|
ltalnos iskolai korosztly
3 vlaszad adott j vlaszt: „Tanskods”, „A napok tanstjk Isten blcsessgt”, „A bizonytjk, igazoljk Isten dicssgt”. 18
10-en nem vlaszoltak a krdsre.
1 dik a „Nem tudom”-mal vlaszolt.
14 vlaszad a 'tudomny', 'tuds', 'blcsessg' rtelemmel magyarzta a szt: Pl.:
„Tudomny: pl.: Egy gyerek a tudomny egyetemen tanul”, „A Tudomny blccs tesz”,
„Isten mindentud”, „Minden nap blcsebbek lesznk”, „Minden nap tanulunk valami jat az Istenrl”, „A tudomnyok tle vannak”, „Blcs isten”, „Nagyon blcs”, „Tudsa van”, „A napokban van Isten blcsessge, tudsa”, „Tudst, ismeretet, tnyeket”, „Minden nap lehet tanulsgos s azt a hibt, amit aznap elkvettnk msnap nem fogjuk”. (Optimista felfogs!)
rdekessg: Az „Isten lentrl nz bennnket s megbnteti a rosszakat” vlasz elg nehezen kapcsolhat ehhez a krdshez, hacsak nem az Isten mindenhatsgra, mindentudsgra gondolunk. Az „egymsnak beszlnek Isten s szolgi cselekedett”-ben rezhet nmi tanbizonysgrl szl rnyalat, hiszen aki beszl valamilyen cselekedetrl, az tansgot is tehet arrl. Az „egy j a ms j-nek, Beszl az Is-ten-nek az nagy blcsessgrl” idzet a zsoltr folytatsa. Vlasz hjn tovbb idzte a szveget, tanstva azt, hogy mr ismeri ezt az neket.
Kzpiskolai korosztly
2 vlaszad adott j vlaszt: „Tanskodik”, „Tansgttelt, bizonysgot”.
4-en nem vlaszoltk meg ezt a krdst.
18-an a 'tuds', 'tudomny', 'blcsessg', 'ismeret' rtelmezst adtk meg. Pl.: „Nagy tudst”, „Bizonysgot, ismeretet adnak”, „A napokkal, vltozsokkal megltszik Isten munkja, a napokkal egyre jobban megltszik Isten blcsessge”, „Ismeretet, tudst adnak, naprl-napra egyre jobban megismerjk isten blcsessgt”, „Tudomnyt: pldt, mintt, tantst az blcsessgrl”, „Mindennap megtudsz valami jt blcsessgrl”, „Minden nap Isten blcsessgre utal”, „Blcsessget, okossgot mutat”. 19
rdekessg: 5 dik a 'bizonytjk', 'igazoljk' rtelemmel magyarztk a jelentst, amely rokon rtelm kifejezs is lehet a „tanst”-tal, de nem figyel elgg a megadott szalakra, ennek ellenre helyes vlaszknt is rtelmezhet. „Megbizonytjk azt, hogy milyen blcs”, „Bizonytjk, nyilvnvalv teszik”, „A napok bizonytjk az hatalmt”, „A napok igazoljk Isten nagysgt. Azzal, hogy mindig j napra brednk, tudatja, hogy van Isten”.
1 vlaszad egyszeren kihagyta a „Tudomny” szt: „A napok mutatjk Isten blcsessgnek nagysgt”, amely szintn utalhat a tansgra.
Felntt korosztly
5-en adtak j vlaszt: „A napok is tanskodnak az blcsessgrl”, „Tanskodik”, „A napok tanskodnak, bizonytjk azt, hogy Isten velnk van s tmogat minket”, „Tanstanak, az r blcsessgrl beszlnek egymsnak”, „Tanstjk, bemutatjk,” „Tanskodnak, bizonykodnak”.
2-en nem vlaszoltk meg a krdst.
17-en a 'tuds', 'tanuls', 'blcsessg', 'ismeret' jelentskrrel prbltak magyarzatot adni. Pl.: „Minden nap tanulunk valami jat s Isten kegyelmbl rszesedst kapunk”, „Tudst adnak”, „Minden nap tbbet tanulhatunk, tudhatunk meg blcsessgrl”, „Ha rszletesebben megnzzk Jzus tantsait, akkor naprl-napra tbbet tudunk meg rla”, „Ismeret, bemutats”, „Tuds”, „Egyik naprl tanulunk a msikra. Egyre ersebbek lesznk hitnkben”, „Minden nap egyre tbb dolgot tudhatunk meg a mi Istennkrl, ezltal annl jobban tisztelhetjk, imdhatjuk t”, „Isten blcsessgt naprl-napra megtanuljuk”, „Tudst, tapasztalatot, ismeretet, tantst, annak tadst egymsnak”.
rdekessg: 3 vlasz is azt valsznsti, hogy a „pldt” a helyes megolds. Ez taln azrt lehet, mert a „pldt mutat” llandsult szkapcsolat idzdtt fel a „mutat” sz 20 megjelensvel. A felntt korosztly vlaszai kztt itt is tallhatunk kiss szabadon rtelmezett vlaszokat „knani nyelven”. Pl.: „Az elz napok rmutatnak a hibkra, amiket tbbszr nem kellene vtennk. Megbizonyosodhatunk Isten gondviselsrl”, „Egy nap sem mlik el gy, hogy Isten ne figyelne rnk”.
sszegzs: Csak kevesen, 10-en (11.1%) gondoljk, hogy e sz jelentse 'tanstani, tanbizonysgot tenni', illetve 5-en kzel jrtak a helyes megoldshoz a „bizonytjk” vlasszal. Lehet, hogy gy tanultk az egyhzi nek rn, de ez csupn felttelezs, a megoldsok egyezse a vletlennek is ksznhet. A vlaszadk nagy rsze, 49 (54,4%) a 'tuds', 'blcsessg', 'ismeret' rtelmezst tartja valsznnek, A „blcsessg” sz gyakori elfordulsa annak is ksznhet, hogy az idzett szvegrszletben is megtallhat: „az nagy blcsessgrl”, de nem ezt a szt kellett rtelmezni.
s szp kies folyvzre legeltet (23. zs.) jel.: 'szp, gynyr, kellemes'
ltalnos iskolai korosztly
9 vlaszad j magyarzatot adott. Pl.: „Gynyr”, „Bartsgos, gynyr, szp”, „Tiszta, szp”, „Szp”, „Szp, kellemes”. Volt, aki bvebben is magyarzta az idzetet, melyben jl hatrozta meg a szt, de mell egyb kpzetek is kapcsoldtak: „J s szp helyre szeretne vinni minket, s aki hagyja, azt oda is viszi”, „Szp ligetes folyparton vigyz r, mint a psztor”, „Gynyr mezn egy szarvas legel”. Felfedezhet ezekben a megfogalmazsokban a rendkvl npszer, gyakran nekelt, ezltal ismert 42. zsoltr kpi vilga. A „patak - folyvz - szarvas kvnkozik – legel” kpek keverednek ezekben a meghatrozsokban.
5-en nem vlaszoltk meg ezt a krdst. 21
2-en „Nem tudom”-mal feleltek. 7-en adtak olyan magyarzatot, melyek nem voltak pontosak, de a pozitv- minsg tartalma felfedezhet vlaszul adott szavaiknak. Pl.: „Dszes patak”, „Tiszta”, „Feleslegessgtl mentes, tiszta”, „Megmutatja a j utat”, „J tra trt”, „Fs, ligetes”.
4-en inkbb valamilyen 'pozitv mennyisgre, mretre' gondoltak: „Tgas, szles”, „Bsges”, „Nagy”, „Bsges”.
rdekessg: 3 dik a korbban felntteknl ltott, inkbb rjuk jellemz, elvont rtelmezst adott: „Beszlget Istennel”, „A mennyek orszgba visz”, „Az svnyre vezet”, Vlaszukban a „vezet”, „visz” szavakat a „folyvzre legeltet” kifejezs hvhatta el.
Kzpiskolai korosztly
10 vlaszad adott j vlaszt: Pl.: „Szp, termkeny, dszes”, „Gynyr”, „Kellemes,
bartsgos”, „Szp, tiszta, sekly”, „Gynyr, lettel teli”, „Gynyrkdtet, szp hely, tj”, „Szpsget jelent”, „Szp, gazdag lvilg.” „Szp, tiszta viz helyre visz”.
5-en nem vlaszoltk meg ezt a krdst.
6-an adtak olyan magyarzatot, melyek nem voltak pontosak, de 'pozitv-minsg' tartalmuk felfedezhet: „lettel teli, l”, „Tiszta viz foly, don, vad, elhagyatott, de mgis vonz tj”, „Virgos, idillikus”, „Hvs, bjos”, „Az idilli szval tudnm kifejezni. A kies szerintem a tkletest jelenti Isten orszgban”.
3-an valamilyen 'pozitv mennyisgre, mretre' gondoltak: „Bviz, gazdag mindenben”, „Bsges”, „Bsggel lt el”. 22
rdekessg: Tbb vlaszban is megjelenik a „kietlen”, mint a „kies” ellenttt jelent sz. Pl.: „Kietlen ellentte, sr nvnyzettel bebortott, ds”, „A kietlen ellentte, teht bviz, gazdag”, „A kietlen - vagyis puszta, res - ellentte”, „A kietlen ellenttje, vagyis szp, virgz letds”. Ezen vlaszokat termszetesen be lehetett volna sorolni a fenti, 'pozitv minsg-mennyisg' kategrikba is, de a „kietlen” sz ellentteknt val meghatrozst marknsabbnak tltem meg.
Elvont rtelmezseket is olvashatunk: „Isten neknk a hveinek mindig a legjobbat adja neknk”, „Kies folyvz = hit”.
Felntt korosztly
6 vlaszad adott j vlaszt: „Gynyr, (de mgis van benne valami, ami bizonytalann tesz minket affell, hogy milyen. Kies: szp, zld, tl j)”, „Szp, gazdag”, „A kies folyvz az szpsges, lettel teli folyvzre utal. Nem vletlen, hiszen a vz az letfelttel”, „Szp, gazdag, ds folyvzre legeltet”, „Szp, tiszta, j tra terel minket”, „Gynyr folyvizeknl, vzpartra fut mezn, partmenti pzsiton”.
11-en adtak olyan magyarzatot, melyek nem voltak pontosak, de 'pozitv-minsg' tartalmuk felfedezhet: Pl.: „Termkeny, bsges”, „Tiszta”, „Friss, tiszta”, „Nyugodt, nyugodt krlmnyek kzt lehetnk vele”, „Csndes, nem mrges”, „Csendes, tiszta, csordogl”, „Sima, nyugodt”. 4-en nem vlaszoltak a krdsre.
rdekessg: A kzpiskolsoknl rdekessgknt emltettem, hogy a „kietlen” ellentteknt hatroztk meg tbben e szt. A felntteknl is felbukkan ez a megolds, csakhogy pontosan emez ellentteknt. Meglep, de a „kies” szt a „kietlen”-nel azonostottk. Pl.: „Sivr, kietlen”, „Kietlen, sekly folyvz”, „Kietlen”, „Kies = kietlen. Vlemnyem szerint a zsoltrban a kietlen inkbb a tiszta, rintetlen folyvzre utal”.
