„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Solymosi Tari Emőke: A párizsi Schola Canto- rum követe Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára*
LÁBJEGYZETEK - A Lajtha László a Nemzeti zenede tanára - című tanulmányhoz
LÁBJEGYZETEK - A Lajtha László a Nemzeti zenede tanára - című tanulmányhoz
2012.10.22. 12:31
[ 1 ]: A Schola Cantorumot – Vincent d’Indy és Alexandre Guilmant közreműködésével – Charles Bordes alapította 1894-ben. 1896-tól Vincent d’Indy (1851–1931) vezette az intézményt, amely nagy gondot fordított a gregorián, a reneszánsz és a barokk zene megismertetésére. Lajtha László 1911 és 1913 között rendszeresen hosszabb időszakokat töltött Párizsban, ahol Vincent d’Indynél tanult.
[ 2 ]: Lásd Lajtha László levelét a Nemzeti Zenede igazgatóságának, 1944. április 11. (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára)
[ 3 ]: Lásd Kresz Géza főigazgató és Kladivkó Vilmos igazgató levelét, 1944. május 12. (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára)
[ 4 ]: Lásd Kresz Géza levelét Budapest polgármesterének, 1946. november 14. (Fővárosi Levéltár)
[ 5 ]: Hammerschlag János (1885–1954), orgona- és csembalóművész, zeneszerző, zenetörténész, zenekritikus, tanár, a magyarországi régi zenei mozgalom egyik úttörője. 1919 szeptemberétől volt a Nemzeti Zenede tanára. Tanított zeneszerzést, zenetörténetet, orgonát, zeneelméletet, zenediktálást, kamarazenét.
[ 6 ]: Hammerschlag János igazgató levele a Művészeti Tanács elnökének, 1948. január 10. (Fővárosi Levéltár)
[ 7 ]:Lásd Kresz Géza főigazgató levelét a miniszterhez, 1946. február 23. Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez 1945–1956.Összeállította és szerkesztette Berlász Melinda és Tallián Tibor. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1984 (a továbbiakban Iratok), 86-87.
[ 8 ]: Hammerschlag János igazgató levele a Művészeti Tanács elnökének, 1948. január 10. (Fővárosi Levéltár)
[ 9 ]: Szelényi István igazgató levele a Zenede Igazgatóságának, 1948. június 30. (Fővárosi Levéltár)
[ 11 ]: II.10.023/2.IV/3.B.M. számú belügyminisztériumi értesítés Dr. Halász György miniszteri tanácsostól. (Fővárosi Levéltár)
[ 12 ]: Lásd Béki Ernő, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központja főtitkára beadványát a pénzügyminiszterhez. Iratok, 284.
[ 13 ]: Később az intézmény neve Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, majd Szakközépiskola lett, jelenleg Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium.
[ 14 ]: Lásd Béki Ernő, a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központja főtitkára beadványát a pénzügyminiszterhez. Iratok, 284.
[ 15 ]: Diósy Béla – Haraszti Emil – Kern Aurél: A Nemzeti Zenede ujjászervezése. Reformjavaslat az intézet államosítása tárgyában. Budapest: Stephaneum Nyomda, 1919. (A továbbiakban Reformjavaslat.)
[ 19 ]: A Nemzeti Zenedei Alapból állami fennhatóság alatt fenntartott Nemzeti Zenede évkönyve az 1918–1921. évekről. Összeállította Dr. Haraszti Emil igazgató. Budapest: Nemzeti Zenede, 1921, 10.
[ 21 ]: A zenetörténeti hangversenyekről részletesen beszéltem „Históriai hangversenyek” és „önképzés igen szép sikerrel” – Zenetörténet-oktatás, zenetörténeti hangversenyek és zenetörténeti önképzőkör a Nemzeti Zenede utolsó 30 évében című előadásomban, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság IV. tudományos konferenciáján, a budapesti Régi Zeneakadémián, 2005. október 9-én. (Az előadás várhatóan a Magyar Zene című zenetudományi folyóiratban jelenik meg.)
[ 22 ]: Államérvényes bizonyítvány tárgyában beadott memorandum Klebelsberg Kunó miniszterhez, szerkesztette Melly Béla, a Zenede alelnöke, 1928. február 24. (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára)
[ 23 ]: Megjegyzések: A hangszerelést és partitúraolvasást mindig egy tárgynak tekintjük. Az 1919/20-as és az 1920/21-es tanévekről csak az 1918/21-es összevont évkönyvből lehet tájékozódni.
[ 24 ]:Ha egy tantárgy egy tanéven keresztül történő tanítását egy egységnek tekintjük, akkor Lajtha már 1944-ig 137 egységet teljesített, amelyhez még hozzáadhatjuk az 1945 utáni munkát is. Bizonyosan tudható, hogy az 1948/49-es utolsó tanévben még mindig tanított zeneszerzést, kamarazenét, magyar népzenét, zeneirodalomismeretet és zeneesztétikát.
[ 25 ]: A kimaradást, elmaradt vizsgát stb. általában csak akkor jelzem, ha enélkül az adatok értelmezhetetlenek vagy félrevezetőek lennének.
[ 26 ]: A hangversenyek helyszínei: a Nemzeti Zenede nagyterme, a Zeneakadémia nagyterme, a Vigadó, a Katolikus Kör díszterme/kamarazeneterme (Budapest, Molnár u. 11.)
[ 27 ]: Ha egy mű többször is elhangzott, akkor a listán is többször szerepel. Az évkönyvek a címadásban és a helyesírásban következetlenek, ezért a listán a címeket – lehetőség szerint – egységesítettem.
[ 29 ]: Claude Chamfray: „Laszlo Lajtha de passage à Paris.” Guide du Concert, 1962. június 22. Magyarul: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Berlász Melinda. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 294.
[ 30 ]: Kálmánchey öt tantárgyat is tanult Lajthánál, köztük zeneszerzést és kamarazenét.
[ 31 ]: Gépirat a Lajtha hagyatékban, 1984. VI. 4.
[ 32 ]: Lásd Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László előadása Mozartról a Nemzeti Zenedében Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából megtartott hangversenyen (1941)”, és Lajtha László: „Mozart”. Magyar Zene 2004/1, 79-86.
[ 33 ]: Jegyzőkönyv a tanári kar értekezletéről, 1931. január 15. (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára)
[ 34 ]: Jegyzőkönyv a tanári kar üléséről, 1932. április 17. (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára)
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
