HATODIK FEJEZET
A magyar protestantizmus szellemi �lete az ellenreform�ci� kor�ban

19. �. HITVALL�SI SZELLEM �S THEOLOGIAI IR�NYOK  20. �. ISKOL�Z�S  21. �. IRODALOM
 

19. �. HITVALL�SI SZELLEM �S THEOLOGIAI IR�NYOK

1. Orthodoxia

A protest�ns vall�si gondolkoz�sban e kor folyam�n, amint k�lf�ld�n, �gy Magyarorsz�gon is, az orthodoxia volt az uralkod�. Az orthodoxia kem�nyen ragaszkodott a bibliai kijelent�s tiszta teljess�g�hez, �gy, amint azt a reform�ci� �jra megtal�lta. Ez el�v�lhetetlen �rdeme volt. De viszont beleesett abba a hib�ba, hogy a bibliai kijelent�sr�l sz�l� emberi tan�t�sokat, theologiai formul�kat is csalhatatlanoknak �s v�ltoztat-hatatlanoknak tekintette. A „Formula Concordiae" mint�j�ra a reform�tus egyh�z is szigor�an k�rvonalozta a maga tan�t — els�sorban a praedestinatio-tant — a n�metalf�ldi dordtrechti zsinaton (1618–1619). E zsinat �sszeh�v�s�t azok a heves vit�k tett�k sz�ks�gess�, melyek a holland reform�tus egyh�z kebel�ben a praedestinatio k�rd�se f�l�tt t�madtak a kegyelem egyetemess�g�t hirdet�, humanista szellem� arminianusok^l �s a bibliai alapon �ll�, k�vetkezetes k�lvinista theologusok k�z�tt. �lesen megfogalmazott hitt�teleihez mindk�t protest�ns egyh�z kem�nyen ragaszkodott. Hivatalosan is elfogadott theologiai t�teleikb�l egy bet�t sem akartak engedni. E miatt a k�t nagy protest�ns hitvall�s h�vei k�z�tt amint k�lf�ld�n, �gy Magyarorsz�gon is �r�k�s volt a s�rl�d�s. Egym�ssal csaknem annyi hitvit�t folytattak, mint a r�mai egyh�zzal. Sokszor nem is tartott�k egym�st igaz kereszty�neknek. K�l�n�sen a luther�nusok voltak haraggal eltelve a reform�tusok ir�nt, mert — alaptalanul — az � terh�kre r�tt�k a szakad�st a k�t f�ir�ny k�z�tt.

2. Uni�t�rekv�sek

A legnagyobb elfogults�g idej�n is mind a k�t egyh�zban akadtak olyan emelkedett lelkek, akik lehets�gesnek tartott�k a protest�ns testv�ris�get s az elt�r� tant�telek f�l�tti megegyez�st. Ez �n. „ir�nikusok", azaz b�ketheologusok egyik legnevezetesebbje volt a heidelbergi h�res reform�tus tan�r, Pareus (Wangler) D�vid, aki a t�rekv�seivel rokonszenvez� Bethlen G�borral is levelez�sben �llott. Pareusnak sok magyar tan�tv�nya k�z�l kett�, Samarjai J�nos fels�dunamell�ki reform�tus p�sp�k �s Alvinczi P�ter kassai lelkip�sztor, a h�res �r� �s pr�dik�tor (1570–1634), Bocskay �s Bethlen kedves embere, Magyarorsz�gon is �l�nk tev�kenys�get fejtett ki a protest�ns uni� �rdek�ben. Alvinczi �szint�n hirdette: „�n Calvinista nem vagyok, sem Lutherista nem vagyok, mert megtanultam azt az Szent P�l �r�s�b�l, hogy sem Apoll�st�l, sem K�f�st�l nem kell neveztetni senkinek², hanem mi igaz kereszty�neknek neveztett�nk az �r J�zus Krisztusr�l". T�rekv�seiknek azonban egyel�re nem sok kedvez� visszhangjuk volt. Csak k�s�bb, a k�z�s nagy szenved�sek s�lya alatt k�zeledett jobban egym�shoz a k�t ellens�ges testv�regyh�z. A nemes gondolkoz�s� De Ruyter tengernagy a f�lszabad�tott �gostai �s helv�t hitvall�s� g�lyarab lelk�szeket �s tan�t�kat nagyon nyomat�kosan figyelmeztette az egyet�rt�s k�teless�g�re.

¹ F�k�pvisel�j�kr�l, Arminius (Hermanszon) Jakab leideni egyetemi tan�rr�l nevezt�k �gy �ket. ²  L. 1. Kor. 3. r.

