Általános iskolai korosztály

19 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Akadályoznak”, „Csapdát mernek rakni ellenem”, „Csapdába csalnak”, „Meg akarnak ölni”, „Megtámadnak az utamon”.

11-en nem válaszolták meg ezt a kérdést.

Érdekesség: A kiemelt szöveg meglehetősen változatos, szabad értelmezésre ad lehetőséget.

Ez a válaszokból is kiderül. Három csoportra lehet ezeket a válaszokat különíteni. Az egyik (6 fő), amelyik kifejezettem testi erőszakra utal. Pl.: „Meg akarnak ölni”, „Le akarnak szúrni”, „Leszúr”. Ezek valószínűleg a „tőr” szót tartották lényegesebbnek a mondatban. A másik csoport (5 fő) válaszai: „Csapdába csalnak”, „Csapda”, „Csapdát állít” már árnyaltabb. A harmadik csoport tagjai (8 fő) az 'akadályoz' értelmet hangsúlyozták: „Akadályoznak”, „Utamba áll”, „Akadályt gördítenek útjába”. Ezeknél az értelmezéseknél a mondat „útamra” szava volt a meghatározó: utamba áll = akadályoz. 43

Középiskolai korosztály

27 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Csapdába csal”, „Megakadályoz”, „Fenyegetés ér utam során”.

3-an nem válaszoltak erre a kérdésre.

Érdekesség: Ennél a korosztálynál is ugyanabba a három csoportba lehet besorolni a válaszokat, de itt sokkal dominánsabb az 'akadályoz' értelmet hangsúlyozók aránya (20 fő): Pl.: „Akadályokat gördítenek elém”, „Meg akarnak akadályozni valamiben”, „Isten által kijelölt utamra a gonosz akadályokat állít fel”, „Meggátolnak utamban”, „Elállják az utamat”, „Megpróbáltatások, mások bántásai, melyek keresztezik utunkat”, „Elgáncsolnak”, „Utamba állnak, próbálnak elbuktatni”.

Felnőtt korosztály

22 válaszadó adott jó választ: „Akadályokat tesznek elém”, „Csapdába csalnak”, „Csapdát állítanak”, „Vannak akik akadályozzák az utamat”, „Megakadályoznak valamiben”. 2-en nem válaszolták meg ezt a kérdést.

Érdekesség: Az „akadályoz” választ adók aránya a felnőtteknél is kiemelkedő (17). Akadtak azonban olyan válaszadók is, akik válaszukban nagyon eltávolodtak a magyarázandó mondattól, értelmezésüknek ezért már nem sok köze van a kiemelt kifejezéshez. Pl.: „Kísért a gonosz”, „A nem istenfélők hamisak, a hitemet akarják megrengetni, és bűnökkel meggyalázni”, „Bűnbe akarnak vinni”, „Egész életemben kísért engem az ördög”.

Összegzés: 68 (75.48%) jó válasz született. A mondat értelmezési lehetősége igen széles skálán mozoghat, ezért ez az arány érthetően magas. A 'fizikai megsemmisítés', 'csapdát állít' 44 és az 'akadályoz' értelmezés volt a három fő csoport. Ez utóbbit az idősebb korosztály gyakrabban használta. Ha a kiemelt mondatot nézzük ez a válasz a legáltalánosabb. A felnőtteknél egy-két válaszadó már annyira elvonatkoztatott a vizsgálandó mondattól, hogy magyarázatának már nem sok köze volt a kiemelt szöveghez.

Megáll az Istennek Igéje És nem állhat senki ellene (171. dics.) jel.: 'fennmarad Igéje' 

Általános iskolai korosztály

5 válaszadó adott jó választ: „Megmarad”, „Fönnmarad”, „Fönnmarad örökké”, „Örökké megmarad az ige”.

10-en nem válaszolták meg ezt a kérdést.

10-en Isten Igéjének a pozitív minősítésére gondoltak. Pl.: „Valóság amit mond”, „Isten szava mindig valóra válik”, „Igaz, valós amit mond”, „Isten Igéjével senki sem szállhat szembe”, „Igaz Isten szava”, „Isten szavának senki nem áll ellent”.

Érdekesség: A pozitív minősítés oka talán ebben a válaszban érthető meg: „Amit Isten mond, az úgy is van”. Ebben az 'állja a szavát' jelentés fedezhető fel. Az okokat kutatva gondolhatunk még a 'megállja a helyét' jelentésre is, mely szintén valakinek a pozitív minősítése. Különös válaszok még: „Isten parancsol”, „Isten Igéje Krisztus”, „Isten velünk van”. Volt aki úgy értelmezte, hogy Isten szava megállt, már nem terjed tovább, ezért: „Már nem hallgatnak annyian Istenre”. 45

Középiskolai korosztály

11 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Megmarad”, „Örökké megmarad”, „Mindig megmarad és örök”, „Isten Igéje soha el nem múlik”, „Isten Igéje mindörökké fennáll”, „Isten Igéje mindig lesz, és mindig van, és mindig volt, egyszóval soha el nem múlik. Isten igéje örök és elpusztíthatatlan”.

1 diák nem válaszolta meg a kérdést.

18-an Isten Igéjének a pozitív minősítésére gondoltak. Pl.: „Isten igéje mindig igaz”, „Isten igéje érvényes”, „Biztos az Igéje”, „Isten üzenete mindig jó”, „Isten Igéje szent”, „Érvényes Istennek szava”, „Isten Igéje olyan erős, hogy nem áll ellent neki senki”, „Uralkodik az Ige, bennünk van”.

Érdekesség: Válaszok, melyek szintén pozitív tartalmú minősítést fejeznek ki, de az „áll” ige szerepel a meghatározásban: „Isten Igéje minden felett áll”, „Mindenek felett áll, amit mond”, „Isten Igéje felett nem áll senki”.

Felnőtt korosztály

11 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Fennmarad”, „Isten parancsolatai, a Biblia örökké meglesz, sosem tűnik el”, „Megmarad amit Isten mond”, „Örök, konstans az Ige”,

„Megmarad örökké Isten szava”. 1 válaszadó nem töltötte ki ezt a részt.

18-an Isten Igéjének a pozitív minősítésére gondoltak. Pl.: „Igaz az, amit Isten mond”, „Isten Igéjének ereje van”, „Az Úr Igéje mindenek felett áll”, „Isten megtartja ígéreteit az emberekkel ellentétben”, „Isten Igéje igaz és nem lehet ellene senki”, „Az Ige erős, szent és sérthetetlen”. 46

Érdekesség: Ennek a korosztálynak az eredményei hajszálpontosan megegyeznek a középiskolai korosztályéval. Kevert válaszok is születtek, melyek helyesen határozzák meg a kiemelt rész értelmét, de pozitív minősítést is tartalmaznak, valamint az „áll” ige is felfedezhető bennük: „Megállja a helyét, örök és megváltozhatatlan”, „Megmarad Isten Igéje az emberek életében, és fundamentumként áll a hitéletben”, „Isten szava örök és rendíthetetlenül áll”.

Összegzés: 27-en (29.97%) adtak jó választ. 46-an (51.06%) Isten Igéjének pozitív minősítésére gondoltak. Az idősebb korosztálynál kevert válaszok is születtek. Ami

fennmarad az egyben értékes is lehet, hiszen időtálló, értékálló, ez indokolhatja ezeket a válaszokat. (Eszünkbe juthat erről a már korábban tárgyalt „alítják” kifejezés: amit állítunk, azt véljük is, így nem állt távol egymástól a helyes és a helytelen értelmezés.)

Szűkölködünk Nagy mértékben Segedelem nélkül (172. dics.) jel.: 'szorult helyzetben vagyunk segítség nélkül'

Általános iskolai korosztály

7 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Segítség nélkül szükséget szenvedünk”, „A bajban egyedül vagyunk”, „Senki nem segít a bajban”, „Nincs segítség a bajban”.

12-en majdnem tökéletes választ adtak, de csak az egyik részére figyeltek a kiemelt szövegnek. Pl.: „Nincs segítség”, „Kevés a segítség, a támasz nekünk”.

10 tanuló nem válaszolta meg a kérdést. 47

Érdekesség: A válaszadók helyesen értelmezték a kifejezést. A többség mégis csak a kifejezés egyik részére figyeltet. Vagy a „szűkölködünk”-re adott választ: „Nyomorgunk”

„Sanyargatott az életünk”, vagy a „segedelem nélkül”-re: „Nincs segítségünk”.

Középiskolai korosztály 20 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Nehéz az élet Isten segítsége nélkül”, „Szükséget szenvedünk és nincs segítségünk”, „Hiányt szenvedünk segítség nélkül”, „Nélkülözünk segítség nélkül”, „Segítség nélkül, nélkülözve”, „Híján vagyunk, nélkülözünk, szükségünk van a segítségre”, „Isten segítsége nélkül nagyon gyötrelmes az élet”.

4-en majdnem tökéletes választ adtak, de csak egyik részére figyeltek a kiemelt szövegnek. Pl.: „Nincs segítségünk”, „Nem kapunk segítséget”.

4-en nem válaszolták meg ezt a kérdést.

Érdekesség: A középiskolások jobban figyeltek a kiemelt részekre, ezért adtak jóval többen pontos választ, mint az általános iskolásoknál. Egy szemléltető válasz: „A szűkölködés vonatkozhat arra, hogy nem magasztalhatják Istent az emberek. Ez a dolog előjön történelmi korszakokban is pl.: kommunizmus, mikor nem lehetett Istent magasztalni és ehhez nem kaptak segedelmet. Tehát: szűkölködnek Isten igéjében, de ez segedelem nélkül nem változik”.

Felnőtt korosztály

17 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Nagy hiányt szenvedünk, nagy bajban vagyunk és nincs segítség”, „Hiányt szenvedünk és nincs segítségünk”, „szűkölködni = hiányt szenvedni, és nincs segítség”, „Nyomorgunk, segítség nélkül”, „Valamiben hiányunk van Isten segítsége nélkül”. 48

9-en majdnem tökéletes választ adtak, de csak egyik részére figyeltek a kiemelt szövegnek.

Pl.: „Nincs segítség Istentől”, „Nincs segítőnk”, „Segítségre van szükségünk”.

3-an nem válaszolták meg ezt a kérdést.

Érdekesség: A pontosan válaszolók száma itt is magas, de nem annyira, mint a középiskolásoknál. Kötetlen válaszok: „Csak veled”, „Nem féljük Istent”.

Összegzés: 44-en (48.84%) adtak tökéletes választ. Ha a kissé pontatlan, de elfogadható válaszokat is hozzá vesszük, ez szám 69-re (76.59%) módosul, ami nagyon jó arány. A középiskolások adták a legpontosabb válaszokat, talán azért, mert nyelvtani elemzések során megszokták az alapos, körültekintő elemzést. 

Hozsánna! Hozsánna! (331. dics.) jel.: 'üdv, dicsőség (istennek)'

Általános iskolai korosztály

6 válaszadó adott tökéletes választ. Pl.: „Dicsőség”, „Dicséret”, „Üdv”.

4-en a hasonló tartalmú 'éljen' jelentést adták, mely véleményem szerint még elfogadható válasz. Pl.: „Éljen”, „Éljenzés”, „Halleluja! Halleluja”.

12-en nem válaszoltak erre a kérdésre.

Érdekesség: A többi válasz csoportosíthatatlan, annyira változatos és sokszínű, bár 3 diák azt gondolja, hogy ez egy személy, illetve az ő neve: „Név”, „Szerintem ez egy név”, 49

„Hozsánnához imádkozik”. További válaszok: „Hit, erkölcstan, engedelmesség”, „Köszönet”, „Könyörgés”.

Középiskolai korosztály

22 válaszadó adott tökéletes választ. Pl.: „Dicsőség”, „Dicsértessék az Isten”, „Dicsőség az

Úrnak”, „Dicsőség Néked”, „Dicsértessék, dicsőség”, „Dicsőség, tisztelet”, „Dicsőség!

Dicsőség! Meghajlás az Úr előtt”.

3-an a hasonló tartalmú 'éljen' jelentést adták, vagy keverték a kettőt: „Éljen, éljen”, „Éljen, dicsőség”.

2-en nem válaszoltak erre a kérdésre.

Érdekesség: A középiskolások nagy magabiztossággal adták meg a helyes választ, ez már egyértelműen arra utal, különösen az általános iskolások eredményeit figyelembe véve, hogy már tanulták ezt a latin eredetű szót. Egyéb válaszok: „Örömhír” (Összekeverte a szintén latin eredetű „evangélium” szóval), „Segítség”, „Jövel Jézus”.

Felnőtt korosztály

20 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Dicsőség”, „Dicsőség Istennek”, „Dicséret! Dicsérjük!

Magasztaljuk! Áldjuk”, „Dicsértessék”, „Dicsőség, tisztelet”, „Dicsőítés. Isten fiának. Az ember így fejezi ki hódolatát Isten felé”.

7-en a hasonló tartalmú 'áldás', 'áldják a nevét' értelmezést adták, vagy kevert válaszokat adtak. Pl.: „Áldjuk az Urat!”, „Áldás, dicséret”.

Mindenki megválaszolta a kérdést. 50

Érdekesség: Az 'áldás' jelentést adók közül van olyan, aki a bibliai történetet is megemlíti, ahonnan ismeri a kifejezést: „Jeruzsálembe való vonuláskor énekelt a nép Jézusnak: Áldott legyen az Úrnak neve”. További válaszok: „Az

Úr legyen velünk mindörökké”, „Köszöntés”.

Összegzés: 48-an (53.28%) adtak jó választ. Ha hozzávesszük az elfogadható 'áldás' jelentést adók számát, ez 62-re (68.82%) módosul. A kép azonban itt is árnyaltabb, mert az általános iskolásoknál ez az arány lényegesen rosszabb (33.33%). Jézusom, imádjuk szent nevedet, Áldjuk erős szerelmedet (323. dics.) jel.:

'erős, nagy szeretetedet'

Általános iskolai korosztály

19 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Erős szeretetedet”, „Nagy szeretetedet”, „Jézus szeretete erős”, „Áldjuk erős szeretetedet”, „Áldjuk szeretetedet, melyet irántunk táplálsz”.

6-an nem válaszolták meg ezt a kérdést.

Érdekesség: Csupán 2 diák értelmezte szó szerint a kiemelt részt: „Hát hogy valaki erősen szerelmes valakibe, de ő is belé”, „Igaz szerelem”. Nem a kiemelt szövegrészre figyelő, elvonatkoztatott válaszok: „Hisznek Istennek”, „Jézushoz imádkozunk és áldjuk őt”, „Imádjuk Istent és országát”. 51

Középiskolai korosztály

25 válaszadó adott jó választ. Pl.: „Erős szeretetedet”, „Jézust szeretjük és áldjuk szeretetéért”, „Megváltó szeretetedet”, „Mérhetetlen szeretetedet”, „Jézus szeretete és annak fokozása irántunk. Köszönetet mondunk, hogy ennyire szeret minket”.

2-en nem válaszolták meg a kérdést.

Érdekesség: Senki nem értelmezte a 'szerelem' jelentéssel a kifejezést. 2 diák a 'hit' jelentést vélte helyesnek: „Erős hitedet”, „A hit”.

Felnőtt korosztály

24 válaszadó adott jó válasz. Pl.: „Szerelem = szeretet (régies)”, „Nagy szeretetedet”, „Erős szeretete, melyet érez irántunk”, „Áldjuk hatalmas, erős szeretetedet”.

Mindenki megválaszolta a kérdést.

Érdekesség: A felnőttekre jellemző elvontabb, általánosabb értelmezést adó válaszok:

„Hasonlat. Mint Jézus a vőlegény, mi (Isten gyermekei) pedig a menyasszonyok”, „Belénk vetett hit”, „A Szentlélekről van benne szó. Őt is áldjuk, magasztaljuk”, „Bűneinkért meghalt és áldjuk mindazt, amit értünk tett, ragaszkodott hozzánk”, „Áldjuk azt, ami munkálkodik a lelkünkben”, „A hűségről szól”.

Összegzés: 68 (75.48%) jó válasz született. Csak az általános iskolásoknál volt rá példa, hogy a 'szerelem' szót a ma is használt jelentéssel értelmezték. A felnőtteknél pedig ismét megfigyelhető volt a rájuk más kérdéseknél is jellemzőnek mondható, túlzottan elvonatkoztatott magyarázat. 52

4. Összehasonlító elemzés más kutatások eredményeivel

E témában készültek már felmérések, szöveges és számszerű értékelések. Ezek azonban rövidebb, vázlatosabb elemzések voltak. Arra viszont alkalmasak, hogy eredményeit összevessük ennek a kutatásnak a megállapításaival, figyelembe véve azt, hogy ezeknek a felméréseknek a válaszadói eltérő számúak és más összetételűek voltak, mint e dolgozat válaszadói.

Zsoldos Tibor felmérése

(Debrecen, Dóczy Gedeon Református Gimnázium, 1999.

8. évfolyam és 12. évfolyam)

Kies általános iskolások: jó válasz 22%

középiskolás korosztály: jó válasz 22.5%

összesített eredmény nálam: 27.7%

Megállapítás: Hasonló eredmény.

Híves általános iskolások: jó válasz 18%

középiskolás korosztály: jó válasz: 32.5%

összesített eredmény nálam: 29,9% -  53

Megállapítás: Hasonló eredmény. Az általános eredmény százalék száma úgy jött ki, hogy az általános iskolások sokkal rosszabb eredményt produkáltak, mint az átlag: 10%. Ez a tendencia itt is megfigyelhető.

Országol, regnál általános iskolások: jó válasz 40%

középiskolai korosztály: 46,25%

összesített eredmény nálam: 63, 27%

Megállapítás: Az általam megkérdezettek jó válaszai lényegesen nagyobb számban vannak,

de a két korosztály közötti különbség is nagyobb (23.33%-79.2%). től

általános iskolások: jó válasz: 58%

középiskolai korosztály: jó válasz: 82.5%

összesített eredmény nálam: 22.42%

Megállapítás: Óriási a különbség a két eredmény között. Csak találgatni lehet az okát: vagy jobban ráéreztek a jelentésre a szóalak alapján, vagy már tanulták az iskolai órán. Ez utóbbi azért is valószínűbb, mert nálam minden korosztály nagyon gyenge eredményt mutatott fel.

Szűkölködünk általános iskolások: 52%

középiskolai korosztály: 50%

összesített eredmény nálam: 48.84% - 54

Megállapítás: Hasonló eredmény.

Benke Kinga felmérése (Miskolc, Avasi Gyülekezet, 2006)

Kies: Pontos választ csak kevesen adtak. Többen pozitívan álltak a szóhoz, de volt olyan, aki a 'kietlen' szóval azonosította.

Megállapítás: Hasonló eredmény. Kevesen (27.7%) tudták a helyes választ, bár sokan pozitív tartalmat kapcsolnak a szóhoz. A 'kietlen' jelentés is előfordult.

Híves: A felnőttek többsége helyes választ adott, a gyerekek viszont 'szép', 'gyönyörűséges' jelentésű szónak vélték.

Megállapítás: Nálam a jó választ adók arány nem olyan magas, még a felnőtteknél sem (36.3%) Hasonló, hogy sokan 'szép', 'gyönyörűséges' meghatározást adtak a szónak regnál: Az idősebbek számára érthetőbb a szó. A legkisebb korosztály válaszai pontatlanok.

Megállapítás: Hasonló eredmény. Míg az idősebbeknél ez az arány magas (79.2%), addig a legkisebb korosztálynál nagyon alacsony (23.3%). től: Az idősebbek nagy számban adtak jó válaszokat. 55

Megállapítás: Ez szintén jelentős eltérés az általam feldogozott kérdések eredményeitől, viszont Zsoldos Tibor felmérésének eredményeivel összhangban van. A jelenség, mint említettem, nehezen magyarázható.

Szűkölködünk: Minden korosztály tagjának jelentős része helyesen válaszolt.

Megállapítás: Hasonló eredmény.

Segedelem: Minden korosztály tagjának jelentős része helyesen válaszolt.

Megállapítás: Hasonló eredmény. 56

5. Összegzés

Dolgozatom elején említettem, hogy ez a felmérés, illetve annak feldolgozása válaszokat keres. Válaszokat arra, hogy az énekeskönyvünk használói, legyen az gyerek, vagy felnőtt, mennyire érti, vagy nem érti, esetleg félreérti a zsoltár- és dicséretszövegeket.

A 17 feltett kérdésből csak 6-ra válaszolt helyesen a válaszadók többsége. A „Mosogass jól meg fertelmességimből”-re (51. zs.) 76%, „Az Úr országol és regnál nagy jól”-ra (99. zs.) 63.27%, az „Útamra tőrt mernek hányni”-ra (142. dics.) 75.48%, a „Szűkölködünk Nagy mértékben Segedelem nélkülre”-re (172. dics.) 76.59%, a „Hozsánna! Hozsánna!”-ra (331. dics.) 68.82% és a „Jézusom, imádjuk szent nevedet, Áldjuk erős szerelmedet”-re (332. dics.) 75.48% válaszolt megfelelően. A többi 11 kérdésre a többség nem tudta a helyes választ.

Vagy nem válaszolt, vagy félreértelmezte a kifejezést.

Megfigyelhető volt, hogy a legfiatalabb korosztály tagjai adták a legtöbb helytelen választ. A középiskolások és a felnőttek között nem volt számottevő különbség, hasonló arányban adtak megfelelő válaszokat. Bár egyes esetekben a felnőttek válaszai pontatlanabbak voltak. Bár bővebb, kifejtőbb válaszokra törekedtek, a megoldásaik gyakran túlságosan elvonatkoztatottak voltak, vagy ahogy korábban fogalmaztam, ,,bekapcsolt a kánaáni nyelv", és válaszaikban ez tükröződik.

Az egyháziének oktatása fontos szerepet tölt be énekeink helyes értelmezésének segítésében.

Míg az általános iskolásoknál is megfigyelhető, hogy egy-két év alatt milyen sokat változik a helyzet énekeink helyes értelmezésében. Az órákon nem csupán megtanulják az énekeket, hanem tanáraik segítségével a nehezen értelmezhető szövegeket is magyarázzák, megbeszélik.

A középiskolásoknál ez még szembetűnőbb.

Minden énekre, kérdéses szövegrészletre azonban nem lehet kitérni, hiszen ennyi idő nem áll rendelkezésre. Mi lehet hát a megoldás? Különböző vélemények csapnak egymásnak. Van aki szerint az énekeskönyv elavult, szövege, nyelvezete nehezen értelmezhető, a fiataloktól távol áll, ezért szerepét már nem tölti be megfelelően. Nézeteik szerint ez a helyzet rohamosan romlani fog, ezért radikális változtatásokra, azaz teljesen új énekeskönyvre van szükség. A másik vélemény szerint egy fokozatosabb, higgadtabb megoldás a helyes út. Emlékeztetik a radikálisabbakat a 48-as Énekeskönyv előszavában leírt korábbi tapasztalatokra, hogy miként 57

zajlott egykoron egy ilyen teljes csere: „Hitelreméltó adatok szerint ennek az énekeskönyvnek a bevezetését helyenként komoly zendülések kísérték, mert népünk nem szívesen vált meg az ősök nagyrészt kihagyott énekeitől.” (Énekeskönyv magyar reformátusok használatára 2001: 6) Bár napjainkban zendülésekre nem kell számítani, azért komoly ellenállással találkozhatnak az énekeskönyv lecserélését javaslók. Tapasztalataim ugyanis azt támasztják alá, hogy nem csak az idősebb korosztály, de a fiatalabb generáció is szereti ezeket az énekeket. Lehet, hogy néha archaikusnak, nehezen érthetőnek, komolynak tartják, de ezek ellenére kedvelik az énekeket.

Milyen javaslatokat tehetünk ezen tények ismeretében? Véleményem szerint a folyamatos vizsgálódás, felmérés szükséges, melynek eredményeiből kiindulva változtatásokat végezhetünk. Korábban is bevett gyakorlat volt, hogy egyes versszakok kimaradtak, bár ennek okai nem feltétlenül értelmezési nehézségek voltak, így nem is ez a legjobb eszköz.

Fontosabb lenne az A. Molnár Ferenc által is javasolt utat folytatni, azaz ahol szükséges, ott nyelvi magyarázatokkal egészítsék ki az énekeket. Ez a megoldás és az egyháziének órák tananyaga együtt elég lehet arra, hogy az értelmezési nehézségek elháruljanak.

Fontos lenne azt is végiggondolni, hogy a kevésbé használt, ismert vagy népszerű énekek helyett újakat válasszunk. Napjainkban is születnek olyan énekek, melyek zenei értéke és teológiai színvonala is kiválónak mondható. Ezek dallam- és gondolatvilága rendkívül közel áll a fiatalabb korosztályhoz, de az idősebbek is hamar megkedvelik. Gondos válogatás után úgy vélem, némelyik méltán kerülhetne a gyülekezeti énekek közé.

Szó esett már több ilyen próbálkozásról is, példaként említve a Berkesi-féle énekeskönyvet. Ezek nagyszerű munkák, de elterjedt használatukhoz központi, egységes erőfeszítés szükséges. A ma is használt Énekeskönyv tekintélye nem csak színvonalából fakad, hanem abból is, hogy minden magyarországi református gyülekezet elfogadja és használja.

„Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a régi énekekhez szükség esetén és lehetőség szerint jó lenne nyelvi magyarázatokat, megjegyzéseket fűzni. Az énekek ugyanis koruk nyelvét tükrözik, s így a hívek, különösen az ifjúság, valamint a középkorúak a szöveget néhol nem értik vagy félreértik, félreérthetik.” (A. Molnár 2003: 209) A. Molnár Ferenc gondolatai és tanácsai már 1996-ban is rendkívül időszerűek voltak. Több mint tíz év telt el, de érdemi változás nem történt. Számtalan dolgozat készült és kutatómunka folyt e témában, de Énekeskönyvünkben ennek látható nyoma még nincs, pedig egyre többen foglakoznak az 58 egyházi nyelv kérdésével, mely nem csak a gyülekezeti éneklést érinti. Énekeskönyvünk páratlan érték, de hogy ebből ne veszítsen, folyamatos apróbb változtatásokra van szükség.

Elérkezett a fontolva haladás, változtatás ideje. 59

Bibliográfia

A. Molnár Ferenc 2003. A magyarországi református énekeskönyv problémáiról. In: A.

Molnár Ferenc és M. Nagy Ilona (szerk.): Tanulmányok az egyházi nyelv története köréből.

Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. 209-213.

Csomasz Tóth Kálmán 1950. A református gyülekezeti éneklés. A Magyar Református Egyház Kiadása, Budapest.

Csomasz Tóth Kálmán 1950. Dicsérjétek az Urat. Tudnivalók énekeinkről. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest.

Énekeskönyv magyar reformátusok használatára 2001. Református Sajtóosztály, Budapest.

Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Szenci Molnár Albert költői művei. 1971. In: Stoll Béla (szerk.): Régi Magyar Költők Tára

XVII. század 6. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest.