//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- JSZVETSG Mt, Mrk, Lukcs, Jnos
evangliumok Apostolok Cselelekedeti
- JSZVETSG Mt, Mrk, Lukcs, Jnos
evangliumok Apostolok Cselelekedeti
:

Mt 23 - 25 rsz.

Mt 23 - 25 rsz.


Mt XXIII. RSZ

Mt. 23,1–36. Jzus beszde az rstudk s a farizeusok ellen (Mk 12:38–40; Lk 20:45–47; 11:37–52). A vitabeszdek azzal zrultak, hogy Jzus tvette a szt ellenfeleitl, de utoljra mg krdst tett fel azoknak, akik eddig t krdeztk. Ez az utols vitabeszd viszont tmenett vlik a kvetkez nagy beszd-egysghez, amelyben Jzus mr csak megllaptsokat tesz ellenfeleirl, mg ha ezek egy rszt megszltsukkal kezdi is. Ez a nagyszabs beszd a Hegyi Beszdhez. hasonlan Mt nll alkotsa, ha anyaga tbb forrsbl szrmazik is, ha jelents prhuzamai vannak is a szinoptikus hagyomnyban, s ha vilgos jeleit mutatja is annak, hogy a benne foglalt jzusi szavak mr a hagyomny korbbi fokn kezdtek egy egysgg sszeforrni. Mk prhuzamos rszvel szemben szinte feltn teljessgre trekszik. gy jelentsge nem elemeinek eredetisgben van, hanem sszefoglal jellegben: mindazt, amivel Jzus ellenfelei Isten tlett magukra vontk, most sszefoglal formban mondja el. A 2–12. hangja mindenesetre mg tisztn megllapt termszet, a 13–36. azonban mr formjban is utal a tartalom slyos voltra: hangja kitren szenvedlyess vlik. Ez a szakasz ht „jaj”-t tartalmaz (a 14. vers nem tartozott eredetileg a szveg llomnyhoz), amelyek szemre vetik a „kpmutat rstudknak s farizeusoknak” mindazt, amiben Istentl val vgzetes eltvolodsuk megmutatkozik. A beszd ersen stilizl jellege megengedi azt a kvetkeztetst, hogy a megszltson Jzus Izrel valamennyi vezetjt rti, csupn kiemeli kzlk azokat, akikre a legnagyobb felelssg nehezedik, mert a tants lettemnyesei. Hallgatsgra nzve pedig az tnik ki, hogy els fele az egsz tmeghez, msodik, nagyobbik rsze a tantvnyok szkebb krhez fordul, mint ahogyan a Hegyi Beszdben is lttuk.

Az rstudk ltalban a farizeusok kzl kerltek ki (v. Mk 2:16), gy egyms melletti emltsk, mint tbb ms helyn az evangliumoknak, itt sem tves. Bnk lnyegt Jzus nem kegyessgk klssges voltban ltja: ez mr csak tnete annak, hogy szavaikat s tetteiket egy vilg vlasztja el egymstl. Viszont szavaik – tantsaik – ellen Jzus nem emel kifogst. Nem krhoztats, csupn trgyilagos megllapts gy az, hogy a npnek ezek a vezeti Mzes szkbe ltek bele (a ksbbi rabbinus szoks Mzesre hivatkozva olyan szkekbe ltette a rabbikat, amelyekben lve olyan magasaknak ltszottak mintha llnnak, itt azonban a zsid klcsnszv is vlt kathedra jelkpesen a tants, a trvnymagyarzs mzesi rksgnek tvtelre utal). De a farizeusi, rstudi tants hallgatlagos elfogadsa az az utasts is, hogy szavaik utn igazodhatik a np, csupn tetteik nem lehetnek letk irnyjelzi. Ezutn egy kppel rzkelteti meg Jzus azt, hogy a farizeusokat s rstudkat ppen nem lehetne knnyed felfogs embereknek minsteni a trvnyhez val viszonyukban. F gondjuk ppen az, hogy letket a legaprbb rszletekben is megszenteljk Isten eltt, de ppen ez a kvetelsk vlik elviselhetetlen teherr. Az ktsgtelen, hagy a trvny egyetlen rendelkezsnek megszegse az egsz trvny megrontsban teszi bnss az embert, gy a trvny alapjn llva csak krhozatot vonhat maga utn. A farizeusok ppen abban mondanak ellent nmaguknak, hogy csak kvetelnek, de semmit nem tesznek a teher megknnytsre vagy ppen levtelre. Magatartsuk embertelensge mg jobban kitnik, ha arra gondolunk, hogy a jmd farizeus, aki meglhetse rdekben nem volt rutalva testi munka vgzsre, knnyszerrel megtarthatta a szombat-trvnyt, de lelketlen dolog volt ugyanezt megkvetelnie a meglhetsrt keservesen kzd szegny embertl. letk kettssgnek tnete kegyessgk klssges volta is. Csak emberek eltt akarnak tndklni, belskppen rintetlenek maradnak a trvny tartalmtl. Az imaszj (phylaktria, rabb.-hb. tefiln, v. Ex 13:9kk.; Deut 11:18kk.; a emac pergamenre rt szavait tartalmaz tokot ersti a testre, a grg elnevezs mutatja, hogy dmoni erk tvoltartsra szolgl amulettnek is hasznltk) a tokjban lev imdsgrt van (ld. 22:34kk.), ezrt viszont akkor tesznk tbbet, ha a szeretet parancst komolyabban vesszk, nem akkor, ha a szjat szlestjk. A ruhabojt (kraspedon, minden zsid frfi viselte ruhja szeglynek ngy cscskn) a trvnyre emlkeztet jel: aki jl rti, az a trvnyt veszi komolyabban, nem a bojtot teszi feltnbb. A farizeusok emberektl ignyelnek tiszteletet emberi nnepsgeken s istentiszteleten, nyilvnossg eltt s magnrintkezsben egyarnt. Nemcsak Jzus rajzolja gy ket, hanem szmos ms korabeli forrs is. Tantvnyait s minden idk egyhzt nyomatkosan vja Jzus ettl a magatartstl: attl, hogy nmaguk krben engedjk elharapzni az emberimdatot, a szemlyi kultuszt s a rangkrsgot. Lehet, hogy valaki a neki kijr tisztelet jeleknt fogadja jlesen a „rabbi” megszltst, de Jzus arra eszmlteti, hogy olyasmit fogadott el, ami csak Istent illeti meg, mert a mi egyetlen tantnk (v. Jer 31:34). Az a tantvnyaiknt egymsnak testvrei vagyunk, testvrek kztt pedig nincs helye kivltsgos cmeknek. Lehet, hogy valaki az szinte megbecsls jegyben szltja „atynak” idsebb testvrt, de Jzus arra figyelmezteti, hogy olyasmit adott meg embernek, ami csak Istennek, a mennyei Atynak jr ki. Lehet, hogy valaki hatalmaskods, flny vagy hisg nlkl sztnz rbzott lelkeket arra, hogy lelki „vezrknek” tartsk (kathgts a filozfiai iskolk vezetinek megjellse), de Jzus nmagra mutat, mint aki egyedl illetkes ennek a megszltsnak az elfogadsra kzttnk. Az tlet leleplezi a hazug kegyessget, hogy tisztn ragyogjon az igazi: aki Isten helybe teszi magt, azt letasztja bitorolt magassgbl; aki tudja nmaga helyt, s azt foglalja el, azt felemeli maghoz, igazi Atyjaknt fiv teszi (v. Mt 5:9).

A kvetkez szakasz (ht „jaj”: prftai tlethirdets) mfaja az szvetsgben s Jzus igehirdetsben egyarnt gyakori, ismert. A szerkeszts tervszer: az els hrom szzat Isten igjnek meghamistst, a ngy utols kegyessgk tisztzatlansgt s ebbl fakad klssgessgt veti szemkre Izrel lelki vezetinek. A szzatok, egy kivtelvel, a kpmutatst (hypokrisis „sznszkeds, sznlels”) vetik szemkre: ez nem flttlenl tudatos ferdtst jelent, hanem azt a trgyi ellentmondst magatartsukban, amelyrl a bevezet tants is szl. Isten tlett felismertk ezek a kegyesek, de ki akarnak trni elle: hirdetik az tletet, de meghamistjk (1–3. „jaj”); klssgeikben megtartjk Isten parancsolatait, de lnyegkben megszegik (4–7. „jaj”). Tartalmuk rszlteikben ez:

I. (13. v.) A np lelki vezetire van bzva Isten igje, amely egyedl nyithat utat Isten eljvend orszgba, de k nem tltik be feladatukat. Az szvetsgi gretek nem vezettk el ket a Messishoz, gy k sem tudtk megnyitni ezt a kaput msok eltt. (A 14. v. Mk 12:40 alapjn kerlt Mt szvegbe, arrl szl, hogy az rstudk, akik a np jogszai is voltak, hogyan ltek vissza e hatalmukkal: amikor ppen az elnyomottak s kiszolgltatottak gondjt visel Isten szolglatban kellett volna buzglkodniuk, csak sajt rdekeikre tudtak gondolni.)

II. (15. v.) A farizeusok buzg „hittrtk”, de inkbb megalkusznak a pognysggal, csupn azrt, hogy ltszateredmnyeket mutassanak fel. Azutn misszi cmn nmaguk Lelki tiszttalansgval betegg teszik azokat, akiket a pognyok kzl az Izrelhez val formlis csatlakozsra rbrnak (a prozelitusokat), s gy szinte nmaguknl is biztosabban a krhozatba tasztjk ket.

III. (16–22. v., Mt nll anyaga.) Az eskformk kztt a farizeusi kegyessg klnbsgeket llt fel, de Jzus szerint ez a gondolkozsmd fonk s elvakult. Ilyen klssges gondolkozsra csak a durva anyagiassg indthatja az embert, amely nem veszi komolyan Isten nagysgnak valsgt. Hiszen amit az ilyen gondolkozs tbbre tart, az csupn rejtett, lthatatlan „httertl” nyeri el rtkt: a templom aranydsze magtl a templomtl, az ldozati ajndk az oltrtl, az oltr a fltte ll Istentl, az g Istentrnjtl s a rajta l Kirlytl.

