//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 11. HIT ÉS VALLÁS

11. HIT ÉS VALLÁS


HIT ÉS VALLÁS

Az elmúlt években a Reformátusok Lapja hasábjain folyt arról hosszú vita, hogy a mi hitünk vallásnak tekinthető-e vagy sem. Az alaphangot egy dunántúli lelkész cikke adta meg, aki tk. tradicionális barth-i fölfogással írta le, hogy az Isten kijelentésére válaszoló hit alapvetően különbözik attól az emberi cselekvéstől, amit vallásnak (vagy vallásos tudatnak) nevezünk. Világos: K. Barth kritikája ez, amellyel illette Schleiermachert; ennek lényege, hogy a theologiai kijelentéseket nem a vallásos tudat vizsgálatából nyerjük, hanem Isten Igéjéből: Barth számára a prédikáció (mint verbum Dei) a theologiai beszéd paradigmája. E nézet igen elterjedt Magyarországon; debreceni éveimre emlékezve mondhatom, hogy nemigen lehetett mást hallani a Kollégiumban, mint a barth-i „Religion ist Unglaube” súlyos ítéletét. Annál érdekesebb viszont, hogy az említett cikk heves ellenkezést váltott ki, s hosszabb vitát vont maga után. Miért? Valószínű az az oka ennek, hogy az egyházi közvélemény találva érzi magát a marxista valláskritika által — tk. teljesen joggal — s a vallást mint olyat védelmezni kívánja. Persze: ha valaki apologetikus állásba helyezkedik, akkor nem föltétlenül használ sem magának az ügynek, még kevésbé egy általános tisztázódásnak. S éppen a marxista valláskritika vonatkozásában érvényes, amelynek sok mozzanatát a keresztyénség önmagába beépített, s — félúton járva elmondhatjuk — több helyen hasznát is látta ennek, amelyet ma az ökumené keretében űzött theologiában viszonthallhatunk. Egy olyan keresztyénség, amely nem más, mint egy kizsákmányolásra épült rendszer felépítménye, ideológiája, valóban nemcsak fölösleges, de káros is. Hogy azonban e kettőt nem lehet azonosítani (időleges egybeesések ellenére sem!), az ma már világos a keresztyén-marxista dialógus tükrében is. Fölhozták a barth-i nézet ellen azt az etimológiai érvet, hogy a „vallás” főnév a „vall” igéből származik; hitünk lényeges része az, hogy megvalljuk, kinyilvánítjuk azt, mert a hit föltétlen velejárója a hitről való számadás. A hit (fides) itt a confessio mellé kerül — kétségkívül jogos következtetés eredményeként. Ám ha a fides és confessio fedi egymást, az azt jelenti, hogy a hit — esszenciális és fenomenális valóságában — teljesen egybeesik a hit önértelmezésével, s annak szóban történő megfogalmazásával. Ez az igénybejelentés teljes létjogosultsága ellenére úgy tűnik, szöges ellentétben áll a barth-i „Reden von dem Unsagbaren” fölfogásával, s a theologus rettenetével (ld. 61. l.), ami pedig a hitről számot adó ember föltétlen és szükségszerű velejárója, hiányzik belőle a hit oly sokszor említett kockázata. Minden elképzelhető mégis, hogy így éljen valakinek a tudatában; az említett vita résztvevői valóban exisztenciálisan teljes átadással, őszintén érveltek. S nem is a hit fölfogása szenved itt csorbát: inkább a vallásé. A confessio ui., a tudatos (sokszor missziói jellegű) hitvallás nem föltétlenül velejárója a vallásnak (persze ez nem tévesztendő össze a vallás spontán megnyilvánulásaival.) Ne feledjük, hogy olyan theologiát, amilyet mi űzünk, kizárólag a keresztyénség hozott létre. Létezik sok olyan vallás, ahol a vallásos tudat nem tudatosan, nem számadás-jelleggel nyilvánul meg. S ezt a megnyilvánulást nem szabad lebecsülnünk, mert sokszor közelebb áll az őszinte valóságábrázoláshoz, mint sok theologia. Úgy tűnik azonban, hogy a hit és a hitvallás egymás mellé állításakor nem ez a vallás állt az író hátterében, hanem saját hite. Ez az alapvetően pozitív jelenség azonban ne csorbítsa a vallás értelmezését sem, főleg akkor ne, ha azt a hittel akarjuk azonosítani!

Mi hát a vallás? — kérdezzük; sajnos azonban feleletet aligha kapunk erre: kielégítő definíció mindeddig nem született, de még csak a teljesség igényére jogot formálható körülírás sem. Minden kísérletet eddig a vallás meghatározásra meghiúsult amiatt, hogy alapvetően függött a meghatározó személy valláshoz való viszonyulásától. A jól felfogott gyakorlatiasság és munkánk alapvető célkitűzése is inkább azt javasolja tehát, hogy a hitből induljunk ki, s annak értelmezésében próbáljuk azt elhatárolni mindn vallásos jelenségtől, azt meghatározva, hogy hol kezdődhet a vallás, ám végső határának kérdését nyitvahagyva. Talán helyes, ha a nyelvhasználatból indulunk ki, de a reflexió érdekében inkább más nyelven demonstráljuk azt. Köztudott ui., hogy különbség van hit és hit között, a foi és a croyance cselekménye nem azonos (a magyar „hiedelem” szó sajnos nem használható az újabb korban hozzájárult negatív előjel miatt. Hasonlóképpen rossz paradigma a faith és belief közötti különbség, mivel az utóbbinak igei formája, believe, a keresztyén hitre is vonatkozik.) Annak ellenére, hogy mindkét főnév a croire (hinni) igét föltételezi, a foi csak a keresztyén hitre vonatkozik, a croyance pedig a vallások területére utal minket, és ... minden egyéb, nem vallásos remény kifejezője. Az ember konstitúciójához ui. hozzátartozik a hit; ám ez korántsem mindig keresztyén hit, mégcsak nem is szükségszerűen vallásos. A valóságmegtapasztalás analógiákat hív életre, amelyek sokszor nem is tudatosak, ám a meg nem tapasztalt események beállásának valószínűségét fejezik ki („azt hiszem...” szemben a „tudom”-mal). Enélkül az emberi lét elképzelhetetlen, s világos, hogy ennek a beszédben is kifejezésre kell jutnia. Valóban: különbség van a croire en (Dieu) és a croire a között. Az előző csak az Isten és ember között végbemenő dolgokra vonatkozik, az utóbbi minden egyébre vonatkozhat (magyarra mindkettő „hiszek ...-ben”-nel fordítandó), s ennek felel meg a „hinni + tárgyeset” ill. a „hinni, hogy” kifejezés is. Világos: ez utóbbiak a valóság megtapasztalt részéből való következtetéseket vagy váradalmakat jelenti, míg a croire en egy sajátos valóságra magára vonatkozik, amelyet másként megragadni nem lehet, csak úgy, hogy a kijelentés útján részünk lesz e valóság. Ez a két „hit” egymással föltétlenül ellentétben áll, mi több: nincs közük egymáshoz, alapvetően más tevékenységet jelölnek meg. Nincs, azaz nem lenne kapcsolatuk, ha a croire en hite megmaradna önmagában; ám ez nem így van, mert a hit megnyerése (mármint a keresztyén hité) minden valóságmozzanatot befolyásol tapasztalataink folyamán, s egy sor croire a, croire que, croire + acc.-t vonz maga után. Prioritása azonban minden esetben megmarad. Így érthető, hogy pl. Gedeon kap jelet Istentől, míg Jézus Krisztus elutasítja magától a jelet kérő zsidókat: a hit-kapcsolatból következhet jel, ám a jelből hit-kapcsolat soha. A keresztyén hit hozhat létre vallásos jelenségeket, vagy akár emberi reménységeket, ám ezek nem szülnek hitet.

Vajon új dolgokat mondtunk most el? Remélhetőleg nem. A dogmatika ui. már régóta különbséget tesz a között a hit között, amelynek hiszek, és aközött, amit hiszek. Amit hiszek, tárgya annak, aminek hiszek. Johann Gerhard a hitt hitet fides materialisnak nevezi, s azt a hitet, amely felé ez fordul fides formalisnak — minden bizonnyal túlzó formalizmussal (ez a megjegyzés magyarázhatja, miért szorult az utóbbi dogmatikákban vissza e különbségtétel). Mindenesetre a fides qua creditur mindig egy személy döntését hangsúlyozza, míg a fides quae creditur inkább azokra a körülményekre tekint, amelyekbe a személy került, vagy kerülni fog. A keresztyén hithez mindkét mozzanat hozzátartozik, ám elképzelhető, sőt tény, hogy sok ember él az első hiányában, vagy annak reflexiója nélkül. S ebben látjuk meg a Barth által megítélt homo religiosust: reménység Istennel való találkozás nélkül valóban nem nevezhető keresztyén hitnek! Ám kérdés, hogy ez kizárja-e a hitet. A fent vázolt különbség a keresztyén hitre vonatkozik, s nem a hitnek elválasztására a vallástól. S valóban: a fides quae creditur is része a hitnek, éspedig épen akkor, amikor kifejtjük azt, s gyakorlati következtetéseket vonunk le belőle, gyakorlati vonatkozásait taglaljuk. Ez pedig elengedhetetlen, egyrészt azért, mert a hit nem válhat nárcizmussá, mindig önmagában tetszelegve, másrészt pedig azért, mert bár a hit önmagában lezárt egység, mégsem önmagáért való egység. gondolhatunk továbbá arra is, hogy a hit történelemben álló kapcsolat, s a történelem kérdéseit is önmagába olvasztja. Átfedést érezhetünk itt a hit és a vallás között; s ez az átfedés teszi lehetővé Tillich párbeszédét a vallásokkal, vagy közös találkozókat, pl. az élet szent ajándéka megőrzése érdekében. Ám ez az átfedés nem jelent azonosulást: alapvető különbség áll fenn a két hitjelenség vonatkozásában. A keresztyén hit mindig a fides qua credimus felől indul ki, s ezt követi a fides quam credimus. A vallás pedig a világ- és önértelmezés felől indul ki, s gondolatokat, jelenségeket személyesít meg, ám a fides qua creditur szintjére el nem juthat. A kijelentés és a theourgia föl nem oldható ellentétben van egymással.

Degradáltuk ezzel a vallást? Aligha. R. Bultmann pl. határozottan azt állítja egyetlen rendszeres theologiai művében, hogy a theologia a fides quae creditur részletezése. Sajnos a kéziratban ránk maradt mű túl rövid, mégis sejteti, hogy Bultmann mire gondolt itt: egy találkozás, egy élmény következményeinek kifejtésére. Arra, hogy amikor a Szentírást vagy az egyháztörténetet kutatom, az események sokaságában a kérygmáig kell eljutnom, amit ugyan már nem tudok tudományosan vizsgálni, mégis a lehető legvilágosabban körül kell írnom, anélkül, hogy mögéje akarnék kerülni, mert ez a célja minden hitnek, s erre kell utalnia minden theologiának. Amikor azonban a fides quae creditur taglalása történik, akkor lesz igazán látható, hogy a keresztyénség maga igenis vallás!

Tegyük fel tehát még egyszer az oly sok fejtörést okozó kérdést: vallás-e a keresztyén hit? — a válasz pedig mindig attól függ, hogy mire nézve kívánom azt megfogalmazni. Ha arra tekintek, Akitől kaptam a hitet, s belecsodálkozom annak ajándék voltába, akkor ragaszkodom ahhoz, hogy itt Isten és nem ember jutott szóhoz, akkor megrettenek az Isten és az ember közötti hatalmas különbségtől. Ha viszont azokra az emberekre tekintek, akik számára érthetővé kell tennem a hitet akkor éppen ez az ajándék kötelez arra, hogy ennek érdekében minden emberileg lehetőt megtegyek. Az első esetben a hit radikális ellentéte a vallásnak; a másodikban pedig kényszerül ugyanazon utakat járni, mint a vallás.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre