//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- ÓSZÖVETSÉG Bevezetés Általános tájékoztató
- ÓSZÖVETSÉG Bevezetés Általános tájékoztató :

AZ ÓSZÖVETSÉG NYELVE ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI

AZ ÓSZÖVETSÉG NYELVE ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI


AZ ÓSZÖVETSÉG NYELVE ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI

AZ ÓSZÖVETSÉG NYELVE

Az Ószövetség kanonikus könyveinek eredeti nyelve, néhány kivételtõl eltekintve, a héber. A kivételeket a Dán 2:4–7:28; Ezsd 4:8–6:18 szakaszok, valamint a Gen 31:47 és Jer 10:11 néhány szava képezi. Ezek arámi nyelvû részek. Mind az arámi, mind a héber nyelv a sémi (afroázsiai) nyelvcsaládba tartozik, mely a leghosszabb történelemmel rendelkezik az összes nyelvcsoport közül. Kezdve a 3. évezredben az akkáddal és az eblaival, egészen a mai arab, amhari és ivrit nyelvekig. A különbözõ sémi nyelvek genetikai osztályozása az alábbi ábrán látható (Huehnergard, 1992:157 nyomán):

TÁBLÁZAT

Ahogyan látható, mind a héber, mind az arámi nyelv a sziropalesztinai, szokásosabb nevén északnyugati csoportba tartozik. A héber ezen a csoporton belül a kánaáni nyelvek között helyezkedik el, közvetlen rokonságban a környezõ népek nyelveivel, mint a moábi, az edomita, az ammonita és a föníciai. Sok segítséget nyújt a bibliai héber nyelvészetben az ugariti nyelv (Ugarit = a modern Rasz Samra) jelentõs irodalmával, bár ez közel sem olyan mértékben rokon, mint az elõbb felsoroltak (Aistleitner, 1956:294kk.; Kinet, 1981:47–58). A bibliai héberen belül bizonyos eltérések mutatkoznak, melyek esetenként a szövegek korbeli különbségét, másrészt dialektusbeli változatot jelentenek. Az arámi elnevezés sem egy térben és idõben egységes nyelvet jelöl. A bibliai arámi részletek részben a birodalmi arámihoz, részben pedig a középarámihoz tartoznak. A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az úgynevezett deuterokanonikus, vagy más néven apokrif könyvek, melyek a zsidó kánonnak nem részei, de a Septuaginta (görög fordítás) alapján a keresztyén bibliafordításokban – így a Károli által készített Vizsolyi Bibliában is – megtalálhatók, görög nyelven maradtak ránk. Közülük azonban csak a Makkabeusok második, illetve a Bölcsesség könyve az, amelyeket eredetileg is görögül írták. A többi könyv eredeti héber szövegei közül eddig csak a Jézus, Sirák fia, Judit és Tóbit részletei kerültek elõ a régészeti feltárások során.

Irodalom:

Aistleitner, J.: „Studien zur Frage der Sprachverwandschaft des Ugaritischen I” Acta Orientalia Hungarica 7. 1956.
Kinet, D.: Ugarit – Geschichte und Kultur einer Stadt in der Unwelt des Alten Testamentes Stuttgart, Stuttgarter Bibelstudien 104. 1981. 47–58. old.
Huehnergard, J.: „Languages” in Freedman, D. N., ed The Anchor Bible Dictionary IV. 1992. 155–170. old.

A héber nyelv

A legkorábbi e nyelvre utaló feljegyzés Ézsaiás próféta könyvében található (19:18): kánaáni nyelv. A megnevezés találó, hiszen a héber a legjobban dokumentált és legismertebb formája a kánaáninak. Egy másik elnevezés is ismert az Ószövetségbõl: júdai (2Kir 18:26.28 = Ézs 36:11.13 = 2Krón 32:18; Neh 13:24). A héber (’ibrí) szó az Ószövetségben csak etnikai meghatározásként ismeretes. Nyelvre történõ alkalmazása elsõként a Jézus, Sirák fia könyve prológusában (21. vers) tûnik fel, és késõbb a rabbinikus irodalomban is használatos marad (pl. Genesis Rabba 42). Ugyanakkor megjelenik a „szent nyelv” (lásón haqqódäs) elnevezés is. Mindkét elnevezés hallható a mai Izráelben, az elsõ ’ivrít formában az állam hivatalos nyelvét, a második a bibliai hébert jelöli. Palesztina területén a bronzkor–vaskor fordulóján (Kr. e. 1400–1200) lejátszódott politikai változások, etnikai vándorlások során átrajzolódott a nyelvi térkép. Erre a korra tehetõ annak a folyamatnak a vége, melynek eredményeképpen a héber elvált a többi északnyugati sémi nyelvtõl, és megjelent mint önállóan beszélt nyelv.

A nyelvtörténet szempontjából a legrégebbi, valószínûleg még a késõ bronzkorból való héber szövegek az Ex 15-ben és a Bír 5-ben olvasható poétikus bibliai részletek. Klasszikus (bibliai) héber a nyelvük, ugyanakkor számos archaikus, azaz késõbben nem használatos formát tartalmaznak. A bibliai prózai szövegek alapján meghatározott klasszikus héber nyelv (Kr. e. 1000–587) a poétikus részben gyakran eltérõ nyelvtani és szókincsbeli változatokat mutat. Megfigyelhetõ a szóhasználat folyamatos változása is a különbözõ korú szövegekben. A legrégebbi Biblián kívüli héber szöveg a Gézer-naptár a Kr. e. 10. századból (KAI 182; Jaroą, 1982:37–38).
A Bír 12:5–6-ban olvasható történet alapján feltételezhetõ, hogy léteztek eltérõ dialektusok a héberen belül az Ószövetség korában. Legalább két csoport különböztethetõ meg. Az északi – H. L. Ginsberg elnevezésével az izráeli – és a déli, azaz a júdai. Legújabban a Zsoltárok könyvének néhány része elemzése alapján látszik bizonyítottnak a Bibliában is ez az eltérés. Az izráeli héber dialektusnak Biblián kívüli emlékei pl. a samáriai osztrakonok, melyek edénytöredékekre írt adminisztrációs dokumentumok Samáriából a Kr. e. 8. századból (Reiner–Fischer–Lyon, 1924:239–243). Izráel Kr. e. 722 körüli bukása után az északi dialektus háttérbe szorul. Ez, a bukáson kívül, köszönhetõ még az asszírok által betelepített idegenek nyelvhasználatának is (ld. késõbb). A júdai hébert, Szanhérib jeruzsálemi ostroma során a történetíró is megemlíti – 2Kir 18:26.28 = Ézs 36:11.13. Az ószövetségi szövegek többségén kívül a Siloám-felirat, arádi osztrakonok és a lákisi levelek õrzik ezt a nyelvet (KAI 189, 190–199, Jaroą: 71–73, 82–90, 91–95; Aharoni, 1975). Ezek a korabeli szövegek segítséget nyújtanak a bibliai szövegek keletkezésének minél pontosabb meghatározásában és a héber nyelv fejlõdésnek vizsgálatában (Waltke–O’Connor, 1990:13–15). Meg kell jegyezni azonban, hogy mindezek a vizsgálódások csak az irodalmi nyelvet érinthetik, és annak a hétköznapi beszélt nyelvhez való viszonyát nem tárják fel, így ez utóbbiról nincs konkrét információ.