IV. (23–24. v.) A klssges kegyessgi praxis a jelentktelen, de mutats rszparancsolatok gondos szemmeltartsval eltakarja az ember szeme ell a trvny igazi ignyt. A fld termnyeire elrt tizedet a tlz kegyessg kiterjesztette az illatost vagy zest „fszerekre” is, de ebben ki is lte magt, gy gondja nem terjedt ki a trvny Isten szerinti, igazi tartalmra (krisis, eleos, pistis, hb. mipat, chsd, ’mt, v. Mik 6:8; Zak 7:9; az ember engedelmes vlasza Istennek irnta tanstott hasonl magatartsra az emberek irnti jogossg, irgalmassg s hsg). Szabad a kegyessg kls megnyilvnulsaiban brmilyen buzgsgot tanstania annak, aki komolyan veszi a trvny tartalmt, s egsz kegyessgi formakszlete ennek a tartalomnak a kifejezje. Egy pldasz zrja az intelmet: Izrelben szoks volt a bort tiszta ruhn tszrni, hogy le ne nyeljen valamilyen tiszttalan llatot vele egytt az, aki issza. A teve lenyelse kptelensg, de mint gyakran, a pldzatos beszd ppen tlzsval vlik beszdess (v. 19:24; itt taln a kt llat nevnek sszecsengse, is hat, mint ahogyan egy rabbinus mondat is mutatja: qaml’ „sznyog”, gaml’ „teve”).
V. (25–26. v.) A klssges (ritulis) tisztasg szablyait nagyon aprlkos pontossggal tartotta meg Izrel: istentiszteleti clra nem hasznltak olyan kelyhet, amelyet elzetesen kvlrl gondosan meg ne tisztogattak volna. A pldzatos monds msodik fele mr kiesik a kpbl: nem arrl szl, hogy az ednyekben lev tel-ital rabls s fktelensg gymlcse. A kpen ttr a valsg: a farizeus tisztogatja az edny klsejt, de belseje telve van szennyel; ugyangy tisztogatja letnek kls, lthat oldalt is, de belseje telve van rablsvggyal s fktelensggel. Fokozza a mondanivalt a monds zr intelme, amely a kp anyagt megtartva nyilvnvalan a valsgrl beszl, mert a kp krn bell mr nem is volna rvnyes az, amit mond. Mg a kls tisztasg hajszolsa rintetlenl hagyja letnk belsejt, addig a bels megtisztuls egsz letnket tisztv teszi (v. Mt 15:11kk.; Jn 15:3).

VI. (27–28. v.) A klssges igazsg krhoztatst Jzus egy kpben s ennek pontos magyarzatban mondja el. Izrelben a pska-nnep eltt szoks volt kimeszelni a srokat. Ennek az volt a clja, hogy senki tiszttalann ne vljk tudtn kvl azzal, hogy megjelletlen srhely, teht tiszttalan hely fltt halad t; de a szokst egyre inkbb a srok dsztsre is hasznltk. A kls dsz persze mit sem vltoztatott a srban enysz tetem tiszttalansgn. Hasonlan a farizeusok klskppen megmutatkoz tettei is a trvnybetlts buzgalmnak ltszatt vannak hivatva kelteni, de belskppen irtznak a trvnytl, igyekeznek kivonni magukat alla, legfeljebb flelembl vagy knyszerbl vetik alja magukat, de igazi tartalmhoz, a szeretethez, semmi kzk. Mindenben nzsk indtja ket, gy a lnyeget tekintve a trvny ellensgei, trvny nlkl lk, mint a megvetett vmszedk s bnsk.
VII. (29–33. v.) Az elz kpet folytatva Jzus a farizeusok klssges, hazug halott-kultusza ellen kl ki. Izrel bszkn rizte elhunyt nagyjai srhelyt, a meglt prftk s igazak emlkre pedig engesztel kpolnkat lltott. Jzus leleplezi e szoks igazi cljt: farizeusi kortrsai gy akarjk klssgekben s nneplyes hang, de hazug nyilatkozatokban elhrtani az seik bneibl rjuk hrul felelssget. Msrszt gy akarjk biztostani azt a lehetsget, hogy tulajdon hasonl tetteiket Isten igazsgos tlete vgrehajtsnak tntethessk fel. Jzus itt flrerthetetlenl nmaga sorsra utal: ennek beteljesedse rvn a prftagyilkos np istengyilkoss „lp el”. Ami mg hinyzott az sk Isten elleni lzadsbl, azt ez a nemzedk ilyen mdon kiptolja. De a mltbl a jelenen t halad vonalat meghzza a jvbe, s tantvnyai sorsra is utal.
Kt megdbbent gondolattal fejezdik be a „jaj”-ok sora (34–36. v.). Elszr: Isten bizonytsi eljrst folytat le Izrelben, s ez vilgoss teszi a vele egy korban l nemzedknek a gyilkos skkel val bels azonossgt, kzssgt. Msodszor: ppen ezrt ezen a nemzedken gy veszi szmon sei gyilkos tetteit, s gy hirdeti meg flttk a krhozatra vezet tletet, mint akik rszesek seik gyilkossgainak elkvetsben (ephoneusate). Az dvssg trtnetben tipikusan bel az els, Zakaris az utols plda ennek a bnnek a teljes trtneti krt krlhatrolva (Zakaris a 2Krn 24:20kk. elbeszlsben szerepl pap, Jjada fia: a „Barakis fia” mechanikus hozzfzs, az ismertebb szemly, Zakaris prfta atyjnak nevt tartalmazza; egybknt e gyilkossg slyt, szinte apokaliptikus jellegt krlmnyei adjk meg).

Mt. 23,37–39. Jzus panasza Jeruzslem ellen (Lk 13:34–35).
A megelz nagy beszd zr szavai vilgosan mutatjk, hogy Istennek mg ennyire kemny-nyak npe letben sem a krhoztats, az tlet, a „jaj” az utols sz. Az elzkkel a kapcsolatot ugyan elszr az adja meg, hogy Jzus ismtelten szemre veti Izrel vezetinek – ezttal a szent vros npnek – Isten kldtteinek meggyilkolst, a npet sszegyjt, ddelget hv sz konok visszautastst (v. 12:30). A sztszrdott np sszegyjtsnek, aggd gonddal trtn vdelmezsnek indulata (a kpre nzve v. Deut 32:11.; Zsolt 36:8; 91:4) hibavalnak bizonyult, ezrt elkerlhetetlen az tlet: Jeruzslemnek el kell pusztulnia. De amikor az egsz vilg, maga a np s fiai is gy tekintenek Izrel sorsra, hogy „nincs tovbb”, akkor hangzik el Isten utols szava: az engedetlen np megtr. Jzus sorsa az rzkeny mutatja a np sorsnak: az az Izrel, amely a pognyokkal egytt megfeszti t, nem kerlheti el az tletet. De ez az t gy folytatdik, hogy a np vgl is felismeri Krisztusban Szabadtjt, ldja azt, akit a kereszten tokk tett, s gy az a Jzus Krisztus, aki izrel Megvltjaknt a npek Megvltja lett, az idk vgn a npek Megvltjaknt Izrel Megvltjv lesz, gy ltja meg t npe.

Mt. XXIV. RSZ

Mt. 24,1–2. Jvendls a templomrl (Mk 13:1–2; Lk 21:5–6).
Mk elbeszlst dolgozza fel nmi vltoztatssal s bvti ms forrsokbl a Mt 24–25. rszeiben tallhat jabb nagyszabs nll beszd-alkots. Kpanyagt a zsid apokaliptikbl merti, de tartalma ettl eltren prftai: clja nem jvbeli esemnyek trtnelmi rtelemben vett „megjvendlse” vagy rszletekbe bocstkoz kisznezse az emberi kvncsisg kielgtsre, hanem ints s btorts, Isten jelenre vonatkoz akaratnak kijelentse jvbeli tetteire val utalssal. A templombl tvozva a tantvnyok megcsodljk a szvknek annyira drga s valban csodlatos ptmnyt. A Herdes-fle templom ez, amelyet Nagy Herdes kezdett pttetni Kr. e. 20-ban, ptse Jzus idejben javban folyt, csak kevssel a zsid hbor eltt fejezdtt be. A tantvnyok Izrel megmaradsnak garancijt ltjk a templomban, s azt vrjk, hogy Jzus megerstse ezt a hiedelmket. De Jzus tletes szavakat mond a templomrl (ezek a hagyomny szilrd elemei, v. Mk 13:2; Lk 21:5). Prftai szavnak elzmny e mindaz, amit az utols idk megprbltatsairl s Izrel istentiszteletrl mondott eddigi tantsaiban. szvetsgi prfcik (Mik 3:12; v. Jer 26:18) elevenednek meg szavaiban, amelyeket npe alig mitatott figyelemre, nem is rztt meg emlkezetben, de prfcija megdbbenten teljesedett be a tragikus vg zsid hborban.

Mt. 24,3–22. Az utols idk jelei (Mk 13:3–20; Lk 21:7–24; v. Mt 10:17–22).
A templomtl nem messze keletre, az Olajfk hegyn mennek oda Jzushoz ismt tantvnyai. tkzben folytatott beszlgetsk eredmnyeknt tesznek fel neki egy ketts krdst, amellyel az elz tmt akarjk jra felvetni. Ennek a krdsnek ketts az indtsa: a templom pusztulsrl mondottakkal Izrel magtl rtetden kapcsolja ssze a mostani vilgkorszak lezrdst (synteleia tou ainos, v. 13:39k..49), s ezzel egytt Jzus tletre val eljvetelt (parousia, lat. adventus a csszrkultusznak is ismert szava, mi Krisztus „visszajvetelrl” beszlnk); msfell Izrel az Olajfk hegyrl vrta az eljvend r rkezst (Zak 14:4). A tma az evangliumban j, de nem meglep, mert Jzus eddigi igehirdetsben is megvan az elzmnye: nem nyltan ugyan, de rtheten utal Jzus arra, hogy lesz olyan idszak, amelyben nem lesz egytt a fldn testben npvel (9:15), ezt kveten viszont eljn Isten orszga dicssgben, s tletvel lezrja a vilgkorszakot (v. Jn 14:3). Nem idpont megjellst vrjk tle tantvnyai, hanem a parousia bizonyos jelrl krdezskdnek, de Jzus mg gy is helyreigaztja vradalmukat. Eljvetelnek ugyan vannak szksgszer jelei, de ezek nem emberi rtelemmel vagy jrtssggal ismerhetk fel, hanem csak hit ltal, mert a jel s a jelzett dolog sszefggse nem emberi rtelemben logikus, hanem a bennk cselekv Isten gondolata s terve szerint. Ezentl Isten npnek azzal is szmolnia kell, hogy az utols idkben sokan lpnek fel messisi ignnyel, s fellpsk fjdalmasan eredmnyes lesz, mert az emberi vradalmak hrjn jtszanak. Jzus azonban nem hagy ktsget afell, hogy a parousia elzmnyei slyos megprbltatsokat jelentenek Isten npre, mert az emberisg lete a vgs vlsg llapotba jut. A npek krben hbork, hatalmak felemelkedse s buksa jelzi ezt a trtnelem utols szakaszban. A termszet vlsgra elemi csapsok utalnak: de mindez mg csak az j vilg szletst megelz vajds kezdete. A vlsg kiterjed az egyhz s a vilg viszonyra is: az Isten ellen fellzad vilg nem rejtegeti igazi arct, hanem minden lehet mdon tmadja Isten npt s fiait. De behatol e vlsg az egyhzba is, s jelei elrasztjk ennek lett is: tagjai elbuknak a rjuk nehezed prbk slya alatt, a testvri szeretet helybe a gyllkds lp: egykori testvrek rul mdon kzs ellensgknek szolgltatjk ki egymst. Mindez az egyhzon bell jelentkez meghasonls keser gymlcse: a helyes utat mutat prftai igehirdetst tlharsogja az emberi nzsbl s aljassgbl fakad hamis prfcia, amellyel az elbukottak msokat is buksba sodornak. Az egyhz helyzete teljesen remnytelennek tetszik: a bneiben tntorg np a trvny tktl val szabadulst a trvnytl val elszakadssal tveszti ssze, e tvelygs eredmnye pedig az, hogy a trvny igazi tartalma, a szeretet kialszik a szvekben. Sokak sorsa ez az egyhzban, s ez a megllapts egszen gy hangzik, mintha a „sokak” itt „mindenkit” jelentennek (polloi, hb. rabbm, v. 20:28). Ez az emberi aggodalom be is igazoldnk, ha a vilg s az egyhz kormnyt nem Isten tartan a kezben. gy azonban a vlsg legslyosabb tnetei is jra vezet prbv vlnak, gy kvetkezik be az utols nagy jel: Isten orszga evangliumnak hirdetse. Ez a kzvetlen elzmnye a vgnek, s ez a dnt jel pozitv, de ez nem jelenti azt, hogy ne volnnak keserves ksr jelensgei. Ezekre tr ki vgl Jzus, mgpedig olyan sajtos mdon, hogy amit mond, az a jeruzslemi gylekezet letformjt veszi figyelembe. Ez egyrszt azzal fgg ssze, hogy a mennybemenetele utn kezdd korszak els nagy trtneti tlett, Jeruzslem pusztulst eszkhatolgikus sszefggsben szemlli Jzus; msrszt azzal, hogy gy ennek az esemnynek a mozzanatai kpanyagg vlnak szmra az eszkhatolgikus trtns mozzanatainak szemlltetsre. A vgs prba dnt mozzanata a „pusztt utlatossg” (bdelygma ts enmses, hb. iqqccm memm, Dn 9:27 stb., az Antiochus Epiphanes ltal a jeruzslemi templomban fellltott Zeus-oltr, tbben szjtkot ltnak a hb. kifejezsben, clzst a bacal mm „Zeus Olympius” nvre) megjelense a templomban: ezzel az antikrisztus ksrletet tesz arra, hogy az igaz Isten imdst blvnykultusszal szortsa ki. Erre a rettenetes istenkromlsra csak a menekls lehet a vlasz, nem gyvasgbl, hanem azrt, mert itt a bizonysgttel is tehetetlen: ppen a menekls jelenti a hitvall btorsgbl add kvetkeztets levonst (v. Gen 19:12kk.). ppen ezrt ennek halogats nlkl kell trtnnie, flretve fldi egzisztencink egy-egy darabjnak megmentsre irnyul prblkozsainkat, egyedl Istentl vrva knyrletes knnytst a soha nem volt, de soha meg sem ismtld nyomorsgban. Az embernek le kell tennie a leghalvnyabb nbizalomrl is: hitnek btorsga nem segti tvszelni az apokaliptikus borzalmakat. Egyedl Istenben remnykedhetik, aki tletben is annyira irgalmas, hogy virt mintegy id eltt meglljt parancsol a borzalmak radsnak. A beszdnek ebbl a rszbl klnsen vilgos, hogy az apokaliptikus esemnysorozat mozzanatai nem csupn a vgs idkre jellemz esemnyek, hanem Krisztus s az egyhz kornak is tipikus velejri; csak a vgs idkben kilezetten, tfog sszegezsben jelentkeznek. Az apokaliptikus prfcia mr ezrt is olyan kijelents, amely minden idk egyhznak a tulajdon jelenjrl beszl, ebben mutat neki utat.

Mt. 24,23–44. Az Emberfia eljvetele (Mk 13:21–37; Lk 17:23–27; 34–37; 21:25–31; 12:39–40).
A kvetkez beszdegysg Jzus eljvetelnek krdsre ad vlaszt. Elszr arra a krdsre felel Jzus, hogy a Messis hol jelenik meg: jelenlte nincs helyhez ktve (v. Lk 17:23), ilyen rtelemben vett jelekre csak a hamis messisok s prftik hivatkoznak. Ezek az rzki bizonyossg magatartst akarjk felkelteni mg a vlasztottakban is, de Jzus nyomatkosan vja vit ezektl a tetszets s csbt jelektl. A villmls kpvel teszi ezt elszr: az igazi Messis megjelense nincs emberi rtelemben vett helyi korltokhoz ktve, jelenltt mennyei hatalmnl fogva egyszerre kell tudomsul venni – akarva, nem akarva – az egsz teremtett vilgnak. Msodikknt a dg s a kesely kpt adja vi el: Krisztus megjelensnek „helye” s a re utal jelensgek kztt ppen annyira szksgszer s feltn a kapcsolat a hit szmra, amennyire bizonyos az, hogy ahol a felhtlen keleti gen egyszerre megjelenik a dgkeselyk fekete fellege, ott alattuk a fldn dgnek kell lennie. A kp riaszt, de tkletes sszhangban van azzal, amit az szvetsgi prfcia az r napjrl mond (jm Jahwh, m 5:18kk.). Msodszor arra vlaszol Jzus, hogy a Messis hogyan jn el. Az elz vlasz prftai-lelkigondozi clja az volt, hogy a messisvr gylekezetet minden emberi gondolati ktttsg all felszabadtsa, s gy megvja a hamis messisok s prftk hazug „jeladsaitl”. Itt viszont arra nzve nyugtatja meg vit Jzus, hogy senki sem marad ki a vlasztottak kzl a vgs idk sokfle nyomorsga kzepette az gretek beteljesedsben val rszesedsbl (v. 1Thessz 4:13kk.). Az apokaliptikus tantsban itt talljuk a legtbb szvetsgi prftai utalst (zs 13:10; 34:4; Dn 7:13k.; zs 27:13; Zak 2:10). A kifejezsmd jelkpes, de megfelelbbet nem lehet el sem gondolni e ponton; azonkvl gy komoly hangsly esik arra is, hogy amit Jzus itt mond, az teljes sszhangban van az szvetsgi kijelentssel. A Messis eljvetelnek negatv elzmnye a jelenlegi vilgforma elmlsa (v. 1Kor 7:31), ez mintegy visszavonul, hogy helyet adjon az j vilg els kpviseljnek. Az „Emberfia jele” magnak Krisztusnak, a megfesztettnek a megjelense: ennyiben ll az egyhzi hagyomny, amely a kereszt jelt rti ezen. A parousia egyrszt osztatlan megszomorodst vlt ki a fld npeibl, mert valamennyien egytt bnsk az Emberfia megfesztsben, s ezt most fel kell ismernik. Msrszt az Emberfia most mr tletre jelenik. meg hatalmban s dicssgben: a megtrs idejnek vge. Isten angyalainak harsonaszava, ez a minden emberi sznl kifejezbb szzat hirdeti meg az tletet. Ez az tlet abban ll, hogy akik megmaradtak bneikben, azok most elveszik rk bntetsket, de a „vilg vgrl” is sszegyjtik az angyalok Isten sztszrtsgban l vlasztottait, hogy rkljk a Krisztussal egytt val uralkodst a megjult vilgban. Vgl arra a krdsre kapunk vlaszt, hogy mikor jn el a parousia ideje. Itt Jzus arra akarja inteni vit, hogy szntelenl legyenek kszen az r rkezsre. A termszeti kp (v. 16:2k.) arra utal, hogy az Isten irnytsa alatt foly trtnelem jelensgei olyan szoros kapcsolatban llnak Isten tervvel; mint az egszsges nvnyzet lete a termszet lktetsvel. Ahogyan a termszet jelensgeibl kvetkeztethetnk a nyr kzeledtre, gy beszlnek a trtnelem jl rtett jelei a parousia kzelsgrl. Hrom gondolattal zrul a tants: a) Br Izrelre slyos tlet nehezedik, Isten dvzt terve nem teljesedik be nlkle (h genea haut Izrelrl, mint 11:16; 12:39 stb.). b) Jzus szava nincs hozzktve a mland vilgformhoz, hanem tlli az elml rgi vilgot (ho ouranos kai h g). c) Brmily bizonyos jelei vannak a parousia-nak az rt hit s hv rtelem szmra, mgsem kthet idben sem emberi kategrikhoz. Idejnek krdse ugyanazokat a krdseket veti fel, mint az itt elkpl szolgl znvz, s az sem hatrozhat meg emberi szmtssal, hogy ki bizonyul Krisztushoz tartoznak, ki nem. Ez nem azt jelenti, hogy Isten nknyes az tletben, csak azt, hogy az ember nem ismerheti Isten tletnek alapjt. Ezrt lland kszenltben kell vrnia az tlet napjra: ezt teszi itt vilgoss a tolvajrl vett hasonlat (v. 1Thessz 5:2). A hasonlat rvnyessgi kre a kiszmthatatlansgra, a vratlan s meglep bekvetkezsre terjed ki, lelkigondozi le pedig arra irnyul, hogy Isten npe egy pillanatra se lankadjon meg eljvend Ura vrsban. Csak itt, a vgn nevezi nevn a tants azt, amirl eddig is vgig sz volt: az r eljvetelt (ho hyios tou anthrpou erchetai).

Mt. 24,45–51. Az okos s a gonosz szolga pldzata (Lk 12:42–46).
Pldzatban folytatdik az elz kp: a krdst maga Jzus teszi fel, hogy annl nyomatkosabban mondhassa el, milyen magatartst kvn az Ura rkezsre vr gylekezet tagjaitl. A gylekezet vezetit olyan szolgkhoz hasonltja, akikre a hz tbbi szolgja r van bzva, akiktl uruk ppen ezrt mindenekeltt. hsget kvn (v. 1Kor 4:1k.). A megbzhat, okos szolga tisztban van megbzatsa jelentsgvel, gondjt viseli a rbzott szolgaseregnek, gy hsges munkjnak jutalmaknt fokozottabb bizalommal mindent rbzza ura. A gonosz szolga ellenben visszal ura tvolltvel, a rbzottak rovsra „hasznlja ki” a helyzetet: nyugodtan „li vilgt”. Ura vratlan megrkezse azonban halomra dnti szmtsait, s megpecsteli vgzett. Termszetesen csak akkor rtjk jl a pldzatot, ha Jzus kornak viszonyai kztt maradva azt vesszk alapul, hogy a gazda mindent szolgi javra rendez be, ezek irnt embersg s jakarat vezeti tetteiben. Csak gy nem ltjuk az els szolgban szolgalelk kiszolgljt a hatalmasabbnak s nmaga rdekeinek, a msodikban pedig gerinces ellenllt vagy szabadsghst, s csak gy rezzk a jutalmazst is, a bntetst is igazsgosnak.

Mt. XXV. RSZ

Mt. 25,1–13. A tz szz pldzata.
A pldzat prja az elznek. Krisztus kveteit, az egyhz npt most szzek sereghez hasonltja: ennek magyarzata az, hogy a menyegz vlik kpanyagg Isten npnek bersgre val intsben. Izrel s a Messis viszonyt gyakran szemllteti a vlegnyre vr menyasszony s az rte jv vlegny kpe: gy Jzus itt is olyan kpkrben mozog, amely vinek teljessggel rthet s meghitt kifejezsmd. A pldzatot szemmel lthatan Mt rzi meg teljes formjban: igaz, hogy Lk 12:35k.; 13:24k. prhuzamban ll egy-egy mozzanatval, de vilgos, hogy nem a Lk-nl tallhat elemekbl szerkesztette bvtssel Mt az itteni pldzatot, hanem ppen megfordtva ll a dolog: Lk emltett helyei tredkei egy olyan pldzatnak, amelyet Mt nyjt teljes formjban, s a Lk-helyek nem is rthetk igazn a Mt-prhuzam nlkl. Az sem ll, hogy a pldzat a ksbbi gylekezet sajtos helyzetbl kiindulva keletkezett volna, s ennek visszavettse Jzus tantsba: a gylekezet kt tpusnak, amelyek kzl az egyik komolyan veszi Krisztus visszajvetelt, a msik hisz ugyan benne, de gyakorlatban nem szmol vele; hiszen a vlegny fogadsra kszl menyasszonyrl egyetlen sz sem esik a pldzatban. A tz szz, akiknek magatartsa az egyhz szmra pldzatos formban most tantss vlik, a menyasszony bartni. A menyegzt a vlegny s a menyasszony szleinek hzban tartottk, s a vlegnynek volt a feladata az, hogy a menyasszonyt szleinek hzbl j otthonba vigye (niss’n). Az ifj prt ekzben a menyasszony bartni ksrtk, s ezek vrtak r az j otthonban. A pldzat rtelme az, hogy azok rtik jl feladatukat, akik a dnt pillanatban teljesen felkszlve vrjk az Eljvendt: Hogy kzben valamennyien elaludtak, az arra eszmltethet, hogy az Urra vr egyhz tagjai el-ellankadhatnak a feszlt vrakozsban. Hogy az okosok nem adnak olajat a balgknak, az a valsgbl a kpbe tsugrz mozzanat: senki sem adhatja klcsn msnak a dnt pillanatban nmaga „kszenltt”. Hogy a balgk elindulnak jjel olajat venni, az is olyan mozzanat, amelyet a valsg fell kell megkzeltennk (kapkods az utols pillanatban), nem a kp fell (volt-e nyitva olajkereskeds jjel?). A befejez tanulsg az, hogy aki kszltsgnek elgtelensge miatt elmulasztja a dnt pillanatot, az nem lehet rszesv a Messis dicssges uralkodsa rmnek (ouk oida hymas a kzssg tletes megtagadsa, a krhozatba viv tlet kimondsa).

Mt. 25,14–30. A talentumok pldzata (Lk 19:12–27).
Az elz pldzat az Urra vrakoz Egyhz tagjainak kszenltrl magrl mint kvetelmnyrl szlt, az jabb pldzat e vrakozs tartalmrl tant. A Lk fle prhuzam csak tartalmban rokon, formjnak eltrsei miatt Mt-tl eltr forrsra utal. A kpanyag knnyen rthet. Egy tvoli tra kszl gazda sztosztja rabszolgi kztt nem jelentktelen kszpnzvagyont (egy szriai talentum mintegy tzezer forint), hogy gazdlkodjanak vele visszatrsig. Hogy ez hogyan trtnik, azt nem tudjuk, mert csak annyit emlt a pldzat a kt els szolgrl, hogy vllalkozsba fogtak az sszegekkel, s nyeresgre tettek szert (rgasato, ekerdsen). Nem egyszer bankgyletrl van sz, mert ezt csupn mint jobb hjn val, vgs lehetsget emlti fel a gazda a harmadik szolgnak (balein tois trapezitais, ekomisamn to emon syn tok), mg ha egybknt az kori Keleten igen magas is volt a kamatlb. Az otthon hagyott rabszolgk az r rkezsig a gylekezetben klnfle sly s mrtk megbzatssal l s szolgl keresztynek. A gazda azzal is eleve szmol, hogy ezek klnbz kpessgek, ezrt kapnak klnbz sly megbizatst (kata tn idian dynamin jelenti azt, amit mi innen vett szval, de a pldzat helytelen rtelmezsvel „talentumnak” neveznk). A gylekezetben teht mindenki ms s ms mrtkben kapja meg a szolglathoz szksges lelki (karizmatikus) s termszeti feltteleket. A gazda visszatrse szmonkrs, s ennek sorn kitnik, hogy szolglni csak a bizalom lelkletvel lehet: akibl ez hinyzik, az lehet emberi szemmel nzve becsletes taln (a htlen szolga sem el nem sikkasztja, sem el nem veszti a talentumot), de valjban tiltakozik az Urval val kzssgvllals ellen, megvdolja, s lzad ellene. Helyzete azrt nem vlthat ki egyttrzst mg abbl sem, aki a pldzat flrertsvel valban igazsgtalannak tartan a szmonkr gazdt, mert ez a rabszolga nem tudott llekben sem fggetlenn vlni gazdjtl. Maga vallja be, hogy flt tle, abban pedig a gazdnak van igaza, hogy flelmbl rossz kvetkeztetst vont le. Ilyen llekkel nyilvn nem lehet az egyhzban lni, gy a vgs tlet csak megpecstelse ennek a magatartsnak, mert aki ezen az ton jr, az maga rekesztette ki nmagt Isten npnek letbl. De a szmonkrs sorn az is kitnik, hogy a jutalmazs ellenre, amely a h szolgk lelemnyes (s nyilvn kockzatot is vllal) „aktivitsra” vlasz, nem rdemrl van sz vgskppen, hiszen az zleti vllalkozst csak a szolgkra uruktl rbzott javak teszik lehetsgess. Az egyhz s tagjai lethen Isten munkja minden, rdemeket emlegetni teht egyszeren Isten egyedli dicssgnek meglopsa. A trtnet tanulsgt a 29. v. tszegezi (v. 13:12; csak ott Jzus pldzatos tantsnak megrtsre vonatkozik, itt viszont a gylekezet vezetinek s tagjainak egsz magatartsra). Ahogyan Mk 4:25-bl jl ltszik, ez a mondat kzmonds, s erklcsileg nem megnyugtat az, amit mond, ha ti. „elvi alapon” rtjk: Lk 19:25 szerint a jelenet tani tiltakoznak is ellene. Akkor rtjk jl ezt a verset, ha szmolunk azzal, hogy Jzus itt is, mint tbb ms tantsban, az emberi egyttls valamilyen negatv jelensgt Isten orszga egy-egy pozitv vonsnak szemlltetsre hasznlja fel (pl. a hamis sfr pldzata a Lk 16-ban). A kpanyag a tkn alapul gazdlkods rendjnek krn bell mozog, gy Jzus krnyezete szmra jl rthet. Kp nlkl pedig arrl beszl, hogy az egyhz szolglata nem knny gy, azok a krlmnyek, amelyek kztt folyik, komoly helytllst ignyelnek. Ezrt kell mindenkinek teljes erejvel arra trekednie, hogy gyesen gazdlkodjk meglev lehetsgeivel, mert aki ezeket – esetleg puszta srtdsbl vagy mltatlankodsbl – nem becsli meg, aki kisemmizettnek rzi magt, az akkor jn r majd semmibe sem vett eslyeinek rtkre, amikor mr eljtszotta ezeket.

Mt. 25,31–46. Az utols tlet.
A 24–25. rsznek s egyttal Jzus tetteinek s tantsainak az elbeszlse az utols tletrl szl tantssal zrul. Ez nem pldzat, egyetlen kpszer eleme a 32–33. v. Az Emberfia, a vilg tl brja Jzus: a beszd gy rajzolja tletre eljvetelt, hogy kirlyknt emlti (ezt eddig az evangliumban nem talltuk, csupn utalt r a jeruzslemi bevonuls elbeszlse), aki trnjn l, az angyalok serege al van rendelve (ez sem megszokott eleme a zsid apokaliptiknak, Istenre nzve utal r az szvetsgi prfcia, v. Zak 14:5), s akinek tlete minden klnbsgttel nlkl az egsz embervilgra kiterjed (panta ta ethn a legtfogbb megjells: mg eddig a parousia s az egyhz viszonyrl volt sz, addig itt mr Jzus nem tesz klnbsget a pognyok, Izrel s az egyhz kztt). Az tletet tart kirly a jl ismert szvetsgi kp szerint psztor, s a kp folytatsa az, hogy ez a psztor az tletben juhokat s kecskket vlaszt szt kt csoportra (probata, eriphoi: a kp alapja az, hogy a psztor a legeln egytt futkos ktfle llatot a nap vgeztvel csalhatatlan biztonsggal klnti el; klnben Izrel fiait ltalban juhoknak nevezi az rs, v. Mt 9:36; 10:6 stb., viszont a kecske ezekkel szemben a hitvnyabb, rtktelenebb llat, v. Lk 15:29). A jobb s bal oldal megklnbztetse is si kp ebben az rtelemben. Az emberisg kt felnek minstst vilgos szavakban kapjuk meg: a jobb fell llk az Atya ldottai, a bal felliek tkozottak: amazokat maghoz hvja, emezeket eltasztja az tl kirly. Az tlet megokolsra nzve nincs jogunk olyan krdst felvetni, hogy vajon elmond-e Jzus itt mindent, amit egyltalban az utols tletrl el lehet mondani, vagy ezek utn mg kln aktus lesz-e a tantvnyok, az egyhz tlete. Itt valban minden emberrl van sz, gy a legkegyesebb fldi klnbsgttelek is rvnyket vesztik. Ezenkvl ez az tlet nem vletlenl „szigor” az egyhz npe irnt, s nem vletlenl „enyhe” azok irnt, akik fldi letkben formai tekintetben nem tartoztak hozz az egyhzhoz. Az tletnek egyetlen alapja van: az embernek a msik ember irnt tanstott, Isten irgalmassgra vlaszol irgalmassga, brmely helyzetben, az „egy szksges” formban. Mindebben Jzus teljes egszben vllalja a kzssget a segtsgre szorul emberrel; nem gy, hogy mgtte eltnik a nyomorsgban lev ember, hanem gy, hogy minden segtsgnkre szorul embertrsunk mgtt felragyog az szemlye: minden ilyen ember egy az „legkisebb testvrei” kzl. Megdbbent a beszd csattanja: a kirly dntsre adott vlasz a kt csoport rszrl: formjban tkletesen prhuzamos, de tartalmban kt kln vilgba vezet. Az ldottak azrt lehetnek rszesei a vilg teremtse ta elksztett uralkodsnak, mert a leghalvnyabb szmts sem rvnyeslt tetteikben. Az embert embernek lttk, ez indtotta ket knyrletre s szolglatra: tetteiknek Krisztussal val sszefggst csak maga Krisztus llaptja meg. Az tkozottak pedig azrt jutnak arra a sorsra, amelyet Isten nem is az embernek, hanem az ellene lzad si ellensgnek s tbornak, az embertelensgnek s bntrsainak sznt, mert nzskben sejtelmk sem volt arrl, hogy amikor kznnyel mennek el a segtsgkre utalt ember nyomorsga mellett, akkor magatartsuk a legsttebb istentelensg: Krisztus meggyalzsa, mint minden embertelensg. A krhozat meghirdetse egyszerre sjtja az ember nyomorsga irnti kznyt s a szmt vallsossgot. Az tlet valban embersgnk legmlyebb gykerig hatol le: ez az oka annak, hogy Jzus itt a j cselekvsnek egybknt hangoztatott indtkt sem emlti (epi t onomati mou 18:5): a lnyegen ez nem vltoztat, csupn annyi a klnbsg, hogy ott a gylekezet ll az tlet mrlegn, itt az emberisg valamennyi npe.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!