2. A L�LEK GY�M�LCSE

1 . P�l apostol Galat�khoz �rt levele 5. R�sz 22-23. verseinek magyar�zata t�z bizonys�gt�telben. 1 . P�l apostol Galat�khoz �rt levele 5. R�sz 22-23. verseinek magyar�zata t�z bizonys�gt�telben.

A L�lek gy�m�lcse pedig: szeretet, �r�m, b�kess�g, t�relem, sz�vess�g, j�s�g, h�s�g, szel�ds�g, �nmegtart�ztat�s.

...A L�lek gy�m�lcse pedig...Ho de karposz tou pne�matosz esztin ..."

Ezzel kezd�dik az a felsorol�s, amit valaki tal�l�an nevezett kilenc�g� gr�n�talm�nak. A L�leknek ez a kilenc�g� gy�m�lcse, ezek az "er�nyek" nem azonosak az �sz�vets�gben felsorolt er�nyekkel. (V. �: 5 M�zes. 27, 15 - 26, H�se�s 4, 1, Zsolt�r 1, vagy a P�ldabesz�dek kijelent�seivel.)

A zsid�s�g a t�rv�nyetik�t k�vette. P�l apostol itt nem t�rv�nyetik�t ad. De ez a felsorol�s nem azonos a g�r�g szellemb�l ered� er�ny etik�val sem, j�llehet k�s�bb, az egyh�z t�rt�nelme sor�n ezt a p�li "L�lek-gy�m�lcs�t" �sszekevert�k a g�r�g r�mai er�nyetik�val. A val�s�gban a P�l apostol �ltal itt felsorolt L�lek-gy�m�lcs m�s, mint a g�r�g r�mai filoz�fia er�nyei. Pl: sztoikus Senec�n�l, akit gyakran �ll�tanak P�l apostol mell�, a legf�bb j� "rend�thetetlen er�, k�r�ltekint�s, fennk�lts�g, eg�szs�g, szabads�g, harm�nia �s a l�lek sz�ps�ge."

Mondjuk ki, teh�t, alapt�tel�nket: am�g a zsid�s�g a t�rv�ny-etik�t k�vette, a hell�nizmus pedig az er�nyetik�t, addig a kereszty�ns�gnek a L�lek etik�t kell k�vetnie �s felmutatnia. A L�lek termi benn�nk ezt a gy�m�lcs�t akkor, amid�n megt�rt�nik az, amir�l a szakaszunkat k�r�l�lel� versek sz�lnak:" Ha pedig a L�lek vezet benneteket, nem vagytok a t�rv�ny alatt! Akik pedig Krisztus J�zus�i, a testet megfesz�tett�k szenved�lyeivel �s k�v�ns�gaival egy�tt. Ha a L�lek �ltal �l�nk, akkor �lj�nk is a L�lek szerint."/18, 24-25. versek/ Nem nek�nk kell teh�t er�lk�dn�nk. Az igazi kereszty�n �let soha nem lehet "izzads�g-szag�". Nek�nk "csak" �l� �sszek�ttet�sben kell maradnunk J�zus Krisztussal, aki ezt mondta: "�n vagyok a sz�l�t�, ti a sz�l�vessz�k, aki �nbennem marad �s �n �benne, az terem sok gy�m�lcs�t, mert n�lk�lem semmit sem tudtok cselekedni." (J�nos 15, 5) K�lvin �gy tan�t err�l: "Mindig innen kell kiindulni, amikor az Istenf�l� �s szent �let szab�ly�r�l van sz�. Az ember �nmag�ra n�zve meghaljon �s engedje, hogy az Isten �ljen benne. Sz�nj�n meg a maga cselekedeteit�l, hogy az Isten cselekv�s�nek adja �t a helyet."

Gy�m�lcsr�l besz�l az Apostol. Az egyes sz�m:  (karposz) a bels� egys�gnek az �br�zol�sa, amely a L�lek munk�jak�nt lesz nyilv�nval�. Ez a gy�m�lcs n�vekszik �s a kereszty�n �letfolytat�sban j�cselekedett� lesz. A szakasz elej�n az apostol a test cselekedeteit sorolta fel.(16-21 versek) De nem az a l�nyeges k�l�nbs�g e k�t felsorol�s k�z�tt, hogy amott b�n�kr�l, itt meg er�nyekr�l van sz�, hanem az, hogy a test cselekedeteinek a forr�sa benn�nk van, bel�l�nk erednek, m�g a L�lek gy�m�lcs�t �gy kapjuk a meg-v�lt�s aj�nd�kak�nt. Abban is k�l�nbs�g van, a test- �s L�lek cselekedetei k�z�tt, hogy m�g a test cselekedetei sokf�l�k �s nem felt�tlen�l j�rnak egy�tt, ezzel szemben a "L�lek gy�m�lcse egys�gesen egy." Azt jelenti, hogy a Krisztusban val� �let nem mozaik-szer�, hanem mindig egys�ges, az eg�szre, a teljess�gre t�rekszik.

A Krisztusban val� �let k�t f� k�vetelm�nye: " T�rjetek meg mert eg�szen k�zel, van a mennyeknek orsz�ga!" �s "Teremjetek h�t a megt�r�shez ill� gy�m�lcs�ket, �s ne gondolj�tok, hogy ezt mond-hatj�tok magatokban: A mi Aty�nk �brah�m"(M�t� 3, 2 �s 8) Amikor eln�m�tott�k Keresztel� J�nos ajk�n ezt az Isteni �zenetet J�zus Krisztus �tvette majd T�le tanultan �gy tan�tanak az apostolok is: "Testv�reim meghaltatok a t�rv�ny sz�m�ra a Krisztus teste �ltal, s ez�rt m�s� vagytok: az�, aki felt�madt a hal�lb�l, hogy gy�m�lcs�t teremj�nk Istennek" (R�ma 7, 4) Egyszer� k�pes besz�dben �gy tanultam �n is: A Krisztusban val� �let ford�tott f�hoz hasonl�t: a gy�kere a mennyben van �s a gy�m�lcse terem a f�ld�n. Valahogy �gy, ahogyan P�l�czi Horv�th �d�m (1760-1820) �rta olyan sz�pen:

“ Adjad �r J�zus, hogy m�g e vil�gban
S�torozv�n is, ama mennyorsz�gban
R�szt vehess�nk, s mint tulajdonunkkal
Szent�l �lj�nk mennyei jussunkkal,
�s, hogy e f�ldet j� cselekedettel/
H�laad�ssal, buzg� tisztelettel,
Pitvariv� tegy�k az egeknek"
(361. dics�ret 6. Verse)

Az�rt oltattunk be az igazi sz�l�t�be, �s ez�rt tisztogat benn�nket olykor bajjal �s szenved�ssel is, hogy t�bb gy�m�lcs�t teremj�nk. Aki ugyanis nem terem gy�m�lcs�t, azt" kivetik, mint a megsz�radt vessz�t, �s megsz�rad, t�zre vetik �s el�getik." (J�nos 15, 1v8)

Isten orsz�ga (Isten kir�lyi uralma) az�rt v�tetett el Izraelt�l, mert nem termett benn�k gy�m�lcs�t. Pedig milyen buzg�k voltak a T�rv�ny tisztelet�ben. "Oly n�pnek" adta azt Isten, "amely megtermi annak gy�m�lcs�t." De jaj, ennek az "oly n�pnek" is, ha nem termi �lete a L�lek gy�m�lcs�t. A hossz�t�r� Isten ajk�r�l elhangzik egyszer a gy�m�lcstelen f�ra mondott �t�let:" V�gd ki, mi�rt foglalja a f�ldet hi�ba!"(Luk�cs 13, 8)

Legyen az�rt naponk�nti im�ds�gunk Losontzi Istv�n (1709 1780) sz�p k�ny�rg�se:

"T�maszd fel Uram, val�j�ban
Az �j embert �n sz�vemben:
Hadd nyugodj�k kebelemben,
S�t �r�ljek az �r j�volt�ban.

Az igazs�gnak tudom�nya
J�r�somban vez�reljen,
Hogy lelkem-testem �gy �ljen,
Mint szent akaratod k�v�nja.

Tan�ts meg te szent t�rv�nyedb�l,
Fels�gedet mint tiszteljem,
M�shoz magam mint viseljem,
Hogy ki ne essem szerelmedb�l.

K�sz l�szek, Uram, �m fogadom:
Szent t�rv�nyed szerint �lek,
J�rok, kelek, fekszem v�lek:
Z�logul sz�vem n�ked adom." (453. dics�ret 5v8 versei.)

2. SZERETET - agap�

A L�lek gy�m�lcse felsorol�s�ban els� a szeretet. A szeretet a parancsolat v�ge,(1 Tim�theus 1, 5) �s a t�k�letess�g k�tele. (Koloss� 3, 14). A g�r�g nyelvben n�gy sz� volt haszn�latos a szeretet fogalm�nak a jel�l�s�re:

1. Erosz - jel�lte a f�rfi �s n� k�zti szeretetet. Magyarul legink�bb szerelmet mondunk ez esetben. (Gondoljunk az erotika fogalm�ra.)

2. Filia - a sz�vbeli szeretet �rz�s�nek a kifejez�se. Az, az �rz�s, amelyet hozz�tartoz�ink �s a hozz�nk k�zel �ll� bar�tok ir�nt �rz�nk. Err�l tud, az �rtelmez� Sz�t�runk is, amikor a szeretet fogalm�t �gy jel�li meg:" Valaki, valami ir�nti ragaszkod�sban, gyeng�ds�gben, �nzetlen j�akaratban megnyilatkoz� �rzem."

3. Storge fogalm�val jel�lt�k mindenekel�tt a sz�l�k �s a gyermekek egym�s ir�nt �rzett szeretet�t.

4. Agap� - a klasszikus g�r�gben nem nagyon volt haszn�latos. Az agap� kereszty�n �rtelemben v�gtelen j�s�got �s legy�zhetetlen j�akaratot jelent. Agap� azt jelenti, hogy mindig a m�sik ember jav�t tartjuk szem�nk el�tt, f�ggetlen�l, att�l hogy � hogyan cselekszik. Itt a sz�v �s az �rtelem egyar�nt munk�ban van. Az agap� a Bibli�ban az Isteni szeretet kifejez�je, ellent�tben a fili�val, amely az emberi szeretetet jel�li. Isten megv�ltott gyermek�nek az �let�ben a L�lek Gy�m�lcsek�nt jelenik meg az agap�: azaz, �lland�an arra val� t�rekv�s, ami embert�rsainknak a jav�ra szolg�l, m�g ha �k nek�nk rosszat cselek-szenek is. Az agap� jellemz�s�re olvassuk el az I. Korinthus 13at!

