//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr Török István Dogmatika 1985
- Dr Török István Dogmatika 1985 :

VII. rész A FIÚISTEN

21. A Kiengesztelő

VII. rész A FIÚISTEN

21. A Kiengesztelő


21. A Kiengesztelő

21.1 Kyrios Christos

21.1.1 A név eredete

Már a mennyei Atyáról szóló tanításban kaptuk azt a feleletet: a názáreti
Jézus az Úr. De ott mindjárt hozzá kellett tennünk, a Biblia mégis
elsősorban nem őt, hanem a mennyei Atyát tekinti úrnak. A názáreti
Jézus, mint az atyai akarat hirdetője és betöltője, szolgai alakjában
túlutal önmagán. Az Atyáról szóló tanban ezt az utalást kellett követnünk.

Most, a Fiúról szóló tanban ugyancsak a Szentírás alapján, egy másik
vonalon indulunk el, s arról kell beszélnünk: a Szentírás, anélkül,
hogy az Atya és Fiú között levő különbséget megtagadná, közösségben,
sőt egységben látja a Fiút az Atyával. Midőn az
egységről beszélünk, Jézus Krisztus istenségéről lesz szó. Istensége
alapján Urunk ő minékünk. A Biblia a Kyrios szóval fejezi ki Jézus
istenségét.

A kyrios szót a kutatók többféleképpen magyarázták, és gyakran elmagyarázták.
Olykor egyszerű és érdektelen udvariassági formulának vélték, mint
amilyen ma pl. a mister vagy a monsieur, amiben felesleges vallásos
tartalmat keresni. A bibliai esetek túlnyomó többségében azonban sokkal
igényesebbnek bizonyult a kyrios, ezért jelentéskörét tisztázni kellett.
A tisztázáshoz többféle támpont kínálkozott. Ez volt a címe az újtestamentomi
korban a keleti eredetű misztérium-vallások kultusz-istenségének.
De kyrios névvel illették a római császárt is a császárkultusz idején.
Ez az elnevezés tehát a Biblián kívül is előfordul, ezért a kutatók
feljogosítva érezték magukat arra, hogy a Biblián kívüli vallásokból,
illetve a császárkultuszból vezessék le a bibliai Kyriost.

Különösen széleskörű kutatást végzett ezen a területen W. Bousset
(Kyrios Christos, 1913 és 1921). Szerinte s a nyomdokain járók szerint
nem a palesztinai ősgyülekezetben, hanem a hellenizmus talaján, közelebbről
Antiochiában bukkan fel a Kyrios-cím a Krisztus-kultuszban. Indokolt
tehát a vallástörténeti levezetés, mely természetesen kölcsönzésnek
tüntette fel ezt a bibliai fogalmat, s magát a fogalmat is idegen
elemekkel terhelte, homályossá, sőt zavarossá tette.

Nyomban egyértelművé válik azonban a kyrios fogalom, ha nem biblián
kívüli jelenségekből származtatjuk és nem vallástörténeti analógiákkal
akarjuk magyarázni, mint a századelő divatja diktálta, hanem bibliai
gyökérzetét keressük és az ószövetségből merítjük
a magyarázatot. Megfelelő tárgyi indoka éppen ennek az eljárásnak
van. Históriai adataink szerint ugyanis az őskeresztyén gyülekezet
és a palesztinai, valamint a hellenisztikus zsinagóga között eredetileg
szoros kapcsolat állott fenn. Jézus maga is tanított a zsinagógában,
Pál apostol is térítő útjain elsőrenden a zsinagógákba látogatott
el. Ebből a kapcsolatból lehet és kell is a Kyrios nevet magyaráznunk.

21.1.2 A név tartalma

Egy közismert tényből induljunk ki. A Krisztus születése körüli századokban
már a zsidó törvényeskedés bevett szokása volt, hogy az Isten nevét
jelző tetragramm, a JHVH helyett Adonaj-t olvastak. A Kyrios pedig
nem egyéb, mint az Adonaj görög mása, s pontosan megfelel az arám
Mar szónak. Utóbbi ismerős előttünk a Maranatha, “Jövel Urunk”
kifejezésből. Hogy ez az arám kifejezés Pál görög szövegében, az 1Kor
16,22-ben előfordul, igen jelentős tény. Nyilván, ismert istentiszteleti
formula szólal itt meg, amit az arámul beszélő palesztinai ősgyülekezetben
széltében használtak. Pál ugyanezen levélben világosan el is határolja
magát a kyrios szó minden másfajta (társadalmi, politikai vagy vallási)
használatától: “Mert ha vannak is úgynevezett istenek… és van
sok úr (kyrioi), mindazonáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya…
és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség és mi is
őáltala.” (1Kor 8,5-6 v.ö. Rm 10,9-el) - Íme, a Kyrios nem egyéb,
mint az ószövetségi istennév, a Jahve-Adonaj görög fordítása és Jézusra
való alkalmazása.

Az Újszövetség egyértelmű Krisztus-bizonyságtételét aláhúzza a vértanúk
hosszú sora. Az üldözések indoka kezdettől fogva az volt: a keresztyének
elismerték ugyan az állami felsőbbséget a maga viszonylagosságában,
de végső fokon Jézust vallották az Úrnak, s nem a császárt (Csel 17,7).
“Bizonnyal… Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten.” (Csel 2,36)
“Ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy Jézus
nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké és föld alatt valóké, és
minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére.”
(Fil 2,9-11) - Igaz, Jézus Krisztus Úr-volta a feltámadással vált
nyilvánvalóvá, de mielőtt a hellenizmus világában a Kyrios-Christos
kultusza kialakult, a palesztinai ősgyülekezetben már Jézust istenként
tisztelték, az Istenre vonatkozó ószövetségi felségjelzőket, kivált
pedig a 110. király-zsoltárt Jézusra alkalmazták (pl. Mk 12,35-37
par.), ezzel istenségét ország-világ előtt elismerték és megvallották.

A Kyrios név bibliai levezetését és egyben Jézus istenségét indokolja
az a rendkívüli gyakorlati jelentőség is, amit a Biblia Jézus nevének
tulajdonít. Figyeljük csak meg: Jézus nevében jövendöltek,
tanítottak, prédikáltak, kereszteltek, bűnt bocsátottak, démonokat
űztek és sok más csodát tettek, az ő nevében gyűltek össze a hívek,
ebben a névben hittek, ettől várták a segítséget és megtartatást,
ezért a névért javaikat elhagyták, sőt bántalmazást, üldöztetést és
halált is szenvedtek. - Pál szavai szerint: megmosattattak, megszenteltettek
és megigazíttattak az Úr Jézus nevében (1Kor 6,11). Szinte azt mondhatnók:
az Úr Jézus neve az a hely, ahol az első keresztyének
élete lejátszódik (Kol 3,17).

Az ő neve, mint mindezekből látjuk, ugyanaz a mindent átfogó név,
mint az ószövetségben a Jahve neve. Jahve neve is az emberek számára
kijelentett Istent jelöli. Emlékezzünk végül Jézus saját kinyilatkoztatására:
“Én és az Atya egy vagyunk.” Jézus egész élete és tanítása csodálatosan
összecsendül a Kyrios név tartalmával, ami viszont a krisztológia
összfoglalata.

21.2 Krisztus istenségének kétféle félreértése

Bármennyire világos is az Atya és Fiú egységét, vagyis a Krisztus
istenségét megvalló bibliai bizonyságtétel, mégis félreérthetjük,
ha úgy képzeljük, hogy ez a bizonyságtétel eredetileg egy emberi egyéniségre
vonatkozott, aki később valamiképpen isteni rangra emelkedett. De
félreérjük akkor is, ha úgy vélekedünk, hogy a Krisztus-bizonyságtételben
csupán az isteneszme megszemélyesítésével, vagy köztünk megjelent
szimbólumával van dolgunk. Vizsgáljuk meg ezt a kétféle félreértést
és állapítsuk meg, hol a hiba.

