2/b Lajtha zeneszerz�s-tan�rt�rsai, 1919–1944:

Hammerschlag J�nos	1919/20–1942/43	1919 szeptember�t�l tan�tott a Zened�ben, 1943. janu�r 1-j�n nyugd�jazt�k (az 1945/46-os tan�vt�l ism�t megb�z�st kapott)
Viski J�nos	1940/41–1941/42	1940 november�t�l tan�tott a Zened�ben
Lisznyai Szab� G�bor	1942/43–1943/44	1942 szeptember�t�l tan�tott a Zened�ben
Szerv�nszky Endre	1942/43–1943/44	1942 szeptember�t�l tan�tott a Zened�ben

A 2/b t�bl�zat azt mutatja be, hogy mikor ki volt Lajtha tan�rt�rsa a zeneszerz�s szakon a most k�zelebbr�l vizsg�lt id�szakban. Viski J�nos, Lisznyai Szab� G�bor �s Szerv�nszky Endre csak n�h�ny �vig dolgozott vele, viszont a m�r kor�bban is eml�tett Hammerschlag J�nos �s Lajtha k�z�tt k�l�nlegesen m�ly szellemi-m�v�szi kapcsolat alakult ki a k�z�sen elt�lt�tt �vtizedek alatt. A k�t koll�ga m�r zeneakad�miai tanulm�nyait is egyid�ben v�gezte. Hammerschlag 1919 szeptember�ben, vagyis Lajth�n�l b� f�l �vvel k�s�bb ker�lt a Zened�be, �s t�bb azonos t�rgyat tan�tottak, p�ld�ul zeneszerz�st �s kamarazen�t. Az orgonam�v�szk�nt �s karnagyk�nt, jeles�l a Motett �s Madrig�l T�rsulat vezet�jek�nt igen elismert Hammerschlag, akinek nev�hez magas sz�nvonal� zenet�rt�net-kurzusok valamint sz�mos k�z�pkori, renesz�nsz �s barokk kompoz�ci� magyarorsz�gi bemutat�sa f�z�dik, a legteljesebb �sszhangban dolgozott egy�tt Lajth�val. Met�dusuk zenet�rt�neti megalapozotts�ga, a r�gi st�lusokhoz, a r�gi hangszerekhez val� vonz�d�suk is azonos volt. T�bb n�vend�k hol egyik�kn�l, hol m�sikukn�l v�gezte a zeneszerz�st. Hammerschlagot 1943. janu�r 1-j�n k�nyszernyugd�jazt�k, �m az 1945/46-os tan�vben �ll�s�t visszakapta, �s Lajtha helyett, majd a f�igazgat� Lajtha mellett igazgat�k�nt is m�k�d�tt.

A zeneszerz�s ut�n (25 tan�v) a m�sodik legfontosabb, �s leghosszabb id�n �t tan�tott tant�rgya Lajth�nak a kamarazene volt (23 tan�v). Az �vk�nyvekben nem tal�lunk arra vonatkoz� n�vsort, hogy ki mindenki j�rt hozz� Zened�ben, a tananyag sincs f�lt�ntetve, �m a hangversenyek illetve �gynevezett el�ad�si gyakorlatok programja sokat el�rul. Az al�bbi kimutat�st az 1919-t�l 1944-ig terjed� koncertprogramok alapj�n k�sz�tettem. A legc�lravezet�bbnek az t�nt, hogy a kigy�jt�tt k�r�lbel�l 80 produkci�t a zeneszerz�k sz�let�si sorrendj�ben rendezzem el, mivel �gy azonnal l�tszik, hogy egy-egy zenet�rt�neti st�lus milyen ar�nyban van jelen. Ezen bel�l a szerepl�sek id�rendben sorakoznak, �gy hamar lem�rhet�, hogy egy-egy szerz� mely id�szakban �s h�nyszor fordult el�.

Lajtha L�szl� betan�t�s�ban elhangzott m�vek a Nemzeti Zenede hangversenyein, 1919–1944[26]

A zeneszerz�k sz�let�si sorrendj�ben, ezen bel�l a hangversenyek id�rendj�ben[27]

Corelli:

• Tri�szon�ta (a m�sorlap szerint: „Sonata da Chiesa”), e-moll (2 vl, pf, vlc), 1928. november 29.

Telemann:

• Tafelmusik 1733-b�l; tri�szon�ta (a m�sorlap szerint: „Quartett”) (fl, vl, pf, vlc), f-moll, 1927. november 25.

• Concerto (?), E-d�r (pf, vl, vlc), 1929. november 29.

H�ndel:

• Szon�ta fuvol�ra �s zongor�ra (?), 1921. janu�r 31.

• Tri�szon�ta (a m�sorlap szerint: „Quartett”) (?),  I–IV. t�tel (2 vl, pf, vlc), 1930. janu�r 24.

• Tri�szon�ta (a m�sorlap szerint: „Kamaraquartett”), A-d�r (2 fl, pf, vlc), 1930. �prilis 4.

J. S. Bach:

• A l�lek sz�ll �s J�zus �rzi. �ria a 127. kant�t�b�l.

• L�gy boldog sz�p m�tkap�r. �ria a 210. (lakodalmi) kant�t�b�l, 1922. janu�r 26. (A m�sorlap szerint a kamarazene tan�ra: Hammerschlag J�nos �s Dr. Lajtha L�szl�. Val�sz�n�bb, hogy a k�t kant�ta-r�szletet Hammerschlag tan�totta be.)

• V. brandenburgi verseny, 1925. m�jus 3. 

Johann Friedrich Fasch (1688-1758):

• Zongoran�gyes k�non form�ban, I. �s III. t�tel (pf, vl, vla, vlc), 1930. m�jus 9.

Gluck:

• Szon�ta (a m�sorlap szerint: „Zongoran�gyes”), g-moll (2 vl, pf, vlc), 1930. febru�r 28. 

J. Haydn:

• Tri�, G-d�r (2 hg, gr, zg), 1932. december 21.

Boccherini:

• Kis t�ncok (9 tag� von�skar), 1941. janu�r 24.

Mozart:

• K�t men�ett, H�rom n�met t�nc, �t kontrat�nc (kamaraegy�ttes, 19 el�ad�), 1920. �prilis 30.

• Zongoran�gyes (?), I. t�tel, 1926. febru�r 21.

• Klarin�t�t�s, A-d�r, III–IV. t�tel, 1928. febru�r 24.

• Divertimento, E-d�r (?) (2 cl, fg), 1928. �prilis 21.

• Klarin�th�rmas, Esz-d�r, I. t�tel, 1928. december 21.

• Kvintett, Esz-d�r (pf, ob, cl, cor, fg), 1930. m�jus 9.

• Klarin�t�t�s, A-d�r, 1931. janu�r 27., Mozart sz�let�s�nek 175. �vfordul�j�ra

• Klarin�th�rmas, Esz-d�r, I–II. t�tel, 1936. november 22.

• Zongoran�gyes, Esz-d�r, I. t�tel, 1936. december 18. 

• Zongoran�gyes, Esz-d�r, I. t�tel, 1939. november 21.

• Von�s�t�s, g-moll, 1942. ferbu�r 13.

Beethoven:

• Zongora�t�s, Esz-d�r, II-III. t�tel (pf, ob, cl, fg, cor), 1926. november 26.

• Zongorah�rmas, B-d�r, Op. 11 (pf, cl, vlc), 1922. janu�r 26. (A m�sorlap szerint a kamarazene tan�ra: Hammerschlag J�nos �s Dr. Lajtha L�szl�. A h�rom el�ad� m�s esetben nem szerepel Lajtha n�vend�kek�nt, teh�t val�sz�n�, hogy a betan�t� tan�r ink�bb Hammerschlag.)

• Sk�t dalok (5 dal) (2 �nekes + pf, vl, vlc), 1920. janu�r 7.

• Szextett (2 cor, 2 vl, vla, vlc), 1941. m�rcius 14.

Cserm�k Antal:

• A fenyeget� vesz�ly vagy a Haza szeretete von�shangszerekre �s fortepian�ra. (A nemes magyaroknak aj�nlva Verseghen, 1809-ben), 1927. janu�r 27. (A Nemzeti Zenede k�nyvt�r�nak 4494. sz�m� �s a Nemzeti M�zeum k�nyvt�r�nak 675. Ms Mus. k�zirata alapj�n �ssze�ll�totta: dr. Lajtha L�szl�.)

Hummel:

• Szeptett, I. t�tel (pf, fl, ob, cor, vla, vlc, cb), 1927. m�rcius 23.

Weber:

• Tri�, g-moll (pf, fl, vlc), 1927. febru�r 5.

• Zongoran�gyes, I-IV. t�tel, 1934. november 23.

• Tri�, E-d�r (pf, fl, vlc), 1942. febru�r 13.

Schubert:

• Oktett, F-d�r (cl, fg, cor, 2 vl, vla, vlc, cb), 1920. �prilis 30.

• 23. zsolt�r, 1921. j�nius 14.

• Szonatina heged�re �s zongor�ra, g-moll, 1928. m�jus 24., Schubert-eml�k�nnep

• Notturno, Esz-d�r (zongorah�rmas), 1928. m�jus 24., Schubert-eml�k�nnep

• Fant�zia 4 k�zre, 1928. m�jus 24., Schubert-eml�k�nnep

• Kvintett, A-d�r („Piszt�ng-�t�s”), IV. (vari�ci�s) t�tel, 1928. november 16.

Mendelssohn:

• Zongoran�gyes, c-moll, 1937. m�rcius 5.

Schumann:

• Zongora�t�s, 1935. febru�r 8.

C. Franck:

• Zongora�t�s, f-moll, 1920. janu�r 7.

• Zongorah�rmas, Op. 2, 1920. �prilis 30.

• Zongorah�rmas, h-moll, II–III. t�tel, 1925. m�rcius 15.

• Zongora�t�s, I. t�tel, 1929. december 13.

• Zongora�t�s, I. t�tel, 1930. janu�r 24.

• Zongorah�rmas (?), 1934. janu�r 26.

Brahms:

• Szon�ta heged�re �s zongor�ra, A-d�r, I. t�tel, 1926. janu�r 31.

• Zongora�t�s, f-moll, 1930. m�jus 9.

• Zongoran�gyes, g-moll, 1931. november 20.

• Tri� (a-moll?) (pf, cl, vlc), 1932. m�rcius 4.

• Zongoran�gyes, c-moll, 1933. m�jus 19.

• Zongorah�rmas (?) (pf, vl, vlc), II. �s IV. t�tel, 1933. december 15.

• Zongora�t�s, f-moll, 1935. december 20.

• Zongora�t�s, f-moll, I. t�tel, 1940. m�rcius 14.

Saint-Sa�ns:

• Szeptett, Menuet, Gavotte et Finale, 1926. december 17.

• Szeptett, Menuet, Gavotte et Finale (?) (a m�sorlap szerint: „II., III. �s IV. t�tel”), 1927. november 11.

• Szeptett, 1940. janu�r 26.

D’Indy:

• Szvit r�gi st�lusban Op. 24. (I. Pr�lude II. Entr�e III. Sarabande, IV. Menuet, V. Ronde Fran�aise) (2 fl, tr, 2 vl, vla, vlc), 1920. janu�r 7.

• Zongoran�gyes Op. 7, 1921. janu�r 31.

• M�ria-Magdolna. Kant�ta, 1921. j�nius 14.

• Zongoran�gyes, a-moll, 1930. december 19.

• Tri� Op. 29 (pf, cl, vlc), 1931. m�jus 2.

• Zongoran�gyes, 1936. m�rcius 13.

• Szvit r�gi st�lusban Op. 24, 1942. febru�r 13.

Ernest Chausson (1855-1899):

• Koncert heged�re �s zongor�ra von�sn�gyes k�s�rettel, III–IV. t�tel, 1927. december 21.

Aggh�zy K�roly (1855-1918):

• Zongora�t�s, g-moll, 1921. janu�r 31.

Mahler:

• III. szimf�nia. (Fleischer Antal vez�nylet�vel. A karokat betan�totta: Dr. Lajtha L�szl�.) 1921. december 16.

• III. szimf�nia. (Fleischer Antal vez�nylet�vel. A karokat betan�totta: Dr. Lajtha L�szl�.) 1922. janu�r 19.

Debussy:

• Szon�ta gordonk�ra �s zongor�ra, 1920. janu�r 7.

• En blanc et noir, III. �s I. t�tel (2 pf), 1920. �prilis 30.

Gabriel Piern� (1863-1937):

• A Gyermekek Keresztes H�bor�ja, 1922. �prilis 18. (Zen�s legenda n�gy r�szben. Sz�veg�t �rta: Schwob Marcel, ford�totta Eckhardt S�ndor.

I. �trakel�s.  II. Erd�n, mez�n.  III. A tenger.  IV. A megv�lt� a viharban.

Magyar nyelv� bemutat�. 300 tag� h�romsz�lam� gyermekkar, 200 tag� nyolcsz�lam� vegyeskar, 100 tag� zenekar: 4 fuvola, 3 oboa �s angolk�rt, 3 klarin�t �s basszusklarin�t, 3 fagott �s kontrafagott, 8 k�rt, 6 trombita, 5 harsona, tuba, 4 h�rfa, 2 p�r �stdob, nagydob, r�zt�ny�r, kis dob, h�romsz�g, tam-tam, cseleszta, orgona �s von�sok. A kar�nek tan�ra: Dr. Lajtha L�szl�. A zenekari gyakorlat tan�ra: Fleischer Antal, a gyermekkar tan�rai: Kesztler L�rinc dr., Pik�thy Tibor, Sauerwald G�za, Zal�nfy Alad�r. Az orgon�n Sug�r Viktor j�tszik. Karigazgat� Noseda K�roly. Az els� f�v�, h�rfa �s gordon sz�lamokat az int�zet tan�rai j�tssz�k.)

Jean Roger-Ducasse (1873-1954):

• Zongoran�gyes, g-moll, 1922. janu�r 26. (A m�sorlap szerint a kamarazene tan�ra: Hammerschlag J�nos �s Dr. Lajtha L�szl�. Val�sz�n�, hogy Lajtha tan�totta be a darabot, hiszen t�bben az el�ad� n�vend�kek k�z�l az � tan�tv�nyai voltak.)  

Anna Lambrechts Vos (1876-1932, holland):

• Szon�ta heged�re �s zongor�ra, fisz-moll, Finale, 1928. m�jus 11.

Dohn�nyi:

• Szeren�d Op. 10 (vl, vla, vlc), 1922. janu�r 26. (A m�sorlap szerint a kamarazene tan�ra: Hammerschlag J�nos �s Dr. Lajtha L�szl�. Val�sz�n�, hogy Lajtha tan�totta be a darabot, hiszen a csellista, Spitzer Tam�s az � n�vend�ke volt. )

• Zongora�t�s, c-moll, 1929. janu�r 18. 

• Zongora�t�s, c-moll, III. �s I. t�tel, 1936. m�jus 22.

Amint a list�b�l kit�nik, Lajtha n�vend�kei leggyakrabban Mozart m�veit j�tszott�k, ami nem is csoda, hiszen sz�mos forr�sb�l tudjuk, hogy � volt a legnagyobb mester Lajtha szem�ben. A m�sodik helyre Brahms ker�lt, ami r�szben nyilv�n annak k�sz�nhet�, hogy 1933-ban volt sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja. A harmadik �s negyedik leggyakrabban el�adott szerz� Vincent d’Indy �s C�sar Franck (igaz, ez ut�bbival azonos sz�mban j�tszott�k Lajtha n�vend�kei az 1928-ban szint�n �vfordul�s Schubert kompoz�ci�it.) A Schola Cantorum, amelyet 1896-t�l d’Indy vezetett, C�sar Franck szellemi hagyat�k�t volt hivatott meg�rizni �s tov�bbadni. Lajtha C�sar Franck ir�nti rajong�s�r�l F�bi�n L�szl�, a zenedei koll�ga szem- �s f�ltan�k�nt eml�kezik meg, mondv�n: Lajtha Franckban „Bach legkiv�l�bb �jabbkori �r�k�s�t l�tta, s kamarazenem�vei Franck k�sei m�veinek […] szellemis�g�t �s polifon �r�sm�dj�t eleven�tik fel. […] � volt az egyetlen neves magyar zeneszerz�, aki Franck zen�j�b�l indult ki, s a nagy francia mester hazai […] kultusz�nak alapjait megvetette. Bar�ti k�rben, a zenedei �r�kon s a tan�ri szob�ban is hosszasan szeretett Franckr�l elbesz�lgetni. Lankadatlanul magasztalta nagys�g�t s nem gy�zte hallgat�s�g�t el�gg� arra serkenteni, hogy Bach mellett Franck m�veibe is m�lyebben behatoljon.  […]”[28]

Ak�rcsak d’Indy, szint�n C�sar Franck-tan�tv�ny volt a list�n szerepl� Ernest Chausson �s Gabriel Piern� is. Ez ut�bbit�l A gyermekek keresztes h�bor�ja c�m�, akkor igen sikeres, am�gy t�rt�nelmi esem�nyeken alapul� zen�s legenda el�ad�sa hatalmas v�llalkoz�s lehetett, hiszen �sszesen 600 tag� �nek- �s zenekar adta el� 1922-ben, a Vigad�ban, magyar nyelv� bemutat�k�nt.  Lajtha itt a kar�nek tan�rak�nt szerepel. A teljess�g kedv��rt azt is meg kell eml�ten�nk, hogy Debussy, akir�l Lajtha azt vallotta, hogy � volt „az a l�ng�sz, aki a 20. sz�zad kezdet�nek zen�j�t uralja”[29] ha  csak r�vid ideig is, de szint�n C�sar Franck-tan�tv�ny volt, mindenk�ppen kapcsol�dik teh�t ehhez a  k�rh�z. Csup�n annak alapj�n, hogy egy zeneszerz� mely mesterek m�veit tan�totta a kamarazene-�r�in, nem lehet messzemen� k�vetkeztet�seket levonni, �m jelen esetben ezek az adatok l�tv�nyosan bizony�tj�k Lajtha k�t�d�s�t egy olyan zeneszerz�i csoporthoz, amely a magyar zenet�rt�net�r�sban tal�n t�ls�gosan elhanyagol�dott.

Szimbolikus jelent�s�g�, hogy az egykori mester, Vincent d’Indy Szvit r�gi st�lusban c�m�, f�v�sokra �s von�sokra �rt m�ve k�tszer is elhangzott, m�gpedig nem ak�rmilyen alkalmakkor: a vizsg�lt 25 esztend�ben 1920. janu�r 7-�n volt az els� olyan hangverseny, amelyen Lajtha n�vend�kei j�tszottak, 1942. febru�r 13-�n pedig az utols�.

A Szvit r�gi st�lusban tov�bbvezet minket a p�rizsi Schola Cantorum egyik legfontosabb c�lkit�z�s�hez, a r�gi st�lusok felfedeztet�s�hez. A lista elej�n olyan barokk m�veket l�thatunk, amelyek el�ad�sa akkoriban (az 1920-as �vekben illetve 1930-ban) kor�ntsem volt �ltal�nos: p�ld�ul Corelli, Telemann, H�ndel tri�szon�t�i. A Bach-kort�rs Johann Friedrich Fasch kompoz�ci�ja ma is kuri�zumnak sz�m�tana. Nemcsak a „mit” �rdekes, hanem a „hogyan” is. Johann Sebastian Bach V. brandenburgi verseny�t Lajtha – legal�bbis a zenekar l�tsz�m�ban – a historikus elvekhez k�zel�tve adatta el� 1925. m�jus 3-�n, a k�s�r� egy�ttesben h�rom heged�vel, k�t m�lyheged�vel �s h�rom gordonk�val. A zenet�rt�neti megk�zel�t�sre �s  felfedez� hajlamra ad p�ld�t a virtu�z heged�j�t�k�r�l �s verbunkos muzsik�j�r�l h�res Cserm�k Antal 1809-es A fenyeget� vesz�ly vagy a Haza szeretete c�m� m�v�nek el�ad�sa is (1927. janu�r 27.). A kott�t a Nemzeti Zenede �s a Nemzeti M�zeum k�ziratai alapj�n maga Lajtha �ll�tott �ssze. A kort�rs kompoz�ci�k is hangs�lyosan jelennek meg, hiszen annak sz�m�tanak d’Indy, Piern�, Roger-Ducasse, a holland Anna Lambrechts Vos �s Dohn�nyi m�vei, �s a hangversenyek idej�ben csak p�r �vvel kor�bban hunyt el Aggh�zi, Mahler �s Debussy. A zeneszerz� Lajtha saj�t m�veit nem tan�totta be a n�vend�keinek, amin jellem�t ismerve cseppet sem csod�lkozhatunk. (Amikor a R�di� zeneigazgat�ja volt, egyenesen megtiltotta, hogy zen�j�t sug�rozz�k.) Ha kompoz�ci�i nem is sz�laltak meg a zenedei hangversenyeken, az �vk�nyvek rendszeresen �s b�szk�n sz�moltak be arr�l, hogy milyen Lajtha-m�veket mutattak be itthon �s k�lf�ld�n.

A hangversenym�sorokb�l szerencs�re tudom�st szerezhet�nk Lajtha kamarazene-n�vend�keinek egy r�sz�r�l. Mint ismeretes, a k�t legh�resebb a csellista Magyar G�bor �s a heged�s Reisz, vagyis T�trai Vilmos lett – mindkett� egy-egy vil�gszerte ismert von�sn�gyes tagjak�nt. A n�vend�kek k�z�l n�h�nyan k�s�bb Lajtha zenedei koll�g�i voltak, �gy p�ld�ul a fuvolista Meisel Guszt�v, a klarin�tos V�czi Gyula vagy az oboista Schw�b N�ndor. A heged�m�v�sz Kem�ny Endre, aki m�r nem a Zened�ben, hanem a Bart�k Szakiskol�ban kezdett tan�tani, 39 �vig volt kamarazene-tan�r, �s �gy �rzi, Lajtha ut�dak�nt tev�kenykedett.

Arra vonatkoz�lag, hogy Lajtha mit tartott fontosnak egy-egy kompoz�ci� betan�t�s�ban, szerencs�re a visszaeml�kez�kt�l, akik persze nem felt�tlen�l voltak zenedei n�vend�kek, el�g sok inform�ci�nk van. J�magam is t�bb ilyen interj�t k�sz�tettem, p�ld�ul T�trai Vilmossal, Antal L�vi�val, Hara L�szl�val, K�lm�nchey Zolt�nnal, N�meth G�z�val, Kem�ny Endr�vel, akik mind Lajtha ir�ny�t�s�val tanulhattak be m�veket, r�szben az � m�veit. Mivel a visszaeml�kez�sek megjelennek egy k�tetben a k�zelj�v�ben (valamint n�h�ny interj� r�szben vagy eg�szben a PARLANDO-ban is olvashat� lesz), most ink�bb egy igen �rt�kes lev�lb�l id�zek, m�r csak az�rt is, mert ez r�vil�g�t egy olyan ter�letre, amely nem hagyhat� ki, ha Lajtha kamarazene-tan�t�s�r�l esik sz�, b�rmennyire is lesz�k�tj�k vizsg�l�d�sunkat a Nemzeti Zened�re. A Szabads�g t�ri Reform�tus Egyh�z kamarazenekara n�ven m�k�d�tt egy�ttesr�l van sz�, amelynek tags�g�t a Nemzeti Zenede n�vend�kei, valamint zeneakad�miai hallgat�k �s hivat�sos muzsikusok alkott�k. A zenekart 1941-ben, Lajtha kezdem�nyez�s�re egy tan�tv�nya, K�lm�nchey Zolt�n[30] szervezte meg. A programban itt is gyakran szerepelt olasz �s francia barokk (Vivaldi, Corelli, Rameau) �s francia kort�rs (Ravel, Florent Schmitt) muzsika. K�lm�nchey �gy eml�kezett vissza a zenekarra �s mester�re: „A zenekar tagjai semmif�le anyagi juttat�sban nem r�szes�ltek, kiz�r�lag az�rt j�tszottak, hogy Lajtha L�szl� csod�latos zenei vezet�se alatt muzsik�lhassanak. Lajtha keze alatt val�ban rendk�v�li �lm�ny volt a muzsik�l�s. Gyakran v�ltoztatott dinamik�t, vagy a szok�sost�l elt�r� von�snemeket az egyes darabokban, ez�ltal rendk�v�li finoms�gokat �s �jszer� hanghat�sokat �rve el. T�k�letes technikai �s zenei megold�sokat k�vetelt, �s �gy, nyugodtan mondhatom, hogy a kamarazenekar abban az id�ben a legkiv�l�bb volt haz�nkban. A hangversenyeken ismertette az egyes sz�mokat, – ez akkor m�g teljesen �jszer� �s szokatlan volt. Nem �vsz�mokat �s �letrajzokat mondott, hanem a m� zenei mondanival�j�t, formai �sszef�gg�seit vil�g�totta meg.”[31]

A dinamikai �rnyalts�got, a hangsz�n- �s �rzelemgazdags�gra val� t�rekv�st a legt�bb visszaeml�kez� kiemeli. Ami pedig a m�ismertet�seket, hangverseny-bevezet�ket illeti, Lajtha a Zened�ben is gyakran seg�tette ily m�don a darabok meg�rt�s�t. Az �gynevezett Szabad Iskol�ban, 1921/22 tel�n el�ad�ssorozatot tartott a k�vetkez� c�mmel: A zene Wagner Richard �ta. 1941 november�ben �s december�ben  Mozart hal�l�nak 150. �vfordul�ja alkalm�b�l h�rom koncertb�l �ll� sorozatot rendeztek (K�sa Gy�rgy �s Szerv�nszky P�ter adta el� Mozart heged�-zongoraszon�t�it), 1943 �prilis�ban Debussy-, majd novemberben Beethoven-estre ker�lt sor; mindegyik el�tt Lajtha mondott bevezet�t.[32] Testhez�ll� feladatot jelenthetett sz�m�ra, amikor a Liszt Ferenc Ifj�s�gi K�r az 1929-es �jj�alakul�skor (Hammerschlaggal egy�tt) tan�reln�k�nek v�lasztotta. Az �nk�pz� k�r tagjai ugyancsak tartottak zenet�rt�neti el�ad�sokat. 1929/30-ban a program tartalmazott Bach-estet, francia impresszionista estet, romantikus estet, Goldmark-estet.  A k�r m�r j�val kor�bban is akt�van m�k�d�tt, az 1921/22-es tan�vben nem kevesebb, mint 17 �l�se volt, n�ha egyetlen h�nap leforg�sa alatt h�rom is. Minden alkalommal elhangzott egy el�ad�s (ezt hol tan�r, hol di�k tartotta), majd a n�vend�kek a sz�ban forg� m�veket el� is adt�k zongor�n. Az �nk�pz� k�r tagjai gyakran kapcsol�dtak az int�zm�ny egy-egy nagyobb hangverseny�hez; �gy ker�lt ter�t�kre Mahler III. szimf�ni�ja, vagy Piern� A gyermekek keresztes h�bor�ja c�m� m�ve.  Sokszor volt sz� egy-egy hangszer t�rt�net�r�l, szerkezet�r�l, �s k�l�nlegess�gekre is sor ker�lt, p�ld�ul amikor (1922 �prilis�ban) a g�r�g mitol�gia zenei elemeir�l volt sz�. A r�gi zene ir�nti vonzalmat mutatja, hogy az egyik di�k, Moln�r Jen� Antal (aki a k�r di�k-eln�ke is volt abban a tan�vben) 1922 november�ben Palestrin�r�l �s Bachr�l sz�l� dolgozat�t olvasta fel, miel�tt a k�t nagymester m�vei megsz�laltak, �s m�g ugyanebben a tan�vben (1922/23) Scarlatti zongoraszon�t�ir�l is volt sz�. 1922 m�jus�ban Haraszti Emil igazgat� a modern zen�r�l besz�lt, majd Mahler, Debussy, Richard Strausss, Dohn�nyi �s Bart�k-m�vek csend�ltek fel. K�t �vre r� k�t alkalmat is szenteltek ugyanennek a t�m�nak, akkor p�ld�ul Kod�ly, Bart�k, Weiner �s Dohn�nyi darabjait j�tszott�k; az el�ad�start�ssal pedig t�rt�netesen Lajtha egyik zeneszerz�-n�vend�ke, Rosenfeld P�l jeleskedett. (� egy�bk�nt sz�mos, egy�b t�rgy� el�ad�st is tartott, s�t az 1923/24-es tan�vben �t v�lasztott�k meg az ifj�s�gi k�r di�k-eln�k�nek.) P�ly�zatot is hirdettek, �s hogy itt is jelen volt Lajtha �s a Schola Cantorum szelleme, aligha kell bizonygatni. �me a zeneszerz�s szakosoknak ki�rt k�telez� anyag a) pontja: „R�gi t�nc-suite imit�ci�s st�lusban, Bach �s Couperin mint�j�ra”. A jutalmat nyert zeneszerz�-n�vend�kek k�z�l n�gyen Lajth�hoz, ketten Hammerschlaghoz j�rtak.

A zeneszerz�-n�pzenekutat� Lajth�nak m�g arra is jutott energi�ja, hogy r�sz vegyen az iskola szervezeti �let�ben. Szinte mindv�gig ott tal�ljuk a Nemzeti Zenede Egyes�let v�lasztm�ny�ban, a tan�ri kar kik�ld�ttei k�z�tt, �ltal�ban Hammerschlaggal egy�tt, aki ebben is partnere volt. Lajtha 1931 janu�rj�ban felsz�lalt p�ld�ul az �j szolg�lati szab�lyzat ellen, amely a tan�ri �ll�sok biztons�g�t vesz�lyeztette, tov�bb� az�rt, hogy a tan�rvizsg�l� bizotts�gokban tov�bbra is jelen lehessenek a Zenede k�pvisel�i.[33] A k�vetkez� �vben meggy�zte a tan�rokat arr�l, hogy ink�bb v�llaljanak d�jtalanul t�l�r�kat, ha ezzel el�rhetik, hogy senkit ne bocs�ssanak el, illetve senkinek ne cs�kkents�k a fizet�s�t, ami ugyancsak fenyegetett az �ltal�nos recesszi� idej�n.[34] Az �rtekezletekr�l k�sz�lt jegyz�k�nyvekb�l sz�mos p�ld�t lehetne m�g sorolni arra, hogyan �llt ki koll�g�i �s �ltal�ban az iskola �rdekei�rt.

A Lajtha-irodalomban tal�lunk olyan v�leked�st, hogy az 1919-ben 27 �ves, a frontr�l �ppen hazat�rt �s a sz�lei akarata ellen�re h�zasodni k�sz�l� ifj� komponist�nak anyagi okokb�l kellett tan�t�sra adnia a fej�t. Ha ez az indok szerepet is j�tszott, kiz�r�lagos vagy meghat�roz� nem lehetett, hiszen Lajtha e munk�t h�rom �vtizeden �t v�gezte, akkor is, amikor erre anyagilag nem volt felt�tlen�l sz�ks�ge. Lajtha L�szl� a Zened�nek, mint l�ttuk, nem egyszer�en egy kiv�l� tan�ra, hanem val�s�gos oszlopa volt. A fennmaradt dokumentumok azt igazolj�k, hogy sz�m�ra a pedag�giai tev�kenys�g �s a Zenede egyik vez�ralakj�nak nem kev�s �ldozatot k�v�n� szerepe �pp�gy sz�vb�l j�v� hivat�st jelentett, mint a zeneszerz�s, a n�pzenekutat�s vagy a nemzetk�zi tudom�nyszervez�s. A hazai zenepedag�gi�ban kiv�teles helyet foglalt el a p�rizsi Schola Cantorum trad�ci�j�nak tov�bbad�s�ban; oktat�k�nt ugyanazokat a m�v�szi elveket k�vette, melyek alkot�i munk�ss�g�t is ir�ny�tott�k.

(A tanulm�ny – k�t r�szletben - megjelent a Parlando zenepedag�giai foly�irat 2007/4 �s 2007/5 sz�m�ban.)