//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- ÚJSZÖVETSÉG Apostolok levelei - Jelenések
könyve
- ÚJSZÖVETSÉG Apostolok levelei - Jelenések
könyve
:
THESSZALONIKAI GYÜLEKEZETHEZ IRT MÁSODIK LEVÉL Dr. Czeglédy Sándor professzor

THESSZALONIKAI GYÜLEKEZETHEZ IRT MÁSODIK LEVÉL Dr. Czeglédy Sándor professzor


A THESSALONIKAIAKHOZ ÍRT MÁSODIK LEVÉL MAGYARÁZATA

Írta: Dr. Czeglédy Sándor professzor

Bevezetés  A levél írásának okai. Hitelessége.

Pál apostolnak elsõ levele megírása után sem nyílt lehetõsége arra, hogy Thessalonikába visszamenjen, viszont hamarosan értesülnie kellett arról, hogy a végsõ dolgokra nézve további problémák álltak elõ. mind a keresztyén reménység tartalmát, mind pedig az azoknak megfelelõ keresztyén magatartást illetõen. A nagyobb baj megelõzésére újra írt, hogy egyfelõl a „parousia”-t világosabban megmagyarázza, másfelõl a gyülekezet tagjait állhatatos, nyugodt, csendes és munkás életre buzdítsa. A levél páli szerzõségét a múlt századtól kezdve többen és többféle okból kétségbe vonták. A javasolt újabb megoldások azonban több kérdést vetnek fel, mint amennyire felelni próbálnak. Ha a két levél közül csak a második maradt volna ránk, talán fel sem vetõdött volna a hitelesség kérdése, mert annyira súlyosak és régiek a páli szerzõség melletti tanúbizonyságok. A kétségtelenül meglevõ nehézségek megmagyarázására van olyan feltételezés is, hogy a második levél csak a zsidókeresztyéneknek szólna és az õ sajátos eschatológiai problémáikra felelne az õ gondolatformáik felhasználásával. Eszerint az apostol csak az elsõ levelet szánta volna az egész gyülekezet (vö. 26–27: „összes atyafiak”, „minden szent atyafi”) elõtti felolvasásra, míg a különleges tartalmú és hangszerelésû levél kizárólag a zsidókból lett keresztyéneknek szólt volna.

Ez azonban ellentétben van azzal, amit a gyülekezet túlnyomóan pogánykeresztyén jellegérõl tudunk. Tekintettel a második levél kanonicitásának és Páltól való származásának a II. századtól kezdve látható elismerésére (Ignatius, Római Kelemen, Jusztin mártír, a Muratori-kánon, a Pesitta, Marcion, Tertullianus, Irenaeus, Alexandriai Kelemen, Origenes), a legegyszerûbb és leghelyesebb megoldás az, ha elfogadjuk, hogy a második levelet is Pál apostol írta, nem sokkal az elsõ után, Kr. u. 50-ben vagy 51-ben, és hogy a második levél mondanivalóját is az egész gyülekezetnek szánta.

A levél tartalma és felosztása.

Ami a levél tartalmát illeti, különösen két tanítást kell kiemelnünk. Az egyik helyreigazítja a gyülekezetben az elsõ levél óta elterjedt tévedést, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja” (2:2). Pál emlékezteti a thessaloniakat az ottléte alatt már elmondott tanításra, hogy a „parousia”-t a bûn összpontosított kirobbanásának, a „Törvénytaposó” megjelenésének kell megelõznie. Ez azonban még nem következett be: elõször annak, aki a Törvénytaposót most még visszatartja, félre kell az útból tolatnia (2:7). A második tanítást kiváltó probléma már az elsõ levelet megelõzõleg is kezdett jelentkezni, azóta azonban súlyossá vált: némelyek esetében az eltorzult váradalom munkakerüléssel és rendetlenséggel járt együtt. Az eltorzult reménység tényleg gátolhatja az ember tevékenységét: tétlen várakozást, álmodozást, a földi élet kérdéseitõl váló elfordulást, munkakerülést eredményezhet. Pál célja nemcsak az, hogy a thessalonikaiak kisiklott eschatológiáját helyreigazítsa, hanem az is, hogy. a helyes keresztyén reménységbõl következõ aktív, felelõsségteljes, munkás életet hangsúlyozza. Az igazi keresztyén reménység ugyanis erõfokozó, aktivizáló érzés; megóv attól; hogy „megrestüljünk a jó cselekvésében” (3:13). E tanításoknak megfelelõen a levél a következõképpen tagozódik. Az I. rész a szokásos köszöntést, Pál hálaadását és a gyülekezetnek küldött vigasztalását tartalmazza. A II. részben elõször a Krisztus eljövetelét megelõzõ „szakadásról” hallunk (1–5), majd az Antikrisztus eljövetelérõl (6–12). Ez után az apostol a gyülekezet üdvtörténetileg megvilágított helyzetében állhatatosságra int (13–17). A III. rész elõször a gyülekezet könyörgésérõl és hûségérõl szól (1–5), majd az Úr napjának helyes várásáról. Az apostol sajátkezû üdvözlete (17–18) zárja a levelet.

