Osmanenherrschaft (1683–1718). Bp. 1987. 199 l., 4 színes tábla.

A Nagyiván. Kísérõtanulmány Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal [1857–1868] címû mûvének reprint kiadásához. Bp. 1987. 15 l.

A magyar történelemrõl. In: Tények könyve. Magyar és nemzetközi almanach ‘88. Szerk. Baló György, Lipovecz Iván. Bp. 1987. 717–723. l.

A hódoltság utolsó évei. Gyimóti István vörösmarti lelkész 1680-ban átélt viszontagságai. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 8–9(1986–1987) 149–154. l.

A történelmi tények alapján – az Erdély történetérõl. A késõ középkort és az önálló erdélyi fejedelemség történetét tárgyaló fejezetekrõl. Alföld 38(1987) 8. sz. 30–36. l.

Történeti bevezetõ. In: Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683–1718. A török kiûzésének hazai levéltári forrásai. Szerk. Felhõ Ibolya, Trócsányi Zsolt. Bp. 1987. 12–27. l.

Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, 1556