//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Az Óizraeli vallás. Bp
1994.
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Az Óizraeli vallás. Bp
1994.
: 9. Függelék I.- BIBLIAI TEOLÓGIA - MI AZ?

9. Függelék I.- BIBLIAI TEOLÓGIA - MI AZ?


F ü g g e l é k I.

BIBLIAI TEOLÓGIA — MI AZ?

Rövid áttekintésünk végeztével ajánlatos még egyszer visszatérni a bibliai teológia és a vallástörténet elhatárolásának kérdésére. Ha a kérdés kutatástörténeti hátterét tekintjük, úgy (fönntartva mindazokat, amiket bevezetőnkben mondtunk) mégis a bibliai teológiának kell létjogosultságát megadnia, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek magyar kutatása inkább a vallástörténetet részesítette hátrányban. Első föladatunk mindenképpen az, hogy meghatározzuk a bibliai teológiai kutatás célját, s elhelyezzük azt a teológián belül. Ez azonban a legkevésbé sem tekinthető egyszerű vállalkozásnak: a bibliai teológia célkitűzése egyike a legvitatottabb kérdéseknek. Az erre adott válaszok nagyban különböznek egymástól; márpedig a bibliai teológia művelése nagyban függ ettől a választól. A tradicionális teológiai tudomány hajlik arra, hogy a teológia három jellegzetességét különböztesse meg: történeti, rendszeres és gyakorlati tudományként emlegesse a teológiát. E keretbe pedig igen nehéz beilleszteni a bibliai teológiát, hiszen mind a történeti, mind a rendszeres jelleget önmagáénak mondhatja ez a viszonylag fiatal tudományág. Vajon interdiszciplináris tudomány­ról van szó, amely más teológiai diszciplinák eredményeit integrál­ja, avagy független helyet kell neki biztosítanunk az írásmagyarázat és a rendszeres teológia határán?

E kérdés megválaszolásakor gyakran szoktak utalni a bibliai teológia fogalmának keletkezésére, ami a többi tudományághoz képest későinek mondható. A reformáció a „sola Scriptura” elvét vallotta, tehát arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Szentírás az egyetlen forrása az egyházi tanításnak. Következésképpen ki kell fejtenünk a Szentírás mondanivalóját, s az Ószövetség és Újszövetség különböző mondanivalóit egymás összefüggésébe kell állítanunk. A bibliai teológia fogalma ennek megfelelően nemsokára jelentkezett: 1629-ben a német teológus, Wolfgang Jacob Christmann írt egy „Teutsche Biblische Theologie” című művet, amely a protestáns ortodoxia jellegzetes írása volt. A kor elterjedt módszerének megfelelően ő is kereszt-referenciákat keresett a Biblia különböző részei között, s a legfontosabb bibliai fogalmak segítségével kívánta megragadni a Biblia mondanivalóját — amely aztán fölhasználható dogmatikai kijelentések megfogalmazására is. A loci communes módszere, a konkordancia-munka volt jellemző erre a kötetre éppúgy, mint a korra magára is.

Nyilvánvaló azonban, hogy ez a módszer ma már nem lehet kielégítő számunkra. Ugyan nem becsülhetjük alá az ilyen vizsgálat eredményeit sem, mégis a bibliai igék e módszer által a dicta probantia (bizonyító helyek) szintjére süllyed, s a szövegek történeti értéke másodlagos marad. Éppezért jogos H.-J. Kraus megállapítása: ő a bibliai teológia történetének megírásakor a kezdőpontot másutt keresi, éspedig a történeti-kritikai bibliatudomány keletkezésekor. A történeti-kritikai bibliatudomány eredményeképpen a bibliai teológia ellenpárjává vált a dogmatikai teológia kifejezésnek, s azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a bibliai szövegek eredeti értelmét kutatja — szemben a dogmatikával, ami az egyház tanítása kell maradjon. Világos ugyanis, hogy e kettő nem azonos, még akkor sem, ha sok kérdésben megegyezik, s mindig párbeszédben kell maradjon a kettő. A történeti-kritikai kutatás azonban búcsút int a dicta probantia módszernek és az egyes bibliai igéknek önálló értéket tulajdonít, attól függetlenül, hogy később, az egyház tanításában milyen szerepet töltött be az illető ige. Aligha volt tehát véletlen, hogy a Biblia történeti-kritikai kutatását sokáig (néha még ma is) veszélyként értelmezték az egyházi tanítás vonatkozásában.

A bibliai teológia kifejlődésében tehát egyfajta mozgást figyelhetünk meg: a dogmatikáról áttevődik a hangsúly a történeti kutatásokra; ennek következményeképpen az a kísértésünk támadhat, hogy a dogmatikától elhatároljuk a bibliai teológiát és inkább az exegézis mellé helyezzük. Ez a látszat azonban csalóka. A bibliai teológia ugyanis több, mint az exegetikai eredmények összegzése; elég gyatra bibliai teológiát írna az, aki egyszerűen a kommentárok eredményeit ollózná össze egy kötetbe! A bibliai teológia célja nem csupán az, hogy összefoglalja, amit az exegeták mondtak, hanem az is, hogy rendezze azokat, s olyan belső koherenciát érjen el az egyes igék írásmagyarázatának összegzé­sekor, amely ugyan különbözik a dogmatikai rendszertől, de transzcendálja az exegetikai eredményeket is. A bibliai teológia helyét tehát nem a rendszeres teológia berkeiben találjuk meg, de nem is egyszerűen a történeti diszciplinák között. „Köztes” tudományágról van szó, amely fölhasználja ennek is, annak is az eredményeit, s a történeti tények ill. a teológiai/filozófiai gondolatok egybemosásá­val fejti ki saját értelmezését a Bibliáról.

Történeti tények és teológiai gondolatok egybemosása — vajon tényleg ez lenne a dolgunk? Nem sokkal inkább meg kellene különböztetnünk a történeti eredményeket és a dogmatikai rendszereket egymástól? Nem a megkülönböztetés teszi a teológust? A történeti kritika valóban kínosan ügyel arra, hogy megkülönböztesse a történeti tényeket és a racionális hipotéziseket. S a radikális for­dulópont valóban éppen az volt a teológiában, hogy a bibliai szövegeket immár nem a nagy dogmatikai témák bizonyító helyeként értelmezzük, hanem a szövegek eredeti, történeti értelmét tesszük meg rendszerünk alapjává. Aligha volt véletlen, ha a XIX. század végén a sensus historicus és a sensus litteralis a biblia­tudósok számára ugyanazt jelentette.

Nyilvánvaló, hogy a történeti-kritikai írásmagyarázat eredményei kihívást jelentettek az egyházi tanítás számára. Ennek követ­kezményeként az egyház tanításának több részét kellett új fényben megvizsgálnunk, és sok korábbi véleményt újra kellett értékelnünk. A bibliai teológia megjelenése mérföldkő volt eközben, s segítette az egyházat abban, hogy válaszolni tudjon a történeti-kritikai írásmagyarázat kérdéseire. Néhány példa azonban megvilágíthatja ezt a tényállást. A teremtés például mindig is központi témája volt a dogmatikai rendszereknek (nevezetesen az a tény, hogy Isten a „to próton”, vagy a „próton kinoun akineton”); e tételt a Biblia fényében úgy lehetett magyarázni, hogy Isten az egész immanens világ Ura, hiszen Ő teremtette. A bibliai teológia azonban kimutatta, hogy a Teremtőről és a teremtésről szóló bibliai bizonyságtétel meglehetősen szekundér (bár tartalmilag kétségkívül igaz az, amit a dogmatikák írnak): elsődleges fontossága inkább az egyiptomi szabadításnak van. A latin-amerikai felszabadítás-teo­lógia ma is erre az évszázados ismeretre utal. Nem csak valaminek a materiális jelenléte, de történeti helye is jelentőséggel bír!

Egy másik jó példa lehet Jézus és a törvény kapcsolata. Nem szükséges itt kifejtenünk, hogy az evangélium és a törvény dialek­tikus kapcsolata milyen fontosságú volt a dogmatikán belül: Luther Márton döntőnek tartotta azt teológiájában (jóllehet ő maga nem írt dogmatikát), de a XX. században is egy óriási lázadás újította meg a dogmatikai párbeszédet. Barth Károly volt az, aki megfordította a sorrendet, s a régi lutheri „törvény és evangélium” helyett az „evangélium és törvény” sorrendjét vezette be. Hiszen csak Jézus Krisztus evangéliumának fényében döbbenhetünk rá igazán saját bűnösségünkre! — A bibliai teológia azonban figyelmet szentel a történeti Jézusnak is, és Jézus igehirdetését, ill. törvénymagyarázatát a korabeli zsidóság törvényértelmezésének összefüggésébe állítja. Eközben megállapítja, hogy a történeti Jézus sokszor eltért kora törvénymagyarázásától, de mindig visszautalt az írott törvényre; e nézetével persze aligha állt egyedül a korabeli zsidóságban. E látásmód eredménye mármost az, hogy a törvény és a Krisztusról szóló evangélium immár nem egymással szembenálló felek, hanem együtt állnak szemben a Jézus korabeli zsidósággal. Jézus írásmagyarázata inkább a törvény aktualizálása és intenzifikálása volt. E kettő azonban egy síkon mozog, ha úgy tetszik tradíció-láncot képez, míg a mózesi törvény és a zsidóság törvénymagyarázása képezi a másik (legalább annyira legitim, de különböző) tradíció-vonalat.

E két példa talán kellőképpen mutatja, hogy a bibliai teológia szenzitív mind a dogmatikai kérdésföltevések iránt, mind pedig a történeti kutatások iránt. Arra a következtetésre juthatnánk, hogy a bibliai teológia a történeti kritika és az egyházi elkötelezettség gyermeke — ez nagyjából helyes is. Újabban azonban olyan fejleményeknek lehetünk tanúi, amelyek mind a bibliai teológia módszerét, mind pedig lényegét kérdőjelezik meg (B.S. Childs nem átall a bibliai teológia kríziséről sem beszélni — jóllehet ő ezt csupán egyfajta bibliai teológiára érti). A legnagyobb probléma abban rejlik, hogy a történeti kritika egyre kisebb részletek felé fordul; ez pedig veszélyezteti a bibliai teológia átfogó jellegét. A nyelvhasználat nyilván mutatja ezt a veszélyt: az utóbbi évtizedekben egyre inkább megszoktuk, hogy külön beszéljünk az Ószövetség teológiájáról, az Újszövetség teológiájáról, de akár a Jahwista teológiájáról (H.W. Wolff), a zsoltárok teológiájáról (H.-J. Kraus, H. Spieckermann), vagy akár egy kor teológiájáról is (a fogság teológiájáról D. Raitt). Eközben a „teológia” kifejezés egyre inkább elveszíti átfogó jellegét, s rész-mondanivalók kifejezésére szolgál. A bibliai teológia dilemma előtt áll: vagy elveszíti „holisztikus” jellegét, vagy csökken az a képessége, hogy az egyház számára közvetítse a részeredményeket, s így relevanciája vész. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre többen kísérleteznek az egész Biblia teológiájának megírásával — ám ennek kimenetele még nem világos.

Ebben az átmeneti helyzetben is ki lehet tartani a bibliai teológia alábbi jellegzetességei mellett:

1) A bibliai teológia fogalma olyan kutatást jelent, amely egyszerre koncentrál az exegetikai módszerekre és eredményekre. Ez azt is jelenti, hogy interdiszciplináris kell maradjon, s nem annyira a részeredmények elérésével kell foglalkozzon, mint azok egymáshoz való viszonyával, elsősorban azzal, hogy az egyes igék egyszeri, történeti (eph'apax) értelme hogyan befolyásolta a későbbi fejleményeket. A bibliai igék reinterpretációja már a bibliai korban fontos témája a bibliai teológiának.

2) Ha sikerül olyan tradíció-vonalakat fölvázolnunk, amelyek egységbe képesek hozni az egyes igéket, úgy egészen bizonyos, hogy maga ez a történelem is kijelentés értékű lesz. A bibliai teológiának ezt kell kutatnia, hiszen ez sem a részletekbe menő exegetikának, sem pedig a dogmatikának nem föladata. Egyfajta meta-teológiát kell keresnünk, amelyben a történeti értelem történelmi értelemmel egészül ki.

3) Ennek során külön problémaként fog jelentkezni a kánon kérdése. Ha megpróbálnánk meghatározni azon igéket, amelyeket már eleve kanonikus igénnyel írtak, úgy egészen bizonyos, hogy rendkívül szűk kör lenne azon igék összessége, amelyeket ilyen intencióval szereztek. A kanonikussá válás folyamatát sem az exegetika, sem a dogmatika nem tudja érzékelni: speciálisan bibliai teológiai témával van dolgunk. Az igék utóhatásának sajátos formája a kanonikus fölhasználás.

4) Végül, de nem utolsó sorban meg kell említsük, hogy mindezt XX. századi gondolkodásunkkal kompatibilis rendszerbe kell foglaljuk. Struccpolitika lenne azt állítanunk, hogy képesek vagyunk fölfogni a bibliai igék értelmét úgy, amint azt szerzőjük vélte. A bibliai teológia egyszersmind azzal az előfeltevéssel is foglalkozik, amely minden exegeta vagy dogmatikus sajátja, ha a Biblia felé fordul. Ezek föltérképezése (ha úgy tetszik: bevallása) éppenséggel nem elleplezi a Biblia mondanivalóját, hanem a tudományos tisztességhez tartozik, hiszen kifejezésre juttatja, hogy a Biblia szövege az elsődleges, a mi interpretációnk pedig a másodlagos. Ne feledjük, hogy a nagy teológiai rendszerek is mind olyan kifejezésekkel operáltak, amelyek nem a Bibliából fakadtak: történelem, kijelentés, stb. E fogalmak a tertium comparationis szerepét tölthetik be a Biblia és a XX. századi ember találkozásakor.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal    *****    Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!