//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- KÁLVIN Szerk: 1559. Franciaország Református Egyházáinak Hitvallása.
- KÁLVIN Szerk: 1559. Franciaország Református Egyházáinak Hitvallása. : 12 - 22. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KÁLVIN

12 - 22. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KÁLVIN


12. A jócselekedetekről

De amennyiben bűneink nem azért bocsáttattak meg nekünk, hogy szabadságot adjanak a rossz cselekedetre, hanem inkább amint a zsoltárban van mondva. (Zsoltár 130, 4) Isten kegyelmes hozzánk, hogy mi arra vezéreltessünk, hogy őt féljük és tiszteljük; mi azt is tartjuk, hogy annak a kegyelemnek, mely nekünk a Jézus Krisztusban megjelent, azzal a céllal is meg kell egyeznie, amelyről szent Pál szólt, hogy ti. megtagadván a hitetlenséget, és e világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk e jelenvaló világban, várván a mennyek országának ama boldog reménységét (Titusz 2, 12). Ennélfogva a Jézus Krisztus vére nem arra fürdőnk nekünk, hogy minket tovább is ott fetrengtessen undokságainkban, hanem inkább, hogy minket az igazi tisztaságra vonjon. Egyszóval, Isten gyermekei lévén, szükség, hogy újjászülessünk az ő Lelke által. S íme, ezért mondatik, hogy Urunk Jézus azért jött, hogy az ördög országát lerontsa (1János levele 3, 8), ami a bűnnek országa, mivel ő nem csupán azért adatott közbenjárónkul, hogy megszerezze bűneink bocsánatát, hanem azért is, hogy megszenteljen minket, ami annyit jelent, mintha azt mondanók, hogy minket Isten szolgálatába állított, kivonva e világnak undokságai közül. Ekként csak úgy lehetünk keresztyének, ha új teremtmények is vagyunk, azokra a jócselekedetekre formáltatva, melyeket, Isten készített el, hogy mi azokban járjunk, mivel mi magunktól nem volnánk képesek azokra. Az akaratot azonban és a végrehajtást Isten adja nekünk, és minden mi elégséges voltunk tőle származik (Filippi 2, 13, 2 Korintus 3, 5) és ez oknál fogva Urunk Jézus a kegyelmi ajándékok egész teljességét vette, hogy mi meríthessünk belőle (Kolossé 1, 19, János 1,16). Ekként mi nem becsüljük túl szabad akaratunkat, sem erőnket és tehetségünket, hanem inkább megvalljuk, hogy jócselekedeteink nem egyebek, mint tisztára Isten ajándékai.

13. Hogyan részesülünk Jézus Krisztusban és az ő jótéteményeiben?

A hit. Értjük immár, hogy minden jótéteményének a hit által leszünk részesei, mert ez az, ami közösséget teremt köztünk és a Jézus között, hogy ő bennünk lakozzék, hogy mi beléje oltassunk, mint gyökerünkbe, hogy mi testének tagjai legyünk, hogy mi őbenne éljünk, és ő mibennünk, és hogy ő minden javaival együtt, a mienk legyen. És, hogy különösnek ne lássék, hogy mi a hitnek ilyen erőt tulajdonítunk, mi a hitet nem valami csélcsap vélekedésnek vesszük, hanem bizonyosságnak, melyet Isten ígéreteiből nyertünk. S amelyekben minden javai foglaltatnak, hogy a mi Urunkat a Jézus Krisztust akként öleljük magunkhoz, mint egész üdvösségünk zálogát és fordítsuk hasznunkra azt, amit ő Atyjától az Istentől vett, hogy nekünk szétossza. És mi magunk megtudjuk, hogy hitünk nem lehet, ha nem adatott a magasságból és amint a Szentírás kijelenti, amikor megvilágosíttatunk a Szentlélek által, hogy megfoghassuk azt, ami felette áll minden emberi értelemnek, és hogy megpecsételje szívünkben azt, amit hinnünk kell.

14. A hívő tökéletlen és tökéletes voltáról

Ámbár a jócselekedetekre elhívatva, mi hivatásunk gyümölcseit teremjük, amint meg van mondva, hogy mi arra vásároltattunk meg, hogy Istennek szentségben és igazságban szolgáljunk (Lukács 1,75), mégis mindig sok gyengeség vesz körül bennünket, míg ebben a világban élünk. Mi több, minden gondolatunk és érzésünk úgy meg van fertőztetve bűnnel, hogy semmi oly cselekedet nem származhatik tőlünk, ami méltó volna arra, hogy Isten elfogadja. Ekként annyira távol állunk attól, hogy a jócselekedetre igyekezve is, valamit megérdemelhetnénk, hogy mindig adósok maradunk, mert Isten teljes joggal fog gáncsolnivalót találni mindenben, amit művelünk, és ő nem ígér jutalmat, csak azoknak, akik törvényét teljesítették (5 Mózes 18,5; Ezékiel 20,11; Galalata 3,12; Római 10,5). S ettől mi nagyon távol vagyunk. Ekképpen ismerjük tehát el, hogy minden érdem meg van semmisítve. Nemcsak arról van szó, hogy a törvény tökéletes teljesítésében bukunk el, hanem arról is, hogy minden cselekedetünk-ben van valami rossz és bűnös szennyfolt. Jól tudjuk, hogy egyetemesen azt tanították, hogy az ember a hibákat elégtételekkel is helyrehozhatja, ámde mivel a Szentírás arra tanít minket, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus eleget tett érettünk. (Galata 3,13; 4,5; Titusz 2,14; 1Péter 1,18 sk.) Nem nyugodhatunk meg mi másban, mint az ő halálának áldozatában, melynek következtében lecsendesült az Istennek haragja, az a harag, melyet egy teremtmény sem tudott volna elszenvedni. És ez az, amiért mi azt tartjuk, hogy egyedül a hit által igazulunk meg, amennyiben egyebünnen, ti. a mi Urunk Jézus Krisztustól kell kölcsönvennünk azt az igazságot, amely belőlünk hiányzik, éspedig nem csak részben, hanem teljesen (Róma 3,27).

15. Az imádságról

Ez az, ami nekünk bátorságot ad arra, hogy Istent segítségül hívjuk, mert e nélkül, nem járulhatnánk hozzá aszerint, amint a Szentírás tanít, hogy ti. mi soha meghallgattatást nem találunk nyugtalanságban, vagy zavarban (Zsidókhoz 11,6; Jak 1,6.7). S ezért mi azt tartjuk, hogy fő javunk és nyugodalmunk az, ha bizonyosakká tétetünk bűneinknek bocsánatáról azon hit által, melyet a Jézus Krisztusba vetünk (Róm 4,6.7), mivel ez az a kulcs, mely kinyitja előttünk a kaput, hogy Istenhez mehessünk. Meg van mondva, hogy mindaz, aki segítségül hívja az Istennek nevét, megmentetik (Joel 2,32). Ezért a Szentírás tanítása szerint könyörgéseinket Istenhez intézzük a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, aki a mi védőnkké lett, mivel nélküle nem leszünk méltók arra, hogy legyen Isten elé való járulásunk (Ef 3,12; Zsid 4,16; Ján 16,24). Hogy mi nem könyörgünk a szentek által, vagy a szentekhez, amint általánosan szokás, azt nekünk nem szabad bűnül felróni. Mivel ugyanis nekünk minden cselekedetünkben az van parancsolva, hogy lelkiismeretünk határozott legyen, mi nem tudnánk imádságunkban kellő mértéket tartani. Mi követjük azt a szabályt is, mely nekünk adatott, hogy ti. ha őt nem ismerjük és Igéje nekünk nem prédikáltatott, hogy akaratának bizonysága legyen előttünk, mi nem tudjuk őt segítségül hívni. Ám az egész Szentírás egyedül őhozzá utasít, hogy őt imádjuk. Mi több, ő imádságainkat a fő és legkiválóbb áldozatként becsüli, amely által mi hódolatunkat fejezzük ki az ő fensége előtt aszerint, amint ő az 50. zsoltárban tanúsítja, és így könyörgéseinket teremtményekhez intézni és ide s tova, kóborolni, oly dolog, amely meg van tiltva, ha nem akarunk szentségtörés bűnébe esni. Más patrónusokat vagy védőket keresni, mint a mi Urunkat, a Jézus Krisztust, erről mi úgy vélekedünk, hogy nincs választásunkra vagy szabadságunkba adva. Igaz, hogy egymásért imádkozni tartozunk, amíg ide lent élünk, ámde hogy a holtakhoz meneküljünk, mivel a Szentírás ezt nekünk nem mutatja, ezt a merényletet nem akarjuk elkövetni, hogy az önhittség hibájába ne essünk. Sőt azok a rendkívüli visszaélések is, amelyek szerte - széjjel fel voltak kapva és vannak még most is, arra figyelmeztetnek, hogy maradjunk meg ez egyszerűségünkben, mint oly korlátok között, melyeket Isten állított fel, hogy visszaszorítson minden kíváncsiskodást és vakmerőséget. Mert sok oly könyörgést koholtak, amelyek telve vannak borzasztó istenkáromlással, mint aminő az, hogy szűz Máriától azt kérik, hogy parancsoljon fiának és gyakorolja felette uralmát, s hogy őt mindazok üdvössége, élete és reménysége kapujának nevezik, akik benne bíznak.

16. A halottakért való könyörgésekről

Az a körülmény, hogy a halottakért nem könyörgünk, nem csupán ettől az októl függ, hanem azért is történik, mivel ennek több származéka is van, aminő például az, hogy az emberek felfedezték a tisztítótűz létezését, hol a lelkek azokért a bűnökért büntettetnek, melyeket elkövettek. E módon az a megváltás, melyet a Jézus Krisztus hajtott végre, nem lenne teljes, s annyiban értéktelenebb lenne a halál, amelyet szenvedett, mintha minket csak félig szabadított volna meg. Márpedig ezt istenkáromlás nélkül nem lehet mondani. Ekképpen mikor azt hisszük, hogy a szegény világot e tekintetben félrevezették, semmi dolgot nem akarunk kigondolni keresztyén hitünk elvei ellen. Elégnek véljük, ha magunkat a Szentírás tiszta tanításához tartjuk, amely sohasem tesz említést erről. Bármint legyen is a dolog, mi azt tartjuk, hogy ez oly babona, mely az emberek képzeletéből vette eredetét. S azonkívül, hogy nekünk nincs megengedve Istentől kényre - kedvre bármit kérni, mi nem akarunk oly fennhéjázók lenni, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus tisztét bitoroljuk, aki minket teljesen megváltott minden bűneinktől.

17.Isten szolgálata

A második főpont, amelyben eltérünk a világ által elfogadott szokástól és vélekedéstől, az a mód, amint az Istent szolgálni kell. Már most részünkről követve azt, amit ő kijelent, hogy ti. az engedelmesség többet ér, mint minden áldozat, és hogy mindenütt azt követeli, hogy hallgatni kell arra, amit ő parancsol, ha az emberek neki szabályszerű és olyan szolgálatot akarnak adni, amelyet ő helyesel: azt tartjuk, hogy nem a mi dolgunk kitalálni azt, ami nekünk jónak látszik, vagy követni azt, ami az emberek agyában fogamzott, hanem kötelességünk magunkat egyszerűen a Szentírás tisztaságához tartani. Ennélfogva azt hisszük, hogy mindazt, ami nem a Szentírásból van véve, hanem az emberek tekintélye által parancsoltatott, nem szabad Isten szolgálatának tartani. És ebben nekünk két cikkelyünk, mondhatnók: maximánk van. Az egyik az, hogy az emberek nem kötelezhetik a lelkiismeretet halálos bűn terhe alatt, mivel nem hiába akarja Isten, hogy őt tartsuk egyedüli törvényhozónknak (Jak 4,12), azt mondván, hogy az ő dolga kárhoztatni és feloldozni, valamint azt sem hiába ismétli annyiszor, hogy semmit az ő rendeléseihez ne csatoljunk (5Móz 4,12; 12,32). Ez valóban nem történhetik anélkül, hogy az ember föl ne tételezni róla, hogy nem ismert mindent, ami hasznos volt, hanem ezt, vagy azt a dolgot vigyázatlanságból elfelejtette. A második alapelv az, hogy mikor mi arra vetemedünk, hogy Istent saját jótetszésünkhöz képest szolgáljuk, ő mindezt akként helyteleníti, mint a romlásnak egy vegyülékét, s íme, ezért kiáltja prófétája Ézsaiás (19,23) által, hogy minden igaz vallást felforgattak akkor, mikor az emberek parancsolatait őrizték meg. És Urunk Jézus szintén megerősíti ugyanazt, hogy hiábavaló, ha az emberek Istent emberi hagyományok által akarják tisztelni (Máté 15,9). Mindenesetre megvan tehát az oka, hogy a mi lelkeink fölött való lelki fensőbbség sérthetetlenül fennmarad számára, s ez legalább arra szolgál, hogy akarata mintegy fék legyen, s ekként uralkodjék minden áhítatunk fölött.

18.Az emberi hagyományokról

E tekintetben a köztapasztalat által annyira ismeretes figyelmeztetések vannak előttünk, hogy mi annyival is inkább megerősödünk abban a szándékunkban, hogy a Szentírás határait át ne lépjük. Mert amióta elkezdtek törvényeket csinálni avégből, hogy Isten szolgálatát szabályozzák és a lelkiismereteket alárendelték, nem volt sem mérték, sem határ, s más részről Isten, az ily vakmerőséget azzal büntette meg, hogy az embereket borzasztó álmodozásokkal vakította el. Ha közelebbről nézzük, hogy minők az emberi hagyományok, azokban örvényt találunk, mivel számuk véghetetlen. Emellett oly durva és rendkívüli visszaélések vannak, hogy valóban csoda, hogy az emberek oly buták voltak, ha csak azért nem, mivel Isten azt a bosszúállását gyakorolta, amelyet Ézsaiás (29,14) által hirdet népe ellen, hogy ti. ő megvakítja és oktalanná teszi a bölcseket, kik őt úgy akarják tisztelni, hogy az emberi rendeléseket tartják meg.

19.A bálványozási szándékokról

Mióta az emberek elfordultak az Isten iránt való tiszta és szent engedelmességtől, fölfedezték, hogy a jó szándék elégséges mindennek a helyrehozására. S ez annyit jelentett, mint kitárni a kaput minden babona előtt. Ez volt az eredete annak, hogy az emberek imádták a képeket, vásárolták a miséket, megtöltötték a templomokat mindennemű pompával és dísszel, kezdtek járni búcsúkra s fogadalmat tettek, ki-ki a maga szakállára. Ámde ez oly mély örvény, hogy nekünk nagyon elég lesz, ha csak néhány példát érintünk is meg. Annyira nincs megengedve Istent emberi találmányok által tisztelni, hogy így nem is volna sem erősség, sem biztonság, sem alap, sem rév a vallásban, hanem minden össze - vissza menne, és a keresztyénség semmiben sem különböznék a pogányok bálványimádásától.

20.A pápa zsarnoki rendeleteiről

Van itt egy másik baj is, amelyre hivatkoztunk, ti. az a zsarnokság, mely a szegény lelkekre nehezedik. Ilyen volt azon parancs, hogy az emberek bűneiket évente egyszer meggyónják a papnak, s ezt azért rendelték el, hogy az egész világ kétségbeessék. Mert ha az ember estétől reggelig elkövetett bűneit sem tudja előszámlálni, vajon ki volna képes azokat összegyűjteni az év végére? Mindamellett a rendelet azt mondja, hogy másképpen nem lehet bocsánatot nyerni. S ez annyit jelent, hogy a paradicsom kapuját az egész világ előtt bezárják. Ámde még ha az emberi törvények megtartása nem volna is lehetetlen, mindig szentségtörés, ha az Isten igazságszolgáltatásába beavatkoznak; ilyen beavatkozás pedig azon állítás, hogy a bűnök csakis akkor bocsáttatnak meg, ha az ember azokat meggyónja a pap fülébe. S ez annyi, mint Isten ígéretéhez olyan feltételt csatolni, mely azt mintegy hamissá és haszontalanná teszi. Ugyanezt lehet mondani arról a tilalomról, hogy bizonyos napokon halálos büntetés terhe alatt tilos húst enni. Mi mindenesetre azt valljuk, hogy a böjtölés és önmegtartóztatás dicséretreméltó erény. Ámde az ily tilalom éppen annyi, mint ha az Isten tekintélyéből bizonyos részt elszakítunk. Az a tilalom, melynek értelmében a papok, a barátok és apácák nem házasodhatnak, két hibát foglal magában. Egyfelől ugyanis halandó teremtményeknek nincs jogukban megakadályozni azt, amit Isten ígért. Mert ha visszatartják azokat, akikben nincs meg az önmegtartóztatás ajándéka arra, hogy magukat a gyógyszertől megtartóztassák, ez annyi, mint örvénybe [szakadékba] dönteni őket. S valóban látjuk is azokat a gyümölcsöket, amelyek ebből származtak, s mondanom sem kell, hogy szégyen fog el, ha erre gondolunk.

21.Az egyház tekintélyéről és kormányzásáról

Mindamellett mi nem akarjuk az egyháznak, vagy a prelátusoknak és pásztoroknak tekintélyét megsemmisíteni, mert nekik a felügyelet azért adatott, hogy az egyházat kormányozzák. Mi azt valljuk, hogy a püspököket és pásztorokat tisztelettel meg kell hallgatni, amennyiben azt a hivatásukat teljesítik, hogy Isten igéjét hirdetik. S azonkívül valljuk, hogy minden egyháznak, éspedig mindegyiknek magára nézve hatalma van a közrend végett törvényeket és rendeleteket hozni, miután szükséges, hogy minden jó renddel és tisztességgel menjen végbe (1Kor 14,40). És ezeknek a rendeleteknek engedelmeskedni is tartozunk, feltéve, hogy nem kényszerítik a lelkiismereteket, nem hoznak be babonákat. És őrjöngőknek, dacosoknak tartjuk azokat, kik e rendeletekhez nem akarnak alkalmazkodni. Ámde kijelentjük, hogy különbséget kell tenni az igazi, törvényes pásztorok és azok között, kik pusztán az üres címet viselik. Mert valóban, felettébb hírhedt visszaélés az, hogy azok, akik magukat prelátusoknak nevezik, s azt kívánják, hogy ilyenekül ismerjék el őket, semmi olyast nem cselekesznek, ami kötelességük teljesítésének még csak a színét is magán hordozná. De a legrosszabb az, hogy állásuk és méltóságuk ürügye alatt a szegény lelkeket a végveszedelembe sodorják, elfordítván őket Isten igazságától a saját hazugságaikra. És ha egyéb tekintetben tűrnünk kellene is őket, mégis mikor hamis tanaikkal és tévedéseikkel akarnak minket elárasztani, szent Péter válaszát kell használnunk, hogy ti. inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint az embereknek (Csel 5,29).

22.A pápa elsősége

Ezen felül valljuk, hogy az az elsőség, melyet a pápa magának tulajdonít, hallatlan bitorlás. Mert még ha megengednők is, hogy hasznos dolog, ha az egyházban van néhány főember (ami azonban teljességgel ellentmond Isten igéjének Ef 1,22; 4,15; Kol 1,18), még akkor is nagyon durva képtelenség, hogy akinek a püspökök felett fő gyanánt kell állania, maga nem püspök. És ha gondosan megvizsgáljuk mindazt, amit hierarchiájukról mondanak, úgy találjuk, hogy mit sem hasonlít ez ahhoz, amit a mi Urunk Jézus Krisztus és az ő apostolai hagytak reánk. Sőt megromlás ez, melynek célja az egyház jogos uralmának felforgatása. Nem szólunk mi azokról a züllött és botrányos állapotokról, valamennyiről, melyek úgyis nagyon ismeretesek, hanem azt mondjuk, hogy minden keresztyénnek, ha nem akar lázadó lenni az Isten ellen, vissza kell vetnie mindazt, amiről megismerte, hogy Isten szolgálatának tisztaságával ellenkezik. Mikor ugyanis arról a lelki igazságszolgáltatásról van szó, melyet Isten magának tart fenn, akkor nincs emberi felsőbbség, amelynek meg nem kellene dőlnie. A földi fejedelmek törvényei bármily súlyosak és durvák is, sőt ha egyenesen igaztalanoknak érzik is őket az emberek, mégis érvényben vannak, úgyhogy őket megvetni nem szabad, mert e világ javai és tárgyai nem oly becsesek, hogy azt a tekintélyt, melyet Isten az összes királyoknak, fejedelmeknek és felsőbbségeknek adott, elibük ne kellene helyezni. Ámde teljesen eltérő eset az, hogy lelkünket alávessük mindazon zsarnoki, vagy idegen és korcs törvényeknek, melyek csak arra valók, hogy eltérítsenek minket attól, hogy Istennek rendeljük alá magunkat. Mindamellett megvalljuk, hogy az ily visszaélések megjavítása és teljes kiküszöbölése nem magánszemélyek dolga, hanem elégséges, ha minden keresztyén kivonja magát alóluk azért, hogy tisztán és teljesen Isten szolgálatára őrizze meg magát.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...