20. �. ISKOL�Z�S

Iskol�ira a magyar protestantizmus ebben a korszakban is nagy gondot ford�tott. Erre sz�ks�g is volt, mert veszedelmes versenyt�rsaik lettek a jezsuita iskol�k, amelyek nagy s�lyt fektettek a megnyer� k�ls� tulajdons�gok, t�rsadalmi �gyess�gek kifejleszt�s�re. A jezsuit�k iskol�i ez�rt csakhamar kedvelts�gre tettek szert a hit�kben ingadoz� protest�ns el�kel�k k�zt is. A protest�ns iskol�kra viszont �pp�gy r�nehez�lt az �ld�z�s, mint az egyh�zakra. Ezt a hit�kben �llhatatos f�- �s k�zrend� protest�nsok kett�z�tt �ldozatk�szs�ggel igyekeztek ellens�lyozni. Sz�mos nagy�rdem� tanint�zet lett e korban v�gleg vagy egyid�re �ldozata a korm�ny �s a kl�rus ellenreform�ci�s buzgalm�nak vagy a h�bor�s viszontags�goknak. �gy kergette bujdos�sba a B�thory Zs�fia vakbuzg�s�ga a reform�tusok s�rospataki h�res koll�gium�t; �gy tette t�nkre t�r�k-tat�rd�l�s a nagyv�radi �s a gyulafeh�rv�ri f�iskol�kat, mely ut�bbit e miatt kellett Nagyenyedre �thelyezni. Ez csak n�h�ny p�lda a sok k�z�l. Tan�rok �s tan�tv�nyok h�ven ragaszkodtak iskol�ikhoz �s sokszor vett�k kez�kbe a v�ndorbotot, csakhogy egy�ttmaradhassanak.

A korszak legnagyobb protest�ns tan�gyi alkot�sa a Bethlen G�bor academicum collegiuma (Gyulafeh�rv�rt, 1662-t�l Nagyenyeden), mely 1622-ben alap�ttatott orsz�ggy�l�si hat�rozattal. Anyagiakban is fejedelmileg megalapozva I. R�k�czy Gy�rgy alatt �lte f�nykor�t. Orsz�gos egyetemm� val� ki�p�t�se nem volt lehets�ges, de k�lf�ldi �s hazai taner�i — mint Opitz M�rton, a jeles n�met k�lt�, Alsted J�nos, kor�nak egyik legkit�n�bb reform�tus theologusa �s philosophusa, Bisterfeld J�nos Henrik, a sokoldal� diplomata tud�s, Ap�czai Csere J�nos �s az iskol�nak a legnehezebb �vekben val�s�ggal megment�je, a f�radhatatlan tan�r �s hasznos �r�, P�pai P�riz Ferenc — a haz�ban �s a k�lf�ld�n nagy h�rnevet biztos�tottak neki.

Igazi n�piskola m�g ebben a korban nem volt. M�r a legals�bbfok� oktat�s is a „de�ki tudom�ny"-nyal kezd�d�tt. Ennek h�tr�ny�t Magyarorsz�gon legel�sz�r a purit�nok vett�k �szre, akik az oktat�sban term�szetes jogaihoz akart�k juttatni az anyanyelvet. F�k�pp az � lelkes �szt�nz�s�knek lehet k�sz�nni, hogy a korszak m�sodik fel�ben t�bb egyh�zi hat�s�g „nemzeti iskol�k" azaz magyar nyelv� elemi n�piskol�k fel�ll�t�s�t rendeli el — a szatm�rn�meti zsinat (1646) a le�nyok sz�m�ra is, k�l�n n�tan�t�kkal. De m�s nevel�s-oktat�s�gyi reformok sz�m�ra sem volt a magyar protest�ns iskol�ban medd� a talaj. Az egyik legnagyobb paedagogus, a morva eredet� Comenius �mos J�nos v�ltozatos �let�nek n�gy esztendej�t (1650–1654) a R�k�czy- csal�d megh�v�s�ra a s�rospataki f�iskol�n�l t�lt�tte s �j korszakot teremtett annak �let�ben. Comenius szellemi rokona volt a tragikus sors� ifj� tan�r: Ap�czai Csere J�nos (1625–1659), aki az erd�lyi reform�tus tan�gyet igyekezett reform�lni. Teljesen szeg�ny sorsb�l emelkedett, �t �vi k�lf�ldi tanulm�nyoz�s ut�n, huszonnyolc �ves f�vel a Bethlen-koll�gium tan�ri sz�k�be. Itt izz� tettv�ggyal kezdte hirdetni paedagogiai reformeszm�it. De csakhamar oly f�lt�kenys�get �s gy�l�letet vont mag�ra, hogy m�r n�h�ny �v m�lva (1656) el�ld�zt�k gyulafeh�rv�ri tansz�k�b�l. Ekkor cs�ggedetlen akarater�vel sz�m�zet�se hely�nek, a kolozsv�ri kisebb iskol�nak f�iskolai sz�nvonalra emel�s�hez fogott, ami siker�lt is neki, de sorvad�sos teste m�r h�rom �v m�lva er�t vett hatalmas lelk�n.

21. �. IRODALOM

Bizonys�ga az ellenreform�ci�-korabeli magyar protestantizmus szellemi erej�nek az irodalom is. Ez t�lnyom� r�sz�ben hitvit�z�ssal vagy elvont theologiai fejteget�sekkel foglalkozik. P�zm�nynak csak a nyelv m�v�szet�ben nem voltak a protest�nsok k�z�tt eg�szen m�lt� ellenfelei, de theologiai tudom�ny dolg�ban ak�rh�nyan f�l�rtek vele. �gy els�sorban legf�lelmesebb ellenfele, Alvinczi P�ter, de m�sok is sikerrel m�rt�k �ssze vele fegyvereiket, �gy reform�tus, mint luther�nus r�szr�l. M�r a P�zm�ny�k vit�i sem voltak mindig a t�rgy komolys�g�hoz m�lt� hang�ak, de a k�vetkez� nemzed�kben az �gy szents�g�t sokszor m�r eg�szen eltakarta a hang siv�rs�ga s nem eszk�znek, de �nc�lnak t�nik fel a mosdatlan goromb�skod�s. R�mai katholikus r�szr�l S�mb�r M�ty�s jezsuita volt ez elfajult vit�k f�bajnoka, aki azonban sem tudom�nyban, sem durvas�gban nem tudta fel�lm�lni reform�tus ellenfeleit: P�sah�zi J�nost, a tud�s s�rospataki tan�rt, meg k�zdiv�s�rhelyi Matk� Istv�nt, a sokat h�nya-tott pr�dik�tort, aki ol�h reform�tus gy�lekezetnek is �llott, Kar�nsebesen, az �l�n. Ezeknek a vit�knak visszatasz�t� eldurvul�s�t r�mai katholikus r�szr�l az elbizakod�s, protest�ns r�szr�l az elkesered�s magyar�zza.

Azonban ezek a vitatkoz�sok egy�ltal�ban nem mer�tett�k ki a magyar protest�ns szellem erej�t. Voltak kit�n� m�vel�i a bibliai tudom�nyoknak: �gy pl. Kom�romi Csipk�s Gy�rgy, a tud�s debreceni tan�r �s lelkip�sztor, aki nagysz�m� egy�b m�vei mellett szerencs�tlen sors� �j bibliaford�t�s�ban adta tudom�nyoss�g�nak �rett gy�m�lcs�t (megjelent hal�la ut�n negyven �vvel 1718-ban, Leidenben, Debrecen v�ros k�lts�g�n; 4200 p�ld�ny�nak csak ¼-r�sze tudott eljutni j� 70 �v m�lva Debreczenbe, a t�bbit a jezsuit�k aknamunk�ja k�vetkezt�ben az egri p�sp�ki palota udvar�n �gett�k el). Mint m�kedvel� theologusok forgatt�k a tollat Lor�ntfy Zsuzs�nna �s I. Apafi Mih�ly fejedelem is; az el�bbi a legels� olyan magyar n��r�, akinek �r�sa nyomtatva is megjelent. Szenczi Moln�r Albert egy�b k�zhaszn� munk�i mellett a K�lvin Instituti�j�nak siker�lt ford�t�s�val („Az kereszty�ni religi�ra �s igaz hitre val� tan�t�s", Hanau, 1624.) tett nagy szolg�latot a magyar theol�giai tudom�nynak. A n�pszer� vall�sos irodalom is nagysz�m� h�vatott m�vel�kre tal�lt. F�rang� szem�lyek �s a n�p ismeretlen fiai (kuruck�lt�szet) gazdag�tott�k a vall�sos k�lt�szetet. A szellemi �let egy�b mez�in is (nyelvtudom�ny, philosophia, t�rt�nelem stb.) protest�ns lelk�szek �s tan�rok jeleskedtek, akik a legnagyobb nyomor�s�g idej�n sem lettek h�telenek a tudom�nyhoz �s az irodalomhoz. A magyar reform�tus egyh�z els� nagyszab�s� t�rt�nelm�t p�ld�ul �r�ja, a tud�s Debreczeni Ember P�l lelkip�sztor folytonos h�ny�d�s, bujdos�s, �ld�ztet�s k�zepette dolgozta ki �s fejezte be. (Megjelent hal�la ut�n 1728. Utrechtben, a Lampe Fr. A. neve alatt.)