//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- KÁLVIN: 1541. Rövid értekezés az úrvacsoráról.
- KÁLVIN: 1541. Rövid értekezés az úrvacsoráról. : Rövid értekezés az úrvacsoráról 21 - 40. pont.

Rövid értekezés az úrvacsoráról 21 - 40. pont.


21. Az önvizsgálat módja.

Itt nagyon vigyáznunk kell magunkra. Mert, míg egyrészt nem lehe-tünk elég szorgalmasak az önvizsgálatban, a szerint, amint az Úr rendeli, addig másrészt az álbölcs tudósok a szegény lelkiismereteket igen veszedelmes zavarba, vagy inkább borzasztó gyehennába döntötték, nem tudom minő vizsgálatot kívánva, amelynek nem volt lehetséges végére jutni. Hogy mindezekből a zavarokból kibontakozzunk, az egész vizsgálatot, amint már mondottam, az Úr rendeléséhez kell szabnunk, mint szabályhoz. Ez pedig, ha követjük, nem engedi, hogy tévedjünk. Ha ezt követjük, meg kell vizsgálnunk, vajon van-e bennünk igaz bűnbánat és igaz hit, a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ez a két dolog oly szoros összeköttetésben áll egymással, hogy egyik a másik nélkül nem létezhetik.

22. Hogy Krisztus áldásaiban részt vehessünk, mindarról le kell mondanunk, ami a mienk.

Mert ha azt gondoljuk, hogy életünk a Krisztusba van elhelyezve, el kell ismernünk, hogy magunkban halottak vagyunk. Ha erőnket benne keressük, meg kell értenünk, hogy magunktól gyengék vagyunk. Ha azt véljük, hogy egész boldogságunk az ő kegyelmében van, át kell látnunk, hogy nélküle mily nagy a mi nyomorúságunk. Ha nyugodalmunk Őbenne van, kell, hogy magunkban csak lelkiismereti furdalást és nyugtalanságot érezzünk. Már pedig ily érzés nem létezhetik anélkül, hogy ne hozna létre egyrészt elégedetlenséget egész életünkkel szemben, másrészt aggodalmat és félelmet s végül vágyódást és szeretetet az igazság iránt. Mert az, aki ismeri bűnének rútságát, állapotának nyomorúságát, mivel elidegenült Istentől, úgy megszégyenül, hogy nagy bánatában elégedetlenkedni, magát kárhoztatni, nyögni és sóhajtani kényszerül. Sőt Isten ítélete azonnal jelentkezik és a bűnös lelkiismeretet csodálatos aggállyal, gyötri, mivel azt látja, hogy nincs mód a menekvésre, s nincs szó, amit védelméül felhozhatna. Mikor nyomorúságunk ily megismerésével megkóstolhatjuk Isten jóságát, akkor menten vágyódunk arra, hogy életünket akarata szerint igazgassuk s egész előző életünket megtagadjuk, és így benne új teremtményekké legyünk.

23. A helyes úrvacsorázás kellékei.

Ha tehát helyesen akarunk részesülni az úrvacsorában, szükséges, hogy szívünk erős bizalmában egyedüli igazságunknak, életünknek és üdvösségünknek az Úr Jézust tartsuk, elfogadván és elvévén azokat az ígéreteket, melyeket ő bizonyos és szilárd ígéretek gyanánt ad, ellentmondva másrészről minden ellenkező bizakodásnak, avégből, hogy bizalmunkat úgy magunkban, mint minden teremtményben elvesztve, teljesen benne nyugodjunk meg, és egyedül az ő kegyelmével elégedjünk meg. Mivel pedig ez mindaddig meg nem történhetik, míg meg nem ismerjük, mily szükséges, hogy segítségünkre jöjjön, fontos dolog, hogy szívünknek belsejét egészen áthassa nyomorúságunk fájó tudata, mely aztán éhezőkké és szomjúhozókká tesz minket őutána. Ahhoz pedig, hogy jó étvágyunk legyen, nemcsak az szükséges, hogy gyomrunk üres legyen, hanem hogy jó állapotban legyen s arra is képes legyen, hogy táplálékát befogadja. Ebből az következik, hogy lelkünket az éhségnek kell gyötörnie és heves vágynak kell elfognia a megelégíttetés után, ha azt akarjuk, hogy jól megtalálja a táplálékot az Úr vacsorájában.

24. Az önmegtagadás szükséges.

Sőt meg kell jegyeznünk, hogy Jézus Krisztus után nem vágyódhatunk úgy, hogy egyúttal Isten igazságát is ne óhajtsuk, ami önmagunk megtagadásában s az ő akaratával szemben való engedelmességben áll. Mert az nincsen rendjén, ha arra tartunk igényt, hogy Krisztus tagjai legyünk, de emellett minden szabadosságot megengedünk magunknak és feslett életet élünk. Mivel Krisztusban nincs más, mint tisztaság, jóság, mérséklet, igazság, alázatosság, és más ilyen erények. Ha tagjai akarunk lenni, távol kell tőlünk lennie a tisztátalanságnak, nagyralátásnak, hazugságnak és minden hasonló bűnnek. Mert e dolgokat vele össze nem vegyíthetjük anélkül, hogy nagy igaztalanságot és gyalázatot ne követnénk el ellene. Mindig eszünkbe kell jutnia, hogy közte és a bűn között éppoly kevés a megegyezés, mint a világosság és a sötétség között. Igaz bűnbánatra tehát akkor jutunk el, ha arra törekszünk, hogy életünk Krisztus példájával egyező legyen.

25. A szeretet kiváltképpen szükséges.

Mindamellett, bár ennek általánosnak kell lennie életünk minden részében, különösen helye van a szeretetben, mivel minden egyéb erény felett ez van ajánlva ebben a sákramentumban, amely ok kö-vetkeztében az úrvacsora a szeretet kötelékének neveztetik. Mert amint a kenyér, mely ott a közös használatra van megszentelve, több magból akként van összevegyítve, hogy egyiket a másiktól többé el nem lehet választani, úgy nekünk is magunk között a feloldhatatlan barátság érzetével kell egyesülve lennünk. Mi több, mi ott Krisztus ugyanazon testét vesszük, hogy annak tagjaivá legyünk. Ha magunk között ellenséges érzületet és egyenetlenséget táplálunk, nem vagyunk azon, hogy Krisztus darabokra ne szakíttassék, és ebben a szentségtörésben éppen úgy vétkesek vagyunk, mintha mi cselekedtük volna azt. Egyáltalán nem szabad hát ahhoz merészen közelednünk, ha gyűlölséggel, vagy ellenséges indulattal viseltetünk valaki, főleg keresztyén ember iránt, ki az egyház kötelékébe tartozik. Ha teljesíteni akarjuk az Úr rendeletét, egészen más érzülettel kell viseltetnünk, azaz szájunkkal meg kell vallanunk és tanítanunk, hogy szabadítónknak mennyire adósai vagyunk, neki hálát kell adnunk, nemcsak abból a célból, hogy neve dicsértessék bennünk, hanem hogy másokat is építsünk és példánk által tanítsunk arra, amit tenni tartoznak.

26. Minden ember tökéletlen és feddést érdemlő.

Mivel azonban a földön nem lehetne oly embert találni, ki a hitben és szent életben annyira előrehaladt volna, hogy egyben, vagy másban még mindig ne volna benne elég gyengeség, még utoljára az a veszély támadhatna, hogy több jó lelkiismeret megzavarodnék, ha meg nem előznők azt, s nem mérsékelnők azokat a parancsokat, melyeket úgy a hit, mint a bűnbánat tekintetében adtunk. Veszélyes tanítási mód tehát, amelyhez némelyek ragaszkodnak, mikor a szív tökéletes bizalmát és tökéletes bűnvallást követelnek, és kizárják mindazokat, kikben ezek meg nem találhatók. Mert mikor ezt teszik, kivétel nélkül mindenkit kizárnak. Hol, az az ember, aki azzal büszkélkedhetnék, hogy semmi bizalmatlanság nem mocskolja, be s egyáltalán nincs alávetve valami bűnnek, vagy erőtlenségnek? Isten gyermekeinek hite bizonyára olyan, hogy mindig alkalmunk van imádkozni, hogy az Úr jöjjön segítségére hitetlenségünknek. Mert betegségünk olyan, mely mélyen természetünkbe gyökerezett, s amelyből mindaddig nem gyógyulunk meg teljesen, míg a test börtönéből meg nem szabadulunk. Sőt a tiszta élet is, amelyben járnak, olyan, hogy minden nappal inkább van alkalmuk könyörgésre, azért, hogy bűneik megbocsáttassanak, mint azért, hogy a tovább haladásra kegyelmet kérjenek. Jóllehet egyik többé, a másik kevésbé tökéletlen, mindamellett nincs egy sem, aki sok tekintetben hibás ne volna. Ekként az úrvacsora nemcsak hogy haszontalan volna mindenkire nézve, hanem veszélyes is, ha oly tiszta élettel s teljes hittel kellene ahhoz járulni, amely kívánni valót nem hagyna fönn. Ellenkezik ez Urunk szándékával is, mivel nincs üdvösebb dolog, amit egyházának adott volna.

27. A tökéletlenségnek nem szabad a szabadulásba vetett reménySégünket megingatnia.

Ennélfogva, ha tökéletlen hitet érzünk is magunkban s ha lelkiismeretünk nem oly tiszta is, hogy bennünket sok bűnnel ne vádolhatna, ennek nem kell minket akadályoznia abban, hogy az Úr szent asztalánál meg ne jelenjünk, csak az erőtlenség közepette érezzük szívünk belsejében, képmutatás és titkolózás nélkül, hogy a Jézus Krisztus üdvösségében reménykedünk és az evangélium szabálya szerint kívánunk élni. Világosan mondom, hogy képmutatás nélkül, mivel sokan vannak, kik haszontalan tetszelgéssel csalják meg magukat, s elhitetik magukkal, hogy elég ha ők elítélik bűneiket, bár mindig megmaradnak azokban, s legfeljebb csak azért hagyják el azokat egy időre, hogy aztán menten visszatérjenek hozzájuk. Az igazi bűnbánat erős és kitartó, és arra késztet, hogy a rosszal, amely bennünk van, ne csak egy napig, vagy egy hétig, hanem szüntelenül és vég nélkül harcoljunk.

28. A tökéletlenségek a hívőt inkább arra hajtják, hogy az úrvacsorával éljen.

Mikor nagy elégedetlenséget és gyűlölséget érezünk magunkban minden bűn iránt Isten félelméből kifolyólag, és vágyat a helyes élet után, hogy Urunknak teszünk, képesek leszünk az úrvacsorában való részvételre mindazon gyengeségek dacára is, melyeket testünkben viselünk. Sőt, ha nem lennénk gyengék, s nem volnánk alávetve a hitetlenségnek s a tökéletlen életnek, a sákramentum nem is válna hasznunkra, s oly dolog volna, amelynek rendelése teljesen felesle-ges. Mivel pedig Isten oly orvosságul adta azt, melynek erőtlenségünket segítenie, hitünket erősítenie, szeretetünket növelnie kell, s végül minket a szent életben előbbre kell vinnie, használata annál szükségesebb lesz ránk nézve, minél jobban érezzük, hogy betegség gyötör bennünket. S a tökéletlenségnek éppen nem szabad attól visz-szatartania minket. Mert ha az úrvacsorától való tartózkodás mentegetésére azt hozzuk fel, hogy a hitben és a szent életben még gyen-gék vagyunk, úgy teszünk mint az, az ember, aki azért vonakodik az orvosság bevételétől, mivel beteg. Íme, a hit gyengeségének, melyet szívünkben érezünk s a tökéletlenségeknek, melyek életünkben vannak, minket arra kell figyelmeztetniük, hogy az Úr vacsorájához úgy járuljunk, mint ami azok gyógyítására kiváló eszköz. Csak ne jöjjünk oly szívvel, mely a hittől és a bűnbánattól teljesen üres. Ezek közül az első a szív belsejébe van rejtve, s ezért arról lelkiismeretünk tesz tanúságot Isten előtt; a második cselekedetekben nyilvánul, s ezért kell, hogy valami módon életünkben mutatkozzék.

29. Az úrvacsorával való élés ideje. A gyakori úrvacsorázás illendő volta.

Ami az úrvacsorával való élés idejét illeti, nem lehet mindenkire nézve érvényes szabályt felállítani. Mert vannak néha különös körülmények, melyek mentik az embert, ha tartózkodik attól. Sőt nincs világos parancs, amely minden keresztyént kötelezne arra, hogy azzal minden napon, valamikor csak kiosztatik, éljen. Mindamellett, ha jobban megvizsgáljuk a célt, mely felé az Úr minket vezet, be fogjuk látni, hogy mindenesetre többször kell azzal élnünk, mint némelyek; mivel mennél jobban szorongat erőtlenségünk, annál inkább szükséges ahhoz gyakorta menekülni, amely képes minket erősíteni a hitben s tartozik elősegíteni a szent életben. Ennélfogva minden jó rendben levő egyházban annak a szokásnak kell lennie, hogy az úrvacsora annyiszor osztassék ki, ahányszor a nép képessége megengedi. S minden egyes hívőnek kötelessége a maga idején előkészülnie az úrvacsora elvételére, valahányszor azt a gyülekezetben kiosztják. Ha nincs valami nagy akadály, mely arra kényszerítené, hogy attól távol maradjon; jóllehet nincs világos parancsunk, amely az időt és a napot meghatározná számunkra, mégis elégnek kell lennie ránk nézve, ha tudjuk, hogy Urunk óhaja az volt, hogy vacsorájával gyakorta éljünk, különben nem ismerjük jól a hasznot, mely abból ránk származik.

30. Mily helytelenül járunk el, ha az úrvacsorától könnyelműségből maradunk távol! Tartózkodás saját méltatlanságunk miatt.

A mentségek, melyeket némelyek felhoznak, felettébb haszontalanok. Az egyik azt hozza fel, hogy nem tartja magát méltónak, s ez ürügy alatt egész évben távol marad, míg mások nem elégedve meg saját méltatlanságuk szemléletével, azt emlegetik, hogy nem tudnak úrvacsorázni oly egyénekkel, akiket kellő előkészület híján látnak a szent asztalhoz járulni. Megint mások azt gondolják, hogy az úrvacsorával való gyakori élés felesleges, mivel ha egyszer elvevők a Jézus Krisztust, nincs ok, amiért az elvétel után oly hamarosan visszaforduljunk. Azt kérdezem elsősorban azoktól, kik méltatlanságukkal leplezik magukat, hogy lelkiismeretük, mint képes megmaradni több mint egy éven át oly nyomorult állapotban, hogy egyenesen Istenhez imádkozni sem merészelnek. Mert ezek meg fogják vallani, hogy vakmerőség Istenhez atyánk gyanánt könyörögni, ha nem vagyunk Jézus Krisztus tagjai. Pedig ezek nem lehetünk, ha az úrvacsora állaga és valósága el nem végeztetik bennünk. Ha az igazság birtokunkban van, erősebb ok által vagyunk képesek elvenni a jegyet. Láthatjuk, hogy aki az úrvacsora vétele alól kivonja magát, mint méltatlan; száműzi magát Isten imádásából is. Nem gondolom, hogy azokat a lelkiismereteket erőltetni kellene, ha valamely aggály gyötri őket, mely aggályt, azt sem tudva hogyan, maguk támasztottak magukban, sőt inkább azt tanácslom, hogy várakozzanak addig, míg az Úr meg nem menti őket. Hasonlóképpen, ha elfogadható, törvényes, gátló ok forog fenn, nem tagadom, hogy a halasztás nem gáncsolható. Csupán arra akarok rámutatni, hogy senkinek sem szabad hosszú időn át megelégedni azzal, hogy az úrvacsorától méltatlansága alapján tartja magát távol. Mert aki így cselekszik, megfosztja magát az egyházzal való közösségtől, melyben minden jóllétünk rejlik. Sőt inkább küzdelembe kell bocsátkoznia mindazokkal az akadályokkal, melyeket az ördög taszít útjába, hogy ki ne legyen zárva ily nagy jóból s következésképpen mindazokból a kegyelmi ajándékokból, melyeknek elvesztése amannak elvesztéséből következik.

31. Tartózkodás mások állítólagos méltatlansága miatt.

A második csoport némileg kedvezőbb színben tűnik fel. Mert ezek-nek érve az, hogyha nem szabad közösen kenyeret ennünk azokkal, kik magukat testvéreknek nevezik, de feslett és gonosz életet folytat-nak, sokkal nyomósabb ok van arra, hogy az Úrnak ama kenyerében óvakodjunk közösségre lépni velük, amely azért szenteltetett meg, hogy jelképezze és osztogassa nekünk a Krisztus testét. A felelet azonban nem nagyon nehéz. Mert nem minden egyes hívőnek feladata, hogy ítéljen és döntsön, hogy azt bocsássa az Úr asztalához, azt űzze el, akit jónak lát, mivel ez az előjog általában az egyházat illeti meg, vagy inkább a lelkipásztort az éltesebbekkel egyetemben, kiknek az egyház kormányzatában oldala mellett kell állniuk. Szent Pál ugyanis nem parancsolja, hogy ki-ki mást vizsgáljon meg, hanem, hogy mindenki magamagát vizsgálja meg. Igaz ugyan, hogy kötelességünk figyelmeztetni mindazokat, akik rendetlenül élnek és ha ránk nem hallgatnak, értesíteni kell a lelkipásztort is, hogy az illetővel szemben az egyház tekintélyével járjon el, de arra, hogy az ember a gonoszok társaságától visszavonuljon, nem megfelelő eszköz, ha az egyházzal való közösséget tépjük széjjel. Sőt igen gyakran megtörténhetik, hogy a bűnök nem annyira cégéresek, hogy az ember egész a kiközösítésig mehetne. Mert bár a lelkipásztor némely embert szívében méltatlannak ítél, mindamellett nincs hatalma ezt kimondani és az illetőt az úrvacsorától eltiltani, ha egyházi ítélet által meg nem győzheti őt. Az ily esetben nincs más orvosságunk, mint az, hogy Is-tenhez imádkozzunk és kérjük őt, hogy egyházát mind jobban és job-ban szabadítsa meg a botránkozásoktól és az, hogy várakozzunk az utolsó napra, mikor a polyva egészen ki lesz választva a tiszta búzából.

32. Arról a védekezésről, hogy, ha egyszer vettük Krisztust, nem szükséges gyakran visszatérni, hogy őt vegyük.

A harmadik csoportnál az igazságnak látszata sincs meg. Mivel ez a lelki kenyér nem azért adatott nekünk, hogy azzal egyszerre jóllakjunk, hanem inkább azért, hogy mikor valamennyire megízleltük édességét, többet is kívánjunk belőle, s valahányszor csak kínálják, mindig éljünk vele. Azt már fentebb megmagyaráztuk, hogy mindaddig, míg e földi életben bolyongunk, Krisztus velünk soha akként nem közöltetik, hogy lelkeink vele teljesen megelégedjenek, hanem Ő ránk nézve állandó táplálék akar lenni.

33. Negyedik főfelosztás. Tévedések [tévelyek] az úrvacsora körül.

Hogy a negyedik főpontra térjünk: az ördög, tudva, hogy Urunk semmi hasznosabb dolgot nem hagyott egyházára, mint ezt a sákramentumot, szokásához képest kezdettől fogva azon volt, hogy tévedésekkel (tévelyekkel) és babonákkal szennyezze be, hatását megrontsa és tönkretegye, és ezt a vállalkozását nem szűnt meg űzni egész addig, míg az Úr rendelését teljesen föl nem forgatá, s hazug hiábavalósággá nem változtatá. Nem szándékom megírni, hogy minden egyes visszaélés mely korban keletkezett és mely időben növekedett; rám nézve elég lesz, ha fő pontonként feljegyzem a tévedéseket, (tévelyeket), melyeket az ördög hozott be, s amelyektől óvakodnunk kell, ha az Úr vacsoráját épségben akarjuk megőrizni.

34. Első tévedés. (tévely).

Az első tévedés ez. Mivel az Úr az Ő vacsoráját abból a célból adta nekünk, hogy szétosztatván közöttünk tanúságot tegyen előttünk arról, hogy részt véve testéből, részt nyerünk abból az áldozatból is, melyet a kereszten hozott Atyjának, Istennek, hogy bűneinkért megengesztelje s eleget tegyen, az emberek saját fejükből éppen ellenkezőleg azt találták ki, hogy az úrvacsora áldozat, amely által Istentől bűneink bocsánatát nyerhetjük. Ez oly szentségtörés, amelyet sehogyan sem lehet tűrni. Mert ha mi az Úr Jézus halálát nem tekintjük egyetlen áldozatnak, amely által Ő kiengesztelt bennünket az Atyával, eltörölve minden bűnt, amelyért majdan ítélete alá estünk volna, ez áldozatnak erejét elvesszük. Ha nem valljuk, hogy Jézus Krisztus egyedüli áldozó, vagy mint közönségesen nevezzük pap, akinek közbenjárása által jutottunk az Atya kegyelmébe, megfosztjuk tiszteletétől s nagy igazságtalanságot követünk el vele szemben.

35. A sákramentum nem áldozat.

Az a vélemény, hogy az úrvacsora áldozat, Krisztus áldozatának értékéből von le, s ezért kárhoztatandó és ördögi. Az pedig, hogy valóban levon annak értékéből, általánosan ismert dolog. Mert, hogyan egyeztethetnők össze azt a két állítást, hogy Jézus Krisztus a halálával áldozatot mutatott be Atyjának, amely által egyszerre mindannyiunk számára megszerzé a bocsánatot és kegyelmet bűneinkért, és hogy naponként föl kell Őt áldozni avégből, hogy elnyerhessük, amit egyedül a halálában kell keresnünk? E tévedés kezdetben nem volt ily túlságos, lassan-lassan növekedett, s végül jelen állapotába jutott. Először abban mutatkozott, hogy a régi atyák az úrvacsorát áldozatnak mondották. De ők okul azt adják, hogy a Jézus Krisztus halála van abban jelképezve. Ezért kifejezésük arra mutat, hogy ez az elnevezés csupán azért adatott az úrvacsorának, mivel amaz egyetlen áldozatnak emléke, amelynél teljesen meg kell állapodnunk. Mindemellett a régi egyház szokását nem tudom védelmezni. Testmozgással és cselekvési formával valami áldozatot ábrázoltak ki, mintegy ugyanazt a szertartást, mely már az ótestamentumban meg volt, azzal a különbséggel, hogy a barom helyett kenyeret alkalmaztak áldozati tárgyul. Mivel ez az eljárás nagyon közelít a zsidósághoz és az Úr intézkedésének, nem felel meg, nem helyeslem. Mert az ószövetségben, az alakzatok idejében az Úr ily szertartásokat rendelt, míg az áldozat egyszülött Fiának testében meg nem történdett, mely áldozat azoknak teljesedése volt. Amióta ez elvégeztetett, nincs más hátra, mint hogy annak közöltetését vegyük és így fölösleges tovább is ábrázolni azt.

36. Az úrvacsorában a kenyér arra van rendelve, hogy magunkhoz vegyük s nem arra, hogy föláldozzuk. A mise tévelygései.

Ilyen jelentése van annak a rendeletnek, amelyet Jézus Krisztus hagyott nekünk, hogy ti. ne áldozzunk, hanem vegyük és együk azt, ami már föláldoztatott. Mégis, bár bizonyos erőtlenség nyilatkozott az ily megtartásban, arról az istentelenségről mégsem volt szó, amely azóta járult a dologhoz. Mert mindazt, ami Krisztus halálának volt sajátja, hogy ti. Istennek eleget tett bűneinkért és így kiengesztelt vele, átvitték a misére. Sőt Jézus Krisztus tisztét is, hogy ti. Istennek áldoz és áldozatot mutatva be, közbenjár, hogy kegyelmet és bocsánatot szerezzen bűneinkre, azokra ruházták, akiket a nép papoknak nevezett.

37. A mise-áldozat védelmének megkísérlése.

Nem akarom elhallgatni azokat a magyarázatokat, melyeket e tekintetben hoznak föl az igazság ellenségei. Azt mondják, hogy a mise nem új áldozat, hanem csupán alkalmazása amaz egyetlen áldozatnak, amelyről beszéltünk. Jóllehet némi helyes látszatot adnak a dolognak, mikor így beszélnek, védekezésük mégis tisztára fecsegés. Mert nem csupán az van mondva, hogy Krisztus áldozata egy, hanem az is, hogy azt ismételni nem szabad, mivel hatása örökké tart. Nem mondatott, hogy Krisztus egyszer avégből áldoztatott föl az Atyának, hogy közbenjárásának erejét reánk alkalmazzák. Hanem az mondatott, hogy belépett a mennyei szentek-szentébe, s hogy ott megjelenésével és közbenjárásával Istent kiengesztelte. Ami halála érdemének ránk való alkalmazását illeti, hogy annak gyümölcsét elvegyük, ez nem oly módon történik, mint a pápás egyházban gondolták, hanem midőn az evangélium üzenetét úgy vesszük, amint azoknak a szolgáknak igehirdetése által van bizonyítva, kiket az Úr rendelt mintegy követeiül és pecsételt meg a sákramentumok által.

38. A mise utálatosságával egybekötött tévelyek.

Az egész nép felfogása, melyet az összes tudósok és prelátusok helyeselnek, az, hogy ha valaki misét hallgat, vagy mondat, oly szolgálatot teljesít, amely Istennél kegyelmet és igazságot érdemel. Mi azt mondjuk, hogy ha az úrvacsorának valami hasznát akarjuk élvezni, nem kell semmit oda vinnünk a magunkéból, hogy megérdemeljük, amit keresünk, hanem egyedül el kell fogadnunk hittel azt a kegyelmet, amely ott számunkra megjelenik, s amely nem a sákramentumban székel, hanem Jézus Krisztus keresztjéhez utasít minket, mivel onnét származik. Íme, láthatjuk, hogy az úrvacsora igaz megértésével nincs ellentétesebb dolog, mint ha belőle áldozatot csinálunk, amely minket elfordít attól, hogy Krisztus halálát egyedüli áldozatúl elismerjük, amelynek ereje örökké tart. Ha ezt jól megértettük, ki fog tűnni, hogy minden oly mise, amelyben nincs oly közösség, aminőt az Úr rendelt, csak istenkáromlás. Mert az Úr nem rendelte, hogy egyetlen pap, miután áldozatát meghozta, külön vonuljon, hanem azt akarta, hogy a szentség kiosztassék a gyülekezetben, amaz első vacsorának példájára, amelyet ő hajtott végre tanítványaival. Miután azonban ezt az átkozott vélekedést kovácsolták, ebből mintegy örvény, az a szerencsétlen szokás jött létre, hogy a nép megelégszik azzal, ha jelen van a misénél, hogy annak érdemében részesüljön, ami történik, s tartózkodik az úrvacsorától, éspedig azért, mivel a pap azzal dicsekszik, hogy áldozatát mindenkiért, de legfőképpen a jelenlevőkért mutatja be. Nem szólok azokról a visszaélésekről, melyek oly képtelenek, hogy említést sem érdemelnek, aminők például, hogy minden szentnek misét osztanak, s ami az Úr vacsorájáról van mondva, átviszik szent Vilmosra, Valterra, hogy a misékkel rendszeres adás-vevési vásárt űznek, s más egyéb kárhozatos dolgokról, melyeket az áldozat szó okozott.

39. Transsubstantiatio. (Átlényegülés.)

A második tévelygés, melyet a sátán hintett, hogy megrontsa ezt a szent titokzatot, annak koholásában és feltalálásában állott, hogy a megszentelés szándékával elmondott szavak után a kenyér Krisztus testévé s a bor a vérévé lényegül át. Ez a hazugság első sorban semmi alapra nem támaszkodhatik az Írásban és semmi mellette tanúságot nem tesz a régi egyházból és – ami még több – semmiképpen meg nem egyeztethető s fenn nem tartható az Úr Igéjével. Mikor Krisztus a kenyérre mutatva testének nevezi azt, nem nagyon erőltetett megjegyzés-e azt mondani, hogy a kenyér megsemmisült, és helyébe Krisztus teste lépett? Itt azonban nincs ok úgy vitázni a dologról, mint valami bizonytalan tárgyról, mivel az igazság elég világos, hogy ezt a képtelenséget megcáfolja. Figyelmen kívül hagyom a számtalan bizonyítékot, amely úgy a Szentírásban, mint a régi atyáknál lelhető, ahol a sákramentum kenyérnek neveztetik. Én csupán azt mondom, hogy a sákramentum kívánja, hogy a kenyér anyaga a test látható jegyéül megmaradjon.

40. A szentség természeténél fogva a látható jegy állagának meg kell maradnia.

Mert általános szabály minden sákramentumra nézve, hogy a jegyeknek, amelyeket látunk, bizonyos megegyezést kell mutatniuk azzal a lelki dologgal, amely bennük ki van ábrázolva. Így, miként a keresztségben bizonyosokká leszünk lelkünk megmosattatásáról, mivel mintegy tanúságul van adva a víz, mely testünknek szennyét megtisztítja, úgy szükséges, hogy az úrvacsorában meglegyen a kenyér anyaga annak bizonyítására, hogy Krisztus teste a mi eledelünk. Mert egyébként pusztán a fehér szín hogyan jelképezhetné előttünk ezt? Világosan látjuk tehát, hogy az egész jelképezés, amelyet az Úr akart adni nekünk, hogy gyengeségünkhöz leereszkedjék, elveszne, ha a kenyér, kenyér nem maradna. A szavak, melyeket Urunk használ, azt jelentik, mintha ezt mondaná: Éppen úgy, mint az emberi testet az tartja fenn és táplálja, ha kenyeret eszik, az én testem lelki táplálék, amely a lelkeket élteti. Sőt mi lenne azzal a másik hasonlattal, amelyet Szent Pál használ? Amint több búzaszem vegyül össze, hogy egy kenyeret alkosson, úgy szükséges, hogy mi is egyesüljünk, mivel egy kenyérben részesülünk. Ha pusztán fehérség volna állag nélkül, nem volna-e gúnyolódás így beszélni? Ennél fogva, kétség nélkül azt a következtetést vonjuk le, hogy ez az átlényegülés az ördög találmánya az úrvacsora igazságának megrontására.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre