//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. BUCSAY Mihály: Reformátorok úrvacsora
vitái. A Sárospataki Főiskola (IV/1.) Kiadványai 1942.
- Dr. BUCSAY Mihály: Reformátorok úrvacsora
vitái. A Sárospataki Főiskola (IV/1.) Kiadványai 1942.
:

REFORMÁTOROK ÚRVACSORAI VITÁI 9 -11 BEFEJEZÉS

REFORMÁTOROK ÚRVACSORAI VITÁI 9 -11 BEFEJEZÉS


Bucsay Mihály 

Reformátorok úrvacsorai vitái

9. Luther halála után Melanchthon és Kálvin folytatják az egységtörekvéseket.

Sikereik. 

Luther életében a helyzet már mitsem változott. Halála után azonban a vittenbergai reformáció hittani irányítása Melanchthonra maradt örökségül, aki sokkal megértőbbnek bizonyult a svájciak indítékai és érzékenyebbnek a hitegység fontossága iránt. Melanchthon már 1540-ben igyekezett alkalmazkodni a vittenbergai egyesség szelleméhez, átalakítva az Agostai Hitvallás úrvacsorai cikkét. Az új szövegben mindössze azt szögezi le, hogy az úrvacsorázóknak a kenyérrel és a borral együtt Krisztus teste és vére valósággal kiszolgáltatik. A másként vélekedők kárhoztatását teljesen mellőzi. 

Ugyanakkor nagy fontossággal bírt az egységtörekvések szempontjából, hogy a svájci reformáció területén a 40-es évek második felében Bullinger mellett egyre nagyobb arányban kezd kibontakozni a Kálvin tekintélye. 1549-ben, az ú.n. Consensus. Tigurinusban már teljes, és őszinte alapra sikerült fektetni Kálvinnak az ő és a németsvájci területek lelkészeinek közös felfogását az úrvacsora kérdésében. A Consensus semmi lényeges újítást nem mutat ugyan a már előbb jellemzett középállásponttal szemben, azt azonban, Kálvin következetességét és alaposságát jellemzően, részleteiben továbbépíti. Nem történt még meg a Consensus Tigurinus előtt pl. annak a pontnak a tisztázása, hogy miként megy végbe Krisztus lelki evése, azaz a hívőnek Krisztussal egyesülése. Kálvin a Consensusban ugyanegy helyen kétféle megoldást is felvett. Az egyik szerint Krisztus, ki teste szerint az Apostoli Hitvallás értelmében Istennek jobbján ül. Szentlelkével úgy von bennünket magához a mennybe, hogy ott testének minden életadó erejét belénk ömleszti át. A másik megoldás szerint Krisztus, teste a mennyben lévén ugyan, ereje mégis úgy száll alá az úrvacsorázóhoz és úgy élteti azt, mint a növényt a nap a maga sugarai által. Mindkét esetben a Szentlélek egyesíti azt, ami térben el van választva. 

Kálvin számára a kenyér és a bor nem üres jegyek, hanem „signa efficatia, s. exhibentia", nemcsak emlékeztetnek, hanem „representant et offerunt Corpus Christi". A sákramentum gyümölcse: „vera participatione Christi nos vivificari" (Inst. IV. 17. §. 5.). A szimbólikus felfogást a valóságos jelenlét és a hívővel való tökéletes egyesülés tanával íme, Kálvin tudta a legnagyobb bensőséggel összeegyeztetni. A mód azonban, ahogy ez az életgyarapodás Kálvin tana szerint végbemegy, nem mágikus folyamat, hanem a hit módja. Amikor István vértanú látta az Urat az ő dicsőségében, nem Krisztus jött le hozzá az égből, hanem István hitének és szemeinek kölcsönzött olyan élességet, amely felhatolt az égbe, olvassuk Kálvinnál. (Inst. IV. 17. §. 10.) 

Kálvin értelmezésében az úrvacsora olyan mély tartalmat, olyannyira sajátos rendeltetést nyer, hogy ezzel felfogása egészen közel kerül a Lutheré mellé és szinte teljesen egybeesik a Melenchthonéval. Melanchthonnak szinte egyedül csak azt a még a Lociban nyilvánított fogalmazását nem találjuk viszont Kálvinnál teljes határozottsággal, hogy Krisztus nemcsak erejével van jelen az úrvacsorában, de szubsztanciálisan is. Viszont egészen Kálvin mellett áll Melanchthon, amikor a „manducatio oralis" vállalása elől kitér. 

Melanchthon és Kálvin valóban meg is értették egy-mást, és az 1550 körüli esztendőkben úgy látszott, hogy Melanchthonnak és Kálvinnak együttes vezetésével, amelyben azonban a súlypont a fiatalabb és tevékenyebb Kálvin irányában tolódott el, kialakul a reformáció Németországban, Svájcban és más európai országokban élő híveinek hittani közössége. 1550-ben Svájc után Hollandia és Anglia is elfogadták Kálvin úrvacsoratanát és számos követője volt e tannak ekkor már Magyarországon is. Úgy látszott, hogy Melanchthon és Kálvin úrvacsorafelfogásának közös részében megjelölhető Zürich, Genf és Vittenberga egységes álláspontja. A részltekben való felfogásbeli eltérést sem Melanchthon, sem Kálvin nem tekintették olyannak, ami a testvéri egységet befolyásolhatta volna. 

Jellemző Kálvinnak pusztán a nagy vonalakat tekintő lényegérzékére és általában úrvacsorai ellentétek maradványainak nála szokásos kezelésére az a levél, amelyet 1557 július 17-én intézett a lengyelekhez avégből, hogy áthidalja köztük .a lutheránus és a helvét irány ellentéteit. Kálvin így ír: „Az Ágostai Hitvallás 1540-es szövege nem igen adhat okot Krisztus szolgái között viszálykodásra, mihelyt helyes magyarázattal értelmezik. Nem elszakadás az Agostai Hitvallástól, ha ahhoz valaki magasabb magyarázatot fűz. Mi elismerjük, hogy a kenyér Krisztus teste és a bor az ő vére, mert Krisztus valósággal táplálja lelkünket testével és vérével, amikor ezen jelképeket nyújtja. Határozottan visszautasítjuk azonban az úbiqúitást, mégis anélkül, hogy az észt Isten igéjének föléje helyeznők. Ha továbbá azt a kérdést vetnék fel, hogy vajjon a hívők éppen úgy veszik-e Krisztus testét mint a hitetlenek, úgy erre azt kell mondani: igen. Mégis nem mindenki élvezi a nyújtott kegyelmet. Habár a kenyér mindenki számára Krisztus teste, mégsem mindenki részesül ebben a legfőbb jóban. (G. Loesche-S. Szabó J.: Kálvin hatása és a Kálvinizmus Európa keleti országaiban. Debrecen, 1912. 63. Némi szabadsággal idézve.) E néhány sorból is megismerhetjük Kálvinnak, mint egyeztető teológusnak az eljárását. Nem diplomatikusan kendőzgeti a hitelvi alapokat, mint egykor Bucer tette, hanem teljes világosságot derít rájuk. Épp e világosság segíti azonban hozzá, hogy összeillő mozzanatokat találjon látszólag ellentétes, valójában azonban csak egyoldalú felfogások között és azokat most már egyértelmű és mindenoldalú tanítássá legyen képes összeegyeztetni. 

Melanchthon és Kálvin békés együttműködésének napjai azonban meg voltak számlálva. Hosszabb szél-csend után Luther híveinek támadása újra viharszerűen indult meg egyelőre csak Kálvin, később azonban Melanchthon ellen is. 

10. Ellenhatás Luther epigonjai részéről. Fordulat Vittenbergában 1571-ben. A lutheránus és a református irány végleges különválása, 1552-ben Westphal Joachim hamburgi lelkész Farrago című munkájával felhívta a lutheránusok figyelmét Kálvin sikereire, de egyúttal arra is, hogy Kálvin úrvacsoratana édestestvére Karlstadt és az anabaptisták felfogásának. Kálvin tanát úgy emlegeti, mint egyet a szakramentáriusok táborában található sokféle önkényes, nyakatekert, erőszakolt, az Irással összhangban nem álló emberi kitalálások közül. Wesphal könyve nagy visszhangra talált és döntő hangulatváltozást okozott. Egyik első hatása az volt, hogy amikor az evangéliumi felfogásuk miatt Londonba menekült franciáknak és hollandoknak Mária királynő felmondta a vendégbarátságot, azok közismert kálvini irányuk miatt hiába kértek bebocsájtást a tengerparti német hanzavárosokba. Télvíz idején menesztgették őket várostól városig mint „a Sátán mártírjait”. Erre azután Genf részéről is kirobbant a méltatlankodó felháborodás. Az irodalmi csetepatét a jénai „Ellenvittenberga" Melanchthon-ellenes hithű lutheránusai, elsősorban Flacius siettek kiszélesíteni. Futótűzként terjedt a Kálvint diffamáló áradat. Rövid idő alatt olyan rossz csengésűvé vált neve a lutheri reformáció egész területén, Vittenbergát egyelőre még kivéve, hogy a helvét múltját felszámoló Strassburgban, továbbá Frankfúrtban maga a városi tanács kényszeríttette az ottani francia exúláns gyülekezeteket az Ágostai Hitvallás és a lutheri isten-tiszteleti rend bevételére, sőt 1561-ben Frankfurtban, 1563-ban pedig Strassburgban be is tiltották ezeket az istentiszteleteket. Egyedül Bréma kísérelte meg, hogy ellenálljon az antikálvinista hullámnak. Amikor azonban a hithű lutheránus III. Keresztély dán király vámkedvezmények felmondásával fenyegette meg a városi tanácsot, az távozásra szólította fel a kálvini irányú lelkészeket. Az ezek helyébe lépő fláciánusok azonban oly hatalmaskodással kezdték ténykedésüket, hogy az ezt megsokalló városi tanács végül is, bár lépése a Hanza-szövetségből való kizárással járt, kiadta útjukat. A Brémából elűzött fláciánúsoknak sokan keltek pártjára. Ezek a „tiszta tan" jelszavával nagy erővel rontottak Kálvin és Melanchthon ellen. Magát Melanchthont csak 1560-ban bekövetkezett halála váltotta meg a Luther-epigonok alacsony gyanúsításoktól sem tartózkodó, gyűlölködő támadásaitól.

Annál sanyarúbb sors várt halála után hozzá hű vittenbergai tanártársaira és egyéb tanítványaira. A támadások 1574-ig jórészt irodalmiak voltak, 1574-ben azonban bekövezezett a legsúlyosabb fordulat. Az orthodox lutheránus pártnak sikerült magát a választófejedelmet is megnyerni. Ezzel megindult az egyetemnek Melanchthon híveitől való erőszakos tisztogatása és azok kegyetlen üldözése. Melanchthon mostoha fiát, Peucer professzort, 1574-től 1586-ig, másokat halálukig fogságra vetettek. A Torgaui Cikkekben még ugyanebben az évben egész élességében, csupán az ubiquitás-tan mellőzésével, újra leszögezték Luther úrvacsoratanát és a vittenbergai egyetemnek azokat a tanárait és tanulóit, akik vonakodtak e cikkeket aláírni, kiutasították az ország területéről. A város polgárainak kedvencei és kitűnő jövedelemforrásai lévén, a helvét irányúak közül a legtovább a magyarok maradtak meg Vittenbergában. A század végén azonban ők is kénytelenek voltak átadni helyüket lutheránus honfitársaiknak.

A „filippistáknak" Vittenbergából történt kiűzésével az 1520-as évektől kezdve állandóan tevékenykedő közvetítő irány el vesztette utolsó otthonát és ezzel jelentőségét is. A porondon most már csak a két szélső szárny, a Formula Concordiae teológusai és Kálvin maradtak. Az ez után jövő századokban a külön szervezkedő reformációs egyházak között csak az irénikus teológia, majd az uniókísérletek próbálkoztak újból hidat építeni.

11. Összefoglalás.

A reformátorok úrvacsoravitái nagy erővel képesek jellemezni a reformáció korának teológiai gondolkozását. Leolvasható róluk e gondolkozás minden értéke mellett annak középkori örökségként átvett és teljesen levetkőzni nem tudott egynémely korlátja is. 

Valamennyi résztvevő gondolkozásában a következő három mozgató rugót jelölhetjük meg:

1. A Szentírásnak, mint a hittani igazságok egyetlen lelőhelyének elve. Luther magatartását kezdettől fogva a szereztetési ige szószerinti értelmezése jellemezte. De Zwingli is egész reformátori álláspontjából következő nagy odaadással építette tanát a Szentírás igéire és szimbólikus értelmezése csak akkor nyugtatta meg, amikor vele a szintén szimbolikusan értelmezendő, rokon szentírási helyek egész sorát tudta párhuzamba állítani és ezzel álláspontját exegetikailag igazolni. A fentebb előadottak alapján annyit mégis megállapíthatunk, hogy Zwingli tanában eleinte nem részesültek elegendő figyelemben azok a jánosi és páli helyek, amelyek az úrvacsorát külön adományközlő, éppen ezért sajátos és pótolhatatlan jelentőségűnek mutatták. Ezt a hiányosságot később maga Zwingli is, halála után az ú.n. középirány, végül pedig Kálvin a helvét irány javára teljes mértékben pótolták. Megállapíthatjuk tehát, hogy az írásszerűség elve, mint a reformátori teológia zsinórmértéke, az úrvacsoraviták során a reformáció mindkét főirányánál teljes mértékben érvényesült. 

2. A kegyelemből, hit által való megigazulás elve. A reformátori gondolkozásnak ez az ú. n. tartalmi alapelve indította Luthert, hogy felvegye a harcot a régi egyház miseáldozati gyakorlata, vele a misealapítványok, stb. képében jelentkező érdemszerző jócselekedetek rendszere ellen. A hit által való megigazulás elvét nem érte csorba akkor sem, amikor Luther az úrvacsorában test szerint jelenlevő Krisztusnak a jegyek színe alatt hitetleneknek történő kiszolgáltatását és azok általi élvezését is tanította. Ezzel a tanítással ugyanis nem járt együtt, hogy az elvett mennyei jó a hitetleneknek üdvösségükre válnék, hanem éppen az, hogy kárhozatukra eszik Krisztus testét. De távoltartott Luther az úrvacsora szentségétől minden érdemszerző jelleget az azt kiszolgáltató látható egyház részére és szempontjából is, amikor a gyülekezet jelenlétét épp oly nélkülözhetetlen kel-léknek tüntette fel, mint amilyen a pap, a jegyek, vagy a szereztetési ige. 

Zwinglinek gondolkozásában és Luther tanain gyakorolt bírálatában elejétől fogva a hit általi megigazulás elve volt a hajtó rugó. Ez az elv maradt töretlen érvényben a helvét irány további fejlődésében is, különösen abban a mindvégig vallott tanban, hogy az úrvacsora javaiban kizárólag a hívek részesülnek, míg a hitetlenek csak közönséges kenyérben és borban. Lényeges eltérést tehát e másik alapvető reformátori elv tekintetében sem találunk a reformáció két iránya között. 

3. Míg a fenti két elvet a reformátori gondolkozás, addig a harmadikat, a tanszerűség, vagy tanegység elvét, általában a teológiai gondolkozás sarkalatos elvének tekinthetjük. Azt értjük alatta, hogy minden tanrészletnek valamennyi többi tanrészlettel ellentmondásmentes összefüggésben kell állnia. Láttuk, hogy Zwingli és a helvét irány kritikáját az váltotta ki, hogy ellentmondást láttak Luther úrvacsoratana és két másik tanrészlet között, amelyek közül az első éppen a hit konstitutív szerepét mondja ki mindennemű üdvjó elnyerésében, a másik pedig Krisztusnak feltámadása utáni mennybemeneteléről és ott az Atya jobbján lakozásáról tanít. A helvét irány gondolkozásában a tanegység érdeke e szerint elsőrangúan fontos szerephez jutott. De ugyanilyen fontos szerepet töltött be Luthernél is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a vittenbergai reformátor a skolasztikus teológia fegyvertárából kölcsönzött több kisegítő képzetet vonultatott fel tanának a keresztyén hittan egészébe való beillesztésére. Látjuk, hogy a tanegység sarkalatos elve tekintetében sem volt eltérés a reformáció főbb irányai között. 

Különbség nem is az alapelvekben, hanem azokban a részlettanításokban volt, amelyeket a fenti elvek szemmeltartása mellett a két irány külön-külön kimunkált. Olyan kérdésekben, ahol a Szentírás kifejezett útbaigazítást nem tartalmaz, vagy pedig ilyen útbaigazítás csak közvetve, az egész Kánont átfogó exegézis révén nyerhető, mint pl. éppen az úrvacsora kérdésében, számolni kell egységes alapelvek mellett is a teológiai munkában nyert tanrészletek kisebb-nagyobb ívű szóródásával. Utolsó feladatunkkul tehát annak a vizsgálata marad, hogy a reformáció két iránya hogyan vetett számot ennek a szóródásnak a korán jelentkező tényével és milyen jelentőséget tulajdonított neki a keresztyén testvéri közösség megmaradása, vagy felbomlása szempontjából. 

Maga az úrvacsora feletti hosszadalmas vita is bizonyíték volt rá, hogy a Szentírásban nem található valamely egész terjedelmében egyértelműen leszögezett úrvacsoratan, hanem ilyen csupán exegézis és teológiai fáradozás útján nyerhető. Kálvin és Melanchthon esetében láttuk, hogy ők olyan eltérésekben, amelyek az ilyen közvetve nyert tanrészletekben mutatkoztak, nem látták a keresztyén egység komoly akadályát. Velük szemben Luther a keresztyén közösséget, így az úrvacsorai közösséget is, csak azokra volt hajlandó kiterjeszteni, akik az úrvacsoratan dolgában az ő exegézisét és kiegészítő dogmatikai spekulációit fogadták el. Arra a kérdésre tehát, hogy miért vezettek az úrvacsoratani ellentéték a reformáció táborának belső meghasonlására és kettészakadására, Luthernek és később epigonjainak ebben az elvi állásfoglalásában kell az okot megjelölni. 

Az előbb említett három közös alapelv mellett Luthernél így még egy negyediket is megjelölhetünk. Ez a negyedik elv a hit fogalmának az a sajátos értelmezése, hogy az az Isten kegyelmébe vetett bizalom mellett jelenti valamely teológiailag kifejtett tannak az elhívését. Ezt a negyedik alapelvet azonban semmiképpen sem tekinthetjük az előbbi három valamilyen következményének, hanem inkább középkori maradványnak, amelynek azonban sikerült érvényesülnie a vittenbergai nagy reformátor gondolkozásában. 

R ö v i d í t é s e k : E. A.: Luthers Werke. Erlanger Ausgabe. 1826-tól. - W. A.: Luthere Werke. Weimarer Ausgabe. 1883-tól. 

IRODALOM: Az egész dolgozathoz: Karl M ü 11 e r : Kirchengeschichte, II. 1. Tübingen: Mohr 1911.; II. 2. Tübingen: Mohr 1919., a Grundriss der Theologischen Wissenschaften c. sorozatban. Lutherhez: K ö s t l i n, T h.     H a r n a c k, L a m m a t z s c h monográfiái.

Az úrvacsoravitákhoz:W a l t h e r  K ö h l e r: Das Marburger Religiansgesprüch 1529. Leipzig, 1929. Schriften des Vereins für Reforma-tionsgeschichte, 48. évf.. 1. f. Ugyanaz: Zwingli und Luther. Ihr Streit über das Abendmahl nach seinen politischen und religiösen Beziehungen. I. Bd.: bis 1529. Leipzig: Eger és Sievers 1924. Továbbá: H a r n a c k, S e e b e r g és L a a f s dogmatörténetei. Bucerhez: A. L a n g : Der Evangelien-kommentar Martin Butzers und die Grundzüge seiner Theologie. Leipzig 1900. Studien zur Geschichte der Theologie und der Kirche. 2. k. 2. f. Melanchthonhoz: E n g e 11 a n d : Melanchthon. Glaube und Handeln. München 1931. Néhány újabb tanulmány a kérdés egyik, vagy másik részéhez: O. C u 11 m a n n : La signification de la Sainte-Cene dans le Christianisme primitíf. Strasbourg 1936. P a u 1 S c h e m p p Das Abendmahl bel Luther. Evangelische Theologie 1935. évf. 8. f. 284-305. o. H. G o l l w i t z e r : Coena Domini. Die altlutherische Abendmahlslehre in ihrer Auseinandersetzung mit dem Calvinismus dargestellt an der lutherischen Frühorthodoxie. München: Kaiser 1937. G. S e h r e n k: Zwinglis Hauptmotive in der Abendmahlslehre und das Neue Testament. Zwingliana s.25.V. (1930) 2. f. 176-185. o. F. B  l a n k e :

Zu Zwinglis Vorrede an Luther in der Schrift „Amica Exegesis 1527". Ugyanott, 185-192. o. N i e s e 1, W.: Calvins Lehre vom Abendmahl. 1930. H.               A s m u s s e n, H. G o l l w i t z e r, Fr. W. Hopf, E. Kísemann, W. Niesel, E. Wolf: Abendmahlsgemeinschaft? München: Kaiser 1938. H. S a s s e : Kirche und Herrenmahl. München: Kaiser 1938. W. v. L o e w e n i c h: Vom Abendmahl Christi. Eine historisch-systematische Untersuchung zum Abendrnahlsproblem der Gegenwart. Berlin: Furche 1938. O t t o H e n n i n g N e b e: Abendmahlstheologische Sa:tze. Luthertum 1939. évf. 4. f. 97-102. o. S c h o l z L á s z l ó : A hálaadás kelyhe. Budapest 1938. S c h ü t z Antal: Eucharistia. Az oltáriszentség a hit és ész világánál. Budapest 1938. 

UTÓSZÓ: A reformátorok úrvacsoravitái c. dolgozatomat magántanári próbaelőadásnak írtam és mondottam el a Sárospataki Református Theologián. E célnak megfelelően teljesen mellőztem a lábjegyzeteket és a lehetőségig egyszerűsítettem, pl. az idézeteknél, a tudományos apparátust. Forrásutalásaim azonban lehetővé teszik az eredeti szöveg kikeresését és összehasonlítását. 

Az egyháztörténetet egyházi, éppen ezért kritikai tudománynak tekintem. Mivel éppen egyes protestáns hitvallások közti különbségeket tárgyaltam, e kritika szempontját nem szolgáltathatta valamelyik hitvallás, hanem csakis az újszövetségi szentiratok. Ezért kezdődnek fejtegetéseim az úrvacsorára vonatkoztatható újszövetségi helyek áttekintésével. 

Eredeti tervem szerint ugyan tárgyalni szerettem volna ebben a dolgozatban is a magyarországi úrvacsoravitákat, már csak amiatt a szoros kapcsolat miatt is, amelyet peregrinusaink a reformáció főterületeivel fenntartottak és amely miatt a külföldi és a hazai események úgy kapcsolódnak egymásba, mint fog a fogba, e tervemről azonban a dolgozat megszabott méretei miatt le kellett mondanom. Szabad legyen azonban kiegészítés céljából utalnom „Die Lehre vom Heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformation helvetischer Richtung, Stuttgart 1939. c. dolgozatomra (a Deutsche Theologie c. folyóiratban), amelyben a magyar fejlődést mind fövonalaiban, mind tanszerű álláspontjaiban elég részletesen jellemeztem.

Budapest, 1942. június.

Bucsay Mihály

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!