„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata Csiha Kálmán Az Isten ösvényein
37. kérdés: Mit hiszel, mikor ezt mondod: szenvede?
Felelet: Azt, hogy ő földi életének egész idejében, különösen pedig a halálában, Istennek az egész emberi nemzet bűnei ellen való haragját testében-lelkében elhordozta, hogy szenvedésével mint egyetlenegy engesztelő áldozattal a mi testünket-lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa és számunkra Istennek kegyelmét, az igazságot és örökéletet megszerezze.
Krisztus szenvedése nem csak egy ember szenvedése volt. Ő Isten fia volt, látta az egész emberi történelmet, látta, hogy az emberek mennyit bántották, gyilkolták egymást, és mennyit fognak még gyűlölködni és gyilkolni ezen a földön. Ő nem csak testében, hanem lelkében is szenvedett. Milyenek voltak ezek a lelki szenvedések? Képzeljétek el, hogy egy édesanyának van két fia. A két gyermek gyűlöli egymást, és az egyik megöli a másikat. Mit szenvedhet az édesanya, látva ezt! Hiszen mind a két gyermeket szereti és mind a két gyermek az övé. Képzeljétek el, mit szenvedhetett az Úr Jézus, amikor lelkében látta az egész emberiség bűnét. Tudta, hogy az emberek, akiket ő szeret, egymás ellen fordulnak, megölik és kínozzák egymást. Mennyit kellett szenvednie a lelkében, hogy a Gecsemáné-kertben Nagycsütörtökön vért verítékezzen. Egy nagy lelki szenvedésben könnyen megizzadunk, verítékezünk, de képzeljétek el, milyen nagy lelki szenvedés kell hogy legyen az, amelyben valaki vért verítékezik. Jézussal ez történt, erre a szenvedésre szánta oda magát, hogy egyetlenegy engesztelő áldozat legyen a mi bűneinkért, és testünket-lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa.
Amikor Izraelben jártam, akkor döbbentem rá annak a Káté-kérdésnek a teljes igazságára, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatával eleget tett a mi bűneinkért. A zsidó főpapok minden évben megáldozták a templomban az áldozati bárányt, Jézus Krisztus azonban meghalt a mi bűneink miatt, s ezért felesleges ezt az áldozatot tovább folytatni, mert nem egy állat feláldozása vált meg, hanem Jézus Krisztus. Ez meg van írva a Szentírásban, és beteljesedett a történelemben is. Krisztus Urunk születése után 71-ben Titus római császár porig rombolta Jeruzsálemet, és lerombolta a templomot is, ahol a bűnért való áldozatok folytak. A zsidó hit szerint csak a templomban szabad bemutatni a bűnért való áldozatot, és csak a jeruzsálemi templom volt az igazi templom, a többi csak zsinagóga: tanítási hely. A templomot később, a II. században megpróbálták felépíteni, azonban nem sikerült. A földből lángok törtek elő, ki tudja, milyen geológiai probléma következtében, de Isten akaratából. Az építők megijedtek, és a templomépítést nem folytatták tovább. Később pedig a történelem úgy alakult, hogy nem tudták a templomot felépíteni, és most sem tudják, hiszen most már ott van az arab világ központja. Így Isten a történelemben is gondoskodott arról, hogy megszűnjön a bűnért való áldozat, hogy egyedül csak a Jézus Krisztus egyetlenegy bűnért való áldozata maradjon. A Káté azt mondja, ezzel megszabadította testünket-lelkünket az örök kárhozattól. Mit is jelent az, hogy kárhozat? A poklot jelenti. Később erről még fogunk beszélni. A kárhozat kifejezés azonban nagyon gazdag. Aki odajut, annak kár volt élni a földön, annak minden igyekezete kárba veszett, és ott csak a kár fog uralkodni. Számunkra azonban Jézus Krisztus megszerezte Istennek kegyelmét, az igazságot és az örökéletet. A János evangéliumában írva van, ezt mondja Jézus: „És én örökéletet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből” (Jn 10,28).
38. kérdés: Miért szenvedett Jézus Poncius Pilátus bírósága alatt?
Felelet: Azért, hogy ő ártatlan létére világi bíró által ítéltessék el, és hogy ezáltal minket Isten kemény ítéletéből, amely reánk várt volna, megmentsen.
Poncius Pilátus ítélete rögzíti Jézus Krisztus ügyét a történelemben is. Hiszen Poncius Pilátus történelmi személy volt. A zsidó nép rosszakarata és Poncius Pilátus is benne volt az Isten terveiben, mert benne volt Jézus Krisztus elítéltetése, halála és azután feltámadása is. Ezért olvassuk az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv 4,27–28. versében: „Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népével, hogy véghezvigyék, amiről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjék.”
39. kérdés: Nagyobb dolog-e az, hogy ő megfeszíttetett, mint ha másnemű halállal halt volna meg?
Felelet: Bizonyára nagyobb: mert ebből vagyok bizonyos, hogy ő azt az átkot, melynek terhe rajtam volt, magára vette: mert Isten a kereszthalált megátkozta.
Jézus Krisztusnak a legrettenetesebb halállal kellett meghalnia érettünk. Ezért van írva úgy a Gal 3,13. versében: „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk: mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.” Hogy a legnagyobb elvetettség mélységeibe is utánunk tudjon jönni, ezért választotta Krisztus az átkozott halált, a kereszthalált. Azért, ha akármilyen szenvedésben lennél, gondolj arra, hogy Jézus még mélyebb szenvedésben volt, és meg tud érteni téged.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére