//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. KUYPER ÁBRAHÁM 1922 A Kálvinizmus lényege. Bp
- Dr. KUYPER ÁBRAHÁM 1922 A Kálvinizmus lényege. Bp : ELSŐ FELOLVASÁS.
A kálvinizmus és a történelem. 1. Jegyzet 01-26.

ELSŐ FELOLVASÁS.
A kálvinizmus és a történelem. 1. Jegyzet 01-26.


ELSŐ FELOLVASÁS.

A kálvinizmus és a történelem.

Tisztelt hallgatóim!

Aki az európai kontinensről átjőve, az új világban partra száll, érzi, hogy mint a zsoltáríró mondja: "a gondolatok megsokasodnak." A háta mögött maradt életet az itt gyorsan hömpölygő életfolyam zúgó áradatával összehasonlítva, amaz oly lassú, korlátolt, csaknem megdermedtnek tűnik föl. Látja, hogy az emberi életnek olyan képességei bontakoztak itt ki, amilyeneket az óvilág még nem, vagy legalábbis arra a mértékre ki nem fejleszthetett. Észreveszi, hogy minden, amit eddig feltárt, csak még egy gazdagabb virágzásnak próféciája. Longfellow "Excelsior"-ját [1] csak itt, Amerika földjén érthetjük meg igazán. Nemhogy tán feledni tudnám azt az előnyt, mit az óvilág némely tekintetben még nyújthat. Aki Európából ide átjön, öregebbnek, de históriailag erősebben formált, fokozatilag hátramaradottabb, de érettebb élet hordozójának érzi magát. Emitt az élet még a tavasznak pazar gazdagsága, amott Európában már inkább az ősznek érettsége. De bár az élet kocsija gyorsabban gördül is itt s bár tőlünk már egy messzi távolban fekvő állomásig értek is el önök, mégis mindketten érezzük, hogy az életnek egy és ugyanazon fajtája az, amit itt és amott átélünk. Az emberiségnek egy és ugyanazon életárama az, mi Ázsiából Európába hatott, onnan a Levantén keresztül nyugatra nyomult, és most már Amerikában ismét keletről nyugatra áradt át. A zavartalan fejlődésben előrehatolt egy- és ugyanazon emberi élet emellett még önökre és reám nézve szorosabb értelemben véve is azonos eredetű. Hiszen ugyanazon Európából, hova minket életünk sorsa köt, hajóztak át önök is ide, tehát a mi testünkből való testnek, a mi vérünkből való vérnek mondhatjuk önöket. Az önök csodálatos életének történeti folyamatát a vén Európában és különösen a kicsiny Hollandiában folyton figyelik.

De mégis több az, ami a külső nagy különbözőségek mellett is, minket összaköt. Életünk fejlődésénél szentebb előttünk életünk nemessége. Ez a nemesség pedig önökre is, reánk nézve is a keresztyén névben rejlik. A keresztyén elem a mi szent atyai örökségünk. Az emberi élet újjászületése nem Rómából és nem Görögországból indult ki. A hatalmas átalakulás Bethlehemtől és a Golgotától datálódik, és ha a reformációt szívünk szeretetébe zárjuk, az onnan van, mert az a Golgota világosságát, melyet a szacerdotalizmus (2) köde elhomályosított, újra teljes fényében ragyogtatja. Ám éppen a mi nemesebb életszféránk, a keresztvén név és ennek a névnek az élet minden mezején való befolyása ellen zúdult fel a modernizmus áradata. A fordulópont 1789-ben volt. Voltaire "Ecrasez l'infame" [3] kiáltása Krisztusra vonatkozott; annak a legtitkosabb gondolatnak volt kinyilatkoztatása, ami a francia forradalom eszmei alapjául szolgált. "Nous ne voulons plus de Dieu" [4], mint egy másik akkor élő filozófus formulázta; vagy a népgyűlések "ni Dieu, ni maitre"-je [5] volt az a jelszó, mi mellett az emberiségnek az isteni tekintélytől való megszabadítását, emancipálását bevezették. És bár Isten az ő kikutathatlen tanácsvégzése szerint ugyanazt a forradalmat használta fel eszközül, hogy a Bourbonok zsarnokságát szétmorzsolja, hogy ítélkezzék azok felett, kik népeikkel, mint lábaik zsámolyával éltek vissza – mégis a forradalom alapelve maga keresztyénellenes maradt, s mint ragályos betegség terjedt azóta is tovább, hogy keresztyén tudatunk minden szilárd alkatelemét meglazítsa, aláaknázza. Ez a keresztyénség ellen fordult hatalom azóta még erősödött, mert a német tudományos panteizmus rendszerében elfogadhatóvá tétetve, a darwini evolúciótanban, mint fiziológiai alap minden létezőt megtámadott. És ami még szörnyűségesebb, ez a mérges bacillus Krisztus anyaszentegyházába is behatolt, hogy akár kegyes miszticizmus, akár történeti világosság álarca alatt először az egyház hitvallását, azután Isten igéjét és végül magát Krisztus szent személyét is megtámadja. Nem lehetünk kétségben afelől, hogy maga a keresztyénség is veszélyben forog. Két világnézet harcol egymással életre-halálra. A modernizmus a világot a természeti emberből, az embert pedig a természetből akarja felépíteni. Ezzel szemben mindenki, aki Krisztus előtt, mint Isten fia előtt, tisztelettel hajt térdet, ezt a keresztyén örökséget a világ számára meg akarja őrizni, hogy az – hála ez örökség belső erejének – általa még magasabb fejlődési jusson. Ez az igazi harc most Európában és a harc Amerikában; és ez elvi küzdelem az, ami a kicsiny Hollandiában már estvére hajló életemnek negyven évét kitöltötte.

Ebben a harcban az apologetika [6] egy lépéssel sem vitt előre. Mert az apologéták változatlanul azzal kezdték, hogy éppen a megtámadott sáncerődöt hagyák el azért, hogy egy amögött való másikba vonuljanak vissza. Azért nekem kezdettől fogva az volt az álláspontom, hogy ha a harcot dicsőséggel és a diadalra való reménységgel akarjuk végigharcolni, akkor elvet elvvel kell szembeállítanunk. Mert lássuk már be végre egyszer, hogy ha a modernizmusban bennünket egy mindent átölelő elv mérhetetlen erélye ostromol, úgy kötelességünk vele szembe egy éppoly mélyen járó, éppoly hatalmas mezőt átfogó, éppoly messze érő elvet helyezni. Ezt az elvet pedig nem kell kitalálnunk, nem is szükséges formuláznunk: csak meg kell találnunk, reá kell mutatnunk az életben magában; hisz' gyökereivel a múltba nyúlik vissza, lombkoronájával pedig beárnyal, befedez.

Azt mondani csupán, hogy maga a kereszténység ez az elv: még nem elég! Mert ez az egyetemes elv csak az ő történelmi legtisztább, legfejlettebb megnyilvánulásában adhat erőt a védelemre. Így fogva lel a dolgot, azt vallottam eddig is és azt vallom ma is, hogy ez az elv a kálvinizmus elve. Az én szívem megnyugvást ebben talált. Hogy a vélemények harcában állást foglaljak el: erőt innen nyertem. Azért, ha arra szólíttattam fel, hogy a Stone-felolvasásokat [7] ebben az évben itt én tartsam meg: egy percig sem haboztam arra nézve, hogy miután a mindenüvé benyomuló, mindent elárasztó modernizmussal szemben a prot. népek számára egyedül elégséges, egyedül jogosult, egyedül kitartó védőeszköznek a kálvinizmust tartom, azt vegyem fel magától értetődő tárgyamul. Nem mintha az én egyéni küzdelmem érdekelhetné önöket, nem, hanem azért, mert ugyanaz a harc az, amit mi Hollandiában küzdünk meg, önök pedig itt folytatnak, s mert egy ilyen egyetemes harcban egyedül csak az egyéni tapasztalaton nyugvó bizonyságtételnek van értéke és jelentősége.

Azért tehát méltóztassanak nekem megengedni, hogy hat felolvasásban a kálvinizmusról beszéljek önök előtt. Először a kálvinizmusról a történelemben, hogy megértsük, mi a kálvinizmus. Azután a kálvinizmusról és vallásról. Továbbá a kálvinzmusról, mint politikai jelenségről. Majd a kálvinizmusról, mint a tudományban és művészetbenjelentkező szociális hatalomról.És végül arról a reménységről, amit a kálvinizmus a jövendőre nézve rejt magában.

A bizonyítás világossága követeli, hogy első felolvasásom bevezetéséül a kálvinizmus fogalmát történetileg állapítsam meg. Félreértés kizárása végett először is leszögzendő, hogy mit nem kell és mit kell a kálvinizmus alatt értenünk. Kiindulok e név most uralkodó használatából, ami a különböző országokban teljességgel nem azonos. Leginkább használják a kálvinista elnevezést szektárius értelemben véve; nem ugyan protestáns, hanem katolikus országokban, mint Magyarországon és Franciaországban.

Magyarországon a református egyház két és fél millió lelket számlál, melyet római oldalról és a zsidó sajtóban állandóan a nem hivatalos kálvinista névvel bélyegeznek. Nem kedvező értelemben használt elnevezés, melyet a református egyház tagjaira még akkor is alkalmaznak, ha azok atyáik hit iránt való rokonszenvüknek utolsó morzsáját is eldobták maguktól. [8] Ugyane jelenségre bukkanunk Francia-, különösen Dél-Franciaországban, hol a "Calvinistes" név megbélyegző, még erősebben szektárius értelemben használt elnevezés; mikor senki sem kérdi, hogy az így elnevezett egyénileg mit hisz, hanem mindenkire alkalmazzák, bár ateista légyen is, ha csak az "église reformée"-hez (református egyházhoz) csatlakozott. Georges Thiébaud, antiszemitizmusáról híres tudós, Franciaországban egyúttal az antikálvinizmust is életre keltette, úgy, hogy egészen a Dreyfus-ügyíg a "zsidók és kálvinisták" mint két nemzetellenes hatalom voltak az "esprit gaulois"-val (gall szellemmel)) szembeállítva. A kálvinista név szektárius használata a róm. kat. hitvitázóktól származik, kik kezdettől fogva megszokták, hogy szemükben a protestantizmusnak legveszedelmesebb fajtáját ezzel a gyűlölt elnevezéssel ostromolják.

A kálvinizmus ismeretére és értékelésére nézve a névnek ez az első jelentése a legcsekélyebb fontossággal sem bír, mert minden konfesszionális tartalomra való tekintet nélkül tisztán formai és külsőleges. Ezzel szembeállítható a "kálvinizmus" név második használata, amit konfesszionálisnak nevezhetek. Ebben az értelemben kálvinista az, aki a predestináció dogmájának határozott híve. Mindazok, kik a predestinációhoz való erős ragaszkodást nem helyeslik, annyiban a római polemistákkal haladnak egy úton, amennyiben mikor téged kálvinistának neveznek, azt akarják ezáltal kifejezni, hogy az erkölcsi élet komolyságára is veszedelmes hatású dogmatikai korlátoltságban szenvedsz. És megfordítva, teológusok, kik különben teljes meggyőződésből szállnak síkra a praedestináció tanáért, és dicsőségüknek tartják, hogy kálvinisták: annyira érzik a kálvinista elnevezés ellenszenves voltát, hogy felfogásuk népszerűsítése kedvéért szívesebben "augusztinizmus"-ról [9] beszélnek, mint kálvinizmusról. Így tett pl. önök között Hodge [10] is, kinek irodalmi érdemeit egyébként hálásan ismerem el én is. A kálvinista név harmadik elnevezése megtalálható némely baptista és metodista felekezet egyházi címében. Nem kisebb egyén, mint Spurgeon [11] is a baptisták azon ágához tartozott, kiket Angliában "Calvinistic Baptists" néven neveznek és Walesben a Whitefield-i metodistákat [12] még mindig "Calvinistic methodists" néven ismerik. A megkülönböztetés itt egyfelől hitvallási jellegű, de már egy önálló egyház megjelölésére is szolgál. Ez pedig olyan használata ennek a névnek, amelyet Kálvinnál szigorúbban senki sem ítélne el, mert míg ő élt, soha egyetlenegy református egyház sem mert arra gondolni1 hogy Krisztus egyházát emberről nevezze el. A lutheránusok megtették azt; mi reformátusok soha. Azonban a szektárius konfesszionális, és egyházi használaton kívül előfordul még a kálvinista név úgy is, mint tudományos elnevezés, részint történeti, részint filozófiai és részint politikai vonatkozásban. Történetileg beszél a tudomány a kálvinizmusról olyan értelemben, hogy azzal azt a folyammedret jelölje meg, amelyben a reformációnak az a része áramlott tova, amely sem lutheri, sem anabaptista, sem szociniánus nem volt. Bölcsészeti tekintetben értették a fogalmak ama rendszerét, mely több téren Kálvin szellemének befolyása alatt jutott uralomra. És mint politikai elnevezés azt a mozgalmat jelöli, amely a népek szabadságát az alkotmányos államéletben először Hollandiában, azután Angliában és a múlt (18.) század vége óta az Egyesült Államokban is biztosította. A kálvinizmus név ebben az utolsó tudományos felfogásban különösen a német tudósok között használatos. És nemcsak az beszél így, ki maga is "issu de Calvin", (Kálvin sarjadéka), de még aki a konfesszionális kálvinizmustól egészen elhajlott, az is beismeri az így értelmezett kálvinizmus e magas jelentőségét. Csak három tudós bizonyságtételét említem meg. Az első dr. Robbert Fruin, ki azt mondja: "A kálvinizmus Hollandiaba a maga saját külön zárt teológiai rendszerével, az egyházi rend saját külön demokratikus tervével, szigorú erkölcsi érzülettől áthatva egyformán kész fegyverrel jött be azért, hogy az emberiségnek úgy erkölcsi, mint vállási reformációját keresztül vigye. A római életelvvel szemben saját külön életelvet állított fel. És abban a harcban, amely következett, a kálvinizmus elég erős volt arra, hogy a közös ellenségnek sikerrel ellentálljon." * Egy másik, még határozottabban hitetlen tudós ** pedig így ír: "A 16. század vallási és államtudományi elvének legmagasabb rendűvé kifejlett formája a kálvinizmus volt." Egy harmadik pedig, hogy néven ne is nevezzem, beismeri, hogy Németországot, Hollandiát és Angliát a kálvinizmus tette szabaddá; a "Pilgrim Fathers"-ben [13] pedig az Egyesült Államok felvirulásához adta meg a lökést." Én tehát egyedül ebben az utolsó, szigorúan tudományos értelemben akarok önök előtt a kálvinizmusról mint önálló életirányzatról beszélni, mely a maga saját életelvéből a mi életünk és gondolkodásunk számára saját külön életformát fejlesztett ki, amely nemcsak Nyugat-Európa, de Észak-Amerika és hozzátehetem, most már Dél-Afrika népeire is vonatkozik.

* R. Fruin: Tien jaren uit den tachligjarigen oorlog ed. 151. o. ** Bakhuizen van den Brink: Het huwelijk van Willem van Oranje met Anna van Saxen. 123. o.

Az életnek ama területe pedig, melyen a kálvinizmust fellépni látjuk, sokkal nagyobb, mint azt a szűkkeblű konfesszionális felfogás gyakran véli, mert éppen az ellenszenv az iránt, hogy magát, mint egyházat emberről nevezze el, lett az oka annak, hogy Franciaországban "hugenották"-ról, Hollandiában "Geusek"-ről, Nagybritanniában "puritánok"-ről, "presbiteriánusok"-ról és önök között gyakran "Pilgrim-fathers"-ről beszéltek az emberek, pedig mindkét kontinensen a "reformált" életnek mindezen nyilvánulásai kálvini eredetűek valának. Sőt azt sem szabad megtennünk, hogy a kálvinista terület határait csak ezékre az inkább tiszta megnyilatkozásokra korlátozzuk. Hisz' a keresztyénséggel sem teszünk így, mert ugyebár Oroszországot, a Balkán-államokat, Örményországot, sőt Abesszíniában Menelik birodalmát is a keresztyén örökséghez számítjuk? Ugyanígy a kálvinista örökséghez kell számítanunk azt is, ami egy, vagy más tekintetben a tiszta kálvinizmus határvonalát itt-ott elhagyta. Pl. a Church of England (Anglikán Egyház) az ő harminckilenc artikulusával nagyon is kálvinista, bár liturgiájában és hierarchiájában el is hagyta a helyes utat, hogy azután a pusey-izmusban [14] és ritualizmusban ennek az eltévelyedésnek veszedelmes következményeit érje meg. Határozottan kálvinista volt az independensek [15] hitvallása is, bár egyházfogalmukban az individualizmus az organikus szerkezetet összetörte. S bár a legtöbb metodista azzal végezte, hogy Wesley [16] befolyása alatt a kálvinizmus teológiai alapfelfogásával ellentétbe jutott: mégis a kálvinista szellem volt az, ami ezt a szellemi reakciót a mindjobban megkövesülő egyházi élettel szemben létrehozta. Sőt bizonyos értelemben véve el lehet mondani, hogy reformáció által elfoglalt egész területen, amennyiben az nem volt lutheránus, vagy szociniánus [17] a kálvinizmus uralkodott. Maga a baptizmus is a kálvinizmus sátorában talált hajlékra. Éppen a kálvinizmus szabadelvűségéből következett, hogy mindenféle felekezeti árnyalatot, eltérést s ezek ellen megint visszahatásokat hozott felszínre. A romanizmus a maga hierarchiájával egyforma és egységes. A lutheranizmus hasonló egységét és egyformaságát a fejedelem, mint summus episcopus túlsúlyának és ecclesia docens -ének köszöni. [18]
A kálvinizmus ellenben – amelyiknek sem egyházi hierarchiája, sem ecclesia docens -e nincs, sem külső hatóság beavatkozását ügyeibe nem engedi – csakis sokféle árnyalatban fejlődhetett; azonban éppen sokféle árnyalata folytán az eltérés veszélyét jelentette, és ez ellen meg mindig valamilyen egyoldalú reakciót hívott életre. Az olyan szabad életnyilvánulás, aminőt létrehozni a kálvinizmusnak célja volt, az erős, teljes életerejű centrum és a szélesen, messze elterülő, elmosódó perifériák között levő különbséget élesen kitünteti; ám a tiszta és kevésbé tiszta fejlődés között levő szünetlen küzdelemben volt éppen a kezessége annak, hogy a kálvinizmus szelleme folyton tovább és tovább fog hatni.

Így felfogva, a kálvinizmus a vallásnak egy saját külön formájában vert gyökeret, és ebből a sajátszerű vallási elvből először saját teológia, azután saját egyházrend alakult ki, majd az állami és társadalmi életről, az erkölcsi világrendről, természet és kegyelem, keresztyénség és világ, állam és egyház, végül a tudomány és művészet közötti viszonyról szóló felfogásnak egész külön alakja fejlődött ki. És mégis mindemez életnyilvánulásokban egy és ugyanazon kálvinizmust látjuk megnyilatkozni, amennyiben mindeme fejlemények egyformán és önként egy és ugyanazon életelvből folytak. Ennyiben tehát egy sorban áll az emberi élet ama más komplexumaival, amelyeket mi rendesen, jeléül annak, hogy a mi egyetlen világunkban tulajdonképpen négy önálló világ van, paganizmus [19] és iszlamizmus, romanizmus [20] és protestantizmus nevekkel szoktunk nevezni. S habár szigorúan véve a keresztyénséggel a paganizmust és iszlamizmust szokták koordinálni: a kálvinizmus ezekkel még inkább egy vonalba állítható, mert teljes önérzettel állítja magáról azt, hogy a keresztyén eszmét jobban és tisztábban testesíti meg, mint azt a romanizmus és lutheranizmus teszi. Oroszország és a Balkán-államok görög világában még a nemzeti elem az uralkodó tényező; a misztikus ortodoxiából sajátos életforma még nem fejlődött ki. A lutheránus országokban pedig a világi felsőségekkel való küszködés az egyházi elv teljes érvényesülését megakadályozta. Egyedül a romanizmusről lehet elmondani, hogy életgondolatát az érzések és életnyilvánulások egy külön világában testesítette meg. De most már a romanizmus mellett és vele szemben a kálvinizmus lépett fel, de nem azért, hogy egy más egyházi formát, hanem, hogy az emberi életnek egy egészen más alakját teremtse meg, hogy az emberi társaságnak egy más létezási módját tegye lehetővé, hogy az emberi szív világát más eszményekkel és képzetekkel népesítse be.

Hogy ezt, mint komoly történeti kutatásnak gyümölcsét, barát és ellenség csak a mi századunkban ismerte be: idegenszerűnek ne tűnjék föl önök előtt. Nem így történt volna, ha először mint rendszert dolgozták volna ki s így átgondolva léptették volna életbe. De nem így volt. Itt az élet volt a fődolog. Igen sokat kellett tennie, szenvednie ahhoz, hogy át- és utángondolásra ideje maradhatott volna. Ehelyett az életben a kálvinista számára gyakorlatul ott volt a máglya és a csatamező. Ezenfelül pedig úgy a svájciak, mint a hollandok, valamint az angolok és skótok, amely népek között a kálvinizmus legjobban hódított, különben a természettől sem voltak valami különösen bölcselkedő tehetséggel megáldva. S hozzá még ezek a népek abban az időben spontán éltek, úgy, ahogy éppen jött. A történetbúvárok és gondolkodók pedig csak azután és fokonként gondolták át a kálvinizmust, és a kálvinista elv mindenen uralkodó egységéről csak későn adtak maguknak számot. Sőt el lehet mondani, hogy egy ilyen mélyreható és mindent átfogó étetjelenség fogalomszerű és rendszeres átgondolásának szükségessége a kálvinizmusban csak akkor jelentkezett, mikor első életereje már kimerült, és amikor, hogy jövőjét biztosítva lássa, határainak pontos megállapítására kellett gondolnia. És ha még azt is hozzátesszük, hogy bölcselkedő századunkban sokkal erősebb lett a hajlandóság arra, hogy életünket tudatunk tükrében egységes képben tükröztessük vissza, akkor azonnal megértjük, hogy úgy a pillanat szükséglete, mint a jövőért való aggodalom a kálvinizmus lényegéről való mélyrehatóbb eszmélődésre miért kényszerít bennünket. Mindaz, ami római, tudja miért él, mert Róma életfelfogásának egységéből azt tiszta tudatossággal meríti. Az egyetlen elv által uralkodó életfelfogás ugyanilyen erejét még az iszlámban is megtalálhatjuk. Egyedül a protestantizmus bolyong irány és irányítás nélkül a sivatagban. Ide-oda megy, de előre nem halad. Innen magyarázható meg az, hogy a panteizmus, [21] melyet az új német filozófia költött ki, konkrét alakját pedig a darwinizmusnak [22] köszöni, lassanként az emberi életnek összes szféráit, így a teológiát is magának foglalja le; a prot. teológusok között pedig oly nyugtalanító módon és annyi különféle néven nyer tért, hogy már készen áll arra, hogy atyáink örökségét egy modern buddhizmus kezeibe játssza át. Az, ami a francia forradalomból a múlt század végén és a német filozófiából e század folyamán előállott: atyáink világfelfogásával, életirányzatával határozott ellentétben áll. Életküzdelmük Isten dicsőségéért és egy megtisztított keresztyénségért folyt. Korunk az ember dicsőségeért harcol, és lelkesedését nem a Golgotából, hanem a humanizmusból meríti. És hogy a mi köreink ezzel a humanizmussal szemben olyan gyengék voltak s egyúttal tért veszítettek: kizárólag abból magyarázható meg, hogy nélkülöztük az életfelfogásnak azt az egységét, ami egyedül képes arra, hogy valamely ellenséges életirányzatot határainkról sikerrel űzzön vissza. Ennek az életfelfogásnak egységét pedig a mi számunkra a protestantizmusnak nem az az üres fogalma adja meg, amely mindenféle kanyarulatban kígyózik, hanem abban a nagy történeti folyamatban találjuk azt meg, amelyik, mint kálvinizmus, a maga élete hatalmas folyama számára saját külön medret ásott magának. Hála a kálvinizmus egységes elvének, önök itt Amerikában, mi pedig Európában a romanizmustól külön és a modern panteizmussal szemben képesek leszünk újra állást foglalni. A kiindulási pont és a történeti életfelfogás egysége nélkül azonban önálló pozíció elfoglalására és a védelemre erőnk egyaránt hiányzik.

De éppen ennek az ügynek nagy fontossága tiltja meg nekünk, hagy minden bizonyítás nélkül elfogadjuk azt, hogy a káivínizmusban tényleg az életfelfogásnak ilyen egysége lépett fel, s hogy a kálvinizmusban nem részleges és időleges történeti jelenséggel, hanem egy olyan elvi, mindent átölelő életrendszerrel van dolgunk, mely a múltból származva egyedül képes arra, hogy bennünket a jelenben erősítsen, hogy a jövendő építésére segítsen. Fel kell tehát tennem a kérdést: mik azok a feltételek, melyekről oly egyetemes jellegű életrendszerek, minők a paganizmus, iszlamizmus, romanizmus és modernizmus, felismerhetők, hogy aztán megmutassam önöknek: a kálvinizmus ezeknek a szükséges feltételeknek teljes mértékben megfelel.

Ezek a feltételek elsősorban azt követelik, hogy minden emberi élet három alapviszonyának saját külön felfogása egy saját külön elvből következzék. Ez a három viszony pedig a következő: 1. viszonyunk Istenhez, 2. viszonyunk az emberhez, 3. viszonyunk a világhoz.

Első követelmény tehát az, hogy egy ilyen törekvés Istenhez való viszonyunknak meghatározott felfogásából induljon ki. És ez nem esetleges, ennek így kell történnie, másként nem lehetséges. Hogy pedig egy törekvés egész életünkre rányomja bélyegét, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy tudatunknak pontjából vegye eredetét, hol életünk még osztatlan, egységes; tehát nem a szétterjedt hajtásokból, hanem a gyökérből, honnan a törzs és minden ág kinőtt. Ez a pont pedig nem lehet másutt, mint mindannak az ellentétében, ami emberi életünkben véges, szóval abban, ami mögötte áll, ti. a végtelenben. Egyedül ott van az a közös forrás, ahonnan emberi életünknek különböző folyamai erednek és szétválnak. Egyénileg folyton tapasztaljuk is, hegy kedélyünknek legmélyebb rétegeiben, azon a ponton, hol szívünk az Örökkévaló előtt feltárul, életünknek összes sugarai mintegy gyújtópontban hogyan jönnek össze és egyedül onnan nyerik azt a harmóniát, mit életünkben oly sokszor és oly kínosan veszítünk el. Az imádságban nemcsak Istennel való egységünk, de személyes életünknek egysége is rejlik. Azok a történelmi mozgalmak, melyek nem ebből a legmélyebb forrásból eredtek, nem is voltak mások, mint részleges és múló jelenségek; egyedül azok a históriai törekvések, melyek az ember egyéni létének e legnagyobb mélységeiből eredtek, ölelik át az egész életet és bírtak tartóssággal mindenkor.

Ez az eset a paganizmussal, melynek legáltalánosabb alakjában az az ismérve, hogy Istent a teremtményben sejti, véli és jelképezi. Ez áll a legalsó fokon levő animizmusról [23] éppúgy, mint a legfelső fokon levő buddhizmusról. [24] A paganizmus Istennek a teremtményen felül és kívül álló, önálló létezésére nem emelkedik föl. Mégis a kiindulási pont még ebben a gyarló formában is annak a viszonynak egy meghatározott felfogása, melyben a végtelen a végessel áll és az emberi együttélésre vonatkozó alakító erejét éppen ennek köszönhette. Éppen azért hozhatott tehát létre az egész emberi élet számára saját külön életformát, mert ilyen mély kiindulási pontja volt.

Ugyanígy állt a dolog az iszlamizmussal is. Ismertető jegye az, hogy teljesen pogányellenesen Isten és a teremtmény között minden összefüggést elvág. Mohamed és a Korán itt a történeti nevek: de lényegében a félhold nem más, mint a paganizmus abszolút ellentéte. Az iszlám Istent a teremtménytől izolálja, hogy a teremtménnyel való minden összevegyülését elvágja. Az iszlámnak, mint ellenlábasnak éppoly messzeható ereje van; ezért volt képes az emberi élet külön világát megalkotni.

Ez az eset a romanizmusnál is. Itt is a pápai tiara, a hierarchia, a mise és még annyi más minden egyetlenegy alapgondolatnak a kifolyása. Az alapgondolat pedig ez: Isten egy misztikus közvetítő eszköz által a teremtménnyel közösségbe lép. Ez az eszköz pedig nem más, mint az egyház, de nem mint misztikus szervezet, hanem mint látható, tapasztalható, észrevehető intézmény. Itt az egyház Isten és a világ között áll, és amennyiben ez az egyház az emberi életet magába felvehette, annyiban az emberi együttélésnek a romanizmus is egy sajátos alakját teremtette meg.

Azonban nem kevésbé mély alapgondolattal áll e három mellett és e hárommal szemben a kálvinizmus. Ez Istent nem a teremtményben keresi, mint a paganizmus, Istent nem izolálja a teremtménytől, mint az iszlám, Isten és a teremtmény között közvetítő közösséget nem létesít, mint Róma, hanem azt a felséges gondolatot proklamálja, hogy Isten az ő fenséges létében minden teremtménye felett végetlen magasságban állva, Szentlelke által teremtményeivel mégis közvetlen közösségben áll. A kálvinista predestináció hitcikkének ez a magva és a szíve. Közösség Istennel, de egész az örökkévalóságig, ti. az ő tanácshatározatáig keresztülvive. Nincs kegyelem, csak az, amelyik Istentől közvetlenül jön hozzánk. Egész szellemi lételünket, életünknek minden pillanatában, maga Isten hordozza és tartja. Istennek minden gyermeke egyenesen összeköttetésbe lépve ővele, egész lételében őneki szolgál. A "Soli Deo gloria" [25] gondolata eredmény volt, nem kiindulási pont; a predestináció pedig kérlelhetlenül fenntartatott, de nem azért, hogy ember és ember között különbség létezzék, még kevésbé, hogy büszkeségünk legyeztessék, hanem azért, hogy a mi Istennel való, az örökkévalóságtól az örökkévalóságig tartó közvetlen és egyenes összeköttetésünkről kezességünk legyen. A kálvinistára nézve tehát a Rómával való szembehelyezkedés célja mindig az volt, hogy az egyházat, amelyik Isten és a lélek közé helyezkedett, az útból eltávolítsa. Az egyház tehát sem tisztségben, sem önálló intézményben nem keresendő; az egyházat maguk a hívek alkották, amennyiben hitük által magával a Mindenhatóval állottak összeköttetésben. Így tehát itt a kálvinizmusban is éppúgy, mint a paganizmusban, az iszlámnál éppúgy, mint a romanizmusnál az Isten és ember között levő viszonynak saját külön meghatározott felfogását találjuk. Ennek a kimutatásával pedig eleget tettünk annak az első feltételnek, melyet minden önálló életfelfogás számára fel kell állítani, amely az emberi életnek saját külön formáját akarja megteremteni.

Közben azonban két ellenvetéssel találkozhatunk. Egyfelől ugyanis azt kérdezheti valaki: nem a kálvinizmus számára akarom-e kizárólag lefoglalni azt a dicsőséget, ami a protestantizmust általában megilleti? Másfelől meg azt, hogy korunk modernizmusa nem épp oly mindenre kiterjedő életformát alkot-e, bár nem a vallástól kölcsönözte, sőt inkább minden felfogható vallás megkerülésével teremtette azt meg magának? Mégpróbálok mindkét ellenvetésre megfelelni.

Lássuk az elsőt. Félreismerem-e a protestantizmus egyetemes jelentőségét akkor, amikor a kálvinizmusnak tulajdonítom azt a dicsőséget, hogy az Istennel való közvetlen közösséget helyreállította? Nem hinném. Hiszen történelmi értelemben fogva fel a dolgot, a kálvinizmus mellett egyedül a lutheranizmus protestáns örökség. A hősies kezdeményezés dicsőségét nem is kívánom Luthertől elvitatni. Szívében inkább ő, mint Kálvin, küzdötte át azt a kínos harcot, amely világtörténelmi szakadásra vezetett, Luthert Kálvin nélkül meg lehet érteni, de Kálvint Luther nélkül nem. Nem kis részben Kálvin aratta le azt, mit a wittenbetgi hős Németországon és azon kívül vetett. De ha azt kérdezzük, hogy a reformátori elvet ki értette meg a legmélyebben , ki dolgozta ki a legteljesebben és ki alkalmazta a legszélesebb területre, akkcr a történelem nem a valós érzés wittenbergi hősére, hanem a genfi nagy gondolkodóra mutat. Bizonyos, hogy a közvetlen összeköttetést Istennel Luther is akarta, de ő ezt a közösséget szubjektív antropológiai oldalról fogta fel és nem objektív-teológiai szempontból, mint Kálvin. [26] Az ő kiindulási pontja az igazzá tevő hitnek speciális szoteriológiai elve volt, míg a Kálviné Isten szuverenitásának egyetemes kozmológiai elvében rejlett. Ennek következménye volt azután az, hogy míg Luther az ecchesia representativá-t, az ecclesia docens-t tolta újból Isten és a hívők közé, addig Kálvin az egyházat magukban a hívőkben kereste. Ennyiben Luther még a római szakramentális felfogásra és római kultuszra támaszkodott, mialatt Kálvin mindkettőn keresztülvezette azt a vonalat, amely Istentől egyenesen az emberig és az embertől Istenig van megvonva. És ami még jellemzőbb, a reformáció az összes lutheránus országokban inkább a fejedelmektől indulván ki, mint a néptől, ezáltal a világi felsőség hatalma alá került, amelyik azután az egyházban, mint "summus episcopus" (legfőbb püspök) hivatalosan lépett fel, és ennek következtében életelvével megegyezően sem a szociális, sem az állami életet át nem alakította. A lutheranizmus egyházi és teológiai jellegű maradt; minden emberi életjelenségre, még az egyházon kívül is, a kálvinizmus nyomta rá bélyegét csupán. A lutheranizmusról, mint valami saját külön életforma megteremtéséről nem is beszél senki sem, meg a nevet is alig használják ma már, míg a kálvinizmus, mint egy, az emberi élet egy külön világának megteremtője előtt mind egyezőbb értelemmel hódolnak meg a történelem ismerői. És ha ennél az oknál fogva a lutheranizmus nem jöhet figyelembe, még kevésbé igényelheti ezt a protestantizmus általános fogalma, mert hiszen az tisztán negatív fogalom, s ezt a kifejezést ma leginkább azok a körök szeretik, amelyek a reformátori hitvallás minden pozitív tartalmával már teljesen szakítottak.

JEGYZETEK

1. H. W. Longfellow (1807–82.) észak-amerikai híres költő, unitárius formában istenhívő. Nemes, idealista szentimentalizmus jellemzi.

2. Szacerdotalizmus alatt itt a római katolicizmus papi szervezetét és annak egész életét értjük, amely a hívő és Isten közé állva, a tiszta keresztyén hit kifejlődését megakadályozza.

3. Voltaire (1694–1778.; eredetileg François-Marie Arouet-nek hívták) híres cinikus és gúnyolódó francia költő. Ecrasez l'infame = "Tiporjátok el a becstelent". Ezt ő Krisztusra értette.

4. = "Nincs szükségünk többé Istenre."

5.– "Sem Isten, sem úr (parancsoló)." Híres francia forradalmi destruktív jelszó.

6. Apologetika az a tudomány, amely a keresztyénséget a nem keresztyén világnézetekkel szemben védi.

7. A Stone-felolvasások alapítványi felolvasások, amelyeket meghívás alapján világhírű tudósok tartanak az amerikai princetoni egyetemen. Kuyper ezeket a felolvasásokat 1898-ban tartotta.

8. Kuyper megfigyelése helyes, mert nálunk mindenki kálvinistának nevezi magát, ha véletlenül református keresztlevele van, tekintet nélkül arra, hogy milyen a vallási meggyőződése, sőt hogy van-e egyáltalában valaminő hite vagy nincs.

9. Augustinus híres egyházatya (354–430. Kr. u.) Kálvinnak is tanítómestere. A kegyelem és predesztináció tanát ő bányászta ki először nagy erővel a Szentírásból.

10. Charles Hodge (1797–1878.) egyik leghíresebb amerikai ref. teológus volt a múlt században, mint a dogmatika professzora a princetoni egyetemen.

11. Spurgeon, híres baptista prédikátor (1834–1892.), akinek prédikációit tömegesen fordították le magyar nyelvre is.

12. A metodisták ma már hatalmasan megszervezett egyházat alkotnak főleg Amerikában. A kálvinizmus fattyúhajtásának tekinthetők, akik a ref. keresztyénség két nagy alapgondolatát, a missziói hódító-térítő szellemet s a keresztyén szeretetmunkákat nagy aktivitással és kitartással, de bizonyos egyoldalúsággal alkalmazzák az életben. A XVIII. század elején léptek fel s ma már Magyarországon ia vannak.

13. Pilgrim Fathers = "zarándok atyák", azok a hősies lelkű angol puritán kálvinisták, akiknek vallásos meggyőződésük miatt hazájukat el kellett hagyni s a Mayflower (z Gyöngyvirág) nevűt hajón 1620-ban Amerikába mentek, és ott megvetették az Egyesült Állaniok alapját. E világtörténelmi esemény 300 éves jubileumát tavaly ünnepelte az egész református világ.

14. E. Pusey (1800–82.) híres anglikán teológus, aki erősen a római katolicizmus felé hajlott, és sokáig hitt annak lehetőségében, hogy az anglikán és római katolikus egyházat bizonyos dogmák elhagyásával egyesíteni lehet.

15. Az independensek vagy kongregacionalisták szintén a kálvinizmus mellékhajtását alkotják. Arról nevezetesek, hogy náluk minden gyülekezet teljesen önmagában és függetlenül áll, és semmiféle egyházszervezetbe nem tömörülnek.

16. Wesley János a metodista egyház egyik alapítója (1703–1791.) teljesen antikálvinista irányú teológiát vallott, főleg a predesztinációval kapcsolatban. Whitefield György (1714–1770) ellenben, a metodizmus másik nagy alapítója, kálvinista felfogású volt.

17. Szociniánusoknak nevezzük az unitáriusokat Socinus Leliusról (1515–65.) és Faustusról (1539–1604.), akik az unitárizmus megalapítói voltak.

18. Summus episcopus = legfőbb püspök. Ecclesia docens = tanító egyház. A lutheránus egyházszervezetben mindig szerepet játszott a fejedelem. Az egyházat igen sok helyen fejedelmi úton kormányozták s a szuperintendensek, illetve püspökök, állami tisztviselők is egyszersmind. Itt még a papság alkotja a tanító egyházat.

19. Paganizmus alatt a pogányságot értjük általában.

20. Romanizmus alatt a római katolicizmust értjük általában.

21. Panteizmusnak azt a gondolkodást nevezzük, amely az örökkévaló Isten személyes valóságát és öntudatosságát tagadja, és azt tanítja, hogy az Isten nem a világtól független s tőle külön álló abszolút öntudatos szellemi valóság, hanem maga a mindenség az Isten, és minden, ami ezen a világon van, egyszersmind a személytelen istenség létezési formáját, életnyilvánulását is jelenti. A panteizmus igen sokféle filozófiai és vallásos formában jelentkezik, de ezek mind megegyeznek abban, hogy az élő személyes Istenben nem hisznek, s az istenséget valami személytelen, de az egész mindenségben megnyilatkozó örök élő erőnek képzelik.

22. Darwinizmus alatt ma tágabb értelemben azt a természettudományos felfogást értik, amely azt tanítja, hogy az összes élő lények fejlődés (evolutio) útján megszámlálhatatlan ezer évek alatt egymásból állottak elő s a legalacsonyabb rendű életből lassú fejlődés útján a majmokon keresztül kialakult az ember is. Ez a gondolkodás a panteizmus szellemének különösen is megfelel.

23. Animizmusnak nevezzük némely félvad állapotban élő népeknek azt a vallásos babonás hitét, hogy az egész világ az ember körül szellemekkel van benépesítve; mindenben valami szellem lakozik, s az ember helyzete az, hogy e szellemeket szüntelenül szolgálja és kiengeszteli. Ez a vallásosságnak igen eltorzult és degenerált formája.

24. A buddhizmus a hindu vallások egyik leghatalmasabb formája. Az alapgondolata az, hogy az istenség a mindenség, tehát az emberek is részei az istenségnek, illetve minden élő lényben a minden-isten lakik. A lét, az élet maga csupa fájdalom és szenvedés s a léttől való megváltatás az ember főcélja. Ki kell aludni mindennek, magának a létnek, az ember egzisztenciájának is, hogy a mindenségbe elmerülve teljesen megsemmisüljünk, mint vízcsepp a tengerben.

25. "Soli Deo Gloria" = Egyedül Istennek dicsőség". A kálviniz mus alapgondolata s egyúttal jelmondata. Azt a gondolatot fejezi ki, hogy az emberi és keresztyéni élet végső célja az Isten dicsőségének munkálása.

26. Kuyper itt arra céloz, hogy Luther keresztyénségében az a főgondolat, hogy hogyan jut az ember a bűnbocsánathoz, az üdvösséghez. Kálvin azonban mélyebben szánt, és nem az ember sorsa miatt aggódik, hanem azt kérdezi, hogy hogyan őrzi meg Isten sérthetetlenül a maga dicsőségét, s hogyan adjuk meg Istennek a tökéletes tisztességet. Kálvin tehát az Isten érdekeit nézi elsősorban, és csak azután az emberét. Luther a hívő sorsát nézi.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...    *****    Horoszkóp megrendelések, asztrológiai és ezoterikus olvasmányok, szoftverek, letöltések. Szeretettel várlak az oldalon!!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,3 év elõrejelzéssel + ajándék névmisztikai elemzés júliusban. Rendeld meg most!!!    *****    Szeretnél egy nagyon részletes születési horoszkópot, 3 év elõrejelzéssel, vagy egy párkapcsolati elemzést? Rendeld meg!    *****    Hozd létre a saját Istenedet és légy az Univerzum Ura! Várunk!    *****    IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | IG: @dalszovegforditasok | DALSZÖVEGFORDÍTÁSOK | @dalszovegforditasok    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Egy horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek értelmezni amit látsz, de a döntés a tiéd!    *****    Születési horoszkóp, elõrejelzés, gyermektervezés,párkapcsolati elemzés,biotérkép készítés diplomás asztrológustól.Itt!    *****    Részletes személyiség és sors analízis diplomás asztrológustól,szóban és írásban, nagyon kedvezõ áron.Ne hagyd ki! Katt!