//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Keresztyén hit és her-
menutika Kecskemét 1995
: 1. A HERMENEUTIKA TUDOMÁNYA MA

1. A HERMENEUTIKA TUDOMÁNYA MA


Karasszon István

Keresztyén hit és hermeneutika

Kecskemét, 1995

A HERMENEUTIKA TUDOMÁNYA MA

Ha hermeneutikáról van szó, többen kissé elbizonytalanodnak, mert attól tartanak, hogy olyan területre léptek, ahol „minden relatív”. Első látásra ez föltétlenül így is van; különösen is érdemes megvizsgálni pl. a hermeneutikai szempontok előtérbe kerülését etikai kérdésekben, ill. azt a rémületet, ami követi ezt a — ma már egyébként természetesként ható — filozófiai és theologiai irányzatot. A bizonytalanság azonban olyan nagy méretű, hogy például a címben szereplő „tudomány” szóval is gondja lenne több hermeneutának. Ha valaki az elmúlt 100 év kutatását áttekinti (amikor is köztudottan robbant a hermeneutika tudománya), s eközben a hermeneutika fogalmának definíciójára, a hermeneutika szükségszerűségének az indoklására és a hermeneutika célkitűzéseire összpontosít, akkor minden bizonnyal hiteles képet kap arról, hogy hol tart a hermeneutika tudománya — ma.

Hogy a hermeneutika tudomány-e vagy sem, azt a mindenkori tudomány-fogalom dönti el. Jelen kurzusunk alapjául egy olyan felosztás szolgál, amely a hermeneutikát tudománynak, mégpedig történeti tudománynak fogja föl, s bizonnyal így határozná meg: a Szentírás magyarázatának és a magyarázás tradícióinak az elvei teszik ki a hermeneutikát, múltban és jelenben. A bibliai hermeneutikák nagy száma követi ezt a fölfogást (így pl. K. Frör, Tőkés I., de ezen túl az E. König vagy L.H.K. Bleeker által írt művek is, kisebb modifikációkkal.) Ehhez járulhat még az, hogy az illető szerző egy speciális témát kiragad, s annak valamilyen okból kimagasló jelentőséget tulajdonít, hogy aztán mindent ennek fényében világítson meg (így tesz A.H.J. Gunneweg is, aki a Bibliában a két szövetség viszonyát látja a legfontosabb hermeneutikai kérdésnek; ezzel természeteseten többen egyetértenek, így pl. H. Gese is.) Bármilyen elterjedt is ez a fölfogás, bármennyire szükséges is ennek ilyen formában történő művelése, mégis azt kell mondjuk, hogy általában az említett bibliai tudósok nem hermeneuták; mégis ők juttatják e szemléletet érvényre munkájukban. Ez arra vall, hogy a szaktudomány képviselői élnek a magyarázás tudományával (vagy művészetével) — aminek következménye az, hogy a deskriptív elem műveikben túlteng. Mégis joggal remélhetik azt, hogy új szemléletet juttathatnak érvényre munkájukban. Természetesen a hermeneutika jóval szélesebb terület, mint a bibliamagyarázás, mégis aki a legnagyobb propagálója volt a hermeneutikának az éppen a theologia felől jött: D.F. Schleiermachert kell itt megemlítenünk, aki viszont tudományként sem akarta említeni a hermeneutikát, hanem inkább más kifejezésekkel élt: Kunstlehre, Verstehenslehre. Ezzel ő inkább a művészetekhez közelítette a magyarázás elméletét. Ez pedig nyilvánvalóan a romantikus találkozás-fogalom eredménye volt nála: két személy, vagy a mi esetünkben: egy személy és régi írások találkozása esztétikai élményként hat. Hogy ezt és ennek következményeit föltérképezzük, ahhoz segít hozzá a hermeneutika — igaz, ha Schleiermacher írásait tekintjük, akkor azt kell mondjuk, hogy bármely nyelvfilozófiai munkával fölveszi a versenyt, ami bonyolultságát illeti. A bevezetőben említett elbizonytalanodást mármost Schleiermacher fenti lépése idézte elő (már Nietzsche gúnyosan mondta róla: Schleiermacher ist ein Schleiermacher). Nem vitás azonban, hogy a helyes út ez volt: a filozófia további fejlődése a találkozás szubjektumának további relativizálódásához vezetett, s M. Heidegger „Sein und Zeit” c. művében kulminált, amely ezt a relativitást a szubjektum időiségében, ill. történetiségében, valamint ennek tudatában látja. Árulkodó jelenség, hogy H.-G. Gadamer opus magnumában („Igazság és módszer”) külön passzust iktat be a Felvilágosodás előítélet-ellenességéről, s megfogalmazása szintén sokat mond: a Felvilágosodás súlyos hibája, hogy előítélete volt az előítélettel szemben. Az előítélet rehabilitációja mindenképpen azt sugallja, hogy a megismerés folyamatában megismerendő tárgyként áll előttünk maga a megismerő személy is. Ezért fontos Gadamer kijelentése: a tudósra sokkal inkább jellemzők előítéletei, mint tulajdonképpeni ítéletei. A „Vorurteil” diadalmaskodik az „Urteil” fölött! — Bizonyos, hogy Gadamer kutatásai nem a legújabbak ma már. Joggal írta 1960-ban, hogy kissé elkésettnek érzi munkáját, ami persze azóta is állandóan új kiadásokban jelenik meg. Kijelentései azonban ma is a hermeneutikai kutatások alapjául szolgálnak, s úgy hiszem, nekünk is megengedik most, hogy egy megközelítőleg modern definíciót adjunk a hermeneutikáról: olyan vizsgálódást értünk rajta, amely megelőzi a tudományos kutatást, s célja az, hogy meghatározza — a lehető legpontosabb részletekig — a kutató kapcsolatát a kutatással, mégpedig oly módon, hogy ez releváns maga a kutatás témájára nézve is. Ez utóbbi félmondat azt a — sajnálatos vagy örvendetes — tényt foglalja magában, hogy bár a hermeneutika praescientifikus vizsgálódás, mégis áthatja a tudományos kutatás egészét, s gyakorlatilag nincs egyetlen olyan terület sem, amely mentes lehetne tőle.

De miért nem lehet hermeneutika nélkül kutatni? Miért nem lehet végre megszabadulni előítéleteinktől, s miért nem lehet „szabad” történettudomány, filológia, jogtudomány, bibliai exegézis vagy akár filozófia? A válaszadás során szabadjon itt most a hermeneutika egyetlen területére koncentrálni: egy írott szöveg vizsgálatára, amely nem szükségszerűen a Biblia vagy nem szükségszerűen jogi szöveg. Schleiermacher ma bizonnyal megmagyarázná nekünk, hogy egy régi szöveg olvasása olyan élményt jelent, ami nem vonatkoztathat el a szubjektivitástól. Lehet szabályokat észrevennünk eközben, lehet különböző törvényszerűségekre felfigyelni, de e találkozást objektiválni nem lehet. Hozzá kell tegyük: bármennyire is elbizonytalanító érzés Schleiermacher igazát belátni, vannak objektív dolgok is, főleg, ha írásokról van szó (maga az írás mint tényező, nyelvtani szabályok, stb.). A „Caesar non supra grammaticos” törvényének ismételt megszegése az Újkorban nem a hermeneutika előretörésével függ össze, hanem éppen ellenkezőleg: annak gyakori negligálásával. Éppenséggel a beszéd írásba rögzítése ad millió és egy alkalmat arra, hogy a hermeneutikai szempontok hassanak, hiszen ezáltal az eredeti beszélő nemcsak kortársait szólítja meg, hanem kilép abból a történeti-szociológiai elszigeteltségből, amelyet felkutatni egyébként a mindenkori exegeta föladata (legyen az a Jelenések könyve, vagy Seneca „De Clementia” c. műve kapcsán; miként köztudott, az előbbiről nem mert Kálvin kommentárt írni, az utóbbinak magyarázata pedig első nagyobb műve volt). Így aztán nemcsak az eredeti szerző és az eredeti hallgatóság találkozásáról beszélhetünk, nemcsak egy találkozás esztétikuma hat immár, hanem történetileg és szociológiailag széles skálája lehetséges a schleiermacheri élménynek. Ezt mind áttekinteni a tudománytörténet van hívatva, s azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom az ilyen áttekintések fontosságát. Csupán egy elvi megjegyzés: ez segít bennünket abban is, hogy felülmúljuk saját történeti és szociológiai határainkat is. Nos, ez a Schleiermacher-ízű válasz tk. mindmáig olyan modern, hogy napjainkban P. Ricoeur is megismétli (természetesen saját interpretációjában). A beszélő (ha szavait leírja még inkább) egy médiumot kénytelen használni: a nyelv közvetítését — amelyet aztán követ egy sor történeti-szociológiai konszenzus is, amelynek megértéséhez már szükségünk van az exegézisre. A nyelv mint médium persze elválaszthatatlan magától a gondolattól — minden hermeneuta erről beszél. Ám a nyelv mind médium, sőt sok hozzá fűződő nóció vizsgálható anyag a tudós számára. Egészen biztos, hogy a Biblia legkésőbbi szerzőjének sem lehetett olyan áttekintése a fontos bibliai theologiai fogalmakról, mint ma nekünk — jóllehet nekünk pedig arra kell figyelnünk, hogy a bibliai héber és görög nyelv csupán egy-egy töredéke a kor beszélt nyelvének. A szerző nyelvészeti-szociológiai-történeti-theologiai behatárolása pontosabb ismeretekhez vezet bennünket ma, mint ahogy egyáltalán gondolhatta azt maga a szerző. Persze, mindez érvényes vice versa is: ugyanezt a munkát mi magunkra nézve is el kell végezzük. Mondanivalóm lényege azonban már világos lehet: az írásba rögzítéssel a szerző olyan lépést tett, amely túlmutat saját magán; a hermeneuta föladata az, hogy azt is kutassa, amivel a szerző önmagát fölülmúlta. (Ilyen jellegű volt pl. K. Barth félig tréfás, félig haragosan komoly szava E. Brunnerhez a Pestalozzi-házban: tudod, Emil, ha meghalnál, olyan jól el tudnálak helyezni a theologiatörténetben...) A hermeneutika ez elhelyező-regisztráló munka elvégzése céljából elengedhetetlen, hiszen olyan történeti összefüggésbe ágyazza a szerzőt és olyan történeti kitekintést ad a műnek, ami még az eredeti eseményben magában lehetetlen volt. — Jó lenne, ha ennek tudatában ma sok szerző úgy hozná meg kijelentéseit, hogy kiszélesítené horizontját az írásmagyarázat adta lehetőségekkel élve, s jobban integrálná kijelentéseit a tudománytörténetben: nem csupán rekonstruktív módon élne a „tudás eme archeológiájával” (M. Foucault) A Bibliában még így olvastuk: „érted-é, amit olvasol?”; ma sokszor az az aktuális kérdés, hogy sok szerző érti-e, amit ír, azaz elvégzi-e tulajdon írásával azt a munkát, amit minden történeti mű vizsgálata esetén természetesnek tartana. A hermeneutika hiányának megtapasztalása sajnos sok esetében éppenséggel negatíve mutatja, hogy milyen tragikus következménnyel jár mifelénk a hermeneutikai kérdésföltevés elmulasztása. Szabadjon fölhívni még arra is a figyelmet, hogy az Ószövetség kutatásában a hermeneutikai kérdésföltevés a tradíciókritikai vizsgálódással sokszor párhuzamosan történik meg; e kettő belső összefüggéseinek vizsgálata mindeddig terra incognita volt a kutatók számára (jó előtanulmánynak tartom M. Oeming, Gesamtbiblische Theologien der Gegenwart és W. Brueggemann, Trajectories in the Old Testament c. munkáit.)

Ha a hermeneutikai vizsgálódás célkitűzéseire tekintünk, úgy Schleiermacher bizonnyal egy találkozás-élmény megemésztését nevezné meg végső célul. Persze, ez a találkozás írott szövegek esetében mindig egy rekonstrukciós törekvés: egy eredeti esemény megjelenítéséről van szó. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy e re-konstrukciónak eredetiségéhez semmi kétség sem fűződhet: a legkevésbé sem szekunder a második, tizedik vagy akár ezredik találkozás az elsőhöz képest, hanem természetesen mindig az aktuális eseménynek van prioritása. Ennek értelmében sokan beszéltek arról, hogy az eredeti szerző minél jobb (nem létező, ideális esetben tökéletes) megértése a cél, tehát minden olyan történeti és szociológiai előfeltétel appropriálása, amely releváns a szerző és műve vonatkozásában. S ha a későbbi évtizedek kutatói még hozzáfűzték ehhez: mindez nem elegendő, a szerzőt jobban meg kell értenünk, mint ő maga értette magát, úgy ez nem valami hibás önelégültséget tükrözött, hanem éppenséggel annak a tradícióláncolatnak a feltérképezését, amelyről a fentiekben szóltam. Ezzel a szerző még tényleg nem lehetett tisztában! Mindkét igény természetesen maximaként kezelendő: 100 %-ig természetes, hogy egyik sem valósulhat meg, s nem is annyira ezek materiális értelemben történő megvalósítása a fontos, mint inkább a tendencia, a szándék ezek érvényre juttatására. — Szabadjon ezekhez még valamit hozzátennünk, amit talán így, ahogy mondom, nem olvasható a szakirodalomban, de mindenképpen megtalálható benne implicite. Az írásmagyarázat mindig az értelmet kutatja — persze, nem mindig föltétlenül a szó intellektuális értelmében, s nem is mindig olyan értelmet értünk ezen, amivel akár maga a kutató is egyetértene. Egy vizsgált írás magyarázata azonban mindig valamilyen célt kell kövessen — még a legvadabb emendáció, vagy legrosszabb indulatú belemagyarázás esetén is (sőt, ezek esetében csak igazán...) Ez is tk. már egy hermeneutikai feladat; a hermeneutika célkitűzéseit azonban — sui generis — annak felismerésében és érvényre jutásában látom, hogy elvonatkoztatva saját magunk vizsgálatának „értelmétől” újabb (persze időben régebbi) értelmeket is elismerünk, még akkor is, ha azokat nem tartjuk érvényesnek a mi esetünkre. Hogy egy egyszerű példával éljek: az „átlag exegeta” fölismerheti, hogy különbség van zsidó és keresztyén exegézis között. Viszont a hermeneuta tudása kell ahhoz, hogy a zsidó írásmagyarázat által posztulált értelmet is felismerjük, sőt mint értelmet elismerjük. Ez eredményezheti egyedül azt, hogy ennek konstatálása mellett megindokoljuk, miért más a mi állásunk — s így tölti be a hermeneutika a mi esetünkben azt a funkciót, amelyről a bevezetőben mondottam, hogy „meghatározza a kutató kapcsolatát kutatásával” (értve ezen a folyamatot és eredményt egyszerre). A hermeneutika végső célja tehát, hogy az a szöveg, amelyet „megértettünk”, ne csupán egy értelmet hordozzon, hanem a mindenkori olvasó/hallgató mindenkori történeti és szociológiai helyzetének megfelelően azonos számú értelmet posztuláljon, s végső soron ezzel kényszerítse ki az aktuális olvasóból az állásfoglalást az illető mű kapcsán. Úgy hiszem, ez az általános hermeneutikai célkitűzés jól egybevág a keresztyén írásmagyarázat kívánt céljával is.

Remélem, ezzel jól meghatároztam, hogy hol tart a hermeneutika ma. Szabadjon azonban még egy apróságot hozzáfűznöm a fentiekhez, ami talán nem foglalkoztatta az előző három kérdéshez hasonlóan több mint száz évig a hermeneutákat, most mégis elemi erővel jelentkezik, mintha csak valamilyen lemaradást akarna pótolni. A „második olvasás” kérdéséről van szó, a relecture fogalmáról. P. Ricoeur joggal nem találja elegendőnek egy írott szöveg aprólékos, minden részletet feltáró filológiai, történeti és szociológiai vizsgálatát, nem tartja elegendőnek a szerző és befogadó megértési horizontjainak feltárását, sőt még a Gadamer által megfogalmazott „Horizontverschmelzung” sem elégíti ki. Úgy tartja, hogy mindeme munka elvégzése után szükséges a szöveget még egyszer elolvasnunk, nem félretéve az előbb felsorolt munkálatok eredményeit, nem elvonatkoztatva azoktól, hanem azokat hagyva átcsillanni magán a szövegen kell önmagunkat teljesen átadni a szövegnek. Saját létünk filterén ekkor sok minden átszűrődik az elvégzett munka eredményéből, ugyanakkor pedig nem egy módszer, hanem egy élmény válik dominánssá szövegértelmezésünkben (tehát: Schleiermacher versus Gadamer). Ez a „második naivitás”, amely nem a tudatlanság naivitása, hanem a spontaneitásé, garantálva, hogy valóban meg tudjuk majd emészteni a szöveggel való találkozás esztétikai élményét.

Egy lépés a transzcendencia felé? Ki tudja. Annyi bizonyos, hogy P. Ricoeur ezzel a kijelentéssel igen közel áll a theologusokhoz, s ugyanakkor új feladat elé is állítja őket: egy olyan kommentár-sorozat megírására sarkall, amely eltér mind a tudományos bibliamagyarázattól, mind a populáris „gyakorlati” (és sajnos csak ritkán jó) aktualizáló írásmagyarázattól, s megpróbál valamit e „második naivitás” élményéből átmenteni más emberek számára is.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!