//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere Második könyv 1-17. fejezet
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere Második könyv 1-17. fejezet :

NEGYEDIK FEJEZET. Hogyan munkálkodik Isten az emberek szivében?1 - 8

NEGYEDIK FEJEZET. Hogyan munkálkodik Isten az emberek szivében?1 - 8


NEGYEDIK FEJEZET. Hogyan munkálkodik Isten az emberek szivében?

1. Ha nem csalódom, elégé be van bizonyítva, hogy az ember a bűn igája alatt aként tartatik foglyul, hogy saját természetéből a jóra sem vágyakozni, sem buzgó törekvéssel igyekezni nem képes. Ezenkivül különbség tétetett a szükség és a kényszer között, amiből kitünik, hogy az ember, midőn szükségképen vétkezik, mégis nem kevésbbé a maga akarata folytán vétkezik. De mivelhogy, midőn az ördög szolgaságára köteleztetik, úgylátszik, hogy inkább annak akarata hajtja s nem az önmagáé, annak mérlegelése van hátra, hogy mindkétféle cselekvésnek minő a módja, aztán meg kell oldani azt a kérdést, vajjon az Istennek kell-e valamit tulajdonítanunk a rossz cselekedetekből, amelyekben az Irás állítása szerint valamelyes módon ő is részt vesz. Valahol Augustinus az emberi akaratot a lóhoz hasonlítja, mely lovagjának intését várja, Istent és az ördögöt pedig a lovagokhoz. „Ha Isten ül rajta – úgymond – mint hozzáértő és ügyes lovas, megfontoltan kormányozza azt, lassúságát serkenti, túlságos gyorsaságát megfékezi, szilajkodását és kényeskedését megfenyíti, makacsságát megzabolázza, helyes útra tereli; ha pedig az ördög kerítette hatalmába,mint bolond és vakmerő lovas, úttalan útakon nyargal vele, árkokba ugratja, meredélyekről szökteti le és megátalkodottságra, vadságra készti.” Ezzel a hasonlattal, mivel jobb nem jut eszünkbe, elégedjünk meg ezúttal. Mivel tehát az mondatik, hogy a lelkes ember akarata az ördög uralmának alá van vetve, hogy cselekvésre az által indíttassék, ez nem jelenti azt, hogy az emberi akarat küszködve és ellenállva kényszerül az engedelmességre (mint ahogyan a rabszolgát akarata ellenére is uraságunk jogánál fogva kényszerítjük parancsaink teljesítésére), hanem azt, hogy az ördög csalárdsága által megbűvölve szükségképen adja át neki magát arra, hogy vezetésének mindenben engedelmeskedjék. Mert akiket az Úr nem éltat arra, hogy lelkével kormányozza, azokat igazságos itélettel adja a Sátán rendelkezése alá. Ezért mondja az apostol (II. Kor. 4:4), hogy e világ istene a veszedelemre rendelt hitetlenek elméjét megvakítja, hogy az evangélium fényét ne lássák; és egy másik helyen (Ef. 2:2) azt mondja, hogy a Sátán cselekszik a vakmerő fiakban. Az istentelenek megvakítása és minden vétek, amely ebből csak következik, a Sátán munkáinak mondatnak; de ezeknek oka mégsem keresendő az emberi akaraton kívül, melyből kikel a gonoszság gyökere s melyben a Sátán országának alapja (azaz a bűn) székel.

 

