//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 7. HIT ÉS BESZÉD

7. HIT ÉS BESZÉD


HIT ÉS BESZÉD

„Nem vagyok a szavak embere”; „ezek csak szavak” — mondjuk sokszor, s e kifejezésekben egyértelműen a cselekvés mögé utasítjuk a beszédet. Ez egyszersmind utal arra a fejlődésre is, amely az utóbbi évtizedeket jellemzi: az információs anyag fölhalmozódására, a megsokszorozott irodalomra, s mindarra, ami ennek következménye az emberben; ez pedig nem más, mint egy bizonyos fokú csalódás a szavakban, elidegenedés a beszédtől és írástól egyaránt, röviden: a beszéd krízise, avagy csömör a beszédtől (Überdruß am Reden). Legeklatánsabb példája ennek a nyelv rendszerének széthullása a köznyelvben; nemcsak Magyarországon panaszkodnak amiatt, hogy a „fiatalabb generáció már nem tudja anyanyelvét sem beszélni.” De nemcsak ez: ma már a szónoki sikerek is egyre ritkábbak, olyanok, mint amilyenekkel pl. Kossuth L. hadsereget toborozott — s mindez nem arra utal, hogy a retorika hanyatlik, hanem inkább arra, hogy az igény az ilyen szónoki produkciókra kisebb. Ez a fejlődés pedig igen érzékenyen érinti a protestáns egyházakat, ahol a kultusz középpontjában éppen a beszéd áll. (Szándékosan kerültük itt el az „igehirdetés”és „prédikáció” kifejezéseket, hiszen itt most nem a beszéd tartalmáról, hanem jelenségéről van szó; így csatlakozunk a régi magyar szóhasználathoz, amely szerint a prédikáció: „egyházi beszéd”.) Nem véletlen és nem is túlzás, ha egy fiatal lelkész letargikusan állapítja meg: a mi prédikációinknak nincs társadalomformáló jellege, s nem is úgy néz ki, hogy efelé haladnánk. Persze, hogy mit jelent a „társadalomformáló” kifejezés itt, azt pontosan meg kellene vizsgálni. A kijelentés mégis helyes annak megállapításában, hogy az „egyházi beszéd” föltétlenül veszített jelentőségéből — együtt a többi beszéddel. A címben szereplő két szó arra kötelez most minket, hogy válaszoljunk arra a kihívásra, amelyet egyrészt református tradíciónk és a jelen helyzet összeütközése, másrészt a bibliai Ige-fogalom és a mai beszéd ellentéte jelent. Ez utóbbi ui. a héber dábár szó által egységbe foglalja a tettet és a beszédet (hiszen ez mindkettőt jelenti); az előző pedig tüntetően hangsúlyozza azt a lehetőséget, hogy emberi beszéd és Isten kijelentése egybeeshet. E két dolog éles ellentétbe áll a mai helyzettel, s sajátos valóságértelmezést tükröz; amennyiben sajátja ez a hitnek, s hogyan lehet kommunikálni? — e kérdés fogalalkoztasson minket.

Persze: ha nyelvi szempontból nem lennénk ilyen szükséghelyzetben, akkor sem lenne problémamentes a hit és a beszéd kapcsolata. Hiszen a hit olyan dolgokat involvál, amelyek aligha fogalmazhatók meg egyszerű beszéd által. Theologusok és hívők együtt mondják, hogy ez valami „kimondhatatlan”, s K. Barth maga is így nevezi a theologiát: Das Reden von dem Unsagbaren (tanszékutódja, H. Ott írt ilyen címmel könyvet). Kimondhatatlan, s mégis beszélni kell róla. Az „egyház és tudományos theologia” c. fejezetben utaltunk több olyan Igére, amely a keresztyének számára kötelezővé teszi a beszédet, mert ezáltal születik hit (vö. Róm), a bennünk való reménységről is számot kell adnunk (vö. 1Pét). De vannak kifejezetten olyan locusok is, amelyek rendkívül pozitívan nyilatkoznak a beszéd szerepéről a hit vonatkozásában, jóllehet nem ilyen céllal kerültek be a Szentírásba. „Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” — így Keresztelő János (Mt 12,34). A Zsolt 119,105 így dicséri Isten Igéjét: „Lábam előtt mécses a te szavad”. Jakab levele pedig hatalmas jelentőséget tulajdonít a nyelvnek (mint testrésznek, amelynek funkciója a beszéd); képes az egész embert vezetni és félrevezetni a beszéd: „Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis milyen nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv tűz, a gonoszság egész világa” — s néhány sorral lejjebb: „Ezzel áldjuk az Urat és az Atyát és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok.” (3. rész) E levél teljességgel föl akarja fogni a beszéd potenciáját, azokat a lehetőségeket, amelyeket a nyelv önmagában rejt. Ismét Keresztelő János figyelmeztet arra, hogy a beszéd prominens módon járul hozzá az ember megítéléshez az utolsó napon: „De mondom nektek, hogy minden hiábavaló szóról, amelyet kiejtenek az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek föl és szavaid alapján ítélnek el téged.” (Mt 12,36-37). Persze ez a kijelentés már eleve föltételezi azt az egységet, amely beszéd és tett között fennáll, s mely ma már minden egyéb, csak nem természetes. E kijelentés tehát a legkevésbé sem áll ellentétben az „éheztem és ennem adtatok” ill. „nem adtatok ennem” számonkérésével.

Az világos, hogy a felsorolt bibliai idézetek sokban eltérnek a nyelvről alkotott mai képtől. A legfontosabbra már utaltunk: a Biblia egységben látja a tettet és a beszédet. Ez teljességgel jogos: mert lehet, hogy a beszédem már elidegenedett a tetteimtől; lehet, hogy mást mondok, mint amit teszek. De hogy az emberek jórészt aszerint irányítják tetteiket, amit hallottak (nem amit maguk mondtak!), az ma is biztos. A nyelvről alkotott fölfogás azonban egy ponton 100 %-ig megegyezik a bibliai korban és a mai világban. Mindkét esetben ui. a nyelv potenciájának az elismerése a lényeg. Ha tehát mi ma a nyelv csömöréről beszélünk, az nem a nyelv hatalmának a csökkenését jelenti; kérdés tárgya csak az lehet, hogy jól élünk-e a nyelvvel, jó irányba hat-e bennünk ez a hatalmas potencia? Mi tehát ez a hatalom a nyelvben? Mi a nyelv lényege? S továbbmenőleg: Mi az a beszéd, amely jellemzi ember és ember kapcsolatát, s mi az , ami ebben eltér, ha Isten és ember kapcsolatáról van szó?

Ha nyelvről, beszédről, szavakról szólunk, úgy előbb-utóbb a jelentéstannal, szemantikával is foglalkoznunk kell majd. Valóban: meg kell értenünk azt a csodát, hogy egy szó, egy kifejezés vagy mondat elhangzásakor ketten vagy többen (akár egy egész nép is) ugyanazt gondolják, sokszor még érzelmileg is ugyanolyan hangulatba kerüljenek. Ennek a csodának kétfajta megközelítése lehetséges. Először is úgy kell megértenünk a nyelvet, mint egy jelrendszert. Minden fogalomnak megvan a maga hangtani megfelelője, s ennek elhangzásakor vagy olvasásakor az illető tárgy, személy vagy fogalom jelenik meg képzetünkben. Ha pl. magyarul azt mondom, hogy kenyér, akkor kb. ugyanarra gondolok, mint a német „Brot”, angol „bread” vagy francia „pain” szavak esetében. Körülbelül? Igen, éspedig azért, mert az ilyen fogalmak kultúrterületenként változhatnak, s ennek megvan a nyelvi lecsapódása is. A nyelv computer-jellegének a megértésekor ezt mindig figyelembe kell venni. Bibliafordítás közben láthatja ezt az ember, amikor olyan kultúrával találkozunk, amelynek fogalmai nem mindig érthetőek. Legegyszerűbb példa talán az, hogy a hébernek több kifejezése van az oroszlánra, amely különböző fajtákat jelöl meg. Természetesen: hiszen főleg Júda pusztájában volt otthona az oroszlánnak (sajnos csak volt: még a 30-as években kipusztították őket). Mi a mi nyelvünkben nem tudunk ilyen finom különbségeket tenni, hiszen mi nem ismerjük ilyen alaposan az oroszlánokat. Külön problémát jelentenek aztán a nyelv jel-rendszerén belül a különböző idiómák, amelyek különösen is jellemzik egy-egy nép gondolkodásmódját, s szó szerint nem mindig fordíthatók le. Ha pl. valaki angolul ezt hallja: „look out”, akkor nem ajánlatos kinézni, mert baj történhet: a fölszólítás pont a szószerinti fordítás ellenkezőjét akarja elérni. Világos: a nyelv jel-rendszerként történő megértése igen egyoldalú, s rögtön ki kell egészítenünk azt azzal a megjegyzéssel, hogy a nyelv a valóságábrázolás sajátos formája, rendszere, s nem csak a valóságtól függ, hanem a nyelv használóinak valóság-képétől is. A nyelv használói: tehát az, aki beszél, és az, aki hallgatja. Hogy egymást megértsék, ahhoz az kell, hogy a valóságról alkotott képük legalábbis nagy vonalakban megfeleljenek egymásnak, különben „mellébeszélnek”: félreértenek minden szót, még a jeleket is. Világos tehát, hogy a beszédben mindig két relációval kell számolnunk: egyrészt azzal, hogy a beszédeinknek minél nagyobb legyen a valósághoz a köze, másrészt pedig azzal, hogy a beszélgető partnerhez megtaláljuk az utat. Gorombán általánosítva így fogalmazhatnánk: a beszédnek egy informatív és egy kommunikatív oldala van — de rögtön hozzáfűzzük ehhez, hogy e kettő mindig összefonódik, s csupán megkülönböztethető, de szét nem választható. Ha pedig föltesszük a kérdést, hogy miért csömörlöttünk meg a sok beszédtől, s miért van mégis égetően szükségünk sokszor „egy jó szóra”, miért hiányzik a beszéd teremtő ereje, úgy azt hiszem, egyetérthetünk mindannyian a diagnózisban: a ma embere túlfeszíti a nyelv informatív jellegét, s elhanyagolja a kommunikatív oldalt; egy ijesztően pozitivisztikus fölfogás ellen küzd az, aki a nyelvnek régi értékét vissza akarja szerezni. S nyugodtan hozzá is tehetjük: az el nem idegenedett, igazi kapcsolatot teremtő és ápoló szóra ma nagyobb szükség van mint valaha; nem a beszéd, az ember krízise nyilvánul itt meg!

Tovább folytatva gondolatainkat: Van Istennek beszéde? Mielőtt elhamarkodottan igennel válaszolnánk gondoljuk végig: van Istennek külön nyelve? Azt hiszem, nincs. Hiszen a legkülönbözőbb nyelveken is megtapasztalhatjuk Isten akaratát; Isten így a nyelvi jelenség fölött áll. Azonkívül pedig, ha a Bibliát tekintjük, ott nyilván láthatjuk, hogy Isten nemcsak beszéd, hanem történelem által is kijelentette magát. Ha azonban a nyelvet információ és kommunikáció egységeként értelmezzük, akkor itt mégis azt kell mondanunk, hogy van valami specifikuma az Istennel való beszédnek, ill. az Istenre hallgatásnak. Ezt így próbálnám röviden megfogalmazni: Az Istennel való beszédben az „objektív”, „informatív” rész maga is kommunikáció, éspedig annak különös formája — éppen az, amit a nyelv nehezen fejez ki: az Istennel való kapcsolat. Ez válik abszolúttá, ez relativizál minden olyan dolgot, amelyet érzékszerveinkkel vagy értelmünkkel megtapasztalhatunk. Ugyanakkor pedig változatlanul fennáll a kommunikatív oldal is: a hittársakkal való beszéd. S itt igen fontos, hogy e beszéd közben ugyanaz a valóság képünk (ez esetben: Isten-képünk) legyen, mint partnereinknek, különben az történik meg, ami Luther és Zwingli között Marburgban ment végbe: annak megállapítása, hogy „világos, hogy nekik más lelkük van”.

Mi történik akkor, ha ezt a kommunikatív oldalt hagyom el? Kb. olyasmi, ami a nyelveken szólásban történik meg, ahol a kapcsolat Istennel — Pál szerint — lehetséges, de az emberekkel való kapcsolat már teljesen megszűnt. Ez a hitet (a nyelveken szólóét is!) vészesen fenyegeti. Ezért mondja Pál apostol, hogy a nyelveken szóló csak akkor beszéljen a gyülekezetben, ha valaki a gyülekezet számára megmagyarázza, miről is van szó, azaz: kiegészíti a beszélőt a kommunikatív oldallal. Pál apostolnak ez a gyakorlati bölcsessége tk. komoly elméleti alapokon nyugszik. Persze, egyéb hibák is okozhatják a hittársakkal való kommunikáció sikertelenségét: pontosan ezek miatt kell a lelkésznek alaposan ismernie gyülekezete szociológiáját, sajátos gondolatait, problémáit, főként pedig azokat a kérdéseket, amelyeket föltesznek a gyülekezet tagjai (gyakran kimondatlanul is). Értsük meg: nem adaptálódásról van szó, nem arról, hogy konformissá váljunk a gyülekezettel, hanem arról, hogy kiindulópontunk közös legyen, amelyből kiindulva szükség esetén akár ellentétes következtetéseket is levonhatunk, mint amit pedig a gyülekezet köztudata elvárna tőlünk. Röviden: a gyülekezetben végzett igehirdetés relevanciája Isten beszédének a kommunikatív oldala.

Mi történik akkor, ha a lelkész ugyan megfelel ennek a követelménynek, ám az „informatív” vagy „objektív” oldalon vannak problémái. Tehát: jó a kapcsolat a gyülekezettel, „csak” Istennel nem, csak a mondanivalóért való lelkik küzdelem hiányzik. Itt ismét utaljunk arra, hogy az „objektív” rész alapjában véve kapcsolat jellegű, így a deformáció is ilyen lesz. Gondoljunk példaként a héber igazság-fogalomra: milyen nagy mértékben különbözik a görög-rómaitól (és európaitól) . Az egyik oldalon áll Pallasz Athéné—Iustitia, bekötött szemmel, kezében mérleg. A mérleg mindenkit személyválogatás nélkül ítél meg. (Pl. Nátánnak maga mondja ki Dávid a halálos ítéletét önmaga felett, ám ezt Isten rajta nem hajtja végre: Izraelnek szüksége van a dinasztia-alapítóra). A héber igazságfogalom relációfogalom. Nos, ehhez hasonlóan, ha valaki az objektív oldalon hagy kívánnivalót maga után, akkor speciálisan kommunikációs hibák jelentkeznek: ekkor történik meg pontosan az, amit bevezetőnkben megállapítottunk: elidegenedés Isten beszédétől, a fecsegés elszaporodása, sőt, csömör is az Istenről szóló elidegenedett beszédtől. Ilyen helyzetekben keletkeznek ilyen típusú mondások: „Hosszú kolbász, rövid prédikáció” — ami remekül árulkodik afelől, hogy jól érezzük magunkat együtt, megértjük egymást, ám együttlétünk objektív része, ti. mindannyiunk kapcsolata Istennel, már hiányzik. S itt, ezen a ponton érkezünk el oda, ahol minden tudomány és bölcsesség sem segít, csupán egy tanács marad, de az hallatlanul radikális; itt kell végre abbahagynunk a beszédet, s hallgatnunk, hogy végre Isten jusson szóhoz.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!