Dr Bucsay Mih�ly:

Az �gostai Hitvall�s �s a magyar reform�tusok

A Rajnai Egyh�zt�rt�neti T�rsas�g el�tt 1980, j�nius 4-�n tartott el�ad�s magyar sz�vege.

Az �gostai Hitvall�s jelent�s�ge Magyarorsz�gon, k�l�n�s tekintettel a helv�t ir�ny�akra.

Mi sem mutatja jobban az �gostai Hitvall�s jelent�s�g�t haz�nkban, minthogy a magyarorsz�gi luther�nusok egyh�zukat ”�gostai hitvall�s� evang�likusnak” nevezt�k. De a magyar reform�tusok is, noha �k „helv�t hitvall�s� evang�likusoknak" nevezt�k magukat, rendk�v�l sokat k�sz�nhettek �s k�sz�nhetn�k annak az �gostai Hitvall�snak, amelynek �nnepl�s�re �sszej�tt�nk. �szint�n sajn�lom, hogy nem valamelyik evang�likus magyar koll�g�m besz�l �n�knek err�l a t�m�r�l. De ha a k�r�lm�nyek �gy alakultak, szeretn�k r�mutatni arra a nagy szerepre, amelyet az �gostai Hitvall�s a magyar reform�tusok egyh�zt�rt�net�ben is j�tszott. Fel lehet tenni, �s fel fogjuk tenni a k�rd�st, mi�rt nem v�lt m�gis a magyar reform�tusok hitvall�s�v� is? Term�szetesen nem el�gedhet�nk meg puszt�n a reform�tusokra tett hat�sok rajz�val. El�ad�som els� fel�ben azt a sokszor dr�mai folyamatot �hajtom nyomon k�vetni, amelynek sor�n az �gostai Hitvall�s f�leg a magyarorsz�gi luther�nusoknak ny�jtott seg�ts�get, �s csak az ut�n t�rek r� a reform�tusoknak a Hitvall�shoz val� viszony�ra.

Magyarorsz�gon az �gostai Hitvall�s ugyanazt a szerepet t�lt�tte be, mint szerte a vil�gon: a vil�g el� t�rta az evang�likus hitet, megv�dte azt a f�lremagyar�z�st�l, az eretneks�g v�dj�t�l, �s elhat�rolta olyan ir�nyzatokt�l, amelyekkel a wittenbergi reform�ci� sok�ig egy�tt haladt. �ll ez a magyarorsz�gi evang�likusok �s reform�tusok egy�tt halad�s�ra, majd k�l�nv�l�s�ra is. Mind a kett� �vtizedeken �t tart� folyamat volt. A k�l�nv�l�s el�tt a k�s�bbi reform�tusok is r�szes�ltek az �gostai Hitvall�s �ld�s�ban �s haszn�ban. Gondolunk itt az evang�liumi igazs�gok tudatos�t�s�ra is, m�g ink�bb azonban arra a nem teljes m�rt�k�, de m�gis sz�mottev� k�zjogi t�relemre, amelyet az �gostai Hitvall�s Magyarorsz�gon is biztos�tani tudott h�veinek. Ez a t�relem, ez a v�delem sz�ks�ges volt a kibontakoz�shoz, az elterjed�shez a k�s�bbi helv�t ir�ny�ak sz�m�ra is. El� kell azonban t�rnunk azokat a t�rt�neti okokat, amelyek bizonyos k�l�nb�z� ir�ny� fejl�d�st eredm�nyeztek �s lehetetlenn� tett�l:, hogy a helv�t ir�ny�ak is meg�rizz�k hely�ket az �gostai Hitvall�st vall�k egys�ges t�bor�ban.

T�m�nknak azonban nemcsak XVI. �s XVII. sz�zadi t�rt�nete van, hanem azt a hat�st sem lehet lekicsinyelni, amelyet az �gostai Hitvall�s az ut�bbi �vsz�zadokban, az ut�bbi nemzed�kek �let�ben gyakorolt. Olyan id�kben, amikor politikai �s vall�si okokb�l a felekezeti egys�g sz�ks�gess�ge l�pett el�t�rbe, sokak sz�m�ra az Agostai Hitvall�s t�nt annak a h�dnak, amely az egys�ghez elvezethet. Kor�bban, de f�leg; az els� vil�gh�bor� okozta nagy kij�zanod�s leveg�j�ben sokan m�r nemcsak a reform�ci� k�t f� ir�nya, de valamennyi kereszty�n egyh�z egyes�l�s�hez l�ttak alkalmas alapot az �gostai Hitvall�sban. E gondolat magyarorsz�gi jelentkez�sei m�r csak az�rt is meg�rdemlik figyelm�nket. mert �ppen a mostani ,jubileummal kapcsolatban hasonl� gondolatok az eddigin�l m�lyebben �s sz�lesebben gy�r�ztek be a nemzetk�zi egyh�zi �s teol�giai �letbe.

Az �gostai Hitvall�s recepci�j�nak �tja a magyarorsz�gi n�metajk�, magyar �s szlov�k luther�nusokn�l.

Az augsburgi, magyarosan �gostai birodalmi gy�l�sen nem egy olyan magyarorsz�gi szem�lyis�g volt jelen, aki m�r kinyilv�n�totta rokonszenv�t az egyh�z reform�ci�ja, az evang�lium �gye ir�nt. K�zt�k els� helyen kell eml�teni M�ria �zvegy kir�lyn�t, aki ekkor m�g mind�ssze 25 �ves, m�velt, ifj� h�lgy. A birodalmi gy�l�sen titk�r�nak, Ol�h Mikl�snak �s udvari lelk�sz�nek, Henckel J�nosnak a t�rsas�g�ban jelent meg. M�ria fiv�r�t. V. K�roly cs�sz�rt is igyekezett t�j�koztatni a reform�tori mozgalom c�lj�r�l �s �rt�keir�l �gy, ahogy ezt a maga kereszty�n humanisztikus l�t�sm�dj�val tenni tudta. Err�l a kir�lyi k�zbenj�r�sr�l maga a szint�n jelenlev� Melanchthon tud�s�totta Luther M�rtont 1530. j�lius 10-�n: „A cs�sz�r n�v�re, ez a h�slelk� asszony, de aki els� a kegyess�g �s a szer�nys�g dolg�ban is, azon iparkodik, hogy szel�ds�gre k�sztesse ir�nyunkban a cs�sz�rt, persze k�nytelen ezt tart�zkod� t�rgyilagoss�ggal tenni.”1

Henckel J�nos is igyekezett min�l jobban szolg�lni a protest�ns t�bornak. Georg Spalatin sz�m�ra �ssze�ll�totta azoknak a r�mai katolikus teol�gusoknak a list�j�t, akikkel mint a refor-m�ci� legelsz�ntabb �s legvesz�lyesebb ellenfeleivel kellett sz�molni. (Spalatin a lutheri t�bor egyik kulcsfontoss�g� politikusak�nt, szervez�jek�nt tev�kenykedett.) A list�n tal�lhat� pl. a magyar egyh�zt�rt�netben is szerepet j�tsz� dr.Johannes Fab�r, valamint Ferdin�nd magyar kir�ly udvari papja, Medardus mez�tl�bas bar�t. 2 Azok k�z�l, akik az 1526 el�tti budai kir�lyi udvari �letben fontosabb szerepet vittek, ott volt Augsburgban Gy�rgy brandenburgi �rgr�f is. az ifj� II. Lajos (269) kir�lynak rokona �s gy�mja, aki mint Corvin J�nos �zvegy�nek m�sodik f�rje hatalmas magyarorsz�gi vagyon f�l�tt is rendelkezett. Az � augsburgi magatart�s�r�l olyan jelenet eml�k�t �rizte meg a sz�jhagyom�ny, amely mindenk�ppen jav�ra sz�l a f�rfi�nak, aki a magyar t�rt�nelemben vitatott �rt�k� szerepet j�tszott. V. K�roly be akarta tiltani Augsburgban az evang�likus istentiszteletet, de az �rgr�f �gy ki�ltott fel: „Ink�bb a fejemet v�gj�tok le itt helyben, mintsem n�lk�l�zni legyek k�nytelen Isten ig�j�t.” A spanyol neveltet�s�, rossz n�mets�g� cs�sz�r �gy v�laszolt: „Lieber F�rst, nit Kopp ab, nit Kopp ab!"

M�ria kir�lyn� titk�r�r�l, Ol�h Mikl�sr�l sokat kell m�g majd be-sz�ln�nk, de m�r mint esztergomi �rsekr�l. Augsburgban a kereszty�n humanizmus egyik k�pvisel�j�nek sz�m�tott, amely ir�ny t�bb pontban rokonszenvezett a reformt�rekv�sekkel �vtizedek kellettek hozz�, hogy Ol�h, a katolikus meg�jul�si mozgalom h�ve, haz�nkban az ellenreform�ci� els� szakasz�nak vez�ralakja legyen.

Az eddigiekb�l is kider�lt, hogy t�lz�s lenne azt �ll�tani, miszerint Magyarorsz�gon csak az �gostai Hitvall�ssal „kezd�d�tt" a reform�ci�.3 Hiszen a budai kir�lyi udvarban m�r 1526 el�tt a reform�ci�t a maguk m�dj�n p�rtol� szem�lyis�gek vol-tak jelen �s adt�k meg a hangot. A fels�magyarorsz�gi �s erd�lyi n�met telepekr�l m�r 1522-ben elindultak az els� tud�sszomjas ifjak a wittenbergi egyetemre, hogy Luthert hallgass�k.4 A magyar anyanyelv� wittenbergi di�kok sor�t csak 1529-ben nyitotta meg D�vai B�r� M�ty�s, de � az ut�na most m�r s�r�n Wittenbergbe l�togat� magyar ifjakkal egy�tt a reform�ci� nagy hat�s� terjeszt�je lett.

A magyarorsz�gi n�metek k�z�tt m�r a moh�csi v�sz el�tt is, �s nem csup�n Bud�n voltak elsz�rt nyomai, s�t kisebb k�zpontjai a reform�ci�nak. 1526 ut�n azonban gyors terjed�snek indult a mozgalom a n�metek k�z�tt Nyugat-Magyarorsz�gt�l Erd�lyig. Azt is elmondhatjuk, hogy az a soksz�n�s�g �s k�l�nb�z�s�g, ami a N�met Birodalomban jelentkezett az istentiszteleti form�k, valamint a teol�giai tan�t�sok �s a t�rsadalmi felfog�s ter�let�n, a magyarorsz�gi n�metek k�z�tt is megtal�lhat� volt. A mozgalom egyik legtev�kenyebb fels�magyarorsz�gi terjeszt�je, Fischer Andr�s p�ld�ul anabaptista ir�nyba vitte tov�bb a Luthert�l kapott alapvet� ind�t�sokat. M�sok is fell�ptek a t�rsadalmi viszonyok kritik�j�val �s radik�lisabb reformok k�vetel�s�vel, megint m�sok ink�bb a humanizmus szem�veg�n kereszt�l �rtelmezt�k Luthert �s a humanizmus mor�lis �s kultur�lis elv�r�saival igyekeztek egyeztetni Luther tan�t�sait. A legt�bben m�gis azok voltak, akik nem valamilyen eredetis�gben, a hazai viszonyok miatti tov�bbfejleszt�sben, hanem a nagy reform�torhoz val� h�s�gben, tekint�ly�nek tan�tv�nyi elfogad�s�ban l�tt�k a magyarorsz�gi reform�l� magatart�s helyes szab�ly�t. Ez ut�bbiak ragadt�k magukhoz �jra �s �jra a kezdem�nyez�st. Az egys�g megteremt�s�ben azonban �ri�si szolg�latot teljes�tett az �gostai Hitvall�s.

Bizonyos t�nyek mintha ellentmondan�nak ennek a meg�llap�t-�snak. Mi�rt volt akkor sz�ks�g arra, hogy egyes felvid�ki n�met v�rosok 1549-ben saj�t hitvall�sukkal �lljanak el�, majd m�s v�rosok 1559-ben, megint m�sok 1569-ben ugyanezt tegy�k? Minthogy az ezekre a k�rd�sekre adhat� v�lasz egyben az �gostai Hitvall�s magyarorsz�gi recepci�ja dr�mai �tj�nak a rajza is �s �gy t�m�nk f� r�sze, k�nytelenek vagyunk ezekkel a k�l�n hitvall�sokkal olyan r�szletess�ggel foglalkozni, amilyet az esem�nyek meg�rt�se megk�vetel. m�g ha az �vtizedes huzavon�k, amelyek sor�n a n�met v�rosok lelk�szei �s el�lj�r�i saj�t hitvall�saikkal �ppen az �gostai Hitvall�st akart�k lelki �let�k alapjak�nt meg�rizni, tisztelt hallgat�im figyelm�t er�s pr�b�nak vetik is al�.

1548-ban a magyar orsz�ggy�l�s t�rv�nyt hozott, amely szerint ki kell �zni az orsz�gb�l az �jrakeresztel�ket �s a szakrament�riusokat. Ez ut�bbi rosszall� elnevez�ssel akkort�jt a helv�t ir�ny h�veit illett�k. Az �gostai Hitvall�s h�veir�l nem sz�lt a t�rv�ny. Ezt lehetett hallgat�lagos t�relemnek �rtelmezni, �s �ltal�ban annak is �rtelmezt�k. A r�mai egyh�z romokban hevert, felt�maszt�s�ra azonban m�r Magyarorsz�gon is megindult az ellenreform�ci�. Ez nem tett l�nyegi k�l�nbs�get a lutheri, helv�t �s anabaptista ir�nyok k�z�tt. Az �gostai Hitvall�st k�vet�k eml�t�s�nek mell�z�se a t�rv�ny sz�veg�ben nem zavarta R�ma h�veit, mert a v�grehajt�si utas�t�s elrendelte, hogy kir�lyi biztosok vizsg�lj�k meg az egyes egyh�zak �s lelk�szek igazhit�s�g�t. A kir�lyi biztosok sz�m�ra sz�les ter�let ny�lt meg, a tanok, a szertart�sok, a v�laszt�sok jogszer�s�ge �s a papi szem�lyek �letm�dja, n�s volta, amibe belek�thettek. Az ellen�rz�s, amely minden ellen�rz�s n�lk�l folyt, maga ut�n vonhatta, hogy a lelk�sszel �s a helyi hat�s�ggal vissza�ll�ttatt�k a r�gi �nnepeket �s szertart�sokat, ha pedig ez nem siker�lt, a lelk�szt karhatalommal el�zt�k, a templomot pedig a r�mai egyh�znak adt�k.

Fels�-Magyarorsz�g keleti fel�n a mind gazdas�gi, mind m�vel�d�si tekintetben vir�gz� n�met v�rosok. Kassa, L�cse, B�rtfa, Eperjes �s Kisszeben zsinatukon m�r 1546-ban al��rt�k az �gostai Hitvall�st, mint a tan �s a kultusz m�rt�k�t. Az eml�tett kir�lyi vizsg�l�bizotts�g 1549. augusztus 14-�n jelent meg Eperjesen. Elkezdte a kihallgat�sokat az egyh�zi tan�t�sok �s szertart�sok fel�l. Az eperjesiek nagyon j�l tudt�k, hogy hi�ba hivatkozn�nak az egyh�zvid�k�k �ltal h�rom �vvel kor�bban hivatalosan bevett �gostai Hitvall�sra. Annak form�lis k�zjogi elismer�se akkor m�g a N�met Birodalomban sem t�rt�nt meg. Arra gondoltak teh�t, �s �gy d�nt�ttek, hogy tartalmilag t�rj�k el� �s bizony�tj�k be, miszerint az �ltaluk elfogadott egyh�zi tan�t�s �s gyakorlat a Szent�r�son �s a j� egyh�zi hagyom�-nyokon alapszik. Iskol�juknak messze f�ld�n h�res igazgat�ja, St�ckel L�n�rd (1510 -1560) v�llalkozott a munk�ra �s �ll�totta �ssze h�sz fejezetben azt a hitvall�st, amelyet azt�n az eperjesiek a kir�lyi biztosok el� terjesztettek, �s amely �gy hasonl�t az �gostai Hitvall�shoz, mint a le�ny az anyj�hoz. Kassa, B�rtfa, L�cse �s Kisszeben hasonl� fenyegetett helyzetben leledzv�n, szint�n al��rta ezt a hitvall�st, amely az �tv�rosi Hitvall�s, Confessio Pentapolitana nevet kapta. A kir�lyi biztosok megnyugodhattak afel�l, hogy ezeknek a v�rosoknak szikr�nyi k�z�k sincs az 1548. �vi orsz�gos t�rv�nyben tiltott anabaptizmushoz, vagy szakrament�rizmushoz.

Mindj�rt r�mutathatunk a hitvall�si egys�g egyik csakhamar jelentkez� �rt�kes mell�kterm�k�re. Az �t, fontos keresked� v�ros az �rumeg�ll�t�s joga k�rd�s�ben m�g a vall�si vizsg�lat idej�ben is harcban �llt egym�ssal. Az �rdekellent�tek �s a s�rl�d�sok nem sz�ntek ugyan meg m�r�l holnapra, de a val�sgyakorlat elveszt�s�nek vesz�ly�ben l�trej�tt egyes�l�s er�teljesen szolg�lta a meg�rt�st �s a k�zeled�st gazdas�gi vonatkoz�sban is.

A Confessio Pentapolitan�t, azaz St�ckelt az jellemezte, hogy a wittenbergi reform�ci� spektrum�b�l a legkonzervat�vabb von�sokat hangs�lyozta. A t�rv�nyben tiltott helv�t ir�nyt�l val� �les elhat�rol�s egyezett St�ckel szem�lyes meggy�z�d�s�vel. P�ld�ul a X. fejezetben ilyen massz�v k�pzetekkel fejezte ki Krisztus test�nek �s v�r�nek jelenl�t�t, az azzal val� t�pl�ltat�st az �rvacsor�ban: „In Coena Dominica docemus et credimus corpus et sanguinem Domini, de Virgine natum et in cruce passum, surci ab Ecclesia." A XI. fejezetben St�ckel k�l�n szents�gnek min�s�tette a feloldoz�st, azaz a gy�n�st.(„..ut singulis seorsim absolutionis sacramentum impertiatur.") A XV. fejezetben azt hangs�lyozta, hogy �k mindent gondosan meg�riznek �s gyakorolnak, ami csak emelni k�pes az istentisztelet f�ny�t, �gy a papi �lt�zeteket is. (,,Vestes speciales ministrorum et alia multa .... quia ornant ministerium, ea studiose retinemus.")5.

Az �gostai Hitvall�s s�lyt helyezett arra, hogy megszabja, milyen m�rt�kben tarthat�k fenn az egyh�zban a cerem�ni�k �s a kegyes szok�sok, amelyek a k�z�pkor folyam�n roppant teret foglaltak el. A m�rt�k ez: fenntarthat�k a cerem�ni�k �s a kegyes szok�sok, ha nem l�tnak benn�k �rdemszerz� j� cselekedeteket azok, akik gyakorolj�k. Ez az int�s �s elhat�rol�s hi�nyzik St�ckeln�l.

A Confessio Heptapolitana, magyarul H�tv�rosi Hitvall�s m�g dr�maibb k�r�lm�nyek k�z�tt j�tt l�tre, mint a Pentapolitana. A h�t b�nyav�ros (Selmec-, K�rm�c-, Beszterceb�nya �s a n�gy kisebb) j�val k�zelebb fekszik B�cshez, mint L�cse vagy Eperjes. A Habsburg kir�ly rajtuk k�nnyebben tudta �rv�nyes�teni hatalm�t �s �gy az esztergomi �rsek is. 1549 ut�n a r�mai egyh�z magyarorsz�gi hierarchi�ja m�r valamelyest �jra �sszeszedte mag�t, �tfog�bban �s nagyobb er�vel volt k�pes nekil�tni az ellenreform�ci�nak. �gy t�rt�nt, hogy M�ria kir�lyn� egykori titk�ra, Ol�h Mikl�s, most m�r mint esztergomi �rsek, 1557. okt�ber 1-re maga el� id�zte Nagyszombatra a h�t b�nyav�ros lelk�szeit. Bizony�tv�nyt kellett hozniuk arr�l, hogy teol�giai tanulm�nyaikat elv�gezt�k, z�r�vizsg�t tettek, felszentelt�k �ket �s hivatalba helyez�s�k is megfelelt az egyh�zi k�nonoknak. A h�t b�nyav�ros egyh�zai ekkor m�r a wittenbergi reform�ci� mint�i szerint �lt�k a maguk reform�lt egyh�zi �let�t saj�t egyh�zmegy�j�kben. Nem ismert�k el teh�t felettes�knek az �rseket, �s figyelmen k�v�l hagyt�k az id�z�st. Az �rsek a kir�lyhoz ment panaszra. Ferdin�nd 1557. december 10-�n kibocs�tott rendelet�ben arra k�telezte a b�nyav�rosok lelk�szeit, hogy r�szes�ts�k ill� tiszteletad�sban Ol�h �rseket, vagy azt, akit maga helyett a b�nyav�rosokba k�ld.

�gy jelent meg az �rsek megb�zottjak�nt 1558 elej�n Selmecb�ny�n Derecskey J�nos kanonok �s archidiak�nus, �sszeh�vta a h�t b�nyav�ros lelk�szeit, majd el�b�k tett egy irom�nyt, amely a r�mai egyh�znak azokat a hitt�teleit foglalta �ssze, amelyeket a reform�ci� vitatott. Az irom�ny lesz�gezte, hogy az �rvacsor�t egy sz�n alatt kell kiszolg�ltatni, hogy a szents�gek sz�ma h�t, hogy mint k�zbenj�r�khoz a szentekhez kell folyamodni, hogy a papok h�zass�ga el�t�lend� �s tilalmas, hogy a b�jt�l�s �s a t�bbi �rdemszerz� j�cselekedet n�lk�l�zhetetlen az �dv�z�l�shez. Ott volt az is, hogy a p�pa Szent P�ter apostol ut�da �s Krisztus f�ldi helytart�ja. A b�nyav�rosok lelk�szei sem akkor nem �rt�k al� ezeket a cikkelyeket, sem k�s�bb, hanem 1558 m�rcius�ban, a v�rakoz�si id� letelt�vel, k�z�lt�k Derecskeyvel, hogy az � hitvall�suk az �gostai Hitvall�s.

Ol�h �rsek, akit Derecskey nem k�sett �rtes�teni k�ldet�s�nek eredm�nytelen volt�r�l, m�r �prilis 11-�n megfenyegette a h�t lelk�szt, hogy Derecskey egyenk�nt veszi majd vizsg�lat al� igazhit�s�g�ket �s hivatalba ker�l�s�k k�nonszer�s�g�t. Az �rsek a h�t b�nyav�ros tan�cs�t is k�l�n-k�l�n felsz�l�totta, utas�ts�k a lelk�szeket, hogy vess�k al� magukat a vizit�ci�nak.

Derecskey 1558. m�jus 16-ra t�zte ki a vizsg�latot Selmec-b�ny�ra, de csak Cubicularius Ulrich selmecb�nyai lelk�sz jelent meg �s adott �t Derecskeynek t�rsai nev�ben is egy irom�nyt az �ltaluk vallott hitt�telekr�l. K�z�ppontj�ban az �gostai Hitvall�s9 a kegyelemb�l val� megigazul�s alapvet� tan�t�sa �llt.10

Ezek ut�n Ol�h nem k�s�rletezett tov�bb Derecskeyvel, hanem megsuhogtatta a h�t lelk�sz �s a h�t v�ros f�l�tt a kik�z�s�t�s fegyver�t. 1558. szeptember 16-ra zsinatot h�vott �ssze a t�volabbi k�rny�k lelk�szeib�l Zni�v�ralj�ra, �s most m�r az excommunicatio terhe alatt k�telezte a fenti v�dirat szerz�j�t, Cubiculariust a zsinaton val� megjelen�sre. A h�t v�ros tan�csai is kaptak rendelkez�st Ol�ht�l, hogy ne csak lelk�szeiket k�ldj�k el a zsinatra, hanem v�rosonk�nt egy-k�t tan�cstagot is. Ol�h �rsek valamennyi deleg�tusnak salvus conductust �g�rt. De mert hi�ba v�rta szeptember 16-�n a megh�vottakat, most m�r kiterjesztette a kik�z�s�t�sre val� fenyeget�st a tov�bbi hat lelk�szre is, ha azok �t napon bel�l meg nem jelennek Zni�v�ralj�n. Azt is k�z�lte vel�k, hogy a Derecskey-f�le r�mai katolikus hitcikkekr�l lesz sz�, amelyeket el�tte al� kell �rniuk, k�l�nben az 1548. �vi 50. t�rv�nycikk �rtelm�ben mint anabaptist�kat �s szakrament�riusokat ki�zi �ket a b�nyav�rosokb�l. A lelk�szek nem siettek Zni�v�ralj�ra, hanem K�rm�cb�ny�n gy�lekeztek szeptember 25-�n �s 26-�n tan�cskoz�sra. Ennek eredm�nyek�nt k�z�s nyilatkozatot �rtak al�, amelyben nemcsak Derecskey �s Ol�h hitcikkeit utas�tott�k vissza, de azt is b�tran kijelentett�k, hogy a lelkip�sztorok felszentel�s�re nem a r�mai egyh�z p�sp�kei hivatottak �s illet�kesek, hanem „j�mbor lelk�szek Wittenbergben vagy m�shol". Az al��r�k azt is hangs�lyozt�k, hogy �k az �gostai Hitvall�st k�vetik.

Ol�h keny�rt�r�sre akarta vinni a dolgot. Nem b�nta azt sem, ha nem tudja elint�zni az �gyet saj�t hat�sk�r�ben, hanem a kir�lyt kell seg�ts�g�l h�vnia. Egyel�re m�g egyszer mag�hoz id�zte a b�nyav�rosi lelk�szeket, �s amikor ezek megint nem jelentek meg, akkor t�rta fel a kir�ly el�tt a helyzetet �s k�rte s�rg�s seg�ts�g�t. A k�vetkezm�nyek csakhamar �rezhet�v� v�ltak. A kir�ly 4000 Ft ad�val terhelte meg a b�nyav�rosokat. Azok k�ld�ttei B�csbe siettek �s az ad�k lesz�ll�t�s�t k�rt�k. Ferdin�nd hidegen, bar�ts�gtalanul fogadta �ket. Azzal rontott r�juk, hogy varg�kat �s szab�kat �ll�tottak be a szent hivatalokba, �s hogy ezek �pp annyira papok csak, mint amennyire az az � kuty�ja. A v�rosok s�lyosan v�tenek k�teless�g�k ellen, amikor papokul olyan embereket alkalmaznak �s t�mogatnak, akik nem akarj�k t�rni a reform�ci�t.11 Ezzel az ut�bbi n�vvel akkor divat volt a r�mai egyh�zban nevezni azt, amit egy�bk�nt ellenreform�ci�k�nt vagy - jobb esetben - katolikus reformk�nt ismer a t�rt�nelem. A megszeppent k�ld�ttek azzal pr�b�ltak v�dekezni, hogy lelk�szeik az �gostai Hitvall�st k�vetik. Mire az uralkod� szinte mag�b�l kikelve v�laszolta, hogy „az �gostai Hitvall�shoz Magyarorsz�gnak semmi k�ze, az csak a Birodalomra tartozik".12

Ek�zben az �rsek elrendelte, hogy a b�nyav�rosokban fel kell kutatni �s el kell kobozni az „eretnek" k�nyveket. Csakhamar meg�rkezett a kir�ly parancsa is, hogy az eretnek lelk�szeket a b�nyav�rosokb�l ki kell �zni. Ezek neh�z helyzetbe ker�ltek. Egyfel�l tudt�k, hogy az 1548. �vi t�rv�ny csak az anabaptist�k �s a szakrament�riusok el�z�s�t mondta ki, az teh�t r�juk nem vonatkoztathat�. Viszont a hitvall�st, amellyel ezt addig bizony�tani igyekeztek, tudniillik az �gostait. Magyarorsz�gon a kir�ly nem volt hajland� tekintetbe venni. Nem maradt teh�t m�s megold�s sz�mukra, mint elk�sz�teni �s beny�jtani egy „saj�t" hitvall�st, amely tartalmilag egyezik ugyan az �gostaival. de a l�nyeget nem �rint� v�ltoztat�sok folyt�n m�gis m�snak, „saj�tnak" hat. �gy k�sz�lt el 1559. december 6-�n a Confessio Heptapolitana. Bizonytalans�ggal telt �s f�raszt� �t vezetett id�ig. A lelk�szek �s v�rosi vezet�k t�bb mint k�t �ven �t tart� megpr�b�ltat�son mentek kereszt�l.

