Solymosi Tari Em�ke

A p�rizsi Schola Cantorum k�vete -  Lajtha L�szl�, a Nemzeti Zenede tan�ra*

Ha Lajtha L�szl�r�l esik sz�, zeneszerz�i �s n�pzenekutat�i munk�ss�g�nak m�ltat�sa mellett �ltal�ban elhangzik, hogy legend�s pedag�gus is volt, �vtizedeken �t tan�tott a Nemzeti Zened�ben, s olyan kiv�l� muzsikusok tartott�k szellemi ir�ny�t�juknak, mint Ferencsik J�nos vagy T�trai Vilmos. B�r Lajtha 30 �ves tan�ri �s 3 �ves igazgat�i-f�igazgat�i tev�kenys�ge imm�r t�bb mint f�l �vsz�zada lez�rult, e jelent�s pedag�gusi �let�t dokument�l�sa az�ta sem t�rt�nt meg. Breuer J�nos Fejezetek Lajtha L�szl�r�l c�m�, 1992-ben megjelent k�nyv�nek egy r�vid fejezete �tfog� k�pet ny�jt a Zenede tan�r�r�l, de a pontos adatok, kimutat�sok hi�ny�ban ebb�l sem m�rhet� le igaz�n, hogy milyen s�llyal szerepelt a tan�ri hivat�s Lajtha �let�ben, �s mennyire volt meghat�roz� az � ebb�li tev�kenys�ge a Nemzeti Zenede t�rt�net�ben. Jelen dolgozatomnak kett�s c�lja van: egyr�szt hozz�j�rulni az el�bb feltett k�rd�sek megv�laszol�s�hoz, m�sr�szt bemutatni, hogy Lajtha tan�ri tev�kenys�g�ben mi volt �jszer�, mi volt egyedi, milyen m�don mutatkozott meg benne az a szellemis�g (ide tartozik a r�gi zene ir�nti vonzalom �s a C�sar Franck ir�nti rajong�s), amelyet ifj� kor�ban f�k�nt a p�rizsi Schola Cantorum[1] vezet�j�n�l, Vincent d’Indyn�l sz�vott mag�ba. Mindehhez �rintenem kell az int�zm�ny t�rt�net�nek n�h�ny fontosabb momentum�t is. Az el�ad�st a Zenede jogut�dja, azaz a Bart�k B�la Zenem�v�szeti Szakk�z�piskola �s Gimn�zium k�nyvt�r�ban fennmaradt, nagyr�szt a Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem Kutat�k�nyvt�r�ban elhelyezett dokumentumok, a F�v�rosi Lev�lt�rban �rz�tt iratt�ri anyag �s a szerz�i hagyat�k vizsg�lata alapj�n k�sz�tettem el.