Az agap� maga Isten (I. J�nos 4, 16) S ahogy valljuk a mi Isten�nkr�l a mi Megv�lt� J�zus Krisztusunkt�l, hogy CSOD�LATOS (�zsai�s 9, 6) ugyanilyen csod�latos a L�lek gy�m�lcsek�nt e f�ld�n, az �v�i �let�ben jelentkez�: agap� is. R�viden h�rom von�s�t mutatom fel:

1. Az agap� megel�z� szeretet.

Az ember csak a gy�l�lk�d�s, a haragot, a bossz�t tudja kezdeni. �nmag�t�l az ember nem k�pes kezdeni a szeretetet, mert a szeretetet Isten kezdte:" Mi teh�t az�rt szeret�nk, mert � el�bb szeretett minket." (I. J�nos 4, 19) Ennek a megel�z� isteni szeretetnek dr�ga pecs�tj�t hordozzuk magunkon a kereszts�g s�kramentuma �ltal. A megel�z� Isteni szeretet forr�s�n�l ott tal�ljuk �r�k elv�laszt�sunkat (predestin�l�sunkat!). Az vagyok, akinek Isten hirdeti: " Mert �r�kk�val� szeretettel, szerettelek t�ged, ez�rt terjesztettem re�d az �n irgalmass�gomat." (Jeremi�s 31, 3) Az vagyok, azok k�z� tartozom, akinek J�zus Krisztus ezt mondja: " Nem ti v�lasztottatok ki engem, hanem �n v�lasztottalak ki, �s �n ren-deltelek arra, hogy elmenjetek, �s gy�m�lcs�t teremjetek �s megmaradjon a ti gy�m�lcs�t�k. " (J�nos 15, 16)

Mindez azt jelenti, hogy a v�zt�l �s L�lekt�l sz�letett krisztusi ember, akinek �lete termi a L�lek gy�m�lcs�t, a szeretet dolg�ban nem helyezkedhetik a v�rakoz�s �ll�spontj�ra. Nem mondhatja, hogy szeretem, majd ha � is szeret. De mivel � nem szeret, �n sem szeretem. Nek�nk "szabad" megel�z� szeretettel szeretni.

2. Az agap� �ldozatos szeretet. Amikor a Biblia Isten szeretet�r�l besz�l, akkor azt mondja el, hogy Isten �ltalunk el�gg� soha fel nem foghat�, meg nem �rthet�, szeretettel szeret. A J�nos 3, 16 ezt �gy mondja: " Mert �gy szerette Isten a vil�got, hogy egysz�l�tt Fi�t adta, valaki hisz �benne, el ne vesszen, hanem �r�k�lete legyen." Luther, �gy tudom err�l az Ig�r�l nem "mert" pr�dik�lni, mert azt vallotta, hogy ez olyan nagy �zenet, amivel nem lehet, "megbirk�zni." S mennyire igaza volt! Ha v�gig gondoljuk, mit jelent az Egysz�l�ttet odaadni, mi van e m�g�tt a kijelent�s m�g�tt, akkor bizony dadogva �s �lm�lkodva vallhatunk arr�l, hogy Isten szeretete �ldozatos szeretet. A Krisztusban h�v�, a L�lek �ltal �jj�sz�letett kereszty�n �let�nek ezt az �ldozatos szeretetet, gy�m�lcs�t kell teremnie.

3. Az agap�, t�g�lel�s� szeretet. Isten az eg�sz vil�got szereti. (Az eg�sz vil�g alatt itt nemcsak az eg�sz emberis�get kell �rten�nk, hanem a teremtett mindens�get, a kozmoszt, a maga n�v�ny �s �llatvil�g�val, csillag milli�rdjaival egy�tt.) Egyszer�en �gy szoktam mondani: Olyan embert tudtok mutatni, aki nem szereti az Istent. De olyat, akit nem szeret az Isten, olyat nem tudtok mutatni. G�rdonyi G�za ezt �gy �rta: Mondd el az �leted t�rt�net�t �s megmutatom benne Isten szeretet�nek a jeleit.
Nem egyszer neh�z leck�ken kereszt�l tanuljuk meg ezt a sz�kkebl�s�gt�l megszabad�t�, t�g �lel�s� szeretetet. Olvassuk csak el az Apostolok Cselekedeti 10. R�sz�b�l, milyen leck�t kapott P�ter apostol, am�g ki tudta mondani:" Most kezdem igaz�n meg�rteni, hogy nem szem�lyv�logat� az Isten.” A L�lek gy�m�lcse ez a t�g�lel�s�, sz�kkebl�s�gt�l mentes szeretet. Ez�ltal cselekszi, kell, hogy cselekedje a Krisztusban h�v� n�p azt a "m�sokn�l t�bbet", amir�l a Hegyi Besz�dben tan�tott J�zus. /M�t�5, 43v48/

Losontzi Istv�n (1709-1780) egyik, leg�ltal�nosabban ismert �s �nekelt �rvacsorai �nek�nek szavai szerint im�dkozzunk:

"Add �r J�zus, hal�lodban,
K�vetn�nk �letedben.
Szents�ges tudom�nyodban,
Szel�d szenved�sedben.
L�gy�nk al�zatosak.
Mindenhez irgalmasak.
Seg�lj erre Szentlelkeddel,
Oktass, vez�relj ig�ddel!"

3. �R�M - kh�ra

Evang�lium magyarul �r�mh�r, �r�m�zenet. Amikor a Biblia �r�mr�l besz�l, els� rendben azt az �r�m�t �rti, amely Istenb�l �rad �s a hiten nyugszik. Err�l besz�l a zsolt�r�r� templomszentel�si �nek�ben:

"Gy�szomat �r�mre ford�tottad,
lehoztad, gy�szruh�mat,
�s �r�mbe �lt�ztett�l.
Ez�rt sz�ntelen zeng neked a sz�vem,
�r�kk� magasztallak Uram, Istenem!" (Zsolt�r 30, 12v13)

Ezt az �r�m�t termi a L�lek Isten megv�ltott gyermekei �let�ben: " Megismerteted velem az �let �tjait, bet�ltesz engem �rvendez�ssel a te orc�d el�tt. (Ap. Csel 2, 28.) Az "�let �tjait" J�zus Krisztus, jelentette ki, amikor "a v�gs� id�kben a Fi� �ltal sz�lt hozz�nk" (H�berekhez �rt lev�l 1, 1) Isten. J�zus Krisztus Istene, pedig �rvendez� Isten. Egyed�l, a Luk�cs 15. r�sz�re gondoljunk most csak. Mindh�rom p�ld�zatban arr�l, a nagy �r�mr�l besz�l J�zus, amit a p�sztor, az asszony, �s az atya �rez: "�r�ljetek velem, mert megtal�ltam az elveszett juhomat. �r�ljetek velem, mert meg-tal�ltam azt a drachm�t, amit elvesztettem, �s hozz�tok, a h�zott borj�t, v�gj�tok le! Egy�nk �s vigadjunk, mert ez az �n fiam, aki meghalt �s felt�madott, elveszett �s megtal�ltatott. �s elkezdtek vigadozni." S mindezt �sszefogja az a kijelent�s, hogy nagy �r�m van a mennyben, Isten angyalai �gy �r�lnek egyetlen b�n�s megt�r�s�nek.

Maga J�zus Krisztus is �r�mteljes egy�nis�g volt. Igaz, hogy � volt a "f�jdalmak f�rfia, betegs�g ismer�je" (�zsai�s 53, 2) de, "amerre j�rt boldog j�kedvnek l�gk�r�t vitte mag�val. Mint a tengerparti, �des viz� forr�sok, m�g ha szenved�seknek keser� hull�mai el is s�p�rtek felette, �jra meg �jra kifogyhatatlan �de j�s�ggal �s �r�mmel buzgott". (Fosdick) Els� csod�j�t egy lakodalomban tette. (J�nos, 2, 1v12) Amikor pedig a Gecsem�n� kertb�l a Golgot�ra vezet �tja, nem a panaszos zsolt�rokat �nekli tan�tv�nyaival, hanem " miut�n dics�retet �nekeltek, kimentek az Olajf�k hegy�re." (M�t� 26, 30) �gy �rthet�, hogy az �jsz�vets�g a vil�g leg�r�mteljesebb k�nyve. Azzal kezd�dik, hogy nagy �r�met hirdetnek az angyalok, mert megsz�letett J�zus Krisztus, �s azzal v�gz�dik, hogy egy nagy, megsz�ml�lhatatlan sokas�g hallel�j�t �nekel. "A L�lek �s a mennyasszony �gy sz�l: J�jj!" S �gy v�laszol, "aki ezeket kijelenti: Bizony, hamar elj�v�k. �men." K�zben el�g trag�dia van az �jsz�vets�gben, de soha nem feledhetj�k, hogy ezekkel egy�tt, m�gis a vil�girodalom leg�rvendez�bb k�nyve az �jsz�vets�g.

De ne feledj�k azt sem, hogy az els� kereszty�nek �rvendez� emberek voltak, mert "megteltek �r�mmel �s Szentl�lekkel." (Ap. Csel 13, 52) Ezt a L�lekt�l kapott �r�m�t nem tudta t�l�k elvenni senki �s semmi. Amikor megvert�k �ket," �r�mmel t�voztak a Nagytan�cs sz�ne el�l, mert m�lt�nak bizonyultak arra, hogy gyal�zatot szenvedjenek az � nev��rt." (Ap. Csel 5, 41) Mikor vagyonukat elrabolt�k, �r�mmel fogadt�k azt is, mivel tudt�k, hogy n�kik �rt�kesebb �s maradand�bb vagyonuk van. (H�berekhez 10, 34) Egy�ttl�t�kre, Istentisztelet�kre is az �r�m volt a jellemz�: "Amikor h�zank�nt megt�rt�k a kenyeret, ujjong�ssal �s tiszta sz�vvel r�szes�ltek az �telben; dics�rt�k az Istent, �s kedvelte �ket az eg�sz n�p." (Ap. Csel 2, 46v47) �r�m �s tiszta sz�v, ez jellemezte a P�nk�sd ut�ni kereszty�neket.

A L�lek gy�m�lcsek�nt lesz val�s�gg� D�vid bizonys�gt�tele: "Teljes �r�m van ten�lad (Zsolt�rok 16, 11) Ezt a teljes �r�m�t hirdetik az apostolok. Ezt adja �ld�sul P�l apostol: "A rem�nys�g Istene pedig ,t�lts�n be titeket a hit ereje �ltal teljes �r�mmel �s b�kess�ggel. " (R�mai lev�l 15, 13) Ez�rt �rt levelet J�nos apostol:" Ezt az�rt �rjuk meg nektek, hogy �r�m�nk teljes legyen." (1. J�nos 1, 4) Ezt a teljes "kimondhatatlan, dics��lt" �r�m�t ismerj�k meg P�ter apostol level�ben a gy�lekezeti tagok �let�b�l.

Teh�t a L�lek gy�m�lcsek�nt jelentkez� �r�m, nem t�red�kes." T�red�kes az ismeret�nk �s t�red�kes a pr�f�t�l�sunk",(1. Korintus 13, 9), de az �r�m�nk teljes. �ppen az�rt teljes az �r�m, mert ez Krisztus �r�me". Ezeket az�rt mondom, nektek, hogy az �n �r�m�m legyen bennetek �s a ti �r�m�t�k, teljess� legyen." (J�nos 15, 11). Ez a teljes �r�m, csak maradand� lesz a J�zus nev�ben val� k�ny�rg�s �ltal. "Eddig, nem k�rtetek semmit az �n nevemben: k�rjetek �s megkapj�tok, hogy �r�m�t�k teljes legyen." (J�nos 16, 24) Ez a teljes �r�m Krisztus felt�mad�s�b�l �s paruzi�j�nak bizonys�g�b�l t�pl�lkozik �s az �ltal lesz maradand�: "Nektek is szomor�s�gotok van, de ism�t megl�tlak majd titeket, �s �r�lni fog sz�vetek, �s �r�m�t�ket senki sem veheti el t�letek."(J�nos 16, 22)

A L�lek gy�m�lcsek�nt jelentkez� �r�m er�forr�s. "Az �r el�tt val� �r�m, er�t ad nektek." (Neh�mi�s 8, 10) Sorolhatn�nk m�g az Igei bizony�t�kokat, hogy a L�lek gy�m�lcsek�nt ez a teljes �r�m jelentkezik Isten gyermekeinek az �let�ben, az Anyaszentegyh�z �letfolytat�s�ban. �gy gondoljuk azonban el�g a bizony�t�kok sorol�sa. Mindezek arra az �neszm�l�d�sre, magunkba n�z�sre k�sztetnek benn�nket: Vajon a mi �let�nkben ismer�se ez a teljes �r�m? Nem lenne e sz�ks�ges �t�rt�keln�nk n�mely dolgot gondolkod�sunkban, vagy "felfedezn�nk" n�mely Ig�t, amelyek mellett k�nnyed�n tov�bb ment�nk. Ebben seg�tsen benn�nket Asz-sziszi Szent Ferenc (1182 - 1226) p�ld�ja. �t a t�bbi t�rsa "Mindig vid�m testv�r" nek h�vta ("Bruder Immer froh"). Assziszi Szent Ferenc nem t�rt meg a rendj�ben szomor� �br�zat� szerzetest. Amikor egy nap ilyennel tal�lkozott, megk�rdezte �t: Mi�rt szomor� az �br�zatod? Megb�ntottad valamivel Istent? Mert m�s oka nem lehet a szomor�s�gnak, ha �gy van, menj, hozd rendbe dolgodat Istennel, de ne terhelj m�sokat szomor� �br�zatoddal!"

4. B�KESS�G - eir�n�

A Biblia eredeti sz�veg�ben a h�ber nyelvben a s�lom  - sz�, /b�kess�g/ t�gabb �rtelemben volt haszn�latos, mint a magyar nyelv b�ke, vagy b�kess�g szava. A h�ber s�lom jelentette az egy�ni �let teljes boldogs�g�t, bele�rtve a j� eg�szs�get is, a rendezett anyagi k�r�lm�nyeket, a megel�ged�st �s a biztons�got. A b�kess�g fogalm�nak l�nyeges elemei voltak m�g az embert�rsakkal, a t�rsadalommal val� harmonikus egy�ttm�k�d�s, valamint az ellens�gesked�sek �s h�bor�k hi�nya. �rthet�, hogy sz�mos rabbinikus mond�s maradt fenn, amely �gy kezd�dik: Nagy, dolog a b�kess�g!

Ezt a h�ber,  - s�lom sz�t, az �jsz�vets�g �ltal�ban: eir�n�vel/ ford�tja. Nem csak azt jelenti, hogy nincs neh�zs�g �s gond, hanem azt is, hogy az embernek minden j�ban �s sz�pben r�sze van. A korabeli k�znyelvben k�t �rdekes alkalmaz�si m�dja volt, az (eir�n�) fogalm�nak. El�sz�r jel�lte azt a nyugalmat �s b�kess�get, amelyet egy orsz�g �lvezett, egy j� uralkod� igazs�gos �s j�s�gos uralma alatt; m�sodszor jel�lte azt a rendet, amely a falvakban �s v�rosokban uralkodott. Azt a hivatalnokot, aki erre fel�gyelt “a falub�ke �rz�j�nek” /H�tter des Dorffrie dens, eir�n� / h�vt�k �s a nyilv�nos b�kess�gr�l gondoskodott.

A Bibli�ban teh�t nem egy lesz�k�tett b�kess�g fogalommal �llunk szemben. A Biblia b�kess�g fogalma nem r�szleges b�kess�get jelent, hanem tot�lis b�k�t. Nemcsak a ”kebelnek” a b�kess�g�t, hanem k�ls� b�kess�get is. De jelenti a sz�vnek azt a der�s nyugalm�t is, amely abb�l a hitb�l t�pl�lkozik, hogy Isten kez�ben vagyunk. Teh�t ahogyan Saddhu Sundar Singh mondja ez a b�kess�g nem a mi gondolataink, vagy bek�pzelts�g�nk eredm�nye, hanem Isten jelenl�t�nek k�vetkezm�nye a l�lekben. A b�kess�g forr�sa teh�t Isten /R�ma 15, 33; 16, 20; I Korinthus 1, 33; Filippi 4, 7/. Isten, J�zus Krisztus szerzett b�kess�get, miut�n “ a kereszt �ltal meg�lte az ellens�gesked�st �nmag�ban...” /Ef�zus 2, 14 -17/ A b�kess�get J�zus Krisztus v�grendeletileg hagyta tan�tv�nyaira: ”B�kess�get hagyok n�ktek: az �n b�kess�gemet adom n�ktek ” / J�nos 14, 27/
Ezt a b�kess�get termi a L�lek, gy�m�lcsk�nt a kereszty�nek �let�ben. Ennek a b�kess�gnek, ahogyan Robertsohn Fr. Vilmos kifejtette n�gy dimenzi�ja, van: B�kess�g Istennel, b�kess�g emberrel, b�kess�g �nmagammal, �s b�kess�g k�teless�gemmel.