Az is elk�pzelhet� lett volna, hogy a pr�b�nak m�g nincs v�ge, hogy a „saj�t" hitvall�s beny�jt�s�val m�g nem z�r�dik le az ellenreform�ci�s hadj�rat. De lez�r�dott, m�gpedig n�h�ny �v-tizedre. Ennek k�t f� oka k�z�l az egyik az, hogy a lutheri ir�nyn�l sokkal vesz�lyesebb ellenf�lnek t�nt a rohamosan t�rt nyer� helv�t ir�ny. R�ma �s B�cs tan�csosabbnak v�lte, legal�bb egyel�re, szemet hunyni a m�rs�keltebb wittenbergi ir�nnyal szemben, hogy minden er�t a radik�lisabb m�sik ellen lehessen ford�tani. Szint�n nagy s�llyal esett a latba, hogy Ferdin�nd ut�dja, Miksa (1564-1576) k�zismerten rokonszenvezett a luther�nizmussal. Ilyen okok j�tszottak k�zre abban, hogy mind a kir�ly, mind az esztergomi �rsek j�v�hagyt�k a b�nyav�rosok hitvall�sak�nt a Pentapolitan�t. �s ezt 1569-ben, 1577-ben �s 1580-ban megism�telt�k. 1559. ut�n ny�ltan csatlakozhattak a reform�ci�hoz a b�nyav�rosok k�zel�ben a megyei f�ldbirtokos nemesek �s azok jobb�gyai, magyarok �s szlov�kok, f�leg Lipt� megy�ben, de azon t�l is. Ezen a r�ven a n�met b�nyav�rosokb�l reform�tori hat�sok �rt�k a nem n�met lakoss�got is.

A b�nyav�rosokn�l ecsetelt k�r�lm�nyek �s meggondol�sok vezettek a Confessio Scepusiana keletkez�s�hez is. A Szepess�g 24, f�leg n�met polg�rok lakta v�ros�b�l csak 11 �lt a magyar kir�ly fennhat�s�ga alatt, a t�bbi 13 elz�logos�tott v�ros a lengyel koron�nak engedelmeskedett. Ez a megosztotts�g hosszabb ideig k�m�letet biztos�tott wittenbergi szellemben reform�lt egyh�zai sz�m�ra. Mihelyt azonban mind Magyarorsz�gon. mind Lengyelorsz�gban tev�kenyebb lett az ellenreform�ci�, a 24 szepess�gi v�rosnak is v�dekeznie kellett az eretneks�g v�dja ellen, amely most m�r f�leg a szakrament�rizmust �s az antitrinit�rizmust jelentette, m�sfel�l a v�rosok is v�dekezni �hajtottak ezen ut�bbi ir�nyok besziv�rg�sa ellen. Ilyen okok folyt�n �ll�totta �ssze �s fogadta el a 24 szepess�gi v�rost mag�ban foglal� evang�likus fraternit�s 1569. okt�ber 26-�n mint a maga hitvall�s�t a Confessio Scepusian�t, magyarosan Szepess�gi Hitvall�st. Tartalmilag ez is az �gostai Hitvall�s alapj�n �ll.

Mindh�rom felvid�ki n�met hitvall�s mag�n viseli keletkez�si k�r�lm�nyeinek b�lyeg�t. Mindh�rom m�g k�m�letesebb �s enged�kenyebb a k�z�pkori egyh�zi szok�sokkal szemben, mint az Augustana. A h�rom hitvall�s egy�ltal�ban nem �rinti az Augustan�nak azokat a r�szeit. amelyek a mis�vel, a b�jttel, a szerzetesi fogadalmakkal, a p�sp�ki hatalommal. vagy a szents�gek sz�m�val foglalkoznak. Vil�gosan kifejtik a hit �ltal, kegyelemb�l val� megigazul�s k�zponti jelent�s�g�t, de nem vonj�k le az ebb�l foly� kritikai k�vetkezm�nyeket. Ez egymag�ban el�gg� jellemzi a tartalmi viszonyul�st az Augustan�hoz. Formai szempontb�l pedig az a f� k�l�nbs�g, hogy az �szak magyarorsz�gi n�met v�rosok hitvall�sai oly nagy sz�mban f�ggesztettek az egyes t�telekhez id�zeteket a Szent�r�sb�l, hogy a hitvall�sok az eml�tett kihagy�sok ellen�re is terjedelmesebbre siker�ltek, mint maga a minta, az Augustana. Ebb�l az k�vetkezik, hogy az Augustana c�lrat�r�bbnek, egys�gesebbnek, gondosabban egybesz�ttnek hat, m�g a magyarorsz�gi hitvalt�sokat mozaikszer�v�, t�redezett� teszi a sok id�zet.13

De a fels�magyarorsz�gi n�mets�gnek, amely mag�ra volt utalva, �ppen ez az elj�r�s volt a megfelel�. Sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen volt egyfel�l a wittenbergi lelki k�zpont, de m�sfel�l a b�csi uralkod� rokonszenve is. A nagy m�rs�klet, amelyet a reform�ci� v�grehajt�s�ban, �s annak hitvall�sos igazol�s�ban tan�s�tottak, ennek a helyzetnek felelt meg. Ez�rt tan�s�tottak nagyobb tart�zkod�st a b�r�latban, mint az �gostai Hitvall�s, ez�rt csatolt�k a hitcikkekhez a bibliai t�maszok garmad�j�t, �s ez�rt mondtak le a dogmatikai, szertart�si, vagy egyh�zkorm�nyzati eredetis�gnek m�g a nyom�r�l is.

Nagyj�b�l ugyanilyen politikai viszonyok k�z�tt �lt Erd�ly n�met lakoss�ga is itt is megvoltak a reform�ci� f�lreismerhetetlen jelei m�r 1526 el�tt is, itt is gyors temp�ban haladt az tov�bb a k�vetkez� �vtizedekben. Az eg�sz n�met n�pcsoport egys�ges �ll�sfoglal�s�ra a reform�ci� mellett m�gis csak akkor ker�lhetett sor, amikor 1541-ben az orsz�g f�v�rosa, Buda is t�r�k k�zre jutott, �s az erd�lyi sz�sz egyh�zak kiker�ltek az esztergomi �rsek fennhat�s�gaal�l, ahov� addig k�zvetlen�l tartoztak. Eml�ts�k meg,hogy m�r 1541-ig is mutatkoztak itt helv�t reform�ci�s hat�sok is. Maga az erd�lyi sz�szok reform�tora. Honter J�nos (1498-1549) b�zeli di�k�vei alatt helv�t hat�sokban r�szes�lt. Ezeket azonban f�lretolta �s eln�m�totta, amikor megny�lt a sz�szs�g egys�ges egyh�zi reform�ci�j�nak a lehet�s�ge. Teljesen a wittenbergi dogmatikai, szertart�si �s szervezeti mint�k szerint elk�sz�tette ennek az egys�ges v�ltoz�snak a tervezet�t „Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius. Barcensis provinciae'', Brass� 1543. c. m�v�ben. Ezt a programot az „Universitas Saxonum", az erd�lyi sz�szok politikai vezet� szerve, a k�vetkez� �vben egys�gesen bevezette. Noha m�r Honter irat�ban d�nt� szerepe volt az �gostai Hitvall�snak, ezt az erd�lyi sz�szok Medgyesen 1545-ben tartott zsinata m�g form�lisan is egyh�zuk hitvall�s�nak nyilv�n�totta.14. A wittenbergi aty�k �r�mmel �s el�gedetten tekintettek az erd�lyi sz�szokn�l v�gbement reform�ci�s folyamatra. Luther M�rton Hontert „a magyarorsz�gi evang�list�nak" nevezte.15

Sz�mos erd�lyi sz�sz egyh�zi ember megismerkedett a helv�t ir�nnyal, �s az �gy fel�bredt szimp�ti�k tov�bbra is �s s�r�n jelt adtak magukr�l. Az egys�g �rdek�ben a tov�bbi �vtizedek feladata volt ezeknek a hat�soknak a kik�sz�b�l�se. A wittenbergi reform�ci� melletti egys�ges �ll�sfoglal�s egy�rtelm� volt a n�pk�z�ss�g melletti politikai �ll�sfoglal�s els� helyre t�tel�vel. Aki f�ggetlen�tette mag�t a wittenbergi ir�ny tan�tv�nyi k�vet�s�t�l, t�bbnyire nem maradt meg csup�n az erd�lyi n�met k�zm�vel�d�s munk�s�nak, hanem szerepet v�llalt az erd�lyi magyars�g egyh�zi �s m�vel�d�si �let�ben is, �s szinte ennek m�rt�ke szerint lazultak meg kapcsolatai az erd�lyi sz�sz k�z�ss�ghez. El�g ebben a vonatkoz�sban Heltai-ra (Helth) �s D�vidra (Davidis) eml�keztetni, akik kor�bbi wittenbergi ir�nyukat cser�lt�k f�l a helv�t, majd az antitrinit�rius felfog�ssal, egyben vezet� szerepeket is v�llalva a fejedelems�g szellemi �let�ben. A nagy t�bbs�g sz�m�ra azonban az �gostai Hitvall�s volt �s maradt az �sszetart� kapocs, ha nem is form�lis k�zjogi �rtelemben, de tartalom szerint felt�tlen�l.

Erd�ly igen v�ltozatos t�rt�nelmet volt k�nytelen �t�lni a XVI-XVII. sz�zad folyam�n. A fejedelmi tr�non dinaszti�k v�ltott�k egym�st, amelyek nem egyform�n viszonyultak a vall�si k�rd�shez. Tilos volt B�thory Istv�n tr�nral�p�s�t�l kezdve az �j�t�s, az innovatio. �jra �s �jra igazolni kellett saj�t hitvall�ssal, hogy az egyh�zak nem t�rtek el a kor�bban bevett�l �s enged�lyezett�l. �gy ker�lt sor arra is, hogy az erd�lyi sz�szok t�bb �zben „saj�t" hitvall�sokat voltak k�nytelenek bemutatni. Ezekben szint�n csak a k�ls� forma volt m�s �s m�s, de a tartalom mindig az �gostai Hitvall�shoz igazodott. Ez�rt ezekre az iratokra m�r csak az�rt sem kell el�ad�sunkban kit�rni, mert csak ism�telhetn�nk azt, amit gondos munk�val Adolf Schulle-rus m�r �sszeszedett k�vetkez� becses k�nyv�ben: Luthers Sprache in Siebenb�rgen, m�sodik k�tet: Die Augustana in Siebenb�rgen, Nagyszeben 1923.

Oldal tetej�re