2. Az ilyen dolgokban egészen más módja van az isteni munkásságnak. Hogy ez annál nyilvánvalóbban kiderűljön előttünk, vegyük példáúl azt a kárt, amelyet szent Jóbnak a kaldeusok okoztak. A kaldeusok, miután pásztorait megölték, nyáját ellenség módjára zsákmány gyanánt elhajtották. Nyilvánvaló most már azoknak istentelen cselekedete, de ebben a munkában a Sátán sem szünetel, akitől a történet elbeszélése szerint az egész dolog ered. Maga Jób pedig az Úr művét ismeri föl abban, s azt mondja, hogy tőle az Úr vette el azt, amit a kaldeusok raboltak el. Hogyan visszük vissza ugyanazt a munkát Istenre, a Sátánra és az emberekre, mint szerzőkre anélkűl, hogy vagy a Sátánt ne mentsük azzal, hogy az Isten is részes volt a dologban, vagy Istent ne hirdessük a rossz szerzőjének? Könnyen, ha először a cselekvés céljára tekintünk s aztán módjára. Isten szándéka az, hogy szolgája türelmét csapással gyakorolja; a Sátán a kétségbeesésbe szándékozik őt dönteni, a kaldeusok pedig azon vannak, hogy idegen jószág eltolvajlásával szerezzenek maguknak vagyont, jog és igazsá ellenére. A szándékokban való ekkora eltérés különbözővé teszi a cselekedetet. A módban nem kisebb a különbség. Az Úr megengedi a Sátánnak, hogy sanyargassa az ő szolgáját, Jóbot. Azt is megengedi neki, hogy a kaldeusokat, akiket ennek végrehajtására eszközökül választott, erre rávehesse. A Sátán a kaldeusoknak egyébként is gonosz lelkeit mérges fullánkjaival a bűn végrehajtására sarkalja; azok az igazságtalanság elkövetésére őrjöngve rohannak és minden tagjukat bűnnel kötelezik le és fertőztetik meg. Helyesen mondják tehát, hogy a Sátán munkálkodik a gonoszokban, akikben országát, azaz a bűn országát tartja fenn. Azt is mondhatja az ember, hogy Isten is közremunkál a maga módja szerint, minthogy maga a Sátán (mivel az ő haragjának eszköze) intése és parancsa szerint fordúl ide, vagy oda az ő igazságos itéleteinek végrehajtására. Ehallgatom itt Isten általános indítását, amely amint egyrészt fenntartja az összes teremtményeket, úgy másrészt erőt is ad munkájuk véghezvitelére. Csupán arról a különleges munkásságról szólok, amely az egyes bűnös tettekben is megnyilatkozik. Látjuk tehát, hogy ugyanazt a tettet Istennek, a Sátánnak és az embernek tulajdonítani nem képtelenség; de a célban és módban való különbség azt eredményezi, hogy abban Isten szüntelen igazsága tükröződik s az embernek és Sátánnak gonoszsága pedig ocsmányságával együtt napfényre jő.

 

3. A régi egyházi irók néha e részben félnek az igazság egyszerű megvallásától, mivel attól tartanak, hogy így az istenség előtt felnyitják az ablakot arra, hogy Isten cselekedeteiről tiszteletlenűl szóljanak. Ezt az éberséget ugyan helyeslem, de egyáltalában nem tartom veszélyesnek, ha egyszerűen ragaszkodunk ahoz, amit a Szentirás tanít. Néha még Augustinus sem ment ama babonás félelemtől; mint midőn azt irja* hogy az istentelenek megkeményítése és megvakítása Istennek nem cselekvésére, hanem eleve tudására vonatkozik. Az ily szőrszálhasogatásokat azonban nem fogadja el az Irás annyi kijelentése, amelyek világosan mutatják, hogy Isten valamivel többet tesz a puszta tudásnál. S maga Augustinus Julianus ellen irt ötödik könyvében hosszas beszédben vitatja, hogy a bünök nemcsak Isten megengedésének, vagy türelmének, hanem egyuttal hatalmának is jelei, hogy a régebbi bünök így vegyék el büntetésüket.

 

Hasonlóképen amit a megengedésről felhoznak, sokkal erőtlenebb, semhogy megállana. Amint egyebütt alaposabban fejtegettem, igen gyakran mondja a Szentirás, hogy az istenteleneket Isten vakítja és keményíti meg, szivüket ő fordítja, hajtja s indítja a cselekvésre. Hogy pedig ez mit jelent, egyáltalán nem lehet megmagyarázni, ha az ember ezt csak az eleve tudásra és megengedésre akarja érteni. Mi tehát azt állítjuk, hogy ez kéféleképen történik. Először: mivel, ha Isten az ő világosságát elveszi, semmi egyéb nem marad csak sötétség és vakság, mivel, ha lelkét megvonja, kővé keményednek sziveink, mivel, ha vezérlése megszünik, úttalan tévelygésbe esnek, helyesen mondják, hogy megvakítja, megkeményíti és elfordítja azokat, akiktől a látásra, engedelmeskedésre és a helyes cselekvésre irányuló képességet elveszi. Másodszor – s ez az igék tulajdonképeni értelméhez sokkal közelebb áll – Isten az ő igaz itéletének végrehajtása céljából haragjának eszköze, a Sátán által az istenteleneknek mind tanácsát oda fordítja, ahova neki tetszik, mind akaratukat felindítja, mind pedig szándékaikat megerősíti. Így mikor Mózes előadja, hogy Sihon király (V. Móz. 2:30) nem engedte meg a népnek az átmenetelt, mivel Isten lelkét megkeményíté és szivét megerősíté, mindjárt jelzi istenvégzésének céljait, mondván, hogy adná őt a mi kezünkbe. Mivel tehát Isten vesztét akarta, szivének megátalkodottsága Isten elkészítése volt megrontására.

 

4. Úgy látszik, hogy a Szentirás amaz első értelemben mondja (Jób. 12:20), hogy „Isten az ékesen szólótól elrabolja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot”; hogy (Zsolt. 107:40) „gyalázatot zudított a fejedelmekre és bujdostatta őket út nélkűl való kietlenben”. Ismét (Ézs. 63:17): „Miért engedtél minket eltévelyedni utaidról, Uram! miért keményítéd szivünket, hogy ne féljünk tégedet?” Mert e mondások inkább azt mutatják, hogy minőkké teszi az embereket Isten, amikor elhagyja őket, mint azt, hogy munkáját hogyan hajtja végre bennünk. De vannak más bizonyítékok is, melyek messzebb érnek. Ilyenek pl. Faraó megkeményítésének esete (II. Móz. 4:21 és 7:3): „Megkeményítem Faraó szivét, hogy titeket meg ne hallgasson s a népet se bocsássa el”. Később azt mondja (II. Móz. 10:1), hogy ő keményítette és nehezítette meg annak szivét. Vajjon úgy keményítette-e meg, hogy meg nem lágyította? Ez is igaz ugyan, de még valamivel többet is tett, mivel a Sátánra bizta, hogy annak szivét megátalkodottsággal keményítse meg. Ezért mondotta már előbb (II. Móz. 3:19): „én megtartóztatom az ő szivét”.

 

A nép kimegyen Egyiptomból; útját állják a vidék ellenséges lakói. Ki indította fel ezeket? Mózes bizonyára azt erősítette a nép előtt (V. Móz. 2:30), hogy az Úr volt az, aki azok szivét megkeményítette. A próféta pedig, mikor ugyanezt a történetet beszéli el, azt mondja (Zsolt. 105:25), hogy ő fordította el azoknak szivét, hogy gyűlöljék az ő népét. Nem mondhatod most már, hogy Isten tanácsától megfosztva ütköztek meg. Mert, ha úgy keményíttetnek meg és fordíttatnak arra, akkor Isten szántszándékkal irányította őket célja elérésére. Ezenfelűl, ahányszor Isten jónak látta, hogy a nép elpártolását megbüntesse, hogyan hajtotta végre mindannyiszor az istentelenekben az ő munkáját? Úgy hogy láthatja mindenki, hogy a cselekvés ereje az Istennél volt s az istentelenek csak mintegy szolgálatukat nyujtották neki. Ezért majd azzal fenyegetőzött, hogy fütyölésével előhivja a gonoszokat (Ézs. 5:26 és 7:18); majd azt mondta, hogy azok neki népe elfogására mintegy hálók (Ez. 12:13 és 17:20), majd azt, hogy a gonoszok az ő pőrölyei Izráel népének megverésére (Jer. 50:23). De különösen akkor nyilatkoztatta ki, hogy mennyire nem tétlen ő bennök, mikor Szenakheribet fejszéjének nevezi (Ézs. 10:15), melyet ő kezében forgat és visel, hogy sujtson vele. Helyesen határozza meg valahol Augustinus* ezt így: hogy vétkeznek, ez az ő dolguk; hogy bünös cselekedetük által ezt, vagy azt végzik, Isten erejéből származik, aki a setétséget tetszése szerint osztja szét.

 

5. továbbá, hogy a Sátán szolgálata munkál közre az istentelenek felindítására, valahányszor Isten az ő gondviselése által ide, vagy amoda rendeli őket az Úr, akár egyetlen szentirási helyből is eléggé kiderűl. Mert Sámuel első könyvében gyakran említés tétetik arról, hogy az Úr gonosz lelke, vagy az Úrtól jövő gonosz lélek Sault vagy szaggatta, vagy elhagyta (I. Sám. 16:14; 18:10 stb.). A Szentlélekre ezt nem szabad vonatkoztatnunk. A tisztátalan lélek tehát Isten lelkének neveztetik, mivel Isten intésének s hatalmának engedelmeskedik s a tett végrehajtásában inkább eszköz, mintsem annak szerzője. Vegyük hozzá azt is, amit Pál apostol tanít (II. Thess. 2:11), hogy t. i. Isten az emberekre a tévelygésnek és félrevezetésnek erejét bocsátja, hogy higyjenek a hazugságnak azok, akik nem hittek az igazságnak.

 

Mindemellett igen nagy különbség van egy-ugyanazon dologban is a között, amit az Úr művel s a között, amit a Sátán és a gonosz emberek kisérelnek meg. Isten azokat a rossz eszközöket, melyek kezében vannak s melyeket tetszés szerint alkalmazhat, igazsága szolgálatába állítja. Ezek aztán, mivel gonoszak, a szellemük romlottságával kigondolt gazságot tényleg létrehozzák. A többit ami még arra vonatkozik, hogy Istennek fensége a rágalom ellen megoltalmaztassék s másrészt az istentelenek mentegetőzése lehetetlenné legyen téve, a gondviselésről szóló fejezetben már előadtuk. Mert e helyütt csak az volt a szándékom, hogy röviden fölmutassam, miképen uralkodik a Sátán az istentelen emberben s miképen működik mindkettőjükben az Úr.

 

6. Hogy pedig azokban a cselekvésekben, melyek magukban véve sem nem igazak, sem nem bűnösök s inkább a testi, mint a szellemi életre tartoznak, minő szabadsága van az embernek, bár fentebb érintettük, de még nem fejtettük ki alaposan. Némelyek az ilyenekben szabad választást engedtek az embernek; úgy vélem inkább azért, mivel a csekély jelentésü dolog felől nem akartak vitába bocsátkozni, nem pedig azért, mintha bizonyosnak akarták volna állítani épen azt, amit megengednek. Én, bár megvallom, hogy azok nézetén vagyok, akik önerejüket a megigazulásra semminek tartják, aminek beismerése az üdvösségre legfontosabb, mindamellett azt hiszem, hogy azt a szempontot sem kell elhanyagolnunk, hogy Isten különös kegyelmét ismerjük fel mindannyiszor, mikor eszünkbe jut, hogy azt válasszuk, ami javunkra vagyon, mikor akaratunk arra hajol s viszont mikor úgy elménk, mint lelkünk iszonyodik attól, ami ártalmunkra volna. S az isteni gondviselés ereje nemcsak arra terjed ki, hogy a dolgok jól sikerűljenek, amint azoknak jó kimenetelét előre látta, hanem hogy az embereknek akarata is ugyanide irányuljon.

 

Bizonyára, ha érzékeinkkel a külső dolgok igazgatását vizsgáljuk meg, nem fogunk kételkedni abban, hogy azok az emberi választás alá vannak rendelve; de ha meghallgatjuk azt a sok bizonyítékot, amely mind azt kiáltja felénk, hogy az emberek lelkét ezekben is az Úr kormányozza, ezek kényszeríteni fognak minket arra, hogy magát a választást Isten különös indításának vessük alá. Ki tette az egyiptomiakat oly jóindulatuakká az izraeliták iránt, hogy legértékesebb edényeiket kölcsön adják azoknak (II. Móz. 11:3)? Lelküket maguk önként sohasem vették volna erre. Lelkeik tehát inkább az Úrnak voltak alávetve, s nem maguk igazgatták azokat. Bizonyára Jákób sem mondotta volna fiáról Józsefről, akit valamely pogány egyiptomi embernek tartott, hogyha meg nem lett volna győződve arról, hogy Isten, amint jónak látja, különböző érzületeket olt az emberekbe (I. Móz. 43:14): „A mindenható Isten engedje meg, hogy kedvet találjatok annál a férfiúnál”. Valamint az egész egyház is vallja a zsoltárban (106:46), hogy midőn Isten könyörűlni akart rajta, kegyes szelidségre birta a kegyetlen pogányok szivét. ismét midőn Saul haragra gyúlt, hogy az ammoniták ellen harcra készüljön, ennek oka abban van megadva (I. Sám. 11:6), hogy az Isten lelke hajtá őt. Ki fordította el Absolonnak lelkét attól, hogy Akhitófel tanácsát elfogadja, dacára, hogy ennek tanácsa isteni jóslat számba ment (II. Sám. 17.14)? Ki hajtotta arra Roboámot, hogy az ifjak tanácsára hallgasson(I. Kir. 12:10)? Ki ijesztette meg az előbb oly vakmerő népeket Izrael érkezésekor? A parázna Rákháb is megvallja, hogy Isten cselekedte azt (Józs. 2:9). S viszont ki sujtotta le félelemmel s rettegéssel Izrael szivét, ha nem az, ki a törvényben azzal fenyegette őket, hogy ad nekik gyáva szivet (III. Móz. 26:36)?

 

7. Valaki azonban azt a kifogást tehetné, hogy mindezek magukban álló példák, melyekből egyáltalán nem lehet általános érvényü szabályt levonni. Én pedig azt mondom, hogy e példák eléggé bizonyítják azt, amit vitatok, hogy t. i. Isten, valahányszor gondviselés előtt utat akar készíteni, az embereknek akaratát a külső dolgokban is forgatja és hajtja s így azoknak választása sohasem oly szabad, hogy e szabadságon Isten akarata ne uralkodnék. Akarva, nem akarva: mindennapi tapasztalat kénytelenít annak meggondolására, hogy lelked inkább Isten indításától, mint választásod szabadságától függ, mivel oly dolgokban, melyek egyáltalán nem bonyolultak, gyakran cserbenhagy téged itélet és értelem, oly dolgokban, melyek könnyen kivihetők, lelked elbágyad, viszont bonyolult helyzetekben egy szempillantás alatt okos terv ötlik elmédbe, nagy s veszélyes körülmények között könnyen legyőz lelked minden nehézséget. Igy értem én, amit Salamon mond (Péld. 20:12): „Hogy a fül hall, hogy a szem lát, mind a kettőt az Úr cselekszi”. Mert úgy tetszik nekem, hogy nem a teremtésről szól, hanem arról a kiváltképen való kegyelemről, melynek következtében végzi mindegyik a maga tisztét.

 

Midőn pedig azt írja (Péld. 21:1), hogy a királynak szivét Isten úgy tartja kezében, mint a vizeknek folyásait s valahová akarja oda hajlítja azt, itt bizonyára egy példában az egész nemet összefoglalja. Mert ha valakinek akarata mindenféle korlátozástól ment, e jog leginkább megilleti a király akaratát, amely mások akarata felett uralkodik. Hogy ha a király szivét is Isten keze igazgatja, a mienk sem vétetik ki ez alól a feltétel alól. E körülményről Augustinusnak igen szép mondása maradt fenn.* „Az Irás – úgymond – ha az ember alaposabban megvizsgálja, azt tanítja, hogy az embernek nemcsak jóra irányuló akarata, melyet Ő gonoszokból jóvá tesz s azután, hogy jóvá tett, a jó cselekedetekre és örök életre igazít, hanem e világ dolgaira irányuló akarata is annyira az Isten hatalmában van, hogy azt, amikor és ahova akarja, oda fordítja, hogy az ő titkos, de igazságos itéletéből vagy jó tetteket vigyen végbe, vagy büntetésül szolgáljon.”

 

8. Vegyék figyelembe e helyen az olvasók, hogy nem a dolgok kimeneteléből kell következtetést vonnunk az emberi akarat képességére nézve, mint ezt egyes tudatlanok oktalanul tenni szokták. Mert abban a hitben vannak, hogy az emberi akaratnak szolgálat alá vettetését szépen és elmésen bebizonyítják abból, hogy még a legnagyobb hatalmú uralkodóknak sem történik minden a kedvük szerint. Azt a képességet azonban, amelyről mi szólunk, az ember bensőjében kellene vizsgálniuk s nem a külső eredmény szerint mérniük. Mert a szabad akaratról szóló vitánál nem az forog kérdésben, vajjon az ember képes-e azt, mit lelkében elhatározott, külső akadályok mellett is véghezvinni és elérni: hanem az, hogy bármely dologban meg van-e az emberben az itélet szabad választása s az akarat szabad hajlama? Hogyha mind e két kellék megvolna az emberben, akkor Attilius Regulusnak a szöges hordó sötét rejtekébe zárva éppen oly szabad volna az akarata, mint Augustus Caesaré, mikor a világ nagy részét egyetlen intésével igazgatta.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!