B�kess�g Istennel! J�zus Krisztus az Isten l�nyeg�t jelentette ki. Az � �ldozata Isten szeretet�t hirdette meg. � hozta a nagy t�rv�nyt, hogy szenved�s n�lk�l nincs igazi boldogs�g, s, hogy minden �ld�s, amiben r�sz�nk van, helyett�nk val� szenved�sb�l sz�rmazik: Az �let, amelyet �lvez�nk, any�nk k�nszenved�s�vel j�tt l�tre. A darab keny�r, amelyet esz�nk, milli�k f�rads�ga, aggodalma, szenved�se �tj�n volt megszerezhet�. A tudom�ny, melynek �ld�s�ban r�szes�lhet�nk, sokak agy�nak, sz�v�nek keserves neh�z munk�j�val j�tt l�tre. A b�kess�g, melyet jelen napjainkban �lvez�nk, egy r�sz, a h�s�k szenved�se, v�re hull�sa �r�n, m�sr�szt nemes, nagy lelkek h�sies f�radoz�sa, �ldozatv�llal�sa, szenved�se �r�n a mi�nk. Ez az emberi �let t�rv�nye, s ennek Megv�lt�nk is al�vetette mag�t. �gy b�k�ltette meg kereszthal�la �ltal az embert Istennel. Ez a b�kess�g els� dimenzi�ja: B�kess�g�nk van Istennel.

B�kess�g az emberrel. Tal�n az emberek k�z�tt mindeddig P�l apostol �rezte, s hirdette legvil�gosabban, hogy a Krisztus hal�la az embernek az emberrel val� megb�k�l�st jelentette. Mert milyen nagy ellens�gesked�s volt, zsid�k �s pog�nyok k�z�tt. S ezt is lerontotta a Krisztus keresztje. Ez�rt b�k�lhet meg a Krisztus hal�la �ltal az ember az emberrel. A L�lek ezt a gy�m�lcs�t termi, Isten gyermekei �let�ben. Megtanult�k �s �lik, hogy a m�sik emberrel val� b�kess�get a Krisztus keresztj�nek szelleme hozta. Ez pedig a szenved�snek, �s a szeretetnek szelleme volt. Ha szeretni akarunk, meg kell tanulni, szenvedni, s ezen az �ton b�kess�gre jutunk a m�sik emberrel.

B�kess�g �nmagammal. Ez Krisztusban nyert b�kess�g harmadik dimenzi�ja. Ezt a b�kess�get nem ismerik azok a “k�nny� lelkek”, akik nagyon is meg vannak el�gedve, s�t el vannak telve �nmagukkal. A nemes embers�g ott kezd�dik, hogy nem vagyok megel�gedve �nmagammal, v�dolom �nmagamat gyenges�gei-m�rt, hib�im�rt. Ismerem a lelkiismeret furdal�st, �szint�n egy�tt tudok ki�ltani az apostollal:” �n nyomorult ember! Kiszabad�t meg ebb�l a hal�ra �t�lt testb�l? ” /R�ma 7, 24/ Ett�l is csak Krisztus szabad�t meg. A L�lek �ltal eljutok a bizonyoss�gig: Krisztussal egy�tt �n is keresztre vagyok fesz�tve: t�bb� teh�t nem �n �lek, hanem, Krisztus �l bennem” /Galata 2, 20/ S ez a hit ad b�kess�get �nmagammal.

B�kess�g a k�teless�gemmel. Alig van az �letben borzaszt�bb b�k�tlens�g, mint amely az ember �s k�teless�ge k�z�tt van. Kevesen vannak k�z�tt�nk, akik megtal�lt�k hely�ket az �letben. Van benn�nk valami nagyra t�r�s, ami azt k�pzelteti vel�nk, hogy k�pess�geinknek nagyobb dolgok feleln�nek meg, mint amelyekre elh�vattunk. Forduljunk azonban Krisztus keresztj�hez. Tanulm�nyozzuk J�zus Krisztus csod�latos �let�t, s akkor meg fogunk b�k�lni k�teless�geinkkel. Mert az ember nem �gy b�k�l meg a k�teless�geivel, hogy megv�ltoznak a k�r�lm�nyei, hanem �gy, hogy a lelke hozz�igazodik azokhoz a k�r�lm�nyekhez, amelyekbe Isten belehelyezett minket.

�me a b�kess�g n�gy dimenzi�ja: B�kess�g Istennel, b�kess�g az emberekkel, b�kess�g �nmagammal �s b�kess�g a k�teless�geimmel. Ezek a L�lek gy�m�lcse. De ezt nem el�g “�h�tattal v�rni”, erre buzg�n t�rekedn�nk is kell, mert m�sk�nt csak “ker�lgetj�k a b�kess�get”, ahogyan K�lvin mondja:” S, az emberek �gy sz�lettek, hogy �gy l�tszik mindannyian, ker�lgetik a b�kess�get, mert mindenki csak �nmag�val t�r�dik, s azt akarja, hogy m�sok t�rj�k az � szok�sait, � maga azonban nem m�lt�ztatik alkalmazkodni a m�sok szok�saihoz. Teh�t ha nagy er�fesz�t�ssel nem k�vetj�k a b�kess�get, sohasem fogjuk azt megtartani. “ Ha a L�lek gy�m�lcsek�nt megjelent �let�nkben a b�kess�g, kett�s m�rt�kben �rv�nyes r�nk Megv�lt�nk szava: ”Boldogok, akik b�k�t teremtenek, mert �k Isten fiainak neveztetnek.” /M�t� 5, 9/

Legyen r�sz�nk a b�k�t teremt�k boldogs�g�ban!

L�ss�k lelkemben J�zusnak b�k�je,
Tiszta sz�ve �s mennyei szent l�nye!
� sz�llj Szentl�lek r�nk!
�ldd meg sz�v�nk �s sz�nk!
S benn�nk teljes lesz J�zusnak sz�ps�ge.
(lelki �nek az �bred�s idej�b�l)

5. T�RELEM - makroth�mia

A szeretet, �r�m, b�kess�g h�rmas, szent, egys�ge ut�n k�l�n�sen fontos �s gazdag jelent�s� fogalommal �llunk szemben. N�zz�nk n�h�ny magyar ford�t�s�t:

a./ b�kess�ges t�r�s, /K�roli G�sp�r/
b./ hossz�t�r�s, /Czegl�dy S�ndor/
c./ nagylelk�s�g, /Ravasz L�szl�/
d./ t�relem /Magyar Biblia Tan�cs (�j) �s B�k�s – Dallos/
e./ Luther �s Bruns Geduldal ford�tja.
f./ Schlatter: Langmutot haszn�l.
A fogalom sz�t�ri jelent�se m�g gazdagabb, �rdemes tov�bb b�v�rkodni benne. Az itt haszn�lt sz� csak az apostoli levelekben fordul el�. Azokban tizenn�gyszer: R�ma 2, 4; 9, 22; II. Korinthus 6, 6; Galata 5,22; Ef�zus 4,2; Koloss� 1,11; 3,12; I Tim�theus 1,6; II Tim�theus 3,10; 4, 12; Zsid�k 6,12; Jakab 5, 10; I P�ter 3, 20; �s II. P�ter 3, 15. K�l�n�sen a Koloss� 1, 11-re h�vom fel a figyelmet, ahol a h�pomon� �s a makroth�mia, egy�tt szerepel.
A makroth�mia ellent�te oksz�th�mia, ahogyan a makrokozmosz ellent�te a mikrokozmosz. S ha erre az ellent�t p�rra gondolunk a magyar nyelv�nkben, akkor b�tran haszn�lhatjuk a magyar ford�t�sban a “nagyt�relem” kifejez�st is, ahogyan eleink �gy is haszn�lt�k: Nagyt�relm� szent �risten.
I.Makkabeus 8,3 arr�l sz�l, hogy a r�maiak makruth�mi�val sok orsz�got megh�d�tottak. A r�maiaknak azt az �llhatatoss�g�t, az egyes megh�d�tottakkal szemben meg nem sz�n� t�relm�t �rti alatta, amely v�g�l gy�zelemhez juttatta �ket. A makroth�mia - a t�relem sz� �ltal�ban nem egyes cselekv�sre, vagy t�rt�n�sekre haszn�ltatik, hanem az eg�sz emberre vonatkoztatva. Chrysostomus egyh�zatya /+407/ a makroth�mi�r�l �gy besz�l, mint olyan ember eln�z�s�r�l, aki akkor sem �ll bossz�t, ha lehet�s�ge volna arra. Az olyan emberek, akikben makroth�mia van, nagyon nehezen haragszanak meg. Sz�munkra k�l�n�sen �rdekes, hogy a sz� az �jsz�vets�gben Istennek �s J�zus Krisztusnak “ama napon” az emberekkel szemben val� viszony�ban fordul el� legink�bb. /R�ma 2, 4; 9, 22; I. Tim�theus 1, 16; I. P�ter 3, 20/ Ha Isten olyan lenne, mint az emberek, a vil�got m�r r�gen megsemmis�tette volna. � azonban t�relmes �s hossz�t�r� ir�ntunk.

Isten, a hossz�t�r�s Istene. Az apostoli levelekben, h�rom vonatkoz�sban gondoljuk v�gig Isten hossz�t�r� szeretet�t.
a.) No� napjaiban is ezzel a maroth�mi�val v�rt az Isten. I. P�ter 3, 20: ”Az Isten t�relmesen v�rakozott a N�� napjaiban a b�rka k�sz�t�sekor.”
b.) �let�nk megv�ltoztat�s�ra, a megjelent kegyelem, elfogad�s�ra, az Isten orsz�g�ba val� bemenetel�nkre, a megt�r�s�nkre is �gy v�r az Isten. R�ma 2, 4: “Vagy megveted j�s�g�nak, eln�z�s�nek �s t�relm�nek gazdags�g�t, �s nem veszed tudom�sul, hogy t�ged az Isten j�s�ga megt�r�sre �szt�n�z? ” Visszatekintve �let�nk elfolyt idej�re, nem kell-e meger�s�ten�nk ennek a kijelent�snek az igazs�g�t?
c.)A paruzi�ra, a J�zus Krisztus visszaj�vetel�re is az � hossz�t�r� szeretete, az � makroth�mi�ja miatt nem ker�lt m�g sor. Gondoljuk v�gig e ponton a II. P�ter 3, 9 -15 f�lre�rthetetlen �zenet�t.:” Nem k�slekedik az �r az �g�rettel, amint egyesek gondolj�k, hanem t�relmes hozz�tok, mert nem azt akarja, hogy n�melyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megt�rjen. De el fog j�nni az �r napja, m�gpedig �gy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve ropogva elm�lnak, az elemek �gve felbomlanak, a f�ld �s a rajta lev� alkot�sok is meg�gnek. Mivel pedig mindezek �gy felbomlanak, milyen szent�l �s kegyesen kell nektek �lnetek, akik v�rj�tok �s siettetitek az Isten napj�nak elj�vetel�t, amikor majd az egek l�ngolva felbomlanak, �s az elemek �gve megolvadnak! De �j eget �s �j f�ldet v�runk az � �g�rete szerint, amelyben igazs�g lakik. Ez�rt teh�t, szeretteim, minthogy ezeket v�rj�tok, igyekezzetek, hogy � tiszt�nak �s feddhetetlennek tal�ljon benneteket b�kess�gben. A mi Urunk hossz� t�r�s�t, pedig �dv�snek tarts�tok, ahogyan szeretett testv�r�nk, P�l is meg�rta nektek, a neki adott b�lcsess�g szerint ”!

A kereszty�n /Krisztusi /embernek is hossz�t�r�nek kell lenni, k�l�nben m�ltatlan lett a hossz�t�r� Isten kegyelm�re. M�t� 18, 21-35 verseiben mond err�l p�ld�zatot J�zus Krisztus. P�l apostol pedig szem�lyes vallom�sak�nt besz�l err�l, mint Krisztust k�vet� �let Isteni �rtelm�r�l: ” Igaz, az a besz�d, �s teljes elfogad�sra m�lt�, hogy Krisztus J�zus az�rt j�tt el a vil�gba, hogy a b�n�s�ket �dv�z�tse, akik k�z�l az els� �n vagyok. De az�rt k�ny�r�lt rajtam, hogy J�zus Krisztus els�sorban �nrajtam mutassa meg v�gtelen t�relm�t p�ldak�nt azoknak, akik majd hisznek benne, �s �gy az �r�k �letre jutnak.” /I. Tim�theus 1, 15-16/ Ennek a kijelent�snek vil�goss�g�ban nem kell-e m�lyen meg�t�ln�nk sok rendb�li misszi�s t�relmetlens�g�nket?
H�nyszor voltunk �s h�nyszor vagyunk m�sokkal szemben t�relmetlenek, elfeledve, hogy nem fogyott el az �r t�relme, vagy m�s ford�t�s szerint, “ Nem t�relmetlen az �rnak lelke.” /Mike�s 2, 7/ Teh�t, mi�rt k�ny�r�lt rajtam az �r? Az�rt, hogy els�sorban �nrajtam mutassa meg v�gtelen t�relm�t. Kinek? Kereszty�n testv�reimnek, a Krisztusi embereknek? Nekik is, de els�sorban azoknak, akik m�g nem hisznek, de hinni fognak benne! Tartsuk sz�v�nkben az apostol p�ld�j�t �s aj�nljuk mi is magunkat, mint Isten szolg�i: t�relemben, makroth�mi�ban, hossz�t�r�sben, s akkor �r�mmel mondhatjuk el, vannak, akik k�vet�i lettek tan�t�sunknak �s t�relm�nknek. /V. �. II. Korinthus 6, 6 �s II. Tim�theus 3, 10/
S ha ez f�lre�rthetetlen�l �rv�nyes a Krisztusi emberre, term�szetes, hogy Krisztus gy�lekezete sem lehet t�relmetlen. Neki is abban kell megmutatni, hogy helyesen �rtette meg Isten szeretet�t, hogy t�relmes mindenki ir�nt. /I. Thesszal�nika 5, 14; Ef�zus 4, 2; II. P�ter 1, 5 skk./
Az �g�retek elnyer�s�hez is, hossz�t�r�s is kell.
A Zsid�k 6, 12 skk 15ben ez �ll: ” Ne legyetek restek, hanem k�vess�tek azokat, akik hit �s t�relem /makroth�mia/ �ltal �r�klik az �g�reteket. Amikor az Isten, �brah�mnak �g�retet tett, mivel nem esk�dhetett nagyobbra, �nmag�ra esk�d�tt, �s �gy sz�lt. „Bizony, gazdagon meg�ldalak, �s nagyon megsokas�talak.” �s �gy, miut�n t�relemmel / makroth�mi�val/ v�rt, beteljes�lt az �g�ret.” K�lvin e hely magyar�zat�n�l azt mondja, hogy mivel sokan vannak, akik kezdetben csod�latos hitet mutatnak, k�s�bb azonban meglankadnak, a meg nem lankad� hitnek a t�relem az igazi bizony�t�ka.
S tal�n ez a fogalom az, amelyn�l gondolnunk kell arra is, hogy a gy�m�lcs n�veked�s�hez �s �r�s�hez is id� kell. A L�lek gy�m�lcse sem egyszerre �rik be �let�nkben. S ahogyan f�ny �s meleg kell a gy�m�lcs �r�s�hez, �gy kell nek�nk is naponk�nt az Ige f�ny�ben �s Urunk szeretet�nek meleg�ben megf�rdetn�nk eg�sz bels�nket, hogy �rhessen a L�lek gy�m�lcse. Legyen az�rt nek�nk is kedves �nek�nk a hossz�t�r� ember �neke: a 62. Zsolt�r, vagy az a dics�ret vers, amit g�lyarabjaink �nekeltek a kapuv�ri b�rt�nben:
“Szenvedek b�k�vel, Magamat is ezzel Biztatom mindenekben:/: Szenvedett Megv�lt�m T�bbet, �n j�l tudom, �dv�ss�gem�rt testben. Nem egyed�l vagyok F�ld�n, ki nyomorgok: Szenvedik ezt is t�bben!”
Ezzel az �nekverssel eml�kez�nk a g�lyarabs�got szenvedett �ldott eml�k� S�llyei Istv�nra /1627-1692/, Dun�nt�l tizedik p�sp�k�re, a p�pai gy�lekezet tizenharmadik lelkip�sztor�ra, hal�l�nak 300. �vfordul�j�n, akit temet�s�n Hodosi S�muel /1654 1748/�gy jellemzett:” P�ly�j�t �llhatatosan megfut� Isten h� szolg�j�nak elt�tetett igazs�g koron�ja” kiadott eml�kbesz�d�ben: “ ... szoros Evang�liumb�li �let�nek k�vet�je volt, mert Istenre n�zve oly kegyesen �lt, hogy m�g a kegyess�g is, kegyess�get tanulhatott t�le.