//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr Török István Dogmatika 1985
- Dr Török István Dogmatika 1985 :

34. A keresztség

34. A keresztség


34. A keresztség

34.1 A keresztség titka

A keresztség szertartása a választott nép körében, már Jézus előtt
ismeretes volt, de Jézusban teljesedett ki az értelme.

Ő felvette ugyan a János keresztségét, de hogy maga is keresztelt
volna, arról nincs feljegyzésünk, hacsak ide nem soroljuk a pünkösdi
történetet, amikor a tanítványokat “tűzzel és Szentlélekkel” keresztelte
meg. Ezt meg is tehetjük, ha arra gondolunk, magára vonatkoztatva
milyen átfogó értelemben beszél Jézus a “keresztségről”. Megáldoztatását
nevezi keresztségnek. Később ennek mintájára a vértanúk áldozatát
is a vér keresztségeként emlegették. (Mk 10,38; Lk 12,50) Ez mindjárt
érzékelteti is a Jánosi és a jézusi keresztség különbségét (Mk 1,8),
amit a szereztetési ige még nyilvánvalóbbá tesz.

A keresztséget, mint az újszövetség egyik sákramentumát Jézus szerzettea
tanítványok jézusi rendelésre kereszteltek (Jn 3,22; vö. 4,2 és Csel
2,38 stb.). Gyakorlatukban a keresztség a szereztetési igék értelmében
vált teljessé. Ez akkor tűnik ki, ha a szöveget nem csonkán idézzük.
A szereztetés ugyanis nem a Máté 28,19-el kezdődik, hanem már a 18b-vel:
“Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért,
tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának,
a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe.” Hozzá tartozik a 20. vers is:
“Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek:
és ímé én ti veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Ámen!”

A keresztség megértése érdekében a következő mozzanatokat kell kiemelnünk:

  1. A keresztség szereztetése nem a “történeti”, hanem a feltámadott
    Krisztusra megy vissza, aki teljhatalommal ruháztatott fel és úrrá
    tétetett mennyen és földön.
  2. A keresztség nemcsak valami régi kegyes hagyomány ápolása, a keresztséget
    nem csupán Krisztus rendelése folytán gyakoroljuk, mint jelképes cselekményt,
    hanem az a feltámadott Krisztus jelenlétében, az Ő színe előtt megy
    végbe.
  3. A keresztség a feltámadott Krisztus nevébe történik. Nem nevében,
    vagyis megbízatásából csupán, nem is csak nevére, a megkeresztelt
    keresztyénné lételét jelezve, hanem nevébe, azaz a keresztség bemerítkezés
    vagy bemeríttetés a Krisztus feltámadott életének az elemébe. Mert
    a Biblia szóhasználata szerint az ő isteni léte lényegét fejezi ki
    a Krisztus név.A keresztséggel kapcsolatban az újszövetség legtöbb helyt csupán Krisztus
    nevét említi, s nem szól az Atyáról és a Szentlélekről (Csel 8,16;
    Gal 3,27 stb.); a szereztetési igében meg kifejezetten a trinitárius
    formulával találkozunk, mint ahogy ez van a Jézus megkeresztelkedéséről
    szóló tudósítás mögött is (Mt 3,15 k. par.) - Ne keressünk itt ellentétet.
    A trinitárius formula csupán azt az összefüggést jelzi, amelybe Krisztus
    beletartozik, mintegy a Krisztus név magyarázata. Tehát nem más, hanem
    csupán teljesebb formula. Az Atya, Fiú, Szentlélek a keresztség előfeltétele
    és tartalmat adója.
  4. Keresztelő János Isten bekövetkező cselekedeteire: Krisztus jövetelére
    és a Lélek kitöltetésére nézve keresztelt. Az apostolok pedig már
    arra nézve kereszteltek, aki eljött. Őltala a várt jövendő tehát betelt.
    A keresztség már Isten országát, Isten új világa életrendjét, a feltámadott
    Krisztus uralmának átvételét fejezi ki. Ez azt teszi, a keresztségnek
    eszkatalógiai távlata van: a végidőkre néz a keresztséggel kapcsolatban
    minden tanítás.
  5. Nemcsak utal a keresztség a bekövetkezett és bekövetkező eseményekre,
    hanem személy szerint igényt támaszt reánk, s Krisztus közvetlen uralmi
    körébe von minket.

Mint ebből látszik, a János keresztsége és a Krisztus keresztsége
közt folyamatosság van ugyan, de nem azonosság. A keresztség értelme
Krisztusban teljesedett be. Ezt csak a teljes szereztetési ige fejezi
ki; ezért annak csonkított szövegű használata elősegíti a keresztség
üres szokássá csökevényesedését.

Milyen ajándékokról tesz bizonyságot ez a sákramentom?

A keresztség titkát a Biblia szimbólumok sorával fejezi ki. A keresztség
eredeti szertartása, maga a bemerítés is jelképes cselekmény. Az alámerülés
jelenti az addigi tévelygéssel való szakítást, a bűnös múlt megbánását,
az ítélet elvállalását, az óember halálra adatását és halálát. A vízből
való kiemelkedés a bűnbocsánatot, az új életre születést, a fiúvá
fogadtatást jelenti (Rm 6,3 k.), továbbá még egyszerűbb képpel a megmosatást.
Azonban nem a “víz ereje” mossa le bűneinket - ilyen mágikus
elképzelés elvonna Krisztustól - hanem Krisztus vére a mi igazi
fürdőnk. (1Kor 6,11; 1Jn 1,7)

Ebben a vonatkozásban jelenti továbbá az elpecsételést a Krisztus-követésre
és az üdvösségre (2Kor 1,22; Ef és a Jel több helye). Itt már bizonyos
értelemben jogi jellege is van. Aztán meg, gyakran idézett ószövetségi
képek alapján az Istennek elpecsételő lelki körülmetéltetés (Kol 2,11);
Mózessel együtt a felhő és tenger keresztségének átélése (1Kor 10,2);
mindezek révén az Istennel való szövetség részesévé létel. Végül kapcsolatos
a keresztség a katechumenusok fehér ruhájának felöltésével.

A felsorolt dolgok nem azt jelentik, hogy a keresztség jelkép csupán,
a róla szóló beszéd mindössze képes beszéd. A képek valóságos életfordulatot
fejeznek ki. A bemerítés pl. hangsúlyozottan a Krisztussal
való eltemettetést és a vele való feltámadást jelenti, ezért a keresztség
a Krisztusba oltatás , a Krisztus testébe, az egyházba való plántálás,
a taggá-létel sákramentuma. Az egyház élő tagjává nem is lehetünk
úgy, mint ahogy belépünk valami társadalmi egyesületbe, vagy beleszületünk,
mint az állampolgárságba. Egyháztaggá a Krisztusról való nyilvános
vallástétel által lehetünk. Ennek rendelt kifejező cselekménye a keresztség
sákramentuma.

A keresztség igazi ökumenikus sákramentom. Nemcsak valamely felekezetbe,
hanem Krisztus egyetemes egyházába való felvétel. Ha valaki már megkeresztelkedett,
s egy másik felekezetbe lép, a keresztséget nem kell megismételni.
Az egyszer majd kialakuló ökumenikus teológia a keresztségen fog tájékozódni.
- De nemcsak azért egyetemes, mert bizonyságtétele elpecsétel a
Krisztusban és Krisztusért való élésre, az egyházban és az egyházért
való élésre, hanem a keresztyén küldetést is kifejezi, amennyiben
elpecsétel Krisztus példája nyomán a világban és a világért való élésre.

Mint már a mondottakból is kitűnt: a keresztség az emberélet egyszeri
eseménye, akár a halál vagy akár a születés is. Előfordulhat, hogy
valaki megkeresztelkedett, majd pedig megtagadja a hitet, a hithagyással
azonban nem lehet a keresztséget meg nem történtté tenni; ha visszatér
a hitre, nem kell újra megkeresztelkednie, hanem a régi keresztséget
kell újra hitben megragadnia, mint ahogy a tékozló fiú sem született
még egyszer, hanem visszatért az atya-fiú viszonyhoz.

Emlékezzünk Luther szavaira: ő nemcsak azt mondta, hogy a keresztyén
ember élete naponkinti bűnbánat, hanem azt is, hogy az egész keresztyén
élet mindennapi keresztség (Nagy káté). Tehát a keresztség nemcsak
egyszeri, hanem egyszer s mindenkori: elkezdtük és abban járunk.

Így válik a keresztség a Krisztus által néven szólított s elhívott
ember életének mozdító rugójává. Ugyanakkor vigasz is, amihez pl.
Luther kétségeiben és kísértéseiben ismételten menekült: Felvétettem
Isten kegyelmi szövetségébe Krisztus rendelése szerint. A bűn ostromolhat,
de nem fog uralkodni rajtam. Vádoltatás és kárhoztatás közepett hittel
támaszkodhatom a keresztség tényére: Isten elfogadott engem. Ez még
a hitetlenné vált számára is a visszatérés alapja.

Mégsem állítjuk, hogy a keresztség az üdvösséghez nélkülözhetetlen.
Isten nagy ajándéka számunkra. A gyülekezetet a keresztségre vonatkozó
rendelés köti, Istent azonban nem kötheti: az Ő kegyelme királyian
szabad, s nincsen a keresztséghez kötve. A keresztség az üdvelsajátítás
egyik, de nem egyetlen módja, még kevésbé maga az üdvelsajátítás.
“Krisztus önmagát adta az egyházért, hogy azt megszentelje, megtisztítván
a víznek feredőjével az ige által.” (Ef 5,26) Nincs a keresztségnek
olyan igétől függetlenített, önálló hatása, ami feltétlenné tenné.
De minden okunk megvan rá, hogy mint áldott lelki ajándékot hálával
fogadjuk és megbecsüljük.

34.2 A gyermekkeresztség kérdése

Az Újszövetség a felnőtt-keresztség eseteiről szól. Történetileg bizonyítható
módon, a misszió korában az apostolok csak ezt gyakorolták. Mi is
a missziói keresztséget tartottuk szem előtt, midőn a keresztség titkát
tárgyaltuk. Nálunk viszont, kivételektől eltekintve nem a felnőtt,
hanem a gyermekkeresztség a szokásos. Ennek hagyománya nem előzmények
és nem is ingadozások nélkül, de bizonyíthatóan mégis a 4. századtól
ered, vagyis a keresztyénség államvallássá tételétől. Ez a hagyomány
korántsem magától értetődő. Sőt vita tárgya volt, szinte kezdettől
fogva. A viták különösen napjainkban élesedtek ki, Barth, Aland és
mások révén.

A Biblia szerint ugyanis a keresztség nemcsak az egyház, hanem egyben
a megkeresztelt felelős cselekedete. Személyes bizonyságtétel, mely
a megkereszteltet úgy különíti el a többi embertől, hogy kifejeződik
benne a megkeresztelt saját állásfoglalása, tudatos hitbeli döntése.
Ezek a mozzanatok a gyermekkeresztség esetén hiányoznak, pedig a személyes
hit a sákramentom elfogadó eszköze. Szabad-e ezt mellőzni? Márpedig
a gyermekkeresztségben mellőzzük. A kisdedben még az öntudat is alig
pislákol, a keresztség megértéséről, személyes állásfoglalásról meg
szó sem lehet. Függetleníthetjük-e az ige megértésétől, s az igére
felelő hittől a kegyelmi eszközt? Nem válik-e ezáltal semmissé a sákramentom?
Vagy pedig mi is úgy véljük, hogy a sákramentom önmagában véve, belső
varázserő révén hat? Az élő Krisztus-viszony helyébe lép valami mágia?

A szorongató kérdések elől már az ókori egyházban úgy próbáltak menekülni,
hogy feltételezték a gyermekben a vallásos készséget, az öntudatot
megelőző gyermeki hitet. A lélektani ismeretek gyarapodásával azonban
ez a feltevés egyre valószerűtlenebbnek tűnt. Ezért utóbb, a protestáns
modernizmusban, különösen lutheri részről, egy természeti analógián
épült elképzeléssel, az életcsíra gondolatával kísérleteztek. Feltételezték,
hogy a kisdedben a keresztség kiszolgáltatásakor a Szentlélek a hit
magvát, azt az életcsírát ülteti el, amelyből az új élet idővel kinő.

Az efféle feltevéseknél nem kevésbé erőltetett volt az exegetikai
alapozás, amivel a gyermekkeresztség támogatására siettek. Hivatkoztak
Jézus szavaira: “Engedjétek hozzám jőni a kisdedeket” (Mk 10,14),
ámde itt szó sincs arról, hogy Jézus meg is keresztelte őket. Családok
megkeresztelkedése esetén sem beszél az Írás kifejezetten kisdedekről
(Csel 16,15 és 33); csak feltevés, hogy a szertartásnak gyermek-résztvevői
is voltak. Az igazság az: a Bibliában sem gyermekkeresztségre vonatkozó
rendelkezés, sem gyakorlását igazoló kétségtelen bizonyíték nincs.

