„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
A dalmáciai Stridoniá-ban született. Születésének időpontja meglehetősen bizonytalan. A hagyomány szerint 331-ben, de lehet, hogy jóval később, 347-ben született. Apja valószínűleg keresztény volt. Az ifjú Jeromos grammatikát és retorikát Rómá-ban tanult. Itt is keresztelkedett meg. Innen egy jó állás reményében Trier-be költözött. Itt támadt kedve a szerzetesi életre. Rufinus és még néhány más barátja társaságában az aquileiai püspök környezetében telepedett le. Éles nyelve miatt azonban a kis szerzetesközösség válságos helyzetbe került, és a megoldást egy keleti zarándokút jelentette. Egy ideig a khalkiszi sivatagban élt. Görögül és héberül tanult. Az antiochiai skizma legrosszabb időszakában vagyunk. Az ultranicénista közösség vezetője Paulinosz, aki pappá szentelte Jeromost. Ez idő tájt álmodta, hogy megkorbácsolják Krisztus ítélőszéke előtt, mert valójában nem keresztény, hanem ciceróniánus. A latin klasszikusokról azonban ezután sem mondott le.
380-ban Paulinosz titkáraként Konstantinápoly-ba utazott, és hallgatta Naszianszoszi Szent Gergely beszédeit. Ekkor lett Órigenész csodálójává. Két év múlva egy római szinódusra kísérte a püspököt. Ekkor figyelt fel rá Damasus pápa. Titkárként alkalmazta és a szentírási könyvek fordítására inspirálta. A Keletről jött tudós aszkéta népszerűvé lett arisztokrata körökben is. Csodálói között volt két özvegy, Marcella és Paula. Siricius pápa azonban már nem kedvelte, ezért dühösen távozott Keletre. Paulinosz szervezésében rajongóival együtt bejárta a Szentföldet is. Végül Bethlehem-ben telepedett le, közel a híres caesareai könyvtárhoz és folytatta a Szentírás fordítását. Szalamiszi Epiphaniosz nevezetes fellépése nyomán ő is elutasította az órigenista tanokat és ezért Rufinusszal is összeveszett. 397-ben kezdett el levelezni Ágostonnal és hamarosan együtt léptek fel Pelagius ellen. Követőinek halála és Róma eleste (410) nagyon megrázta. 414-ben a Jeruzsálem-ben menedéket kereső Pelagiusra támadt, akinek követői pedig bosszúból felgyújtották Jeromos kolostorait. Még megérte az eretnekek elűzését. 419-ben halt meg. Utolsó levelét Ágostonnak írta.211
Jeromos legnagyobb szolgálatot szentírásfordításaival tette a Nyugatnak. Anakronizmus lenne azonban, ha keletkezésüket úgy fognánk fel, mintha Damasus pápa utasítására azzal a célzattal fordította volna le a Bibliát, hogy ünnepélyes előterjesztés után az legyen az Egyház hivatalos fordítása. A fordítás, vagy számos esetben inkább a korrekció, hosszú időt vett igénybe. A felhasznált szövegek és a kész szöveg minősége is nagyon különböző.
Legelőször az evangéliumok szövegét dolgozta át valamelyik görög kódex alapján. Az Újszövetség többi részének a Vulgátában található szövege nem az ő fordítása. Érdekes, hogy ezt a szöveget először éppen Pelagius használta.
Szintén ifjúkori próbálkozása a zsoltárok könyvének első revíziója. Sokan vélekednek úgy, hogy ez az a szöveg, amelyet a középkori itáliai liturgiában használtak, de ma már csak a Szent Péter bazilikában mondják. Valószínűbb azonban, hogy inkább ez volt a Jeromos által korrekciónak alávetett szöveg, a korrekció maga pedig elveszett. Caesareá-ban már hozzájutott Órigenész Hexaplájához, amely a Septuaginta szövegét és a maszoréta szöveget egyaránt tartalmazza. Az ekkor készült verzió került később az ír liturgiába, majd a karoling korban Galliába, ami miatt a Psalterium Gallicanum nevet kapta. Ez a változat került a Vulgatába.
Az Ószövetség többi könyvének fordítását az Aquila- és Szümmakhosz-féle fordításra hagyatkozva akkor kezdte el, amikor szembefordult Órigenész-szel és felhagyott a páli levelekhez írt kommentárok fordításával. Nem tudjuk, hogy a Királyok könyvével vagy a Prófétákkal kezdte-e 392-ben. Az sem világos, hogy milyen sorrendben haladt. Azt tudjuk, hogy Eszter könyvét 405-ben fejezte be.
A fordítások előszavából kiderül, hogy nem nagy lelkesedéssel fogadták vállalkozását. Sokan attól féltek - még Rufinus és Ágoston is -, hogy a régi egyházi fordítás helyett veszélyes olyan változatot elterjeszteni, amely a maszoréta hagyományra alapul, tehát figyelembe veszi a rabbik szempontjait is. A régi és az új fordítás közötti eltérés különböző mértékű volt az egyes könyvekben. Például Ezekielkönyve jóval kisebb különbséget mutatott, mint Jeremiásé. A GenezisJeromos azokat a változatokat, amelyek már mélyen belegyökereztek az egyház mindennapi életébe. A deuterokanonikus könyvekkel alig foglalkozott, csak Tóbiás és Judit könyvét fordította le magis sensum e sensu quam ex verbo verbum transferens.212
További fordításai közül kiemelkedik Euszebiosz Krónikája és Onomasticonja. Az Egyháztörténelem anyagát továbbépítve született meg patrológiai kézikönyve, a De viris inlustribus.213
Órigenész művei közül lefordította a prófétákhoz írt homiliák egy részét és a De principiist. Az utóbbit azzal a céllal, hogy Rufinus fordításával szinte vitázva bizonyítsa a nagy alexandriai eretnek voltát.214
Írt kommentárokat Szent Pálleveleihez és az Ecclesiasteshez. Sok filológiai érték található a Quaestiones Hebraicae in Genesim-ben. A Prófétákhoz írt kommentárjaiban a következő módszert alkalmazza: először a héber változatot fordítja le, majd a Septuagintáét. Aztán következik a betű szerinti exegézis, amely jórészt a különböző változatok egybevetéséből áll. Végül pedig a Septuaginta alapján értelmezi az adott rész krisztológiai vagy ekkléziológiai vonatkozásait. Elsősorban Órigenészre és Alexandriai Didümoszra támaszkodik. Írt még kommentárt Máté evangéliumához és az Apokalipszishez.215
Homiliái elsősorban az evangéliumokról és a zsoltárokról szólnak. Többnyire csak gyorsírói feljegyzések formájában maradtak fenn. Sok hivatkozást találunk bennük az órigenista vitákra és egyikük sem említi a pelagiánizmust, sőt kegyelemtani megjegyzései nem sok prudenciát mutatnak.216
Igazán elemében akkor érezte magát, amikor polemizáló műveit írta. Az Altercatio Luciferiani et Orthodoxi 382-ben vagy egy kicsit korábban íródott. Lucifert Paulinosz szentelte pappá. A calarisi püspök hívei nem voltak hajlandók elfogadni az ariánusok által kiszolgáltatott keresztséget. A Contra Helvidiumot Mária szüzességének védelmében írta. Az Adversus Iovinianumban a Milánóból érkezett szerzetessel szemben kifejti, hogy a szűzi állapot igenis értékesebb a házasnál. Az Apologia adversus libros Rufini kevés dogmatikai vonatkozást és sok személyeskedést tartalmaz. A Contra Vigilantium többek között a vértanúk kultuszának védelmében íródott, állítólag egyetlen éjszaka alatt.217
Önálló teológiai véleményt keveset találunk Jeromos műveiben. Azt tekintette feladatának, hogy minél többet idézzen a görög szerzőktől. Sok kutató foglalkozott már azzal, hogy kihámozza a sok idézet közül az ő véleményét. Exegétikai és aszkétikai vonatkozásban viszont sok önálló gondolatot találunk műveiben. Gyakran igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy sok görög klasszikus szerzőt olvasott eredetiben. A gondos vizsgálat azonban kimutatja, hogy inkább csak másodlagos forrásokat használt. Vergiliust, Cicerot és a többi latin klasszikust azonban nagyon jól ismerte.218
Ex Commentário sancti Hierónymi presbyteri in Ecclesiásten: III/189-191
Homilía sancti Hierónymi presbyteri in psalmum quadragésimum primum ad neóphytos: III/350-351
Ex Commentário sancti Hierónymi presbyteri in Ioélem: IV/124-125
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
