//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr Pótor Imre fordítása Joachim Staedtke: Kálvin János megismerés és formálódás
- Dr Pótor Imre fordítása Joachim Staedtke: Kálvin János megismerés és formálódás :

14. Az állam és a politikai szabadság

14. Az állam és a politikai szabadság


Az állam és a politikai szabadság

Kálvin a konzisztórium segítségével kísérletet tett arra, hogy az egyházat ne állami, hanem lelki ismérvek szerint reformálja és formálja, és mintegy alapvető felfogásának jeleként a kon­zisz­tórium üléseit vezető genfi polgármestert 1560-tól rávette, hogy a jogart, mint állami hatalma jelét az ülésterem előtt helyezze el. Az egyház államtól való elválasztása azonban Kálvinnál teológiailag lehetetlen, mivel az Institutióban a felsőbbséget ugyancsak Istentől való rendnek tekintette. Ebből következőleg a hatáskörök elkülönítése ellenére is, az egyház és az állam kapcsolata szerinte szükségszerű.

E kapcsolat fenntartásának szellemi háttere Kálvinnál abban ismerhető fel, hogy éles tekintete - Zwinglitől és Luthertől különbözően - az abszolu-tisztikus államrend mindenhatóságát látta maga előtt, és ezt minden eszközzel relativizálni akarta. Ebből fakad kritikája a nyugat-európai állam-egyházi rendszer és a német tartományok fejedelmi egyházkormányzati rend­szerével szem- ben. Ezért akarta elkülöníteni az állam és az egyház illetékességi köreit. Átvette Luther két birodalomról szóló tanítását, de azt teokratikus hangsúllyal módosította, hogy ezzel az állam általa előre látott szekularizációja ellen hasson.

Az állam nem az emberek bűne okán vagy bűne miatt jött létre, hanem Kálvin szerint Isten kegyelmes rendelése. Mindenekelőtt az a feladata, hogy Isten parancsát nyilvánvalóan érvényre juttassa, és elősegítse Isten országának gyarapodását. Eredete Isten akaratában van. A felsőbbség Isten és az alattvalók között áll, és mindkettő iránt felelősséggel tartozik. „Mivel Isten iktatta be, Isten által gyakorolja hivatását, számadással is neki tartozik. Továbbá a felsőbbség szolgálata az alattvalók javára történjen. Ezért nekik is adós” – mondja Kálvin a Róm 13,4-hez írt magyarázatában.

A felsőbbség és az alattvalók közötti viszonyt mindenekelőtt a kötelességek határozzák meg. E meghatározást Kálvin a hagyomány „mutua obligatio” /kölcsönös kötelességek/ fogalmából meríti. A felsőbbség köteles gondosodni a békéről, a tulajdonról, az életről és a tisztességről az alattvalók élete területén. A felsőbbség háború esetén követelheti az élet feláldozását, szükség esetén az adókat. Kálvin hisz a jogok és kötelességek egymáshoz rendeltségében, mindkettőt találóan megfogalmazva, mikor azt mondja, hogy az államban minden „az olyan szabadságot szolgálja, amelyet az önmérséklet jellemez és jogilag megalapozott.”

A „suum cuique” /mindenkinek a magáét/ természetjogi ismérve közösségi vonatkozásban megköveteli a jogos és méltányos jogi formák érvényesítését. Az ember bűne azonban lehetetlenné teszi a pusztán a természetjogra korlátozódó jogrendet. Ezt ki kell egészíteni a pozitív, az államhatalom által biztosított jogrend- del, és eszerint értelmezni és alkalmazni.

Ez a „jogállam”, lényegének magvaként tartalmaz- za a „kölcsönös kötelességeket” /mu­tua obligatio/, a természetjogi alapelveket és a teremtés rendjének megfelelő alá- és fölérendeltségi viszonyokból fakadó társadalmi alapszerződést, amelyet a felsőbbség és az alattvalók kölcsönös kötelességei és jogai határol körül és szabályoz. A „mutua obligatio” egyáltalán nem számol önálló jogokkal és kötelességekkel, hanem az egyénnek a közösség iránti elkötelezettségével, amely mindkettőjük az Isten előtti felelősségéből következik.