Van, aki a „kies” sznak 'messze lv' rtelmet tulajdont. 23
Elvontabb, ltalnosabb rtelmezs: „J tra terel”, „Megmutatja a helyes utat”, „Az rba vetett hit ltal ers, istenfl llek - ezt jelenti”, „Psztorknt bnik velnk az r”.
sszegzs: Pontos vlaszt csak 25-en (27.7 %) adtak. A vlaszadk tbbsge, 35-en (38.8%) hatrozottan 'pozitv minsg-mennyisg' jelentst tulajdontott a sznak. Azt is meg kell emlteni, hogy a nem teljesen tkletes vlaszokat nehz volt csoportostani soksznsgk miatt. Valsznleg ms szempontok szerint is el lehetett volna vgezni a rendszerezst. A pontos vlaszadk is a helyes sz utn mg olyan jelents szavakkal folytattk meghatrozsukat, mint amilyenekkel a tbbiek, akik csak krljrtk a helyes vlaszt. De az meghatrozsaikban mindenkppen szerepelt a pontos jelentse is „kies2 sznak.
Vesszd s botod megvgasztal engem (23. zs.) jel.: 'az r psztorolsa biztonsgot nyjt a zsoltrosnak, a hveknek' („Itt tvitt rtelemben a psztorbotrl s egy, a fejn tbbnyire fmmel bebortott bunksbotrl van sz: az elbbivel az szvetsgi psztor a nyjt tereli, az utbbival pedig szksg esetn az a vadllatoktl, a tmadktl vdi”- A. Molnr Ferenc 1996: 212)
ltalnos iskolai korosztly
2 vlaszad adott j vlaszt. Az vlaszaikban felfedezhet a 'psztorbottal val vezets, mely biztonsgot ad': „Vezetsed ert ad”, „Irnymutatsod ert ad”. Felttelezheten k mr hallottak az szvetsgi psztorok tevkenysgrl.
9-en nem vlaszoltk meg a krdst. 1 dik a „Nem tudom”-mal vlaszolt. 24
5-en a 'vdelem', 'biztonsg' jelentssel hatroztk meg a kifejezst, melyet a bot nyjt, vagy Isten nyjt a bot segtsgvel. Ez kzel ll a helyes rtelmezshez, de nincs benne a 'psztorolva vezets' tartalom: „Megvd a bottal, vesszvel”, „Vesszd s botod megvgasztal, megvd engem”, „Megvd Isten a botjval”, „Valamilyen vdelem, amit a vessz illetve a bot nyjt”, „Vdelem”.
9 vlasz kzs tartalmi jegye az, hogy a 'bntets', 'rossz trtns' rtelemmel ruhzzk fel a kifejezst, amely utn egyes vlaszolk szerint a j kvetkezik, Isten megvigasztal. Pl.: „Isten szigor”, „Ha bntet, rtnk teszi”, „Br megfed, de oltalmat tallunk nla”, „A bajbl is szrmazhat j”, „Ha ki is kapunk utna megvgasztal”, „A rossz utn remnykednk a j utn”, „Erszaknl is lehet valami jt”.
rdekessgek: A vlaszaiban senki sem rta le helyesen a „vigasztal” szt, mindenki a
zsoltrszveg szerinti hossz -vel rott „megvgasztal” alakot hasznlta. Lehet, hogy ez, a ma mr helytelen alak, rgzlt is egy-kt dik helyesrsban. Szokatlan vlaszok: „Nem szksges Istennek melletted lenni, elg ha csak a bota van”, „A rossz is j”, „Nem szomor soha”, „Szved s lelked megvgasztal engem”.
Kzpiskolai korosztly
7 vlaszad j vlaszt adott. Pl: „Jzus a mi psztorunk, a psztor pedig terel botot hasznl. A bottal megvdelmez bennnket a gonosztl”, „Isten irnytsa vezet”, „A psztorbot, a vezets megvgasztal, az r vezet minket”, „A psztor jelenltt bizonytja, ami segtsg s fegyelmez eszkz is lehet”, „Rgi jelkp, a brnyokat a psztorok gy vezettk a sttben, hogy a botjukat a vezr rnek tmasztottk s ettl megnyugodtak”.
4-en nem vlaszoltk meg a krdst. A tovbbi vlaszok ennl a korosztlynl is nagyon soksznek. 13 vlasz kzs tartalmi jegy itt is az, hogy a 'bntets', 'rossz trtns' rtelemmel ruhzzk fel a kifejezst, amely utn 25
egyes vlaszolk szerint a j kvetkezik. Pl: „Ha bnt is, jl esik, mert tudom, hogy utna jobb lesz”, „A fenytseid, a szenvedsek a javamat szolgljk”, „Valakit, ha szeret az r, megfenyti, de mint apa a fit, akit kedvel”, „Bneimet felismerve Isten bntetse ltal felszabadulok ezek all”, „Ha bntetsz, az is vigaszt ad”, „Nevel clzattal bntet”, „Ha Isten megbntet, ne szomorkodjunk”, „A bot is segt, vgasztal, mert bnnk ellenbe kapjuk”.
rdekessg: Volt, aki gyesen kivgta magt, a krdst feltevre hrtva t a felelssget: „Gondolom ez is egy olyan sor, ami a tbbivel vlhat rtelmess”. Akadt olyan is, aki nem rtelmezte ugyan helyesen a szveget, de megprblt magyarzatot adni, hogy vajon mirt hasznlta a zsoltrr ezt a kifejezst: „A hvt, ha a dolgok nem gy jnnek ssze, ahogy akarjk, akkor ezt Isten botjnak kpzelik. Nevelsi clzata van ennek a zsoltrnak. Oly mlyen hisznek Istenben, hogy mg a verst is vgasznak veszik”. Egyb rdekes vlasz: „Istenre gy lehet tmaszkodni, mint a botra”.
Felntt korosztly
4 vlaszad adott j vlaszt: „A psztor terel botjt ltja a nyj, j helyre vezetik. A slyos (furks) botjval vd, biztonsgos a helyzetem, ameddig vezet s vd”, „Irnytsa megnyugtat”, „A psztorbot, amivel j tra terel, rezteti, hogy ott van”, „Utals a psztorbotra”.
2-en nem vlaszoltk meg a krdst.
Ennl a korosztlynl a vlaszadk elspr tbbsge, 17-en gondoljk gy, hogy 'bntets', 'rossz trtns' jelentse van ennek a kifejezsnek, amelyet Isten nevel clzattal, szeretetbl bocst rnk. Pl.: „Az is boldogt, ha bneim miatt, neheztelsz rm”, „Isten szeretetbl nha akaratunk ellenre megfenyt bennnket, de ez mindenkppen a mi javunkra van”, „A bn kvetkezmnye a bnhds. Bnbnat utn bnbocsnat kvetkezik, teht bneink ellenre Isten szeret”, „Az Isteni szigor pldzata”, „Szenvedni kell a megvigaszulsrt”, „A bot arra 26 utal, hogy nha megbntet, de mg a bntetse, az tse is megvigasztal, mert tudom, hogy szeret”.
rdekessg: Egyes esetekben, mintha a gyakorl szl szlalna meg a vlaszokban: „Az a j szl, aki megdorglja gyermekt. Az r bntetse csak javunkra vlhat”, „A fegyelmezs is hozztartozik Isten irgalmhoz”, „Fenytse hasznomra van”.
sszegzs: 13-an (14.4%) vlaszoltk meg helyesen a krdst. Az elspr tbbsg, 39-en (43.3%) fleg a felntteknl 'bntets', 'rossz trtns' jelentst tulajdont a kifejezsnek. A fiatalabbaknl sokkal tbbszr jelenik meg az az rtelmezs, hogy Isten valamilyen veszedelemtl v meg minket a botjval, ellenttben a felnttek vlemnyvel, akik inkbb a „nem ellened, rted veszekszem” gondolat fedezhet fel. Az is kijelenthet, hogy az eltr vlaszokban is van kzs, mgpedig az, hogy ezt a kifejezst mindenki igen ers kpisggel rja le: a bottal bntet Isten, a vezet psztor, a fenyt szl stb. Mint a szp hves patakra (42. zs.) jel.: 'hvs'
ltalnos iskolai korosztly
3 vlaszad adott j vlaszt: „Hvs”, „Hvs, hideg, hs”, „Hvs, hideg”.
9-en nem vlaszoltak a krdsre 1 dik a „Nem tudom”-mal felelt. 27
13-an gy vltk, hogy 'szp', 'dszes', esetleg 'tiszta' (eszttikailag kellemes) jelentse lehet a sznak: Pl.: „Mint a szp tiszta patakra”, „Szp, dszes patak”, „Szp, tiszta”, „Csodlatos”, „Mves”, „Mint egy csodlatos helyre”, „Dszes, mint a kies”, „Csodlatos, szp, gynyr”.
rdekessgek: Valaki a 'hvogat' jelentst vli helyesnek. Tovbbi vlaszok: „Ht hogy
valaki hres”, „Kanyargs patak”, „Az Isten orszgban lev patak”.
Kzpiskolai korosztly
13 vlaszad j vlaszt adott meg. Pl.: „Hvs”, „Hs patak”, „Hs viz, hvs patak”, „Hs, rnyas, frisst patak”, „A hst patak a frisst, feljt, megjt patak”.
2-en nem vlaszoltak a krdsre. 11-en gy vltk, hogy 'szp', 'dszes', esetleg 'tiszta' (eszttikailag kellemes) jelentse lehet a sznak. Pl.: „ves”, „Tiszta viz, ftyolos patakforrs”, „Nyugtat, nyugalmas”, „Dszes”, „Mint a szp tiszta viz patakra”, „Hves, vagy szp, vonzalmas”, „Ds, tiszta viz patak”, „Bsggel ellt, megld”, „A hves nagyon j”.
rdekessg: Az egyik vlaszad ismt nagy magyarzkodsba kezdett: „Itt a hves pataknak lnyegben egy elvonatkoztatott httere van. Ez a patak a hit, Isten Igje. Itt a 42. zsoltrban a hitet patakkal szimbolizljk. Ahogy a szarvas kvnkozik a patakra, gy kvnkozik a j hv Isten Igjre”. Nagyszer felfedezs, csak ppen megint a krdsre nem vlaszolt. Egyb vlaszok: „Lelki patak”, „Hres, neves, npszer”, „Hvogat”.
Felntt korosztly
11 vlaszad j vlaszt adott. Pl.: „Hvs”, „Hst”, „Hvs, nyugodt”, „Hs, tiszta”, „Hves=hvs”, „Hvs rgies kifejezse”. 28
5-en nem vlaszoltk meg a krdst. 11-en gy vltk, hogy 'szp', 'dszes', esetleg 'tiszta' (eszttikailag kellemes) jelentse lehet a sznak. Pl.: „Szp, tiszta”, „Szp, tiszta folyvz.
Ezt is Isten teremtett.
Akkppen szeretnk Isten lenni, ahogyan a szarvas a hves patakra akar eljutni”, „A hves patak hullmos, napban frd patakot jelent, ahol szvesen pihen meg az ember szeme”, „Tiszta, de”, „Szp, klnleges patak”, „Csodlatos, varzslatos”, „Dszes, tiszta, friss”, „Dszes”, „A szp, gazdag, kijult patakra”.
rdekessg: Egyes vlaszadk nem figyeltek a kiemelsre s a mondat rtelmt magyarztk: „Az ember lelknek annyit r Isten szava, mint szarvasnak a H2O”, „gy htunk Istenre fldi halandk, mint ahogy a szomjas szarvas kvnkozik a patakra”, „Isten utn val hajtozs, svrgs”. Ezen vlaszokban felfedezhet, hogy zsoltr msodik sort („Lelkem gy hajt Uramra”) is felhasznltk rtelmezskben.
sszegzs: 27-en (29.9%) adtak helyes vlaszt a krdsre, mg 35-en (38.8%) a 'szp', 'dszes', esetleg 'tiszta' (eszttikailag kellemes) jelentsre asszociltak. Ennek oka az lehet, hogy vagy a sz alakja „hvta el” ezeket a vlaszokat: „hves”-„ves”-„dszes”-„mves”-„hres”, vagy a kellemes hangzsa: „ftyolos”, „gynyr”, „tiszta”, „de” stb., illetve ezek egyttes hatsa. 29
Mosogass jl meg fertelmessgimbl (51. zs.) jel.: 'tisztts meg tiszttalansgombl/ a fertbl/ bneimtl'
ltalnos iskolai korosztly
21-en adtak j vlaszt. Pl.: „Bneimtl tisztts meg”, „Vtkeimbl, bneimbl”, „Lemossa rla a bnt”, „Szabadts meg bneimbl”, „Mentse fel a rossz all,” „Oldja fel a bnt”,
„Tisztts meg a rossztl”, „Rossz dolgaimbl”, „Bnbocsnatot nyer”. 8-an nem vlaszoltk meg a krdst.
rdekessg: A „fertelmessgimbl” szt a jelents tbbsg helyesen rtelmezi, br a 'bn' meghatrozs annyiban pontatlan, hogy nem figyel a szalakra: fertelmes, frtelmes. De a 'bn' is 'erklcsi szenny', mint a 'fert', ezrt lnyegben helyesnek fogadhatjuk el a vlaszokat.
Kzpiskolai korosztly
27 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Trld el az n bneimet”, „Bneimbl, gonosz cselekedeteimbl”, „Tisztts meg bneimbl”, „Mosd le bneimet”, „Bneimbl, szenvedlyeimbl szabadts meg”, „Vtkekbl, bneimbl”, „Bneimbl, rossz cselekedeteimbl”, „Bneimbl, melyek szerintem slyosak”, „Bns gondolatok, tettek,
lelki rosszasg”, „Bneimbl, szrnysgeimbl, mocskossgombl”, „Szabadts meg a gonosztl, rossztl, rdg ltali bntl”. 1 dik nem vlaszolt.
rdekessg: Elvontabb vlaszok is szlettek, melyek nem a kiemelt szra fkuszltak:
„Tisztts meg, trts j tra”, „Isten mindenbl meggygyt minket, ha hisznk benne s 30 imdkozunk hozz”, Az igen gyakori 'bn' rtelmezs mellett mr olvashatak vltozatosabb megoldsok is: „Tiszttalansg”, „Tiszttalansgaimbl, vtkeimbl”. Az egyik vlaszad gy fejtette ki vlemnyt: „Szerintem ez egyrtelm”. Val igaz, majdnem mindenki helyesen rtelmezte a szt, vagy a kifejezst, de a pontos szalakra, mint azt az ltalnos iskolsoknl emltettem, senki sem figyelt.
Felntt korosztly
28 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Tisztts meg bnmtl”, „Szabadts meg bneimtl”,
„Vtkeimtl”, „Bocssd meg bneimet, mossa le a bnket, tiszttsa meg a lelkt”,
„Bneimbl, a bn fertelmes”, „Tisztts meg bneimbl, gonosz dolgaimbl”, „Bocssd meg, trld el bneimet”, „Fertelmessg=bn, gyalzat. Az r tiszttson meg minden bnmtl”.
Mindenki megvlaszolta a krdst.
rdekessg: „Tisztts meg tiszttalansgombl, mosd le rlam, ami a fertbl (szennybl, srbl ) rm tapadt”- taln a legpontosabb vlasz, mely figyelembe vette a szalakot, nem vonatkoztatott el tlsgosan. Kiss „kegyesked” vlaszok is szlettek: „A fertelmessg itt az emberi gyarlsgot jelli s a bnt. Azrt kell a bntl megtisztulnunk, mert bns ember nem jut be a menny kapujn”, „A r tiszttson meg bneimtl, terheimet vegye t, knnyebbtsen lelkemen”. rnyaltabb vlaszok: „Fertelem=szenny, bn”, „A fldi tiszttalansgombl krlek, tisztts meg”.
sszegzs: 76-an (84.4%) adtak j vlaszt, ami igen magas arny. De ha azt vesszk figyelembe, hogy a „fertelmessg” szt nem a kiss elvonatkoztatott 'bn' jelentssel magyarzta, hanem 'fertbl', 'szennybl', 'tiszttalansgbl', akkor a helyes vlaszok arnya minimlisra olvad. 31
Hints meg, Uram engem izsppal (51. zs.) jel.: 'gygynvny cserje'
(A kifejezs jelentse: szertartsosan tisztts meg az ldozatnl hasznlt
gygynvnnyel, azt vzbe mrtva frcskld rm a tiszttst jelkpez vizet.)
ltalnos iskolai korosztly
2 vlaszad adott elfogadhat, de nem teljesen j vlaszt: „Szrj rm virgot”, „Valamilyen segdeszkz, szertartsok alatt hasznlatos trgy, dolog”.
19-en nem vlaszoltk meg a krdst.
1 dik a „nem tudom”-mal vlaszolt.
Tovbbi vlaszok: „Hints meg engem Uram jval, rmmel, szeretettel”, „Hints meg Uram engem blcsessggel”, „Hints meg engem szeretettel”, Illetve: „Valamilyen por”, „Hamuval”, „Valami porral megszr”, „Hamu”.
rdekessg: Lthat, hogy tkletes vlaszt senki sem adott, s csak kt elfogadhat vlasz szletett. Ebbl az egyik tudta, hogy az izsp valamilyen nvny, ezrt rta a „virg”-ot, a msik pedig azt tudta, hogy szertartsoknl hasznlt „dolog”-rl, „trgy”-rl van sz.
Sokan nem tudtk a vlaszt, ezrt nem is rtak semmit erre a krdsre.
A tbbi dik vlaszait kt csoportra lehet bontani. Az egyik valamilyen 'elvont tulajdonsggal, dologgal val meghints' rtelmet tulajdont a kifejezsnek: „szeretettel”, „rmmel”, „blcsessggel” hint meg az r, a msik az izspot 'por', 'hamu' jelentsnek vli. Az utbbi gondolatokban taln az szvetsgi bnbnati forma idzdik fel: a bns ember (pl.: Dvid kirly) bnbnatnak jell megszaggatta ruhjt s fejre hamut hintett, szrt. Ez a kp idzhette fel ezt a vlaszt. Ez azonban pusztn felttelezs, s lehet, hogy ez a kp csak a dolgozat rjnak idzte fel ezt a magyarzatot a vlaszok olvassa sorn. 32
Kzpiskolai korosztly
3 vlaszad adott j vlaszt: „Izsp - ferttlent hats gygynvny”, „Tisztt hats nvny, gygytsra is alkalmas, nyugtat”, „Gygynvnnyel”.
5-en a kifejezs 'tisztt szertarts' jelentsre utaltak, ezrt az vlaszuk is elfogadhat, br kiemelt sz jelentst nem ismertk: „A megjulst eredmnyezi, ha meghinti az r”, „Az a dolog, amely ltal megtisztulhatok”, „Bnbocsnatrt val knyrgs. Kri Istent, hogy bocssson meg, mert bnt kvetett el”, „Tlts el engemet tisztasggal”.
13-an nem vlaszoltak a krdsre. 2 dik a „Nem tudom”-ot rta.
rdekessg: Sokan tudtk, hogy valamilyen szertartsos cselekmnyrl lehet sz. A szvetsgi kultuszi cselekmnyek, ldozatok klnfle formi jelennek meg. „ghet anyag, ami ez esetben elgeti a bnket” s a „tzes parzs” megfogalmazs mintha az gldozatrl szlna, az „Olajjal” vlasz a szertartsos felkenst (kirlly, fpapp) sejteti. Ezek sszessgben pedig azt tkrzik, hogy mr szereztek ismeretek a bibliai kultuszi cselekmnyekrl, s a vlaszadk nagyobb rsze tudja, hogy ez a kifejezs egy ilyen szertartsos, megtisztulst eredmnyez cselekedetet jelent. A „hamu”, mint vlasz ennl a korosztlynl is elfordul.
Felntt korosztly
4 vlaszad adott j vlaszt: „Az kori Izraelben egy szertarts rsze volt, az izsppal (nvny) val frcskls”, „Szertartson tisztts meg, ldozatnl hasznlt gygynvnnyel”, „Tisztts meg gygynvnyeddel”, „Izsp: keleti fszernvny, szertartsnl is hasznltk fel.
8-an a kifejezs 'tisztt szertats' jelentsre utaltak, ezrt vlaszuk elfogadhat, br a kiemelt szt nem magyarztk. Pl.: „Tisztts meg engem a bntl szent igd ltal”, „Tisztts meg Uram”, „A Szentllek ltal megtisztulunk”, „Tisztts meg engem a sok gonoszsgtl”. 33
10-en nem vlaszoltk meg a krdst.
rdekessg: A felntteknl is sokan nem vlaszoltk meg a krdst, ami erre a korosztlyra nem jellemz. Nem tudhattk sokan a vlaszt, s valszn, hogy nem akartak felttelezsekbe bocstkozni, taln attl tartva, hogy vlaszaik nagyon messze jrnak a helyes jelentstl. Az ltalnos, elvont rtelmezs ismt marknsan kpviselteti magt. Pl.: „Add rm ldsodat”, „Jval, szent dolgokkal ldd meg”, „ldssal”, „Megbocsts”, „Szentelj meg”.
Vgl egy igazi katolikus vlasz egy reformtustl: „Szentelt vz”.
sszegzs: Tkletes vlaszt, mely a kiemelt szt s a szertarts jelleget is magba foglalta, nem sokan, mindssze 7-en (7.77%) adtak. 13-an a 'tisztt szertarts' rtelmezst adtk, mely lnyegben helyesnek mondhat, gy az arny 20 (22.22%) helyes vlaszra vltozik. Magas a vlaszt nem adk szma: 44 (48.84%), mely a felntt korosztly fel haladva cskken ugyan, de mg ott is jelents. A tanult elemek tkrzdnek a megoldsokban. Az ltalnos iskolsok vlaszaiban a hittanrn bemutatott bnbn, fejre hamut szr ember kpe rajzoldik ki, a kzpiskolsoknl mr az szvetsgi szertartsok, kultuszi cselekmnyek ismerete fedezhet fel, illetve a felnttekkel egytt elvontabb, ltalnosabb vlaszokat adtak.
s engem hallra keresnek (54. zs.) jel.: 'Azrt keresnek, hogy megljenek'
ltalnos iskolai korosztly
11 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Meg akarnak lni”, „Hallomig hajtanak”, „A hallomat akarjk”, „Meg akarnak gyilkolni”, „Addig ldznek, mg el nem fognak s meglnek”, „Meg akarnak lni, le akarnak szmolni”. 34
5-en nem vlaszoltak a krdsre.
13-an 'nagyon keresnek' rtelmet tulajdontanak a kifejezsnek. Pl.: „Nagyon keresnek”, „Sokig keresnek”, „Keres engem, de n nem hagyom, hogy megtalljon”, „Addig keresnek, mg meg nem tallnak”, „Mindenhol keresnek”, „zve keresnek”, „Nagyon hinyzom valakinek”.
rdekessg: A tbbsg gy vli, hogy egy intenzv cselekvsrl, keressrl van sz. Sokan ismerik azt a kifejezst, hogy „hallra dolgozom magam”, „hallra unom magam” stb. Itt is azt fejtegetik, hogy valaki nagyon keres valakit, ezrt a jelents: 'hallra keresi'.
Egy meglep vlasz: „Isten el akar hvni maghoz”.
Kzpiskolai korosztly
12 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Azrt keresnek, hogy megljenek”, „Hallomat akarva keresnek”, „Hallra tlnek, meglnek”, „ldznek, mert meg akarnak lni”, „Haragszanak r, ldzik a hallra vrva”, „Meg akarnak lni, azrt keresnek, hogy meglhessenek”.
5-en nem vlaszoltk meg a krdst.
10-en 'nagyon keresnek' rtelmet tulajdontanak a kifejezsnek. Pl.: „Aggdnak rtem, tv tesznek rtem mindent”, „Sokan keresnek mindenhol”, „Mindent elkvetnek azrt, hogy megtalljanak”, „ldznek ersen”, „Nagyon keresnek”, „Nem adjk fel a keresst, kitartak”.
rdekessg: Az arny szinte ugyanaz, mint az ltalnos iskolsoknl, s a kt csoport vlaszai is hasonlak. Volt azonban, aki magyarzta is a kifejezst: „Biblibl tjtt fogalom – Jzus szletsre utal”. Jzusnak valban Egyiptomba kellett meneklni szletsekor a csaldjval Herdes ell. Szokatlan vlaszok: „Bujklnom kell”, „A gonosz kerget”, „Ha elveszem hitben, Isten megtall minket”. 35
Felntt korosztly
8 vlaszad adott j vlaszt: Pl.: „ldzik, s a hallt akarjk”, „Addig keresnek valakit, mg meg nem talljk, s akkor meglik”, „Hallomat akarjk”, „Hallig zik, hogy megljk”, „Meg akarjk lni”. 2-en nem vlaszoltak.
11-en 'nagyon keresnek' rtelmet tulajdontanak a kifejezsnek. Pl.: „Nagyon keresnek”, „Mindentt keresnek, mindent szttrnak”, „Tv tesznek rte mindent”, „Mindenron meg akarnak tallni”.
rdekessg: A tbbi korosztlyhoz kpest megjelennek a nem pontosan a krdsre, hanem annak egy elvonatkoztatott tartalmra utal vlaszok: Pl.: „ldzik t a hitrt”, „Jzus brnyi kzl egy kalandozik el, azrt az egyrt otthagyja a tbbit, hogy megkeresse, megtallja”, „Hitemrt ldznek az ellensgek”, „A hamisak, a bn rm tall s megfertznek azzal”.
sszegzs: A vlaszadk kzl 31-en (34.41%) vlaszoltak helyesen. 44-en (48.84%) 'nagyon keresnek' rtelemet tulajdontottak a kifejezsnek. A kiss szabadabban rtelmezett vlaszok ismt a felnttekre voltak jellemzek. 36
Az r orszgol s regnl jl (99. zs.) jel.: 'uralkodik, helyesen kormnyoz az r'
ltalnos iskolai korosztly
7 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Uralkodik”, „Uralkodik s vigyz”, „Uralkodik s rkdik”, „Isten jl uralkodik”, „Uralkodik s trvnyeket alkot”.
14-en nem vlaszoltk meg a krdst.
2-en „Nem tudom”-mal vlaszoltak.
rdekessg: Nagyon nagy szm a meg nem vlaszolt krds. Nem tudtk a vlaszt s nem is prblkoztak. 4-en adtk ezt a vlaszt: „Az r mindentt ott van”, vagy ehhez hasonl: „Az r jelen van mindenhol”. Ez lehet egy hasonl rtelmezsen alapul hasonlsg, de a magyarzat akr a msols is lehet. 3-an pedig gy gondoltk, hogy a jelents: „Az r jrja az orszgot”, „Az r orszgrl orszgra jr s hirdeti a Szent rst”.
Kzpiskolai korosztly
24 vlaszad adott j vlaszt. Pl.: „Uralkodik”, „Vezet s irnyt”, „Az r nagyon jl uralkodik s kormnyoz”, „Trnol s uralkodik”, „Szablyoz, uralkodik, trvnykezik”, „Az r a mindensg s jl irnytja”, „ irnytja a Fldet s uralkodik”, „Az r nagyon jl irnytja s vezeti npt”, „Dnt gyeink fell, mint rgebben a kirlyok is dntttek npk gyeiben”.
2-en nem vlaszoltk meg a krdst. 37
rdekessg: Egy vlaszad az ltalnos iskolsokhoz hasonlan a 'mindentt ott van' rtelmezst adta, teht, br ez a szm itt jelentktelen, mgsem lehet vletlen ez az rtelmezs.
Egyb vlaszok: „Vezet s tiltakozik”. A „tiltakozik” sz rejtly, hogyan kerlt ide. „Szmon tart minden embert s minden embernek minden gondolatt”. Egy j uralkod kpe lehet ez.
s egy „etimolgus vlasz”: „Uralkodik, latinul rego = uralkodik igbl szrmazik”.
Felntt korosztly
26 vlaszad adott j vlaszt. „Uralkodik”, „Parancsol”, „Az r uralkodik s irnyt”, „Az r jl irnyt”, „Intzkedik s irnyt”, „Irnyt, vezet, trvnyt hoz, tlkez”, „Vezet s irnyt”, „Irnyt, igazgat”, „Az r uralkodik s tl. Jl, igazsgosan, bntet, ha kell”.
2-en nem adtak vlaszt.
rdekessg: „Az r uralkodik az egsz orszg felett”. Az 'uralkodik' meghatrozs helyes, de valsznleg ugyanez a sz (orszgol) „hvja el” az „orszg felett” kiegsztst is. „Az r mindent tkletesen vgez mind a fldn, mind a fld felett s mind a fld alatt”. Az r teljes kr hatalma: mg a fld alatt is uralkodik.
sszegzs: A vlaszadk kzl 57 (63.27%) adott helyes vlaszt. Ez a kp azonban kicsit csalka, mert az ltalnos iskolsoknl lnyegesen kisebb ez az arny (23.33%). 38 Nagy kegyesen tl, Uram fldeddel (85. zs.) jel: 'tettl'
ltalnos iskolai korosztly
1 vlaszad jrt csak kzel a valsghoz, aki felismerte az igt, csak annak idejt nem adta meg helyesen: „Tesz”.
21-en nem vlaszoltk meg a krdst.
rdekessg: Nagyon kevs a vizsglhat vlasz. Az rtkelhet megoldsokat pedig csoportostani sem igazn lehet. Valaki ezt gy indokolta: „Nem tanultuk”. Tovbbi vlaszok: „Takarj”, „Tled”. Itt a szemlyes nvms elejnek s a „tl” ignek a hasonlsga lehetett az indok, hogy ez a vlasz szletett. Az „rtl van a kegyelem” s az „Istentl” vlaszokat szintn alaki hasonlsg okn adhattk, a -tl, -tl hatrozi ragot vltk felfedezni a szban.
„Az r kegyesen megbocstja bneinket s maghoz vesz”. magyarzat szerint a „tl” jelentse 'megbocst', a „Telve van” szerint a 'tele' a „Megteremtett a vilggal minket” szerint pedig a 'teremt' a helyes rtelmezs.
Kzpiskolai korosztly
12 vlaszad adott j vlaszt, melyek kzl 8-an az igeidt is helyesen hatroztk meg: „Tettl”, „Nagy kegyesen cselekedtl,” „Tettl. Teszel”, „Tett, tesz”, „Tenni, kegyesen bnni vele”, „Tesz, viselkedik”.
12-en nem vlaszoltk meg a krdst.
rdekessg: A tbbi vlasz itt is, mint az ltalnos iskolsoknl nagyon sokszn, de ugyanazok a megoldsi varicik fedezhetek fel. A „Tled”, a „Kegyessg, ami az rtl 39 van” s az „r nagy kegyessgtl” vlaszok a -tl, -tl hatrozi ragot felttelezik a szban.
Az „Eltelik, megtelik” vlasznl a sz jelentse 'telik'.
Felntt korosztly
9 vlaszad adott helyes vlaszt, az igeidt senki sem adta meg helyesen: „Tesz”, „Tesz, csinl vele valamit”, „Tesz, cselekszik”, „Kegyesen s igazsgosan bnik az Isten a flddel”, „Tegyl”.
11-en nem vlaszoltk meg a krdst.
rdekessg: A felntteknl is hasonl tendencia figyelhet meg a vlaszokat tekintve, mint az elz korosztlyoknl, mgis van egy klnbsg: 7-en a 'tled' jelentst adtk meg vlaszul, ami nagyobb szm az elz korosztlynl. Pl.: „Tled”, „Nem tudom, mit jelenthet (rgies). Taln tled”. Ez majdnem annyi, mint a j vlaszok szma. Az „rtl” s a „Kegyessgedtl” a -tl, -tl hatrozi ragknt rtelmezik a szt. A „Tl
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