Különösen kétségessé tette a gyermekkeresztséget az utóbbi idők fejleménye.
Míg korábban a felekezeti iskolák idején volt lehetőség és remény
arra, hogy a gyermekkeresztség fogyatékosságágait kiegészíti és pótolja
a keresztséget nyomon követő vallásos nevelés, majd teljes értékűvé
avatja a konfirmáció ünnepélyes fogadalomtétele, a hitvesztés korában
mindez meghiúsult. Az iskola és a család egyre növekvő szekularizálódásával
megszűnt a kezesség, olykor még a vallásoktatás puszta lehetősége
is. A gyermekkeresztség megüresedett szokássá, külsőleges társadalmi
konvencióvá fajult, a keresztyén nevelés tényleges kötelezettsége
nélkül.

Már nem is annyira a keresztyén hagyomány, mint inkább a polgári erkölcs
tartja. A nagymama többnyire csak ennek akar eleget tenni, amikor
a másgondolkozású szülők háta mögött, titkon megkeresztelteti a kisunokát.
Az eleven hatóerő itt már leállt, csak a tehetetlenségi nyomaték mozgatja
még egy darabig a kereket. Az egyház pedig, ugyanazon szokás hatalmánál
fogva, minden körültekintés és aggály nélkül, egyre-másra kiszolgáltatja
a keresztséget, mintha a corpus christianum elveszített húsos fazekaira
emlékezve, ezzel akarná a népegyház látszatát menteni. Rég hitelvesztett
statisztikával áltatjuk magunkat, ha azt képzeljük, akiket megkereszteltünk,
azok keresztyének is lettek.

De nem formáljuk-e így akaratlanul is álképletté az egyházat, amit
aztán bárki idegen célok szolgálatába állíthat?

Az tehát a kérdés, hogy szabadulhat az egyház ebből a tarthatatlan
és veszedelmes hamis látszatból? Annyi bizonyos, a hit komoly igénye
nélkül nem gyakorolhatjuk tovább a gyermekkeresztséget. Mi legyen
a megoldás? Térjünk vissza az eredeti missziói helyzethez, és csak
felnőtteknek, vagy legalábbis arra éretteknek szolgáltassuk ki a keresztséget?
Egyszerűen a konfirmáció helyébe iktassuk a keresztséget, vagy mondjuk
a 25 éves korhatárt vegyük irányadónak? Egyáltalán milyen mérték alapján
dönthetjük el, hogy hitvallásra érett-e már a jelölt? Vagy esetleg
továbbra is maradjunk a gyermekkeresztség mellett, de szűkítsük a
keresztelendők körét a rendszeresen úrvacsorázók gyermekeire?

A római katolikus egyház helyzete más; azt köti e tekintetben a szükségkeresztség
dogmája. Ha valaki kereszteletlenül hal meg, az kívül reked az üdv
teljes élvezetén, a “mennyen”, s csak az ószövetségi atyák helyére,
a limbus patrumba juthat, mely a limbus infantum is. Minket ilyen
dogma nem köt. A megkereszteletlent a Biblia sehol sem kárhoztatja;
mi tehát válogathatunk a felsorolt megoldások között. De bármelyiket
választanók is, az alkalmazásban menten mindeniknek ezernyi nehézsége
mutatkoznék, az egyház pedig nincs ezekre a nehézségekre felkészülve.

A nélkül, hogy a gyermekkeresztséggel kapcsolatos súlyos aggodalmakat
leplezni, vagy kisebbíteni akarnók, vegyük újra fontolóra, milyen
lehetősége maradt a jelenlegi helyzetben a gyermekkeresztségnek? Milyen
értelemben élhetünk még egy ideig a gyermekkeresztség gyakorlatával,
s milyen új felelősséget ró az ránk?

A Biblia nem ad ugyan példát a gyermekkeresztségre, de nem is tiltja
azt. Legalábbis kifejezett tilalommal nem találkozunk. Az ily módon
nyíló valamelyes lehetőséget a református teológia az evangéliummal
összhangban igyekszik kiaknázni. Ez a teológia az ószövetségi alapozottság
s a szövetség gondolatának következetes érvényesítése folytán elfogadhatóbb
eredményre jutott, mint általában protestáns testvérei.

A kálvini okfejtés (Inst. IV. 16) a körülmetélkedés szertartásából
indul ki. Már ez a szertartás a vétkektől való elkülönítés és az Isten
családjába való felvétel jelképe, a szövetség jegye. Az, amit az Ószövetség
a “szív körülmetéléséről”, az új meg a lelki peritoméról mond,
nyilvánvalóvá teszi a kapcsolatot: a történeti folyamatosság esete
forog fenn a kettő között, mert mind a kettő ugyanazon dologért van.
A körülmetélkedés tehát a keresztség ószövetségi előképe.

A körülmetélést tudvalevően már a gyermekeken, mégpedig a i születést
követő nyolcadnapon hajtották végre. Továbbá, ha pogány zsidóvá lett,
a peritomét nemcsak rajta, hanem kiskorú gyermekein is elvégezték.
A gyermek-peritomé, meg a prozelita családok felvételének módja, együttesen
alkotja a gyermekkeresztség történeti előzményét. A keresztyénség
terjedése első szakaszában, az apostoli korban még a felnőtt keresztség
állt előtérben, s csak a keresztyén hitre tértek gyermekeinél válhatott
kérdésessé a gyermekkeresztség. Erre a kérdésre pedig a szövetség
tényében és természetében találtak megoldást. Istennek az Ábrahámmal,
mint népe atyjával kötött szövetségéről ezt a sokatmondó ígéretet
olvashatjuk: “Megtartom szövetségem köztem és közted, sőt utánad
magoddal is, minden nemzedékkel, örök szövetségül. Mert Istened leszek
és utánad magodnak is.” (1Móz 17,7)

Mint a szövetség részesei, mi is Ábrahám magva vagyunk. Az első keresztyén
prédikáció ezt a gondolatot viszi tovább, midőn mindeneket keresztségre
hív: “Mert néktek lett az ígéret, és a ti gyermekeiteknek.” (Csel
2,39) Tehát a szövetség részeseinek gyermekeit is a kegyelem övezi
ezeríziglen. Ők, a tudatosság kezdeti fokától függetlenül, a szövetség
részesei és a mennyország örökösei. Ha pedig a jelzett dologban részesek,
s a hitet munkáló Szentlélek ígéretét kapták, miért ne részesedhetnének
a szövetség külső jegyében, a keresztségben is?

De hol marad a személyes döntés és hitvallás?

  1. Először is jól értsük meg, itt nem általában a gyermekkeresztség lehetőségéről
    van szó, hanem kifejezetten a keresztyén szülők gyermekeinek a megkereszteléséről,
    ott is csak a keresztyén közösségben és hitben nevelés és neveltetés
    szigorú feltétele alatt. Mintegy a keresztyén gyülekezet viszi Ura
    elé s ajánlja fel neki a leendő egyháztagokat, az ár áldását kérve
    rájuk. Az “engedjétek hozzám jőni a gyermekeket” stb. (Mk 10,14
    kk.) nem indoka ugyan a gyermekkeresztségnek, de legalábbis valószínűsíti
    a lehetőségét. Ugyanezt mondhatjuk egész családok megkeresztelkedésének
    bibliai példáiról.A gyermekkeresztséget az egyház a szülők és keresztszülők fogadalomtétele
    alapján, a gyülekezet színe előtt szolgáltatja ki. Biztosítékul a
    szülőkön és keresztszülőkön kívül felelősséget vállal a megkereszteltért
    a keresztséget kiszolgáltató lelkipásztor és az egész gyülekezet is.
    Ezt a szövetségi fogadalmat, s a vele kapcsolatban vállalt négyszeres
    felelősséget kell az eddiginél sokkal komolyabban vennünk. Ennek alapján
    s a felelősség tudatában kell fokoznunk a pásztori munkát. Példamutató
    az a gyakorlat, amelyet némely gyülekezetben már bevezettek: az asszonyok
    bibliakörének tagjai a keresztség kiszolgáltatása évfordulóján, a
    gyülekezet nevében meglátogatják a kisdedet, s ezzel jelét adják,
    hogy a gyülekezet valóban számon tartja az új tagot.
  2. Ha ez a többszörös felelősségvállalás csakugyan megvan, akkor beszélhetünk
    a személyes vallástétel kérdéséről is. Ez a gyermek részéről még természetszerűleg
    hiányzik. A keresztség azonban nem korlátozódik a végrehajtás cselekményére,
    hanem az egész életre szóló hivatás és feladat. Ebben a tudatban mondja
    Kálvin a gyermekkeresztség elvetőinek: “Az első napon balgán kívánják
    meg az embertől azt a tökéletességet, amelyre a keresztség egész életünkben
    fokozatokon át hívogat minket.” (Inst. IV. 16. 31.)
  3. Ezzel elérkeztünk az előbb-utóbb sorrendi kérdéséhez. Csak a felnőtt-keresztségnél
    lehet szabály, hogy a tanítás és bizonyságtétel előzze meg a keresztséget.
    De még ott sem okvetlen merev szabály. Vajon az újjászületés is, akárcsak
    a születés, legalábbis kezdeteiben, nem a személyiség tudatát megelőző
    aktus? Az Isten kegyelmes elhívása, mellyel szövetségébe hív, nemde
    megelőzi a hitet? A gyermekkeresztség, ha jól élünk vele, lehet ennek
    a gratia praeveniens-nek hirdetése.Ha a keresztség kérdésében első helyre tesszük a hitet, könnyen és
    hamar törvényeskedésbe eshetünk. Pedig a mi mindenkori töredékes,
    gyenge hitünk nem lehet alapja és tartóoszlopa annak, amit Isten cselekszik
    velünk. A keresztségben befogadott kegyelem feltétlen kegyelem, nem
    tehetjük azt függővé a hittől, noha áldása és gyümölcsei, csak hit
    által fogadhatók el. Nem akarjuk tehát elszakítani a keresztséget
    a hittől, csupán arra utalunk: időileg nem kell okvetlen egybeesnie
    a kettőnek. Ha a kisded hite helyett - az erre vonatkozó spekulációkat
    elvetve - a szülők és a gyülekezet hitét hangsúlyozzuk, bizonyos
    mértékben a helyettesség és kezesség gondolatára építünk; de ez a
    gondolat nem idegen a Bibliától (1Kor 7,14).
  4. Ezek után és mindezek jegyében beszélhetünk a gyermekkeresztség áldásáról
    is, mert minden valóban hitben vállalt cselekedet élénkítőleg hat
    a keresztyén közösségekre. Ösztökéli a gyülekezetet, hogy féltő szeretettel
    vegye körül a gyermeket, hogy az növekedhessék Isten és emberek előtti
    kedvességben. De ösztökéli a gyülekezet közösségében növekvő gyermeket
    is, hogy szívből tisztelje és szeresse Istent, aki előbb szerette
    őt.

A gyermekkeresztség tehát olyan hagyomány, amelyet ha felelősen gyakorlunk,
minden kérdésessége ellenére is összhangban tartható az evangéliummal.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Sniffany felnõtt meséi, képei és aktuális posztjai a blogon:)    *****    Magyarország legnagyobb Demi Lovato rajongói oldala a 28 éves énekes-színésznõrõl!    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és egyéb írásai a blogon    *****    Sniffany esti meséi III. - Pornóellenzõk, goa, ketamin    *****    Hamar itt a KARÁCSONY,minél elõbb rendeljetek születési horoszkópot saját illetve szeretteitek részére, hasznos ajándék!    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek eligazodni, a látottakkal kapcsolatban. Hívj    *****    Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...    *****    Részletes személyiség és sors analízis, 25-30 oldalas+3 év elõrejelzés. A megrendelés után a konzultáció ingyenes. Katt!    *****    Nagyon részletes születési, párkapcsolati, fogamzási és gyermektervezési horoszkóp, biotérkép elemzés, itt az oldalon!!!    *****    A Faun és a három Nimfa története - új novella a blogon. :)    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, képek, Underground írások,Sniffanytól.    *****    Cipõ-csizma extra all mix 1650 helyett 495.-Ft/kg - Jelmez 1-2 o. 1400 helyett 990.-Ft/kg 1-2 napos szállítási határidõ    *****    LAMOUR NAPOK -10-40% KEDVEZMÉNNYEL! SZEREZD BE KEDVENC ÁSVÁNY- VAGY DIVATKARKÖTÕIDET, ÉKSZEREIDET! ANGYALI AJÁNDÉKOK...    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei, versei az új blogban:)    *****    MYBOOKCLUB - Könyvismertetõk - MYBOOKCLUB    *****    Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)