folytat�s

I. R�SZ
HARMADIK FEJEZET
Az �kori egyh�z bels� fejl�d�se

9. �. AZ ERK�LCSI �LET   l0. �. AZ EGYH�ZI TAN
 
 

9. �. AZ ERK�LCSI �LET

l. A fejl�d�s ir�nya; kett�s erk�lcsis�g

Az �kor nagy v�rosaiban m�ly erk�lcsi romlotts�g uralkodott. Ennek k�zepette t�nd�kl� jelens�g volt az �skereszty�nek tiszta �s szigor� erk�lcsi �lete. Ez term�szetes k�vetkezm�nye volt a L�lek uralm�nak, valamint a k�rnyez� pog�nyvil�gt�l elz�rk�zotts�guknak �s annak, hogy az �r visszaj�vetel�t a legk�zelebbi j�v�ben v�rt�k. Id� m�lt�val elhalv�nyodott ez a szent v�rakoz�s, a kereszty�nek sz�ma ellenben ann�l ink�bb megszaporodott. A nagy t�megekb�l �ll� gy�lekezeteket m�r nem lehetett k�nnyen elz�rni a vil�gt�l s meg�vni a b�n fert�z�s�t�l. Az egyh�znak teh�t m�r a II. sz�zad m�sodik fel�ben v�lasztania kellett: vagy megmarad r�gi szigor�s�ga mellett �s lemond terjeszked�s�r�l, vagy pedig tov�bb h�d�t �s al�bbsz�ll�tja erk�lcsi m�rt�keit. Az egyh�z az ut�bbit v�lasztotta, mert nem akart egy kis felekezett� �sszezsugorodni, hanem vil�gegyh�zz� akart lenni. Ez a t�rekv�s �rthet�, mert az egyh�z arra �rezte mag�t hivatva, hogy a Krisztus uralm�t az eg�sz vil�gra  kiterjessze. De ezt a c�lt emberi er�re �s hatalomra, nem pedig a Krisztus lelk�re t�maszkodva akarta el�rni. Ez�rt volt sz�ks�ge a t�megekre.

Sok j� kereszty�nnek annyira f�jt ez a megalkuv�s, hogy — semmint belenyugodjanak — ink�bb szakad�sba vitt�k az egyh�zat. �k a L�lek �s a szents�g r�gi uralm�t szerett�k volna vissza�ll�tani. Ezek a szakad�sok (g�r. schism�k)¹⁴ ism�telt nagy bels� v�ls�gokat okoztak, de az egyh�zat nem b�rt�k elt�r�teni fejl�d�s�nek m�r egyszer f�lvett ir�ny�b�l. Ez az ir�ny az �katholicizmusban v�gt�re is kett�s erk�lcsis�gre vezetett. Az �tlagos kereszty�nek nagy t�meg�t�l az egyh�z be�rte egy nagyon m�rs�kelt krisztusk�vet�ssel: megengedte nekik, hogy a vil�gban �ljenek s avval kiegyezzenek. A szigor�, teljes kereszty�ns�get pedig csak kevesekt�l k�v�nta meg: azokt�l akik erre �nmaguk sz�nt�k r� magukat �s szak�tottak a vil�ggal.

2. Aszk�zis �s szerzetess�g

Az �tlagon fel�lemelked� kereszty�ns�gre term�szetesen k�n�lkoz� �t az aszk�zis volt. Ez annak a kornak oly �ltal�nos jelens�ge, hogy hat�sa al�l a kereszty�ns�g sem vonhatta ki mag�t. K�l�nben is az aszk�zis alapgondolata az, hogy a test f�l�tt a l�leknek kell uralkodnia; ez pedig sehol olyan hatalmasan nem �rv�nyes�l, mint a kereszty�ns�gben. �rthet� teh�t, hogy az egyh�zban az aszk�zis m�r nagyon kor�n megjelent. Csak az volt a baj, hogy mindj�rt eleinte pog�nyos form�ban jelentkezett: term�szetes �letsz�ks�gletekr�l �s jogosult �let�r�m�kr�l val� Istenk�s�rt� lemond�sban (b�jt, n�tlens�g), sokszor b�sz�lt �nsanyargat�sban. Ez eg�szen m�s volt, mint az a nemes �s szabad �nfegyelem, amelyet az Evang�lium k�v�n. Az egyh�z ugyan �vta h�veit az aszk�zis t�lz�sait�l, azonban mag�t az aszk�zist m�r a m�sodik sz�zadban a komoly kereszty�ns�g tartoz�k�nak tekintette. De ilyen �rtelemben komoly, k�vetkezetes kereszty�n nem lehetett mindenki. Aki m�gis az mert �s az tudott lenni, annak ezt a kereszty�n k�zfelfog�s m�r 200 k�r�l k�l�n�s �rdem��l r�tta f�l s azt v�lte, bogy Isten is annak sz�m�tja. A kiv�l�bb aszk�t�kat, k�s�bb a szerzeteseket az �tlagos kereszty�n ember m�r kor�n babon�s csod�lattal vette k�r�l, k�l�nleges isteni er�k birtokos�nak tartotta, eml�k�ket tisztelte s k�pzelet�vel a szentek alakjait sz�tte meg bel�l�k.

