A K�LVINIZMUS L�NYEGE

�RTA
DR. KUYPER �BRAH�M
Hollandia egykori minisztereln�ke

Ford�tott�k

Cs�r�s J�zsef v�ralm�si lelk�sz, Czegl�di S�ndor, gy�ri ref. esperes-lelk�sz

A ford�t�st �tn�zte, bevezet�ssel �s jegyzetekkel ell�tta

DR. SEBESTY�N JEN�
budapesti reform�tus teol�giai tan�r

KUYPER HENRIETTE el�szav�val

M�SODIK KIAD�S

BUDAPEST, 1922

BETHLEN G�BOR IRODALMI �S NYOMDAI R�SZV.-T�RS.

HOLLANDSCH–HONGAARSCHE GEREFORMEERDE BIBLIOTHEEK
Onder Redactie van Prof. Dr. J. SEBESTY�N.

I. HET CALVINISME.

ZES STONE-LEZINGEN IN OCTOBER 1898 TE PRINCETON (N.-J.) GEHOUDEN
DOOR
DR. A. KUYPER.

Dit boek is uitgegeven van de opbrengst der collecte, gehouden bij gelegenheid van de lezingen van Prof. Dr. J. SEBESTY�N in de Gereformeerde Kerken van DELFT en UTRECHT.

HONGAARSCHE VERTALING TWEEDE DRUK MET AANTREKENINGEN

Ez a k�nyv kiadatott abb�l a p�nzb�l, amely Dr. Sebesty�n Jen� budapesti reform�tus theol. tan�r 1921 janu�r �s febru�r h�napjaiban tartott hollandiai k�r�tja alkalm�b�l, DELFT �s UTRECHT v�rosok szigor�bb reform�tus gy�lekezeteinek egy-egy templom�ban, a felolvas�s alkalm�val, a h�vek adakoz�s�b�l �sszegy�lt.

TARTALOMJEGYZ�K

. Kuyper Henriette el�szava

Dr. Kuyper �brah�m

ELS� FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a t�rt�nelem

M�SODIK FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a vall�s

HARMADIK FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a politika

NEGYEDIK FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a tudom�nyok

�T�DIK FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a m�v�szetek

HATODIK FELOLVAS�S.

A k�lvinizmus �s a j�v�

Ezek k�z�l az els� h�rom felolvas�st Cs�r�s J�zsef; a negyediket dr. Sebesty�n Jen�; az �t�diket �s hatodikat Czegl�di S�ndor ford�totta.

Kuyper Henriette el�szava

Amikor 1915 tel�n, mint a holland k�rh�zi misszi� tagja, el�sz�r j�ttem Magyarorszagra, nagy �r�m volt sz�momra az a f�lfedez�s, hogy �desap�mnak a k�lvinizmusr�l sz�l� felolvas�sai magyar nyelvre is le vannak ford�tva.

Most, amikor m�sod�zben id�z�m Magyarorsz�gon, m�g nagyobb �r�met jelent sz�momra hallani azt, hogy �desaty�mnak e mesterm�ve most m�r m�sodik kiad�sban jelenik meg magyar nyelven. Mert ez bizony�t�k sz�momra arra n�kve, hogy ez a hatf�le v�d�besz�d, amely a k�lvinizmus kiv�lts�g�r�l �s a Nagy J�v� fel� siet� modern id�kben val� hivat�s�r�l sz�l, a magyarok sz�v�ben, is visszhangot tal�lt. Visszhangot, amely nemcsak Magyarorsz�g nagyszer� m�ltj�b�l fel�nk zeng� ech�, amikor a majdnem k�lvinista Magyarorsz�gon k�l�n magyar k�lvinizmus vir�gzott, hanem olyan visszhang, amely egyszersmind pr�f�ci�ja is annak, hogy mi lehet Magyarorsz�gon a k�lvinizmus �s a k�lvinizmus �ltal Magyarorsz�g �jra. Ez�rt teszek nagy �r�mmel eleget Dr. Sebesty�n Jen� professzor �r k�v�ns�g�nak, aki arra k�rt, hogy �desap�m e munk�ja m�sodik magyar kiad�s�hoz n�h�ny sornyi el�sz�t �rjak.

Aty�mat Isten a holland n�pnek az�rt aj�nd�kozta, hogy azt a racionalizmus hal�los �lel�s�b�l hatalmas fog�ssal kiragadja.

Amikor �desaty�m 1920. nov. 8-�n �r�k nyugalomra t�rt, ez a munka be volt fejezve. �s nincs a vil�gnak m�g egy orsz�ga, amelyben a k�lvinista elvek, az eg�sz emberi �letre kiterjed� jelent�s�g�kkel, oly fels�ges vir�gz�sban lenn�nek, mint Hollandia. �s ez a gazdag vir�gz�s sehol sincs oly m�ly gy�k�rb�l, oly nemes n�v�sben, annyira �g fel� t�r� emelkedetts�ggel, oly biztos vonalakban megrajzolva �s oly vil�gos sz�nekkel megfestve, mint �desaty�mnak a k�lvinizmusr�l sz�l� e hat felolvas�s�ban. �s ha a k�lvinizmus a holland szellemi �let legszebb vir�ga �s ezek a felolvas�sok a holland k�lvinizmus legszebb vir�gai, akkor ez a vir�g, amelyet most a magyar olvas�knak felaj�nlunk, holland vir�g. Hollandia sz�ve most, k�ny�r�lettel telve, Magyarorsz�g fel� van fordulva, �s k�szs�ggel seg�ti ezt az orsz�got nagy sz�ks�g�ben. De a legjobb �s legtart�sabb seg�ts�g, amit Hollandia Magyarorsz�gnak aj�nd�kozhat, az, amit ez a k�nyv foglal mag�ban. Mert ennek a k�nyvnek lapjai egyenesen Magyarorsz�g lelk�hez sz�lanak, �s ez a l�lek nagy �s er�s lehet m�g akkor is, ha a n�p szeg�ny s az orsz�g csonk�v� lett. Mert hiszen Hollandia is kicsiny orsz�g, de nagy a maga er�s �s m�ly lelke �ltal, amely erej�t a k�lvinizmus tiszta �s magas szf�r�j�b�l mer�ti. Hiszen �gy az egyes embern�l, mint a n�pn�l v�geredm�nyben nem a p�nz, a f�ldi javak �s a f�ldbirtok, a f�ldter�letek anyagi faktorai, hanem a lelki �letnek mindenek felett uralkod� t�nyez�je az, amely emberek �s orsz�gok sorsa �s j�vend�je felett hat�roz, �dv�z�t�nk szavai szerint: "Keress�tek el�sz�r Istennek orsz�g�t �s az � igazs�g�t, �s ezek mind megadatnak n�ktek."

Im�ds�gom az, hogy e k�nyv hatszoros hatalmas harsona-zeng�se magasabb, gazdagabb, igazi k�lvinista �letre �bressze f�l Magyarorsz�g lelk�t!

Hiszek Magyarorsz�g f�lt�mad�s�ban, mert hiszek a magyar l�lek meg�jul�s�ban!

Budapest, 1921. okt�ber

Henriette S. S. Kuyper.

Dr. Kuyper �brah�m
1837–1920

Carlyle t�rt�nelmet csin�l� h�sei jutnak eszembe, valah�nyszor dr. Kuyper �let�r�l olvasok, vagy m�lyenj�r� munk�it tanulm�nyozom. �me, a karrier: egy falusi pap, megragadtatva az �r Lelke �ltal, haz�j�ban a legels� teol�guss�, politikuss�, tud�ss� �s publicist�v� n�vi ki mag�t s mint ilyen, minisztereln�kk� lesz. Ha a f�nyk�p�t n�zem; csupa energia, csupa akarat. A h�d�t� k�lvinizmus kimetszett b�lyege, a "Soli Deo Gloria" gondolat�nak rettenthetetlen harcosa. Ha a munk�it olvasom, sz�d�letes tud�sa elk�b�t s b�mulatba ejt. Nem �n, kort�rsai �llap�tj�k meg, hogy nemzet�nek legnagyobb fia volt, s mint egy �let�r�ja mondja: "Hollandi�nak az eg�sz 19. sz�zadban nem volt ilyen sokoldal� vez�re, akinek hat�sa a n�p �let�nek minden ter�let�re oly m�rt�kben terjedt volna ki, mint az �v�". Fanatikusan szerett�k �s b�mult�k, de fanatikusan gy�l�lt�k is �s f�ltek t�le. Amikor azonban 70. sz�let�snapja 1907-ben elk�vetkezett, legnagyobb ellenfelei is, let�ve a harcnak fegyvereit, emelkedett l�lekkel hajtott�k meg lobog�jukat p�rtokon fel�l�ll� egyetemes nagys�ga el�tt. A nagy liber�lis lapok mind tisztelettel ad�ztak szellemi szuverenit�s�val szemben. Az Algemeen Handelsblad szerint pl. Kuyper "univerz�lis szellem". "Mit hozott sz�munkra hetven �v alatt?" �gy ki�lt f�l, s megadja r� a feleletet: "�j hangot a sajt�ban, s nyelv�nk �jj�sz�iet�s�t. �j egyh�zat a r�gi hit sz�m�ra, s �j perspekt�v�t Groen politikai p�rtja sz�m�ra. �j politik�t s �j politikai alapelveket... harcos �s pr�dik�tor... kereszty�n a hite szerint... de liber�lis eg�sz viselked�s�ben... Majd folytatja: "�gy �ll el�tt�nk dr. Kuyper 70. sz�let�se napj�n, mint az er�nek rendk�v�li k�pvisel�je, mint egyh�zalapit�, koal�ci�szervez� �s demag�g (n�pvez�r). Apostol, sz�nok, politikus �s zsurnaliszta; p�rtvez�r, teol�gus, irodalm�r �s stiliszta; mint mindenkin�l nagyszer�bb "j�t�kos, a n�pl�lek zongor�j�n"; mint causeur, charmeur (szellemes, elb�v�l� t�rsalg�) �s mar� polemista... csod�latos vil�gszellem..., Semper Dominus".

T�nyleg �gy van. Emberi szempontb�l tekintve, dr. Kuyper �lete a legt�nem�nyesebb karrierek egyike. Ifj� kor�ban a leg�rdekesebb a lelki fejl�d�se. Sz�letett 1831 okt�ber 29-�n Maassluis v�rosk�ban. Apja k�s�bb middelburgi ref. lelk�sz. Az ifj� Kuyper tenger�sznek k�sz�l. Csal�dja r�besz�l�s�re teol�gusnak megy. Leidenben Scholten l�bain�l �lve, az akkor vir�gz� modern teol�gia h�ve lesz. Elv�gezve a teol�gi�t, egy kis Beesd nev� faluba ker�l lelk�sznek. K�zben a groningeni egyetem egy p�lyad�jat t�z ki Lasco-ra vonatkoz�lag. Kuyper p�ly�zik r� s ez k�nyszer�ti az ifj� papot arra, hogy K�lvint �s a k�lvinizmust tanulm�nyozza. Ez a tanulm�nyoz�s fordul�pontot jelent az �let�ben. Eg�sz sz�v�vel a k�lvinizmus fel� fordul. A t�rt�nelmi, tiszta k�lvinizmus nagyszer� vil�gn�zete rabul ejti lelk�t. Faluj�nak egyszer� h�ve�n�l, esti besz�lget�seiben – mint k�s�bb maga is elmondja "Vallom�sai"-ban – K�lvin sz�lalt meg a sz�m�ra. "K�lvin fedezte fel sz�momra – �rja egy helyen – azokat a biztos, csalhatatlan vonalakat, amelyeknek nyom�t csak meg kell rajzolni, hogy teljes bizalommal forduljon fel�j�k az ember. �s b�r r�gt�n l�ttam, hogy exegetikai, pszichol�giai �s t�rt�nelmi tekintetben mi m�r el�bbre vagyunk, mint �, m�gis itt tal�ltam meg azokat az alapokat, amelyek a k�telked�st megsz�ntetve, szigor� logikus st�lusban engedt�k fel�p�teni a hitnek �p�let�t, azzal a meglep� eredm�nnyel, hogy ennek az �p�letnek bels� kamr�iban, a gyakorlati �letben, a legszigor�bb etika uralkodott. �s mit l�ttam? Azt, hogy az, amit az �n falum n�pe a maga nyers dialektus�ban elmondott, ugyanaz volt, amit K�lvinn�l pomp�s latin nyelven olvastam. B�r n�mileg eltorz�tva, de K�lvin szelleme �lt ott, enn�l az egyszer� vid�ki n�pn�l, amely pedig tal�n a K�lvin nev�t is alig hallotta. �s K�lvin �gy tudott tan�tani, hogy �t m�g hal�la ut�n sz�zadokkal is, egy idegen orsz�gban, egy elfelejtett faluban ... egy k�z�ns�ges munk�sagy is meg tudta �rteni ..."

Megt�r�se ut�n Kuyper fels�ges programot t�z ki maga el�: a k�lvinizmus teljes restaur�ci�j�t teol�giai, tudom�nyos, egyh�zszervezet�, t�rsadalmi �s politikai t�ren egyar�nt. Groen van Prinsterernek, a nagy k�lvinista politika megalap�t�j�nak megkezdett munk�j�t eg�szen ifjan � folytatja. �ri�si szervez� talentuma, csod�latos sz�noki �s agit�tori k�pess�ge, sz�d�letes tud�sa, mindenek felett pedig mesteri tolla nem v�rt eredm�nyekhez juttatja. R�vid id� alatt beleker�l a holland politikai �s teol�giai harcok kell�s k�zep�be. Egyh�zi t�ren a k�lvinizmus�b�l teljesen kivetk�z�tt s j�r�szben modern teol�giai irany�v� v�lt nagy reform�tus egyh�z hivatalos vezet�s�ge h�bor�t ind�t ellene. Hogy is ne, mikor Kuyper a "szabad egyh�z szabad �llamban" jelszava alapj�n megind�tja az akci�t az �llamseg�lyek (�llami t�mogat�sok) megsz�ntet�se �s az �llamt�l val� f�ggetlens�g, tov�bb� az egyh�zi szervezet gy�keres rev�zi�ja �rdek�ben. Ez azonban nem siker�l. A nagy fesz�lts�g szakad�sra vezet. Dr. Kuyper vagy 400.000 h�v�vel megszervezi a f�ggetlen reform�tus egyh�zat.

Hogy pedig a tiszta k�lvinizmus fejl�d�s�t biztos�tsa, megszervezi a ref. felekezeti oktat�s restaur�ci�j�t is. Kereszt�lviszi, hogy az �llami iskol�k mellett most m�r felekezeti iskol�k is �ll�ttathassanak fel minden fokon. Mindezek koron�j�ul pedig Amsterdamban a m�r meglev� semleges egyetem mell� fel�ll�tja k�zadakoz�sb�l a k�lvinista szabad egyetemet (Vrije Universiteit), amely m�g mag�t�l az �ltala megszervezett ref. egyh�zt�l (Geref. Kerk) is f�ggetlen, de a k�lvinizmus alappr�ncipiuma alapj�n �ll, �s annak tov�bbfejleszt�s�re alakult. Dr. Kuyper mindj�rt k�t tansz�ket is v�llalt az egyetemen, amig az anyagilag jobban meger�s�dik. K�zben pedig, hogy a k�lvinizmus �rv�nyes�l�s�t t�rsadalmi �s politikai t�ren is biztos�tsa, r��rt arra is, hogy mint k�pvisel�, a parlamentben �s parlamenten k�v�l er�s�tse �s tegye n�pszer�v� az �n, anti-revolucion�ris p�rtot, amely egyenesen a k�lvinizmus szellem�nek politikai �rv�nyes�t�s�re alakult, s nev�t onnan vette, hogy teljes m�rt�kben szembehelyezkedik a francia forradalom ateista alapon fel�p�tett politikai �s szoci�lis elveivel.

Mint politikus, dr. Kuyper v�rbeli demokrata, de k�lvinista demokrata. Sem az �sdi konzervat�vokkal nem tart, sem a liber�lisokkal. � a n�p embere, a "kisemberek" (kleine luyden) bar�tja, mint szokt�k r�la mondani. N�l�n�l mesteribben, �rja valaki, m�g senki sem j�tszott a holland "n�p-lelkiismeret zongor�j�n."

Politik�j�ban a k�lvinista elvek uralm��rt k�zd minden vonalon, s �ppen ez�rt term�szetes, hogy a radik�lisok, ateist�k, szabadgondolkod�k �s szoci�ldemokrat�k esk�dt ellens�gei. Zseni�lis lelke hatalmas er�fesz�t�s�nek k�sz�nhet�, hogy p�ratlan szervez� erej�vel m�r t�bb mint 30 �v �ta veri vissza a kereszty�ns�g mindenf�le ellens�g�nek t�mad�s�t Hollandi�ban. � a holland politika centruma, ir�ny�t�ja, vezet�je. P�rtja a legfegyelmezettebb, h�vei a leg�ntudatosabb, legelsz�ntabb hadsereg katon�i. M�g a nagy reform�tus egyh�z a k�l�nf�le teol�giai p�rtok harc�nak martal�ka, s az �llamp�nzt�rhoz k�t�zve v�rvesztetten �ll, addig Kuyper egyh�za csupa energia, csupa aktivit�s, �ntudatos szervezett szellemi egys�g. Ifj�s�gi egyes�letei, munk�ssz�vets�gei nagyszer�en szervezettek, pr�dik�torai els�rang�ak, teol�giai egyetemi tan�rai kiv�l� tud�sok, s Kuyper emberei �lnek m�r sok hely�tt az �llami egyetemek teol�giai tan�ri katedr�in is, �gyhogy azt mondhatjuk: eg�sz sereg pap van m�t a nagy ref. egyh�zban is, akik ott maradnak, ott szolg�lnak, hogy a n�pet a tiszta k�lvinizmusra visszavezess�k. �gy tal�n majd elj�n az id� ism�t arra, hogy a k�t egyh�z �jra egyes�l, ami m�r r�gen beteljes�lhetett volna, ha a Kuyper �ltal megszabott elvi felt�telekben meg tudtak volna egyezni.

De mindezek a nagyszer� eredm�nyek nem val�sulhattak volna meg, ha Kuyper p�ratlan �r�i �s �js�g�r�i talentuma nem �rv�nyes�l olyan kit�n�en a magas kult�r�j� holland n�p k�r�ben. Kuyper �r�i term�kenys�ge, elgondolva �ri�si egy�b munk�ss�g�t, szinte hihetetlen nagy. Tudom�nyos munk�ss�gon k�v�l a legnagyobb jelent�s�g� dolog az, hogy elvei propag�l�s�ul lapokat alap�t. Egyet, m�gpedig napilapot, a politika sz�m�ra (De Standaard), egyet pedig, mint hetilapot, az egyh�zi �s teol�giai �let sz�m�ra (De Heraut). Ezeknek majdnem negyven �ven kereszt�l egyfolyt�ban nemcsak szerkeszt�je, hanem a legterm�kenyebb munkat�rsa is volt. Nem is csod�lkozhatunk teh�t rajta, hogy a holland �js�g�r�k egyes�lete�t, a volt reform�tus papot v�lasztja meg eln�k�nek, s mint ilyen jut 1901-ben a minisztereln�ki sz�kbe.

Most t�j�koz�sul arra n�zve, hogy a fentebb eml�tett t�rsadalmi �s politikai m�k�d�s�n kiv�l micsoda sz�d�letes irodalmi munk�ss�got is fejtett ki dr. Kuyper, az al�bbiakben k�z�lj�k nagyobb m�veinek jegyz�k�t, azok c�meinek magyar ford�t�s�val.

Disquisitio Historico-Theologica exlubens Joannis Calvini et Joannis à Lasco. Doktori �rtekez�s. 1862.

J. à Lasco Opera. 2 k�tet. 1866

Egyh�zi besz�dek. 1868.

A londoni holland gy�lekezet presbit�riumi jegyz�k�nyvei 1569–1571. 1870.

A mi programunk. Dr. Kuyper politikai elveinek feldolgoz�sa. �t�dik kiad�s 1907-ben.

M�z a szikl�b�l. Elm�lked�sek. 1896.

D. Franciscus Junius. Opuscula theologica sel. rec. et. praev. 1882.

A modern teol�gia kereszty�n alapon csak fata morgana. 1871–65

Egyh�zi besz�dek. 1871.

R�ma �s Dordtrecht. 1876.

A k�lvinizmus, mint alkotm�nyos szabads�gaink forr�sa �s biztos�t�ka. 1875.

Egyh�zi besz�dek. 1879.

Az egy�ni �letk�r szuver�nit�sa. 1881.

A mai bibliai kritika jelent�s�ge a gy�lekezetre n�zve. 1881.

Alexander Comrie. 1882.

"Szorosan v�ve." A reform�tus egyetem l�tjogosults�g�r�l.

1880. A holland reform�tuss�g konfesszi�i. 1883

Az �let k�nyv�b�l. Elm�lked�sek, 3 k�tet.

Az �rvendetes �zenet napjai. 3 k�tet. 1887.

Az Ige testt� l�tele. 1887.

Gysb. Voetii. Selectorum disp. fasc. rec. et. praev. Abr. Kuyper, 1887.

A k�lvinizmus �s a m�v�szet. 1888.

A Szentl�lek munk�ja. 3 k�tet. 1888.

Gomar a sabbath�rt. Medit�ci�k

Parlamenti besz�dek 1874–75-b�l.

Sion dics�s�ge �s er�ss�ge. A n�metalf�ldi hitvall�s 37 pontj�nak magyar�zata. 1890.

A sabbath. Dogmat�rt�neti tanulm�ny. 1890.

Voetius catechisati�ja jegyzetekkel. 1891

K�lvinizmus �s rev�zi�. 1891.

A kereszty�ns�g �s a szoci�lis k�rd�s. 1891.

T�vis�rt mirtusz-�g. Elm�lked�sek. 1891.

A hat�rok elmos�d�sa. 1892.

A hal�l �rny�k�ban. Medit�ci�k. 1893.

A teol�gia enciklop�di�ja. 3 hatalmas k�tet 1894. �s 1910.

Krisztus, a szoci�lis bajok �s a demokr�cia veszedelmei. 1895

. Mr. Levinus Wilh. Chr. Keuchenius. 1895.

E voto Dordraceno. A heidelbergi k�t� magyar�zata. 4 hatalmas k�tet. 1896 �s 1907.

A szent�r�s n�alakjai

A szuver�nit�s hamis elm�letei. 1898.

Amikor otthon vagyunk... Medit�ci�k. 1900.

Electio �s selectio. 1899.

A k�lvinizmus. Hat Stone-felolvas�s. 1899

. Amerikai �let. 1899.

Az �r kivonul�sa Jeruzs�lemb�l. Medit�ci�k. 1901.

Evolutio. 1899.

Az Isten angyalai. 1902.

J�zusban elaludni. Medit�ci�k. 1902.

�nnepelj�nk. Medit�ci�k. 1904.

Az egyetemes kegyelem. 3 k�tet. 1904.

Szoci�lis reformok. 3 k�tet. 1905.

Bilderdijk k�lt� nemzeti jelent�s�ge. 1906.

Isten k�zel�ben. Medit�ci�k. 1908.

Az �-vil�g k�r�l. �tle�r�s. 2 k�tet. 1908.

Parlamenti besz�dek. 4 k�tet.

Reform�tus dogmatika. 5 hatalmas k�tet. 1910.

Krisztus kir�lys�g��rt. 3 k�tet. 1913.

Istentisztelet�nk. 1911.

A n� m�lt�s�ga. 1914.

Antirevolution�ris politika. 1917, 2 k�tet.

Ezek dr. Kuyper f�bb munk�i. Van ezeken k�v�l m�g eg�sz sereg kisebb felolvas�sa, el�ad�sa a legk�l�nf�l�bb teol�giai �s szoci�lis t�m�kr�l, sok k�l�n lenyomat, amelyeket angol �s amerikai foly�iratokba �rt (The Independent; The Bibliotheca Sacra; Presbyterian and Reformed Review, The Catholic Presbyterian stb.). Ezeknek a munk�knak a sz�ma is meghaladja a 120-at.

Mindezeken kiv�l pedig ott van dr. Kuyper b�mulatos �js�g�r�i tev�kenys�ge.

Teol�giai �s politikai elvei propag�l�s�ra, mint eml�tett�k, k�t lapot szerkesztett �s ir�ny�tott, az egyik:

De Heraut. Egyh�zi lap. Alap�totta 1877-ben. Az�ta a lap legels� nagy teol�giai cikk�t minden sz�mba kiv�tel n�lk�l dr. Kuyper �rta, kiv�ve az 1894. �v augusztus �s szeptemberi 5 sz�m�t, amikor beteg volt.

De Standaard. Politikai napilap. Fenn�ll 1872-t�l kezdve. Az�ta 1913. m�jusig, kiv�ve minisztereln�ks�ge �veit, szakadatlanul dr. Kuyper volt a f�szerkeszt�je.

Dr. Kuyper �ri�si irodalmi munk�ss�g�t jellemzi k�l�nben az is, hogy csak az �sszes munk�ihoz k�sz�tett k�l�n N�v- �s t�rgymutat� egy k�tet�nek �ra is 7.50 holland forint, ami fogalmat alkothat annak az irodalmi m�k�d�snek nagys�g�r�l, amelyhez ez k�sz�lt.

Ezeket tartottam sz�ks�gesnek elmondani dr. Kuyperre vonatkoz�lag.

Munk�i k�z�l itt azt a h�res hat felolvas�st veszi az olvas�, amelyet � 1898-ban a princetoni egyetem megh�v�s�ra Amerik�ban tartott. Kuyper klasszikus, hihetetlen t�m�r st�lusa (amely egyenesen megterm�keny�t� hat�ssal volt a holland �r�i �s �js�g�r�i nyelvre is), bizony sok neh�zs�get okozott a ford�t�knak. A nagyszer� gondolatok m�lys�ge elm�lked� olvas�st k�v�n m�g az eredetiben is. H�t m�g ford�t�sban. Hiszem azonban, hogy ez a k�nyv nagy hat�ssal lesz, m�g �gy is, magyar teol�gusainkra. Sok hely�tt fogja a l�t�k�rt b�v�teni, az eszm�ket tiszt�zni s a hat�rozott k�lvinizmus ir�nt val� szeretetet, vagy az ellenkez� felfog�s�akn�l a tiszteletet fel�breszteni. Bizonyos vagyok benne, hogy �ltala Kuyper alakja is a maga impon�l� nagys�g�ban fog �llani el�tt�nk, s tal�n k�zelebb hozza e k�nyv egym�shoz azokat, akik a k�z�s ide�lok mellett sem tudt�k m�g meg�rteni egym�st. Ennyi volt az, amit dr. Kuyperre vonatkoz�lag e munka els� kiad�sa alkalm�val az 1914. �v tavasz�n k�z�ltem. Az�ta m�r �t is mag�hoz sz�l�totta az �r. 1920. november 8-�n halt meg, s egy eg�sz nemzet k�s�rte utols� �tj�ra. Az ut�kor sz�m�ra m�g �rdekes lesz feleml�teni azt is, hogy haz�nkban utolj�ra 1916-ban j�rt, amikor le�nyai, Henriette �s Johanna, egy holland hadik�rh�z �l�n, f�l �vig nagyjelent�s�g� szeretetmunk�t v�geztek k�z�tt�nk. Ekkor megismerkedett egyh�zunk n�h�ny vezet�ember�vel is, �s meg�g�rte, hogy legk�zelebb hosszabb id�re fog elj�nni k�z�nk. Az �r v�gz�se azonban m�s volt. A k�lvinizmus ez �sz vez�re t�bb� nem j�hetett Magyarorsz�gra, de haz�nk �s reform�tus egyh�zunk ir�nt val� �rdekl�d�s�t �s szeretet�t meg�riztek le�nyai, Henriette, Johanna �s Katalin, akik az�ta sokf�le form�ban �s meghat� m�don mutatj�k meg ir�ntunk �rzett meleg �rdekl�d�s�ket �s igaz szeretet�ket.

Isten ir�nt val� m�lys�ges h�laad�ssal bocs�tjuk �tj�ra ezt a m�sodik kiad�st. Hissz�k, hogy a lelkekre val� hat�sa ma m�r sokszorosan t�l fogja sz�rnyalni az els� kiad�s�t.

Budapest, 1921. november 6.

Dr. Sebesty�n Jen�

JEGYZETEK

A sz�vegben, a lapok alj�n, csillag alatt k�z�lt megjegyz�sek a szerz�, dr. Kuyper �brah�m jegyzetei; az itt k�vetkez� sz�mozott jegyzeteket pedig dr. Sebesty�n Jen� �rta. C�ljuk nem a tudom�nyos form�ban val� kieg�sz�t�s, hanem az olvas� �ltal�nos t�j�koztat�sa.