//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 5. HIT ÉS TAPASZTALAT

5. HIT ÉS TAPASZTALAT


HIT ÉS TAPASZTALAT

Első hangzásra úgy tűnik, hogy e két fogalomnak nincs köze egymáshoz, sőt, akár ellentét-párba is állíthatjuk őket, egymást kizáró fogalmakként. Vagy hiszünk valamiben — s e hit nem szorul bizonyításra, sőt nem is bizonyítható —, vagy megtapasztalunk valamit, és e megtapasztalás ténye önmagában is ékes bizonyság. Itt meglehetősen zavarólag hat le a keresztyén tudatra a Zsid 11,1: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés”. A Biblia itt a megtapasztalást — legalábbis annak tradicionális, érzékszervek segítségével történő végbemenetelét — szembeállítja a hittel, s azt mondja, hogy bizonyossághoz hit útján is el lehet jutni. (Az érzékszervek általi megtapasztalás esetleges csalódásait — amelyek ma már közismertek — a Biblia még nem föltételezi). E szembenállás jellemzi tk. az egész mai keresztyén tudatunkat: ha valami felől vagy érzékszervek útján, vagy racionálisan meggyőződünk, akkor az már nem nevezhető hitnek, hiszen azt „tudjuk” immár, s nem „hisszük”. Így tehát a hitet és valaminek a megtapasztalását szét kell választanunk, s az már csak nézőpont kérdése, hogy melyiknek tulajdonítunk prioritást. A hívő persze a hit mellett tör lándzsát; így jönnek aztán létre meglehetős pszeudokegyes megállapítások, mint pl.: „ahol a tudás végződik, ott kezdődik a hit.” Amikor pedig az így meghatározott vonalat konzekvensen végighúzzuk, akkor jutunk el oda, hogy jóformán minden keresztyénséggel összefüggő tételt „a hit kérdésévé” teszünk, azaz abszolutizáljuk ennek a megtapasztalás fölött álló „hitnek” a jelentőségét. Ezzel pedig inkább kivezetjük a hit kérdését az emberi gondolkodásból, semhogy azon belül próbálnánk kifejteni azt.

Ezt a dilemmát — amely jóformán minden mai theologusban „benne ül” — legalábbis részben azzal hozhatjuk összefüggésbe, hogy mindeddig tisztázatlan maradt a címben szereplő két szó: a hit és a tapasztalat; így még tisztázatlanabb a kettő kapcsolata egymással. E tisztázatlanság fogalmi zavart jelent mind a theologiai tudomány számára, mind pedig a hívők számára, akik gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy hitükről beszélniük kell. A fogalomzavar pedig olyan egy tudományban, mint a hajózásban az iránytű elvesztése (a linguisztikáról mondja ezt: Ullmann István, Principles of Semantics). A fogalmi tisztázás lesz tehát most feladatunk; elöljárójában annyit jegyezzünk azonban meg, hogy a tapasztalat a személynek környezetével való érintkezésére vonatkozik, azaz: a körülöttünk levő valóssággal foglalkozik. A hitre vonatkozó idézet pedig a Zsid 11 részéről éppen azt hangsúlyozza, hogy a hit olyan valóságot érzékel, amelyet az általánosan ismert tapasztalati úton nem érhetünk el. Azt hiszem, ezzel döntő vereséget mértünk azokra a kimondatlan tételekre (amelyek azonban „hithű kegyesek” között annál gyakoribbak!), melyek szerint a hit egy bizonyos érzelmi töltés az ember „lelkében”. Ellenkezőleg: a hit és a tapasztalat mintegy versengenek a valósághoz való viszony szorosságában. Ha a hitet és a tapasztalatot összehasonlítjuk, úgy a tertium comparationis a valóság, annak megismerése és magyarázata az emberi lét horizontján. A hit valóság nélkül hiedelem, a tapasztalat valóság nélkül csalódás. Innen érthető a hit és a tapasztalat versenyfutása a valóság eléréséért.

A) A hitről szólva, azt hiszem, lehetünk rövidebbek; inkább azt kellene összefoglalnunk, ami evidens közöttünk, hogy aztán bővebben fejthessük ki annak kapcsolatát a tapasztalattal (az Olvasó mindenesetre jól teszi itt, ha megáll, s egy konkordancia segítségével megpróbálja felmérni, mit tanít a Biblia a hitről).

1) Az kézenfekvő mindenki számára, hogy a hit egy bizonyos aktivitást jelent. Ez akkor lesz leginkább szembetűnő, ha a negatív elhatárolás nem mindig szimpatikus meghatározásformájával próbálkozunk: a hit nem nevezhető állapotnak, vagy nem található meg valamilyen szubsztanciában, s nem is jelenti az életre mindig jellemző mozgásnak a létező (Seiendes) által történt lezárását. De próbálkozhatunk pozitív definícióval is: a hit reakció, válasz a Kijelentésre, megszólításra, exisztenciánk találva érzi magát valami által (vagy helyesebb talán valakit mondanunk, de még nem személyre gondolunk, csupán egy másik létre!). Ne tévesszük ezt össze azzal, hogy a hit jelenthet megnyugvást, lecsillapodást kínzó exisztenciális problémák vonatkozásában! Ez esetben is beszélhetünk az újonnan felnyíló horizont (ti. a Kijelentés horizontja) elfogadásáról, aktív akceptálásáról. A fentiekben azt mondtuk, hogy a hit lét (Seinsweise); ennek pedig jellemzője az aktivitás (nem aktivizmus!): a léttel összefüggenek bizonyos cselekmények, amelyeknek megszűnésével deklarálja az orvostudomány a halált.

2) Az 1) pontban foglaltak azonban a legkevésbé sem jelentik azt, hogy a hit egyes események összessége: sokkal inkább egy olyan aktivitásról van szó, amely által a létező (Seiendes) exisztenciáját megalapozni kívánja. A létező léte alapja iránt kérdezősködik, létének okát és éltermét kívánja felderíteni, megérteni és kifejteni (H. Gollwitzer). Egyfajta bizonyosság-keresés jellemző az emberre, amelyet a kiinduláskor idézett Zsid 11 is kielégíteni látszik: a hit által. Éppen a megtapasztalás által talál az ember környezetében sok olyan tárgyat, de élőlényt is, amellyel szabad akarata szerint rendelkezhet; ez által azok erkölcsi értéke is relativizálódik. Ebben a helyzetben merül fel a kívánság a nem-relatív iránt, amely az ember létén kívül van, rendelkezési területén kívül esik, s ezért képes arra, hogy az emberi exisztenciát elhelyezze, ill. megfordítva: az emberi exisztencia épülhet rá, benne bizonyosságot nyerhet. (Megjegyzés: e bizonyossághoz vö. az ószövetségi hit-fogalmat, melynek kifejezője az ’mn = fest sein gyökér.)

3) A hit jellemzője továbbá, hogy perszonális kapcsolat, amelyet sokszor kiélezetten, kihegyezve, de mégsem helytelen módon találunk meg a pietizmusban és a hozzá hasonló kegyességi irányokban. Ez rendkívül fontos: a hit ui. nem bizonyos tárgyakra irányul; ezek — sokszor zavaró — mellékjelenségek lehetnek legföljebb. A hit arra vonatkozik, aki hitet kelt föl az emberekben. A hit és az a személy, akiben hiszünk, szorosan összetartozik. Az Újszövetségben Jézus Krisztus az Ige hirdetője és Ő maga az Ige is. Ő a hirdető és a hirdetett. Ha tehát az előbbiekben hangsúlyoztuk, hogy a hit exisztenciánk megalapozásának aktivitása, úgy most hozzá kell ehhez fűznünk: egy másik exisztenciával történő találkozás folyamán, az Ő exisztenciájában történik meg mindez. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az exisztencia a világban jelenlévő valóság (bár itt kerülendő az immanens kifejezés). A valóság garantálása tk. a testtélétel ténye.

4) Az újonnan felnyíló horizont, az új relatio, amely a Kijelentés által a döntés elé állított ember számára a hit lehetőségét jelenti, ha valóra válik, úgy önmagában való lét. Ismét csak magyarázó jellege van a negatív elhatárolásnak: a hit nem ugródeszka, amely segítségével elérhetünk valamit, amely nekünk új perspektívákat, ígéreteket ad. Bár az ígéret gyakori a hit vonatkozásában, mégis ez nem jelenti azt, hogy a hittel mint módszerrel elérhetnénk bizonyos dolgokat, hanem a hit már magában rejti az ígéret beteljesedését: A hitet magát is beteljesedésként kell értelmeznünk. Pontosan a fent említett személyes kapcsolat hangsúlyozása teszi ezt érthetővé: ha exisztenciánkat egy másik exisztencián belül akarjuk megalapozni, úgy a kapcsolat ezzel a „másikkal” már beteljesedést is jelent, s nem kell még egyébre várnunk. Ne feledjük itt el, hogy Jézus Krisztus megváltó műve már el van végezve, a színről-színre látás ezt csak nyilvánvalóvá fogja tenni minden nyelv és térd számára: hogy a már most jelenlévőt kell dicsőíteni, ill. előtte kell térdet hajtani. Ezzel persze úgy tűnik, hogy egy ijesztően „lezárt rendszerhez” jutottunk. Ez így is van: a Biblia igen gyakran használja a férfi-nő kapcsolatának képét a hitbeli dolgok kifejezésére; ez a kép is mutatja ennek a kapcsolatnak a lezártságát, önmagában való voltát. Ugyanakkor azonban e kapcsolat termékenysége is kifejezésre jut a bibliai képben, amelyre a hitben külön is hangsúly kerül!

5) A hit önmagában való volta, mint egy lét (Sein) radikális egyedisége és egy kommunikációs rendszer lezártsága áll előttünk (Sein und Sprache); ez magában hordozza azt a tényt, hogy sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet kívülről. Aki ezt megteheti, az csak e léten és rendszeren belül lehet, s akinek bizonyít vagy cáfol, az is csak akkor értheti meg, ha ő is belül van ezeken. A hit jellemzőjeként leszögezhetjük tehát, hogy ephapax történeti entitás, mint az, akiben hiszünk: Jézus Krisztus és megváltó tette. Ennek az ephapax voltának akarunk érvényt szerezni, amikor a hit történetiségéről beszélünk. A történetiséggel garantáljuk ui. a hit valósághoz kötődését; hiszen a történeti maga is valóság, s a valóság keretében nyilvánul meg. A hit ephapax volta mélyíti el éppen a döntés jelentőségét, amelyet a felnyíló új horizont lelepleződés-szituációja (disclosure-situation) jelent, és amit az önmagát kijelentő Isten személyes kapcsolat-lehetőségként tár elénk. A pozitív döntés éppenséggel elmélyíti bennünk azt az exisztenciális tudatot, hogy a hit kockázat, hiszen a többi tetteinkkel szemben itt az egész áll kockán; ugyanakkor pedig bizalom is, hiszen exisztenciánk (tehát több mint tetteink összessége) megalapozást nyer.

B) Tapasztalat. Bármennyire is furcsán hangzik, a tapasztalat sem olyan egyértelmű fogalom, mint azt gondolnánk. Nem véletlen, ha H.-G. Gadamernek meg kellett állapítania: „Úgy tűnik, hogy bármilyen paradox is, de tapasztalat a legkevésbé felvilágosított fogalmaink egyike.” Mindenesetre annyi bizonyosnak látszik, hogy a tapasztalat az Újkorban egyre nagyobb jelentőséget nyer; Goethe joggal írja, hogy azáltal, hogy az emberek csak az igazat akarják tudni, elvész a költészet. Ez a panasz kétségkívül jogosan fogalmazza azt a szemrehányást, hogy a tapasztalat előtörése visszaszorítja a fantáziát. (Jogtalan lenne, ha itt most azt vetnénk Goethe szemére, hogy a költészet is egyfajta valóságábrázolás; Goethe itt inkább arról beszél, hogy a valósághoz puszta információhalmozás útján akarnak közelebb jutni az emberek, s nem a költészet segítségével.) Ennyiben persze még pozitívnak is vehetjük a tapasztalat előretörését a nyugati gondolkodásban: A tapasztalat a valóságot akarja megragadni. Valósággal való szoros kapcsolata pedig magas rangra emeli a tapasztalatot. Nem véletlen, hogy éppen egy prominens theologus, reformátor írja le e mondatot: sola experientia facit theologum (Luther M.). Ez Luther esetében is az indukcióra teszi a hangsúlyt, szemben a skolasztika túlnyomóan deduktív, logikai következtetéseken nyugvó rendszerével. Mint látjuk tehát, Luthernél a legkevésbé áll szemben a hit és a tapasztalat; joggal mondhatjuk tehát Luthert az Újkor előfutárának: nála már a megtörtént a tapasztalat hangsúlyozása. Az Újkor folyamán azonban egyre nagyobb teret nyert a tapasztalat (ld. Goethe panaszát); ez olyan méreteket ölt ma már, hogy divatos dolog a theologiában is „tapasztalathiányról” (Erfahrungsdefizit) beszélni. Ezzel a kifejezéssel azonban egyszersmind az a panasz is nyilvánvaló lesz, hogy a theologia a valóságtól messze került; ez pedig létjogosultságát kérdőjelezi meg, mind a hitnek, mind a theologiának. A panasz létjogosultságát aligha lehet vitatni. Az azonban föltétlenül tisztázandó, hogy a tapasztalat kapcsolata a valósággal; a theologia „tapasztalathiányáról” beszélők ui. szívesen azonosítják — ha hallgatólagosan is — e kettőt.

1) Már az előző fejezetben érintettük, amit itt ki kell fejtenünk: a megismerés folyamán nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mi magunk is e folyamat részei vagyunk. Nem állíthatjuk, hogy a tapasztalat folyamán nyert eredményeink 100 %-ig megbízhatók, hiszen ez a fentiek értelmében pszeudoobjektivitás lenne. A megismerés folyamata és eredménye mindig relatív tulajdon érzékszerveink, felfogóképességünk vagy műszereink elégtelen volta miatt. Naivitás lenne az gondolni tehát (még a legszigorúbb természettudományi kutatásokban is), hogy ez a tapasztalat tökéletes visszfénye a valóságnak. Nem: a tapasztalatnak elválaszthatatlan jellemzője az élettel (ti. a megtapasztaló életével) való kapcsolat. Tulajdon megtapasztalásaink, tulajdon életünk része, s megfordítva is mondhatjuk: az életünk mindvégig megtapasztalások folyamata. Vegyük pl. a legszigorúbb természettudományos kísérletet: ott is arról van szó, hogy egy kísérlet helységben rekonstruálom a vizsgálandó tárgyat, a célból, hogy annak megismeréséből nyerjen tapasztalatot. A szigorú, „objektív” eredmények is csupán egy bizonyos relativizmuson belül lehetnek objektívak; ez pedig maga az emberi élet által adott reláció, amelyben sokszor belejátszik az ember tudata is erről az életről (vö. előző fejezetben: „előfeltétel, előítélet”).

2) A másik jellemző dolog, amelyet meg kell állapítanunk a tapasztalat vonatkozásában, az a tapasztalat történelmi vonatkozása. Ezzel a tétellel — azt hiszem — nyitott kapukat döngetek, hiszen ez egy elég régi filozófiai fölismerés: már Aquinói Tamás így ír Summa-jában: „Experientia fit ex multis memoriis”. Persze, ha Aquinói Tamás így ír, akkor gondolnunk kell arra is, hogy nem régebbi-e ez a gondolat? S valóban, a Filozófus, Arisztotelész is erről vallott: „gignetai d’ek tés mnémés empeiria tois anthropois: hai gar pollai mnémai tou autou pragmatos mias empeirias dunamin apotelousin.” A megismerés ugyan prominens jellegzetessége a jelennek, mégis rá van utalva a múltra, az emlékezésre. Talán nem annyira a tudományok terén, mint inkább a művészetekben, lesz ez leginkább látható; hiszen ezeknek alapja a kommunikáló emlékezés: ez pedig a múlt rekonstruálásán alapul. Mert egy műtárgy szemlélésekor, vagy zenehallgatáskor rekonstruálom azt a szituációt, amelyet a művész az alkotáskor létrehozott. Bár természetes, hogy e két helyzet (ti. a komponálás és a performancia) soha nem azonos, mégis ez utóbbi az előbbinek a jegyében történik, s csak annak égisze alatt közölheti a valóságot, ill. annak egy részét — úgy, ahogyan az a művész tükrén keresztül látható. Persze nem akarom, hogy puszta esztéticizmust lássunk a megismerés történeti vonatkozásában. Többről van szó, s ezt a többet két oldalról is megközelíthetjük; egyrészt a jelen tapasztalata (amennyiben a mi életünk része lesz) bennünk rögtön relativizálódik, éspedig az előzőleg nyert tapasztalatokhoz képest (világos hogy egy elcsattant pofon valósága relatív az ember ítéletében az előzményekhez képest). Másrészt pedig kiindulhatunk abból, hogy a tapasztalat úgy is történeti vonatkozású, mint része az emberi létnek. Ha tulajdon történetünkkel foglalkozunk a célból, hogy benne önmagunkhoz térjünk, úgy a létünkhöz szorosan kapcsolódó tapasztalatnak is része van ebben az önmagunkhoz térésben. Így aztán világos, ha a kutatástörténeti összefoglalók olyan fontos helyen állnak minden tudományban, mint ahogy azt a megjelenő monográfiák tömege mutatja.

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a tapasztalat és a valóság kapcsolatát egy bizonyos relativizmus jellemzi: Ennek mércéje az emberi lét, sokszor pedig a tudat e lét felől. Ha a hitről hasonló dolgokat mondtunk el, úgy annak oka abban rejlik, hogy a hit is lét (Seinsweise). Ha a theologiában tapasztalathiányról beszélünk, akkor annak az oka csak e létforma visszaszorulásában lehet.

Távol álljon tőlem, hogy a hit és tapasztalat fogalmait összekeverjem, vagy a szükségesnél közelebb hozzam egymáshoz. Meggyőződésem, hogy e kettő bizonyos ellentétben áll és állni is fog egymással. Ha azonban a valóság fogalmát használtam tertium comparationisként, úgy ennek következményei vannak mindkét fogalomra nézve. Ha tapasztalatról beszélek a valóság horizontján, akkor meg kell állapítanom, hogy valóság az emberi megtapasztalásban csak valakire és valamire nézve lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a valósággal történet találkozás mindig verifikálásra, a megtapasztalható személy reflexiójára szorul. Ha ez nem áll fenn, akkor nem beszélhetünk tapasztalatról, csak egy computer-jellegű adathalmozásról. (Talán megvilágítja ezt egy rövid példa: Ha egy 100.000 kötetes könyvtárban egy könyv katalóguscéduláját széttépem, az azt jelenti, hogy a könyv valóságban jelen van, de meg nem tapasztalható — ha szükségem van arra a könyvre, mindegy, hogy effektíve hiányzik, vagy csak a katalóguscédulát téptem szét: a valóság reflexióját jelképezi itt a katalogizálás. Ez fokozott mértékben érvényes a minket körülvevő valóság végtelen információlehetőségére nézve: ha az őket elhelyező „katalóguscédula” hiányzik, akkor hiába vannak, adott esetben hiába látom, hallom stb. őket — nem lesznek a megtapasztalás részeivé! Ezzel szeretnék csatlakozni a tapasztalat vulgáris fogalmához, s szeretném rehabilitálni azt: ha azt mondom ui., hogy valakinek nagy tapasztalata van, akkor ezen nem egyszerűen azt értem, hogy sokmindenen ment keresztül, hanem azt is, hogy kiértékelte azok valóságát, fel is tudja használni azokat. Éppen ez az, amit hangsúlyoztunk a tapasztalat történeti vonatkozásában, az emlékezés jelentőségének kifejezésekor; de ugyanezt jelentette a tapasztalat kapcsolata is az élettel. Ha Martin Buber a környezettel való személyes kapcsolat etikai szükségességét fejtegeti (Ich und Du; a találkozáskor megnyilvánuló reláció, mind emberek, mind állatok, mind tárgyak vonatkozásában. Érdekes adalékként szolgálhat, hogy Erich Fromm egy beszélgetés során megemlítette, hogy a gondolat már Feuerbachnál megtalálható), akkor mi hozzátehetjük, hogy ez az etikai kívánalom magában a megtapasztalás jelenségében gyökerezik. Ilyen vonatkozásban a tapasztalat egyik fajtájának is nevezhető. Konkrétan meg is nevezhetjük, hogy milyen jellegű megtapasztalást jelent a hit: A hit jellegzetessége, hogy tudatában van annak, hogy e tapasztalás-mozzanat minden további megtapasztalásra kihatással van, vagy más szóval: tudatosítja a megtapasztalás történeti vonatkozását. s nem vonja el az utóhatástól önmagát; ez jelenti az etikai töltést. Különbözik viszont a többi tapasztalattól abban, hogy egy nagy megtapasztalásnak tulajdonít döntő jelleget: a megváltó Krisztussal való találkozásnak. Jól példázza az ilyen valóságmegtapasztalást Péter és János apostol szava az ApCsel 4,20-ban: „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” Az apostolok az evangélium terjedése megakadályozásának megtapasztalásakor egy régebbi, konkrét tapasztalatra hivatkoznak, s csak ennek fényében tudják látni a későbbi tapasztalatot: Gyakorlatilag az történik meg, hogy Krisztus megtapasztalását fölé helyezik a zsidó elöljárók parancsa megtapasztalásának (a látás és hallás említése itt demonstrálóan egy megtapasztalt valóságra utal). Másrészt viszont nem szabad túlértékelnünk sem azt a tényt, hogy a hit is valóságmegtapasztalás. Döntő különbség van a mindennapok során történt valósággal való konfrontálódás és a hit valóságélménye között. Az ui. már a Bibliában is kivételnek számít, ha Kís elveszett szamarait Saul a Sámuel által tolmácsolt kijelentés segítségével találja meg. A hitnek ugyan ez is része, de ebben nem merül ki a hit. S pontosan erről van szó: A valóság megtapasztalásakor a létező mindig újabb valóságmozzanatokat épít be exisztenciájába. Exisztenciája így részben módosul, lassan akár teljesen át is formálódhat. A hit azonban nem a valóság mozzanataival találkozik, hanem magával a valósággal, így nem módosul a hívő exisztenciája, hanem alapjában véve változik meg, sőt új alapot nyer. (Egy képet hadd használjunk ismét illusztrálásképpen: Új szavak megtanulásával nő intelligenciánk, kifejezőkészségünk, látókörünk. Döntő változás azonban csak akkor áll be, amikor új nyelvet tanulunk, mert ekkor új gondolkodás-struktúra jelentkezik) Ezért írhatja U. Mann joggal: „A vallás kapcsolata a valósággal, fölfogása a realitásról ilyen realizmushoz vezet, amely lényegesen különbözik minden nem-vallásos realizmustól.”

Tapasztalathiány a theologiában? Én inkább a lényeg hiányáról beszélnék, ami konkrétan azt jelenti, hogy nem történik meg az exisztencia a másik lényeges exisztenciában való megalapozása; hiány az alapban van. Így azonban a vád visszahull a vádló fejére.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

"Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!