A IV. sz�zad folyam�n fejl�dik ki az aszk�zisb�l annak szervezett �s t�rsas alakja: a szerzetess�g. K�zvetlen el�zm�nye a remete�let volt. Egyes elsz�nt aszk�t�k, hogy a vil�ggal ann�l teljesebben szak�tsanak, kivonultak a vad egyiptomi sivatagba¹⁵, vagy egy�b embernemlakta helyekre s ott elk�peszt� n�lk�l�z�sek �s �nk�nz�sok k�z�tt folytatt�k test�k „meg�ld�kl�s�t”. A remetes�g atyja a kopt sz�rmaz�s�, egyiptomi Antal volt (300 k�r�l). Ezeket a mag�nos remet�ket azonban a teljes testi �s lelki elvadul�s fenyegette. Pachomius (320 k�r�l), szint�n egyiptomi aszk�ta bel�tta, hogy c�ljukat, az Istennek tetsz� �letet, sokkal jobban el�rik, ha t�rsas�gg� �llanak �ssze. � alkotta az els� aszk�ta- telepet a N�lus partj�n. Ez lett az �se a k�s�bbi klastromoknak.^l6 M�r maga Pachomius mind f�rfi, mind n�i aszk�ta-t�rsas�gokat szervezett. Ezekb�l lettek a r�gi magyar sz�val �. n. szerzetek. Keleten rohamosan terjedt el a szerzetess�g. Az egyh�z legkiv�l�bb vezet�i is felkarolt�k: �gy k�l�n�sen Basilius, a nagy aszk�ta caesareai p�sp�k (mh. 379), aki a szerzetess�gnek a keleti kereszty�ns�gben m�ig uralkod� rendtart�st szabott. Nyugaton eleinte lassabban foglalt teret a szerzetesi �let, de k�s�bb itt lett igazi nagyhatalomm� abban a form�ban, amelyet a b�lcs it�liai aszk�ta, Nursiai Benedek 529-ben adott neki. � az els� rendezett nyugati szerzetest�rs�g: az �. n. benedekrend alap�t�ja.

A szerzetess�g alapgondolata mer�ben ellenkezik az evang�liumi kereszty�ns�ggel. De Istennek volt hatalma m�g a t�ved�sb�l is j�t kihozni. Az � akarata volt, hogy a tiszt�bb, nemesebb kereszty�n �let a k�vetkez� sz�zadok �ri�si viharaiban megh�z�dhatott a klastromfalak k�z�tt.

3. Az �tlagos kereszty�n erk�lcsis�g

A szerzetess�g vil�gmegvet�s�re �s �nmegtagad�s�ra a kereszty�nek nagy t�bbs�ge nem volt k�pes. Az ilyeneknek valahogyan egyeztetni�k kellett az Evang�lium �s a vil�g k�vetelm�nyeit, ha sem amazzal, sem emezzel nem akartak v�gleg szak�tani. Ez az egyeztet�s m�r a IV. sz�zadban egy �tlagos erk�lcsi felfog�st eredm�nyezett. Ezt azt�n szentes�tette az egyh�z is. Kezdetben a vil�gi foglalkoz�sok k�z�l az egyh�z mindazokat tiltotta, amelyek valami kapcsolatban voltak a pog�ny vall�ssal; pl. a sz�n�szetet, a m�ipart, az �ldozati �llatokkal val� keresked�st. A szigor� kereszty�n gondolkod�s ezenk�v�l az els� h�rom sz�zadban m�g a katon�skod�st �s a k�zhivatalvisel�st sem tartotta megengedhet�nek. T�nyleg azonban m�r Konstantin kora el�tt nagysz�m� kereszty�n katona �s �llami tisztvisel� volt s akadtak k�z�tt�k magasrang�ak is, pl. helytart�k. A t�bbi foglalkoz�s tilalm�t is csak a papokra n�zve lehetett teljes szigorral �rv�nyes�teni. A vil�gi sz�rakoz�sok dolg�ban sem tudt�k �lland�an f�nntartani az eredeti szigor� meg�t�l�st. Az egyh�z hivatalosan mindenf�le zajos sz�rakoz�st, t�ncot, j�t�kot „vil�ginak” �s elvetend�nek �t�lt; a sz�nh�zat meg a cirkuszt pedig egyenesen a gonosz szellemek tany�j�nak b�lyegezte. De val�j�ban m�r Konstantin el�tt sem minden kereszty�n tartotta k�telez�nek ezt a felfog�st. Att�lfogva pedig, hogy a birodalom hivatalosan kereszty�n lett, a nagy t�megek �let�n m�g kev�sb� l�tszott meg a kereszty�ns�g hat�sa. Maguk a kereszty�n cs�sz�rok is hi�ba hoztak t�rv�nyeket a borzalmas gladi�tori mutatv�nyok ellen; a „kereszty�n” n�p �ppen olyan moh�n k�vetelte �s �lvezte azokat, mint azel�tt a pog�ny t�rsadalom.

