//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Az Óizraeli vallás. Bp
1994.
- Dr. KARASSZON ISTVÁN Az Óizraeli vallás. Bp
1994.
: 1. PRAEAMBULUM

1. PRAEAMBULUM


Karasszon István
AZ ÓIZRAELI VALLÁS

Vázlatok

Budapest 1994

To

Johannes Cornelis de Moor

Christian, Scholar, Friend

A Budapesti Református Teológiai Akadémia Bibliai

és Judaisztikai Kutatócsoportjának kiadványai

6. füzet

ISBN 963 8392 10 X

Készült Tillinger Péter műhelyében

Kőszegen

PRAEAMBULUM

Meghökkentőnek tűnik, ám mégis igaz: a „vallástörténet” nevű teológiai diszciplína ma újra megalapozásra vár, hogy ne mondjuk, teológiai igazolásra szorul. Ha valaki nem látná ezt be rögtön, úgy pillantson röviden a mai teológiai képzésre: az utóbbi évtizedekben alig kaptak vallástörténeti képzést a teológiai hallgatók; izraeli vallástörténetet nem is oktattak már évtizedek óta, s a magyar nyelvű izraeli vallástörténet hiányzik könyvtárainkból. E rövid kötet praeambuluma éppen e meghökkentő tényállásra akarja ráirányítani a figyelmet, s erre akar (amennyiben ez egyáltalán lehetséges) magyarázatot adni. Tout comprendre, c'est tout pardonner — e szólás a mi esetünkben nem érvényes; célunk mindenesetre az, hogy valamilyen módon csökkentsük a meglévő vallástörténeti deficitet.

A vallástörténet mostoha sorsának egyik oka nyilvánvalóan magában a névben keresendő: századunkban a „vallás” fogalmát többször, több oldalról és meglehetősen igazságtalanul diffamálták, ami visszavetette a vallástörténeti kutatást, főként pedig akadá­lyozta a vallástörténet oktatását. Az ún. „dialektika teológia” például ellenséget látott a vallásban, s ezért a vallástörtént teológiai diszciplínáját is hátrálásra kényszerítette. Legalábbis részben sikerült is e szak kiszorítása a „tudományok kristálycsarnokából” — ma már nyíltan vallják, hogy a vallások kutatásának elhanyagolása Barth Károly teológiájának egyik árnyékoldala volt. Súlyosan esett a latba Barth Károly ítélete: „Religion ist Unglaube”; ennek hatása márpedig a 60-as és 70-es években is érezhető volt. Aligha véletlen tehát, hogy a 60-as évek elején K. Koch (aki oly sokat tett az izraeli vallástörténet föllendüléséért) csodálkozással állapítja meg: az izraeli vallástörténet tankönyvének hiánya még német nyelvterületen is sajnálatos elmaradás. Azóta a helyzet valamit enyhült, hiszen megjelent G. Fohrer tankönyve (Geschichte der israelitischen Religion, 1969), legújabban pedig R. Albertz tett le az asztalra egy kétkötetes művet, összefoglalva benne az elmúlt évtizedek kutatásait.

Legitim eljárás-e azonban, ha a vallások vizsgálata során (ideértve természetesen az izraeli vallást is) a XX. század értékítéletével operálunk? Vajon joga van-e a keresztyén teológiának ahhoz, hogy a vallás és az egyes vallások kérdésében dogmatikai döntéseket hozzon? Lehet-e egy olyan eljárást legitimálni, amely elválasztja a hitet annak jelenségeitől és formáitól? Mindezekre a kérdésekre határozott nem a válaszunk, még abban az esetben is, ha továbbra is fenn kívánjuk tartani a különbséget vallás és hit, különösen a keresztyén hit között.

Azonban nemcsak Barth Károly teológiája idézte elő a vallástörténeti kutatás visszaesését; ehhez még Barth Károly egyébként jelentős és hazánkban különösen is érvényesülő tekintélye is kevés lett volna. Magyarországon a kommunista ideológiának sikerült a vallás fogalmának diffamálása (jóllehet a 80-as évek során marxista kutatók is árnyaltabban fogalmaztak): a vallás a túlhaladott társadalmi rend csökevénye, amely halálra van ítélve. E nézet nyilvánvalóan az új társadalom felépítésének szolgálatában állt — e tény pedig magát a fölfogást teszi kérdésessé. Úgy tűnt először, hogy az újkori szekularizáció talán a marxista felfogásnak ad igazat. Mégis, egyre több jel utalt arra, hogy alapvető tévedésről van szó: a felszabadítás teológiáját aztán még a marxisták sem nevezték elmaradottnak, a kapitalista rend kiszolgálójának. Ami azonban még érdekesebb: az egyháziasság háttérbe szorulása Európában a legkevésbé sem jelentette azt, hogy a vallás mint olyan megszűnt volna; vissza tért az más formában (P. Tillich joggal beszélt quasi-vallásos irányzatokról). Eközben tökéletesen nyilvánvaló lett, hogy a vallás kapcsolata a valósággal sokkal mélyebb, semhogy irreflektált módszerekkel, újkori értékekkel megragadni lehetne. Mindez természetesen csak magyarázza, miért esett vissza hazánkban a vallástörténeti kutatás; igazolni azt nem tudjuk, és nem is akarjuk.

Hogyan áll a dolog mármost az ószövetségi kutatásban? Igaz: az ószövetség-tudományban is érvényesült Barth Károly hatása (olyan kiváló barátai és tanítványai által, mint pl. W. Baumgartner, R. Smend); az elmúlt évtizedek kutatását azonban nem kizárólag Barth hatása határozta meg e téren. A marxista kutatás pedig kifejezetten elhanyagolható az ószövetségi írásmagyarázat és teológia terén (csupán Izrael története kutatásában jelentkezik, egyelőre átütő siker nélkül). Az izraeli vallástörténet kutatásának viszonylagos háttérbe szorulása inkább az Ószövetség kutatástörténetének duktuszából ered. Meglepő tény, hogy vallástörténeti tanulmányokban ugyan ma sincs hiány, inkább az átfogó munkák hiányoznak. Itt a leghelyesebb, ha a vallástörténeti iskola munkás­ságára, eredményeire, ill. a vallástörténeti iskolára történt reakciók­ra nyúlunk vissza. Hosszan sorolhatnánk, hogy milyen pozitív hatásai voltak ennek az iskolának, s hogy milyen nagy mértékben befolyásolta az ószövetségi kutatást: a formakritikai módszer, ókori keleti szövegek kiértékelése, Izrael és a környező népek összehasonlítása — mindez fontos volt a vallástörténeti iskola számára, s az Ószövetség megértésében is nagy előrelépéseket eredményezett (bizonnyal nem volt ez másként az újszövetség-tudományban sem). Ugyanakkor azt is látnunk kell azonban, hogy milyen kevéssé volt fölhasználható ez a kutatás az ószövetségi teológiák megírásában. Aligha lehet véletlen, hogy a vallástörténeti iskola és a formakritikai kutatás vezéregyénisége, H. Gunkel azon a véle­ményen volt: csak ószövetségi vallástörténetet (sic!) írhatunk, nem pedig ószövetségi teológiát. Azok, akik az elmúlt néhány évtizedben izraeli vallástörténetet írtak, hasonló gyengeségről árulkodnak. G. Fohrer teológiai eredményei (Theologische Grundstrukturen des Alten Testaments, 1972) igencsak egyoldalúak; F.M. Cross (Canaanite Myth and Hebrew Epic, 1973) teológiai jelen­tősége elhanyagolható — egyébként még az izraeli vallást sem öleli fel teljesen műve; R. Albertz kétkötetes műve pedig inkább arra törek­szik, hogy a vallástörténeti modellek zűrzavarában tegyen valamelyes rendet (Religionsgeschichte Israels, 1992), teológiai hatását majd a jövő dönti el.

