I. R�SZ
Az ellenreform�ci� kora
 
ELS� FEJEZET
Az ellenreform�ci� Eur�p�ban

1. A m� �r�ja

1. �. A R�MAI KATHOLICIZMUS MEG�JHOD�SA; A JEZSUITA-REND
2. �. AZ ELLENREFORM�CI� HARCAI
 
  A XVI. sz�zad hatvanas �veiben az els� nagy reform�tori nemzed�k kihal �s a protestantizmus alapvet�se befejez�dik. Ezzel �j korszaka kezd�dik a kereszty�ns�g t�rt�net�nek. Ezt a korszakot, mely a XVII. sz�zad v�g�ig tart, az ellenreform�ci� (vagy: r�mai katholikus restaur�ci�) kor�nak nevezz�k. Legkiemelked�bb von�sa e korszaknak a r�mai katholikus egyh�z ama t�rekv�se, hogy a reform�ci� �ltal t�le elh�d�tott ter�leteket �s Ielkeket visszaszerezze.

1. �. A R�MAI KATHOLICIZMUS MEG�JHOD�SA; A JEZSUITA-REND

1. A tridenti zsinat 

A reform�ci� a r�mai katholicizmust mag�basz�ll�sra �s ereje �sszeszed�s�re k�sztette. Egyes szigor� spanyol �s olasz szerzetesi �s papi k�r�kben mozgalom indult meg a r�mai egyh�z vall�sos �s erk�lcsi �let�nek megtiszt�t�s�ra. Nemsok�ra felhatott ez a mozgalom a p�pai sz�kig. Most t�bb �zben buzg�, aszk�taszellem�, egyh�zuknak �l� f�papok lettek p�p�v�. Ez a mozgalom jutott �rv�nyre a nagy tridenti zsinaton is (1545–63). Ez a zsinat t�bb vissza�l�st megsz�ntetett, pl. a b�cs�v�s�rt. A protestantizmust azonban ki�tkozta �s ellentmond�st nem t�r� hat�rozotts�ggal �llap�totta meg a hivatalos r�mai katholikus egyh�zi tant. Tridentben teh�t �jra �ntudatoss�, erk�lcseiben tiszt�bb� s ez �ltal harck�pess� lett a r�mai katholicizmus. Ez sohasem k�vetkezett volna be, ha el�z�leg f�l nem l�p a reform�ci�. �gy a reform�ci� ir�nt a r�mai egyh�z is h�l�ra van k�telezve.

2. A jezsuitarend

�j erej�t sietett a r�mai egyh�z a protest�ns „eretneks�g" ellen kihaszn�lni. Az inkvizici�t, ahol csak tehette, a legk�m�letlenebb�l m�k�dtette. E mellett hatalmas �j hadserege lett a jezsuitarend (J�zus-t�rsas�g).¹ Ennek az alap�t�ja Loyola Ign�c volt, egy vakbuzg� �s rendk�v�li akaraterej� spanyol nemes. P�ly�j�t mint katona kezdte; de egy sebes�l�s k�vetkezt�ben a vit�zi �letr�l le kellett mondania. Ekkor a r�mai egyh�z ir�nt val� rajong�sb�l a p�pa z�szl�ja alatt lelki fegyverekkel akart tov�bb harcolni. N�h�ny hasonl� jellem� t�rs�val egy kis t�rsas�got alak�tott. Ez, III. P�l p�p�t�l 1540-ben meger�s�tve, teljesen a p�pas�g szolg�lat�ra aj�nlotta f�l mag�t �s az eretnekek ellen val� k�zdelmet v�lasztotta f�munkak�r��l. A rend gyorsan szaporod� tagjait „gener�lisuk" — Loyola — katonai vasfegyelemben tartotta. Hozz�szoktatta �ket, hogy a p�pa �s el�lj�r�ik parancsainak a saj�t gondolkod�suk �s akaratuk teljes felf�ggeszt�s�vel engedelmeskedjenek, „�gy, mintha csak hull�k voln�nak". A rend szervezete is eg�szen katonai volt. F�k�nt ennek k�sz�nhette, hogy a r�mai egyh�zban csakhamar vezet� tekint�lyre jutott. A protestantizmus kiirt�s�ra t�rekv� uralkod�k a legmesszebbmen� t�mogat�sban r�szes�tett�k a jezsuit�kat. Gy�ntat�sz�k, iskola, irodalom a hatalmukba ker�lt. Theologusaik, a tridenti tanok egys�ges alapj�n �llva, kem�nyen t�madt�k a t�bb felekezetre oszlott protest�ns t�bort. K�l�n�sen tudtak hatni a nagy t�megekre. Hogy az elszakadtakat vissza�desgess�k a r�gi egyh�zba, m�g pomp�zatosabb� tett�k a r�mai kath. istentiszteletet, mint amilyen az el�tt volt. Nagyban kedveztek a n�p babon�s hajlamainak. Hogy a gy�n�st megszerettess�k s ez �ltal a papi tekint�lyt fokozz�k, alaposan meglaz�tott�k a b�nb�nati rendtart�st. K�rm�nfont magya-r�zataikkal elaltatt�k a b�ntudatot. Megengedhet�knek t�ntettek f�l igen k�tes erk�lcsi �rt�k� cselekedeteket is. Mindez nagyban emelte n�pszer�s�g�ket mind az als�bb, mind a fels�bb k�r�kben. Erre t�maszkodva, egys�ges terv szerint eg�sz Eur�p�ban fanatikus izgat�st kezdtek a protestantizmus ellen. Kifejezetten ugyan sohasem tan�tott�k, de t�nyleg �lland�an k�vett�k azt az elvet, hogy „a c�l szentes�ti az eszk�z�ket". J�r�szt ennek az elvnek �s ennek a tev�kenys�gnek lett a gy�m�lcse az ellenreform�ci�.