Sokkal t�bb er�llyel tudta �rv�nyes�teni az egyh�z a maga Isten t�rv�ny�n alapul� elveit az �ngyilkoss�ggal, a nemi b�n�kkel �s a gyermekek kitev�s�nek �ltal�nos �s jogosnak tekintett szok�s�val szemben. Az �kori t�rsadalomnak e s�lyos erk�lcsi sebei a kereszty�n l�lek hat�sa alatt kezdtek el�sz�r gy�gyulni. De viszont a vagyon, a f�ny�z�s �s a m�velts�g k�rd�s�ben megint csak kiegyezett a kereszty�n erk�lcsi felfog�s a k�rnyez� vil�ggal. Egyre fogyott azoknak a szigor� kereszty�neknek a sz�ma, akik ezekben a dolgokban is csak az �rd�g cs�b�t�s�t l�tt�k. Teljes vagyontalans�gra csak az aszk�t�k �s szerzetesek sz�nt�k el magukat. Vel�k szemben folyton t�bb lett a j�m�d� kereszty�n. Az ilyenek azt�n a m�rs�kelt f�ny�z�st�l sem riadtak vissza s el�mozd�t�i lettek a m�v�szeteknek. A tudom�nyos �s irodalmi m�velts�gre is m�r a II. sz�zad �ta egyre t�bb a p�lda a kereszty�nek k�z�tt. Mindez nem lett volna baj, ha vagyonnal, m�v�szettel, m�velts�ggel az evang�liumi kereszty�n szabads�g szerint �ltek volna. De a t�megkereszty�ns�g �ppen erre nem volt k�pes.

4. A b�nb�nati rend

Az �tlagos erk�lcsi sz�nvonal fenntart�s�ra a b�nb�nati rend volt az egyh�znak leghatalmasabb eszk�ze. Ezt az �skereszty�ns�g m�g nem ismerte. Ott csak a kereszts�g el�tt lehetett sz� b�nb�natr�l. Aki megkereszteltet�se ut�n esett s�lyos, �. n. „hal�los” (azaz a t�z parancsolat valamelyik�t nyilv�nval�an megs�rt�) b�nbe, azt, mint megfert�z�tt tagot, �r�kre kiz�rt�k az egyh�zb�l. Ez volt a sorsuk legels�sorban a hittagad�knak, mint a legrettent�bb, „hal�los b�n” elk�vet�inek. De id�vel, az erk�lcsi szigor �ltal�nos lazul�sa folyt�n ebb�l is engedtek. Hi�ba tiltakozott a r�gi tisztas�ghoz ragaszkod�k p�rtja: a t�meg kik�vetelte az „elesettek” s k�s�bb m�s hal�los b�nben leledz�k sz�m�ra is az �. n. „m�sodik b�nb�nat” lehet�s�g�t. Az ilyen b�nb�n�kr�l �gy gondolkoztak, hogy Isten nekik a b�neik�rt j�r� �r�k b�ntet�st, a k�rhozatot elengedte ugyan, de nem az id�i b�ntet�seket is, melyekkel Isten a b�n�st szint�n s�jtja. Hogy teh�t az id�i b�ntet�sekt�l is szabaduljanak, a p�sp�k ir�ny�t�s�val egy k�r�lm�nyes vezekl�sen (latinul: poenitentia, azaz megb�n�s) kellett kereszt�lmenni�k. Csak ezut�n fogadtattak vissza az �r test�nek k�z�ss�g�be. Ez a vezekl�s eleinte testileg-lelkileg f�jdalmas �s — mert a nyilv�noss�g el�tt folyt — k�l�n�sen megal�z� volt. K�s�bb ennek a szigor�s�ga is al�bbhagyott.

5. A szeretetmunk�ss�g

A kereszty�ns�g erk�lcsi ereje m�g a nagy megalkuv�sok ellen�re is csod�san f�nylik az �korban. Ezt a kereszty�n szeretet munk�i bizony�tj�k. A pog�ny �kor a tiszta szeretetb�l fakad� t�rsadalmi seg�t�munk�t m�g nem ismerte. A kereszty�nek ellenben m�r leg�sibb gy�lekezeteikben gyakorolt�k �zvegyek, �rv�k, szeg�nyek, betegek, foglyok, aggok gondoz�s�t. A tehet�sebb gy�lekezetek a szeg�nyebbek, els�sorban a jeruzs�lemi sz�m�ra rendszeresen adakoztak (V. �.: R�m. l5:26-28, II. Korinth. 9:5-l5). �lland� volt k�zt�k a szeg�ny utaz�k t�mogat�sa s a legsz�vesebb vend�gbar�ts�g. Tev�keny szeretet�ket k�l�n�sen nagy k�znyomor�s�gok, pl. rag�lyok idej�n, m�g a pog�nyokra is kiterjesztett�k.  Ezeket sokszor csod�lkoz�sra, nem egyszer megt�r�sre ind�tott�k korl�tokat nem ismer� �nfel�ldoz�sukkal. A k�s�bbi  �llamegyh�z nagy birtokadom�nyokhoz jutott s �gy m�g hatalmasabban tudott k�zrem�k�dni a hanyatl� �kor rettenetes gazdas�gi nyomor�nak enyh�t�s�re. Nagyszer� egyh�zi j�t�konys�gi int�zm�nyek emelkedtek el�bb Keleten, majd Nyugaton is: idegenek, szeg�nyek, �rv�k, �zvegyek, aggok, gy�gy�that� �s gy�gy�thatatlan betegek, lelencek stb. egyar�nt mened�ket tal�ltak benn�k. Az alexandriai egyh�z az 500-ik �v k�r�l 7500 szeg�nyr�l gondoskodott. A konstantin�polyi Sophia-templom mellett, legnagyobb r�szben a szeg�nygondoz�sra, 100 diakonus �s 40 diakonissza volt alkalmazva. Basilius p�sp�k Caesarea kapui el�tt eg�sz kis v�rost alap�tott k�rh�zakb�l �s menhelyekb�l; � maga k�l�n�sen nagy �nfel�ldoz�ssal �polta a b�lpoklosokat. R�m�ban Fabiola, ez az el�kel� kereszty�n n�, alap�totta a IV. sz�zad v�g�n az els� k�rh�zat, ahol � maga �polta a legundor�t�bb bajokban szenved�ket is. A szeretetmunk�ra az ind�t�st az egyh�z jobbjainak eleinte kiz�r�lag a lelk�kben l�ngragy�lt krisztusi �let adta. K�s�bb azonban egyre nagyobb szerep�k lett benne az alantasabb lelki r�g�knak. F�k�pp a zsid� gondolkoz�s hat�sa gy�kereztette meg a t�megekben, s�t m�g a kiv�l�bb lelkekben is azt a gondolatot, hogy az alamizsn�lkod� jutalomra tarthat sz�mot Istent�l. M�r Cyprianus szerint „alamizsn�k �s j�cselekedetek oltj�k ki a b�n l�ngj�t”.^l7

¹⁴ Szkizm�nak olvasand�!
¹⁵ Innen a n�v is: eremites, g�r. sivataglak�. M�sik szokott elnevez�s�k: anachoreta, g�r. elh�z�d�.
¹⁶ Claustrum lat.: z�r, korl�t, „z�rda”. Ebb�l ered a magyar klastrom (kolostor) sz�.
¹⁷ Az e �-ban t�rgyalt jelens�geket nagyszer� k�lt�i k�pben mutatja be Herczeg Ferenc A Nap Fia c. reg�nye.