Júda bukása, az elit lakosság kitelepítése és idegenek megjelenése a déli országrészben is az általánosan beszélt nyelv megváltozását okozták. A visszatérés során Babilonból magukkal hozott birodalmi arámi nyelv lett a hivatalos, ahogyan az az északi országrészben is feltételezhetõ, mégis sem az irodalomból, sem a hétköznapi nyelvhasználatból nem veszett ki a héber (Rabin, 1987:1013). Ezt bizonyítják a fogság után keletkezett bibliai könyvek, melyeket a késõi hébernek nevezett nyelven írták. (Kr. e. 6. sz. végétõl az 1. sz. végéig). A bibliai hébernek ez a fokozata nem jelent önálló nyelvet a korábbiakhoz képest, de néhány vonásában már eltér azoktól (pl. keveri a prózai és poétikus elemeket; új szavak, nyelvtani sajátosságok), és sok arámi jellegzetességet hordoz. Másrészt a Neh 13:24 alapján, a beszélt nyelvet még mindig ugyanúgy júdainak nevezték. Biblián kívüli emlékei a Jésua ben Sira könyve, és a Qumránban talált töredékek a Jubileumok könyvébõl és a 12 pátriarcha testamentumából. Feltételezhetõ, hogy az apokrif és pszeudepigráf könyvek is ezen a nyelven készültek eredetileg, melyeket a kereszténység is használatba vett. A Kr. e. 2. század végén kialakul egy új formája a nyelvnek, mely átmenetet képez a bibliai héber és a misnai héber között. Írott emlékei csak töredékekben maradtak fenn (Rabin, 1987:1016). Ez lehetett a domináns beszélt nyelv 70-ig Júdeában.

A misnai héber elsõ dokumentumai a Qumránban talált ún. Réz tekercs és Bar Kochba néhány levele 132–135-bõl. Az igazi corpust a rabbinikus irodalom jelenti, ebbõl is a korai midrások és a Misna. A bibliai hébertõl sokban eltérõ a nyelvtana és a szókészlete is. Számos görög és arám eredetû szó is megtalálható benne (Segal, 1927:9–10).
Az arámi, majd az arab dominánssá válásával a misnai héber teljesen kiszorult mind a beszédbõl, mind az irodalomból. Majd a középkorban ismét új formában éli reneszánszát. Leginkább a költészetben (pijjut), de a kommentár- és jogi irodalomban is megjelenik. Ez a középkori héber, mely inkább csak mint irodalmi nyelv volt használatos, a 19. században a cionizmus megjelenésével beszélt nyelvvé válik. Ez a folyamat Izráel állam újkori megalapításának lehetõségével betetõzõdik, és a nyelv, megújulva, ’ivrít néven az elsõ számú hivatalos nyelve lett az országnak. Megújulását nyelvészeti munkálatok során nyerte el, s mai formájában õrzi a bibliai szókincset és a nyelvtan alapjait, ugyanakkor egyszerûsödött, és szókincsében is alkalmazkodott a modern korhoz.
A nyugati sémi ábécé, melyet a héber is használ, 22 mássalhangzóból áll. A magánhangzókat csak ritkán, és akkor is mássalhangzójelek segítségével (mater lectionis) jelöli. A nyomtatott héber Bibliákban található magánhangzó jelölés (punktuáció) majd csak a Kr. u. 8–9. századtól figyelhetõ meg (ld. lentebb). A korábbi képírás átalakult a kép kezdõbetûjét megtartó betûírássá, mely a királyság korában honosodik meg Izráelben. Így a héber betûknek önálló jelentésük is van (pl. alef = ökör, bét = ház), ugyanakkor számértékkel is bírnak (pl. alef = 1, bét = 2). Az ósémi, vagy tudományos néven paleo-héber írás egészen a Makkabeus-korig használatban volt, sõt a samaritánus Pentateuchos, bár kicsit torzult formában, a mai napig õrzi. Az arámi nyelv terjedésével az ún. kvadrát-írás válik általánossá, már a Kr. e. 3–2. századtól. Ennek tanúi a holt-tengeri tekercsek, melyeknek betûi már majdnem azonosak a ma is használt nyomtatott formákkal. A héber szöveget jobbról balra kell olvasni. A mássalhangzók közül a sémi nyelvekre jellemzõen a héberben is megtalálhatók a torokhangok (’alef, ’ain, chét, hé). Jellemzõ még a spiráns hangzók lágyított ejtése (pl. bv, pf, kch, tth).

A nyelv alapját a három mássalhangzóból álló igék képezik. Szoros a kapcsolat az igék és a fõnevek között. Az azonos gyökû szavak jelentéstartalma minden esetben hasonló, ugyanakkor egy-egy szót több fogalom kifejezésére alkalmaznak. Bár az igerendszer idõi viszonylatában csak a cselekvés befejezettsége (perfectum) vagy befejezetlensége (imperfectum) derül ki, az alanynak a cselekvésben betöltött szerepe alapján viszont hét aspektus különöztethetõ meg. (Ez a klasszikus megközelítése az igerendszernek, s bár sok új próbálkozás létezik, teljes és mindent átfogó pontos rendszert még nem sikerült kidolgozniuk a kutatóknak.) A magyar nyelvhez hasonló sajátossága a birtokos személyragok használata, mind az igék, mind a fõnevek esetében, a tárgyas igeragozás szerepének megfelelõ tágyi suffixumok alkalmazása, valamint a mondatszerkesztés során a létige elhagyása.

A héber nyelv tudományos igényû feldolgozása a Kr. u. 10. században kezdõdik, amikor Szaadja Gáon megírja az elsõ héber nyelvtant, arabul. A legjelentõsebb zsidó nyelvész Rabbi David Qimchi (1160–1235), akinek nyelvtana (Mikhlol) és szótára (Széfer ha-sorasim) a késõbbi nyelvészeti munkák alapjául szolgált. A humanizmus, majd a reformáció új lendületet ad a héber nyelv tanulmányozásának, most már keresztyén körökben. 1506-ban jelenik meg J. Reuchlin De rudimentis hebraicis címû mûve, melynek szakszóhasználata részben máig is meghatározó. A 17–18. században J. Buxtorf és A. Schultens munkássága jelentõs, akik már a korban jól ismert arab nyelvvel is összevetik a hébert. Ma is alapmûként használt korszerû nyelvtant készít el a 19. század elején a kiváló nyelvész, W. Gesenius. Könyvét halála után többször is átdolgozták, a használatban lévõ 22–28. kiadást E. Kautzsch. Gesenius nevéhez fûzõdik az elsõ német nyelvû héber szótár elkészítése (1829–42), mely 17 kiadásban és számtalan utánnyomásban jelent meg. A 20. század elsõ felében lát napvilágot C. Brockelmann Grundriss der vergleichenden Grammatik der semitische Sprache I–II (1908–1913) és H. Bauer–P. Leander Historische Grammatik der hebräischen Sprache (1922) munkája. Angolszász nyelvterületen, F. Brown–S. R. Driver–C. A. Briggs A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament (1907) képviseli a szótárírást. L. Koehler–W. Baumgartner Lexicon in Veteris Testamenti libros (1953) kétnyelvû (német, angol), majd újabb kiadásában már csak német szótára a leghasználtabbak közé tartozik.

Az arámi nyelv

Az arám, arámi név már a Kr. e. 2. évezred elejétõl ismert különbözõ feliratokról Mezopotámiából. Itt még mint népnév szerepel, és az elsõ önálló nyelvemlékek csak a damaszkuszi székhelyû Arám Királyság megalakulása utáni idõbõl (Kr. e. 9–8. század) maradtak fenn. A más-más helyeken talált feliratok különbözõ dialektusait képviselik a nyelvnek. Ezek közé tartozik többek között a Bar Hadad felirat, a Zakkir sztélé és a Deir ’Alla töredékek. Ez a régi arámi-nak is nevezett nyelvtörténeti korszak kb. Kr. e. 612-ig tartott, s az utolsó évszázadban fõként az asszír deportálási politikának köszönhetõen az arámi széles körben elterjedt, s beszélt nyelvvé vált (ld. 2Kir 18:26). A Babiloni Birodalom írott nyelve ugyan az újbabiloni volt, mégis valószínû, hogy már ebben az idõszakban az arámit használták beszélt nyelvként (Rabin, 1976:1025). Kürosz perzsa király Babilon meghódítása után birodalma hivatalos nyelvévé az arámit teszi. Ezért nevezik a nyelvnek ezt a korszakát birodalmi aráminak. India nyugati tartományaitól Egyiptom legdélibb csücskéig használják. Izráel szempontjából az Elephantinei levelek, a Wadi ed Daliyeh papiruszok és az Ezsdrás könyvében található hivatalos levelek, valamint a velük kapcsolatos megjegyzések (Ezsd 4:8–6:18; 7:12–26) tartoznak ebbe a korba. A nyelv hivatalos volta egyben stabilizálódását is jelenti, s a dialektusok is kisebb mértékben különböznek egymástól, mint az elõzõ korszakban. A perzsa birodalom bukásával ismét jobban szegmentálódik a nyelvhasználat, és újabb dialektusok jelennek meg. A Kr. e. 200–Kr. u. 250-ig tartó középaráminak nevezett korszak Izráel számára jelentõs nyelvemlékei a Dán 2:4–7:28; a qumráni Genezis apokriphon, a Jób targum, Énók könyve, Lévi testamentuma és a nabateus szövegek. A Júdeában általánosan beszélt hébert csak a templom lerombolása után váltja fel a palesztinai arámi, melyet a targumok és a Bar Kochba-levelek többsége õrzött meg. Galileában azonban már régóta a helyi arámi dialektus volt használatos (Mt 26:73). Ezt a nyelvjárást használták már a késõ arámi korszakban (250–1200) a Palesztinai Talmud és a midrások írói is. A Júdea és Galilea közötti terület egy részén éltek a samaritánusok, akik szintén egyedi arámi dialektust használtak (Macuch, 1965). A babiloni zsidó arámi a Babiloni Talmudból ismerhetõ meg, de a jemeni zsidóság írásos és szóbeli emlékei is jelentõs forrásai ennek a dialektusnak. Nemrégen különítettek el egy zsidó irodalmi arámit ebbõl a késõi korból, mely fõként bibliai szövegek fordításaiból áll. A keresztyén palesztinai arámi, a szír (nesztoriánusok és jakobiták) és a mandeus nyelv tartozik még ebbe a korba és csoportba.

Az arámi nyelv egyes dialektusai még ma is élnek. Damaszkusztól kb. 45 km-re fekvõ Ma’lula városban és a környezõ falvakban egy nyugati nyelvjárást beszélnek. Irak és Irán legdélibb részein a mandeust használják. Szíria északi és Törökország déli részén a jakobita szír, Kurdisztánban pedig a nesztoriánus szír dialektust õrzik kisebb keresztyén csoportok.

A bibliai arámi nyelv hangzókészlete és jelölésük megegyezik a bibliai héberével. Szavaik esetenként megegyeznek, vagy csupán hangzóeltérés figyelhetõ meg köztük, ugyanakkor jelentõs önálló szókinccsel rendelkeznek. Az egyik legjellegzetesebb különbség abban áll, hogy míg a héber a névelõt a szó elejére, addig az arámi a szó végére teszi. Az igeragozási rendszer a mai besorolás alapján a héberben 7, míg az arámiban 8 igetörzset különböztet meg.

Irodalom:

Aharoni, Y.: Ketubot Arad, Jerusalem, 1975. – Beyer, K.: The Aramaic Language, Göttingen, 1986.
Donner, H.–Röllig, W.: Kanaanäische und aramäische Inschriften, 3 köt. Wiesbaden, 1966–69. (KAI)
Jaroą, K.: Hundert Inschriften aus Kanaan und Israel, Fribourg, 1982.
Kaufman, S. A.: „Aramaic” in: Freedman, D. N., ed., The Anchor Bible Dictionary IV. 1992. 173–178. old.
Macuch, R.: Grammatik des samaritanischen Aramäisch, Berlin, 1965.
Polzin, R.: Late Biblical Hebrew, Harvard Semitic Monographs 12, Missoula, 1976.
Rabin, Ch.: „Hebrew and Aramaic in the First Century”, in: Reiner, G. A.
Fischer, C. S.–Lyon, D. G., 1924 Harvard Excavations at Samaria 1908–1910, Cambridge, 1976. 2. kötet.
Safrai, S.–Stern, M., eds., The Jewish People in the First Century II. CRINT I/2. 1987. 1007–1039. old.
Schmitz, P. C.: „Early History of Hebrew”, in: Freedman, D. N., ed., The Anchor Bible Dictionary IV. 1992. 205–206. old.
Segal, M. H.: Misnaic Hebrew, Oxford, 1927.
Segert, S.: Grammatik des biblischen Aramäisch, Leipzig, 1973.
Waltke, B.–O’Connor, M.: An Introduction to Biblical Hebrew Syntax, Winona Lake, 1990.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!