//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere Második könyv 1-17. fejezet
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere Második könyv 1-17. fejezet :

TIZENNEGYEDIK FEJEZET. A közbenjáró két természete mint alkot egy személyt. 1 - 8

TIZENNEGYEDIK FEJEZET. A közbenjáró két természete mint alkot egy személyt. 1 - 8


TIZENNEGYEDIK FEJEZET. A közbenjáró két természete mint alkot egy személyt.

1. Továbbá, amit a Szentirás mond (Ján. 1:14), hogy az Ige testté lőn, ezt nem úgy kell érteni, mintha vagy testté változott volna, vagy zavarosan testtel vegyült volna, hanem mivel a Szűznek méhéből vett emberi testet magára templomul, hogy abban lakozzék; és ő, ki Isten fia volt, ember fiává lőn, de nem a lényeg összezavarodása, hanem a személy egysége által. Azt állítjuk ugyanis, hogy istensége az emberi természettel aként köttetett össze és úgy egyesült, hogy mind e két természet külön-külön megtartotta a maga valódi sajátságát s mégis a kettőből egy Krisztus lett. Ha az emberi dolgokban lehet valami hasonlót lelni ehez a nagy titokhoz, úgy látszik, hogy az emberről vett hasonlóság áll ehez legközelebb, kiről látjuk, hogy két valóságból van összetéve, de ezek közül egyik sem vegyült el annyira a másikkal, hogy a maga természetének sajátosságát meg ne őrizte volna; mert sem a lélek nem test, sem a test nem lélek. Ezért állíthatunk külön a lélekről olyat, ami a testre semmiképen nem vonatkozhatik, viszont a testről olyat, ami a lélekre nézve semmi módon meg nem áll s ezért mondhatunk az egész emberről is olyat, amit sem a lélekről külön, sem a testről a józan észnek megfelelőleg nem fogadhatunk el. Végül a lélek sajátságait át szokták vinni a testre s a test sajátságait a lélekre, mindamellett a testből és lélekből álló lény csak egy ember és nem több. Az ilyen szólásmódok pedig egyrészt azt jelentik, hogy az ember csak egy személy, aki a két különböző valóságból van alkotva, másrészt, hogy két különböző természet az, mely ezt az egy személyt alkotja.

Igy szól a Szentirás Krisztusról is, mert néha oly dolgokat tulajdonít neki, melyeket egyszerűen emberi természetére kell vonatkoztatnunk, máskor ismét olyanokat, amelyek kiválólag isteni természetét illetik meg, majd megint oly dolgokat, melyek mind a két természetet magukban foglalják, de külön egyikre sem illenek eléggé. És a két természetnek Krisztusban való egyesüléséről oly tisztán és világosan szól az Irás, hogy szerinte a két természet a maga tulajdonságait néha egymással közli, gyakran össze is cseréli; s ezt a képesbeszédet a régiek Communicatio idiomatum (a tulajdonságok közlése) szavakkal szokták kifejezni.

2. Mindez azonban nem volna oly bizonyos, ha a Szentirásnak igen sok lépten-nyomon szemünkbe ötlő kifejezése nem bizonyítaná, hogy nincs bennük semmi, amit ember talált volna ki. Amit Krisztus magáról mondott: „Minekelőtte Ábrahám volna, én vagyok” (Ján. 8:58), semmiképen sem illik ember voltára. Jól tudom, minő fecsegéssel szokták elferdíteni ezt a helyet a tévelygő lelkűek, hogy t. i. Krisztus minden időknél előbb megvolt, mivel már akkor eleve elismertetett Megváltóúl úgy az Atyának tanácsában, mint a kegyes embereknek elméjében. Mivel azonban az ő testben való megjelenésének napja és örök lényege között oly nyilvánvaló megkülönböztetést tesz és kifejezetten régi eredetére akarja a maga hatalmát alapítani, mellyel még Ábrahámot is fölülmulja, ezzel nyilván olyasmit tulajdonít magának, ami az isteni természetnek sajátja. Hogy Pál azt mondja felőle (Kol. 1:15), hogy minden teremtés között elsőszülött, ki miden dolog előtt létezett és aki által jött létre minden s hogy ő maga is azt mondja magáról (Ján. 17:5), hogy neki a világ teremtése előtt dicsősége volt az Atyánál s ő az Atyával együtt munkálkodott (Ján. 5:17) ez sem vonatkozik semmivel sem inkább emberi természetére. Bizonyos tehát, hogy ezeket és a hasonló mondásokat egyedül csak isteni természetére lehet vonatkoztatni. Hogy pedig őt az Irás az Atya szolgájának nevezi (Ézs. 42:1 és más helyeken), hogy felőle az van mondva, hogy életkorban és bölcseségben Istennél és embereknél növekedett (Luk. 2:52), hogy saját állítása szerint nem keresi a maga dicsőségét (Ján. 8:50), nem tudja az utolsó napot (Márk. 13:32), hogy nem magától beszél (Ján. 14:10 és 6:38), hogy nem a saját akaratát teszi, hogy őt látták és kézzel érintették (Luk. 24:39): mindez egyedül ember voltára vonatkozik. Mert amennyiben ő Isten, semmi dologban nem növekedhetik, mindent magáért cselekszik, előtte semmi rejtve nincs, mindent saját akarata itélete szerint intéz s emellett láthatatlan és kézzel érinthetetlen. Mindezeket a dolgokat nem tulajdonítja külön az ő emberi természetének, hanem úgy veszi magára, mint amelyek a közbenjáró személyére tartoznak. A tulajdonságok közlése pedig az, amit Pál mond (Csel. 20:28), hogy t. i. Isten az ő vére által szerezte az anyaszentegyházat s hogy a dicsőség Ura feszíttetett keresztre (I. Kor. 2:8). Ugyanily értelme van annak is, amit János mond (I. Ján. 1:1), hogy t. i. az életnek beszédét a mi kezeinkkel tapasztaltuk. Istennek bizonyára nincsen vére, nem szenved és kézzel nem érinthető, hanem, mivel az, aki igaz Isten és ember volt, a Krisztus, kiontotta az ő vérét érettünk a keresztfán, azok a dolgok, melyek az ő emberi természetében mentek végbe, bár nem tulajdonképen, de mégis nem ok nélkül vitetnek át isteni természetére. Hasonló példa, mikor János azt tanítja (I. Ján. 3:16), hogy Isten életét adta érettünk. Ezen a helyen is az emberi természet sajátsága közöltetik a másik természettel. Viszont, mikor Krisztus még a földön volt és azt mondta (Ján. 3:13), hogy senki a mennybe fel nem ment, csak az embernek fia, ki az égben vala, bizonyára akkor még emberi mivolta és a test szerint, melyet felöltött, nem volt az égben, hanem, mivel maga egyúttal Isten és ember volt, a kettős természet egyesülése folytán az egyik természetnek tulajdonította azt, ami a másikat illette.

3. De Krisztus igaz valóságát legvilágosabban azok a szentirási helyek fejezik ki, melyek egyszerre mindkét természetét összefoglalják, aminőket János evangéliumában igen sokat találunk. Mert sem isten-voltának, sem ember-voltának külön nem tulajdoníthatjuk, hanem egyszerre mindakettőnek, amit az evangéliumban olvasunk, hogy t. i. az Atyától hatalmat vett a bünök megbocsátására, a halottak feltámasztására, az igazság, szentség és üdvösség osztogatására, hogy ő az igaz biró, aki az elevenek és holtak felett áll, hogy őt olyan tisztelet illeti, mint az Atyát, végre hogy a világ világosságának, a jó pásztornak, az egyetlen ajtónak, az igazi szőlőtőnek neveztetik (Ján. 1:29 és 5:21 stb., 9:5 és 10:7 stb., 15:1 stb.). Mert Isten fia ily kiválóságokkal és előjogokkal volt felruházva, mikor testben megjelent, melyeket noha a világ teremtse előtt az Atyával együtt birt, mindazonáltal nem oly módon s nem oly alakban, mint azután s amelyeket senkinek, aki csak puszta ember volt, nem lehetett volna adni. Ugyanily értelemben kell vennünk, amit Pálnál olvasunk (I. Kor. 15:24), hogy t. i. Krisztus, miután az itéletet végrehajtotta, az uralmat viszaadja Istennek és az Atyának. Mert Isten fia uralmának, amint kezdete sohasem volt, úgy vége sem lesz soha, hanem amint a testi alacsony állapotba rejtőzött és magát megüresítette (Fil. 2:7) szolgai alakot vevén magára és fensége külső fényét levetvén, az Atyával szemben engedelmesnek mutatta magát és az ily megalázkodást végrehajtván, végül dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztatott (Zsid. 2:7) és felemeltetett a legfőbb uralomra, hogy előtte minden térd meghajoljon (Fil. 2:10), úgy akkor azt a nevet, a dicsőségnek azt a koronáját s mindazt, amit az Atyától csak vett, az Atya hatalma alá adja, hogy Isten legyen minden mindenekben (I. Kor. 15:28). Mert mely célra volt adva neki a hatalom és az uralkodás, ha nem arra, hogy az Atya az ő kezével kormányozzon minket? Ez értelemben mondja az Irás azt is, hogy ő az Atya jobbján ül. Ez pedig csak bizonyos ideig tart, mig istenségét közvetlen szemlélettel élvezzük. És ezen a helyen nem lehet menteni a régieknek tévelygését, akik midőn a közbenjáró személyére nincsenek figyelemmel, majdnem teljesen elhomályosítják annak az egész tanításnak eredeti értelmét, amelyet János evangéliumában olvasunk és magukat mindenféle hurkokba bonyolítják. A helyes értelmezésnek tehát az legyen a kulcsa ránk nézve, hogy mindaz, ami a közbenjáró tisztére vonatkozik, sem nem kizárólag az isteni természetről, sem nem kizárólag az emberi természetről van mondva. Krisztus tehát mindaddig uralkodik, mig csak a világ itélő birájaként meg nem jelenik, amikor is erőtlenségünk csekély mértéke szerint minket az Atyával egyesít. Mikor pedig mi, mint az égi dicsőség részesei, meglátjuk Istent, aminő, akkor a közbenjáró tisztét elvégezve, megszünik az Atya követe lenni és megelégszik azzal a dicsőséggel, amely meg volt néki már a világ teremtése előtt. S az Úr elnevezést sem tulajdoníthatjuk sajátlag Krisztus személyének, hanem csak annyiban, amennyiben közép helyet foglalt el Isten között és közöttünk. Erre vonatkozik Pál eme mondása (I. Kor. 8:6): „Egy Istenünk van, akitől mindenek és egy Urunk van, aki által mindenek vagynak”, akire t. i. az ideiglenes uralkodást az Atya rábizta, mig szinről-szinre látható nem lesz az ő isteni fensége s akinek, ha ezt a hatalmat az Atyának visszaadja, annyira nem lesz kisebbségére, hogy még tündöklőbben jelenik meg. Mert akkor aztán Isten is megszünik Krisztus feje lenni, mivel magának Krisztusnak istensége önmagából fog tündökölni, mig ez ideig mintegy fátyollal volt bevonva.

4. És ez a megfigyelés igen alkalmas lesz sok nehézség megoldására, ha az olvasók helyesen alkalmazzák azt. Mert csodálatos, hogy nemcsak a tanulatlanokat, hanem még azokat is, akiknek mégis van valami képzettségük, mennyire gyötrik, kinozzák az oly szólásmódok, melyekről azt látják, hogy Krisztusnak tulajdoníttatnak, de sem istenségére, sem emberi mivoltára kellően nem alkalmazhatók, mert nem veszik fontolóra, hogy az ilyen kifejezések az ő személyére, amelyben Isten és ember gyanánt jelent meg és közbenjárói tisztére vonatkoznak. És általában látni való, hogy mindezek az egyes kifejezések mily szépen összefüggenek egymással, csak legyen józan magyarázójuk, aki ezeket ily nagy titkokhoz illendő vallásos buzgósággal vizsgálja.* Nincs azonban semmi, amit a dühöngő és önfejü szellemek össze ne zavarnának. Előkapják az emberi mivoltára vonatkozó jelzőket, csak azért, hogy istenségét eltöröljék; viszont azokat a jelzőket, melyek istenségére vonatkoznak, arra használják, hogy ember-mivoltát megsemmisítsék. Amit pedig az Irás mindkét természetre vonatkozólag oly szoros összefüggésben mond, hogy külön egyik természetre sem illik, azt mindkét természet megsemmisítésére használják. Ez pedig mit jelent egyebet, mint azt vitatni, hogy Krisztus nem ember, mivel Isten, nem Isten, mivel ember, se nem ember, se nem Isten, mivel ember is, Isten is egyuttal?

Megállapítjuk tehát, hogy Krisztus, mint Isten és ember, aki két egyesült, de nem összezavart természetből áll, a mi Urunk és Istennek igazi fia emberi mivolta szerint is, bár nem emberi mivolta következtében. Távol kell tehát magunktól tartanunk Nestorius tévelygését, aki azzal, hogy Krisztus két természetét inkább szétszakítani, mint elkülöníteni akarta, kettős Krisztust koholt; mivel látjuk, hogy az Irás nyiltan ellene mond ennek a tévelygésnek, midőn az Isten fiának nevét annak tulajdonítja, aki a szűztől születik és magát a szüzet is a mi Urunk anyjának nevezi (Luk. 1:32.43). Óvakodnunk kell az Eutyches-féle őrjöngéstől is, hogy mig a személy egységét akarjuk bizonyítani, mindkét természetet le ne romboljuk. Mert annyi bizonyítékot hoztunk már eddig fel, melyekben az isteni természet az emberitől el van választva, annyi más fordul elő az irásban lépten-nyomon, hogy még azok száját is bedughatnók, akik legjobban szeretnek vitázni. Nemsokára felhozok néhányat ezek közül, melyek ezt a koholmányt még alaposabban megdöntik. Jelenleg elég lesz egy szentirási hely. Mert Krisztus bizonyára nem nevezte volna testét templomnak, ha az istenség abban külön nem lakozott volna (Ján. 2:19). Ezért, amint az efézusi zsinaton méltán kárhoztatták Nestoriust, szintúgy méltán kárhoztatták utóbb a konstantinápolyi és chalcedoni zsinaton Eutychest is, mivel Krisztus két természetét éppoly kevéssé szabad összezavarni, mint szétszakítani.

5. A mi korunkban is támadott azonban egy éppily veszélyes szörnyeteg, Servet Mihály, aki Isten fiának helyébe egy koholt alakot állított, melyet Isten lényegéből, lélekből, testből és három nem teremtett elemből rakott össze. Első sorban is tagadja, hogy Krisztus valami egyéb ok miatt volna Isten fia, hanemha azért, mert a Szűz méhéből és a Szentlélektől született. Ez az agyafurtság arra tör, hogy Krisztus kettős természetének megkülönböztetését megdöntve Krisztus valami vegyülék legyen Istenből és emberből, de azért sem Istennek, sem embernek ne legyen tartható. Mert egész eszmemenete annak bebizonyítására szolgál, hogy mielőtt Krisztus testben megjelent, Istenben csak árnyszerű alakok voltak, melyeknek valósága vagy hatása csak akkor lépett előtérbe, mikor az az ige, mely erre a tisztességre el volt rendelve, valósággal Isten fia kezdett lenni. Mi is valljuk ugyan, hogy a közbenjáró, aki a Szűztől született, tulajdonképen Istennek fia. Az ember-Krisztus nem is volna Isten megbecsülhetetlen kegyelmének tükre, ha nem volna rá ruházva az a méltóság, hogy Isten egyszülött fia legyen és annak neveztessék. Emellett azonban szilárdan megáll az egyháznak ama meghatározása, hogy Krisztust Isten fiának azért tartjuk, mivel az az ige, mely az időknek előtte az Atyától született, úgy vette föl az emberi természetet, hogy azt az ő isteni természetével személyében egyesítette (unio hypostatica). A személyi egyesülésen pedig oly összeköttetést értettek a régiek, mely két természetből egy személyt alkotott. Ezt a kifejezést Nestorius őrjöngésének megcáfolására találták ki, mivel ő azt költötte, hogy Isten fia úgy lakozott a testben hogy mégsem volt ember.

Servet azzal rágalmaz minket, hogy mikor mi azt mondjuk, hogy az örök ige, még mielőtt a testbe öltözött volna, már Isten fia volt, kettőssé tesszük Isten fiát; mintha mi valami mást mondanánk, mint, hogy Isten fia testben jelent meg. Mert ha az ige Isten volt, mielőtt emberré lett, azután nem kezdett új Istenné lenni. Egyáltalán nem képtelen dolog az, hogy Isten fia megjelent testben, mert hiszen öröktől való születésénél fogva mindig meg volt az a sajátsága, hogy Fiu. Ezt fejezik ki előttünk az angyalnak Máriához intézett szavai: „Az a szent, aki tőled születik, Isten fiának neveztetik” (Luk. 1:35). Mintha csak azt mondaná, hogy az Isten fia elnevezés, mely a törvény alatt homályosabb volt, most nyilvánvaló és általánosan ismert lesz. Ennek felel meg Pál ama mondása (Róm. 8:15): „Mivel most Krisztus által Isten fiai vagyunk, szabadon és bizvást kiáltjuk: Abba, azaz szerelmes Atya.” Nem számították-é a régi atyákat is Isten fiai közé? Hiszen épen ebben bizakodva hivták Istent, mint atyjukat, segítségül. Mivel azonban, amióta Istennek egyszülött fia megmutattatott a világnak, ama mennyei atyaság világosabban megismerhető lett, Pál ezt Krisztus uralkodásának mintegy előjogául tünteti fel. Mindamellett azonban állhatatosan meg kell maradnunk amellett, hogy Isten soha nem volt atyja sem angyaloknak, sem embereknek, hanemha egyszülött fiára való tekintetből és hogy kivált az emberek, akik önnön hamisságuk folytán voltak gyülöletesek Isten előtt, csupán abból az ingyenvaló kegyelemből fogadtattak fiakká, mivel Krisztus természet szerint való Fiú. S nem is a fiúsítástól függ ez, mint Servet felhozza, melyet Isten magánál elhatározott; mert itt nem képesbeszédről van szó, mint ahogyan a megengeszteltetés a barmok vérével volt példázva. Hanem mivel az atyák a törvény alatt a dolog természetéhez képest nem lehettek Isten fiai, ha örökbe fogadásuk nem volt a főre alapítva, minden észszerüségnek hiján van a főtől azt vonni el, ami a tagokkal közös volt. Tovább megyek: mikor a Szentirás az angyalokat Isten fiainak nevezi (Zsolt. 82:6), kiknek e nagy méltósága pedig a jövendő megváltástól nem függött, Krisztusnak a rendben szükségképen meg kell előznie őket, hogy őket az atyával összekösse. Röviden ismét megismétlem a dolgot és az emberi nemről ugyanazt teszem hozzá. Miután úgy az angyalok, mint az emberek, azzal a rendeltetéssel voltak teremtve eredetüktől fogva, hogy Isten mindkettőjüknek közös atyjuk legyen, ha igaz Pálnak az az állítása (Kol. 1:15), hogy az összes teremtmények között mindig Krisztus volt a fő és elsőszülött, hogy az elsőség mindenben az övé legyen, úgy látom, hogy helyesen vonhatom le azt a következtetést, hogy Isten fia megvolt a világ teremtése előtt is.

6. Ha Krisztus fiuvá tétele (hogy így fejezzem ki magamat) akkor kezdődött volna, mikor testben megjelent, ebből az következnék, hogy emberi természete szerint is Isten fia volt. Servet és a hozzá hasonló balgák szerint az a Krisztus Isten fia, aki testben megjelent, mert e névvel testen kivül nem nevezhető. Feleljenek meg nekem arra a kérdésre, hogy vajjon mindkét természet szerint és mindakettőre nézve fiu-é? Ők ugyan így fecsegnek, Pál azonban egészen másként tanít. Mi azt valljuk, hogy Krisztus az emberi testben nem akként neveztetik fiunak, mint a hivek, t. i. csak fiuvá fogadásból és kegyelemből, hanem igazán és természet szerint s épen ezért egyetlen úgy annyira, hogy ez a jegy különbözteti meg minden mástól. Mert minket is, akik új életre születtünk, a fiu elnevezésre méltat Isten, de az igaz és egyszülött fiu elnevezést egyedül Krisztus számára tartja fenn. Hogyan lehet pedig egyetlen fiu a testvérek e roppant seregében, ha nem úgy, hogy természeténél fogva birtokában van az, amit mi ajándék gyanánt kaptunk? S ezt a tisztességet a közbenjáró egész személyére kiterjesztjük, hogy valóban és sajátképen legyen Isten fia az, aki szűztől született és a kereszten áldozatúl adta magát az Atyának. Mindamellett azonban isteni természetére való tekintetből, amint Pál tanít (Róm. 1:1 stb.), mikor azt mondja, hogy ő elválasztatott Isten evangéliumára, amelyet azelőtt az ő fiáról megigért, aki test szerint született a Dávid magvából és Isten fiául megbizonyíttatott hatalmánál fogva. Mi szükség volt arra, hogy midőn test szerint világosan Dávid fiának nevezi őt, még külön kijelenti, hogy megbizonyíttatott Isten fiául, ha ezzel azt nem akarná jelezni, hogy ez egészen mástól függ s nem magától a testtől? Mert amely értelemben másutt azt mondja (II. Kor. 13:4), hogy a test erőtlensége szerint szenvedett és feltámadott a lélek erejében, úgy most megkülönböztetést állított fel a két természet között. Mindenesetre meg kell engednünk, hogy amint Krisztus anyjától vette a természetet, mely szerint Dávid fiának neveztetik, úgy atyjától van az a természete, melynek következtében Isten fia és hogy ez az emberi természettől eltérő és különböző.

A Szentirás kettős névvel ékesíti őt fel, midőn váltogatva, majd Isten, majd ember fiának nevezi őt. A második elnevezésre nézve nem lehet vita, hogy ő a közönséges zsidó nyelvszokás szerint neveztetik ember fiának, mivel t. i. Ádám maradéka közül való. Ezzel szemben állítom, hogy Isten fiának isteni mivolta és örök lényege alapján neveztetik, mivel nem kevésbbé észszerü, ha az isteni természetre vonatkoztatjuk azt, hogy őt Isten fiának nevezik, mint, hogyha az emberi természettel hozzuk összefüggésbe azt, hogy ember fiának mondják. Egyszóval, azon a helyen, amelyet idéztem, Pál épúgy azt érti, hogy az a Krisztus, aki test szerint Dávidnak magvából született, megbizonyíttatott hatalommal Isten fiául, mint ahogyan más helyütt (Róm. 9:5) azt tanítja, hogy Krisztus, aki test szerint zsidók közül származott, áldott Isten örökkön-örökké. Ha tehát a kettős természet különbsége mindkét helyen jelezve van, miért akarják tagadni, hogy isteni természetére való tekintetből Istennek fia az, aki test szerint embernek fia is?

7. Bizonyára lármásan próbálgatják védeni tévelygésüket azzal, hogy az Irás szerint Isten tulajdon fiának nem kedvezett, s hogy Isten az angyalnak megparancsolta (Luk. 1:32), hogy aki a Szűztől születik, a Magasságban lakozó fiának neveztessék. De hogy ezzel a silány ellenvetéssel felettébb ne kérkedjenek, vegyék egy kissé fontolóra velünk, mennyit ér okoskodásuk? Mert ha helyesen következtetnék, hogy Krisztus a fogantatástól fogva kezdett Isten fia lenni, mivel a fiu nevet az hordozza, aki fogantatott, ebből az következnék, hogy az ige csak testben való megjelenésétől kezdett létezni, mivel János (I. Ján. 1:1) azt mondta, hogy ő az életnek amaz igéjéről ad hirt, melyet kezei megtapasztaltak. Hasonlóképen, amit a prófétánál olvasunk (Mik. 5:2): „Te Betlehem, Juda földje, bár kicsiny vagy a Juda ezrei közt, belőled származik nékem, aki uralkodik az Izraelen, akinek származása régi keletű, az ősidő napjaiból való”, hogyan kényszerülnek magyarázni, ha ilyen módon akarnának bizonyítani? Mert, hogy mi Nestoriussal, ki kettős Krisztust koholt, nem vagyunk egy nézeten, azt már bebizonyítottam, mert a mi tanításunk értelmében minket Krisztus az atyafiuság erejével tett Isten fiává, mivel abban a testben, amelyet tőlünk felvett, ő Istennek egyszülött fia. És Augustinus* bölcsen figyelmeztet arra, hogy Isten csudás és kiváló kegyelmének fénylő tüköre az, hogy Krisztus, mint ember, oly tisztességet nyert, melyet meg nem érdemelhetett volna. Ezért Krisztus anyjának méhétől fogva még test szerint is azzal a kiválósággal volt felékesítve, hogy ő Isten fia.

Mindamellett a személy egységében nem kell oly vegyülést koholni, mely az istenségtől elvegye a maga tulajdonságát. Ép így abban sincs semmi képtelenség, ha Isten örök igéjét és Krisztust, a két természetet egy személyben egyesítvén, különböző módokon Isten fiának nevezzük, mint, ha különböző szempontok szerint most Isten, majd emher fiának nevezzük. Nem ver le jobban bennünket Servet másik rágalma sem, hogy t. i. Krisztus, mielőtt testben megjelent, soha sem neveztetett Isten fiának, legfelebb képletesen, mivel bár akkor homályosabb volt leirása, mégis, mivel világosan bebizonyult, hogy nem másképen örök Isten, hanem csak azért, mivel Ő az Atyától öröktől fogva született ige és az a név, melyet felvett, nem illik egyébként a közbenjáró személyére, hanem csak azért, mivel Isten jelent meg testben és hogy Isten nem neveztetett volna kezdettől fogva atyának, ha már akkor is nem állott volna fenn fiához való kölcsönös viszonya, akitől származik minden rokoni és atyai összeköttetés a földön és égen ebből könnyű levonnunk azt a következtetést, hogy Krisztus a törvény és próféták alatt is Isten fia volt, mielőtt ez a név az egyházban hiressé lett volna. Hogyha pusztán a szóról foly a vita, Salamon Istennek végtelen fenségéről szólva azt állítja, hogy úgy fia, mint maga megfoghatatlan (Péld. 30:4): „Mondd ki nevét, ha tudod – úgy mond – vagy fiáét”. Tudom, hogy a vitázni szeretők előtt ennek a bizonyítéknak nincs nagy súlya és én se helyezek rá nagy súlyt, csak mivel bebizonyítja, hogy rosszakaratulag fecsegnek azok, akik azt mondják, hogy Krisztus csak annyiban Istennek fia, amennyiben emberré lett. Tegyük hozzá, hogy az összes régi irók egy szájjal és egy szivvel oly világosan bizonyították ezt, hogy nem kevésbbé nevetséges, mint kárhozatos azoknak a szemérmetlensége, akik velünk szemben Irenaeust, vagy Tertullianust merészlik felhozni, jóllehet, mind a ketten megvallják, hogy Istennek fia, aki aztán láthatólag megjelent, láthatatlan volt.

8. Jóllehet pedig Servet oly borzasztó szörnyűségeket halmozott össze, melyeket talán mások nem helyeselnek, mégis, ha közelebbről vizsgáljuk a dolgokat, észre vehetjük, hogy mindazok, akik Isten fiát csak testben ismerik, mindnyájan megengedik, hogy ő nem másként Isten fia, hanem csak azért, mivel a Szűz méhében a Szentlélektől fogantatott. Ekként hazudozták hajdanában a manichaeusok, hogy az ember az ő lelkét Isten nemzéséből veszi, mivel azt olvassák (I. Móz. 2:7), hogy Isten Ádámba élő lelket lehelt. Mert oly mohón kapnak a fiu név után, hogy a két természet között semmi különbséget nem hagynak, hanem zavarosan kiabálják, hogy az ember-Krisztus Isten fia, mivel emberi természete szerint Istentől nemzetett. Eként a bölcsességnek örök nemzése, melyről Salamon prédikál, megsemmisül és vagy isteni természete nem marad meg a közbenjáróban, vagy emberi természete helyébe állíttatik valami káprázat. Servet durvább szemfényvesztéseit, melyekkel magát és némelyeket elbűvölt, hogy e példán okulva, a kegyes olvasók józanságukat és szerénységüket annál jobban megőrizzék, megcáfolni hasznos dolog volna ugyan, mindamellett, mivel ezt egy külön könyvben megtettem, feleslegesnek tartom. Okoskodásának lényege az, hogy Isten fia kezdetben csak valami eszme volt és már akkor el volt határozva, hogy mint ember, Istennek valóságos képe legyen. Az isteni igét tehát nem ismeri másként, csak külső csillogásában. S azt mondja, hogy az volt az örök születés, hogy fia nemzésére öröktől fogva meg volt Istenben az akarat, mely magában a teremtésben tettel is kifejezésre jutott. E közben a Lelket összekeveri magával az igével, mivel Isten a láthatatlan igét és Lelket szétosztotta a testbe és lélekbe. Végül Krisztus ábrázolása nála a születés szerepét tölti be; de – úgy mond – aki akkor csak jelkép által jegyzett fiu volt, az született végül az ige által, melynek a mag szerepét tulajdonítja. Ebből az következik, hogy a disznók és kutyák nem kevésbbé Isten fiai, mivel Isten igéjének eredeti magvából teremtettek. Jóllehet, Krisztust három nem teremtett elemből alkotja össze, ami szerinte annyit tesz, hogy Isten lényegéből származott, mindamellett úgy koholja elsőszülett voltát a teremtmények között, hogy a köveknek is ugyanaz a valóságos istenségük van a maguk rendje szerint. Hogy pedig oly szinben ne tünjék fel, mint aki Krisztust istenségétől meg akarja fosztani, azt állítja, hogy teste Istennel egylényegü és hogy az ige az által lett emberré, hogy a test Istenné változott. Így, midőn Krisztust másként nem képes Isten fia gyanánt felfogni, csak ha teste Isten lényegéből származott és ismét istenséggé változott, megsemmisíti az ige örökkévaló személyét s elveszi tőlünk Dávid fiát, aki nekünk megváltónkul igértetett. Gyakrabban ismétli ugyan, hogy a Fiu Istentől született ennek tudása és eleve elrendelése által, végül pedig emberré lett abból az anyagból, amely kezdetben Istennél tündöklött a három elemben s amely aztán a világ első világosságában, a tüzes felhőben és a tűzoszlopban megjelent. Hogy azonban eközben önmagával mily rútul ellentétbe jut, szerfölött hosszadalmas volna elmondani.

Ebből a rövid vázlatból megértik a józaneszü olvasók, hogy ennek a tisztátalan ebnek agyafurt csalásai az üdvösségre irányuló reményt egészen kioltották. Mert ha a test az istenség maga volna, megszünnék annak temploma lenni. Nem is lehet senki megváltónk, aki nem Ábrahámnak és Dávidnak magvából született s test szerint valóban emberré nem lett. Helytelenül hivatkozik Jánosnak ama szavaira is: „Az ige testté lőn”, mert e szavak, amint ellenkeznek Nestorius tévelygésével, úgy azt az istentelen hazugságot sem támogatják, melynek szerzője Eutyches volt, mivel az evangélistának nem volt más szándéka, mint, hogy megmutassa a két természetben a személy egységét.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!