Kocsi Cserg� B�lint

K�szikl�n �p�lt h�z ostroma

avagy

oly r�vid, de vil�gos hist�ria, melyben a magyarorsz�gi protestans ekkl�si�k nyomorgattat�sok k�z�ns�gesen, nevezetesen pedig az 1673. esztend�ben Posonyba cit�ltatott papoknak hal�lra sententi�ztat�sok, t�ml�c�ztet�sek, g�ly�kra val� eladattat�sok �s onnan csud�latosan val� kiszabadul�sok vil�g eleibe adatatott az Krisztusnak ez sok nyomor�s�gb�l kiszabadult szolg�ji �ltal 1676. esztend�ben, mely magyarra ford�tatott 1738. siralmas esztend�ben

ELS� R�SZE

A magyarorsz�gi ekkl�si�k egyneh�ny esztend�kt�l fogva val� nyomorgattat�s�t a Posonyban extraordinarium judiciumnak (rendk�v�l val� t�rv�nysz�knek) rendit �s ott megjelen�knek k�l�nb�z� kimenetel�t adja el�.

Magyarorsz�gban szint�n a reformati�nak idej�t�l fogva a reformata idvess�ges vall�snak gyakorl�s�ra nemcsak szabads�g engedtetett, hanem ugyan kir�lyi diplom�kkal, f�gg� pecs�tes levelekkel az austriai h�zb�l sz�rmazott kir�lyoknak �s az orsz�g statusinak megegyez�sekb�l lett decretumival is meger�s�tett: ugyanannyira, hogy annak szabads�g�t nemcsak meg nem g�tolni a kir�ly maga vagy alatta val�i �ltal, de m�g oltalmazni is azt, minekel�tte a kir�lys�gra koron�ztatn�k, az orsz�ggy�l�s�ben hittel k�telezi vala mag�t. Mindazon�ltal ezt a szent�l k�t�tt sz�vets�get soha az hatalmasabb r�sz meg nem tartotta; hanem �nk�nt tett fogad�s�t, ha nem maga �ltal is �s nyilv�n, de m�sok �ltal titkon megrontotta. Innen lett az, hogy a reform�tusoknak, noha arra m�lt�k voln�nak, a tiszts�gek nem adatn�nak; s�t ink�bb azokt�l sok helyeken megfosztatn�nak. A jesuit�k az orsz�g decretumi ellen az orsz�gba bej�nni �s abban nagy j�sz�gokat b�rni az hazafiak akaratjok ellen nemcsak megengedtetnek a kir�lyokt�l, hanem ugyan oltalmaztatnak is. A reformatusoknak, kik az orsz�ggy�l�s�ben �s az udvarn�l keserves megk�ros�ttat�sokr�l �s privilegiomoknak megront�saikr�l panaszoltak, m�g ez ideig semmi j� v�laszok nem lett, nincsen is arr�l rem�nys�g, hanemha a j� Isten arra b�rja sz�veket a kereszty�n kir�lyoknak �s fejedelmeknek, hogy Magyarosz�gnak, mely az eg�sz kereszty�ns�gnek er�s oltalmaz�ja, b�sty�ja, szabads�g�t megnyomor�t�i ellen, b�kes�g�t munk�l�dj�k. Ennek felette templomaik �s j�sz�gaik minden ok n�lk�l elv�tettek �s elrontattak. Csak ebben a saeculumban, tudniillik 1600-ban az orsz�g k�z�ns�ges gy�l�s�ben a statusok a magok kir�lyikkal h�rom rendben k�t�ttenek b�kess�gnek sz�vets�g�t; de azok mindeddig mind felbontattanak, �s semmiv� t�tettek. A b�kes�gnek regul�it*, melyeket Bocskai Istv�n fejedelem Rudolf cs�sz�rral 1606-ban k�t�tt, 1618. esztend�ig annyira felbontott�k, hogy Bethlen G�bor fejedelemnek a maga k�zbenj�r�sa �ltal azt meg kellett �j�tani, �s a reformatusoknak az austriai h�zt�l �jonnan b�kes�get kellett nyerni. De ez is nem sok�g tartott, hanem a clerust�l, nem akaratjok ellen a kir�lyoknak, csakhamar felbontatott, a reformatusok j�sz�gokt�l megfosztattak, sz�mkivet�sbe k�ldettek t�ml�ceztettek, �lettettek, templomokt�l, parochi�kt�l megfosztattak mindaddig, valam�g 1647. esztend�ben R�k�czi Gy�rgy fejedelem megsz�nv�n Magyarorsz�gnak ezt a nyomor�s�gos �llapotj�t, k�zbetev� mag�t, �s ez az evangelikusoknak szabads�gokat kilencven templomokkal egy�tt harmadik Ferdin�nd cs�sz�rt�l visszaszerz�.

De az sz�vets�g is nem sok�ig tarta, j�llehet helyes �ton �s m�don k�ttetett vala, mert a reformatusoknak, esk�v�ssel adott privilegiomok felbontatnak. S�lly�n, Szencen �s m�sutt e sz�vetkez�snek t�nora ereje szer�nt a reformatusokt�l �p�ttetett templomok fundamentumaikb�l elrontatnak, a f�ldesurak �ltal az �ld�z�sek szabadon minden�tt megindulnak, amelyeket ez orsz�g t�rv�nyei szer�nt a kir�lyok tartoznak vala megtiltani. Innen m�r hozz�fog az �ld�z�shez B�thori S�fia fejedelemasszony a boldog eml�kezet� II-dik R�k�czi Gy�rgy �zvegye, ki hogy a fejedelmi dics�s�gnek r�szese lehetne, r�mai vall�s�t sz�val eltagadta, de val�s�ggal azt tartotta; mert mid�n a Krisztus asztal�hoz j�rult, a f�asszonyok szok�sok szer�nt pal�stj�val �br�zatj�t elfedv�n az �r vacsor�j�ban val� kenyeret kebel�be bocs�totta, melyet azut�n Patakon keszken�be k�tve S�mb�r j�suita el�tt megmutatv�n annak bizonys�g�ra, hogy sz�val eltagadott vall�s�hoz sz�ve �llhatatos volt, a perv�t�ba vetette volna; de S�mb�r azt nem engedte, hanem el�gette; ez a B�tori S�fia fi�val, R�k�czi Ferenccel, ki 1664 eleinek idvess�ges vall�sokat elhagyta vala, a maga j�sz�giban, melyekben reformata ekkl�si�k val�nak, Bereg �s Zempl�n v�rmegy�ben a persecuti�khoz fog, a j�suit�k ingerl�sekb�l, 1670-ik esztend�ben, nemsok�ra a pataki collegiumot elveszi; azhonnan a professorok k�ntelen�tettek de�kjokkal egy�tt Erd�lybe j�nni, de a de�kok helyett pedig keresked� zsid�kat, oroszokat sz�ll�t�nak a j�suit�k; sok papokat elfogatv�n Munk�csra vitetett vala ez zelota fejedelemasszony, kiket mindenf�le szemetes, al�val� munk�val terheltetett, vasba veretv�n. Gr�f N�dasdy Ferenc is, Vas, Sopron �s Nyitra v�rmegy�kben a Krisztus �rtatlan sereg�t t�zzel-vassal puszt�tja vala; m�sfel�l gr�f Eszterh�zi P�l*, ki az � testv�r atyjafia Eszterh�zi Istv�n Orsolya nev� le�ny�nak feles�g�l n�ki engedtet�s��rt, a r�mai p�p�nak hittel k�telezte vala mag�t a reform�tusok �ld�ztet�s�re, sokakat sz�mkivet�sre k�ld, t�ml�cez, �s sokakat meg�let Veszpr�m �s Posony v�rmegy�kben s m�sutt is. Bizony�tt�k ezt a r�gen igen sz�p ekkl�si�k, a p�pai, a szenci, t�csi, csepregi s m�sok. Csepregen sok istenf�l� h�veket* Eszterh�zi Mikl�s, ki apostoli vall�s�t a r�maival sz�l�i akaratjok ellen elcser�lte vala, az Eszterh�zi P�l atyja, a templomban lev�gatott, sokakat a magas toronyb�l nyakra-f�re leh�nyatott. �gy cselekedett az �rsek, p�sp�k�k ki-ki a maga alattval� helys�gekben, kiv�lt a Csall�k�zben; ezeket k�vett�k a t�bb urak �s p�pista nemess�g, az �ld�z�sben nem akarv�n �k is restebbek s utols�k lenni.

