//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 14. A KÉRYGMA FOGALMÁHOZ

14. A KÉRYGMA FOGALMÁHOZ



A KÉRYGMA FOGALMÁHOZ 

Mindmáig theologiatörténeti jelentőséggel bír David Friedrich Strauß 1835-ben megírt „Jézus élete” c. munkája, amelyben a szerző a maga „spekulatív theologiájával” merészen kijelenti, hogy az Újszövetségben található források Jézus vonatkozásában döntő többségükben mítoszok, nem történeti elbeszélések. Persze: ha D.F. Straußt akarjuk követni, akkor e kijelentés jóval több fejtörést okoz, mint ahány kérdést megold. Úgyhogy ma már D.F. Strauß tudományos értékeinek vizsgálata helyett inkább az áll a kutatás érdeklődésének a középpontjában, hogy milyen mértékben befolyásolta e kijelentés (sokszor nem is tudományosan, hanem emocionálisan) a XX. századi újszövetségi kutatást (H.H. Stoldt például egy egész monográfiát szentel ennek a célnak). Már az első pillanattól ez volt a sorsa D.F. Straußnak és művének: amikor Zürichben rendes tanárrá választották, a zürichiek nyilvános tüntetést rendeztek az ellen, hogy Zürichben tanítson, úgyhogy az egyetem kénytelen volt őt rögtön teljes fizetéssel nyugdíjazni — egy olyan szomorú eset volt ez, amely Alexander Schweizernek, a zürichi dogmatika akkori világhírességének, nem kis fejtörést okozott. Strauß tételének mindenesetre ha nem más, az az egy érdeme mindenképpen megvan, hogy kihívását követően az újszövetség-tudomány kénytelen lett differenciálni az evangéliumok egyes elbeszélései között, éspedig éppen a történetiség szempontjából: minek van tényleges történeti értéke, és mi az, ami más szempontot képvisel, ill. mi az a más szempont, ami az Újszövetségben néha a történetiség elé kerülhet. Úgyhogy ma már természetes az az alternatíva, amit tudatosan M. Kähler (1892) óta használunk, s amely így hangzik: a történeti Jézus és a kérygmatikus Krisztus. Ezzel az alternatívával juttatjuk kifejezésre az elbeszélések közötti, történeti vonatkozású különbségeket; a történetileg megbízható képet (amely persze tudományos posztulátum, s nem ex officio történelem!) történeti Jézusnak nevezzük, s a történeti Jézust követő gyülekezet hitbeli kijelentéseit e történeti alakról a kérygmatikus Krisztus kifejezéssel adjuk vissza. A kérdés mármost természetesen csak az, hogy mik azok a kritériumok, amelyek eldöntik, hogy az egyes esetekben az evangélium egyik vagy másik passzusa mely csoportba számítandó, ill. az egyes theologiai kijelentések az evangéliumokban mely kategóriába tartoznak. (Ezzel részletesen foglalkozik E. Käsemann hatalmas cikke: Sackgassen im Streit um den historischen Jesus). Az említett kettősség ma már teljesen kézenfekvő, s hermeneutikai jellegét is rögtön elárulja az, hogy létrejöttének mozgató rugója az evangéliumok kiértékelésének és magyarázatának a szükségessége volt. Meglepő dolog, hogy ezt a tényt milyen kevéssé realizálták magyar theologusok. Ennek alapján a kérygma meghatározása meglehetősen egyszerűnek látszik: „Isten Jézus Krisztusban történt üdvözítő tettének proklamációja, azaz krisztológiailag orientált igehirdetés” (G. Ebeling). Talán helyes itt rögtön hozzáfűznünk ehhez C.H. Dodd megjegyzését: „Mai egyházi igehirdetéseink többségét nem ismernék el az őskeresztyének kérygmának. Inkább tanítás, exhortáció (paraklesis) lehetne az, vagy az, amit ők homíliának hívtak. A keresztyén élet és gondolkodás különböző aspektusainak nem-formális diszkussziója ez többé-kevésbé, amelyet már a hitben gyökerező gyülekezethez intézünk.” Dodd megjegyzése élesen elhatárolja a kérygmát mint igehirdetést a mai igehirdetésünktől: a kérygma olyan igehirdetés, amely hitet akar ébreszteni. A görög szó sajátosságánál fogva jelenti magát az eseményt, de annak tartalmát is.