A szövetség gondolata egyáltalán nem új keletű az államról alkotott felfogásban. Kálvin egy Aristotelestől Nicolaus von Cuesig végigvonuló hagyományt korrigál, ami­kor az alávetettséggel kapcsolatos közmegegyezést és a társadalmi szerződés összekapcsolását a népszuverenitás dogmájával, - mindenekelőtt azonban annak a fenntartásnak a gondolatát, amely szerint valamelyik szerződő fél csak addig tartozik kötelezettségét a másik féllel szemben teljesíteni, amíg ez a másik fél tartja magát a szerződéshez, tudatosan kiiktatja. Kálvin ezért állandóan hangsúlyozta, hogy a keresztyén ember a kötelességéről megfeledkező uralkodónak is engedelmességgel tartozik. Mindazonáltal ennek az lett a messze ható következménye, hogy Kálvin a szerződés gondolatát teológiájába is beépítette. „A szerződés /Kálvin/ számára a fő és a tagok közötti organikus viszony gondolati eszköze volt, amely viszonyban a megalapozott kötelességek és jogok érvényesülni képesek, éspedig oly módon, hogy a két szerv közötti megállapodások kötelességekre vonatkozó része kötelező törvények formájában, az egyéni jogokra vonatkozó része a felsőbbség által biztosított és garantált szabadságjogok formájában jelenik meg” /Josef Bohatec/.

Ezért nem meglepő, hogy Kálvin különböző-képpen értékeli az egyes államformákat. A genfi reformátor a Róm 13 alapján a politikai hatalom minden alakját Istentől származónak fogta fel, előnyben részesítette azonban az arisztokratikus-demokratikus formát. A népuralmi jogok által korlátozott arisztokrácia felel meg leginkább a Szentlélek működéséről vallott felfogásának. Az örökletes monarchiával szembeni ellenérzéseit is abból következően lehet megérteni, hogy Isten Lelke, aki a legkiválóbb képességeket ajándékoz- za a politikai hatalom gyakorlóit, nem örökölhető. Ellenvetését nyilvánította ki az abszolút demokráciával szemben is. Az emberek teremtés szerinti egyenlőtlensége és lelki adományaik különbözősége igényli a tiszta népuralmi elv korlátok közé szorítását. Ezért követelte Kálvin az egyetemes aktív szavazati jogot, a passzív választójogot ellenben szerette volna arisztokratikus szempontok szerint korlátozni. A politikai formációk e különböző megítélésének célja a politikai szabadságra törekvés volt.

Az Institutiónak abban a fejezetében, amelyben Kálvin a különböző államformákról ír, az arisztokratikus-demokratikus keverékforma előny- ben részesítését, a szabadság-fogalommal ala- pozza meg: „A kormányzatnak nincs szerencsé- sebb formája, mint az, ahol a szabadság megfelelő önfegyelemmel társul és bölcs módon állandó tartósságra rendezkedik be. Magam is azokat tartom a legboldogabbaknak, akiknek megadatott, hogy ezt az állapotot élvezzék… Igen, a felsőbbségnek arra kell törekednie a legnagyobb erőfeszítéssel, hogy a legkisebb mértékben sem engedjék meg, hogy csökkentsék vagy megsértsék azt a szabadságot, aminek megvédésére őket iktatták be. Amennyiben ebben a vonatkozásban hanyagok vagy túlságosan kevés gonddal látják el feladatukat, akkor hűtlenek hivatalukban és szülőföldjük árulóivá lesznek” /Inst. IV,20,8/.

