„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
A HÁLÁDATOSSÁGRÓL 32 – 44 ÚRNAPJA 86 – 115 kérdés-felelet
32. úrnapja
86. Ha Isten minden nyomorúságunkból egyedül kegyelemből, minden érdemünk nélkül Krisztus által szabadít meg, akkor miért kell jót cselekednünk?
Azért, mert miután Krisztus minket vérén megváltott, Szentlelkével meg is újít, hogy hozzá hasonlókká legyünk,
hogy a sok jóért Isten iránti hálánkat egész életünkben megmutassuk,1 és őt dicsőítsük.2
Továbbá azért, hogy ki-ki a maga igaz hitéről a hit gyümölcseiből bizonyosságot szerezzen.3
Végül azért, hogy istenfélő életünkkel másokat is megnyerjünk Krisztusnak.4
1 Róm 6,13; 12,1–2; 1Pt 2,5.9–10; 1Kor 6,20
2 Mt 5,16; 1Pt 2,12
3 1Pt 1,6–7; Mt 7,17; Gal 5,6.22–23
4 1Pt 3,1–2; Róm 14,19
87. Ezek szerint nem üdvözülhetnek azok, akik hálátlan és bűnben megátalkodott életükből Istenhez meg nem térnek?
Semmiképpen, mert amint az Írás mondja: „sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát”.
1Kor 6,9–10; Ef 5,5–6; 1Jn 3,14
33. úrnapja
88. Hány részből áll az igazi bűnbánat, vagyis az ember megtérése?
Kettőből:
az óember megöldökléséből
és az új ember megelevenítéséből.
Róm 6,4–6; Ef 4,22–24; Kol 3,5–10; 1Kor 5,7
89. Mi az óember megöldöklése?
Az, hogy bűneinket szívből fájlaljuk,
egyre jobban gyűlöljük és kerüljük azokat.
Róm 8,13; Jóel 2,13
90. Mi az új ember megelevenítése?
Istenben való szívbeli öröm Krisztus által,1
és az Isten akarata szerinti jó cselekedetekben gyönyörködő szeretet.2
1 Róm 5,1; 14,17; Ézs 57,15
2 Róm 6,10–11; Gal 2,20
91. Melyek a jó cselekedetek?
Csak azok, amelyek igaz hitből fakadnak,1 Isten törvényének megfelelnek2 és az ő dicsőségére történnek;3
nem pedig azok, amiket mi tartunk jónak, vagy amelyek emberi meghagyáson alapulnak.4
1 Róm 14,23
2 1Sám 15,22; Ef 2,10
3 1Kor 10,31
4 5Móz 13,1; Ez 20,18–19; Ézs 29,13; Mt 15,9
92. Hogyan szól Isten törvénye?
Megszólalt Isten, és ezeket az igéket mondta:
Első parancsolat: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!”
Második parancsolat: „Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.”
Harmadik parancsolat: „Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!”
Negyedik parancsolat: „Emlékezzél meg a szombat napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak szombatja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a szombat napját.”
Ötödik parancsolat:„Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!”
Hatodik parancsolat: „Ne ölj!”
Hetedik parancsolat: „Ne paráználkodj!”
Nyolcadik parancsolat: „Ne lopj!”
Kilencedik parancsolat: „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!”
Tizedik parancsolat: „Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!”
2Móz 20,1–17; 5Móz 5,6–21
34. úrnapja
93. Hogyan osztjuk fel ezeket a parancsolatokat?
Két táblára:1
az első tábla négy parancsolatban arra tanít, mi a kötelességünk Isten iránt.
A második tábla arra tanít hat parancsolatban, hogy mivel tartozunk felebarátainknak.2
1 2Móz 34,28; 5Móz 4,13; 10,3–4
2 Mt 22,37–39
94. Mit követel Isten az első parancsolatban?
Azt, hogy ha lelkem üdvösségét szeretem, akkor buzgón tartsak távol magamtól és kerüljek minden bálványimádást,1 varázslást, babonát,2 szentek vagy más teremtmények segítségül hívását.3
Az egy, igaz Istent pedig helyesen megismerjem,4 csak őbenne bízzam;5 teljes alázattal6 és béketűréssel7 minden jót egyedül tőle várjak,8
őt teljes szívemből annyira szeressem,9 féljem10 és tiszteljem,11 hogy inkább a teremtett dolgokról mondjak le, mintsem legcsekélyebb mértékben is akarata ellen vétkezzem.12
Az, amikor az ember az egy igaz Isten helyett vagy mellett – jóllehet ő igéjében kijelentette magát – valami mást képzel vagy tart istennek, és bizalmát abba veti.
Ef 5,5; 1Krón 16, 26; Fil 3,19; Gal 4,8; Ef 2,12; 1Jn 2,23; 2Jn 9; Jn 5,23
35. úrnapja
96. Mit akar Isten a második parancsolatban?
Azt, hogy Istent semmiképpen ki ne ábrázoljuk,1
se más módon ne tiszteljük, csak úgy, amint igéjében megparancsolta.2
97. Ezek szerint semmiféle képet nem szabad csinálni?
Istent semmiképpen nem lehet és nem szabad kiábrázolni.
A teremtményeket ugyan lehet ábrázolni, de Isten megtiltja, hogy róluk akár teremtményimádat, akár Isten tisztelete céljából képet csináljunk vagy tartsunk.
98. Eszerint a templomi képeket még az írástudatlanok „képeskönyveként” sem szabad megtűrni?
Nem. Ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő keresztyén népét nem néma bálványképekkel,1 hanem szent igéjének élő prédikálásával akarja tanítani.2
1 Jer 10,8; Hab 2,18–19
2 2Pt 1,19; 2Tim 3,16–17
36. úrnapja
99. Mit akar Isten a harmadik parancsolatban?
Azt, hogy sem átkozódással,1 sem hamis esküvel,2 de még szükségtelen esküdözéssel se káromoljuk Isten nevét,3 se tiszteletlenül ne említsük, sőt ezekben a rettenetes bűnökben még elhallgatással vagy eltűréssel se vegyünk részt.
Isten szent nevét mindig félelemmel és tisztelettel említsük,4 hogy róla igazán tehessünk vallást,5
őt segítségül hívhassuk,6
szóval és cselekedettel magasztalhassuk.7
1 3Móz 24,11–16
2 3Móz 19,12
3 Mt 5,37; Jak 5,12
4 Ézs 45,23
5 Mt 10,32
6 1Tim 2,8
7 Róm 2,24; 1Tim 6,1; Kol 3,16–17
100. Hát annyira súlyos bűn Isten nevét esküdözéssel vagy átkozódással meggyalázni, hogy Isten még azokra is haragszik, akik, bár tehetnék, nem tiltják és nem akadályozzák?
Valóban az.1
Nincs nagyobb bűn, mely ellen Isten haragja rettenetesebb lenne, mint az ő nevének meggyalázása.
Meg is hagyta, hogy halálbüntetés jár érte.2
1 3Móz 5,1
2 3Móz 24,15–16
37. úrnapja
101. Esküdhetünk-e istenfélő módon is Isten nevére?
Igen, ha a hatóság vagy valamilyen szükség követeli, hogy hiteles tanúvallomásunk mellett és az igazság érdekében esküt tegyünk, mert ezzel Isten dicsőségét és felebarátunk javát szolgáljuk.
Isten igéje megengedi az ilyen esküt,1 s az ószövetségi és az újszövetségi szentek is gyakorolták ezt.2
102. Szabad-e szentekre vagy más teremtményekre esküdni?
Nem, mert aki törvény előtt esküszik, az Isten nevét hívja segítségül, aki a szívek egyedüli vizsgálója, hogy ő tanúskodjék az igazság mellett, és büntessen meg, ha hamisan esküszöm.1
Ez a megtiszteltetés teremtményt nem illet meg.2
1 2Kor 1,23
2 Mt 5,34–36; Jak 5,12
38. úrnapja
103. Mit akar Isten a negyedik parancsolatban?
Először azt, hogy tartsuk fenn az igehirdetés szolgálatát és az iskolákat.1
Én magam pedig – különösen a nyugodalom napján – Isten gyülekezetébe szorgalmasan eljárjak,2 Isten igéjét tanuljam,3 a sákramentumokkal éljek,4 az Urat a szentek közösségében nyilvánosan segítségül hívjam,5 és keresztyéni módon adakozzam.6
Továbbá, hogy gonosz cselekedeteimmel életem minden napján felhagyjak, és engedjem, hogy az Úr Szentlelke által bennem munkálkodjék, és így az örökkévaló szombatot már ebben az életben megkezdjem.7
Azt, hogy szüleimnek és valamennyi elöljárómnak minden tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak,
minden jó tanításuknak és büntetésüknek magamat illő engedelmességgel alávessem,1
és az ő vétkeik és szeszélyeik iránt is türelmes legyek,2 mivel Isten minket az ő kezük által akar vezetni.3
1 Ef 5,22; 6,1–4; Kol 3,18.20–24; Péld 1,8; 4,1.15.20; 20,20; 2Móz 21,17; Róm 13,1–7
2 Péld 23,22; 1Móz 9,24–25; 1Pt 2,18
3 Ef 6,4.9; Kol 3,19.21; Mt 22,21
40. úrnapja
105. Mit akar Isten a hatodik parancsolatban?
Azt, hogy felebarátomat sem gondolatban, sem szóval, sem viselkedésemmel, még kevésbé tettlegesen, sem személyesen, sem közvetve meg ne sértsem, ne gyűlöljem, ne bántsam és meg ne öljem.1
Ellenkezőleg: oltsak ki magamból minden bosszúvágyat,2 magamban se tegyek kárt, és magamat könnyelműen veszedelembe ne sodorjam.3
A közhatalom kezében azért van fegyver, hogy az emberölést megelőzze.4
1 Mt 5,21–22; 26,52; 1Móz 9,6
2 Ef 4,26; Róm 12,19; Mt 5,25; 18,35
3 Róm 13,14; Kol 2,23; JSirák 3,27; Mt 4,7
4 1Móz 9,6; 2Móz 21,14; Mt 26,52; Róm 13,4
106. Csak az emberölésről szól ez a parancsolat?
Amikor Isten a gyilkosságot tiltja, arra is tanít, hogy ő a gyilkosságnak a gyökerét: az irigységet,1 a gyűlölséget,2 a haragot3 és a bosszúvágyat gyűlöli, és mindezt titkos gyilkosságnak tartja.4
1 Róm 1,29
2 1Jn 2,9.11
3 Jak 2,13; Gal 5,19–21
4 1Jn 3,15
107. De elég-e, ha felebarátunkat így meg nem öljük?
Nem,
mert mikor Isten az irigységet, gyűlölséget és haragot kárhoztatja, ezzel azt kívánja, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat:1
iránta türelemmel, békességgel, szelídséggel,2 könyörületességgel,3 szívességgel4viseltessünk,
őt veszedelmében tőlünk telhetően megvédjük,5 és ellenségeinkkel is jót tegyünk.6
1 Mt 7,12; 22,39
2 Ef 4,2; Gal 6,1–2; Mt 5,9; Róm 12,18
3 Mt 5,7; Lk 6,36
4 Róm 12,10.15
5 2Móz 23,5
6 Mt 5,44–45; Róm 12,20–21
41. úrnapja
108. Mit akar Isten a hetedik parancsolatban?
Azt, hogy a paráznaságot mi is szívből gyűlöljük,1 mivel Isten megátkozta azt,2
és hogy tiszta és fegyelmezett életet éljünk3 akár a szent házasságban, akár azon kívül.4
1Júd 23
2 3Móz 18,27–28
3 1Thessz 4,3–5
4 Zsid 13,4; 1Kor 7,1–4.25–27
109. Csak házasságtörést és más hasonló gyalázatot tilt Isten ebben a parancsolatban?
Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, Isten azt akarja, hogy mindkettőt tisztán és szentül őrizzük meg.
Ezért megtilt minden parázna cselekedetet, viselkedést, beszédet,1 gondolatot, vágyat2 és mindent, ami erre ingerelhetne.3
1 Ef 5,3–5; 1Kor 6,18–20
2 Mt 5,27–32
3 Ef 5,18; 1Kor 15,33
42. úrnapja
110. Mit tilt Isten a nyolcadik parancsolatban?
Isten nem csak azt a lopást1 és rablást2 tiltja, amelyet a hatóság is büntet.
Lopásnak nevez minden olyan mesterkedést és cselfogást, amely révén – akár erővel, akár a jogszerűség látszatával – felebarátunk javait próbáljuk megszerezni.3 Ilyen a hamis súly4 és a hamis mérték,5 a hitvány áru és a hamis pénz, az uzsora,6 vagy bármi más eszköz, amelyet Isten megtiltott.
Ideszámítjuk a fösvénységet7 és Isten ajándékainak tékozlását is.8
1 1Kor 6,10
2 1Kor 5,10
3 Lk 3,14; 1Thessz 4,6
4 Péld 11,1; 16,11
5 Ez 45,9–10; 5Móz 25,13–15
6 Zsolt 15,5; Lk 6,35
7 1Kor 6,10
8 Péld 5,16
111. Mit követel tőled Isten e parancsolatban?
Azt, hogy felebarátom hasznát tőlem telhetően elősegítsem,
vele úgy cselekedjem, amint akarnám, hogy mások cselekedjenek velem,1
és kitartóan és hűségesen munkálkodjam, hogy mások szükségében is segíteni tudjak.2
1 Mt 7,12
2 Ef 4,28
43. úrnapja
112. Mit akar Isten a kilencedik parancsolatban?
Azt, hogy senki ellen hamisan ne tanúskodjam,1 szavát ki ne forgassam,2 ne rágalmazzam, hitelét ne rontsam,3
meghallgatása nélkül könnyelműen el ne ítéljem.4
Ha Isten haragját magamra vonni nem akarom,5 kerüljem a hazugságot és a csalást, mint az ördög mesterkedéseit.6
A törvény előtt és más hivatalos eljárásban az igazságot kedveljem, őszintén kimondjam és megvalljam,7
felebarátom tisztességét és jó hírnevét pedig tőlem telhetően megoltalmazzam és előmozdítsam.8
1 Péld 19,5.9; 21,28
2 Zsoltár 15,3
3 Róm 1,29–30
4 Mt 7,1–2; Lk 6,37
5 Péld 12,22; 13,5
6 Jn 8,44
7 1Kor 13,6; Ef 4,25
8 1Pt 4,8
44. úrnapja
113. Mit akar Isten a tizedik parancsolatban?
Azt, hogy soha a legkisebb kívánság vagy gondolat se támadjon fel szívünkben Isten egyetlen parancsolata ellen sem,
hanem mindenkor teljes szívünkből gyűlöljünk minden bűnt, és gyönyörködjünk minden igazságban.
Róm 7,7
114. Megtarthatják-e tökéletesen ezeket a parancsolatokat, akik Istenhez megtértek?
Nem,
mert amíg ezen a földön élnek, a legszentebbek is csak kezdők az engedelmességben.1
Mindazáltal nagyon komoly a szándékuk, hogy Isten parancsolatai szerint – mégpedig minden egyes parancsolata szerint – fognak élni.2
1 1Jn 1,8–10; Róm 7,14–15; Préd 7,20
2 Róm 7,22; Jak 2,10
115. Miért prédikáltatja Isten olyan szigorúan a Tízparancsolatot, ha ebben az életben senki sem tarthatja meg?
Először azért, hogy egész életünkben egyre jobban megismerjük bűnös természetünket,1 és így még inkább kívánjuk bűneink bocsánatát és a Krisztusban való igazságot.2
Továbbá, hogy a Szentlélek kegyelméért könyörögve szüntelenül törekedjünk arra, hogy egyre jobban megújuljunk Isten képére, míg végül e földi élet után elérjük a tökéletességet.3
1 1Jn 1,9; Zsolt 32,5
2 Róm 7,24–25
3 1Kor 9,24; Fil 3,11–14
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
