I. R�SZ
M�SODIK FEJEZET
A kereszty�ns�g �s a r�mai �llam

4. �. A KERESZTY�NS�G �LD�ZTET�SE
5. �. A KERESZTY�NS�G MINT A R�MAI BIRODALOM �LLAMVALL�SA
 

  4. �. A KERESZTY�NS�G �LD�ZTET�SE

1. Az el�zm�nyek

A r�mai �llam az uralma alatt �l� n�pek vall�saival szemben rendszerint t�relmet gyakorolt. Csup�n a k�zerk�lcsis�g �s az �llami rend tiszteletben tart�s�t k�v�nta meg b�rmely vall�s h�veit�l. Ebben az �ltal�nos vall�si t�relemben r�sze volt a zsid�s�gnak is. S�t ennek m�g az a kiv�lts�ga is megvolt, hogy nem tartozott r�sztvenni a cs�sz�rkultusz gyakorl�s�ban, pedig erre k�telezve volt valamennyi t�bbi enged�lyezett vall�s (religio licita) k�vet�je. Innen van, hogy fenn�ll�sa els� �vtizedeiben a kereszty�ns�gnek sem volt r�sze �llami zaklat�sban. A r�mai hat�s�gok egyszer�en zsid� felekeztnek n�zt�k s nem t�r�dtek vele. Az a v�rengz�s, amelynek Nero alatt 64-ben esett �ldozat�ul a r�mai kereszty�nek nagy t�mege, m�g nem tekinthet� igazi �llami �ld�z�snek, minthogy eg�szen k�l�nleges oka volt: ez az eszel�s zsarnok R�ma felgy�jt�s�nak gyan�j�t akarta �nmag�r�l a kereszty�nekre h�r�tani s ez�rt v�geztette ki �ket v�logatott, l�tv�nyos k�nz�sokkal.

2. Az �llam f�ll�p�se

Mihelyt az �llami hat�s�gok f�lismert�k, hogy a kereszty�ns�g a zsid�s�gt�l k�l�nb�z� vall�s, hivatalosan is f�ll�ptek ellene, mert k�vet�i �llhatatosan megtagadt�k az �llami kultuszban val� r�szv�telt. �gy teh�t az I. sz�zad legv�g�t�l megkezd�d�tt a kereszty�nek �llami �ld�z�se. Ez egyel�re csak sz�rv�nyos volt, mert Traianus cs�sz�r (98–117) csak az esetre engedte meg a kereszty�nek ellen a t�rv�nyes elj�r�st, ha valaki ny�lt panaszt tett ellen�k az �llam isteneinek megvet�se miatt; de hat�rozottan megtiltotta, hogy panasz n�lk�l vagy n�vtelen felad�sok alapj�n �ld�zz�k �ket. Maguk a hat�s�gok legt�bbsz�r nem is lelt�k kedv�ket az �ld�z�sben, de sokszor a k�zv�lem�ny nyom�sa alatt voltak k�nytelenek vele. A n�p ugyanis �ltal�ban embergy�l�l�knek, istentagad�knak �s az �llami rend ellens�geinek hitte az elz�rk�zott �letet �l�, titkos istentiszteleti �szej�veteleket tart�, az �ldozatokban, cirkuszi j�t�kokban r�szt nem vev� kereszty�neket. Ez�rt gy�l�lte �ket s a r�luk kering� legk�ptelenebb r�galmaknak is (emberh�s-ev�s, fajtalankod�s, var�zsl�s stb.) hitelt adott. Nagy elemi csap�sokban �s egy�b bajokban (�h�ns�g, rag�ly) a t�meg az istenek bossz�j�t l�tta a kereszty�nek elt�r�se miatt s ilyenkor parancsol�an k�vetelte: christianos ad leonem, oroszl�n el� a kereszty�neket! Erre azt�n t�megesen fogdost�k �ssze az illet� v�rosban vagy vid�ken Krisztus h�veit, s ha hit�ket meg nem tagadt�k, mint fels�gs�rt�ket �s szents�gt�r�ket hal�lra (lefejez�s, m�glya, cirkuszi vad�llatok el� vettet�s), vagy a hal�ln�l is borzaszt�bb, �letfogytiglan tart� b�ntet�sre (b�nya, gladiator- iskola) �t�lt�k �ket.

3. Az �ld�z�s tet�pontja �s buk�sa

Az �ld�z�sek kegyetlens�ge �s a b�ntet�sek borzalmai a gy�ng�bb lelk� kereszty�nek k�z�l sokat megf�leml�tettek �s hittagad�sra b�rtak (ezek voltak az „elesettek” = lapsi). De a h�vek mindv�gig meg�llottak s mint v�rtan�k (martyr) vagy hitvall�k¹(confessor) tettek bizonys�got Megv�lt�jukr�l. Ezek a bizonys�gt�telek sokszor �pp a szem- �s f�ltan� pog�nyokat nyert�k meg a Krisztusnak. Egyre szaporod� megrend�t� megt�r�sek igazolt�k a Tertullianus mond�s�t: Semen est sanguis christianorum (mag a kereszty�nek v�re). A III. sz�zad k�zep�re az egyh�z m�r annyira meger�s�d�tt, hogy a r�mai �llamnak a lesz�mol�s er�sebb eszk�zeir�l kellett gondoskodnia. Decius �s Valerianus cs�sz�rok (250 k�r�l) t�rhetetlennek tartott�k, hogy a birodalom alattval�inak egy folyton n�vekv� csoportja k�vetkezetesen kivonhassa mag�t az �llami kultuszb�l. Megind�tott�k teh�t az els� rendszeres �s �ltal�nos, minden provinci�ra kiterjed� �ld�z�st. Ez egy �vtizedig tartott, borzalmat borzalomra halmozott, de c�lj�t: a kereszty�nek kiirt�s�t m�g sem �rte el. Ezut�n h�bor�k �s belvisz�lyok egyel�re megakad�lyozt�k a cs�sz�rokat a rendszeres �ld�z�s folytat�s�ban. Csak 300 k�r�l tett m�g egy k�s�rletet a birodalom �jj�szervez�je, Diocletianus cs�sz�r �s uralkod�t�rsai. Ez az �ld�z�s kegyetlens�gben �s tervszer�s�gben valamennyi el�z�t f�l�lm�lta s k�l�n�sen a keleti gy�lekezeteket s�jtotta rettenetesen. Azonban a Diocletianus ut�dai k�zt kit�rt egyenetlens�gek csakhamar m�rs�kelt�k a hev�t. V�g�l az egyeduralom�rt k�zd� vet�lyt�rsak k�z�l Constantinus bel�tta, hogy a hatalmasan szervezett �s csod�san ellen�ll� erej� kereszty�n egyh�z megsemmis�t�se imm�r lehetetlen; a r�mai �llam sz�m�ra, ha bels� rendj�t �s b�k�j�t biztos�tani akarja, csak egy �t marad h�tra: az egyh�zzal sz�vetkezni.²

¹ �gy h�vt�k azokat, akik hit�k�rt hal�lt nem, csak fogs�got vagy b�ntalmakat, k�nz�st szenvedtek.
² A diocletianusi �ld�z�s kor�ban j�tszik M�ra Ferenc Arany kopors� c., nagy tanulm�nyon alapul� vonz� reg�nye. 

5.�. A KERESZTY�NS�G MINT A R�MAl BIRODALOM �LLAMVALL�SA

l. Nagy Konstantin �s ut�dai; a pog�nys�g v�ge

Constantinust a t�rt�nelem ,,nagy”-nak nevezi. M�lt�n, mert csod�latos vil�goss�ggal ismerte fel, hogy a r�mai birodalom a kereszty�ns�g fenntart� erej�t nem n�lk�l�zheti. Ezt a felismer�st a politikai �rdek is sugallta neki, nemcsak a vall�sos �rz�s. Az „in hoc signo vinces” l�tom�s legendaszer�en kisz�nezett t�rt�net, b�r az alapja Konstantinnak szem�lyes �lm�nye lehetett. Az bizonyos, hogy Krisztusban maga is �szint�n hitt, de a kereszty�n vall�sban �s egyh�zban f�k�nt politikai t�nyez�t l�tott. Amikor m�r a t�bbi vet�lyt�rsai f�l�tt diadalt aratott, mint nyugati cs�sz�r keleti uralkod�t�rs�val, Liciniusszal egy�tt 313-ban rendeletet adott ki, amelyben a kereszty�ns�get enged�lyezett vall�snak (religio licita) ismerte el. Amikor azt�n ezt az utols� vet�lyt�rs�t is let�rte s a birodalom egyed�li ura lett, m�g hat�rozottabban p�rtj�t fogta a kereszty�ns�gnek. B�s�ges erk�lcsi �s anyagi t�mogat�sban r�szes�tette az egyh�zat �s papjait. De az�rt a m�g mindig nagyon er�s pog�nys�ggal sem szak�tott teljesen �s csak a hal�los �gy�n keresztelkedett meg. Ut�dai tov�bb haladtak a t�le kijel�lt �ton. Az egy Julianus volt kiv�tel, aki a kereszty�n vall�st �s egyh�zat egyes k�pmutat� kereszty�nek miatt nagyon meggy�l�lte. � egy utols� k�s�rletet tett a kereszty�ns�g elnyom�s�ra �s arra, hogy a pog�ny vall�soss�got a filoz�fia seg�ts�g�vel vissza�ll�tsa r�gi f�ny�be. Ez a k�ts�gbeesett k�s�rlet azonban f�leg Julianus korai hal�la (363) miatt hamar megbukott. Ez�ta a kereszty�ns�g h�bor�tatlanul �lvezhette kiv�lts�gos helyzet�t a birodalomban, m�glen Nagy Theodosius cs�sz�r (380) kiz�r�lagos �llamvall�ss� emelte s a pog�ny vall�sok gyakorl�s�t eltiltotta �s �ld�z�be fogta. Ett�lfogva a pog�nys�g a k�z�letb�l kiszorult. A v�gs� csap�st a pog�nys�g szellemi �let�re a birodalom utols� nagy cs�sz�ra, I. Justinianus m�rte, mid�n a vil�gh�r� ath�ni f�iskol�t (529) bez�ratta. A m�vel�d�s fegyvereit�l is v�gleg megfosztott pog�nys�g kih�z�dott az elmaradottabb vid�ki lakoss�g, meg a nagyv�rosi n�p-alj k�z�. Ezekben a k�r�kben azt�n m�g sok�ig �s sz�v�san fennmaradt.³

2. A cs�sz�ri egyh�zpolitika

A cs�sz�rok a kereszty�ns�g diadal�t az�rt seg�tett�k el�, mert az egys�gesen szervezett egyh�zban �j, er�s k�t�anyagot nyertek a lazulni kezd� birodalmi egys�g sz�m�ra. Ez�rt az volt a legf�bb gondjuk, hogy mag�nak az egyh�znak az egys�g�t minden�ron meg�vj�k. E c�lb�l beleavatkoztak az egyh�z legbens�bb �gyeibe, p�ld�ul a tan �s a fegyelem k�rd�seibe is. M�g er�szakos eszk�z�k alkalmaz�s�t�l sem riadtak vissza, csakhogy v�get vessenek az egyh�z egys�g�t fenyeget� visz�lyoknak. Az egyh�z a cs�sz�ri beavatkoz�soknak sok haszn�t l�tta, de nagy �rat fizetett �rte: szabads�g�t. Ura �s parancsol�ja a cs�sz�r lett. Ez volt az �. n. caesareopapismus. Ez azonban teljes kifejl�d�sre csak a keletr�mai birodalomban juthatott: itt az eg�sz k�z�pkoron �t fenn�llott, m�g Nyugaton m�r nem volt ideje kifejl�dni.

³ De a „paganus” n�v, melyb�l a magyar „pog�ny” sz� lett, nem onnan ered — amint r�gebben gondolt�k — , hogy v�gt�re a v�rosok n�pe mind kereszty�nn� lett s a nem- kereszty�neket „falusiak”-nak (pagani) g�nyolta. A „paganus” sz� a nem- kereszty�nekre alkalmazva m�r akkor is el�fordul, amikor a pog�nys�g m�g t�volr�l sem volt a vid�kre kiszorulva. Val�di eredete a paganus-pog�ny n�vnek az, hogy a kereszty�nek magukat Krisztus katon�inak (milites Christi) tekintett�k 2 Tim. 2:3 szerint,a nem-kereszty�neket viszont olyanoknak, akik ebb�l a szent katon�skod�sb�l kivonj�k magukat, teh�t „pagani”-nak, ahogyan a r�mai k�znyelvben a nem-katon�t, a „civilt” nevezt�k.