Magyarországon az az érdekes helyzet állt elő, hogy a vallástörténeti iskola igen erőteljes, markáns egyéniség által képvi­seltette magát: Varga Zsigmond debreceni tanár által (megkülön­böztetendő a későbbi újszövetségtudós Varga Zsigmond J.-től). Annál meglepőbb, hogy e kiváló tudós hatása viszonylag csekély volt az őt követő generáció tagjai között, jóllehet gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki: írt egy általános vallástörténetet és egy bibliai vallástörténetet is, tükrözve ezzel azt a fölfogást, amelyet fentebb már H. Gunkel esetében is említettünk. E nézet hátterében az a módszertani megfontolás állott, hogy az általános és a bibliai vallástörténet csupán tárgyában különbözik egymástól; a különböző tárgyat viszont azonos módszerekkel kell kutatnunk. Ez okból a Debreceni Tisza István Egyetem külön tanszéket is szervezett (amelynek folytatása megvan ma is a debreceni és a budapesti teológiai akadémián): általános vallástörténet, bibliai teológia és bibliai segédtudományok volt az új tanszék kutatási és oktatási területe. E tanszék diszpozíciója már önmagában mutatja, hogy a létrejötte mögött meghúzódó egyoldalú koncepció jogos kritikát fog kiváltani; megjegyzendő, hogy ebben a formában unikumnak számít az egész világon.

A vallástörténeti iskola egyoldalú nézeteinek kritikája viszonylag korán jelentkezik: már a harmincas években jelentkezik az az igény, hogy egy olyan ószövetségi teológiát kell megírni, amely független a vallástörténettől (L. Köhler és W. Eichrodt munkái fémjelzik ezt az utat), ill. hogy a vallástörténeti kutatás eredményeit éppenséggel az ószövetségi teológiában kell föl­használni (E. Sellin). Az ószövetségi teológia aztán újabb gondo­latébresztő hatásokban részesült a hermeneutika és a történet­filozófia felől (elsősorban G. von Rad híres teológiájára kell gondolnunk); ennek egyik fő hatása abban mutatkozott meg, hogy Izrael vallásos eszméit élesen elkülönítették, ill. ütköztették a kor népeinek vallásos gondolkodásával, hogy aztán az előbbi disztinkt voltát kimutathassák. Ez a tendencia mind a mai napig gyakran érvényesül, jóllehet több ízben zsákutcába vezetett (ld. pl. A. Alt tételét az apodiktikus jog genuin izraeli eredetéről, vagy más nézeteket is, főként az óizraeli historiográfiával kapcsolatban.)

Ma úgy tűnik, újra hangsúlyt nyer a vallástörténeti kutatás az ószövetség-tudományban, s a vallástörténet rehabilitálása is meg­történik a teológián belül. Egy átfogó izraeli vallástörténet megírása azonban változatlanul nehéz és problematikus vállalkozás, aminek elsőrenden abban kell meglássuk az okát, hogy az Izraellel szomszédos vagy távolabb élő népek vallásáról hihetetlen mértékben megnövekedett az ismeretünk. Vajon ki az, aki önmagának reklamálhatná azt a kompetenciát, hogy érdemben írhat az egyiptomi vallásról, látja az összefüggéseket az asszír-babilon és a kánaáni vallások között, aki a mitológiai, történeti, jogi és adminisztratív szövegek magyarázatához egyformán értene? A kép még bonyolultabbá válik, ha hozzávesszük mindehhez azt a módszertani pluralizmust, amely jellemzi a különböző megközelítési módokat (itt kétségkívül nagy érdemei vannak R. Albertz kísérletének). Egyre több energiát kell tehát fordítani részkérdések tisztázására. Ilyen körülmények között majdhogynem szerénytelenségnek tűnik, ha valaki vállalkozik egy átfogó izraeli vallástörténet megírására. Ennek elkerülése érdekében határozzuk meg irányelveinket!

Alábbi bemutatásunk egy vallásfenomenológiához áll közel. Ez azt jelenti, hogy az ókori Izrael dokumentumaiban előforduló jelenségeket kívánjuk bemutatni és magyarázni. Már ez a megfogalmazás nyilvánvalóvá teszi, hogy nem teszünk módszertani különbséget az Ószövetség és a többi dokumentum között; cél inkább az, hogy ezeket elfogulatlanul összehasonlítsuk. Ez nem jelent támadást a Biblia kanonicitása ellen; ellenkezőleg: éppen ez a nézet juttatja érvényre a kánon valódi értékét. Hiszen a kánon megállapítása hitbeli döntés volt, s ennek hátterében a vallásos kijelentések egységre hozásának célja állt. Mi sem mutatja ki jobban hát e döntés jelentőségét, ha éppenséggel azt mutatjuk ki, milyen teoló­giai munkát kellett elvégezniük azoknak, akik az elmúlt századok szerteágazó vallásos kijelentéseiből a hit egységét garantáló doku­mentumot hoztak létre! Hogy e folyamatot teoló­giailag kiérté­keljük, ahhoz bibliai teológiára van szükség (hang­súlyozottan nem ószövetségi teológiát mondunk itt, hiszen ennek a teológiának a két szövetség egységét is kell tárgyalnia). Ennek elérésére viszont szükséges megkülönböztetnünk a szokásos, ne mondjuk: szokványos vallásos gondolkodást, hogy még világosab­ban kitűnjék: miben állt a kanonizálás döntés jellege. Ezért kívánjuk ezeket a gondolatokat először is külön szemügyre venni, elválasztva azokat a különlegestől és sajátostól, a hitbeli propriumtól. A kettő összekeverése sem tudománynak, sem hitnek nem kedvez.

Hogy világosak legyünk, hozzunk föl egy példát! A keresztyén teológia joggal fogja föl az Ószövetséget a monoteista hit dokumentumának. Mégis döbbent meglepetéssel veszi néhány kollega tudomásul, hogy az elefantinei papiruszok egy számunkra szokatlan istennevet tartalmaznak: Anat-Jáhú. A Kr.e V. század egyiptomi diaspóra zsidósága inkább az általános gondolkodást képviselte, amikor nem juttatta még érvényre Jahwe kizárólagosságát, hiszen ez a gondolat csupán a babiloni diaspórában született meg, kb. ugyanabban az időben. Az elefantinei papiruszok fölfogása bizonnyal jellemzőbb azonban az exilium előtti izraeliek fölfogására; de nem jellemző immár az Ószövetség egészére, amelyet már a mono­teizmus szempontja szerint állítottak össze. Még meghökkentőbb, hogy az Anat-Jáhú kifejezés igen jól illik az ugariti panteon összefüggésébe, ahol — így az ugariti mítoszok — Anat és Baal közös frontot képez „a folyam királya”, Jamm ellen. Mindez pedig jól magyarázza azt, hogy milyen kapcsolat lehetett Izraelnek a körülötte élő kánaániakkal — legalábbis az exiliumot megelőző időkben.

A bemutatás és a magyarázat természetesen kéz a kézben kell haladjon; így hát világos, hogy milyen szoros az összefüggés a bibliai exegézis és az izraeli vallástörténet között. Ki kell viszont térjünk a „történet” szóra, mert e fogalmat gyakran félreértet - ték és félremagyarázták e diszciplína kutatástörténetében. A legkevésbé sem arról van szó, hogy ez által föltételeznénk a vallásos eszmék állandó fejlődését, s ezzel külső értékítéletet erőszakolnánk a jelenségek vizsgálatára (így tesz az Oesterley-Robinson szerzőpáros); a másik extrém nézet (amelyet J. Wellhausen képviselt) egy fordított fejlődést föltételez, tehát Izrael történetében egyfajta degradálódást lát a nomád kortól a zsidó törvényvallásig — ezt a nézetet is visszautasítjuk. A „történet” szó itt egyszerűen azt jelenti, hogy a vallásos jelenségeket a maguk történetiségében kívánjuk bemutatni, mindazokkal a változásokkal együtt, amelyeken keresztülmentek a politikai és társadalmi történések során. A „történet” szót tehát föl kell szabadítanunk kétes értékrendszerünk kényuralma alól, s azt kell értsük rajta, hogy a vallásos jelenségek nem statikusak, hanem az idő folyásában állva dinamikusak; ábrázolásuknak is hasonlóan kell végbemennie.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre