DEBRECENI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK

A magyarországi református énekeskönyv zsoltár- és

dicséretszövegeinek értelmezési problémái

SZAKDOLGOZAT

Témavezető:

A. Molnár Ferenc

egyetemi docens

Készítette:

Magyar György

V. éves magyar szakos hallgató

Debrecen, 2007.

Tartalomjegyzék

Bevezetés 3

A kérdőív 7

A kérdőív feldolgozása 10

Összehasonlító elemzés más kutatások eredményeivel 52

Összegzés 56

Bibliográfia 59

 1. Bevezetés

Mint minden társadalmi intézménynek, úgy az egyháznak is (már amennyiben az egyház társadalmi intézménynek tekinthető) fontos feladata, hogy követve a világ változásait, folyamatosan megújuljon, hogy betölthesse szerepét, ellássa feladatát. Úgy kellett és kell az egyháznak időről időre megújulnia, hogy alapvető értékeit ne adja fel. Babits Mihály Az írástudók árulása c. esszéjében azt írja, hogy az írástudóknak (papoknak, íróknak, költőknek stb.) alapjában véve konzervatívnak kell lennie. Nem a szó pejoratív jelentését, azaz a maradiságot előtérbe helyezve, sokkal inkább az értékmegőrző szerepét kiemelve. Újuljon meg tehát, hogy híveit minden időben meg tudja szólítani, de őrizze az értékeket is, hogy azok fennmaradjanak és tovább éljenek.

Ilyen értékünk az anyanyelv is. Őrizni kell a nyelv tisztaságát, de követni kell a nyelvben bekövetkező változásokat is. Nyelvészeti közhely, hogy a nyelv változó. Mivel a nyelv és a társadalom hat egymásra, ha változik a világ, változik a nyelv is, és fordítva, ha változik a nyelv, változik a világ, azaz a társadalom és az emberek is.

A beszélő, azaz minden ember több nyelvi kódot ismer és használ is élete során. A kommunikációnk akkor lehet eredményes, ha ismerjük beszélgetőtársunk nyelvi kódját. Csak úgy tudunk érdemi párbeszédet folytatni, ha ugyanazt a nyelvi kódot használjuk és ugyanakkor, amit a másik beszélő.

Az egyháznak van egy különleges nyelve, az ún. „kánaáni nyelv”. Ez alatt nem a sémi nyelvek valamelyikét kell érteni, hanem egy olyan vallásos nyelvet, mely egy felekezet, közösség, kegyességi irányzat sajátos nyelvezete. De amíg a köznapi beszélt nyelvben vagy épp a tudományos nyelvben a megértés és a hit elválik, addig a vallásban a kettő összeolvad, egymást feltételezi.

Egyes nézetek szerint a „kánaáni nyelv”-et akár dialektusnak is nevezhetnénk. Ha ezt a megállapítást el is fogadhatjuk, azért figyelembe kell venni azt, hogy egy nagy különbség is felfedezhető: a „kánaáni nyelv” kifejezései, a dialektusokkal szemben, érvek is egyben. Ezek az érvek csak akkor hatásosak, ha van olyan beszélő, aki érti is, amit mondunk. Felmerül azonban egy kérdés: Vajon a „kánaáni nyelv”-et beszélő érti-e, hogy ő maga mit mond, és miért? 4

A megzenésített „kánaáni nyelv” nem más, mint az egyházi énekek. A Magyarországi Református Énekeskönyv is ide tartozik tehát. Ennek a nyelve még inkább különleges, mert fokozottabban hat az érzelmekre. Nem csak a beszéd tartalma, hanem intonációja is segít a megértésben. Nem véletlen tehát, hogy folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. A zsoltárokkal és dicséretekkel (szövegeivel, dallamaival) mindig jeles személyek foglalkoztak (Szenci Molnár Alberttől Révész Imréig), és feladatukként tekintették, ki-ki a maga szakterületén, hogy munkájukkal formálják, tökéletesítsék, megújítsák ezeket az énekeket.

1948-ban a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje így fogalmazza meg célkitűzéseit a magyar reformátusok számára írt, ma is használt Énekeskönyv előszavában: „meg kell találni annak a módját, hogy református egyházunk és népünk életében annyira mély és áldott hatású genfi zsoltárok felfrissült, teljes alkalmas formában fokozottan beiktassanak az ébredő református keresztyénség megújuló éneklésébe”. (Énekeskönyv magyar reformátusok használatára 2001: 6) Közel hatvan év elteltével ez a cél nem változott.

Meg kell tehát vizsgálni, mennyire „felfrissültek”, „időszerűek” az Énekeskönyv énekei.

(Próbálkozások folyamatosan vannak nem csupán az Énekeskönyv megújítására, hanem egy új megalkotására is. Példa erre Berkesi Sándor, a kollégiumi Kántus elismert vezetőjének munkája, de említhetnénk más példákat is. Ezek ismertsége, elterjedtsége azonban még kevésbé jelentős.)

A. Molnár Ferenc több írásában is foglalkozik ezzel a problémával. Nyelvészként egy fontos kérdéssel kívánja kiegészíteni a vizsgálat során felmerülő szempontokat: „Érted-e, amit énekelsz?” A magyarországi református énekeskönyv nyelvi, filológiai problémáiról írt dolgozatának ezt a nagyon találó alcímet adta. Találó, hiszen hiába helytállóak az énekek teológiailag, és hiába a kornak megfelelő a dallamviláguk, ha használói nem értik, vagy félreértik szövegeiket.

E dolgozat is azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az énekeskönyv használói mennyire értik, vagy nem értik az énekek szövegeit. Kérdőíves felméréssel kívántam erre választ kapni. A kérdőív az előbb említett dolgozat alcímét viseli: Érted-e, amit énekelsz? A feladatlapot református iskolába járó diákokkal, illetve felnőttek közül, református gyülekezeti tagokkal, azaz a „kánaáni nyelv” gyakorlati használóival töltettem ki.

A feladatlapot 90 ember válaszolta meg. 30 általános iskolás, 30 középiskolás és 30 felnőtt. A Kunhegyesi Református Általános Iskolában 2006 májusában végeztem el a felmérést, a 6. és (5 oldal) a 7. osztály diákjaival. Ebben az intézményben jómagam tanárként tevékenykedem, ezért személyes utasításaim és felügyeletem alatt folyhatott a munka. A középiskolás korosztály felmérésénél Kurgyis András, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanára volt a segítségemre. A kérdőíveket 2006 október havában töltette ki 11. és 12. évfolyamos tanulókkal. A munkát végig ő irányította. A felnőtt korosztály válaszadói már kevésbé homogén csoportot alkottak. A Kunhegyesi Református Egyházközség gyülekezetének tagjaival töltettem ki az íveket. Közülük többen családtagjaiknak is tovább adták őket. Mivel sokan kérték, hogy otthon válaszolhassák meg a kérdéseket, különösen fel kellett hívnom figyelmüket arra, hogy ne beszéljék meg a megoldásokat. Nyomatékosítani kellett, hogy nem az a jó megoldás, amelyik a helyes választ adja, hanem az ő személyes elgondolása, véleménye, még ha az nem is a tökéletes válasz. Úgy vélem, a kutatás lényegét megértették, és kérésemet megtartották, így a felmérést náluk is sikeresen elvégezhettem 2006 tavaszán.

A válaszokat külön korosztályonként is megvizsgáltam, majd a végén „Összegzés” címszó alatt rendszereztem, és százalékos kiértékelést végeztem. Minden korosztálynál kiemeltem az érdekes, jellegzetes, furcsa, figyelemre méltó stb. jelenségeket, és ezeket „Érdekesség” címszó alatt ismertettem.

A megfigyeléseket igyekeztem minél több, a kérdőívet kitöltők válaszaiból vett példával szemléltetni. Van, ahol minden választ idézni tudtam. Ahol erre nem volt lehetőségem, ott a jellemző megoldásokból szemezgettem.

Az idézetekben megbújó szűkebb jelentést külön nem kurziváltam. Ezek megállapítása meglehetősen szubjektív lett volna, hiszen mindegyik mondat (vagy mondatok) kerek, egész, önálló nyelvi megnyilatkozások, melyek a teljes jelentést hivatottak magyarázni, így azt hiszem felesleges is lett volna.

Bár a példák önmagukat magyarázzák, egy-két esetben személyes véleményt, következtetést is írtam a válaszokhoz, figyelve arra, hogy az ne spekuláció legyen, hiszen a valódi „miért”- eket csak maguk a válaszadók, vagy talán még ők sem tudják, sejtik.

A kérdőív elején szerepel néhány kérdés, melyek nem a szövegértelmezéshez kapcsolódnak, hanem tájékoztatást nyújtanak arról, hogy mennyire vannak tisztában azzal a válaszadók, hogy kinek is köszönhető a 150 zsoltár magyar nyelvre való fordítása, és mit tudnak személyéről. És képet kapunk arról is, hogy melyek a legkedveltebb énekek, és miért éppen 6 azok, illetve milyen érzelmi viszony köti őket az énekekhez. Mindez azért fontos, hogy megvilágítsuk, mennyire sajátjuk ezek az énekek. Tágabb értelemben, mennyire sajátjuk, érzelmi oldaláról megközelítve, a „kánaáni nyelv”.

A zsoltár- és dicséretidézetek válogatása során olyan szempontokat vettem figyelembe, hogy mely énekeket használják leggyakrabban, melyek a legnépszerűbbek. Valamint egy szubjektív szempont is szerepet játszott, mégpedig az, hogy számomra mely szövegrészletek jelentettek értelmezési nehézséget használatuk során.

A kérdés tehát az, hogy vajon mennyire ismerik a „kánaáni nyelv”-et használók a saját nyelvi kódjukat! Tisztában vannak-e azzal, hogy mit jelent némely szó, vagy kifejezés, amelyek énekeikben előfordulnak? Ezért is érdekes ez a felmérés, mert válaszokat keres. 7

2. A kérdőív

Érted-e, amit énekelsz?

Ki volt Szenci Molnár Albert?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Hogyan kapcsolható neve a Ref. Énekeskönyv zsoltáraihoz?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Melyik a kedvenc zsoltárod? Miért?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Melyik a kedvenc dicséreted? Miért?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Milyennek találod az Énekeskönyv zsoltárainak, dicséreteinek szövegét?

(pl.: költői, bonyolult, régies, érthetetlen, világos, szívhez szóló, közömbös stb. A lényeg, hogy saját, önálló gondolatokat, érzéseket fogalmazz meg!)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Mit jelentenek az alábbi kifejezések?

Sokan azt alítják (4. zsoltár)

……………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

8

Istent nem hívják, nem uralják (14. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A napok egymásnak Tudományt mutatnak Az ő bölcsességéről (19. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

És szép kies folyóvízre legeltet (23. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Vessződ és botod megvígasztal engem (23. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Mint a szép híves patakra (42. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Mosogass jól meg fertelmességimből (51. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………

Hints meg,Uram engemet izsóppal (51. zs

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

És engem halálra keresnek (54. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az Úr országol és regnál nagy jól (99. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

9

Nagy kegyesen től, Uram földeddel (85. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Öregbül a hívek serege, mert az Úr megáldja és őrzi (112. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Útamra tőrt mernek hányni (142. zs.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Megáll az Istennek Igéje És nem állhat senki ellene (171. dicséret)

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….……………………………………………………………………………

Szűkölködünk Nagy mértékben Segedelem nélkül (172. dics.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Hozsánna! Hozsánna! (331. dics.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Jézusom, imádjuk szent nevedet, Áldjuk erős szerelmedet (332. dics.)

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

10

3. A kérdőív feldolgozása

A kérdőív első része inkább csak tájékozódásul szolgált számomra. Arról szerettem volna egy átfogó képet kapni, mielőtt a szövegelemzésbe kezdtem, hogy mennyire tájékozottak a válaszadók Szenci Molnár Albert személyével kapcsolatban, és hogyan kapcsolják a nevét a zsoltárokhoz.

Ki volt Szenci Molnár Albert?

Az általános iskolások közül 18 (59.4%) jó válasz született. Pl.: „Zsoltárfordító”, „Zsoltár- és bibliafordító”, „Tudós”, „Író” „Reformátor”, „Pap”.

12-en nem válaszoltak, vagy azt írták, hogy bár tanulták, de elfelejtették.

A középiskolások közül 29-en (95.7%) adtak jó választ, és igen pontos meghatározások is születtek, iskolai tanulmányaiknak köszönhetően. Pl.: „Protestáns zsoltárfordító, Szencen született”, „Lefordította a 150 zsoltárt és ő is írt néhány éneket”. Az egy helytelen válasz viszont igazi gyöngyszem: „Előállította a paprikából a C-vitamint” (Szenci, Szentgyörgyi.)

A felnőtteknél is 29 (95.7%) a jó válaszok száma. Pl.: „Zsoltáríró és fordító”, „Hittudós,

reformátor, zsoltáríró, szótárszerkesztő”.

Egy ember nem válaszolt.

Hogyan kapcsolható neve a Ref. Énekeskönyvhöz?

Az általános iskolások közül 19-en (62.7%) adtak jó választ. Pl.: „Ő fordította magyarra”, „Ö írta”.

A középiskolások közül 29-en (95.7%) helyesen kapcsolták nevét a zsoltárokhoz. Pl.: „Ő fordította le”.

A felnőtteknél is ugyanez az arány: 29 jó válasz (95.7%) Pl.: „Ő fordította le”.

11 oldal  Melyik a kedvenc zsoltárod? Miért?

Minden korosztálynál sokszínű válaszok születtek. Toronymagasan kiemelkedik a 42. zsoltár.

Ezt ismerik és kedvelik a legtöbben. Kiemelni még a 23. és a 25. zsoltárt lehet a válaszok közül. Az indokok a szép szövegeket említik, illetve a fülbemászó dallamokat. Érdekesebb válaszok: „Kiskoromban tanultam”, „Ezt tanultam meg először”, „Mert nagymamának is ez volt a kedvence”, „Mert játékosan tanultuk”.

Melyik a kedvenc dicséreted? Miért?

Szinte lehetetlen sorrendet felállítani. Rengeteg, egymástól eltérő válasz olvasható, nincs olyan domináns ének, mint a zsoltároknál. Talán a 397. dicséret volt az, amely a legtöbbször előfordult. Említik még a 329. dicséretet, mely a kereszteléseknél elhangzó ének, illetve 395. dicséretet is. Az indokok ugyanazok, mint a zsoltároknál. Érdekesebb válaszok: „471, mert nagyon pörgős”, „Reményt és erőt ad”, „Rólam szól”.

Milyennek találod az Énekeskönyv zsoltárainak, dicséreteinek szövegét?

A felsorolt válaszlehetőségek közül szemezgetett a megkérdezettek többsége (költői,

bonyolult, régies, érthetetlen, világos, szívhez szóló, közömbös stb.), bár önálló véleményalkotásra kértem őket. A válaszadók többsége a „szívhez szóló”, „régies” és a

„bonyolult” kifejezéseket húzták alá, vagy kombinálták a lehetőségeket. Pl.: „Kicsit bonyolulta szövegük, de nekem tetszenek. Szerintem régies is”, „Egyeseket szívhez szólónak, de van olyan, mely túl bonyolultan, inkább érthetetlenül fogalmaz”, „Régies megfogalmazásúak a szövegek, de azért szívhez szólóak”.

12

„Sokan azt alítják”(3. zsoltár) jel.: 'úgy gondolják, azt vélik'

Általános iskolai korosztály 3 (10%) válaszadó jó, vagy majdnem tökéletes magyarázatot adott: „Talán sokan azt hiszi”. A másik: „azt hiszik, azt gondolják”. Illetve: „sokan azt hiszik”. 3 (10%) tanuló nem töltötte ki ezt a részt. A további kérdésekre viszont válaszolt, valószínűleg nem tudták a választ, és ötleteik sem voltak.

1 diák válaszként a „Nem tudom”-ot írta.

23-an az „állítják”, „mondják” szót adták meg magyarázatul, vélhetően az alaki hasonlóság miatt. Pl.: „Sokan azt mondják”, „Sokan azt mondják, állítják”, „Sokan azt mondják, tanítják”, „Sokan mondanak igazat”.

Érdekesség: Egy esetben a kérdőív szövegét kijavította a válaszadó, mellyel az „állítják” választ szerette volna megadni, azt gondolván, hogy esetleg gépelési hiba következtében helytelenül lett megadva a szó. Így viszont pont ő követett el helyesírási vétséget, mert nem vette észre, hogy a szó egy l-lel jelenik meg: álítják.

Középiskolai korosztály

5 válaszadó jó magyarázatot adott: „Sokan úgy vélik”, „Gondolják, vélik”, „Úgy gondolják, az a meggyőződésük”, „Úgy gondolják, azt vallják”, „Vélik”.

3 tanuló nem töltötte ki ezt a részt. 13

1 diák válaszként a „Nem tudom”-ot írta.

15-en az 'állítják', 'mondják' jelentéssel határozták meg a szó. Pl.: „Sok ember azt mondja”, „Állítják, mondják”, „Állítják, bizonyítják”, „Mondják”.

További válaszok: „Sokan azt hazudtolják”, „Hazudják”. (Ezek a meglepő magyarázatok

valószínűleg egy kútfőből származnak, majd a másik lemásolta társa válaszát.) „Sokan azt tisztelik”.

Érdekesség: Két válaszadó ötvözte a jelentéseket: „Sokan azt mondják, azt gondolják”, „Azt mondják, vélik”. Különleges átmenetet képezve ezzel a szó igazi jelentése ('gondolják', 'vélik') és a ma elterjedt változat ('állítják') között.

Felnőtt korosztály

7 válaszadó jó magyarázatot adott: „Vél”, „Hiszik”, „Gondolni, hinni”, „Vélik, gondolják”,

„Sejtik, vélik”, „Sokan azt vélik, sokan azt…”, „Sokan úgy gondolják, sokak szerint így/úgy van egy bizonyos dolog”.

A kérdőív ezen kérdését mindenki kitöltötte, és „nem tudom” választ sem adott, tehát határozott elképzelése minden válaszadónak volt.

14-en a „mondják”, „állítják” kifejezéssel határozták meg a szó jelentését. Pl.: „Alítják = állítják, mondják”, „Állítják”, „Mondják”, „Sokan azt állítják, azt akarják kifejezni, a véleményüket alátámasztják”.

9-en a fentebb említett „kevert” választ adták. Pl.: „Sokan azt állítják, feltételezik, gondolják”, „Mondják, gondolják”, „Gondolják, mondják”, „Sokan azt gondolják, állítják”, „Azt mondják, úgy gondolják, hiszik azt”. 14

Érdekesség: Volt olyan válaszadó, aki megpróbált nyelvészeti magyarázatot találni az egyébként helytelen megoldáshoz. Az „alítják” szerinte az „állítják” kifejezés archaikus formája. „Sokan azt állítják, régiesebben”. Továbbá ebben a korosztályban meglepően nagy a „kevert” válaszok aránya, mely az általános iskolásoknál egyáltalán nem, és a középiskolásoknál is csak elvétve fordult elő.

Összegzés: A válaszadók közül 15-en (16,6 %) tartják úgy, hogy 'vél', 'gondol' jelentése van a szónak. Nagy része, 51-en (56,6 %) az „alítják” szót ma már az „állítják” szónak véli. Erre már A.Molnár Ferenc is rámutatott, hozzáfűzve, hogy a két szó jelentése nem áll távol egymástól, mert amit gondol az ember, azt többnyire állítja is.

Istent nem hívják, nem uralják (14. zs.) jel.: 'nem nevezik uruknak' Általános iskolai korosztály 2 válaszadó adott jó magyarázatot: „Nem tekintik uruknak”, „Úrként nem ismerik el”.

4-en nem válaszolták meg a kérdést.

15-en, azaz a kérdőívet kitöltők döntő többsége úgy értelmezte a kifejezést, hogy 'Istent birtokolni nem lehet, nem lehet uralni, úrrá lenni felette'. Pl.: „Nem parancsolnak neki”, „Az Isten felett nem lehet uralkodni”, „Birtokolják”, „Isten a maga ura”, „Istennek nincs főnöke”,

„Uralkodnak felette”, „Nem részük Isten”, „Istenben hisznek és ezért nem uralják, hanem tisztelik”, „Istent nem lehet legyőzni”, „Hát hogy pl.: Egy király valamit ural, és erre mondják: Isten nem hívják nem uralják”.  15

7-en adtak olyan válaszokat, melyek nem az „ural” szóra fókuszáltak, hanem az egész kifejezésre, illetve annak is inkább a „nem hívják” részére, és ennek próbálták egy elvontabb jelentését megragadni. Pl.: „Nincs mindenkinek szüksége Istenre”, „Isten nincs az ő szívükben, nem hisznek benne”, „Nincs igényük az Isten jelenlétére”, „Nem kérik Istent, ezért nem is tartozik hozzájuk”, „Nem óhajtják az isten részvétét”.

Jobban megvizsgálva ezek jelentését, rejtettebb formában ugyan, de az „ural” szó 'uralkodni' értelmezése felsejlik ezekben a meghatározásokban is. Hiszen, ha valaki nem tartozik hozzánk, nem óhajtjuk részvétét (itt Isten jelenléte /részt vesz/, nem együttérzése) nem is uralhatjuk.

Érdekesség: A „nem uralják” kifejezésnél volt, hogy a kérdés és a válasz ugyanaz lett: Az „Istent nem uralják”. Egy másik: „Mert Isten mindent lát, mindent hall”. Talán ezért nem kell hívni és uralni?

Középiskolai korosztály

9 válaszadó adott jó magyarázatot. Pl.: „Nem nevezik uruknak”, „Nem nevezik úrnak”, „Istent nem tartják uruknak, nem tisztelik mint egyedüli Istent”, „Nem tekintik uruknak”,

„Nem tekintik uralkodónak”, „A hitetlenek sosem hívják segítségül és sosem fogadják el urukként”.

Mindenki válaszolt a kérdésre.

16-an az 'uralkodni felette', 'birtokolni' jelentést tulajdonítottak a kifejezésnek. Pl.: „Istent nem lehet uralni, ő a legnagyobb Úr”, „Istenen nem uralkodik senki”, „Isten senki nem uralja, hanem ő ural minket”, „Istent nem lehet uralni, ezért ne hívjuk fölöslegesen”, „Nem irányítják, nincs befolyásuk fölötte”, „Nem birtokolják, azaz nem vallják magukat hozzá tartozónak”, „Istent nem is lehet uralni”, „Nincsenek vele kapcsolatban, nem függ tőlük”, „Nem bírják, nem vallják”. 16

5-en adtak olyan válaszokat, melyek arra utalnak, hogy ők inkább egy elvontabb jelentésre gondoltak és az egész kifejezést értelmezték, nem tekintették kiemeltnek az „ural” szót. Pl: „Nem kérik a segítségét”, „Ha a nevét mondják nem jelenik meg hirtelen, mert mindig, mindenütt ott van”, „Nem szoros, sőt egyáltalán nincs kapcsolatuk Istennel”, „Nem zárják a szívükben Istent, nem keresik az Istent és nem is fogadják be”.

Érdekesség: „A névadás az uralmat jelenti, maga a név is a névvel uralkodhatunk rajta. Olyan, mint egy csésze füle, hogy annál megfogva bármikor hívhatjuk és parancsolhatunk neki.” Ez a szemléletes megfogalmazás valószínűleg már arra utal, hogy bibliaismereti, dogmatikai ismeretekkel rendelkezik a diák. A zsidók sem mondták ki (számos más, pl. kánaáni vallás mellett) az Isten nevét, azt tartották ugyanis, hogy a név kimondása Isten birtoklására való törekvés, ezért használták Jahve neve helyett az Adonaj elnevezést. Talán erről hallott a tanuló már a vallásórán és a kérdés ezt az asszociációt idézte fel benne.

Felnőtt korosztály

4 válaszadó adott jó magyarázatot: „Nem nevezik uruknak, nem vallják és nem tisztelik  úrként Istent”, „Félik, uruknak tartják” „Uralják=úrnak szólítják, úrnak ismerik el”. A „Nem tisztelik” magyarázat nem pontos ugyan, mert nem az „uralják” szót magyarázza, de tartalmában helyesnek mondható.

1 kérdőív ezen része kitöltetlenül maradt.

14 válasz szerint e szó jelentése 'birtokol', 'uralkodik'. Pl.: „Isten a mindenható. Ő felette nem áll/állhat senki”, „Isten felett nem uralkodik senki. Se teste, se neve felett”, „Birtokolják, övék”, „Nem uralják, nem tartják magukénak, nem tartják uruknak”, „Nem uralkodik senki rajta, ő a legfőbb hatalom”, „Senki nem uralkodik a Mindenható felett, hanem a Mindenható uralkodik mennyen és földön egyaránt”, „Nem az embereké Isten, hanem Istené az ember”. 17

11 válaszadó, mint már a fiatalabb korosztálynál is láttuk, az egész mondatra figyelt, azt értelmezte: „Nem hisznek Istenben, nincs a szívükben”, „Nem kérnek Istentől segítséget, nem Istenfélők, Istenhívők”, „Nincs Istenük, nem az életük része. Nem hisznek benne”, „Nem hisznek Istenben a hamisak”, „Isten a legfőbb”, „Nincs Istenük, nem az életük része. Nem hisznek benne”, „Nem szolgálnak Istennek, nem rendelik magukat alá”.

Érdekesség: Ennél a korosztálynál feltűnően sok a „kegyeskedő” (nem pejoratív értelemben) válasz (11). Nem tudták a pontos jelentést, ezért születhettek ezek a válaszok. Nem, vagy csak nehezen értelmezhető szavakra és kifejezésekre adott válaszokban „bekapcsol” a „kánaáni nyelv”. Tudják, hogy az egyházzal kapcsolatosak a kifejezések, ezért olyan válaszokat keresnek, melyek stílusukban, kifejezéseikben stb. illenek ehhez a nyelvezethez. Azonban a „Nem rendelik magukat alá”, „Isten a legfőbb”, „Nem életük része” kifejezéseknek olyan jelentésárnyalatuk van, hogy közvetetten szintén a 'birtokol', 'uralkodni' jelentést sejteti.

Összegzés: 15-en (16,6 %) gondolják, hogy e szó jelentése 'Úrnak nevezni'. A válaszadók nagy része, 45 (49,9 %) az 'uralkodik', 'uralkodik felette', 'birtokol' értelmezést tartja valószínűnek. Akik nem adtak pontos megoldást, csak körülírást, azoknak a válaszaiban is inkább az utóbbi értelmezés a felfedezhető.