  1. Krisztus istenségét először is individualista értelemben
    lehet félreérteni. E szerint nem más e bizonyságtétel, mint egy embernek,
    egy nagy férfiúnak az apoteózisa. - Titokzatos személyisége és ámulatba
    ejtő cselekedetei, környezetére oly rendkívüli hatást gyakoroltak,
    hogy apránkint kialakult a szemlélőkben az a magával ragadó gondolat,
    amely szinte elemi erővel tört ki belőlük: ő több mint ember, ő Isten!Mi lehet ennek a csodálatos hatásnak a magyarázata? A gyermekiességnek
    benne mindvégig megmaradó üdesége, a szabadság és engedelmesség bámulatos
    egysége, a halálig való szeretet és hűség, valami királyi vonással
    egyesülve. Ez hatott kortársaira és ez hat többé-kevésbé az utókorra,
    mely mindezen felül, még a vallásalapítót is látja Jézusban. A galileai
    vidéki rabbiból - mert hisz eleinte ennek tartották - ilyen lelki
    adottságok miatt emelkedett tisztelői szemében prófétai rangra, az
    Illés próféta rangjára. Egyben politikai messiásként is kezdték tisztelni,
    s mint ilyet: Dávid fiának, sőt Isten fiának is nevezgették. Tisztelete
    egyre hatványozódott, s annak a halál sem vetett véget.

    Halála után, rajongó híveinek látomásokban jelenik meg és “lelkükben”
    tovább él. Mennyei lénynek tekintik; most már a meghatványozódott
    tisztelet hevében nem lehetetlen az Istennel való azonosítása sem.
    Az azonosításnál valami kiinduló pontot is keresnek; úgy vélik, vagy
    a születéskor, vagy a keresztség alkalmával, vagy a megdicsőülés hegyén,
    vagy a feltámadáskor maga Isten emelte őt fiúi rangra.

    E szerint voltaképpen csak hívei lelkesedése csinált az ember-Jézusból
    Istent. Maga Jézus, tárgya volt csupán ennek a rajongásig fokozódó
    lelkesedésnek. Egy csodálatos embert Istenné idealizált a hivők serege,
    úgy mint ahogy az a világtörténelem folyamán másokkal is megesett.
    Az ember mindenkor szeret héroszokat csinálni.

    Ez az úgynevezett ebionita krisztológia. Nevét
    azért kapta, mert a 2. század egyik herezisében, az Ebionról elnevezett
    ebionitizmusban tűnt fel először, hogy aztán más és más néven tünedezzék
    fel újra a dogmatörténet folyamán, egészen napjainkig.

  2. Krisztus istenségét másodszor kollektivista értelemben
    is félre lehet érteni. Ez a félreértés az előbbinek éppen az ellenkezője.
    E szerint Jézus nem egyéb, mint valami általános igazság, vagy közismert
    eszme megszemélyesítése, perszonifikációja. Ilyen eszme pl. az Isten
    és az ember egységének gondolata, vagy az életszerzés a halál útján.
    Ezt az eszmét is sokfelé ismerik.Hogy éppen a názáreti Jézus volt az, akiben ez az eszme megjelenült,
    vagy megjelenülni látszott, az merő véletlen, sőt mellékes dolog,
    annyira mellékes, hogy az ő történeti valóságát akár tagadni is lehetne.
    Nem származnék semmi nagyobb baj ebből a tagadásból. Mitikus alak,
    valamely általános igazság megtestesítője, vagy a Dániel próféciájában
    meghirdetett Embernek Fia, vagy a jól ismert Praeexistens Logos, vagy
    a Világmegváltó, akiről a hellenizmus világában mindenfelé tudtak
    valamit.

    Amennyiben valaki éppen a názáreti Jézusban pillantotta meg ezt az
    eszmét, az aztán mint az eszme hordozóját, illetve szimbólumát tisztelte
    őt és Kyriosnak, Isten Fiának nevezte. Az okoskodás aztán Jézust tudatosan
    Istennel azonosította, vagyis a kiegyenlítést közte és Isten között
    elvégezte. - A Krisztus lelkesedés lökőereje tehát az isteneszme,
    s Krisztus csak mint az eszme kristályosodási pontja, mint az idea
    szemlélhetővé válása fontos. Ilyen kristályosodási pontok azonban
    Krisztuson kívül is elképzelhetők és a történet folyamán ki is mutathatók.

    Ez a doketikus krisztológia, mely először ugyancsak
    a 2. század herezisében, a doketizmusban (a dokeo = látszani igéből
    származik az elnevezés) tűnt fel, hogy azután más és más néven tünedezzék
    fel újra a dogmatörténet folyamán egészen napjainkig.

21.3 A két krisztológiai herezis összefüggése

21.3.1 Rokon a kettő

Az ebionitizmus és a doketizmus első látszatra teljesen ellentmond
egymásnak. Alkatilag azonban nagyon is rokon a kettő. Az ebionitizmus
úgy értelmezi Jézust, mint a történet legmagasabb csúcsát, a történet-felettibe
emelkedő történetet; a doketizmus pedig a történet síkjába bocsátkozó
történet-felettit látja benne. Az előbbi szerint Jézus az emberiség
életfájának legnagyszerűbb kivirágzása, az utóbbi szerint meg 6 az
isteni jelenlét legtökéletesebb szimbóluma. - Ez a két félreértés
megegyezik egymással abban, hogy a Krisztus istenségére vonatkozó
bibliai bizonyságtételt egyik sem veszi komolyan. Mindenik csak képes
beszédet, afféle szólásmondást lát benne, nem pedig a szó szoros értelmében
veendő igazságot.

Az egyház már a 2, században elvetette mind a két herezist, leleplezvén
a bennük rejlő félreértést. Ezáltal mintegy jó előre megítélte azokat
a hereziseket is, melyek a történet folyamán az ebionitizmus és doketizmus
nyomába léptek, s e két ősherezis szellemi örökségéből éltek. -
Valóban, Krisztus kilétét s az istenségére vonatkozó bizonyságtételt
csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy semmi
köze sincsen, sem egy ember megistenítéséhez, sem az Isten eszméjének,
vagy egy isteni ideának a megszemélyesítéséhez. De érdemes tovább
is folytatnunk az elemzést.

21.3.2 Hangsúlybeli különbség félreértése

Az ebionitizmus és doketizmus voltaképpen a Bibliában lejátszódó szükségszerű
dialektika félreértése, mégpedig teljes félreértése.
A Biblia íróinál ugyanis meg lehet különböztetni, de nem lehet szétválasztani
két gondolatot: az egyik az, hogy Jézusban Isten
van előttünk, a másik meg, hogy Isten Jézusban
van előttünk. Az első az Atyáról szóló tannak, a szorosabb értelemben
vett teológiának az alaptétele, 1 a második meg a fiúról szóló tannak,
a krisztológiának. Az elsővel inkább a szinoptikusoknál, a másodikkal
pedig inkább Jánosnál találkozunk.

De azért a szinoptikusok nem akarják azt állítani, hogy ők Jézusban
csupán embert láttak, később aztán egyszer csak felfedezték benne
az Istent. Viszont János sem akarja azt állítani, hogy csak egy eszmének,
vagy egy általános igazságnak megszemélyesítését látta Jézusban.

Mindenik evangélista (a szinoptikusok éppúgy, mint János), amint bizonyságtevésbe
fog és evangéliumot ír, kezdettől fogva Istent látja Jézusban és Jézusban
látja Istent. Erről a kettős tényről tesz bizonyságot valamennyi evangélium,
s voltaképp hangsúlybeli különbség van csupán a
szinoptikusok és János között. De éppen a hangsúlybeli különbség miatt
van szükség a szinoptikusok mellett Jánosra, s János mellett a szinoptikusokra.

Ezt a hangsúlybeli különbséget értette félre a 2. század két ősherezise,
s e félreértés következtében az ebionitizmus kijátszotta a szinoptikusokat
Jánossal szemben, a doketizmus meg Jánost a szinoptikusokkal szemben.
Az ebionitizmus - mint láttuk az “ember-Jézusból” indult ki
és azt mondta: Jézusban Isten van előttünk, a doketizmus
pedig “Istenből”, illetve a “Logosból”, és azt tanította:
az isteneszme Jézusban öltött testet. Egyik herezis
az egyik gondolatot, a másik meg a másikat sajátította ki, holott
e két gondolatnak csak együttesen van igazsága.

21.3.3 Átváltás a félúton

Ámde egységét a két gondolat csak a hitben kaphatja meg. A hereziseknél
azonban éppen a hitben volt hiba. A herezisek ugyanis nem hitből indultak
ki, hanem ismeretből. Az ebionitizmus egy embernek az ismeretéből,
a doketizmus meg egy idea, az isteneszme ismeretéből. Ezt az ismeretet
aztán kifejtése feleútján mint a leírásból láttuk - átváltották
hitre, pontosabban arra a hiedelemre, hogy az az ember valamiképpen
“Isten”, illetve, hogy az isteneszme abban az emberben vált szemlélhetővé.

Az a különbség tehát e herezisek és az evangéliumi tanítás között,
hogy a herezisek esetében egy emberi elgondolás áll az élen, az evangéliumokban
pedig az isteni kijelentés. Amott az ismeret válik
hiedelemmé, emitt meg a hitetlenség hitté. - Az evangéliumok megírásának
éppen a kijelentés által támasztott hit volt az előfeltétele, az,
hogy Jézusban Istent találták meg, mert Jézust nem is lehet másképp,
mint istent megtalálni; viszont Istent a Jézusban találták meg, mert
Istent nem is lehet m á s h o l , csak a Jézusban megtalálni. Ez éppoly
vitathatatlan és magától értetődő igazság az evangélisták előtt, mint
a próféták előtt a Jehova istensége. Ha nem ez lett volna az evangélisták
kiindulása, hanem egy ember idealizálása, vagy egy idea emberiesítése,
mitologizálása, akkor joggal szorították volna ki a keresztyéneket
az ószövetségi szent gyülekezetből.

A két ősherezisre vonatkozó kritikát így foglalhatjuk össze: Jézus
Krisztus az Ő Atyját jelentette ki, az Ő Atyja pedig Isten. De jelentheti-e
ki valaki más Istent, mint maga Isten? Egy idealizált ember, vagy
emberiesített idea bizonyára nem lett volna képes Isten kijelentésére.
Az, aki Istent kijelenti, nemcsak “majdnem Isten”, és nemcsak
“valamiképpen Isten”, hanem minden fenntartás nélkül a z Isten.
Ha korlátozzuk, vagy gyengítjük istenségét, akkor már meg is tagadtuk
azt, de megtagadtuk vele együtt a szó bibliai értelmében vett isteni
kijelentést is.

21.4 Mit jelent reánk nézve Krisztus istensége?

Nem azért Úr a Krisztus, mert az emberek Úrrá tették, hanem azért,
mert a mennyei Atya tette őt Úrrá, akinek ő az Egyszülötte. Ha valaki
nincs abban a helyzetben, hogy az első bizonyságtevőkkel együtt vallja
Krisztus Úr-voltát, legfeljebb tagadhatja, de le nem vezetheti, meg
nem indokolhatja és el nem vitathatja. “Úr a Jézus Krisztus”,
- ez a mondat analitikus ítélet, mert olyasmit
állít, ami már eleve bent van az alanyban. Vagy ez az analitikus ítélet
áll a Jézusra vonatkozó gondolataink élén, s akkor csakugyan Jézusról
beszélünk, vagy nem ez a mondat áll, s akkor hasztalan szószaporítás
a beszédünk, mert nem Jézusról beszélünk.

Krisztus Úr-volta az ő Fiúságát s ezzel együtt Isten-voltát jelenti.

De mit jelent reánk nézve istenségének megvallása?
Korántsem valami magától értetődő eseményt. A bibliai kijelentés kettős
értelmű: A Fiúban az Atyát, de az Atya által a Fiút is. Ennek megfelelően
a kijelentés hatása is összetett jellegű. Nevezetesen Jézus nemcsak
hirdeti Istent, mint a mi létünk távoli Urát, hanem azt is, hogy Isten
közel jött hozzánk, s a meghallgatással együtt felelősségébresztést
is akar. Sőt, nemcsak kapcsolatot, szövetségi viszonyt akar, hanem
meg is nyit minket akarata számára. Nemcsak egyszerűen alávet teremtői
hatalmának, hanem úgy beszél hozzánk, mint akik hallani, érteni és
engedelmeskedni tudunk. Úgy bánik velünk a Teremtő, mint személy a
személlyel.

Éppen az a csodálatos, úgy tud hozzánk jönni, hogy velünk egyáltalán
kapcsolatot és viszonyt teremthet. Ezen a ponton ne filozófiai, hanem
teológiai nehézségekre gondoljunk. Tehát nem az a probléma, hogy a
végtelen a végessel, a minden a semmiséggel, a porszemmel viszonyba
léphet, hanem az, hogy mi Isten lázadó teremtményei, ellenségei
vagyunk, és Ő ellenségeivel keres kapcsolatot és viszonyt a kijelentésben.

Honnét tudjuk, hogy ellenségei vagyunk? Nem mi magunktól. A mi Isten-ellenes
magatartásunk nem az anyag és szellem, nem a test és lélek “minőségi
ellentétéből” fakad. Tehát itt se filozófiai, hanem teológiai magyarázatot
keressünk, a Biblia útmutatása szerint.

A tékozló fiúból ilyen vallomás tör fel: “Atyám, vétkeztem az ég
ellen és te ellened; nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz!” (Lk
15,21) Ez nem elvont spekulációk útján szerzett önismeret; ez az elhagyott
otthonra, annak az élményére visszagondoló fiúban vetődött fel. Csak
amikor eszébe jutott az atyai hajlék, az emberséges élet melengető
képe, akkor döbbent rá tékozló voltára. - Hogy Isten ellenségei
vagyunk mi is akkor tudjuk meg, midőn Isten már közelít felénk és
új viszony útját egyengeti. Nem mi magunkból, hanem az igéből
tűnik ki lázadó voltunk, hogy vakmerően dacolni merünk a Teremtővel
és a magunk urai akarunk lenni.

Isten igéjét azonban fonákjára fordult életünkben nem hallhatjuk meg.
Nemcsak azért, mert nem is nagyon akarjuk meghallani, hanem mert életünk
engedetlen, tehát ténylegesen süket élet. Magatartásunk érthetetlenné
és megfoghatatlanná teszi számunkra még azt az igét is, mely a fülünkbe
jut. Kétessé teszi az ígéretet, hogy Isten egyáltalán hozzánk fordul
és megszólít minket.

Isten igéje a bukott ember számára nemcsak szubjektív, hanem objektív
értelemben sem létezik, szóval egyáltalán nem létezik. S ha mindennek
ellenére egyszer mégis meghallhatjuk, mert hallanunk adatik,
ne magyarázzuk úgy, hogy van bennünk egy darab, mely épen maradt a
romlásban, van bennünk valami romolhatatlan vallásos képesség. Nem.
Ez a hallás, csakis kegyelem. (Rm 8,7; 5,10a; Jn
1,5 és 11; 3,11 és 32)

Jézus istenségének felismerése és megvallása tehát Isten hozzánk való
jövetelét, egyszóval: a kiengesztelődést jelenti.
Mint ahogy az Atya munkáját a szóban foglaltuk össze: teremtés, a
Fiú munkáját pedig ebben, hogy kiengesztelés. Jézus Krisztus a kijelentésben
kiengesztelődést, megbékélést hozott nékünk.

A kijelentés tehát kiengesztelést, vagy mint a görög Biblia mondja:
katallagé-t jelent, nem pedig váltságot: apolytrosis-t. A váltság
a Bibliában eszkatalógiai fogalom, a váradalmak tárgya. (A váltság
eszkatalógiai jellegére nézve lásd a következő nagy horderejű lókusokat:
Lk 21,28; Rm 8,23; Ef 4,30 stb.) Pál apostol nem a váltságban, hanem
a kiengesztelésben foglalja össze Jézus munkáját, mondván: “Mi,
amikor ellenségei voltunk (Istennek), megbékéltünk Istennel, az ő
Fiának halála által.” (Rm 5,10 vö. Kol 1,21) - Ez a szóhasználat
ott van a II. Helvét hitvallásban is. Az evangélium értelmét a hitvallás
így foglalja össze: “Nékünk ajándékozta Isten az ő egyetlenegy Fiát
és benne az Atyával való megbékélést.” Ezzel
összhangban tanít a pásztorkodásról is hitvallásunk: “Az Úr az egyház
szolgáira bízta a megbékéltetés szolgálatát.”
(13 k.)

21.5 Hogy viszonylik a kijelentés a teremtéshez?

A kiengesztelés az isteni szeretet műve: “Úgy szerette Isten e világot,
hogy az ő egyszülött Fiát adta érte.” (Jn 3,16) Az a szeretet azonban,
mely Krisztusban megjelent, nem azonos azzal a szeretettel, amivel
Isten a világot teremtette. Ez már az elveszett világ és bűnössé vált
ember iránt való szeretet. A kiengesztelés éppen azért új kezdés a
teremtéssel szemben, s nem a teremtés folytatása vagy teljességre
jutása.

A kiengesztelést tehát nem lehet a teremtésből levezetni, s nem lehet
a teremtésből magyarázni, mint ahogy Schleiermacherék és a modernek
tették. A kiengesztelés novum, a kiengesztelés csoda a bukott világban,
s mint minden csoda Isten megindokolhatatlan, szabad kegyelmi ténye.
- Sorrend tekintetében a kiengesztelés a teremtés után következik.
Egy másik isteni aktus, mely - ismételjük - nem vezethető le az
elsőből. De teljes újszerűségében és megfoghatatlanságában az elsőre
vonatkozó aktus. Teremtés nélkül ugyanis nem lehetett volna kiengesztelődés.

Azonban e vonatkozás ellenére is a kiengesztelés semmivel sem érthetőbb,
semmivel sem kisebb csoda, és nem kevésbé isteni, mint a teremtés.
Mint ahogyan a teremtés creatio ex nihilo, a kiengesztelés viszont
a holtak feltámadását, az új életet és új embert jelenti. Mint ahogy
Istennek, mint Teremtőnek az életet köszönhetjük, Istennek, mint kiengesztelőnek
az örök életet, De bármennyire is különbözzék a teremtés és a kiengesztelés,
eredetében mégis együvé tartozik. Ezt az egységet
a trinitástan kerülő útján láthatjuk meg. A teremtés a kiengesztelés
csodájának egységét, az Atya és Fiú, a Teremtő és Kiengesztelő trinitásbeli
csodálatos egysége adja meg.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Sniffany felnõtt meséi, képei és aktuális posztjai a blogon:)    *****    Magyarország legnagyobb Demi Lovato rajongói oldala a 28 éves énekes-színésznõrõl!    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és egyéb írásai a blogon    *****    Sniffany esti meséi III. - Pornóellenzõk, goa, ketamin    *****    Hamar itt a KARÁCSONY,minél elõbb rendeljetek születési horoszkópot saját illetve szeretteitek részére, hasznos ajándék!    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek eligazodni, a látottakkal kapcsolatban. Hívj    *****    Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...    *****    Részletes személyiség és sors analízis, 25-30 oldalas+3 év elõrejelzés. A megrendelés után a konzultáció ingyenes. Katt!    *****    Nagyon részletes születési, párkapcsolati, fogamzási és gyermektervezési horoszkóp, biotérkép elemzés, itt az oldalon!!!    *****    A Faun és a három Nimfa története - új novella a blogon. :)    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, képek, Underground írások,Sniffanytól.    *****    Cipõ-csizma extra all mix 1650 helyett 495.-Ft/kg - Jelmez 1-2 o. 1400 helyett 990.-Ft/kg 1-2 napos szállítási határidõ    *****    LAMOUR NAPOK -10-40% KEDVEZMÉNNYEL! SZEREZD BE KEDVENC ÁSVÁNY- VAGY DIVATKARKÖTÕIDET, ÉKSZEREIDET! ANGYALI AJÁNDÉKOK...    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei, versei az új blogban:)    *****    MYBOOKCLUB - Könyvismertetõk - MYBOOKCLUB    *****    Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)