Azt a vitatott kérdést, hogy vajon elősegítette-e Kálvin a politikai szabadság kibontakozását, nem lehet elválasztani a modern demokratikus jogállam princípiumainak kérdésétől. Emile Doumergue nagy gondot fordított annak kimutatására, hogy Kálvin politikai alapelvei már a „szabadság, egyenlőség, testvériség” címszavaival értelmez- hetők és magyarázhatók. Ernst Troltsch úgy vélte, hogy Genfben az egyházközségnek az állami köztársasággal való összefonódottsága hatott a népuralmi gondolatokra. Walther Köhler úgy fogalmazott, hogy a kálvinizmus a köztársaság előhírnöke.

Josef Bohatec Doumergues értelmezését lényegesen leszűkítette azzal az utalással, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmai, amelyek mind előfordulnak Kálvinnál, nem értékelhetők a modern demokrácia értelmében. Másrészt viszont ennek ellent mond Erik Wolf azzal a tétellel, hogy Kálvin számára „az Istentől nyert szabadság, az Isten előtti egyenlőség, a felebaráttal való testvériség éppen úgy az igazi állam alapvető vonása, mint a zsarnokságtól való szabadság, a törvény előtti egyenlőség és a múlandó javak kezelésében való testvériség.” Természetesen elfogult vélemény Kálvint a modern demokratikus politikai rendszer atyjának nevezni. Ez a megítélés ezenfelül a felvilágosodás történelmi szerepét is kisebbítené. De ugyanilyen egyoldalúság Kálvint sötét zsarnoknak beállítani.

Itt csak tételszerűen mondjuk el Kálvinról a következőket: Először is, nem csak törekedett az egyház állami gyámkodásától való megszabadítá- sára, hanem meg is kísérelte, hogy ez törvényes keretek között megtörténjék. Másodszor, a jog önfegyelme és kötöttsége alatti politikai szabadságot követelt, ezzel szemben élesen elítélte a jogi szabadsággal való visszaéléseket. Harmadszor, védelmezte a hivatásválasztás szabadságát. Negyedszer, megvalósítandónak tartotta a törvényes keretek között működő általános választójogot, mint kívánatos politikai gyakorlatot. Ötödször, nem csak elméletileg tárgyalta az ember Isten és törvény előtti egyenlőségét, hanem a genfi konzisztóriummal ezt meg is valósította.

Mai szempontból ezzel szemben negatívan értékelhető: először, hogy Kálvin a vallásszabadságot Genfben nem gyakorolta, jóllehet elvileg követelte; másodszor, ahogy Kálvinnak idegen volt a vallási türelem gondolata a közösségen belül, úgy a többi egyházzal szemben sem tudott türelmes lenni; harmadszor, hogy a népszuverenitás tanát államtanában tudatosan elhallgatta, és negyedszer, hogy alapvetően kétségbe vonta az egyes polgárok politikai ellenállásának jogát.

Mégis kétségtelen, hogy Kálvint politikai vonatkozásban is a modern világ útkészítői közé kell sorolni. Genf egyházának konzisztoriális alkotmánya rendkívül vonzó volt arra, hogy utánozzák. Nem csak a református egyház számára szolgált példaként, hanem az a benne rejlő törekvés, hogy elveit a politika területére is átültessék, különös történelmi értéket adnak neki. Olyan alkotmány-mintát teremtett, amely a politikai konstitúció /összetétel, felépítés/ megalkotása terén is eszményképként szolgált. A kálvinista egyházmodellt a francia protestantizmus politizá- lása révén a hugenották már a vallásháború folyamán ténylegesen meg is valósították. A hugenotta egyház egyfajta állam volt az államban, ami a köztársaság egyik for­mája a monarchiában. Alkotmányos rendjüket a nantesi ediktum formailag is elismerte.

Ez az alkotmány igen figyelemre méltó volt egy olyan világban, amelynek politikai berendezkedé- se túlnyomórészt abszolutisztikus és dinasztikus volt. Lényege abban áll, hogy Kálvin is előkészítette az egyenlőség, testvériség és szabadság elméletét. Így ír erről az egyházi rendtartásra vonatkozó első javaslatában, az 1537 januárjából való beadványában: a fel- állítandó konzisztóriumnak testvérileg kell figyelmeztetni mindenkit, „aki hibázik, bárki legyen is az”. A születési vagy szociális előjogok érvényüket vesztik. Ez egyformán vonatkozik Kálvin családjára Genfben és IV. Navarrai Henrik királyra is. Nehezen vitatható, hogy Kálvin itt a korszerű jogállam egyik alapelvét fektette le, amennyiben nem csak a magas állású személyek elleni esetenkénti büntetőeljárást követelte, hanem az egész közösséget úgy tekintette, mint amelyre az Istentől való törvény előtti egyenlőség érvényes.

A genfi gyülekezet egyházalkotmánya a testvériség elvének is alapul szolgált, amivel Kálvin a felsőbbség és az alattvalók közötti viszonyt körülírta. Ez abból indul ki, hogy „mindenki az egész közösség tagja”, tehát felelősséggel tartozik a felebarátért és a közösség egészéért. Ezt a felelősséget különösen a diakonátus tisztségének viselői gyakorolták. A genfi gyülekezet kitűnő szegénygondozási rendszert létesített - ami szükségtelenné tette a koldulást, aztán megalapította a híres főiskolát, példaszerű polgári és büntetőtörvényt, új ipari létesítmények felállítását ösztönözte, különösen a textil ipar terén, a vallási menekülteknek menedékjogot biztosított, és így tovább. Kálvin Genfben egyházi-társadalmi berendezkedést teremtett, ami a várost magas szellemi és erkölcsi színvonalra emelte és gazdasági virágzással együtt járó jóléttel ajándékozta meg.

Mivel a gyülekezet pneumatikus alkotmánya az önrendelkezés jogát is szükségessé tette, előfeltétezte végül az egyén szabadságát. Kálvin azt mondta erről a szabadságról, hogy ez az élet felénél is többet ér, és szentségtörést követ el, aki megtagadja az emberektől. E szabadsága megvédéséhez mindenkinek joga van. Ezt alkotmányilag kell biztosítani: „libertas… rite constitua” /szabadság… ünnepélyes megállapo- dás alapján/. Ez érvényesült állami területen is. Kálvin a gazdasági szabadságot is előmozdította, amint azt részletesen kifejtettük az előző fejezetben.

Végezetül a genfi egyház négy hivatalt meghatározó szabályzata például szolgál az államhatalmi ágak szétválasztására is. Ez nem azt jelenti, hogy Kálvin Montesquieu előfutára lenne. Mégis, a genfi egyházvezetőség a prédikációt, tanfegyelmet, gyülekezeti gazdálkodást, erkölcsi nevelést, a szegények gondozását és lelki- gondozást elválasztotta egymástól. Ezeknek a szerveknek a megosztása, egyúttal összekapcso- lása lehetővé tette és megkövetelte a kölcsönös ellenőrzést. Az egyenlőség, testvériség és szabadság hátterében a szerződés gondolata állt, amit Kálvin megalapozott természetjogilag és bibliailag is.

A kálvinizmus minden intézményt pártfogolt, amely gyakorolta az ellenőrzési jogot. Ennek legelismertebb példája a Mayfloweren kötött szerződés, amelyet 41 zarándokatya kötött 1620. november 11-én az észak-amerikai tengerparton. Ebben föderális teológiai és teokratikus elemeket sűrítettek politikai formába. Ez volt az észak-amerikai demokrácia születésnapja. Egyébként pedig nem véletlen, hogy református származású volt a korszerű társadalomtudomány előharcosai- nak és a monarchomachosoknak igen nagy része, többek között Jo­han­nes Althusius, Thomas Hooker, Hugo Grotius, John Locke, Jean Jacques Rousseau. Mindenesetre a kálvinizmus négyszáz éves történetében elősegítette a modern jogállam eszméjének kibontakozását, amely perelhető joggal definiálja, megosztja és ellenőrzi a politikai hatalmat.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!