¹ Societas Jesu; eredeti spanyol katonai elnevez�se „J�zus sz�zada" (Compania de Jesus).

2. �. AZ ELLENREFORM�CI� HARCAI

A jezsuita szellemt�l ir�ny�tott r�mai katholikus urakod�h�zak — els�sorban a vil�ghatalmas spanyol-osztr�k Habsburg- dinasztia — f�lhaszn�lt�k azt a k�r�lm�nyt, hogy a reform�ci� mozgaImai a legt�bb orsz�gban politikai szabads�gmozgalmakkat voltak kapcsolatban. Ez�rt ezek az uralkod�h�zak „az igaz vall�s �s egyh�z helyre�ll�t�sa" c�m�n fegyverrel t�rekedtek megval�s�tani a politikai abszolutizmus c�ljait. �gy t�rnek ki az eg�sz korszakot bet�lt� v�res „vall�sh�bor�k". Ezekben a vall�s neve ut�bb m�r csak takar�ja a legridegebb politikai �rdekeknek.

l.  Franciaorsz�g

A hugenott�k, akik k�zt sok volt a f�nemes, m�r az �tvenes �vek folyam�n belesodr�dtak — szerencs�tlens�g�kre — a politikai p�rtvisz�lyokba. �ll�sfoglal�sukkal a r�mai katholikus udvari p�rt gy�l�let�t vont�k magukra. V�ltakoz� szerencs�j� polg�rh�bor�k k�vett�k egym�st. A hugenotta p�rtot az udvar Bertalan-�ji v�rengz�se (1572. aug. 24.) majdnem a v�groml�sba tasz�totta. De h�sies ellen�ll�suk �s a Valois-h�z kihal�sa v�gre meghozta k�zdelmeik gy�m�lcs�t. Vez�r�k, Bourbon Henrik jutott a tr�nra, ki IV. Henrik n�ven Franciaorsz�g egyik legnagyobb kir�lya lett. � a francia n�p nagy t�bbs�g�nek megnyugtat�sa �rdek�ben �ltalt�rt a r�mai egyh�zba. De volt hitsorsosai �gy�t tov�bb is sz�v�n viselte. Vall�suk gyakorlat�t a nantesi edictumban (1598) biztos�totta, b�r egy�ttal er�sen korl�tozta is. Ut�dai jezsuita befoly�s al� ker�ltek. Unok�ja, a „napkir�ly", XIV. Lajos, a nantesi edictum visszavon�s�val (1685) orsz�ga t�bb, mint egymilli� becs�letes, munk�s, cs�ndes�let� reform�tus polg�r�t fosztotta meg vall�si �s polg�ri jogait�l s helyezte t�rv�nyen k�v�li �llapotba. Ett�lfogva a hugenotta egyh�z �lete egy teljes sz�zadon kereszt�l, majdnem a nagy forradalomig, egyetlen rettenetes �s dics�s�ges v�rtan�s�g volt. Eg�szen az �skereszty�ns�gig kell visszamenn�nk, ha m�lt� p�rj�t akarjuk tal�lni annak a kereszty�ni �llhatatoss�gnak, amellyel K�lvin e csod�latos tan�tv�nyai hordozt�k sz�rny� keresztj�ket.

2.  N�metalf�ld

Az �n�rzetes �s j�m�d� n�metalf�ldi polg�rs�gb�l V. K�rolynak �s fi�nak, a s�t�tlelk� II. F�l�p spanyol kir�lynak k�m�letlen abszolutizmusa �n�ll�s�gi t�rekv�seket v�ltott ki. A spanyol korm�nyzat irt�zatos v�rengz�sei nem birt�k megakad�lyozni a "koldusok"² f�lkel�s�t (1566). A k�lvini szellemt�l lelkes�tett szabads�gharc b�mulatram�lt� sz�v�ss�ggal �s �nfel�ldoz�ssal �vtizedekig folyt. V�gre is a h�t �szaki prot. tartom�ny elszakad�s�ra vezetett. A westphaliai b�k�ben (1648) �n�ll� �llamk�nt elismert N�metalf�ld a protest�ns m�velts�g messzevil�g�t� t�zhelye lett. �llamvall�sa a reform�tus volt, de a m�shit� kisebbs�gekkel szemben nemes t�relmet gyakorolt.

3.  N�metorsz�g

A n�met birodalomban az augsburgi vall�sb�ke �ta is napirenden voltak a vall�si surl�d�sok, mert a r�m. kath. fejedelmi udvarok �s f�k�p a Habsburg-cs�sz�rok jezsuita befoly�s alatt �lltak. A helyzet k�l�n�sen ki�lesedett Csehorsz�gban, ahol Rudolf, majd M�ty�s cs�sz�rkir�lyok jogs�rt� elj�r�s�ra a protest�ns rendek forradalmi f�ll�p�ssel feleltek. Ezzel indult meg (1618) a harminc�ves h�bor�. Ennek els� fel�ben a cs�sz�riak gy�zelmei a zordon jezsuita szellem� II. Ferdin�nd alatt m�r-m�r v�gveszedelemmel fenyegett�k a birodalmi protestantizmust. De ekkor Guszt�v Adolfnak, a h�v� �s h�s sv�d kir�lynak k�zbel�p�se (1630) megford�totta a kock�t. Ut�bb m�r majdnem kiz�r�lag csak politikai �rdekekb�l folytatt�k a h�bor�t �s 1648-ban a westphaliai b�k�vel fejezt�k be. Ez a b�ke a „cuius regio, eius religio"-elv�t (a m�shit�ek szabad elk�lt�z�si jog�nak biztos�t�s�val) fenntartotta �s a reform�tusokra is kiterjesztette. A b�k�be azonban Csehorsz�g �s az osztr�k �r�k�s tartom�nyok nem foglaltattak bele: itt a Habsburg-uralkod�k m�r el�bb irgalmatlanul eltiport�k a kezdetben tekint�lyes protestantizmust, melyb�l a II. J�zsef t�relmi rendelete (1781) m�r csak romokat tal�lt.

4.  Anglia

A protest�nss� lett Anglia l588-ban gy�zelmesen v�dte ki II. F�l�p „gy�zhetetlen armad�j�nak" t�mad�s�t, amelynek c�lja az orsz�g �n�ll� �llami l�t�nek �s protestantizmus�nak egy�ttes megsemmis�t�se lett volna. Azonban csakhamar s�lyos bels� ellent�tei t�madtak. Az Erzs�bet ut�daik�nt tr�nrajutott Stuart-kir�lyok (I. Jakab �s fia, I. K�roly) leplezetlen�l l�ptek el� abszolutisztikus t�rekv�seikkel, ami ebben az �s-alkotm�nyos orsz�gban nagy felh�borod�st t�masztott. Az �nk�nyuralom legbiztosabb t�masz�t a p�sp�ki szervezet� �llamegyh�zban l�tt�k s ez�rt kem�nyen l�ptek f�l a K�lvin k�vetkezetes h�vei, a purit�nok ellen, akiket k�l�nben m�r Erzs�bet is �ld�z�tt. Mag�ba az �llamegyh�zba egyre t�bb r�mai von�st igyekeztek becsemp�szni. Oktalans�gukkal a purit�n szellem� polg�rs�got v�gre is vall�si �s politikai forradalomba kergett�k, amely I. K�rolynak a fej�be ker�lt. (1649.) A forradalmi Anglia koron�zatlan kir�lya Cromwell Oliv�r lett, ez a nagy, bibli�s kereszty�n jellem. Purit�n hadai zsolt�rt �nekelve t�rt�k �ssze a Stuart-uralmat. Cromwell rakta le Anglia protest�ns vil�ghatalm�nak alapjait. Nagyon sokat tett a kontinensen �ld�z�tt hitsorsosai �rdek�ben. Teljes vall�sszabads�got biztos�tott Angli�ban minden, a Biblia alapj�n �ll� kereszty�n felekezetnek. Cromwell hal�la ut�n (1658) a kif�radt nemzet �jra a Stuartokat �ltette vissza a tr�nra. Ezek azonban semmit sem okultak, el�deik nyom�n haladtak tov�bb s v�g�l egyenesen jezsuita szellem� rekatholiz�l�sra t�rekedtek. Erre a nemzet egy �jabb forradalommal felelt (az �n. „dics�s�ges forradalom" 1688). Ennek k�vetkezm�nye a Stuartok v�gleges el�zet�se s az Or�niai-h�z uralma alatt a Cromwell kiv�vta vall�sszabads�gnak biztos�t�sa lett. E vall�sszabads�gb�l³ a r�mai katholikusok �s a socinianusok (unit�riusok) egyel�re m�g ki voltak z�rva. �gy is nagy halad�st jelentett azonban ez a v�vm�ny egy sz�zad alatt. Ez a z�r�k�ve az ellenreform�ci� kor�nak.

²  Koldusoknak (gueux, olv. g�) nevezte el megvet�leg a korm�ny egyik tagja a forradalmi p�rtot; k�s�bb �k maguk b�szk�n viselt�k ezt a nevet.

³  Ez teh�t m�g nem volt modern �rtelemben vett vall�sszabads�g, csak nagyon t�g „t�relem". Az �llamegyh�zi rendszer fennmaradt s akik nem az �llamegyh�zhoz tartoztak, eg�szen a XIX. sz�zadig nem viselhettek k�zhivatalt.