M�g eddig a kir�lyi szabad v�rosokra kez�t senki nem merte vala vetni, minthogy azok �ppen csak a kir�lyt�l f�ggnek vala; de azoknak szabads�goknak megh�bor�t�s�ra is a r�gen keresett j� alkalmatoss�ggal 1670. esztend�kt�l fogva �lni kezd�nek; mert mid�n a n�metek az eg�sz orsz�gban a t�r�k ellen al� s fel hordoztatn�nak, �r�mest �lnek az alkalmatoss�ggal, az �rsek, p�sp�k�k �s a jesuit�k mell�jek adj�k magokat, �s azoknak seg�ts�gek �ltal minden�tt foglalj�k a templomokat, a papokat elkergetik, vagy t�ml�cekre rakj�k, a k�zn�pet a magok ceremoni�s isteni szolg�latjokra k�nyszer�tik, a szabad nemesekre quart�lyosokat osztanak, ad�t vetnek, hogy mindezek �ltal elnyomorodv�n a f�ld n�pe, a magok vall�sokra �ltalvihess�k. Ezeknek seg�ts�gek �ltal vasas n�metekt�l k�s�rtetv�n Sz�cs�ni Gy�rgy, a kalocsai �rsek Gy�rb�l, Kom�romb�l, �v�rb�l �s a k�r�lval� helys�gb�l, Kollonics Leopold n�met�jv�ri p�sp�k Posonyb�l, Pongr�cz J�nos v�ci p�sp�k Nagyszombatb�l, m�sok Patakr�l, Nagyb�ny�r�l, Tokajr�l, Szerencsr�l, M�dr�l, T�ly�r�l, Munk�csr�l, K�rm�cr�l, K�sm�rkr�l sat. Magyarorsz�gnak nagy r�sz�r�l az Isten besz�d�t hirdet� Krisztus szolg�it elpuszt�tott�k, n�melyeket meg�lv�n, n�melyeket N�metorsz�gba �s Erd�lybe siralmas sz�mkivet�sbe kergetv�n, ezek �ltal Szenic�n, Pukov�n, Turalyuk�n minden kedvez�s n�lk�l sok f�rfiat, asszonyt s gyermeket meg�ltenek, sokakat a templom ajtaj�ra felakasztottak, v�rosokat felgy�jtottak, amelyn�l nagyobb kegyetlens�get a pog�ny N�ro sem cselekedett.

Kom�romban* a kom�romi commendans Hofkirker Lajos �ltal Sz�ki J�nos az ekeli* ekkl�si�ban a Krisztusnak h�s�ges szolg�ja �s a kom�romi papnak �zvegye 1671. Szent Mih�ly hav�nak els� napj�n meg�lettek, a papot a k�r�l�tte forgol�d� j�suita, Diocletianusn�l is kegyetlenebb szentatya az h�h�rral megberetv�ltatta, azut�n forr� olvasztott �not �ntetett fej�re ezt mondv�n: „T�lts r� az � fej�re a szentolajt, mert m�lt� � ilyen dr�ga kenetre”, v�sznat viaszban �s k�nk�ben �s szurokban megm�rtv�n a mez�telen test�n meggy�jtotta, �s �gy s�t�gette, m�g �gy azt�n eg�szen is meg�gette, az asszonynak pedig fej�t v�tette. A t�r�kre ind�tott katon�k seg�ts�gek �ltal 1670. esztend�t�l fogva sok sz�z �rtatlanokat �ltenek meg, n�melyeknek fejeket v�tetv�n, n�melyeket felakasztatv�n, n�melyeket kar�ba vonatv�n, �s sok egy�b �ton-m�don e vil�gb�l kioltv�n. Ezek k�z�tt volt amaz nevezetes ember, Czegl�di Istv�n kassai praedicator, ki a szoros �restomban Kass�n esztend�n�l tov�bb tartatott, az honnan kiszabadulv�n Pozsonyba cit�ltatott, s mid�n odamenne �tj�ban a szombati hat�rban megholt, amint gyan�tott�k a kassai �restom�ban m�rget adtanak volt n�ki, melynek ereje fogyatta el �let�t. Ezek k�z�tt volt amaz h�res ifj� is Szuhai G�sp�r, aki Kass�n fogs�gba vettetv�n, minthogy idvess�ges vall�s�t semmi k�nyszer�t�s �s �g�retek �ltal meg nem tagad�, m�reggel kegyetlen�l meg�let�k. �gy j�ra Keczer Ambrus is. �gy amaz haza szabads�g�t oltalmaz� �tv�s J�nos, ki Szendr�n ny�rsba vonat�k; Bonis Ferencnek Posonyban feje v�tet�k. Ezek k�z� lehet sz�ml�lni ama jeles nemeseket, F�y L�szl�t, Sz�kely Andr�st, Csernel Gy�rgy�t, B�ncsik M�rtont, Nyikh�zi Istv�nt, kik Csehorsz�gban �r�k t�ml�cre vettettek. Ezek k�z�tt volt ama r�gi m�lt�s�gos gr�f Bocskai Istv�n, vall�s�hoz buzg� szerelm� �riember, aki sz�mkivet�sben Kolozsv�ron holt meg; de ki tudn� el�sz�ml�lni az �rtatlanul meg�letteket, kiknek csak puszta nevekb�l is nagy k�nyv teln�k?*

Nem �llapodott meg m�g itt ezeknek vakmer� sz�nd�kjok, b�tors�gok, hanem t�bbre is igyekeznek (ha Istennek is �gy tetszett volna), hogy eg�sz Magyarorsz�got vall�sokra t�r�ts�k, kapnak mindenfel�, de jobb alkalmatoss�g mag�t el� nem adta, mint n�mely p�pista f�uraknak, �gymint N�dasdy Ferencnek, Zr�nyi P�ternek, Frangep�n Orfeusnak p�rt�t�sek. Ennek alkalmatoss�g�val sok reformatus �riemberek, nemesek megfogatnak, Posonyba cit�ltatnak, j�sz�gokb�l kifosztatnak, magok �rtatlans�gokban b�zv�n ott megjelennek, �s az orsz�g t�rv�nye ellen ott megfogattatnak, t�rv�ny �tj�n nem persequ�ltatnak, hanem sokan k�z�l�k k�t esztendeig s tov�bb is �restomban tartatnak, azholott a sok k�lt�ssel majd mindenekb�l kifosztatnak, minden naponk�nt ott sokf�lek�ppen vex�ltattanak, n�ha k�nyszer�tettek vall�sok v�ltoztat�s�ra, abban semmire nem menv�n, k�z�r�soknak (reversalisoknak) ad�s�ra, melyben felfogj�k: 1. Kir�lyokhoz val� h�s�geket, noha erre eleit�l fogva k�szek voltanak. 2. Magok helys�gekben val� papjaiknak p�rtjokat nem fogj�k, s�t a mis�z� papokat is hogy ott tan�tsanak, megengedik, �s ha a Szentl�lek �ltal (amint sz�lnak vala) megvil�gos�ttatnak, magok is a r�mai vall�st k�vetni fogj�k; melyekre reversalist nem adv�n, azokat az urakat �s nemeseket, akiket kezekbe kaphattak vala, mindenekb�l kiford�tv�n, kegyetlen�l nyomorgatj�k vala.

A papok els�ben cit�ltatnak

M�g az uraknak �s a nemeseknek vex�jokat el nem v�gezt�k vala, hogy a papok �ld�ztet�s�hez kezd�nek. K�rnek az�rt �s nyernek is Leopoldus kir�lyt�l tehets�get �s szabads�got a rendk�v�l val� t�rv�nysz�keknek fel�ll�t�s�ra, av�gre, amint �k mondj�k vala, hogy kikeresn�k a rebelliseket, p�rt�t�ket. Egyet az�rt a posonyi papok �s v�rosbeliek elnyomor�t�s�ra �ll�t�nak fel Nagyszombatban, kett�t Posonyban a magyarorsz�gi ekkl�si�k elnyomor�ttat�sokra. Hogy pedig feltett v�res sz�nd�kjokat szerencs�sebben vihess�k v�ghez, nem cit�lj�k az eg�sz magyarorsz�gi papokat, hanem csak egyn�h�nyat, azokat is luther�nusokat, hogy megpr�b�lj�k, ezekkel mire mehetnek, s ha szerencs�vel j�rnak, a t�bbihez nagyobb rem�nys�ggel fogjanak.

�s minthogy a rebelli�nak sz�ne alatt az eg�sz religi�t el akart�k t�rleni, erre az � c�ljokra nagy munk�val �s ezer mesters�ggel gondoltanak ki ily h�rom punctumokat, melyeket a szeg�ny papok elejekbe vetn�nek; azok voltanak ezek: 1. hogy a reformatus �s lutheranus papok, az oskolamesterek, k�ntorok, tanul� de�kok, harangoz�k minden ekkl�siai �s oskolai szolg�latt�l a reformata �s augustana religi�ban elfogj�k magokat az�rt, hogy a k�vetkezend� sententi�nak v�tkekkel �rdemlett kem�nys�g�t elker�lhetn�k. �letek folytat�s�ban pedig szabn�k magokat m�s emberekhez az orsz�gban, b�kess�gben �lv�n, mindezekre fejek �s mindenek elveszt�sekkel k�telezn�k magokat kezek �r�sokkal �s pecs�tjekkel. 2. Avagy az orsz�gb�l magok sz�mkivet�sbe menn�nek, f�lv�n a k�vetkezend� sententi�t�l, adv�n arr�l pecs�tjekkel meger�s�ttetett k�z�r�sokat, hogy �nk�nt mennek el, tizen�t�d nap alatt pedig fejek �s mindeneknek elveszt�sek alatt az orsz�gb�l �s a kir�ly birodalma alatt val� tartom�nyokb�l elpusztulnak, a kir�lynak is ellens�gihez nem mennek. 3. Avagy amelyet �k is ink�bb k�v�nnak, a r�mai vall�sra �llan�nak. A k�t els�re ugyan nyilv�n k�nyszer�ttetnek vala, de legink�bb az utols�t akart�k, amint kitetszett egyneh�ny revers�lisoknak szomor� esetekb�l.

Hogy az�rt egy pr�b�t t�gyenek, cit�lnak egyn�h�nyat 1673-dik esztend�ben Szent Mih�ly hava huszon�t�dik napj�ra. Megjelennek harmincketten a feltett napra, kik k�z�l egy volt csak reformatus, a t�bbi augustanus papok. Ezeknek a kir�ly fiscusa �s Szelepcs�ni Gy�rgy, az esztergami �rsek eleve, vil�goss�g angyala �br�zatj�ban, sz�nakozva tan�csolj�k, hogy az Isten�rt a hal�los sententi�t fejekre ne v�rj�k, hanem amicsoda �ton-m�don lehet, igyekezz�k megtartani mind a magok s mind pedig a hozz�jok tartoz�knak �leteket. Mid�n a feljebb le�rt h�rom punctumokat eleikbe vetett�k volna, megijedv�n a k�vetkezend� hal�los sententi�t�l, noha �k szeg�nyek semmi v�tkeket nem tudn�k, semmi b�n�kr�l meg nem gy�zettek volna, a punctumoknak is �rtelmeket j�l �ltal nem l�tn�k, a b�r�knak ijeszt�sek �s �g�retek �ltal arra v�tettek, hogy egy r�sze hivatal�t eltagadv�n felfogadn�, hogy soha az ekkl�si�ban val� szolg�latot nem gyakorlan�. M�s r�sze mintha ugyan b�n�r�l t�rv�nyesen meggy�zetett volna, revers�list �d mag�r�l, hogy �nk�nt val� sz�mkivet�sbe m�gyen. Ezek a gy�lekezetet �s a ny�jat, azholott Isten �r�ll�kul tette vala, a k�vetkezend� szenved�seknek f�st�t l�tv�n, megrettenv�n elhagyj�k m�sok nem kev�s botr�nkoz�sokra, �s �gy Isten, lelkekism�reti �s ekkl�si�ik ellen v�tv�n, magokat s nemzeteket elt�r�lhetetlen mocskokkal, v�tkekkel megmocskol�k. Exiliumba mene a reformatus is, egyed�l nem tudv�n mit cselekedj�k ennyi hit�ben t�ntorg� emberek k�z�tt. Egy, vall�s�t elhagyatv�n, a r�mai ceremont�s vall�sra �llott.

A papok m�sodszor cit�ltatnak

Minekut�na az �ld�z�k ezekben a magok lelkeket �s ekkl�si�jokat keservesen megh�bor�t� szeg�ny emberekben feltett c�ljokat el�rt�k volna, nemsok�ra, �gymint 1674. febru�riusban k�z�ns�gesen minden helyekb�l cit�lj�k a papokat, oskolamestereket, tanul� de�kokat, k�ntorokat, harangoz�kat, m�g azokat is, akiket ennek el�tte ekkl�si�jokb�l kikergettek volt Posonyban a Szelepcs�ni Gy�rgy esztergomi �rsek pecs�tj�vel s level�vel, aki akkor, meghalv�n az orsz�g palatinusa, annak tisztit administr�lja vala, a Majl�t Mikl�s kir�ly fiscusa k�r�s�re 1674. 5 martiusra.

Sokan, akik a t�r�k birodalma alatt val� helys�gekben voltanak, megtiltattak, hogy arra az �t�letre el� ne �lljanak. S�t m�g az eg�sz Borsod v�rmegy�ben val� papokat is a cs�sz�rnak Kass�n l�v� Sp�nk nev� gener�lisa* ett�l a citati�nak terh�t�l felszabad�totta, nem engedv�n, hogy megjelenjenek. Sokan ism�t j�l tudv�n az �ld�z�knek csal�rds�gaikat, mint akik m�sszor is azt pr�b�lt�k volt, hogy haz�jokb�l elfutottak, vagy magokat elrejtett�k. Mikor ezek cit�ltattak volna, Sz�cseni Gy�rgy gy�ri p�sp�ket k�rdett�k az udvar�ban lev� f�emberek: mit akarn�nak a sok papoknak citati�jokkal, kiknek nagyobb r�sz�nt magok is tudn�k, hogy �rtatlanok? azt felelte: Magyarorsz�gban az evang�likusoknak olyan k�telet fontunk, melyet ha a nyakokba r�nthatunk, soha t�bbsz�r az evang�liumi vall�s l�b�ra nem �ll, ha pedig azt nem cselekedhetj�k, csak magunknak szerz�nk bajt.

J�llehet ennek a t�rv�nysz�knek minden rendi a szemes �s vigy�z� emberek el�tt gyan�s volna, amely csak arra n�z vala, hogy az ekklesi�knak szabads�g�t felforgatn�, �s amely er�szakoss�gok eddig v�ghezvitettek, azokat elsz�neln�, pal�stoln�, mindaz�ltal megjelennek sokan, n�melyek hamar�bb, m�sok k�s�bbre Posonyba. Akik megjelentenek, t�bben voltanak k�tsz�z�tvenn�l, kik k�z�l reformatusok voltanak �tvenheten; a t�bbi mind augustanusok; kiknek micsoda kimenetel�k l�tt, kitetszik a k�vetkezend�kb�l.

Vajon pedig, akik megjelentenek, Istenre b�zv�n az � �rtatlan �gyeket, erre a citati�ra Posonyba, azhol a b�r�k az ekkl�siai �s politikai renden lev� p�pista emberekb�l �llottak, �s az evang�liomi tudom�nynak megesk�tt ellens�gi voltanak, j�l cselekedt�k-e vagy rosszul. �s vajon ezzel haszn�ltak-e t�bbet, vagy azzal �rtottak volna t�bbet az ekkl�si�knak, ha meghallv�n a citati�t, mind elfutottak volna? Ezt meg�t�lheti ak�rki, ha j�zanon gondolkodik r�la. �gy hiszem, hogy aki ez �rtatlan �gyet val�ban megtekinti, �s az �ld�z�knek is �rtalmas csal�rds�gokat �szreveszi, ezeknek cselekedeteket �r�k eml�kezetre dics�retes dolognak tartj�k, mert valamik�ppen ebben a casusban n�melyek elfutv�n az ekkl�si�knak s lelkeknek is k�rt nem tettek, minthogy m�sok azoknak szem�lyekben is a Krisztusnak igazs�g�t oltalmazz�k vala; �gy mind elfutni, az ekkl�si�nak ily nagy veszedelm�ben, k�ros, nem szabados, s gyal�zatos dolog is l�tt volna.

1. Mert itt noha k�lt�tt sz�n alatt az Istennek �s a Krisztusnak �gye h�borgattatott, mely mell�l el�llani, �s azt nem oltalmazni v�tkes dolog lett volna.

2. Mert az ekkl�si�nak k�vetkez� veszedelmesebb �llapotja megk�v�nta, hogy ott megjelenjenek, ugyanis ha mind elfutottak volna, lett volna alkalmatoss�gok az �ld�z�knek, hogy a mis�z�ket az elhagyott ekkl�si�kba b�vigy�k. A reformatusok a magok leveleikbe, melyeket az � fogoly papjaihoz Neapolisba a g�ly�kra k�ld�ttenek, bizonys�got tesznek vala arr�l, hogy azoknak nyomor�s�gok �ltal nekik engedtetett valami kis nyugalom; �s most b�kess�ges t�r�sekkel s szenved�sekkel jobban tan�tj�k �ket, mint r�gen, mikor pr�dik�llan�nak.

3. Mert ha mind elfutottanak volna, ha oly tiszt�k lettek volna is a rebelli�t�l, mint a f�nyes nap, oly �rtatlanok, mint a mennyei szent angyalok, m�gis okot vettek volna re�, hogy az eg�sz vil�g el�tt p�rt�t�ssel v�dolj�k, ez okb�l, hogy egy sem jelent meg.

4. Mert ezt tan�csolt�k az okos politicusok is, k�rt�k erre az ekkl�si�k is.

5. Mert feddhetetlen vall�sokat ezzel is igaznak lenni megbizony�tott�k, mely a magistratushoz val� engedelmess�get parancsolja.

Hogy pedig a cit�ti� ut�n s a papok megjelen�sek ut�n lenne valami t�rv�nyes processus szer�nt, n�melyeket megsz�l�ttatnak (kik k�z�l vala S�lyei Istv�n is, a p�pai pap �s a k�rny�l lev� helys�gnek p�sp�kje), acti�t vagy v�dat �ratnak a fiscus procuratora, Majl�t Mikl�s �ltal; melyet m�r r�gen koholtanak volt, melynek summ�ja ez: Hogy a t�rv�nybe id�zett papok mindny�jan h�trahagyv�n az Istennek �s az embereknek szerelm�t �s f�lelm�t, az eg�sz p�pistas�got �s �gy a kir�lyt is b�lv�nyim�d�nak ki�ltott�k a pr�dik�l�sz�kb�l; a boldogs�gos szent Sz�zet, a megholt szenteket �s a Krisztusnak k�pjeit k�romlott�k; a venerabile sacramentumot megtapodt�k; a rebelliseket �s a kir�ly ellens�geit tan�ccsal, p�nzzel, eles�ggel seg�tett�k; a t�r�k�knek Magyarorsz�g megv�tel�re utat nyitottak. Az�rt k�v�nja a procurator, hogy mind a t�rv�nybe id�zettek, mind kik az Istent �s a kir�lyt megb�ntott�k, fejeket �s mindeneket elveszess�k az orsz�g articulusi szer�nt. Ennek a t�rv�nyes sz�knek a processus�r�l �s rendir�l azt jegyezd meg. Mikor elolvastatn�k ez a v�d, akkor csak S�lyei Istv�n �t�d- vagy hatodmag�val sz�l�tatott meg; mindaz�ltal a v�dnak csak egy cikkely�t is vagy ellene, vagy t�rsai ellen semmi bizonys�ggal meg nem bizony�totta. A t�bb atyafiakat pedig akkor sz�l�totta meg a procurator, mikor m�r minden egybenf�z�tt allegati�jit elv�gezte volna, a sententi�nak kimond�sa el�tt harmadik nappal. Sokakat meg sem sz�l�thatnak vala, mert neveket sem tudt�k, a b�r�k catalogusokban sem val�nak, hanem magok mondj�k vala meg a procuratornak neveket, hogy megsz�l�thassa. Azok ellen, kik martiusnak �t�d napja ut�n sz�l�tattak meg, semmi nem alleg�ltatott, mindazon�ltal a t�bbivel egy sententia al� rekesztettek.

Elv�geztetv�n az actio vagy a v�d, parancsolj�k S�lyei Istv�nnak, hogy sz�ljon; mit felel e v�dra, k�rdik a b�r�k. Aki monda: nem akar ugyan� az � kegyelmes kir�ly�val perlekedni, mindazon�ltal, minthogy a kir�ly szolg�it�l olyan v�tkekkel v�doltatik, amelyek ha �gy voln�nak, ak�rmi nagy b�ntet�sre is m�lt� volna, az�rt k�teless�g�ben j�r� dolognak tartja, hogy a maga becs�let�t oltalmazza. Ami a v�dat, accusati�t illeti, az semmi r�szben az � szem�ly�re nem esik, ha valakinek ellene vagyon valami praetensi�ja, sz�ks�ges, hogy az hiteles j� bizonys�gokkal �lljon el�, hogy olyannak megmutogatathass�k, amicsod�snak v�doltatik. Monda tov�bb�: n�ki a fej�n�l �s az �let�n�l semmi kevesebb nincsen, az pedig vagyon a b�r�k hatalm�ban; ha az�rt valami ellene, amivel v�doltatik megpr�b�ltatik, �r�mest elszenvedi a megmondott b�ntet�st. K�rdik a b�r�k, hogy feleli ezt juridice t�rv�ny �tja szer�nt-e vagy nem? Kiknek felel S�lyei Istv�n: nem tudja �, hogy veszik a b�r�k, t�rv�ny �tja szer�nt-e vagy nem? De � a maga ments�g�re m�sk�nt nem felel, valam�g nem l�tja, hogy a v�dakat hiteles bizonys�gokkal megbizony�tj�k. Akkor megsz�lal az �rsek: Ha akarsz, �gymond, juridice megfelelni, sz�ks�ges, hogy procuratorokat k�rj a fels�ges sz�kt�l (�gy h�vj�k vala ezt a t�rv�nysz�ket). Felel S�lyei Istv�n, n�ki nincs sz�ks�ge procuratorokra, mert az igazs�g kev�s sz�ban �ll, nincs sz�ks�ge a procuratorok hosszas veszeked�sekre. De akaratjok ellen is procur�torokat adnak n�kik, k�ri azt�n, engedj�k meg h�t, hogy had l�gyen procur�tora Keczeri S�muel Posonyban lakos ember, �s ism�t egy p�pai nemesember. A posonyi emberr�l azt feleli az �rsek, hogy annak Posonyban nem szabad senki �gy�t felv�llalni. A p�pair�l pedig k�rdi, h�t az Posonyban vagyon-e? mit akar, tal�n a papok causajokat akarja oltalmazni? Tal�n m�g nem tanult a b�tyja p�ld�j�n? Tal�n nem tudja, hogy aki ezeknek a t�rv�nybe id�ztetteknek �gyeket felfogja, az is szint�n olyan rebellisnek tartatik, mint ezek? N�z vala pedig ez p�pai nemesembernek arra a b�tyj�ra, akit a vall�s�rt Posonyban esztendeig tartatott vala �restomban ezel�tt nem sokkal. Megengedi v�gre, hogy el��lljon a p�pai nemesember; de a jeles ember el� nem mer �llani, s�t a sz�ll�s�r�l sem mer kimenni ez �rtatlan �gynek oltalmaz�s�ra, hanem onnan tan�tgatott m�sokat, mik�ppen oltalmazz�k azt. Ny�r m�s procuratorokat, Szendrei Nagy Ferencet, Heussler Ferdin�nd Menyh�rtot, kik a kir�ly procurator�nak minden allegati�ira �gy megfeleltek, hogy noha igen ki�ltoz� �regember volna, de csakhamar bedug�k m�gis a sz�j�t, mikor m�g egy procuratort, Szalontai Istv�nt k�rn�k a m�s kett� mell�, megenged�k, de mondj�k vala a b�r�k hallhat�s sz�val: „Legyen annyi proturatortok, amennyit akartok; de ha sz�z l�szen is, azt bizony v�ghez nem viszitek, hogy el ne nyomattassatok.” A kir�ly procuratora, noha r�gi ravasz ki�b�l� ember volna, de m�gis gyakorta �gy megszor�tott�k a papok procuratorai, hogy semmit sem tudott felelni, olyankor Kollonics �s P�lfi Tam�s, kik b�r�k val�nak, c�dul�csk�ra �rv�n valami feleletecsk�t, mindenek szemek l�tt�ra �gy k�ld�zik vala n�kie, s �gy seg�tik vala; �gyhogy ott a b�r�k n�ha v�dl�k, n�ha bizonys�gok s n�ha panaszl�k val�nak.

N�ha azokkal a bizonys�gokkal oltalmazz�k vala magokat a papok procur�tori, amelyeket ellenek hoztanak m�sok el�; tudniillik: nem kell a rebelli�t azokra fogni, akik arr�l nem is gondolkodhatnak; mert a rebelli�nak minden f�szke a p�pist�kn�l rakatott, nevezetesen eredett a m�r megholt Lippai Gy�rgy �rsekt�l. A procucatorok allegati�ik a Szelepcs�ni Gy�rgy �rsek parancsolatj�ra elt�r�ltetnek. Protest�lnak a papok procuratori. Mi sz�ks�g, hogy a t�rv�nynek sz�ne alatt elnyomj�k az �rtatlanokat? Mi�rt t�rlik el az � allegati�ikat? Hiszen ha �gy van a dolog, csak mondj�k ki a sententi�t. �s mid�n k�nyszer�ten�k, hogy pr�b�lj�k meg, amivel v�daskodnak, monda Kolonics: „Meglesz, meg. Hiszen ti az els� t�rv�nysz�ken az els� cit�ti� alkalmatoss�g�val mind meggy�zettettetek, mikor azok, kik n�latokn�l okosabbak s b�lcsebbek voltak, megvallott�k, hogy �k rebellisek, de vajon mit nyertek v�le, hogy a ti uratokkal szembesz�llatok.” Mond Szelepcs�ni: Szorosan meg kell tartani a t�rv�nyt, de afel�l nem engedi, hogy amiket az el�bb elt�rletett, �j�lag fel�rj�k. Gyakran k�nyszer�tik a papok procuratori, amit el�hoznak, nevezz�k ki a szem�lyt ki ellen, az hely�t, id�t, mit mikor cselekedett, mert m�sk�ppen sententi�t arr�l a b�r�k �s �t�letet nem tehetnek; de azt nem cselekszik, hanem az unalomig k�n�lj�k a reversion�lisnak subscripti�j�val. Ottan-ottan mondj�k, hogy nincsen m�s �t �s m�d, mely �ltal elker�lj�k a hal�lt, t�ml�cet �s a hal�ln�l is keservesebb gyal�zatot, g�ly�kat, hanem ha megal�zz�k magokat, v�tkeket megvallj�k, �s kegyelmet k�rnek, ennek pedig bizonys�g�ra pecs�tekkel meger�s�tett kezek �r�s�t adj�k. Ezek oly b�lcs b�r�k val�nak, hogy a puszta v�dra mindj�rt l�tt�k, mi k�vetkezik a t�rv�nybe id�zett szem�lyekre, holott a j� b�r�k a magok ments�gekre el�hozott feleleteket, okokat szokt�k megh�nyni-vetni, s �gy deliber�lnak, v�geznek. De �gy cselekesznek azok, akik a vall�sb�l sz�rmazott gy�l�ls�g miatt igazat l�tni nem akarnak, hanem ami nekik tetszik, azt cselekszik.

Nem el�g vala a t�rv�nynek rendiben a kir�ly ki�ltoz� procuratora �ltal �ket ijeszteni a subscripti�ra, hanem mind magok az assessorok s mind m�s erre alattomban megfogadott szem�lyek sz�pen �s r�tul arra er�ltetik vala. Nem sz�gyellte ezt sokszor maga is az �rsek, mind k�z�ns�ges, mind mag�nyos helyen, n�kik igen nagy atyai indulattal javallani, azt mondv�n: „Ne sz�llj perbe a te szolg�ddal, irgalmass�got k�v�nok, nem �t�letet. Ma atya vagyok, de holnap kem�ny b�r�.” Nem restellte sokszor besz�leni a hit �gazatir�l, �s arra inteni azut�n, hogy adj�k kezek �r�s�t. M�sok is ezt a szent munk�t igen v�ghezvitt�k, mint Zicsi, Sz�cs�ni, Majtini a kir�ly person�lisa. Gil�nyi J�nos mag�hoz h�vatv�n sokszor a papok k�z�l, �gy javallotta azt. �gy Forg�cs �d�m �sszegy�jtv�n majd mind a magyar papokat, hosszas besz�ddel javallotta az h�rom punctumok k�z�l valamelyiknek elv�laszt�s�t �s subscripti�j�t, de mikor err�l besz�lett, Sennyei Istv�n somogyi p�sp�k az oldalkamar�ban hallgatta, mert n�ki sem hittek a p�sp�k�k, hogy h�ven j�rna el benne. Ez volt martiusnak 6-ik napj�n, az orati�nak summ�ja ez vala: „Mely igen nagy v�tek a szolg�nak az � ura ellen t�madni, nyilv�n vagyon csak azoknak a magyaroknak p�ld�jokb�l is, kik a kir�lyt akarv�n megh�bor�tani, m�r mind elvesztek. �n ugyan �gy gondolom, hogy senki kegyelmetek k�z�l azokkal egyet nem �rtett; mindazon�ltal minthogy igen nagy gyan� vagyon, amely szer�nt akarja a fels�ges kir�ly, hogy senki k�z�letek a maga hivatal�t ne gyakorolja, �nel�ttem forgatv�n a t�rv�nynek szomor� kimenetel�t, igen javallom, hogy m�sk�ppen venn�k annak elejit, k�vetn�k az els�ben cit�ltatott papoknak p�ld�it, kik subscrib�ltak. Mikor azt�n a fels�ges kir�lynak tetszen�k, gyakorolhatn�k ism�t a magok hivatalokat, de most azt a nagy gyan� miatt gyakorolni �ppen lehetetlen.”

Erre a hosszas orati�ra a t�bb tiszt, atyafiak egyez�sekb�l felel Miskolczi Mih�ly. Els�ben is megk�sz�ni, hogy �ket er�sen sz�nja, �s ell�tv�n a k�vetkezend� gonoszt �ket inten�. De ami �tet illetje, � arra nem mehet, hogy amely b�ntet�st semmi r�szben nem �rdemlett, azt v�lassza mag�nak, vagy hivatal�t megtagadv�n, vagy sz�mkivet�sbe menv�n. Ha pedig semmi v�tke nem l�v�n, megb�ntetik, � arr�l nem tehet, b�zik �rtatlans�g�hoz, ami rajta esik, k�nytelen v�le, hogy elszenvedje. Mikor pedig intett volna, hogy � ezt csak a maga k�p�ben felelte, k�ri �ket Forg�cs egyenk�nt, ha �gy �rtenek-e �k is? Felelnek mindny�jan: �k azt nem cselekedhetik, hogy semmi b�n�ket nem tudv�n b�ntet�st v�lasszanak magoknak. Hallv�n Forg�cs ezeknek feleleteket monda: „Ti l�ss�tok, de annyi hajsz�l fejeteken nincsen, amennyiszer megb�nj�tok, hogy tan�csomnak nem engedtetek.” �gy elbocs�tja ugyan �ket, de nem nyugszik, hanem sok �zben J�noki G�sp�rt, Gyurki G�bort �s P�lt ez okon sz�ll�sokra k�ld�zi ijesztv�n �ket. Hasonl�k�ppen az � udvari kapit�nyj�t, Hofm�r Gy�rgy�t sokszor k�ld�zi hozz�jok, s maga is, azhol re�jok akadott, �ket inteni meg nem sz�nt. Ezekhez j�rultak a j�suit�k �s az assessoroknak udvari szolg�i, kik k�z�l n�melyek a reversionalist sz�p�tett�k, n�melyek javallott�k, hogy inst�ljanak, hadd szakadjon f�lbe a t�rv�ny, n�melyek, hogy fussanak el, ne v�rj�k fej�kre a veszedelmet. Azzal is arra n�zett Kollonics, hogy a p�pai �s veszpr�mi papokat S�lyei Istv�nt �s B�torkeszi Istv�nt �rest�lja, �s addig el ne bocs�ssa, m�g ezek �r�s�val nem k�telezt�k magokat, hogy Posonyb�l az � h�re n�lk�l el nem mennek.

De hogy az � v�djokra visszat�rj�nk: ami az els�t illeti, soha egy papr�l sem bizony�thatj�k meg azt, hogy a p�pista urakat s a kir�lyt is nyilv�n �s egyenesen b�lv�nyim�d�nak mondott�k volna. Ha pedig csak k�vetkez�sk�ppen akarj�k azt kihozni az � tudom�nyokb�l p�ld�nak ok��rt a reformatusoknak sententi�jokb�l: a p�pist�k b�lv�nyim�d�k, teh�t a kir�ly is, mert p�pista, �gy nemcsak a magyarorsz�gi, hanem a n�metorsz�gi �s m�s orsz�gbeli papokat is v�dolhatj�k azzal, hogy azok mind rebellisek, mert azoknak is ez sententi�jok. Ami a m�sikat illeti: nemhogy a boldogs�gos Sz�zet �s a megholt szenteket k�romoln�k, s�t azokr�l tisztess�gesen eml�keznek, �s azoknak j� cselekedetiket ser�nyen k�vetik. Azokat ugyan isteni tisztelettel nem illetik, de nem is k�romolj�k, hanem az isteni besz�d szer�nt sz�lnak r�lok, mid�n az a materia fordul el�; amik�ppen cselekszik az eg�sz evang�liom vil�g�n�l j�r� ekkl�sia minden helyeken; itt is h�t csak azzal v�dolj�k �ket, amivel minden reformatust ak�rmicsoda helyeken lehet v�dolni. De nyilv�n vagyon a m�r e vil�gon, hogy ezeket nem a rebelli��rt, hanem religi��rt cselekszik, mert m�sk�ppen ennek a v�dnak helye nem volna. Ami illeti az � sacramentumoknak megtapodtat�s�t, nem v�doltak azzal senkit a jelenval�k k�z�l, hanem csak azt mondott�k, hogy cselekedte azt egy lutheranus pap Szebenben, hogy ez az osty�t ki tal�lta tasz�tani a mis�z� pap kez�b�l, de az ezekre nem tartozik, akik itt megjelentek, s azt nem cselekedt�k; annakfelette hiszen nem is szents�gt�r�s�rt cit�lt�k a papokat, hanem rebelli��rt.

Ami n�z a negyedikre, hogy az orsz�g h�borgat�kkal, rebellisekkel egyet�rtettenek, a t�r�knek eladj�k az orsz�got? Meg kellene ezt pr�b�lni. Nem el�g az emberre fogni csak valami v�tket, hanem meg is kell azt pr�b�lni, mert m�sk�ppen �gy minden �rtatlan b�n�ss� t�tethetik; ebbe pedig mint s�lt bel� a kir�ly procuratora, kitetszik az � allegati�ib�l, mely valaha m�g vil�g el�be ki fog ad�dni. Egy sz�val sem v�dolhatt�k a papokat, amelyekb�l azoknak procur�torok sz�pen �ket ki nem menthett�k volna. Ennekfelette a Foederatum Belgium b�csi residense Brunigh (Bruininx) van Hammel Gerard*, kinek dics�rete l�gyen �r�k eml�kezetben, 1675-ben ezeknek �rtatlans�gokat hathat�san a b�csi udvarnak megmutogatta. Hogy az eg�sz vil�g el�tt s az ezut�n k�vetkezend� el�tt is nyilv�nval� legyen ez t�rv�nybe id�zetteknek �rtatlans�gok, �s hogy a k�lt�tt rebelli�nak sz�ne alatt a Krisztusnak �gy�t akart�k elnyomni az �ld�z�k, megmutatom azt ellene mondhatatlan er�ss�gekkel:

1. Kitetszik �rtatlans�gok a bizonys�goknak nem l�tekb�l, mert csak egyet nem �ll�thattak el�, aki vagy p�rt�t�ssel vagy a t�r�k�kkel val� cimbor�l�d�ssal �ket v�dolhatta volna. K�rem a paph�borgat� buzg� �ld�z�ket, ha az Isten, angyalok �s az emberek el�tt igaz lelkek esm�reti szer�nt akarnak sz�lni, nevezzenek ki b�r csak egy bizonys�got, amellyel a t�rv�nybe id�ztettek k�z�l valamelyik vagy rebellisnek, vagy olyannak, amint praetend�lj�k lenni megbizony�ttass�k, noha k�t vagy h�rom tan�nak sz�j�b�l er�s az igazs�g, de �k nevezzenek b�r csak egyet. Nagy er�ss�get keresnek vala �gy r�gen meghalt Vitny�di Istv�n lutheranus f�embernek level�ben, melyben mondj�k vala, hogy �rt Bethlen Mikl�shoz Erd�lybe �s Keczer Ambrushoz, hogy ott az evangelicus papok k�szek arra, hogy az � hallgat�ikat a k�z�ns�ges szabads�gnak oltalmaz�s�nak sz�ne alatt a kir�ly ellen felt�massz�k, s �k is legyenek k�szen. Ez lev�l �rtelm�t valami csud�s bet�kb�l tal�lt�k volna ki. De ez csak k�lt�tt lev�l volt, mert amint magok megvallj�k, hogy nagy summa p�nz�n fogadtak egy ifjat, aki azt a titkos bet�kkel vagy cifr�kkal �rott levelet Erd�lyb�l visszahozn�; azhonnan akinek esze vagyon, meg�t�lheti, hogy az oly gonosz ember j� fizet�s�rt k�lthetett olyan levelet. Mi�rt nem neveztek ki vagy egyet a papok k�z�l, ki Vitny�divel bar�tkozott, sz�vetkezett, vagy level�t vette volna? De sokan azt sem tudt�k, am�g Posonyban nem hallott�k, �lt-e Vitny�di valaha e vil�gon vagy sem. H�t mikor Heussler Ferdinand, a papok procuratora tizenegy er�s argumentumokkal mutogatn� azt k�lt�tt lev�lnek lenni, mi�rt nem felelt egyebet a kir�ly procuratora e tr�f�s besz�dn�l: „Jaj! igen benn sz�ntasz, f�lek, hogy ki nem h�zhad az ek�det”; mellyel csak azt akarta mondani, hogy nem mag�t�l gondolta azokat az er�ss�geket: �t�lje meg m�r ak�rki, vajon ezen k�lt�tt lev�lben vagyon-e annyi bizony�t�sra val� er�, hogy annak a bizony�t�s�ra az orsz�gban lev� papokat, oskolamestereket k�rhoztass�k, kiv�lt holt ember level�re. Megfelelt erre a lev�lre Bethlen Mikl�s* akkor fontosan.
Amiket a kir�ly procuratora e k�v�l el�hordott, azok nevets�gre m�lt�k, p�ld�nak ok��rt, hogy n�hol �tsz�z papok egybegy�ltenek, �s arr�l gondolkoztanak, hogy vegy�k meg B�cset. Holott �tvenen sem voltanak, Szilv�gy nev� faluban, Sopron mellett l�v�n partialis gy�l�sek holmi ekkl�siai dolgok ir�nt, az orsz�g t�rv�nye pedig megengedi a synodusgy�l�st is minden esztend�ben az orsz�g megmarad�s�ra minden religi�nak. Ism�t, hogy P�p�n a tanul� gyermekek dobbal, z�szl�val a mez�re szerd�n, szombaton kimentenek j�tsz�dni, ezt a kir�lyi procurator �gy magyar�zza vala, mintha a rebelliseknek mentek volna elejekbe �rvendezve; amelyet sz�gyen volt megeml�teni is.

2. M�sodik argumentum.

A rebelliseknek, haz�t megh�bor�t�knak, kiv�lt sokan l�v�n, azok k�z�l mindennek �leteket meg nem engedik, csak az�rt: ha hivatal�t eltagadja, vagy sz�mkivet�sre k�telezi mag�t, keze �r�s�val b�n�t megvallv�n, vagy v�ltoztatja vall�s�t; ezek a t�rv�nynek kem�nys�g�t meg nem l�gy�tj�k, kiv�lt mikor kir�ly, orsz�g ellen vagyon a v�tek, minem� a p�rt�t�s. A papoknak pedig nemcsak �leteket akart�k meghagyni, kiv�lt ha vall�sokat v�ltoztatn�nak, hanem m�g sok aj�nd�kok, p�nzek �s hivatalok, j� k�v�rek �g�rtetnek vala. Innen nyilv�n vagyon, hogy hamisan k�rhoztatt�k �ket. H�t a p�rt�t� p�pista urak, az�rt, hogy p�pist�k voltak, mi�rt �lettek meg.

3. Argumentum.

Nem a volt a praelatusoknak c�ljok, hogy a rebelli�t b�ntess�k meg, hanem hogy a rebelli� sz�ne alatt elt�r�lj�k a religi�t, ha az Istennek kegyelme a papokat meg nem er�s�tette volna, �s subscrib�ltak volna. Mire val� l�tt volna azoknak a punctumoknak oly er�szakosan subscripti�jokra val� k�nyszer�t�s? hogy az ellenkez�k eddig er�szakkal is el nem nyomhatv�n az ekkl�si�nak szabads�g�t, m�rmost ha a t�rv�nybe id�ztetett szem�lyek, kik az ekkl�si�knak mintegy fejei, subscrib�ln�nak, a Krisztus ekkl�si�j�t, a magok ny�jokat hitetlen�l elhagyj�k, �s mint hitv�ny b�resek a farkasoknak �ltaladn�k, �s Magyarorsz�got, mely eddig szabados volt, az ausztriai h�znak �r�k�s�nek vallan�k. Mert ezek a ragadoz� farkasok �gy bocs�ttattak az �r ny�j�ra, nem impedi�ltatv�n att�l, akinek ez tiszt�ben �s hatalm�ban volt, hogy a magyarorsz�gi f�embereket, nemeseket, papokat sok vex�l�sok �s nyomorgat�sok ut�n arra vegy�k, hogy recognitionalist, kezek �r�s�t adj�k r�la pecs�tjekkel meger�s�tve, hogy �k rebellisek, h�bor�s�gind�t�k, noha ez ellenek soha meg nem pr�b�ltatott volna is. Innen ha erre mehettek volna, l�ttatnak vala magoknak alkalmatoss�got venni, ezut�n privilegiomaikkal is nem �lhettek volna, �s elnyomattat�sokr�l m�lt�n nem panaszolkodhattanak volna, mid�n magok �nk�nt vallott�k volna magokat rebelliseknek, �s �gy lemondottak volna minden bels� �s k�ls� szabads�gokat, b�kess�geket er�s�t� privilegiomokr�l.

4. Argumentum.

A haza fiai a t�rv�nybe id�ztetteknek �rtatlans�gokr�l mind attest�ltanak nemcsak az evangelicusok, hanem m�g a p�pist�k is. J�ra Istv�n, a p�pai ekkl�si�nak nagy persecutora keresett volt holmi hamis bizonys�gokat az extraordinarium iudicium meger�s�t�s�re; melyekkel ugyan senkit felett�bb meg nem s�rtett, de minthogy tudt�k hamis �ton-m�don szerzett tan�knak lenni, a Forg�cs �d�m parancsolatj�ra �jabb inquisiti� l�szen, s majd mindny�jan meghamis�tott�k J�ra Istv�nt, hogy az � nevek alatt olyanokkal bizony�t, amelyekr�l �k nem sz�lottanak, ezek pedig nagyobb r�sz�n p�pist�k voltanak, �s ekk�ppen bizonys�got tehenek a papok �rtatlans�gokr�l. K�rtenek id�t a papok procuratori, hogy a J�ra Istv�n hamisan k�lt tan�bizonys�gait jobban meghamis�ts�k, refut�lj�k, de id�t n�kik nem adtak. Forg�cs �d�m, mikor javallan� a subscripti�t, hosszas orati�val elmond�, hogy � nem hiszi, hogy egy is k�z�l�k a rebellisekkel egyet�rtett volna, noha ez ott b�r� volna. �gy Zicsi Istv�n, ez is assessor, ezt megvallotta. Ide j�rul ez is, hogy maguk ennek az �ld�z�snek f�r�i �s farag�i, mikor sem k�r�sekre, nem parancsolatjokra subscrib�lni nem akarn�nak, a papoknak nem a rebelli�t, hanem a vakmer� engedetlens�get h�nyj�k vala szem�kre, hogy nagy f�embereknek, praelatusoknak int�seiket meg nem fogadn�k, s nem is egy�b�rt vetett�k a t�ml�cre, hanem az�rt az �llhatatoss�g�rt, amelyet az ellenkez�k vakmer�s�gnek neveznek vala, hogy az � reversion�lisokat megvetett�k �llhatatosan.