//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 8. A BIBILIA TEKINTÉLYE ÉS A BIBLIAKRITIKA

8. A BIBILIA TEKINTÉLYE ÉS A BIBLIAKRITIKA


 

A BIBLIA TEKINTÉLYE ÉS A BIBLIAKRITIKA

A Biblia tekintélyének tana nemcsak azt mondja, hogy a Szentírás Istentől ihletett, s ez nemcsak elhatárolást jelent a többi irodalmi munkától, hanem azt az ismeretelméleti a priorit is magában hordozza, hogy a Szentírás a legfőbb ismeret: Isten és ember megismerésének egyaránt forrása. Ezzel szemben azt kell mondanunk a kritikáról, hogy az az Újkor elengedhetetlen jellemzője, a Felvilágosodás óta olyan jelenség, amelyet nem lehet ignorálni, mindenütt megtalálható a nyugati gondolkodásban - s ebben benne foglaltatik maga a hit is. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy a kritika egyértelműen fogalom, s hogy mindannyian azonos értelemben használnánk e szót. Amiről itt most szó lesz, az a filozófiai kritikafogalom, amelynek szándéka „racionális felvilágosodás által előrelépni az ismeretben, s amely egyedül képes társadalmi előrelépést kieszközölni - ha nem is automatikusan. A racionális felvilágosodás permanens kritikaként nyilvánul meg,, s felkutat, leleplez mindent, ami a felvilágosodás és haladás ellen van. E kritika, amely konstruktív szerepet játszik a megismerésben, nemcsak a kritika tárgyára terjed ki, hanem magára a kritikára is.” (G. Ebeling megfogalmazása). Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy a kritika éppúgy, mint a tekintélytisztelet a megismerés folyamatában való pozitív („konstruktív”) szerepre tart igényt; kölcsönös jellemzőjük, hogy egymás igényének jogosultságát elvitatják egymástól: A kritika esküdt ellenséget lát a tekintély tiszteletében, dogmatizmusnak tartja azt (ld. I. Kant megfogalmazását a gondolati hagyományok átvételéről), a Biblia tekintélye pedig bizonyos határon túl megálljt parancsol a kritikának. Ez az elmúlt évtizedekben azt jelentette, hogy a bibliai autoritás bármennyire is liberális volt a történeti-kritikai bibliakutatással szemben, a Szentírás jutunk, ihletettsége vonatkozásában azonban visszautasított minden kritikát. A kérdés nemcsak ezért jelentkezik hihetetlen élességgel, hanem azért is, mert az elmúlt század theologiai kutatásának jellemzője volt a történet-kritikai kutatás, de legalább ennyire floreszkált a Biblia tekintélyének vizsgálata is, és e két (legalábbis látszólag) ellentétes irány egyazon theologiai gondolkodás megnyilvánulása volt.

Mi ez a gondolkodás? Az újkori európai gondolkodás szerint a megismerés lehetséges deduktív módon; ez azt jelenti, hogy a logika segítségével következtethetünk tovább újabb ismeretekre a már meglévőkből. E gondolkodásmódban a megismerés folyamata leginkább egy matematikai képlethez hasonlít. Ez vezet a klasszikus intellektualizmushoz; persze, már Descartes-nál jelentkezik ezen túlmenően az intuíció szükségessége, amely az állandó dedukció sorába sehogy sem illik. Ha ui. a dedukciót az ismeretelméletben szigorúan végigvezetjük, úgy logikai cirkulushoz, amely mindig olyan ismertekben kívánja megalapozni az így nyert ismereteket, amelyek önmaguk is bizonyításra szorulnak. Ezért csak felgyorsulhat, „bepöröghet” ez a kör, végső fokon azonban nem garantálja azt, hogy az új ismereteknek a megalapozása biztos lenne: ellenkezőleg, mindig relatív az utána következő logikai ismerethez képest. Ha valaki ezt a modellt szemléli, úgy ijedten gondolhat a mai világ bepörgött, új ismerteket hajszoló tudományaira, amelyekből teljesen hiányzik a megalapozás mozzanat, s ezért képtelen a teljes, egész tudomány benyomását kelteni. (Theologiai kijelentések nyerésének és indoklásának prominens kutatója Gerhard Sauter, aki magyarul is ízelítőt adott kutatásának eredményeiből.)

Ismerethez juthatunk másrészt empirikus úton is, a logikai indukció segítségével: újabb tények (bruta facta) halmozásával garantálja ez a módszer az ismeretszerzés. Jól felismerhető itt a természettudományok megfigyelései-nek modellje, mint pl. a kísérletezés (annak ellenére, hogy minden tudomány mindkét gondolkodási formával él). Viszont itt is elmondható, hogy e módszer sem vezet az ismeretek megalapozásához: az indukció folyamán sem dől el az, hogy mely kritérium fogja verifikálni és falsifikálni a nyert ismeretet, s mely kritérium fogja engedni a konklúziók levonását.

Társadalmainkban ez jórészt véletlenül, irreflektáltan történik meg; s nem véletlen, ha éppen társadalmaink (Európában és Észak-Amerikában) szenvednek legtöbbet a társadalmi kontroll és autoritás krízise miatt. A konzekvensen végigvitt indukció végtelen regresszushoz (regressus infinitus) vezet, amelyből éppúgy hiányzik az ismeretet integráló faktor, mint a dedukció esetében is láttuk.

A gondolkodás két nagy „típusát” így látva azt mondhatjuk, hogy mindkettő egy bizonyos relativizmust jelent: a dedukció mindig újabb logikai következtetést követel, s ezért tulajdon eredményeit relativizálja. Minden következtetés relatív az utána következőhöz képest. Az indukció esetén kb. ugyanez a helyzet: csak információhalmazt garantál, nem pedig felhasználható ismeretet. S ha ezeket az információkat kiértékelni kívánjuk, úgy minden előző ismeretet relativizál az utána következő. Ezért már-már kézenfekvő, ha ezt a mindkét esetben végtelen folyamatot valaki lezárni kívánja, ha ezeken kívül, egyéb úton szerzett ismeretet tesz meg a kiértékelés alapfeltételévé. Hans Albert ezt nevezi dogmatizmusnak. (Kant fogalma tehát kissé modifikált formában jelentkezik, ugyanazzal a negatív előjellel); eközben kísérteties hasonlóságot fedezhetünk fel azzal, amit a bibliakritika és bibliai tekintély kapcsolatáról mondtunk: egy bizonyos ideig a kritika eltűrt jelenség, sőt az európai theologiai tudomány favorizálja is azt. Mihelyt azonban Isten kijelentését és Isten létét érinti a kritika, a theologia rögtön elzárkózik tőle. Nem véletlen, ha Albert kritikája elsőrenden a theologia, másodrenden pedig a theologiával rokonszenvező exisztenciális filozófia ellen irányul (elsősorban Heidegger és Gadamer ellen). E három elméleti álláspontot Albert az ún. Münchhausen-trilemmában foglalja egységbe, s a megoldást csak a „kritikai racionalizmusban” látja (ld. Ebeling megfogalmazását fentebb), amely minden dogmát (= az ismeretszerzés folyamatát meggátló bármiféle tényezőt) radikálisan megkérdőjelez, s minden eddigi ismeret valósághoz való viszonyát újra feltérképezi. Igaz, Albert fejtegetései nem mindig tiszták: ha pl. azt írja, hogy a theologia „eine pompös aufgetakelte Immunisierungsmaschinerie”, akkor ez lehet igaz, de föltétlenül tisztázandó, hogy a theologia igazsághoz való viszonya (a theologia kijelentések megnyerése és megindoklása), vagy annak társadalmi szerepe itt a kritika tárgya, ill. mi e kettőnek a kapcsolata egymással. Mégis, a theologiának föltétlenül válaszolnia kell erre a „kritikus kritikára”, s e válaszadás még nem történt meg, jóllehet heves vita folyt a 70-es években Albert tételei körül.

Kíséreljük meg mi most a lehetetlent!

1) Először is, ha elfogadjuk a Münchhausen-trilemma gondolkozási sémáját, úgy a theologiában a kritika egy bizonyos ponton kétségkívül félbeszakad; s ez törést jelent a megismerés folyamatában. Mert ha a kritikának volt relevanciája a kijelentés és Isten fogalmáig, akkor miért marad ez el később? H. Albert kétségkívül joggal mutat rá egy inkonzekvenciára, s joggal nevezi ezt „dogmatizmusnak” - igaz, immár nem a kanti értelemben. Kár, hogy az ilyen értelmű „dogmatizmus” nála negatív kategória. Itt ui. rögtön meg kell kérdeznünk: vajon biztos, hogy mindaz, amit Albert dogmatizmusnak nevez, gátolja az ismeretszerzést? Biztos, hogy az ismeretszerzés folyamatának megszakítása automatikusan ismerethiányhoz vezet? A theologia éppen azt vallja, hogy nem; azt vallja, hogy a kritika jó bizonyos megszerzett ismeretek verifikálására és falsifikálására, de a célja is ez, s nem szabad leragadni az ismeretszerzés folyamatnak kritikájánál. Miért lenne kizárt, hogy egy ismeretszerzés folyamat során hirtelen más úton újabb, talán minden eddigit relativizáló ismeret bukkan fel; ezzel számol a theologia is. Vajon mivel indokolja Albert, hogy a „dogmatizmus” „ismeretellenes”? Maximum anynyit mondhatunk, hogy történeti funkciója ilyen; módszertanilag a kritikával való megszakítás következhet egy újabb, magasabb rendű ismeret megszerzéséből is; s ez a folyamat már nem szükségszerűen kritika tárgya. Ilyen azonban nemcsak a keresztyén hit, vallásos érzület, de pl. az intuíció is. Ezekre nézve elmondhatjuk: ez így szerzett ismeret tartalma lehet kritika tárgya, de a megszerzés módja nem mindig. Példa: a keresztyén etika. Tartalmilag igenis legyen kritika tárgya az pl., amit a keresztyén hit mond a háborúról és békéről vagy nemek együttéléséről. Viszont hibás „kritikai racionalizmus” az, amelyik a keresztyén üzenet tartalmát kétségbevonja, csak azért, mert számára nem hozzáférhető a tolmácsolás útja. Épp így mondhatjuk, hogy a gyakorlatból ismert jelenség, hogy egy kutató megálmodja kutatásának eredményeit (= az agy álomban dolgozza fel az ébren szerzett ismereteket, s levonja a helyes következtetést). Itt is érvényes: az így szerzett ismeret relevanciája kritikailag fölülvizsgálandó, viszont öngól lenne, ha ehelyett az álomlátást kritizálva nem foglalkoznánk magával az ismerettel.

2) Nehezményezhetjük, hogy Albert nem foglalkozik megfelelően a nyelvvel mint ismeretközlő gondolati struktúrával. Persze: a nyelvet mint jelenséget tárgyalja, de nem veszi figyelembe, hogy tk. a nyelv is bizonyos határokat húz meg a gondolkodó számára. Tk. a nyelv funkcionálása is hasonlít a dogmatizmushoz, mert egy ideig segíti az ismeret megszerzését és közlését, később azonban gátlólag is hathat rá (így pl. a késői Wittgenstein). A különböző nyelvek összehasonlítása mutatja, hogy egy-egy nyelv mint gondolati egység mennyire határos. Mi pl. ugyancsak igyekezhetünk, hogy magyarul mondjuk meg, mi is a német „Ansatz” jelentése. Mégis, a nyelv szerepe a gondolkodásban alapjában véve pozitív, hiszen gondolataink elválaszt-hatatlanok a nyelvtől. Logikailag persze sokszor ellentmondásos, mégis valóságos ez a pozitív szerep. S ha valaki - mint a „kritikai racionalizmus” - hangsúlyozza az új struktúrák felnyílásának nagy lehetőségeit ( ilyen pl. egy új nyelv megtanulása), akkor nem szabad elfelejtenie azt sem, hogy a lezárt gondolati egységnek milyen hatalmas lehetőségei vannak (annál is inkább, mivel az új nyelv megtanulása nem végtelen lehetőséget jelent, hanem egy újabb gondolati egység megismerését). A kritikai racionalizmusnak kétségkívül fontos szerepe lehet ott, hogy leleplezi a dogmatizmust, azaz kimutatja egy-egy gondolati rendszer határait; de nem úgy, hogy azt megsemmisíteni kívánja! A legitim határok kimutatása egyszersmind a határokon belüli revelancia elismerése - s Hans Albertnak éppen ez esik nehezére.