Látszólag mindez nagyon egyszerű; sajnos azonban ez a tétel csak kiinduló pont lehet vizsgálatunkban, nem végcél. Azonkívül pedig azt is látnunk kell, hogy mindez nem mindig jut érvényre — talán azért, mert mégsem olyan egyértelmű?! A Theologiai Szemle hasábjaink egyik prominens theologusunk írja: „E mondat élet (maga a mondat itt nem érdekes — K.I.) a mai nagyon elterjedt újszövetségtudományi (bultmanni) szemlélet ellen irányul, amely szeretné Jézus történetét eliminálni, az evangélium helyére egy történetietlen kérygmát tenni (a történetietlen kérygma contradictio in adjecto).” Ebben a mondatban csak egyetlen kijelentés helyes: nevezetesen, hogy a történetietlen kérygma contradictio in adjecto. Vajon azonban hol olvashatunk ungeschichtliches vagy ahistorisches Kerygma-ról?! Ilyen szakkifejezés nem is létezik! S ha már Bultmann neve hangzott el, halljuk őt is: „... a kérygmának az a paradox kijelentése, hogy az eschatológiai esemény egy történeti esemény — nevezetesen a történeti Jézus és az Ő története.” Vagy egyebütt: „Pál kérygmája egy faktumot hirdet: Jézus Krisztust.” Úgy tűnik, itt valamit súlyosan félreértettünk: a történeti Jézust e sorok nem „eliminálják”, sőt inkább igazi helyére teszik az őskeresztyén igehirdetésben. S a kérygma — amelyről szólnunk kell — igenis történeti tényező; hiba lenne azt mondani, hogy a tanítványok hite és hitre indító igehirdetése nem volt történeti tényező, még akkor is, ha tartalma nem volt történetileg verifikálható. E két dolog ui.: történeti tényező és történetileg verifikálható, radikálisan különbözik egymástól. Az, hogy kérygma történetileg nem verifikálható, ezt jelenti Bultmann számára: a kérygma mögé nem lehet visszamenni. Miért? Azért, mert a kérygma mögé visszamenni annyit tesz, mint a kérygmát történeti kritika alá vonni. S ezért tesz különbséget Bultmann theologia és kérygma között. Kritika tárgya csupán a theologia lehet, a kérygma soha. Azok tehát, akik Bultmannt szuper-kritikával vádolják, fatális módon félreértik őt: Bultmann éppen a kérygma fogalmával parancsol megálljt a kritikának (e mozzanatot a theologusoknál sokkal jobban megértette K. Jaspers, miként fentebb is láttuk, s a maga részéről erős kritikával illette). Világos, hogy ez az ő személyes theologiai fejlődése is volt, miután az evangéliumok formakritikájával kimutatta, hogy milyen kicsiny mag lehet az, amit „történeti Jézusnak” tudunk nevezni. Ám ez a kicsiség nem mehet soha a jelentőség rovására! A történetietlen kérygma fogalmát márcsak azért is tarthatjuk súlyos félreértésnek, mert ha egy pillantást vetünk az egyik Bultmann-tanítványra, Herbert Braunra, aki szerint a történeti Jézus a konstans, a krisztológiai kérygma pedig a variábilis eleme az evangéliumnak, úgy világossá válik, hogy a variábilis elem nem lehet „történetietlen”. Ami pedig az „eliminálni” szót illeti, ez ellen már tiltakoztunk egyszer Bultmann tulajdon szavával: cél nem a mitológiai elemek eltávolítása, hanem azok magyarázata. Magyarázati módszer tehát a mitológiátlanítás. Mindent összevetve, az eddigieknél sokkal tárgyszerűbb megközelítést ad H. Ott: „R. Bultmann ‘kérygmatikus theologiája’, mely különösen hangsúlyozza a kérygma fogalmát, szabaddá akarja tenni az Újszövetségben levő kérygmát tárgyszerű magyarázat által, úgy, hogy a szövegek a hallgató számára ne botránkozást jelentsenek, amennyiben a sacrificium intelletust követelik meg tőle, hanem Isten egykori üdvözítő tettének valóságos paradoxonja és skandalonja elé állítsák őt, s ezzel igazi történeti döntéshelyzetet tárjanak elé.” Összefoglalhatjuk tehát: Bultmann szerint a kérygma egy Ige, amely „és lőn” a hallgatóhoz, s őt döntésre hívja fel hit és hitetlenség között, s ezzel önértelmezésének is döntését követeli meg. A kérygma megszólítás, amely az ember akaratához irányul, tartalma az Isten eschatológikus üdvtette Jézus Krisztusban, s ezt proklamálja. Ami pedig a kérygma és a kritika vonatkozását illeti, Bultmann az elhangzottakhoz hozzáfűzi: „Éppen a kérygma eme bebizonyíthatatlansága biztosítja a keresztyén igehirdetést azzal a szemrehányással szemben, hogy mitológia.” (Itt ismét gondoljunk D.F. Strauß kihívására!) Ez a lépés pedig radikális továbblépés Kähler óta: Bultmann a történeti Jézust nem nevezi „látszatproblémának”, hanem szerves összefüggésbe állítja a kérygmatikus Krisztussal. A kettő közötti átmenetet persze élesen kell érzékelni. Ezt pedig nem a történeti dátumok megállapításával lehet elérni, hanem csakis úgy, hogy érzékeljük az alapvető helyzet- és szemléletváltozást: az igehirdetőből hirdetett Ige lett; s eközben a történeti tény, a kérygma (nevezetesen Isten eschatológikus üdvtette) változatlan maradt.

A kérygma tehát ily módon olyan történeti tényező, amely úgy számol be a történeti Jézusról a feltámadás után, hogy eközben már egy új helyzetre van tekintettel: nevezetesen annak az embernek a történeti helyzetére, aki a döntés válaszútja elé állíttatott, éppen a történeti Jézust mint Isten eschatológikus üdvtettét hirdető kérygma által. Világos tehát, hogy a kérygma fogalmát éppezért két oldalról kell történetileg megközelítenünk: először a történeti Jézus felől, másrészt pedig a hit, pontosabban mondva a hívő ember, ill. annak helyzete felől. Ekkor lesz egyébként teljesen világos a kérygmatikus theologia „magyarázat” jellege, hiszen éppúgy kanonikusnak tekinti egyiket, mint a másikat. (Szándékosan kerüljük itt el a szokásos „exisztencialista theologia” kifejezést, hiszen a fentiekben világosan látszik, hogy mindennek semmi köze sincs a heideggeri ontológiához.) Az elsőt, a történeti Jézus és a kérygma kapcsolatát Bultmann így fejezi ki: Bár a kérygma ismeri a történeti Jézus hogyanját és mikéntjét, arra hivatkozik, a döntő kérdés számára mégis a puszta „hogy egyáltalán” (das Daß) marad. Így nyilatkozik erről: „Jézus ‘személyiségének’ minden ‘értékelése’ hiányzik, s kell is, hogy hiányozzék, hiszen ez egy ginószkein kata szarka lenne, a szónak mindkét értelmében, nevezetesen hogy a ginószkein Krisztust csak kata szarka, tehát evilági jelenségként ismerhetné meg, valamint, hogy ez egy ginószkein kata szarka, azaz testi ismeret lenne, puszta számolás az evilági létezővel. Minden emberi dolog megítélése azonban megtörtént a kereszten, éspedig éppen egy történeti eseményben. Nem szimbólum, beszédes alak, örök idea Pál számára a kereszt. Jézus keresztjének puszta ténye jelentheti az ember számára azt a kérdést, hogy föladja-e biztonságát, a kauchaszthait, hogy ez számára döntő üdvesemény-e...” Amikor a hogyant és a mikéntet kutatom a kérygmában, már az ősgyülekezetet is kritikai vizsgálódás alá kell vonnom; a döntő „hogy egyáltalán” azonban mindig kritika nélkül marad.

Ha a másik oldal felől közelítünk a kérygmához, a hitre hívó kérygmát meghalló ember helyzete felől, akkor föltétlenül föl kell tűnjön, hogy ennek döntő jellemzője a krisztológiai irányítottság. Bármennyire is természetesnek tűnik e kijelentés, nagyon nehezen sikerült érvényre jutnia! Pedig a klasszikus tradíciókritikai vizsgálatnak igen nagy szabad teret enged itt a „kérygmatikus theologia”. Gondoljunk pl. a krisztológiai méltóságjelzőkre, amelyek közül a történeti Jézus — forrásaink alapján — egyet sem használt magára nézve. Ezek vizsgálatánál mindig föltétlenül szükséges a megértéshez figyelembe venni azokat a tradíciótörténeti adottságokat, amelyeket az újszövetségi igehirdetők fölhasználtak arra, hogy hallgatóikat döntéshelyzet elé állítsák. Valóban igaza van H. Braunnak: ez valóban „variábilis” elem, melynek sokrétűsége már-már az újszövetségi irodalom egységét fenyegeti, s félő, hogy maga a történeti Jézus is felolvad ebben a sokrétűségben. Mi teszi a kérygmatikus kijelentést valóban kérygmatikussá? Hiszen a tradíciótörténeti háttér erre éppúgy kevés, mint a történeti Jézusnak, az Ő szavainak szószerinti, anamnézis-szerű ismételgetése! Még e kettő összekapcsolása is csupán egy jó magyarázatát adhatja a Krisztus-eseménynek, mely talán meg is tarthatja annak eschatológikus jellegét. Nem: a kérygma szituációra irányítottsága nem egyszerűen történeti, hanem theologiai probléma is. A kérygma kritériuma inkább abban van, hogy a hallgatót olyan helyzetbe állítja bele, amely kötelezi a hallgatót arra, hogy önértelmezését radikálisan ettől az eschatológikus üdv-eseménytől tegye függővé; ezáltal pedig éppen a maga pillanatát is eschatológikussá teszi.
Fogalmazhatunk tehát így is: nemcsak a kérygma tartalma, hanem a kérygma szükségessége is a kérygmához tartozik!

Nos, aki eddig figyelmesen követte a mondottakat, föltétlenül megérdemel egy példát, amelyen mindazt a gyakorlatban is látja, amit csak elméletileg tisztáztunk eddig. A legtöbb vitát talán a föltámadás problémája jelentette a „kérygmatikus theologia” recepciójában; vegyük ezt a példát, persze csak mint illusztrációt, nem mint argumentumot. Köztudott, hogy a Biblia nem tudósít Jézus Krisztus föltámadásáról történetileg megbízható módon; ezt még csak megkívánni is naivitás lenne, hiszen a Biblia expressis verbis mondja, hogy a tanítványok sem hittek először a föltámadásban, s így teljesen valószínűtlen, hogy valaki a sír szélére ülve várja az esemény bekövetkeztét. Magának az eseménynek tehát szemtanúja nincsen. A történeti vizsgálódás az erről szóló elbeszéléseket történeti sorrendbe tudja állítani (erről igen plasztikus képet fest W. Marxsen, Az Újszövetség mint az egyház könyve c. munkája). Időrendben első Pál apostol leírása a korinthusi gyülekezet számára, amelyben a szerző utal arra, hogy ő is már egy tradíciót vett át (az 50-es évek elején), miszerint többen látták a Feltámadottat (személyekkel itt most ne foglalkozzunk). Időrendben második lehet (és inkább hellén gyülekezet számára íródhatott) az üres sírról szóló elbeszélések több fajtája — a részleteket, feszültségeket ezeken belül ne említsük most. Végül a gyülekezet hitvallásos-kultikus formulái következtek; mindez történetileg még mindig nincs távol Jézus feltámadásától, mindössze néhány évtizednyire! Annyi azonban teljesen világos, hogy már Pál apostol megfogalmazása sem eredeti — hiszen ő maga mondja, hogy átvett valamit, továbbá, már ez a megfogalmazás is egy speciális helyzetre nézve történt: a korinthusi gyülekezetben előállt problémák (ne részletezzük most, milyenek) megoldása érdekében. A feltámadásról szóló legrégebbi dokumentum is tehát kérygmatikus kijelentés, nem történeti. Ennek a ténynek felel meg a mai theologiai irodalomban az is, hogy Joachim Jeremias, aki az evangéliumokban számtalan eredeti jézusi Igét tudott kimutatni, egyszerre hallgatag lesz akkor, amikor a feltámadott Krisztusról számol be; bibliai theologiájában ennek a szakasznak mindössze néhány oldalt szentel, s azokon egyetlen jézusi Igét sem mutat ki a keresztrefeszítés után. (Jegyezzük meg, hogy J. Jeremias újszövetségi theologiáját nem tudta befejezni, így az csak Jézus igehirdetését tárgyalja — a történeti Jézust.) Vajon ebből arra kell következtetnünk, hogy a feltámadás nem történeti tény? Nem: csak arra, hogy a Bibliában a feltámadásról szóló tudósítás kérygmatikus jellegű! Persze: ha a kérygmát „történetietlen” tényezőnek tekintem, akkor az előző kérdést is hibásan válaszolom meg. Innen ered, hogy sokan hibásan vélik, hogy Bultmann tagadja a feltámadást. Csakhogy a kérygma történeti tényező, s ezért Bultmann éppúgy mint Marxsen hevesen tiltakozik az ellen, ha a feltámadás történeti kutatását illegitimnek nevezik. Fentebb láttuk, hogy ennek a történeti kutatásnak theologiai jelentősége van. „Általában mindig arra történik utalás, hogy Jézus feltámadásánál olyan valóság jelentkezéséről van szó, amely a történelmen túlra esik és történeti mivoltában nem ismerhető meg. Ebből a megállapításból arra a következtetésre szoktunk jutni, hogy a történeti jellegű kérdezősködés ebben a vonatkozásban teljességgel rossz, nem megfelelő. — Ez azonban téves okoskodás.” (W. Marxsen) — Látjuk: éppenséggel a Bultmann-iskola az, amely teljesen komolyan veszi a feltámadás történeti mivoltát, annak apóriáival együtt, s nem kívánja „lebiztosítani” önmagát ebben a vonatkozásban sem. Meddig mehet viszont el a történeti kritika? Nos, itt már csak egyszerűen alkalmaznunk kell a már megtanult bultmanni kifejezést: A föltámadás hogyanja és mikéntje — mint szituációtól függő elem — lehet kritika tárgya, csak az a bizonyos „hogy egyáltalán” (das Daß) marad érintetlenül, ami a hitre szóló felhívás magja. Ha nem vonom a hogyant és mikéntet kritika alá, akkor nem juttatom kellőképpen kifejezésre a feltámadás történetiségét, ha viszont a „hogy egyáltalán”-t is kritika alá vonom, úgy már a kérygma mögé akarok kerülni, amit Bultmann szerint nem lehet megtenni. Így jön létre a speciálisan bultmanni ízű kijelentés: Jézus Krisztus a kérygmába támadott fel (Jesus Christus ist in das Kerygma auferstanden). Nem Bultmann mondja ki (azért nem, mert félreértésekhez vezetne), hanem én egészítem ki mondatát: Jézus Krisztus nem a történelembe, hanem a kérygmába támadott fel. Ez nem azt jelenti, hogy a feltámadás nem történeti jelenség, hanem azt, hogy a történelem többé nem lehet adekvát kritérium személyének megismerésében — szemben a nagypéntekkel lezárult szakasszal. A hitbe föltámadt Krisztus tudja egyedül fölülmúlni a halált, s ezzel biztosítja a kontinuitást a történeti Jézust követő tanítványok és az Ő nevében gyülekezetet szervező apostolok között.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!