El�sz�r c�lszer�nek l�tszik �sszefoglalni, hogy Lajtha k�l�nf�le megb�zat�sai az int�zm�nyben mett�l-meddig tartottak, �s nem ker�lhet� meg az a k�rd�s sem, hogy alkalmaz�sa milyen el�zm�nyek ut�n sz�nt meg. 1919 febru�rj�ban ker�lt a Zenede �llom�ny�ba, majd 25 �vi tan�ri m�k�d�s ut�n, 1944 �prilis�ban, megromlott eg�szs�gi �llapot�ra hivatkozva hosszabb szabads�got k�rt, azzal a kieg�sz�t�ssel, hogy ha erre nincs m�d, akkor k�ri nyugd�jaz�s�t.[2] A Nemzeti Zenede Egyes�let meg is �llap�totta a neki j�r� nyugd�j �sszeg�t.[3] �m az 1945/46-os tan�vben Lajth�t m�r ism�t a Zenede tan�rai k�z�tt tal�ljuk, s�t m�r 1945 �prilis�b�l maradt fenn olyan beadv�ny, amelyet mint rendes tan�r �rt al�. Ugyan a fenntart� Egyes�let vagyona a h�bor� alatt szinte teljesen el�rt�ktelenedett, a Semmelweis utcai �p�letet s�lyos bombak�r �rte, a tantermeknek csak harmada volt haszn�lhat�, �s a hangszerek egy r�sze is elveszett vagy t�nkrement,[4] az �ltal�nos �jrakezd�sben az akkor m�r t�bb mint 100 esztend�s m�lttal rendelkez� int�zm�ny megpr�b�lt talpra �llni, s ebben Lajtha kiemelked�en akt�v r�szt v�llalt. Az iskola kollekt�v�ja egyhang�lag v�lasztotta meg az �zemi �s v�grehajt�bizotts�g els� ember�nek. A h�bor� ut�ni nyomor �veiben beadv�nyok, seg�lyk�r� levelek, a legszeg�nyebb n�vend�kek tand�jmentess�g�t c�lz� k�relmek sor�t �rta hivataloknak �s c�geknek; szinte emberfeletti er�fesz�t�seket tett az int�zm�ny m�k�d�k�pess�g�nek megtart�s��rt. A kinevez�si okm�ny tan�s�ga szerint az 1946. okt�ber 10-�n hozott �s a k�vetkez� �v janu�r 25-�n elfogadott hat�rozat szerint igazgat�nak nevezt�k ki. Mivel 1947/48-ban f�k�nt Londonban dolgozott, az igazgat�i teend�ket Hammerschlag J�nos[5] l�tta el helyette, aki �vtizedeken �t volt legk�zelebbi munkat�rsa, �gy n�la alkalmasabbat erre a szerepre aligha tal�lhattak volna. Amikor 1948. j�lius 15-�n Lajth�t f�igazgat�v� v�lasztott�k, ugyanezen a napon Hammerschlag is megkapta az igazgat�i kinevez�st. Dr. Lajtha Ildik�, a zeneszerz� jog�r�k�se nemr�giben rendelkez�semre bocs�totta egy 1948. okt�ber 31-�n kelt lev�l r�szlet�t, amely az�rt is k�l�n�sen becses, mert Lajtha levelez�s�ben a zenedei munk�r�l csak kev�s sz� esik. E n�h�ny sor j�l mutatja a k�t m�v�sz-tan�r egym�sba vetett bizalm�t. Lajtha ezt �rja Amerik�ban �l� fi�nak, �belnek: „Csak a j�v� h�ten d�l el, milyen tant�rgyakat, h�ny �rasz�mban �s mely napokon fogok tan�tani. Egyel�re a f�igazgat�i teend�ket vettem �t, �r�kat l�togattam, ismerkedem az int�zet rendj�vel. Hammerschlag marad igazgat�nak �s elvileg megosztottuk a munkak�r�ket. � fogja reprezent�lni az int�zetet, � int�zi [a] miniszt�riummal �s egy�b hat�s�gokkal val� t�rgyal�sokat, �s ha hivatalb�l kell elmenni hangversenyekre vagy m�s hasonl� helyre, � �l a p�holyban. �n a bels� vezet�st, a pedag�giai ellen�rz�st �s ir�ny�t�st v�lasztottam.  �gy l�tom azonban, hogy Hammerschlag itt is sz�vesen v�llal munk�t, amit �n sz�vesen �tadok n�ki, hiszen �gy kevesebb van a v�llaimon. Marad az�rt el�g.”

K�t ilyen elhivatott vezet�vel az �len az int�zm�nyre szebb napok is k�sz�nthettek volna. Elv�gre a legnehezebb id�szakon t�l voltak. Ahogyan Hammerschlag �rja 1948 elej�n, a „[…] Zened�t a sz� szoros �rtelm�ben romjaib�l �p�tett�k fel �jb�l, s a tan�ri karnak h�rom �ven �t neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �nfel�ldoz�an teljes�tett munk�j�nak eredm�nyek�ppen ma ism�t 700 tan�tv�nnyal �s 45 tag� tan�ri karral a magyar zenei tanint�zetek �l�re �llhattunk.”[6]

Az 1942/43-as tan�vt�l – Kresz G�za kezdem�nyez�s�re – a Nemzeti Zenede �gynevezett gimn�ziumi el�k�sz�t� tanfolyamot tartott fenn, amely lehet�s�get adott a di�koknak arra, hogy k�z�piskolai �s zenei tanulm�nyaikat �sszeegyeztethess�k. 1945 �prilis�ban Lajtha volt az egyik, aki szorgalmazta a Zenede �s a Sz�kesf�v�rosi Fels�bb Zeneiskola egyes�t�s�t, hiszen minden racion�lis �rv emellett sz�lt. A k�vetkez� �v febru�rj�ban a minisztertan�cs hozz�j�rult a Zenem�v�szeti K�z�piskola fel�ll�t�s�hoz. Ez t�nt az egyetlen lehet�s�gnek arra, hogy a Zenede egy�ltal�n fennmaradjon, hiszen �gy a teljesen elszeg�nyedett Egyes�let �ltal fenntartott, vagyis alap�tv�nyi int�zm�ny tan�rainak egy r�sze �llami alkalmazott� v�lhatott. Kresz G�za f�igazgat�, Lajtha el�dje az int�zked�st�l a Zenede �jb�li felvir�gz�s�t rem�lte.[7] Lemond�s�ig egyszersmind � volt a Gimn�zium zenei igazgat�ja is. Hi�ba szab�lyozta a k�t int�zm�ny kapcsolat�t egy 1947-es rendelet, amelyben le�rt�k, hogy �ppen „a Nemzeti Zenede k�zhaszn� pedag�giai m�k�d�s�hez f�z�d� �rdekek v�delme”[8] volt a c�l, hamarosan kider�lt, hogy az egy�ttm�k�d�s nem mentes a gondokt�l. Az iratt�ri anyagban hi�s�gt�l vez�relt levelek is olvashat�k az �llami Zenei Gimn�zium �l�re 1948-ban kinevezett igazgat�, Szel�nyi Istv�n toll�b�l, aki felh�nytorgatta, hogy egy sajt�fogad�son (amelyen egy�bk�nt a k�t int�zet feladatait ismertett�k) � csak 18 percet besz�lt, mik�zben a Zenede m�ltj�t ismertet� el�ad�s 32 percet vett ig�nybe.[9] A n�h�ny h�nappal k�s�bbi jegyz�k�nyv,[10] amely a Nemzeti Zenede Egyes�let v�lasztm�ny�nak �l�s�n k�sz�lt, egy�rtelm�en fogalmaz: „[…] dr. Lajtha L�szl� f�igazgat� ismerteti az igazgat�s�gnak a miniszt�riumhoz int�zend� memorandumot, mely foglalkozik a Nemzeti Zenede �s az �llami Zenei Gimn�zium viszony�val, r�mutatva az �lland�an felmer�l� ellent�tekre.” Harmat Art�r v�lasztm�nyi tag hozz�sz�l�sa szerint „a n�vekv� ellent�tek m�v�szi �s pedag�giai szempontb�l akad�lyozz�k az int�zet fejl�d�s�t.” A lev�lt�ri anyagot tanulm�nyozva megd�bbenve vehetj�k �szre, hogy a Bel�gyminiszt�rium m�r november 17-�n, vagyis napokkal az eml�tett �l�s el�tt feloszlatta  a Nemzeti Zenede Egyes�letet. Az annyi neh�zs�get �tv�szel� �s annyi nagyszer� m�v�szt sz�rnyra bocs�t� int�zm�nyt fenntart� egyes�let egy r�zsasz�n� formanyomtatv�ny[11] �ltal kiv�geztetett. (1949 janu�rj�ban a Pedag�gus Szakszervezet vette �t a Zened�t, okt�berben pedig a N�pm�vel�s�gyi Miniszt�rium kezel�s�be ker�lt.[12]) Az egyes�let megsz�n�s�vel Lajtha �s Hammerschlag nem sokkal kor�bbi kinevez�se is �rv�ny�t vesztette. A gimn�ziumi r�sz �llamos�t�s�nak c�lja a Zenede megment�se volt, eredm�nye az �tszervez�se lett.

A Nemzeti Zenede �s a Sz�kesf�v�rosi Fels�bb Zeneiskola �sszevon�s�b�l a miniszt�rium l�trehozta az �llami Zenekonzervat�riumot, amely 1949. november 1-j�n kezdte meg m�k�d�s�t.[13] B�r a Zenekonzervat�riumban tov�bbra is sok zenedei tan�r tan�tott, a Zenede, mint �n�ll� iskola t�rt�net�nek, s benne Lajtha tev�kenys�g�nek itt v�ge szakadt. Mivel a P�nz�gyminiszt�rium a zenedei nyugd�jak kifizet�s�re k�rt �sszeget egy 1949 v�g�n ny�jtott p�thitelb�l t�r�lte,[14] Lajtha a 30 �vi munka ut�n nyugd�jat sem kapott.

Tekintettel arra, hogy az 1919-t�l 1944-ig, teh�t az els� nyugd�jaz�sig terjed�, �pp negyedsz�zados id�szak �nmag�ban is kerek eg�sz, �s a szakmai munka legal�bbis egy r�sze az �vk�nyvekb�l j�l nyomon k�vethet�, ez�ttal els�sorban ezzel a korszakkal szeretn�k foglalkozni. Az esem�nyd�s vezet�i peri�dusnak egy k�s�bbi dolgozatot szeretn�k szentelni.

Az az id�szak, amikor Lajtha bekapcsol�dott a Zenede �let�be, az int�zm�ny egyik legvir�gz�bb korszaka volt. Az iskola �ri�si �talakul�son ment kereszt�l, majd – igazolva az �j ir�nyelvek helyess�g�t – rohamos fejl�d�snek indult. Az �jj�szervez�s�r�l sz�l� tervezetet Di�sy B�la, a P�rizsban is tanult �s a francia kult�r�val szoros kapcsolatot �pol� Haraszti Emil, valamint Kern Aur�l, a Zenede �gyviv�i �rt�k meg.[15] A tan�ri kart �talak�tott�k, k�pzetts�gi szintj�t megemelt�k, a di�koknak pedig k�telez�v� tett�k az elm�leti t�rgyakat. A zenetan�t�i k�pes�t�st sz�tv�lasztott�k fels� �s k�z�pfokra. Azokat, akik a fels�fok�, teh�t �llami zenetan�ri oklevelet k�v�nt�k elnyerni, tov�bbra is a Zenem�v�szeti F�iskola tanterve �s tananya szerint oktatt�k. Emellett munk�s-zeneiskol�t l�tes�tettek (itt legink�bb f�v�s hangszereket lehetett tanulni), valamint Szabad Iskol�t a m�r v�gzett n�vend�kek r�sz�re. A zeneirodalom megismertet�s�re igen nagy s�lyt helyeztek. A zeneszerz�s f�tanszakot – �s ez l�nyeges Lajtha szempontj�b�l – gy�keresen �tszervezt�k. A tantervet „a legmodernebb eur�pai iskol�k m�dszer�nek figyelembev�tel�vel, teljesen gyakorlati alapon”[16] �llap�tott�k meg. A c�l nem kiz�r�lag zeneszerz�k, hanem egy�ttal karmesterek �s korrepetitorok magas szint� kik�pz�se volt. (Egy k�s�bbi, 1932-es b�boros-pr�m�si rendelet biztos�totta, hogy a zeneszerz�s �s az orgona szakon v�gzettek karnagyi �s k�ntori �ll�st is v�llalhassanak a katolikus egyh�zban.) Visszat�rve a 1910-es �vek v�gi tervezethez, ez hangs�lyozta, hogy a modern m�v�szeteket is tan�tani kell, a fejl�d�s vonal�ba – �gymond – „bele kell kapcsolni a leg�jabb l�ncszemeket is.”[17] A reformerek szem�ben sok tekintetben a p�rizsi Schola Cantorumban v�gzett pedag�giai tev�kenys�g volt a minta. A zenet�rt�neti tananyag ismertet�s�n�l t�bbek k�z�tt ezt olvashatjuk: „K�t r�szb�l �lljon a zenet�rt�net tan�t�sa: a technika, a m�fajok elm�lete, illetve azok fejl�d�se, kialakul�sa (amint azt p�ld�ul a Schola Cantorum-on Vincent d’Indy zeneszerz�si el�ad�s�ban teszi, ami nem egy�b, mint elm�let-t�rt�net), azut�n a zeneirodalom ismertet�se, teh�t folytonos bemutat�sok.”[18]Idetartoz� apr� adat, hogy a Zenede k�nyvt�r�ban d’Indy t�bbk�tetes zeneszerz�stana m�r 1916-t�l megtal�lhat� volt. Az 1918/19-es tan�vr�l az �vk�nyv ezt �rja: „Ebben az esztend�ben m�r a k�lf�ldi nagy zeneiskol�k, f�k�pp a p�rizsi Schola Cantorum tanterv�nek figyelembev�tel�vel �ssze�ll�tott szigor� tanulm�nyi rend alapj�n tan�tottunk, melynek jellemz�s�re ez�ttal el�g legyen annyi, hogy minden m�s hazai zeneint�zetet megel�zve els�nek vezett�k be a k�telez� solfège-tan�t�st.”[19]

Mindez c�folatk�nt is felfoghat� arra a v�leked�sre, mely szerint csak Lajtha lehetett az, aki a Schola Cantorum szellemis�g�t a Nemzeti Zened�ben meghonos�totta.[20] � ink�bb csak er�s�tette, fenntartotta azt, amit az akkor meg�jhod� int�zm�ny vezet�s�ge am�gy is k�vetni sz�nd�kozott. 1920 febru�rj�ban a Nemzeti Zened�t miniszteri rendelettel �llami kezel�sbe vett�k, eln�kigazgat�j�ul Szendy �rp�dot, Lajtha egykori zongoratan�r�t nevezt�k ki, akinek k�s�bb Kern Aur�l vette �t a hely�t. A Schola Cantorumban is oly kiemelten kezelt gregori�n �nek trad�ci�j�nak �jra�leszt�s�re illetve a zsolt�r�nekl�s n�pszer�s�t�s�re Egyh�zi Zeneiskol�t �s Protest�ns Zeneiskol�t szerveztek. 1925 �sz�n elindult a kar�nek-iskola is. Addigra m�r meghonos�tott�k a zenet�rt�neti hangversenyeket: 1922 �s 1927 k�z�tt hat ilyen koncertre ker�lt sor, amelyek fogadtat�sa rendk�v�l pozit�v volt mind a szakemberek, mind a k�z�ns�g k�r�ben.[21] T�bbek k�z�tt Willaert, Palestrina, Lassus, Banchieri, Monteverdi, Sch�tz, Rameau bizonyos m�vei itt hangzottak el el�sz�r (nemegyszer a Schola Cantorum �ltal kiadott kott�t �s Vincent d’Indy continuo-kidolgoz�s�st haszn�lt�k), s�t, gamel�n zen�t, �kori g�r�g dallamokat, trubad�r�nekeket is el�adtak. A Zenede mondhatta mag��nak Magyarorsz�gon az els� olyan operabemutat�t, amelyben csak n�vend�kek szerepeltek. A fiatal Lajtha teh�t tan�ri munk�ja els� �veiben nemcsak egy j�l m�k�d�, fejl�d�, eredm�nyes int�zm�ny alkalmaz�s�ban �llt, hanem egyben olyan szellemi k�zegben dolgozott, amelyet mag�val rokonnak �rezhetett. Aktivit�s�val szinte berobbant az int�zm�nybe; m�g a kottat�rat is az � �tmutat�s�val rendszerezt�k.

Az iratanyagb�l el�g rossz�z� t�rt�net bontakozik ki arr�l, hogy a Zenede csillog�s�nak a Zeneakad�mia els� embere, Hubay Jen� – aki mellesleg maga is zenedei n�vend�k volt – nem �r�lt t�lzottan. A dokumentumok szerint r�sze volt abban, hogy a Zened�t az �llam visszaadta az egyes�let kezel�s�be, annak ellen�re, hogy a tan�ri kar test�letileg k�ny�rg�tt Klebelsberg Kun� miniszterhez, ne tegye meg ezt a „v�gzetes”-nek nevezett l�p�st. �llam�rv�nyes bizony�tv�nyt csak �llami iskola adhatott. Ugyan ki akar tanulni ott, ahol ugyanolyan magas a k�vetelm�ny, mint a m�sik iskol�ban, csak �ppen nem lehet ugyanolyan bizony�tv�nyt kapni? A n�vend�kek sz�ma cs�kkent, a Zenede vezet�i  pedig tucatsz�mra �rt�k a beadv�nyokat a bizony�tv�nyok �gy�ben, ism�telgetve, hogy az orsz�g legels�, legr�gibb, legnagyobb zenei tanint�zete elismeri a (h�rom �s f�l �vtizeddel k�s�bb alakult) Zeneakad�mia fens�bbs�g�t, �s nem vesz�lyezteti annak privil�giumait. Volt olyan memorandum,[22] amelyben 16 oldalon kereszt�l sorakoztak az �rvek. A helyzet csak sok�ra rendez�d�tt, �gy-ahogy. A k�rd�sben Lajtha is t�bbsz�r felsz�lalt.

Lajtha tan�r �r – aki 1918-ban szerzett �llam- �s jogtudom�nyi doktor�tus�nak k�sz�nhet�en az �vk�nyvekben mindig Dr. Lajtha L�szl�k�nt szerepel – az els� �vekben zeneszerz�st, hangszerel�st �s partit�raolvas�st, kamarazen�t �s kar�neket tan�tott. K�s�bb – ezeket r�szben megtartva – k�vetkezett a zeneelm�let, zeneeszt�tika, a magyar zene elm�lete, magyar n�pzene, von�sn�gyes, metodika, �s zeneirodalomismeret.

1. Lajtha L�szl� �ltal tan�tott tant�rgyak a Nemzeti Zened�ben, 1919–1944[23]

1/a  Az egyes tant�rgyak tan�t�s�nak ideje:

Zeneszerz�s	25 tan�v	1919/21–1943/44
Kamarazene	23 tan�v	1919/21–1921/22, 1924/25–1943/44
Akad�miai elm�let / Zeneelm�let	22 tan�v	1922/23–1940/41 / 1941/42–1943/44
Zeneeszt�tika	19 tan�v	1924/25–1925/26, 1927/28–1943/44
Hangszerel�s �s partit�raolvas�s	19 tan�v	1919/21, 1922/23–1923/24, 1926/27–1940/41
A magyar zene elm�lete	16 tan�v	1923/24–1938/39
Magyar n�pzene	5 tan�v	1939/40–1943/44
Von�sn�gyes	3 tan�v	1941/42–1943/44
Kar�nek	3 tan�v	1919/21–1921/22
Metodika	1 tan�v	1935/36
Zeneirodalomismeret	1 tan�v	1940/41

1/b  Az egyes tan�vekben tan�tott tant�rgyak sz�ma:

1919/21	4 tant�rgy
1921/22–22/23	3 tant�rgy
1923/24	4 tant�rgy
1924/25–26/27	5 tant�rgy
1927/28–34/35	6 tant�rgy
1935/36	7 tant�rgy
1936/37–39/40	6 tant�rgy
1940/41	7 tant�rgy
1941/42–43/44	6 tant�rgy

 Az 1/a t�bl�zat�b�l leolvashat�, hogy az egyes t�rgyakat mely tan�vekben oktatta, az 1/b t�bl�zat pedig azt mutatja meg, hogy kezdetben h�rom-n�gy t�rgyat, az 1927/28-as tan�vb�l kezdve pedig m�r jellemz�en hat-hetet tan�tott egyszerre.[24] Ennyi tant�rgyhoz meglehet�sen nagy �rasz�m sz�ks�geltetett. Egy k�zzel �rt lista szerint – amelyen ugyan nincsen d�tum, de a tan�ri n�vsorb�l k�vetkeztethet�en az 1943/44-es tan�vr�l k�sz�lt – Lajtha neve mellett �sszesen 84 hallgat� �s heti 17 tan�ra van felt�ntetve. Ha puszt�n mennyis�gi t�nyez�r�l lenne sz�, ezek a sz�mok m�r akkor is azt mutatn�k, hogy a mester idej�nek, energi�j�nak, szellemi kapacit�s�nak jelent�s r�sz�t foglalta le a zenedei munka.

Lajtha teh�t hosszabb-r�videbb ideig �sszesen 11 tant�rgyat oktatott. Azt hogy pontosan kik �s mikor j�rtak hozz�, az �vk�nyvekb�l csak a zeneszerz�s t�rgy eset�ben lehet meg�llap�tani. Az al�bbi list�t (2/a) 25 esztend� kimutat�sai alapj�n �ll�tottam �ssze. A 125 n�vb�l sok az ismer�s, p�ld�ul a ma Ar�nyi el�n�vvel ismert Aschner Gy�rgy, Fajth Tibor, Ferencsik J�nos, Fr�ter Gedeon, Keleti M�rton, Kert�sz Ott�, K�rodi Andr�s, R�na Frigyes, Solt�sz Lajos, Vasadi Balogh Lajos �s m�g sorolhatn�nk.