Fentebb említettük már, hogy a keresztyén hit nem minden egyes kérdésre akar választ adni (ld. 35-36.1.). Jézus Krisztus tudja ezt is mondani: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá közöttetek?” (Lk 12,14) (vö. etikai adiaphoron). A keresztyénség sokkal inkább a kérdésre akar választ adni; a kizáró jelleg (legalábbis annak vallásos formája, pl. az arab vallásban, az Iszlámban) teljesen hiányzik belőle. Lásd Pál apostolt, aki elismeri, hogy lehet más relevancia a keresztyénen kívül - ám ez ránk nem érvényes. „Mert ha vannak is úgy nevezett istenek, akár égben, akár földön, mint ahogyan van sok isten és sok úr, nekünk egyetlen Istenünk az Atya, Akitől van a mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, Aki által van a mindenség, mi is Őáltala.” (1Kor 8,5-6). A megengedő mondat persze nem állítását, de mindenesetre tudomásul vételét jelenti egy olyan relációnak, amely a hívő számára teljesen irreleváns, hogy a hit relevanciája nagyobb hangsúlyt nyerhessen. Pál apostol itt egyszerre „dogmatista” és „racionálisan kriticista”.

3) Ha viszont mind a racionalista kritika, mind a dogmatika létjogosultságát elismerjük, úgy kötelező érvényű lesz a kettő viszonya meghatározására való igénynek. Hol van az a határ, ahol a kettő érintkezik, s mi annak a kritériuma, ami azt meghatározza? A válasz pedig még csak nem is túl nehéz. Egyszerűen különbséget kell tennünk a megismerés folyamatában egy valóságreláció felnyílása és a valóság tapasztalati kumulációja között. A fentiek értelmében a valóságreláció felnyílása (ha úgy tetszik: „dogma”, bár itt ne feledjük, hogy ez filozófiai és nem theologiai kategória) csupán annyiban vonható kritikai vizsgálat alá, hogy megkérdezzük: mit akar közölni, és mit nem? E kérdésföltevés egyszerre kritikai és hermeneutikai; e két megközelítés mód koránt sincs akkora ellentétben egymással, mint H. Albert föltételezi. Pontosan az ellenkezője annak, amit Albert ír: „Eine Wissenschaftslehre, die allem Gegebenen ‘gerecht’ wird, kann kaum den Anspruch machen, ein kritisches Unternehmen zu sein.” Ellenkezőleg: csak olyan tudományelmélet garantálhatja a kritika maximális érvényre jutását, amely minden adott dolgot már annak maximájára nézve megvizsgált! Ez a föladata minden kritikai bibliatudománynak is. A valóságreláció fölnyílásánál azonban, abban a percben, amikor a kijelentés megtörténik (vagy theofánia által, vagy pedig - Pannenberghez csatlakozva - a történelem bizonyos módon való megértésében), nem vezet előbbre a kritika. Ez azonban semmit nem von le abból, hogy a kijelentés által meghatározott úton haladó ismeretszerzés során, a valóságmegtapasztalás során (amelynek Izrael történetében is nagy jelentősége volt; vö. J. Barr munkáit) föltétlenül szükség van a kritikai vizsgálódásra, hogy sok részletkérdésre fény merülhessen. Mindez pedig ezt jelenti a theologus számára: hitet ne várjunk a kritikai tudománytól, csak hitben épülést. A kritika jellemzője ui., hogy csak a már meglévőt tudja vizsgálni, ám maga képtelen önmagában ismeretet szülni. A meglévő jobb megismerésében, megértésében és gyarapításában viszont föltétlenül pozitív a szerepe.

(Tekintettel arra, hogy még nem lezárt vitáról van szó, helyes néhány irodalmi utalást tennünk: H. Albert, Traktat über kritische Vernunft, 1968; uő., Plädoyer für kritischen Rationalismus, 1971; G. Ebeling, Kritischer Rationalismus?, 1973 — valamennyi a P. Siebeck-J.C.B. Mohr, Tübingen kiadó gondozásában.)

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!