10. �. AZ EGYH�ZI TAN

1. A theologia kezdete

Az �skereszty�nek nem �rezt�k sz�ks�g�t annak, hogy az � egyszer� de forr� �s er�s hit�ket szabatos fogalmakba �nts�k. Isten ig�je k�zvetlen�l hatott re�juk az �- �s �jsz�vets�gi Szent�r�sb�l s az arra t�maszkod� pr�dik�l�sb�l. �k m�g nem szorultak r�, hogy tanokban adj�k nekik el�, fogalmilag magyar�zz�k meg nekik az Ig�t. Azonban m�r �k�z�tt�k is vannak egyes kiv�l� lelkek, els�sorban P�l �s J�nos, akik a gondolkoz�s eszk�zeit is f�lhaszn�lj�k a maguk �s testv�reik hit�nek tiszt�z�s�ra, er�s�t�s�re, v�delm�re. �t�l�k erednek az els� sz�lai a bibliai Kijelent�s tudom�ny�nak, a theologi�nak. A II. sz�zadt�l kezdve mind nagyobb sz�ks�g�k lett a kereszty�neknek a theologi�ra, mert az egyh�znak bel�lr�l �s k�v�lr�l olyan ellens�gei t�madtak, akik ellen csak a tudom�ny fegyvereivel lehetett sikeresen k�zdeni. Amazok voltak a gnostikusok, emezek pedig egyes kiv�l� pog�ny filoz�fusok, akik irodalmi �ton igyekeztek c�folni a kereszty�ns�get. Ez ellenfeleket a nagy kereszty�n gondolkoz�k csak a saj�t fegyvereikkel: azaz a g�r�g filoz�fia seg�ts�g�vel gy�zhett�k le. �gy a kereszty�n theologia a kijelentett igazs�gnak filoz�fiai form�ban vel� kifejez�se �s igazol�sa lett.

2. Az els� nagy theologusok

M�r a m�sodik sz�zad v�g�n annyira f�llend�lt a theologia m�vel�se, hogy az �kori szellemi m�vel�d�s k�z�ppontj�n: Alexandri�ban egy nagy kereszty�n theologiai f�iskola (az �. n. „katecheta-iskola”)¹⁸ alakult. Ennek tan�rai l�ngol� meggy�z�d�s� kereszty�nek voltak, de egyszesmind v�rbeli filoz�fusok is. Legnagyobb volt k�zt�k a kereszty�n theologia els� nagy �sszefoglal�ja, a l�ngesz� �s hihetetlen munkab�r�s� Origenes. � vette fel gy�zelmesen a harcot a kereszty�ns�g egyik legels� irodalmi ellenfel�vel, az �lesesz� pog�ny filoz�fus Celsus-szal. Nagyszer� munk�t v�gzett a szent�r�smagyar�zat ter�n is. Tud�s�n�l csak szer�nys�ge volt nagyobb, filoz�fi�j�n�l csak hite m�lyebb �s er�sebb. A Decius-f�le �ld�z�sek alatt �t, a hetven �ves, elgy�ng�lt test�, de l�lekben t�rhetetlen aszk�t�t is k�npadra vont�k s az elszenvedett k�nz�sok k�vetkezt�ben nemsok�ra (254) meg is halt. �ll�t�lag 6000 k�l�nf�le irodalmi m�vet hagyott h�tra.

Nyugaton az els� nagy theologus Tertullianus, egy karthag�i pog�ny centurio fia (200 k�r�l). El�sz�r �gyv�d volt �s mint ilyen t�rt meg. F�nyes �r�i tehets�g�t eg�szen Krisztus szolg�lat�ra szentelte. Heves v�r�, eredeti gondolkoz�s� s erk�lcsi f�lfog�s�ban a v�gletekig k�vetkezetes ember volt. Nem is volt marad�sa a katholikus egyh�zban, mert v�gk�pp megromlottnak l�tta azt; kiv�lt bel�le �s egy rajong� szakad�shoz csatlakozott.

Cyprianus Karthag�nak — szint�n pog�ny �gyv�db�l lett — nagy p�sp�ke volt a m�sik nagy nyugati theologus. Egyh�z�t a Decius-f�le �ld�z�sek alatt er�lyesen �s b�lcsen p�sztorolta; k�s�bb (258) v�rtan�hal�lt halt. � adott el�sz�r vil�gos irodalmi kifejez�st annak a gondolatnak, hogy a katholikus egyh�z egyed�l �dv�z�t�. „Nem lehet — �gymond — Isten atyja annak, akinek az egyh�z nem anyja”. Az egyh�zba pedig csak az tartozhatik bele szerinte, aki nemcsak a tan�t�sait hiszi �s vallja igazaknak, hanem a vezet�inek, a p�sp�k�knek is felt�tlen�l engedelmes. Ezekkel a gondolatokkal Cyprianus m�r veszedelmes lejt�re jutott: a Szent�r�s az �dv�ss�gnek ilyen felt�teleir�l (l�that� egyh�zba tartoz�s, emberi tekint�lyeknek engedelmesked�s) egy�ltal�ban nem tud.

3. A dogma

A nagy theologusok tan�t�saib�l (k�z�l�k a legnagyobb tekint�lyre jutottakat k�s�bb egyh�zaty�knak nevezt�k) v�lasztotta ki az akkori egyh�zi k�ztudat a neki legmegfelel�bbeket s emelte hivatalos, k�telez� egyh�zi tann�: dogm�v�.¹⁹ A dogma kialakul�s�t hosszas �s heves szellemi harcok el�zt�k meg. E harcok legf�bb �tk�z� pontja Krisztusnak Istenhez val� viszonya volt. Ez volt ugyanis az akkori kereszty�n gondolkod�s legf�bb k�rd�se. A l�tnek legm�lyebb titk�t, a v�gesnek a v�gtelenhez val� viszony�t f�rk�sz� g�r�g szellem a kereszty�ns�gben sem tudott megnyugodni mindaddig, am�g ezt a k�rd�st a maga sz�m�ra b�lcseleti �ton meg nem oldotta.

El�sz�r abban kellett d�nteni: Krisztus egyl�nyeg�-� (homousios) Istennel, azaz �r�kt�l fogva val� isteni l�ny-e, vagy pedig puszt�n teremtm�ny, vagy, mint egy k�zvet�t� ir�ny hirdette, legf�ljebb hasonl� (homoiusios) az Atya l�nyeg�hez? Azok, akik Krisztust puszta teremtm�nynek hirdett�k, az Isten egys�g�t akart�k ezzel meg�vni. Ennek a n�zetnek egyik f�k�pvisel�je volt Arius alexandriai pap, akir�l ez az ir�ny k�s�bb a nev�t is kapta (arianismus). A m�sik ir�ny szerint Krisztus v�lts�ga csak akkor teljes, hogyha �benne mag�t az Aty�t b�rjuk, az istens�g teljess�g�t tessz�k magunk�v�. Ez�rt ragaszkodott ez az ir�ny az egyl�nyeg�s�g gondolat�hoz. Hogy mi megisten�lhess�nk — gondolta a g�r�g kereszty�n —, Istennek emberr� kellett lennie. Ez az ut�bbi n�zet gy�z�tt, mert ennek volt m�lyebb bibliai alapja. A Szent�r�s ugyanis nemcsak azt tan�tja, hogy Isten egy, hanem azt is, hogy Isten Krisztussal egy �s Krisztusban lett a mi�nk.

Ez alapon a nicaeai „oikumenikus” zsinat (325) kimondotta, hogy a Fi� egyl�nyeg� az Aty�val. Ehhez a konstantin�polyi k�zzsinat (381) k�vetkezetesen hozz�csatolta a Szentl�lek (a vel�nk lev� Atya �s Fi�) egyl�nyeg�s�g�t is. Az ellenkez� n�zet�ekre pedig �tkot (anathema) mondtak: azaz kimondott�k, hogy aki ezekr�l a dolgokr�l nem �gy gondolkozik, ahogyan a hivatalos egyh�z tan�t, az kiesik az anyaszentegyh�z �dv�z�t� k�z�ss�g�b�l. Az �tkot a cs�sz�rok t�mogat�sa tette foganatoss�: �k h�vt�k �ssze ugyanis a k�zzsinatokat — az els�t, a nicaeait maga Nagy Konstantin — s a d�nt�sre is nekik �s udvari theologusaiknak volt legnagyobb hat�suk. �gy alakult ki a kereszty�n alapdogma, a Szenth�roms�gtan (a trinitas tana), mely szerint az egy isteni l�nyegben h�rom szem�ly van: Atya, Fi�, Szentl�lek.

De itt m�g nem �llhatott meg a nyughatatlan g�r�g kereszty�n szellem. R�gt�n felvet�d�tt a m�sik k�rd�s: ha Krisztus Isten, egy az Aty�val — akkor ezzel hogyan f�r �ssze ember- mivolta? Mik�nt lakozhatik a teljes istens�g egy t�rt�nelmi, h�s �s v�r emberalakban? Pedig ott kell lakoznia: mert azt is j�l l�tta a bibliai kereszty�n hit, hogy ha a Krisztus istens�ge n�lk�l a v�lts�g nem lehet teljes: embers�ge n�lk�l viszont nem lehet val�di. Most teh�t Krisztus isteni �s emberi term�szet�nek viszony�t kellett meghat�rozni. Itt is t�bb n�zet k�zd�tt egym�ssal. K�zdelm�k �gy elm�rgesedett, hogy �vsz�zadokon �t f�lkavarta ez egyh�z �s a birodalom b�k�j�t. A hivatalos d�nt�st a 45l-iki chalcedoni k�zzsinat hozta meg: e m�sodik f� kereszty�n dogma szerint Krisztus egy szem�ly�ben elegy�tetlen�l, de m�sr�szt elv�laszthatatlanul egy�tt van a k�t term�szet. Ez a h�v� l�lek sz�m�ra k�ts�gk�v�l bibliai alapon �ll�, kiel�g�t� megold�s volt, de a filoz�fiai f�rk�sz�st nem el�g�tette ki. Nem is sz�ntek meg a theologiai harcok a chalcedoni dogm�val. Az ellenkez� n�zet�ek k�z�l sokan, az �tokkal nem t�r�dve, kil�ptek az anyaegyh�zb�l s k�l�n egyh�zakat alap�tottak. Ezeket term�szetesen a hivatalos birodalmi egyh�z eretnekeknek tekintette. Romjaikban m�g ma is fenn�llanak ezek a kicsiny egyh�zak, amelyek az �vsz�zadok sor�n rengeteget szenvedtek meggy�z�d�s�k�rt (ilyen pl. az �rm�ny �s az egyiptomi kopt egyh�z).

Az �kor egyh�z�nak �gy kialakult „orthodox” szenth�roms�gtani �s krisztustani dogm�ja: a trinitas tana �s a christologia a maga neh�zkes �s �don filoz�fiai k�nt�s�ben is sarkalatos kereszty�n �dvigazs�gokat fejez ki. Ez�rt a miatta lefolyt harcokat nem lehet medd� szellemi er�pazarl�snak tekinteni.

4. A nyugati tov�bbfejl�d�s; Augustinus

A f�dogm�k kialak�t�sa a keleti egyh�zf�l m�ve volt; itt, Keleten �rte meg ugyanis els� nagy f�lvir�gz�s�t a kereszty�n theologia. De m�g miel�tt a birodalom nyugati fele a barb�rok csap�sai alatt v�gleg �sszeomlott volna, itt is t�madtak kiv�l� theologusok.

A legnagyobb nyugati egyh�zatya s �ltal�ban P�l apostol �s a reform�torok k�z�tt a leghatalmasabb �s legeredetibb kereszty�n gondolkod� Augustinus, magyarosan �goston volt (354-430). Numidi�ban, szeg�ny tisztvisel� csal�db�l sz�letett: csak az anyja, a kegyes �s finomlelk� Monnica volt kereszty�n. Ifj�s�g�t moh� tudom�nyszomj �s viharos �let�r�m�k em�sztett�k f�l. Lelke igazs�g�rt, teste �lvezet�rt l�ngolt. A kereszty�ns�g nagyon sok�ig nem tudta vonzani. Csak hosszas verg�d�sek ut�n, miut�n a manichaeismusba �s a filoz�fiai k�telked�sbe egyar�nt belek�stolt, jutott el az �jpl�t�i b�lcselet seg�ts�g�vel a Kijelent�s igazs�g�nak f�lismer�s�re. De teljesen csak akkor lett kereszty�nn�, amikor, m�r mint 32 �ves f�rfi Milan�ban, egy csod�latos megt�r�sben teljesen szak�tott addigi vil�gias �let�vel. Esz�t, sz�v�t �s akarat�t al�vetette Istennek s eg�szen az � mindenhat� kegyelm�re b�zta mag�t. Megt�r�se ut�n otthagyta f�nyesnek ig�rkez� vil�gi p�ly�j�t is. El�bb aszk�ta�letre adta mag�t,  majd papp� lett �s nemsok�ra p�sp�kk� egy kis �szakafrikai v�rosban, Hippo- Regiusban. Ebben a szer�ny �ll�s�ban csakhamar a nyugati kereszty�ns�g vezet� szellem�v� l�n. Agg kor�ban ragadta el a j�rv�ny, mik�zben Hippot a vand�lok ostromolt�k.

Augustinus b�mulatos irodalmi m�k�d�st fejtett ki egyh�za szolg�lat�ban. Gazdag �s m�ly szellem�vel �vsz�zadokig p�ratlanul hatott a kereszty�n gondolkoz�sra. Mestere volt a lelki �nmegfigyel�snek; ebben a tekintetben � az els� modern ember. Vil�gh�r� Confessi�iban Istennel val� t�rsalkod�s alakj�ban, megragad� �szintes�ggel �s csod�s f�noms�ggal �rja le ifj�kori lelki fejl�d�s�t �s megt�r�s�t. Soha el nem hom�lyosul� t�kre ez a k�nyv a kegyelemben megvigasztal�dott sz�vnek, amely b�neinek bocs�nat�t tapasztalta s az �r�k �let el��z�t �rzi. Mint theologus is, legt�bbet az�rt az igazs�g�rt dolgozott �s k�zd�tt, hogy az ember �dve egyed�l Isten kegyelm�n alapul. Ez az � sz�m�ra a tapasztal�s megrend�thetetlen t�nye volt. Theologiai kifejez�st a predestin�ci� tan�ban adott neki. E bibliai alapon �ll� tana szerint Isten az eredend� b�nben megromlott, k�rhozatram�lt� emberis�gb�l egyeseket kegyelemb�l �dv�ss�gre rendelt �s v�lasztott ki. Ezeket azt�n a f�ldi �letben ellen�llhatatlan kegyelm�vel �gy vez�rli, hogy semmik�pp el nem bukhatnak. Legnagyszer�bb theologiai m�v�ben, a kereszty�ns�g v�delm�re �rt De Civitate Dei-ben (Isten v�ros�r�l, v. �. Jelen�sek 2l:2 skk.) pedig ezt a gondolatot m�g jobban kisz�les�tette. Az emberis�g eg�sz �let�t �gy mutatta be, mint a kegyelemre kiv�lasztottak �s a kegyelmen k�v�l �ll�k: a Civitas Dei �s a Civitas Diaboli (az �rd�g v�rosa) nagy harc�t. A Civitas Dei tagjai alkotj�k az igazi, l�thatatlan anyaszentegyh�zat, amelyet a f�ld�n a l�that� �s egyed�l �dv�z�t� katholikus egyh�z k�pvisel. A Civitas Diaboli-ba tartozik viszont minden emberi k�z�ss�g, m�vel�d�s, �llami �s t�rsadalmi rend mindaddig, am�g csak al� nem rendeli mag�t az egyh�znak.

Ezekkel a gondolataival Augustinus az ut�kornak �vezredes ir�nyt szabott. A predestin�ci�r�l sz�l� tana azonban nem maradt ellenmond�s n�lk�l. Az egyh�zi gondolkod�st addig f�k�nt az aszk�t�k ir�ny�tott�k, akik ink�bb a szabad akarat gondolat�n cs�ng�ttek: azt hitt�k, ezen fordul meg az ember �dv�ss�ge. Augustinus m�ly kereszty�n tapasztal�s�t �s tan�t�s�t kevesen voltak k�pesek meg�rteni. A legt�bb j�raval�, de felsz�nes l�lek az ember erk�lcsi szabads�g�t, �n�ll�s�g�t �s „�rdemeit” f�ltette a predestin�ci� tan�t�l. Egy brit aszk�ta, Pelagius, nagy vit�t is ind�tott e miatt Augustinusszal. �neki, vil�gt�l elvonults�g�ban sejtelme sem volt a b�n rettent� hatalm�r�l. Ez�rt eg�szen mereven azt hirdette, hogy az �dv�ss�g az ember szabad akarat�nak m�ve; az isteni kegyelem csak �pp annyib�l �ll, hogy az embert szabadakarattal aj�nd�kozza meg s azt�n „seg�ti” annak felhaszn�l�s�ban. M�g Augustinus hal�la ut�n sem sz�ntek meg e t�rgy k�r�l a vit�k. Az egyh�z hivatalosan Augustinus tana mellett foglalt �ll�st, de a kereszty�nek �tlagos erk�lcsi felfog�sa mindig ink�bb Pelagius fel� h�zott. Teljesen csak a nagy reform�torok tudt�k Augustinus kegyelemtan�t meg�rteni �s m�lt�nyolni.

A Civitas Dei-r�l sz�l� tan�t�s�val pedig a k�z�pkori egyh�z vil�ghatalm�nak eszmei alapjait rakta le Augustinus. M�ly h�l�val ragaszkodott a katholikus egyh�zhoz, amelynek kebel�n a kegyelmet megtal�lta. Hat�rtalanul tisztelte az egyh�z tekint�ly�t. L�nyegileg azonosnak hitte a f�ldi egyh�zat a Civitas Dei-vel. Azt gondolta, hogy az embereket, a saj�t �dv�ss�g�k �rdek�ben, m�g er�szakkal is lehet k�nyszer�teni, hogy a katholikus egyh�zhoz tartozzanak. Ez a nembibliai gondolkoz�sa v�gzetes hat�ssal volt az egyh�z k�s�bbi fejl�d�s�re. De viszont a mindenhat� kegyelemr�l, a predestin�ci�r�l sz�l� bibliai tan�val � lett a reform�ci� el�k�sz�t�je is.

¹⁸ Azaz a hittan�t�s iskol�ja.
¹⁹ Dogma g�r.: n�zet, rendelet, alapt�tel.