//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


Tiszteld minden ember hazáját, de szeresd a magadét. Helen Keller


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere.Első könyv 1-18 fejezet
- KÁLVIN: A keresztyén vallás rendszere.Első könyv 1-18 fejezet : 7. HETEDIK FEJEZET. Kimutatása annak, hogy a Szentlélek bizonyságával kell a Szentirást megerősíteni, ... ...

7. HETEDIK FEJEZET. Kimutatása annak, hogy a Szentlélek bizonyságával kell a Szentirást megerősíteni, ... ...


HETEDIK FEJEZET

Kimutatása annak, hogy a Szentlélek bizonyságával kell a Szentirást megerősíteni, hogy annak tekintélye bizonyos legyen, továbbá, hogy istentelen hazugság az, hogy a Szentirás hitelessége az egyház itéletétől függ.

1. Mielőtt azonban tovább mennék, szükségesnek látok néhány megjegyzést közbe szőni a Szentirás tekintélyéről, hogy ezekkel ne csak előkészítsem a lelkeket a Szentirás tiszteletére, de eloszlassam a kételyeket is. Továbbá, miután kétségtelen igazság, hogy Isten beszéde az, mely a Szentirásban előadatik, nincs egyetlen oly kétségbeesetten vakmerő ember, aki e beszéd szavaiban kételkedni merészelne, hacsak a közönséges józan észtől, sőt emberi természetétől is nincs megfosztva. De mivel Isten nem szól mindennap az égből, s csak a Szentirás maradt fenn olyan gyanánt, melyben Isten jónak látta örök emlékezete igazságát megszentelni, a Szentirásnak csak azért van a hivők körében teljes tekintélye, mivel tudják, hogy az égből akképen adatott, mintha magának Istennek élő szava hangzanék abban onnan felülről. S így bizonyára nagyon megérdemli, hogy róla bővebben tanítsunk s alaposabb tárgyalás alá vegyük. De bocsássanak meg az olvasók, ha inkább azt veszem figyelembe, hogy megkezdett művem terjedelme mennyit enged meg, mint azt, hogy e nagyjelentőségü tárgy mit igényel.

Sokaknál felettébb elhatalmaskodott az a veszélyes tévedés, hogy a Szentirásnak csak annyi tekintélye van, amennyit az egyház hozzájárulása enged neki. Mintha bizony Isten örökkévaló és változhatatlan igazsága emberi véleményre támaszkodnék. Mert ezt kérdik a Szentlélek csufjára: „Ki tesz bizonyságot arról, hogy a Szentirás Istentől származik? Ki biztosít bennünket, hogy az korunkig épségben és sértetlenül jutott el? Ki győzhetne meg afelől, hogy ezt a könyvet tiszteletben kell részesítenünk, a másikat pedig az ily könyvek sorából ki kell rekesztenünk, ha az egyház mind e dologról biztos szabályt nem adna elénk?” Azt mondják tehát, hogy az egyház meghatározásától függ, hogy mily tisztelettel kell lennünk a Szentirás iránt, s hogy mely iratokat kell felvennünk annak könyvei közé. Igy a szentségtörők, míg az egyház örve alatt zabolátlan zsarnokságot akarnak behozni, azzal mit sem törődnek, hogy úgy magukat, mint másokat minő képtelenségek foglyává teszik, csak azt az egyet sajtolhassák ki az együgyüekből, hogy az egyháznak minden szabad. Pedig ha ez így van, minő sors várakozik azokra a nyomorúlt emberekre, akik az örök élet szilárd biztonságát keresik, ha az arra vonatkozó összes igéretek csak emberi véleményre támaszkodva állhatnak fenn? Vajjon, ha ily választ hallanak, szünik-e reszketésük és bizonytalanságuk? Viszont az istentelenek részéről minő gúny tárgya hitünk mindenki előtt, mily nagy gyanuba keveredik, ha azt hiszik róla, hogy tekintélyét, mintha az különben kétes volna, az emberek jóvoltából nyerte. 2. De az ily szőrszálhasogatásokat az apostol egyetlen szava (Ef. 2:20) eléggé megcáfolja, midőn azt tanítja, hogy az egyház az apostolokon és prófétákon épül föl. Ha az egyház alapja a prófétai és apostoli tanítás, úgy szükség, hogy ennek bizonysága előbb megvolt legyen, mintsem az egyház létezett volna. Nem jelent semmit az a szőrszálhasogatás sem, hogy bár az egyház tényleg ebből vette eredetét, kétes marad, hogy mely könyveket kell a prófétáknak és apostoloknak tulajdonítanunk, ha csak az egyház e tekintetben nem dönt. Bárhol lép is föl ez a tanítás, az egyházat bizonyára megelőzte annak elfogadása és bevevése, mert enélkül maga az egyház sem létezhetett volna soha. Ezért igen hiábavaló hazugság az, hogy az egyház helyeslésétől függ annak bizonyossága. Mert midőn az egyház elfogadja a Szentirást és szavazatával sajátja pecsétli, nem úgy szerez neki méltóságot, mint ha előbb kétes s némely tekintetben vitás lett volna, hanem mivel megismeri, hogy az ő Istene igazságát tartalmazza, azt minden haladék nélkül kegyes buzgósággal tiszteli. Ami pedig azt a kérdést illeti, honnan tudjuk, hogy az Istentől származik az Irás, ha csak az egyház döntéséhez nem fordulunk? ez épen olyan, mintha valaki azt kérdezné, hogyan különböztetjük meg a világosságot a sötétségtől, a fehéret a feketétől, az édeset a keserűtől. Mert a Szentirás nem kevésbbé hordozza magán az igazság ismertető jegyeit, mint a fehér és fekete tárgyak szinüket, az édes és keserű dolgok ízüket.

3. Jól tudom, hogy általában Augustinus mondását hozzák föl ellenünk, ahol azt mondja, hogy ő még az evangéliumnak sem hinne, ha az egyház tekintélye nem indítaná arra.Contra Epistolam fundamenti, c. 5.* De hogy mily fonákúl és félrecsavarva idézik ezt ily értelemben, az összefüggő szövegből könnyű megérteni. Augustinusnak a manichaeusokkal volt vitája, akik azt akarták, hogy nekik minden ellenmondás nélkül higyjenek, midőn anélkül, hogy bizonyították volna, azt állították, hogy az igazság az ő részükön van. Minthogy pedig manichaeusi tudományuk elhitetése végett az evangélium bizonyságára hivatkoztak, Augustinus azt kérdé, hogy mit tennének, ha oly emberre találnának, aki az evangéliumnak nem hinne? Minő bizonyítással hitetnék el vele tanukat? Aztán így szól: „Én nem hinnék az evangéliumnak sem” – stb. s azt jelzi ezzel, hogy őt midőn még hitetlen volt, másként nem lehetett arra vezérelni, hogy az evangéliumot Isten valódi igazsága gyanánt elfogadja, csak úgy, hogy az egyház tekintélye meggyőzte. S ugyan lehet-e csodálni, ha valakire, aki még Krisztust nem ismeri, emberi tekintély is hatással van? Augustinus tehát nem tanítja e helyen azt, hogy a kegyesek hite az egyház tekintélyén alapúlt, sem nem gondolja, hogy az evangélium hitelre méltósága is e tekintélytől függne, hanem egyszerűen azt véli, hogy a hitetlenek az evangéliumot egyáltalán nem találják hitelre méltónak s így Krisztus számára nem volnának megnyerhetők, ha az egyház köztudata erre nem kényszerítené őket. E feltevését kevéssel előbbImo post scilicet eiusd. libri c. 14.* világosan megerősíti, midőn így szól: „Mikor dicsérem, amit hiszek s kinevetem, amit te hiszesz, mit gondolsz, mi más felett kell döntenünk, s mit kell egyebet cselekednünk, mint hogy elhagyjuk azokat, akik minket biztos dolgok megismerésére hivogatnak, s aztán azt parancsolják, hogy a bizonytalan dolgokat higgyük el; és kövessük azokat, akik minket arra hivogatnak, hogy előbb higgyük, amit még meg nem foghatunk s épen a hit által megerősödvén, megérdemeljük azt, hogy hitünk tárgyát érthessük, nem ember, hanem maga az Isten világosítván s erősítvén meg bensőképen értelmünket.” Ezek bizonyára Augustinus szavai, melyekből bárki könnyen meggyőződhetik arról, hogy e szent férfiúnak nem az volt a szándéka, hogy a hit, melyet a Szentirásból vettünk, az egyház jóváhagyásától és itélésétől függjön, hanem csak, hogy kijelentse, amit mi is igaznak tartunk, hogy mindazokat, akiket még a Szentlélek meg nem világosított, az egyház iránt való tisztelet indítja tanulékonyságra, hogy az evangéliumból a Krisztusban való hitet képesek legyenek megtanulni; s így az egyház tekintélye az a bevezetés, mely az evangéliumba vetett hitre előkészít bennünket. Mert amint látjuk, azt akarja, hogy a kegyesek bizonyossága egészen más alapon nyugodjék. Egyébiránt nem tagadom, hogy amanichaeusokat gyakran szorongatja az egész keresztyén egyház közmegegyezésével, midőn az irást akarja érvényesnek kimutatni, melyet azok visszautasítottak. Ezért feddi FaustustLibr. 32. passim.* is, hogy nem veti magát alá az evangéliumi igazságnak, mely oly szilárd alapokon épült, oly biztos, melynek dicsősége olyan messze elhatott s melyet az apostolok idejétől kezdve az előzők nyomdokaiban való biztos haladás ajánl. De soha nem is gondol arra, hogy azt tanítsa, mintha az a tekintély, amit a Szentirásnak tulajdonítunk, az emberek meghatározásától s döntésétől függne. Csak arra hivatkozik, aminek e vitánál a legnagyobb jelentősége volt, t. i. az egyház egyetemes itételére, amelyben ellenfeleivel szemben fölényben volt. ha valaki ennek bővebb bizonyítását kivánja, olvassa el Augustinus könyvecskéjét „A hit hasznáról” s úgy fogja találni, hogy ő a hitnek csak olyan készségét és hajlandóságát ajánlja, mely csak a bejárást nyitja mg előttünk s – amint ő mondja – az igazság keresésének alkalmas kezdetéül szolgál; mindazáltal nem kell mégsem semmi vélekedésben megnyugodnunk, hanem a biztos és szilárd igazságra kell támaszkodnunk.

4. Nem szabad felednünk, amit előbb mondottam, hogy a tanítást addig nem kell teljesen hitelre méltónak tartanunk, míg kétségtelenül nem győződünk meg arról, hogy szerzője Isten. Ennélfogva az Irás mellett szóló legfőbb bizonyíték Isten személye, aki abban megszólal. Nem kérkednek a próféták és apostolok sem a saját éles elméjükkel, sem egyéb olyasfélékkel, melyek a szólónak hitelt szereznek és nem támaszkodnak emberi véleményre, hanem Isten szent nevét emlegetik, amely engedelmességre kényszeríti az egész világot.

S most győződjünk meg afelől, hogy nemcsak elfogadható vélekedés, hanem a tiszta igazság is támogatja azon feltevést, hogy a próféták és apostolok nem vaktában s nem csalási szándékkal hivatkoztak Isten nevére. Azért, ha lelkiismeretünknek igazán javát akarjuk, hogy a bizonytalan kételkedés folytonosan magával ne ragadja, vagy ne ingadozzék és ne habozzék bármely legkisebb kételynél: mélyebbről kell merítenünk ezt a meggyőződést, mint az emberi okosságból, itéletből és következtetésből; t. i. a Szentlélek titkos bizonyságtételéből. Igaz, ugyan, hogy ha csak bizonyítékokkal akarnánk a vitát eldönteni, ilyet is sokat hozhatnánk fel, amelyek könnyen meggyőzhetnének afelől, hogy ha van Isten az égben, akkor a törvény, a próféciák és az evangélium is tőle származnak. Sőt ha a tudós és legélesebb elméjü emberek támadnának is ellene s minden lelki erejüket összeszednék és megmutatnák a küzdelemben, mégis, ha csak a legnagyobb szemtelenségre nem vetemednének, ki lehetne belőlük csikarni azt a vallomást, hogy a beszélő Istennek világos jegyei láthatók az Irásban, melyek nyilván mutatják, hogy annak tanítása égi eredetü. Mindjárt meglátjuk azt is, hogy a Szentirás összes könyvei minden egyéb könyvek felett magasan állanak. Sőt ha tiszta szemmel s ép érzékkel vizsgáljuk őket, rögtön szembe ötlik Isten fensége, mely minden vakmerő ellenmondást elnémít s minket arra kényszerít, hogy engedelmeskedjünk neki.

Mindazáltal nagyon helytelenül járnak el azok, akik vitatkozással akarják a Szentirás szilárd hitelét biztosítani. Bár én ugyan nem vagyok nagyon ügyes, sem nagyon ékesen szóló, mégis, ha arra kerülne a dolog, hogy szembeszálljak Isten lefortélyosabb megvetőivel, akik az Irás tekintélyének megdöntésében legeszesebbeknek és legszellemesebbeknek kivánnak mutatkozni, azt gondolom, nem volna igen nehéz megfékeznem azoknak akadékoskodó szavát. S ha szőrszálhasogatásaik megcáfolása hasznos dolog volna, nem nagy erőfeszítéssel semmivé tenném suttyomban hangoztatott hetvenkedéseiket. Ámde ha valaki védelmébe veszi Isten szent igéjét az istentelenek ellen, mégis e védelem nem teremt mindjárt oly szilárd meggyőződést a szivek mélyén, mint aminőt a kegyesség kiván.

Mivel a vallástalan emberek azt hiszik, hogy a vallás csak emberi vélekedésen alapszik, hogy valamit oktalanul s könnyelmüen el ne higyjenek, észszerü bizonyítást követelnek, hogy Mozes és a próféták Istentől ihletve beszéltek. De erre én azt felelem, hogy a Szentlélek bizonysága minden észszerü bizonyításnál nagyobb súlyu. Mert amint egyedül Isten tanuskodhatik önmagáról beszédében, úgy ez az ige sem talál hitelre addig az ember szivében, míg a Szentlélek bensőbb bizonyságtétele meg nem pecsétli. Ugyanazon Szentléleknek kell tehát a mi szivünkbe is behatolnia, mely a próféták szája által beszélt, hogy meggyőzzön bennünket arról, hogy hiven adták elő, amit Isten rájuk bizott. Ezt a szoros viszonyt: Ige és Szentlélek, legmegfelelőbben Ézsaiás adja elő a szavaiban (Ézs. 59:21): „Lelkem, amely rajtad nyugoszik és beszédeim, melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból és magodnak szájából és magod magvának szájából örökkön örökké” Némely jó embernek nagy szive fájdalma az, hogy midőn az istentelenek büntetlen zugolódnak Isten igéje ellen, nincs kéznél világos bizonyíték. Mintha bizony nem azért neveznők a Szentlelket pecsétnek és zálognak a kegyesek hitének megszilárdítására, mivel az emberi lélek mindaddig sok kétség közt ingadozik, míg a Szentlélek meg nem világosítja!

5. Az tehát kétségtelen, hogy azok, akiket a Szentlélek belsőleg megtanított, teljesen megnyugosznak a Szentirásban s hogy a Szentirás autópioton (önmagában hiteles) és hogy nem szabad azt sem bizonyítás, sem okoskodás tárgyává tenni; s bizonyos az is, hogy ami hitelre méltósága nálunk van, azt a Szentlélek bizonyságtételéből nyeri el. Mert bár fensége önkéntelenül tiszteletet gerjeszt vele szemben, de csak akkor hat ránk komolyan, mikor a Szentlélek megpecsételi szivünkben. Mikor tehát annak ereje megvilágosít, többé nem a magunk s nem más itélete folytán hisszük, hogy az Irás Istentől ered, hanem minden emberi vélekedésen felül emelkedve, a bizonyosnál bizonyosabban állítjuk (épen úgy, mintha Isten lényét látnók benne), hogy a Szentirás emberek közvetítésével Isten tulajdon ajakáról folyt hozzánk. Nem is keresünk aztán érveket, valószinüségi bizonyítékokat itélőképességünk megnyugtatására, hanem mint mindenféle birálaton felül álló dolognak, alárendeljük itélőképességünket és szellemünket. Nem úgy járunk el, mint szoktak azok, akik mohón kapnak valamely ismeretlen dolog után, melyet ha megismernek, nem tetszik nékik, de mi teljesen biztosak vagyunk e felől, mert a megcáfolhatatlan igazság birtokában vagyunk. Nem is úgy járunk el, mint nyomorult emberek, kik a babona szolgaságára adják eszüket, mivel tudjuk, hogy az istenség kétségen felül álló ereje hat, munkál abban, mely erő saját tudtunkkal és akaratunkkal egyezőleg sokkal élénkebben és hatásosabban von és visz minket az engedelmességre, mint bárminő emberi tudás és akarat. Teljes joggal kiáltja hát Isten Ézsaiás ajkán (Ézs. 43:10), hogy a próféták az egész néppel együtt az ő tanui, mivel a jövendölések által megtanítva, szilárdul hitték, hogy minden csalárdság és kétértelmüség nélkül Isten szólott. Olyan meggyőződés tehát ez, melynek emberi okoskodásokra nincs szüksége; oly ismeret, amelyen a leghelyesebb bizonyíték alapszik, t. i. amelyben értelmünk sokkal biztosabban és szilárdabban nyugszik, mint bárminő emberi okoskodáson végül oly érzés, mely csak égi kijelentésből származhatik. Nem mondok mást, mint amit minden hivő tapasztalhat önmagán, csakhogy a szavak nem képesek kifejezni e dolognak igazi jelentőségét. Nem nyújtom most tovább szavaimat, mivel e tárgy kifejtésére még lesz másutt alkalmam. Most elég annyit tudnunk, hogy igaz hit csak az, amelyet Isten lelke sziveinkben megpecsétel. Bizonyára a szerény és tanulni vágyó olvasó megelégszik ezzel az egy bizonyítékkal: – Ézsaiás megigéri (54:13), hogy a megujhodó egyháznak minden gyermeke Isten tanítványa leend. E nagy kiváltságra Isten azon a helyen csak a kiválasztottakat méltatja, akiket az egész emberi nemből kiszemel magának. Mert ugyan mi az igaz tudomány kezdete, ha nem a gyors készség Isten igéjének hallgatására? Isten pedig akarja is, hogy meghallgassák Mózes szája által, amint megvagyon irva: (V. Móz. 30:10) stb.: „Ne kérdezd a te szivedben, ki hág fel az égbe, vagy ki száll le a mélységbe. Ime az ige a te szádban vagyon.” Ha Isten az értelemnek eme kincsesládáját csak fiai számára akarta fenntartani, nem csoda s nem képtelenség, hogy a tömegnél akkora tudatlansággal s ostobasággal találkozunk. A tömeg neve alá foglalom a legkiválóbbakat is, míg be nem oltatnak az egyház testébe. Figyelembe veendő az is, hogy Ézsaiás (53:1), midőn arra figyelmeztet, hogy a prófétai tudomány nemcsak az idegen népek előtt hihetetlen, hanem azok előtt a zsidók előtt is, akik az ígéret örökösei gyanánt akartak tartatni, egyszersmind az okot is jelzi: mivel Isten karja nem mindenkinek jelentetik meg. Valahányszor zavarba ejt tehát bennünket a hivők csekély száma, az is jusson viszont eszünkbe, hogy Isten titkait csak azok foghatják fel, akiknek az adatott.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, eszmefuttatások. Underground írások,Sniffanytól.    *****    BLACKPINK NEWS • Gyere és ismerd meg a világ egyik legismertebb és legnépszerûbb dél-koreai bandját, a BLACKPINK-et!    *****    LEPD MEG MAGAD VAGY SZERETTEDET EGY KÜLÖNLEGES MANDALÁVAL, VAGY ÁSVÁNYÉKSZERREL! RENDELÉS ÜZENETBEN VAGY AZ OLDALON!    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    IGAZÁN DÖGÖS ÉS EGYEDI SZERETNÉL LENNI? 10-20% CSAK MA MINDEN ÁSVÁNYKARKÖTÕRE, GYÖNGYKARKÖTÕRE, MEDÁLRA! NÉZD MEG FB-OT!    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    Angolturi Lerakat - Angol használtruha kereskedés. Gyerek és felnõtt ruhák már 350.-Ft/kg-tól Gyors kiszállítás    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    KÖLTÖZÉS - www.kitfitbefit.hu- Fitness - Életmód - Cikkek- www.kitfitbefit.hu - www.kitfitbefit.hu - www. kitfitbefit.hu    *****    Ismerd meg és nézd meg a norvég SKAM címû sorozatot és 7 további remake sorozatát! Naponta friss hírek! SKAM - SKAM    *****    Suzanne Collins - Énekesmadarak és kígyók balladája Gyere nézz be! #ÉhezõkViadala #Read&Speak Blog #GyereNézzBe    *****    Mistfall egy csodálatos hely amely elvarázsol játék közben!    *****    Mistfall egy gyönyörû hely amely elvarázsol játék közben!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie. Rendeld meg a képleted én segítek értelmezni amit látsz!    *****    Hamarosan megjelenik a Csókfülke címû film második része. Premier: 2020 július 24. Ne maradj le semmilyen információról!    *****    Silhouette in the Darkness - Reménykedni valamiben, majd elveszíteni: az jobban fáj, mintha semmit sem reméltél volna.    *****    Enigma Disease ⊱ Egy háborút már önmagában vívni is nehéz; s megmenteni mindenkit? Tudd: nem lehet...