XIX. ÚRNAPJA

 

51. kérdés: Mit használ nekünk Krisztusnak, a mi Fejünknek ez a dicsősége?

 

Felelet: Először azt, hogy Szentlelke által mibelénk, az ő tagjaiba mennyei ajándékot áraszt. Másodszor, hogy minket az ő hatalmával minden ellenség ellen védelmez és megtart.

 

 Már szó volt arról, hogy Jézus Szentlelkét küldi alá nekünk, és ilyenformán mennyei ajándékokkal lát el bennünket. Most másodszor mondja a Káté, hogy minket az ő hatalmával minden ellenség ellen védelmez és megtart. Amikor az egyetemes anyaszentegyházról lesz szó, ott is fogunk arról beszélni, mit is jelent Krisztus védelme és megtartása. Most csak azt gondoljuk el, hogy amióta megvan a keresztyén anyaszentegyház, hány hatalom volt ezen a világon. Egyik jött, a másik ment, megbukott, megváltozott, de a keresztyén egyház megmaradt. Történelmi tapasztalat az, hogy mennyei erők tartják meg az egyházat és mindazokat, akik abban vannak.

 

52. kérdés: Miféle vigasztalásod van abban, hogy Krisztus visszajön ítélni eleveneket és holtakat?

 

Felelet: Az, hogy minden háborúságomban és üldöztetésemben fölemelt fővel várom őt az égből ítélő bírámul, aki előbb érettem Isten ítélőszéke elé állott és rólam minden kárhoztatást elvett, hogy ő mind a maga ellenségeit, mind az enyémet örök kárhozatra veti; engem pedig minden választottaival együtt a mennyei örömbe és dicsőségbe önmagához átalvisz.

 

A Krisztus visszajövetelével sok szekta foglalkozik, különösképpen a jehovisták, azok, akik megjövendölik különböző dátumokra, hogy mikor fog visszajönni a földre Jézus. De más szekták is foglalkoznak ezzel. Vajon ki tudjuk-e számítani, vagy nem tudjuk kiszámítani, tudhatja-e ember vagy nem, hogy mikor jön vissza Jézus Krisztus? Jól jegyezzétek meg az Úr Jézus szavát, mert Ő illetékes arra, hogy megmondja, visszajön-e, és mikor jön vissza. Máté evangéliuma 24,36. versében így szól: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.” Hogyha senki nem tud róla, még az angyalok sem, akkor nem tudhatják a jehovisták, sem más szektások, egy ember sem a földön, hogy mikor következik be ez az idő. Az emberek számára váratlan lesz a visszajövetel, mert a 37–39.42. versben ezt olvassuk: „Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába méne, és nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz, és mindnyájukat elragadá, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.” „Vigyázzatok azért, legyetek készen ti is, mert nem tudjátok, mely órában jő el az embernek Fia.” Ezek az igék mind arra valók, hogy felkészítsenek bennünket a szüntelen várakozásra és vigyázásra.

 

Természetesen az Úr visszajövetelének vannak jelei is. Sok ilyen jel van, ami mind azt jelenti, hogy közeledik ez az idő, de nem szabad hinnünk azoknak, akik tévútra akarnak vezetni bennünket, mert így szól Jézus: „Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek” (Mt 24,4–5). Nem szabad tehát mindenféle híresztelésnek hinnünk, mert az ő visszajövetele világosan látható lesz (26–27): „Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van: ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban: ne higgyétek. Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad, és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.” Ezt az eljövetelt különböző jelek előzik meg. De ezek csak jelzik azt, hogy közeledik, de nem mondják meg pontosan, hogy mikor. Egy ilyen jel az, hogy jönnek a hamis próféták, és azt mondják, hogy ők a Krisztus, vagy hogy már visszajött a Krisztus. Ezen jelek közé tartozik a jehovisták tanítása is, akik azt mondják, hogy Jézus Krisztus visszajött az első világháború előtt, csak nem látják, nem látja mindenki, csak ők tudják. Ilyen jel az, hogy hallanunk kell háborúkról, háborúk híreiről, nemzet támad nemzet ellen, ország ország ellen, lesznek éhségek, döghalálok, földindulások, keresztyénüldözések, sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, gyűlölik egymást, hamis próféták támadnak, és sokakat elhitetnek, a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. Ezek általános jelek. A világban ezelőtt is lehetett ezeket látni, csak most többet látunk és többet hallunk belőlük, mert vannak hírközlő eszközök, de a próféciába ez is beletartozik. Az egyik fontos jel az, hogy Isten országának evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, s majd akkor jön a vég. Tudjuk, hogy több mint 2000 nyelvre le van már fordítva a Szentírás. Egy jel az is, hogy utolsó időben Izrael népe megtér Jézushoz. Izraelben már vannak úgynevezett Messiási Gyülekezetek, amelyek Jézus Krisztusban hisznek. Mindezeken felül azonban a napot és az órát senki nem tudja, még az angyalok sem az égben, egyedül csak az Atya.

 

Jézus Krisztus visszajövetelét tehát várnunk kell. Mindig készen kell lennünk reá. Lehet, hogy visszajön már a mi életünkben, s ha nem jön, akkor mi megyünk hozzá. És lehet, hogy a hozzá való menetelünk, a halálunk egészen váratlan lesz. Így a vele való találkozást elkerülni semmiképpen nem tudjuk. Ezért fel kell készítenünk a lelkünket, el kell hagynunk a bűneinket, kell keresnünk a hozzá vezető utat. Számunkra vigasztalás az, hogy Jézus Krisztus jön ítélni eleveneket és holtakat, hiszen ő úgy szeret, hogy előbb érettem Isten ítélőszéke elé állott. Ezért minden háborúságomban és üldöztetésemben fölemelt fővel várom őt az égből ítélő bírámul. Ezen a földön sok hamis ítélet, hamis rágalom van, hamis vádakkal zárnak börtönbe embereket, de végül Ő lesz az, aki mindent megítél, és mind a maga ellenségeit, mind az enyémet örök kárhozatra veti; engem pedig minden választottaival együtt a mennyei örömbe és dicsőségbe önmagához átalvisz. Ne gondoljuk, hogy azért visz átal önmagához, mert azt megérdemeljük, hanem azért, mert érettem Isten ítélőszéke elé állott. Amikor pedig az ellenségekről beszél a Káté, akkor ne a szomszédra gondoljunk, akivel haragban vagyunk, vagy valamilyen más nemzetbelire, vagy bármely más emberre, hanem a legfőbb ellenségre: a bűnre és Sátánra.

 

Kell-e félnünk, rettegnünk a Krisztus visszajövetelétől? Képzeljük el, hogy egy édesapa elmegy dolgozni külföldre, Franciaországba vagy Amerikába, és egyszer csak híre jön, hogy hamarosan megérkezik. Vajon a gyermekének rettegnie kell ettől a megérkezéstől otthon, vagy örömmel kell várnia az édesapját? Nyilván örömmel. Így vagyunk éppen mi is az Úr Jézus visszajövetelével, ezért mondjuk el mindig az Úri imádságban: Jöjjön el a te országod. Egy gyermeknek csak akkor kell félnie az apja váratlan hazaérkezésétől, hogyha felgyújtotta otthon a házat, vagy valami más rosszat tett, vagy hogyha az apja egy zsarnok vagy diktátor. Mi azonban tudjuk, hogy Jézus Krisztus szeret bennünket. És bár bűnösek vagyunk, és sok rosszat tettünk, de ha ezt megbántuk, tudjuk, hogy megbocsát, és mint egy jó édesapa a hazaérkezésekor ajándékokat hoz a gyermekének, tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus el fogja hozni nekünk a legnagyobb ajándékot, az örökéletet.