Irodalom.

Lásd az elsõ levél bevezetésében felsorolt mûveket.

2 Thess. I. RÉSZ

2 Thess. 1,1–12. Köszöntés, hálaadás, vigasztalás.

A felirat és a köszöntés majdnem ugyanaz, mint az elsõ levélben (1–2), és a következõ hálaadás is nagyon hasonlít az elsõ levél nyitányához (3–4). A 4. vers. azt mutatja, hogy az elsõ levél írása óta fokozódott az üldözések heve, amely azonban nem tudta legyõzni a thessalonikai keresztyének kitartását és hitét. A hívõk szenvedését úgy tekinti az apostol, mint az Isten országához tartozásuk jelét (5). Az apostol vigasztalása az ítélettevõ Jézus Krisztus eljövetelének üzenete (7). Az, hogy az Úr igazságot tesz és megfizet azoknak, akik tudatosan Isten és az evangélium ellen fordulnak (6.8.), az apostoli kérygma integráns része. Az Úr eljövetelét Pál apostol a rendelkezésére álló legerõsebb kifejezõ eszközökkel, a korabeli apokaliptika színeivel ábrázolja. De ebben a képben mégsem a félelmes vonások dominálnak, hanem az az örömüzenet, hogy az ítélõ Krisztus „megdicsõíti magát az õ szenteiben” és „csodáltatik mindazokban, akik hisznek” (10). Az apostolnak csak az a gondja és imádsága, hogy a thessalonikaiak méltóknak bizonyuljanak elhivatásukra (11). Ami a jelent illeti, Isten úgy erõsíti meg elhívásukat, hogy a jóságban való gyönyörûségüket és hitüknek erõben megnyilatkozó munkáját teljességre viszi (11). Így dicsõíttetik meg Jézus Krisztus neve a hívekben, és így dicsõíttetnek meg a hívek Õbenne. Mindez pedig az Úr Jézus Krisztus kegyelmébõl van! (12)

2 Thess. II. RÉSZ

2 Thess. 2,1–5. A Krisztus eljövetelét megelõzõ „szakadás”.

A második résszel kezdõdõ szakasz felelet egy súlyos hitbeli kérdésre, amely az apostolnak nyilván az elsõ levél írása óta. jutott tudomására. Voltak ugyanis az atyafiak között, talán nem is kevesen, akik arra a téves meggyõzõdésre jutottak, hogy „a Krisztusnak ama napja már itt van” (1–2). Pál nem tudja, mi váltotta ki ezt a tévelygést: lehet, hogy valamilyen prófétai igénnyel fellépõ beszéd, lehet, hogy az apostolnak tulajdonított, elõttünk ismeretlen levél (2). A hívõket mindenesetre az a veszély fenyegette, hogy a ’parousia’-ra nézve (1) eltántorodnak az evangélium helyes megértésétõl, beteges nyugtalanság vesz erõt rajtuk, csalárd szándék áldozatai lesznek (2–3). Pál apostol eszükbe juttatja a közöttük hirdetett evangéliumot, az élõszóban és levélben velük közölt tanítást (14–15), mert azt akarja, hogy megmaradjanak abban, amit Páltól és társaitól vettek. Különösen emlékezteti õket szóbeli igehirdetésének egy fontos, de – úgy látszik – azóta elfelejtett részére: az Úr napja nem jön el addig, „míg be nem következik elõbb a szakadás”, a nagy ’apostasia’, és meg nem jelenik a „törvénytelenség embere, a veszedelem fia” (3). Õ az ellenség, aki fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istenségnek neveztetik, úgyannyira, hogy maga ül be, mint Isten, az Isten templomába, azt állítva, hogy õ Isten (4).

2 Thess. 2,6–12. Az Antikrisztus eljövetele.

Ám a végsõ kifejletnek ez az eseménye még nem következett be. Sõt a thessalonikaiak Pál apostol szóbeli tanításából „tudják”, mi az, ami még „visszatartja” az Ellenséget, úgyhogy az csak a maga idejében fog megjelenni (6). Titokban ugyan már mûködik a törvényszegés bûne, de csak titokban, mert a Visszatartónak elõször félre kell az útból tolatnia (7), hogy akkor aztán megjelenjék a Törvénytaposó (8). Ennek ereje a Sátán által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival (9). Pusztító hatalma ki fog terjedni azokra, akik elvesznek, akik nem fogadták be az igazságnak szeretetét, nem hittek az igazságnak (10–11). Mint Jób esetében a Sátánnak, úgy most is maga Isten ad mûködési teret a Törvénytaposónak: az igazság ellenségeire Isten bocsátja rá a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak (11). De mindennek határa az Úr eljövetele: akkor a Törvénytaposónak is meg kell semmisülnie (8).

De ki a Törvénytaposó? Mint már elõbb is, Pál apostol levelének ebben a szakaszában az apokaliptika gondolatformáit alkalmazza, tehát „rejtjelezetten” beszél. Annakidején a thessalonikaiak, amikor Pál apostol egyházalapító igehirdetését hallgatták, megkapták ugyan a kulcsot ehhez a rejtjelezett íráshoz (5), de úgy látszik, voltak közöttük többen, akik azóta ezt a kulcsot elvesztették, vagy nem tudták használni. De vajon mi a jelenben meg tudjuk-e fejteni ezt a „sifrírozott” üzenetet? Konkrét vonatkozásaiban bajosan. De általános és ránk tartozó értelmét megtalálhatjuk. Az újszövetségi üdvüzenet számol azzal, hogy Krisztus Urunk végsõ gyõzelmét, az Õ dicsõséges eljövetelét a Gonosz idõleges hatalmának utolsó, koncentrált ágaskodása elõzi meg (vö. Mt 24:10–12; Jel 16:9.11.21). És amiképpen az evangélium hatása személyes hatás, úgy ez az utolsó ellenállás is valamiképpen személyes vonásokat visel magán. Már a végsõ dolgok elõtt, a mostani világkorszak kritikus helyzeteiben is látható, hogy a Gonosz hatalma történeti személyekben inkarnálódik. Pál apostol zsidó kortársai és az elsõ keresztyének olyan személyekre gondolhattak, mint amilyen például Antiochus volt, aki a templom égõ áldozati oltárára egy Zeusnak szentelt oltárt építtetett, vagy Nagy Heródesre, aki a templom bejárata fölé a római sas jelvényét helyeztette, vagy Caligulára, aki megkísérelte, hogy a templomban a saját szobrát állíttassa fel. Ezek és az ezekhez hasonló események azonban csak elõjelek. A Gonosz erejének utolsó megtestesülése az Antikrisztus, az ellen-Messiás (1Jn 2:18–22; 4:3; 2Jn 7), akinek hatalmát a hitetés teszi különösen veszélyessé. Ahogy a Sátán át tudja változtatni magát világosság angyalává (2Kor 11:14), úgy erõt adhat a Törvénytaposónak hazug jelek és csodák véghezvitelére (9–10), hogy így vezesse félre és veszítse el azokat, akik nem hittek az igazságnak (11).

