[ 1 ]: A Schola Cantorumot – Vincent d’Indy �s Alexandre Guilmant k�zrem�k�d�s�vel – Charles Bordes alap�totta 1894-ben. 1896-t�l Vincent d’Indy (1851–1931) vezette az int�zm�nyt, amely nagy gondot ford�tott a gregori�n, a renesz�nsz �s a barokk zene megismertet�s�re. Lajtha L�szl� 1911 �s 1913 k�z�tt rendszeresen hosszabb id�szakokat t�lt�tt P�rizsban, ahol Vincent d’Indyn�l tanult.

[ 2 ]: L�sd Lajtha L�szl� level�t a Nemzeti Zenede igazgat�s�g�nak, 1944. �prilis 11. (Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�ra)

[ 3 ]: L�sd Kresz G�za f�igazgat� �s Kladivk� Vilmos igazgat� level�t, 1944. m�jus 12. (Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�ra)

[ 4 ]: L�sd Kresz G�za level�t Budapest polg�rmester�nek, 1946. november 14. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 5 ]: Hammerschlag J�nos (1885–1954), orgona- �s csembal�m�v�sz, zeneszerz�, zenet�rt�n�sz, zenekritikus, tan�r, a magyarorsz�gi r�gi zenei mozgalom egyik �tt�r�je. 1919 szeptember�t�l volt a Nemzeti Zenede tan�ra. Tan�tott zeneszerz�st, zenet�rt�netet, orgon�t, zeneelm�letet, zenedikt�l�st, kamarazen�t.

[ 6 ]: Hammerschlag J�nos igazgat� levele a M�v�szeti Tan�cs eln�k�nek, 1948. janu�r 10. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 7 ]:L�sd Kresz G�za f�igazgat� level�t a miniszterhez, 1946. febru�r 23. Iratok a magyar zeneoktat�s t�rt�net�hez 1945–1956.�ssze�ll�totta �s szerkesztette Berl�sz Melinda �s Talli�n Tibor. Budapest: MTA Zenetudom�nyi Int�zet, 1984 (a tov�bbiakban Iratok), 86-87.

[ 8 ]: Hammerschlag J�nos igazgat� levele a M�v�szeti Tan�cs eln�k�nek, 1948. janu�r 10. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 9 ]: Szel�nyi Istv�n igazgat� levele a Zenede Igazgat�s�g�nak, 1948. j�nius 30. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 10 ]: 1948. november 26. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 11 ]: II.10.023/2.IV/3.B.M. sz�m� bel�gyminiszt�riumi �rtes�t�s Dr. Hal�sz Gy�rgy miniszteri tan�csost�l. (F�v�rosi Lev�lt�r)

[ 12 ]: L�sd B�ki Ern�, a Magyar Pedag�gusok Szabad Szakszervezete Orsz�gos K�zpontja f�titk�ra beadv�ny�t a p�nz�gyminiszterhez. Iratok, 284.

[ 13 ]: K�s�bb az int�zm�ny neve Bart�k B�la Zenem�v�szeti Szakiskola, majd Szakk�z�piskola lett, jelenleg Bart�k B�la Zenem�v�szeti Szakk�z�piskola �s Gimn�zium.

[ 14 ]: L�sd B�ki Ern�, a Magyar Pedag�gusok Szabad Szakszervezete Orsz�gos K�zpontja f�titk�ra beadv�ny�t a p�nz�gyminiszterhez. Iratok, 284.

[ 15 ]: Di�sy B�la – Haraszti Emil – Kern Aur�l: A Nemzeti Zenede ujj�szervez�se. Reformjavaslat az int�zet �llamos�t�sa t�rgy�ban. Budapest: Stephaneum Nyomda, 1919. (A tov�bbiakban Reformjavaslat.)

[ 16 ]: Reformjavaslat, 8.

[ 17 ]: Reformjavaslat, 18.

[ 18 ]: Reformjavaslat, 17.

[ 19 ]: A Nemzeti Zenedei Alapb�l �llami fennhat�s�g alatt fenntartott Nemzeti Zenede �vk�nyve az 1918–1921. �vekr�l.  �ssze�ll�totta Dr. Haraszti Emil igazgat�. Budapest: Nemzeti Zenede, 1921, 10.

[ 20 ]: L�sd Breuer J�nos: Fejezetek Lajtha L�szl�r�l. Budapest: Editio Musica, 1992, 43.

[ 21 ]: A zenet�rt�neti hangversenyekr�l r�szletesen besz�ltem „Hist�riai hangversenyek” �s „�nk�pz�s igen sz�p sikerrel” – Zenet�rt�net-oktat�s, zenet�rt�neti hangversenyek �s zenet�rt�neti �nk�pz�k�r a Nemzeti Zenede utols� 30 �v�ben c�m� el�ad�somban, a Magyar Zenetudom�nyi �s Zenekritikai T�rsas�g IV. tudom�nyos konferenci�j�n, a budapesti R�gi Zeneakad�mi�n, 2005. okt�ber 9-�n. (Az el�ad�s v�rhat�an a Magyar Zene c�m� zenetudom�nyi foly�iratban jelenik meg.)

[ 22 ]: �llam�rv�nyes bizony�tv�ny t�rgy�ban beadott memorandum Klebelsberg Kun� miniszterhez, szerkesztette Melly B�la, a Zenede aleln�ke, 1928. febru�r 24. (Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�ra)

[ 23 ]: Megjegyz�sek: A hangszerel�st �s partit�raolvas�st mindig egy t�rgynak tekintj�k. Az 1919/20-as �s az 1920/21-es tan�vekr�l csak az 1918/21-es �sszevont �vk�nyvb�l lehet t�j�koz�dni.

[ 24 ]:Ha egy tant�rgy egy tan�ven kereszt�l t�rt�n� tan�t�s�t egy egys�gnek tekintj�k, akkor Lajtha m�r 1944-ig 137 egys�get teljes�tett, amelyhez m�g hozz�adhatjuk az 1945 ut�ni munk�t is. Bizonyosan tudhat�, hogy az 1948/49-es utols� tan�vben m�g mindig tan�tott zeneszerz�st, kamarazen�t, magyar n�pzen�t, zeneirodalomismeretet �s zeneeszt�tik�t.

[ 25 ]: A kimarad�st, elmaradt vizsg�t stb. �ltal�ban csak akkor jelzem, ha en�lk�l az adatok �rtelmezhetetlenek vagy f�lrevezet�ek lenn�nek.

[ 26 ]: A hangversenyek helysz�nei: a Nemzeti Zenede nagyterme, a Zeneakad�mia nagyterme, a Vigad�, a Katolikus K�r d�szterme/kamarazeneterme (Budapest, Moln�r u. 11.) 

[ 27 ]: Ha egy m� t�bbsz�r is elhangzott, akkor a list�n is t�bbsz�r szerepel. Az �vk�nyvek a c�mad�sban �s a helyes�r�sban k�vetkezetlenek, ez�rt a list�n a c�meket – lehet�s�g szerint – egys�ges�tettem.

[ 28 ]: F�bi�n L�szl�: „Lajtha L�szl�.” Magyar Zene, XXXIII/4, 371.

[ 29 ]: Claude Chamfray: „Laszlo Lajtha de passage à Paris.” Guide du Concert, 1962. j�nius 22.  Magyarul: Lajtha L�szl� �sszegy�jt�tt �r�sai I. Sajt� al� rendezte �s bibliogr�fiai jegyzetekkel ell�tta Berl�sz Melinda. Budapest: Akad�miai Kiad�, 1992, 294.

[ 30 ]: K�lm�nchey �t tant�rgyat is tanult Lajth�n�l, k�zt�k zeneszerz�st �s kamarazen�t.

[ 31 ]: G�pirat a Lajtha hagyat�kban, 1984. VI. 4.

[ 32 ]: L�sd Solymosi Tari Em�ke: „Lajtha L�szl� el�ad�sa Mozartr�l a Nemzeti Zened�ben Mozart hal�l�nak 150. �vfordul�ja alkalm�b�l megtartott hangversenyen (1941)”, �s Lajtha L�szl�: „Mozart”. Magyar Zene 2004/1, 79-86.

[ 33 ]: Jegyz�k�nyv a tan�ri kar �rtekezlet�r�l, 1931. janu�r 15. (Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�ra)

[ 34 ]: Jegyz�k�nyv a tan�ri kar �l�s�r�l, 1932. �prilis 17. (Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�ra)