De ki a visszatartó, aki egyelõre megakadályozza az ’apostasia’-t; a Lázadást, az ellen-Krisztus utolsó nagy támadását? Tertullianustól kezdve igen sok írásmagyarázó úgy véli, hogy Pál apostol a római birodalom hatalmában látta volna a Visszatartót. Ezt alátámasztotta volna saját tapasztalata: a római birodalom jogi rendje volt segítségére abban, hogy missziói munkáját a zsidók elkeseredett ellenállásával szemben is végezhesse. Mások, mint a régiek közül például Kálvin János, az újabbak közül O. Cullmann, úgy gondolják, hogy az apostol magát az evangéliumhirdetést, illetve önmagát, mint az evangélium hirdetõjét tartotta ilyen fékezõ, a Gonosz hatalmának végsõ kirobbanását késleltetõ erõnek. De a leghelyesebb magyarázatnak az látszik, ha a Visszatartót, éppen úgy, mint a Törvénytaposót, apokaliptikus alaknak gondoljuk. William Neil a Thessalonikai Levelekhez írt kommentárjában (London 1950) a Törvénytaposóról szóló verseket a Jelenések Könyve 20. fejezetével állítja párhuzamba, ahol azt olvassuk, hogy egy angyal kötözi meg a Sárkányt, a régi Kígyót, vagyis a Sátánt, ezer esztendõre, hogy aztán majd „egy kevés idõre” eloldoztassék az Úr Jézus Krisztus végsõ gyõzelme elõtt. Hivatkozik továbbá Neil az Acta Pilati nevû apokrif evangélium egyik helyére, ahol Krisztus ezekkel a szavakkal viteti a Sátánt a Hades-be: „Fogd meg és tartsd õt erõsen az én második eljövetelemig. A „tartsd” szót az eredeti szöveg a ’katechein’ igével fejezi ki, és ugyanez a szó szerepel a Második Thessalonikai Levélben is. A visszatartó = ho katechón. Az apokaliptika kétdimenziós (menny-föld; ld. pl.: Jel 18:1) történetszemléletének megfelelõen a Visszatartó személye a mennyei dimenzióhoz tartoznék, vagyis õt Pál apostol nem azonosítaná a földi történelem egyik tényezõjével sem: sem a római birodalommal, sem például Claudius császár személyével, sem önmagával. (Cullmann), mint az evangélium hirdetõjével. Viszont a Visszatartó tevékenysége kihat a jelen világra, az empirikus történelem ténye volna, a végtörténet földi, látható, megtapasztalható dimenziójához tartoznék. Valóban, Pál apostol éppen ezt írja a megzavart thessalonikaiaknak: tudhatjátok, mert láthatjátok, hogy a Vég bevezetõ eseménye, a nagy Lázadás még nem következett be; az önmagát istenítõ Törvénytaposó támadása még nem indult meg, mert a Visszatartó most még nyilván féken tartja õt. Ha azonban az ’apostasia’, a Lázadás vagy Szakadás még nem következett be, akkor nyilvánvalóan tévednek azok, akik azt hiszik, hogy már itt van Krisztusnak ama napja (3). De mi tartozik mindebbõl Krisztus ma élõ egyházára? Pál apostol Krisztus eljövetelét egészen közelinek gondolta. Ebben tévedett; ezt nyíltan el kell ismernünk. De ebbõl egyáltalán nem következik, hogy a Thessalonikai Levelek egész eschatológiáját félre kellene tennünk. Kétségtelen, hogy Pál az apokaliptika fogalmi készletét és képanyagát használja; másképpen nem is tudná érzékeltetni kortársaival azokat a kibeszélhetetlen realitásokat, amelyeket „szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg sem gondolt” (1Kor 2:9). Az evangéliumok szerint maga Jézus is gyakran az apokaliptika kategóriáiban tanított a végsõ dolgokról (ld. különösen Mt 20. részét).

Az újszövetségi kérygma apokaliptikus vonásai mindenesetre figyelmeztetnek arra, hogy a mindenség története nem egysíkú, immanens eseménysorozat. Az, amit mi „történeti valóságnak” nevezünk, nem a végsõ realitás; a történelem végsõ valóságát most, a jelen világkorszakban még a hit szemével is csak mintegy „tükör által, homályosan” látjuk (1Kor 13:12), mint az „Isten nagyságos dolgainak” (ApCsel 2:11) valóságát. Ami közelebbrõl Pál apostol itteni tanítását illeti a Törvénytaposóról és az õ Visszatartójáról, ez felhívja a figyelmet a keresztyén reménység és a kultúroptimizmus különbözõ fajtái közötti különbségre és ellentétre. A töretlen fejlõdés gondolata, még ha valamilyen keresztyén evolucionizmus alakjában jelennék is meg elõttünk, idegen az Újszövetségtõl. A jelenvaló és eljövendõ világ viszonyában az Új szövetség egyaránt tanítja a kontinuitást és a törtést. Az eljövendõ világ, az új ég és új föld is a mi világunk lesz. Pál azért használja a halálra az alvásnak a keresztyénségen kívül is megtalálható képét, mert tudja, hogy – amiképpen a felébredõ ember ugyanaz, aki elõbb aludt – így a feltámadásban is azok leszünk, akik vagyunk, vagy helyesebben: mint a Krisztusban új teremtés már most azok vagyunk igazán, akik leszünk, hiszen az Isten névre szóló elhívása az eljövendõ világban sem veszti el érvényét. Hogy munkánkból mi marad meg, most még nem tudjuk, mert az ítélet tüze próbálja meg (1Kor 3:13). De van, ami megmarad (1Kor 13:4), mert nemcsak a mulandóságnak, hanem az örökkévalóságnak is dolgozunk, és így munkánk „nem hiábavaló az Úrban” (1Kor 15:58). Ugyanakkor azonban az Újszövetség nem ígéri, hogy a jelen világ fokozatosan átfejlõdik Isten országává. Jézus Krisztus eljövetele és ítélettartás térést is jelent, mert „test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökölheti a romolhatatlanságot (1Kor 15:50). Az evangélium hirdetésével együtt nõ az ellenállás ereje is. A „jövendõ világ erõivel” (Zsid 6:6) egy idõben a mysterium iniquitatis (7), a gonoszság emberfölötti, de perszonális ereje is tevékenykedik, hogy aztán a végkifejlet elõtt összpontosítottan támadjon. Ahogy a hangnál sebesebb repülõgép gyorsaságának fokozódásával a levegõ ellenállása is növekszik, míg végre a gép az ellenállás feltorlódott falát robbanásszerû zajjal áttöri és így éri el a hangnál nagyobb sebességet, úgy az Isten országának energiáival szemben is – éppen a végkifejlet elõtt – felhalmozódik az ellenállás, hogy aztán azt végleg megtörje Jézus Krisztus ’parousia’-ja. Azt is el kell fogadnunk az apostoltól, hogy ez az ’apostasia’ személyes vonásokat vesz magára és az önistenítésben, Isten helyének bitorlásában tetõzõdik. De mint ahogy az apostol még nem látta ennek a klimaxnak a történeti vonásait, mi sem látjuk. De nem is az a dolgunk, hogy kíváncsi spekulációkba merüljünk. Az egyház története folyamán számos próbálkozás történt, hogy az Antikrisztust ezzel vagy azzal a történeti jelenséggel vagy személlyel azonosítsák, de minden ilyen kísérlet eddig tévesnek bizonyult. Nekünk most elég tudnunk, hogy a Törvénytaposó, „ha lehet, még a választottakat is” meg akarja a téveszteni (Mt 24:24), de Isten ezt nem engedi meg. A legfontosabb azonban azt tudnunk, hogy mind a Törvénytaposó, mind a Visszatartó végsõ fokon Isten ellenõrzése alatt vannak, és ezért bármilyen alakban jelenjenek is meg a történelem színpadán, „sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok… nem szakaszthatnak el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban” (Róm 8:38–39).

2 Thess. 2,13–17. Intés az állhatatosságra.

Ezért a végsõ dolgokról szóló fejtegetés is hálaadásba megy át azokért, akiket szeret az Úr és kiválasztott az üdvösségre a Lélek szentelésében és az igazság hitében (13). A kegyelmi kiválasztás az alapja annak, hogy a „Jézus Krisztus dicsõségének elvételére” (14) állhatatosak maradnak és megtartják, amit az apostoltól vettek (15). Az elhíváshoz az is hozzátartozik, hogy Isten örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozta meg a híveket (16). Ezt a szigorú hangnemben kezdõdõ szakaszt az apostol Isten szeretetének ismételt hangsúlyozásával (13.16.), majd áldással zárja: Isten „vigasztalja meg szíveteket és erõsítsen meg titeket minden jó munkában és beszédben” (17).

2 Thess. III. RÉSZ

2 Thess. 3,1–5. A gyülekezet könyörgése és hűsége.

A levél befejezõ intései szoros kapcsolatban állnak a megelõzõ eschatológiai tanítással. Mint az elsõ levélben, itt is kéri az apostol a thessalonikai híveket, hogy imádkozzanak érte. Nem a saját személyére gondol, hanem ahhoz kéri a gyülekezet könyörgését, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsõíttessék meg (1). Mivel a jelen világkorszak döntõ fontosságú eseménye az evangélium hirdetése (vö. Mt 24:14), Krisztus anyaszentegyházából állandóan fel kell szállnia az imádságnak: „Drága Igédnek kész szállást, Adj, mindenütt szabad folyást”. Ugyancsak az igehirdetés érdekében kéri a gyülekezet imádságát azért, hogy megmeneküljön a helytelenül cselekvõ és gonosz emberektõl. Ezt a kérését azzal indokolja, hogy „nem mindenkié a hit” (2). Vannak, akik itt a „hit” szó helyett „hûséget” fordítanak, hivatkozással arra, hogy a következõ versben a ’pistos’ szót kétségtelenül „hû”-vel kell visszaadnunk. Valószínûbb azonban, hogy az apostol a „helytelenül cselekvõ és gonosz embereken” nem a hûtlenné vált keresztyéneket, hanem az evangéliummal hitetlenül szembehelyezkedõ és munkáját minden lehetséges módon akadályozó zsidókat érti. Jobb tehát a ’pistis’ szót „hit”-tel fordítani. Ám a hitetlenséggel szemben ott áll Isten hûsége, aki megerõsít és megõriz a gonosztól (3). Mivel pedig Isten a keresztyén élet döntõ tényezõje, az apostol bízik abban, hogy a thessalonikaiak megteszik, amit parancsolt nekik (4). Ehhez kéri, hogy az Úr igazgassa szívüket Isten iránt való szeretetre és Krisztus iránt való állhatatosságra (5).

2 Thess. 3,6–16. Az Úr napjának helyes várása.

Mindez mintegy bevezetés az apostol legfontosabb erkölcsi intéséhez: az Úr napjának helyes várása a munkás élet. Az a tévedés, hogy „már itt volna a Krisztusnak ama napja” (2:2), a thessalonikaiak közül némelyeknek elvette a kedvét a munkától. Voltak közöttük, akik „rendetlenül éltek, semmit sem dolgoztak, hanem nyugtalankodtak” (11). Így „nem a maguk kenyerét ették” (12), hanem nyilván másokon élõsködtek. Pál a munkás életet nemcsak elsõ levelében, hanem már thessalonikai tartózkodása alatt is a hívek lelkére kötötte (6. v.; vö. az elsõ levélben a 4:1–2-vel). De az ezzel kapcsolatos probléma, éppen a keresztyén reménység eltorzulása miatt, az elsõ levél írásának ideje óta kiélezõdött. Az apostol ismét saját példájának követésére inti a thessalonikaiakat: „…ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgoztunk, hogy közületek senkinek ne legyünk terhére” (8). A hangsúly itt más; mint az Elsõ Korinthusi Levélben, ahol Pál arra emlékezteti a gyülekezetet, hogy az evangélium terjedése érdekében mond le arról a jogáról, hogy az evangéliumból éljen (9:12.14.18–19). A Második Korinthusi Levélben már arról is hallunk, hogy az apostol „nem volt terhére senkinek” (11:8). Itt az utóbbi motívumot hangsúlyozza: nemcsak mint az evangélium hirdetõje, hanem egyszerûen mint keresztyén és mint ember is példát adott társaival együtt a munkás életre, az élõsdi, henye életmód kerülésére. Hivatkozik arra, amit már thessalonikai tartózkodása alatt lelkükre kötött: „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék” (10). Vagyis a nélkülözés nemcsak természetes következménye, hanem méltó büntetése is a dologtalan életnek. De az „akar” szó is fontos: nem a produktivitásról, hanem a munkához való viszonyulásról van szó. A munkát azonban nem önmagáért kell akarnunk. Ez, amint az angol bölcselõ, John Locke helyesen megjegyezte, természetellenes volna. Az ember ugyanis nem azért él, hogy dolgozzék, hanem azért dolgozik, hogy éljen. Mivel azonban a keresztyén nem önmagának él (Róm 14:7), munkáját sem csak önmagáért, csak magára gondolva végzi, hanem az „Úrban”, vagyis szolgálatként, másokért is, az Isten dicsõségére (Kol 3:17; 1Kor 10:31). Ha egy munkabíró ember nem akar dolgozni és nem a maga kenyerét eszi (12), az másét veszi el és így nem szolgálja, hanem kihasználja embertársait. Az Úr eljövetelének várása tehát nem jogcím a tétlenségre. Éppen ellenkezõleg: az apostol személyes példája azt mutatja, hogy az egészséges reménység szorgalmas munkára ösztönöz. „Boldog az a szolga, akit az õ ura, mikor hazajõ, ily munkában talál” – mondta Jézus (Mt 24:46). Nem véletlen, hogy a Filippibeliekhez írott levélben a nagy eschatológikus biztatás, „Az Úr közel!” után ezt a felszólítást találjuk: „Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták; amik csak kedvesek, amik csak jóhírûek, ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekrõl gondolkodjatok” (4:5.8). Ugyanezt a Második Thessalonikai Levél így fejezi ki: „Atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésében” (13). Az Úr eljövetelének ígérete nem lefékezõ, hanem felszabadító erõ. Ez a reménység eloszlatja a csüggedést és a pesszimizmust. Ugyanakkor azonban a keresztyén reménység a prometheusi elbizakodottság ellentéte. A végsõ megoldást az Úr eljövetele hozza el. Pál apostol nem gondolja, hogy munkánkkal mindent elérhetünk. Így bár tudja, hogy a viszonylagos, földi békesség a mi feladatunk; amelynek végzésében Jézus ígérete értelmében – „Boldogok a békességszerzõk, mert õk az Isten fiainak mondatnak” (Mt 5:9) – szakadatlanul fáradoznunk kell, az aktív keresztyén életre való buzdítást mégis ezzel az áldáskívánással végzi: „Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor és mindenben békességet” (16).

Amikor az apostol ezt kívánja, a gyülekezet békességére is gondol. Annyira fontosnak tartja a henye élét botrányának megszüntetését, hogy a rendetlen és élõsdi életmódot folytató atyafiakkal szemben szigorú intézkedést rendel el: vonjátok el magatokat az ilyen atyafiaktól és ne társalogjatok velük! (6.14.) Ez azonban még nem a teljes kizárás, az excommunicatio maior (vö. 1Kor 5),hanem a közösségrészleges és ideiglenes felfüggesztése abból a célból, hogy az ilyen atyafiak „megszégyenüljenek” (14), vagyis rádöbbenjenek nyomorúságukra és visszatérjenek a helyes útra: „De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek mint atyafit” – írja az apostol (15). Kálvin János, akit általában a szigorúság hívének tartanak, ezt jegyzi meg itt: „A mértéktelen szigorúság megkeseredést okoz. A bûnösnek minden szigorúságon át éreznie kell a szeretetet”. A helyes egyházfegyelem a hívek közötti jó viszony, a békesség helyreállítását célozza.

2 Thess. 3,17–18. Sajátkezû üdvözlet.

Az apostol levelét szokása szerint sajátkezû írásával hitelesíti. Majd áldását adja a gyülekezetre. Ha az itt következõ apostoli áldást az egész levél összefüggésében olvassuk, igazat kell adnunk a régi theológusoknak, akik azt tanították, hogy a hitben adott és fogadott áldás nem csupán kívánság, exoptatio, hanem ajándék közlése, donatio (vö. Lk 10:5–6) Mert benne ígérete szerint (Lk 10:16) maga az élõ Úr Jézus Krisztus fordul hozzánk. A mai olvasóhoz is így szól a Második Thessalonikai Levél befejezõ áldása: „A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájatokkal! Ámen” (18).

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!