IV. Az erd�lyi egyh�zi int�zm�nyek

1. Egyh�zak az �llamban

A reform�ci� hatalmas erej� t�rsadalmi forradalma Erd�lyben is r�vid id� alatt, k�nny�szerrel rombad�nt�tte a k�z�pkori katolikus egyh�zszervezetet. Kez�re j�rt ebben a reform�toroknak a magyar �llam 1526-t�l kibontakoz� tragikus v�ls�ga. A Z�polyai-h�z tagjai, akik a kritikus id�ben Erd�ly f�l�tt a politikai hatalmat birtokolt�k, eleinte (J�nos kir�ly alatt) k�z�mb�sen n�zt�k a mozgalmat, ut�bb Izabella r�genss�ge idej�n a p�sp�ki �s kolostori birtokoknak saj�t c�ljukra t�rt�nt kisaj�t�t�s�val akci�k�ptelenn� tett�k a kl�rust, v�g�l J�nos Zsigmond uralma alatt tev�kenyen is k�zrem�k�dtek a katolicizmus fel�rl�s�ben. A XVI. sz�zad m�sodik fel�ben val�s�gos vall�si anarchia kapott l�bra Erd�lyben: a hit�j�t�s h�rom f�ir�nyzata: a lutheri, a sv�jci �s az unit�rius harcolt a r�gi vall�s ellen, de ugyanakkor egym�s ellen is. A helyzet csak a XVII. sz�zad elej�n ker�lt viszonylagos nyugv�pontra olyan form�n, hogy a magyar nemess�g �s a v�rosi polg�rs�g z�mmel a k�lvini reform�tus hitvall�shoz csatlakozott �s ezt - szil�rd egyh�zi keretekbe szervezve - a saj�t kebel�b�l v�lasztott fejedelmek k�zrem�k�d�s�vel lassan �llamvall�ss� tette. �m az �j �llamegyh�z tulajdonk�ppen csak t�bbs�gi egyh�z volt. Uralkod� poz�ci�j�ban is k�nytelen volt maga mellett elismerni h�rom m�s egyh�zat: az unit�riust, amely f�k�nt a sz�kelys�g k�r�ben vert gy�keret, a luther�nust, amely a sz�szs�g hivatalos nemzeti vall�sa lett, �s a marad�k katolicizmust is, amely a XVII. sz�zadban m�r csak sz�rv�nyokban teng�d�tt. S�t - akarva, akaratlanul - t�rnie kellett egy negyedik vall�st is: a rom�ns�g g�r�g ortodoxi�j�t, amely ekkoriban k�sz�lt szervezkedni.

Ezt a fejedelmi korban kialakult �n. t�relmi rendszert azonban az �llamhatalommal �sszeforrt reform�tus egyh�z csak ideiglenes kompromisszumnak tekintette. Mint minden t�bbs�gi felekezet, szint�n egyeduralomra t�rekedett. Ez�rt a katolikusok �let�t a legsz�kebb korl�tok k�z� szor�totta, az unit�riusokat igyekezett elnyomni, a g�r�g ortodox rom�nokat pedig megk�s�relte a saj�t hitvall�s�ra t�r�teni. Er�fesz�t�sei azonban v�g�l is hi�baval�knak bizonyultak. A nemzeti fejedelems�g buk�sa �s Erd�lynek Habsburg koronatartom�nny� v�l�sa ugyanis a XVII. sz�zad v�g�n hirtelen v�get vetett a reform�tus hegem�ni�nak.

Az �j Habsburg-uralom term�szetesen azonnal utat nyitott a katolikus restaur�ci� sz�m�ra, de a protestantizmus hatalmi let�r�s�re nem merte r�sz�nni mag�t. Az erd�lyi rendi status qu�t biztos�t� 1691-i Diploma Leopoldianum �nnep�lyesen elismerte a protest�ns egyh�zak l�tjogosults�g�t is. A katolicizmust k�z�pkori egyeduralmi helyzet�be teh�t nem lehetett t�bb� visszahelyezni. Be kellett �rni azzal, hogy a fel�jul� katolikus kl�rus �llamilag t�mogatott int�zm�nyk�nt jogilag els� helyre ker�lj�n az erd�lyi egyh�zak sor�ban.

De amir�l a protest�nsok eset�ben az uralkod�nak le kellett mondania, azt szabadon megk�s�relhette a g�r�g ortodoxi�val szemben. A Habsburgok - a reform�tus fejedelmek p�ld�j�ra - a jezsuita rend mozg�s�t�s�val sz�les k�r� t�r�t� tev�kenys�gbe kezdtek az erd�lyi rom�n paps�g k�r�ben. S minthogy a t�r�t�s nem csup�n szellemi, hanem adminisztrat�v eszk�z�kkel is folyt, a XVIII. sz�zad k�zep�re siker�lt a g�r�gkeleti rom�ns�g nagy r�sz�t a katolikus egyh�zzal val� egyes�l�sre (uni�ra) b�rni, vagyis l�trehozni a g�r�g katolikus egyh�zat.

2. Az erd�lyi katolikus egyh�z szervezete �s vall�sos int�zm�nyei

a) A r�mai katolikus egyh�zi szervezet (Clerus Romano-Catholicorum) alapj�t minden bizonnyal Erd�lyben is Szent Istv�n kir�ly vetette meg, egyidej�leg az anyaorsz�gival. Ebben a kiterjedt, a Dun�nt�llal hozz�vet�leg egyenl� nagys�g� orsz�gr�szben azonban mind�ssze egy p�sp�ks�get (dioecesist) alap�tott Gyulafeh�rv�rott. Hogy nem t�bbet, annak nyilv�n az volt az oka, hogy a XI. sz�zad elej�n m�g csak az erd�lyi medence belseje volt ben�pes�lve, peremei m�g j�r�szt lakatlanok voltak. A kir�lyi v�risp�ns�gok, a k�s�bbi nemesi v�rmegy�k ter�lete volt ez. A p�sp�ks�g kezdetben ezzel a ter�lettel volt azonos; esperesi ker�letei(archidiaconatusai) is bizony�ra egybeestek a v�risp�ns�gokkal, pl�b�ni�i pedig a kialakul� falvakkal, falucsoportokkal.

K�s�bb azonban, amikor a koloniz�ci� a peremvid�keket is ben�pes�tette, sz�ks�ges lett volna egy m�sodik, esetleg harmadik p�sp�ks�g fel�ll�t�sa is a sz�kelys�g, illet�leg a sz�szs�g sz�m�ra. A sz�sz telepesek k�r�ben csakugyan jelentkezett is ilyen ir�ny� t�rekv�s, m�gpedig m�r az �rp�d-korban. �j p�sp�kmegy�k szervez�s�re azonban sem akkor, sem k�s�bb nem ker�lt sor. De a sz�szoknak a k�z�pkor v�ge fel� annyit m�gis siker�lt el�rni�k, hogy esperesi ker�leteiket - amelyeket �k k�ptalanoknak vagy d�k�ns�goknak (capituli, decanati) h�vtak - siker�lt a medgyesi f�d�k�n alatt egys�ges keretbe, val�s�gos k�l�n nemzeti egyh�zmegy�be foglalniok, S�t, ezen t�lmen�leg kiharcolt�k azt is, hogy egyh�zuk fontosabb r�szei az erd�lyi p�sp�k helyett az esztergomi �rsek f�hat�s�ga al� tartozzanak.

A p�sp�ks�g szervezet�n k�v�l Erd�lyben is gy�keret vert a kolostori szervezet. A k�z�pkorban a monach�lis rendek k�z�l itt is a benc�sek (Ordo Sancti Benedicti) jutottak vezet� szerephez; rendh�zaik k�z�tt legh�resebb a hiteleshelyi m�k�d�st is kifejt� kolozsmonostori konvent volt. Sz�les k�rben elterjedtek a koldul�rendek is, a ferencesek (Ordo Sancti Francisci) �s a domonkosok (Ordo Praedicatorum). Az el�bbieknek Kolozsv�rt �s Marosv�s�rhelyen volt n�pes rendh�zuk.

Az 1530-1540-es �vekben kibontakoz� reform�ci�s mozgalom mind a p�sp�ki, mind a kolostori szervezetet n�h�ny �vtized leforg�sa alatt felbomlasztotta. A p�sp�ki birtokoknak 1542-ben, a szerzetesi vagyonnak 1556-ban t�rt�nt szekulariz�ci�ja egy�rtelm� volt a katolikus egyh�z megsz�n�s�vei, az 1566. �vi orsz�ggy�l�si hat�rozat pedig - amely kitiltotta a r�gi vall�s papjait Erd�lyb�l - a r�mai katolicizmust jogilag is felsz�molta. Ezen a helyzeten a B�thory-h�zb�l val� fejedelmek m�r a XVI. sz�zad utols� negyed�ben megpr�b�ltak v�ltoztatni, de k�s�rleteik, amelyek a jezsuita rend (Societas Jesu) betelep�t�s�re, majd a p�sp�ki sz�k bet�lt�s�re ir�nyultak, csak eg�szen r�vid ideig tart� sikerrel j�rtak.

A r�mai egyh�z m�gsem eny�szett el marad�ktalanul. A m�r vesz�lytelennek l�tsz� t�rpe kisebbs�g sz�m�ra a reform�tus fejedelmek Bethlen G�bort�l kezd�d�leg megengedt�k, hogy legal�bb egy p�sp�ki helyn�k�k(vicariusuk) legyen �s elt�rt�k, hogy a katolikus sz�kelyek k�z�tt (Cs�ksomly�n) egy ferences kolostor fennmaradjon �s lelki gondoz�st ny�jtson a vid�k h�veinek.

Nagyar�ny� katolikus restaur�ci�ra - mint fentebb m�r r�mutattunk - csak a XVIII. sz�zadban ker�lhetett sor, miut�n a reform�tus erd�lyi fejedelems�get a Habsburgoknak - a t�r�kellenes felszabad�t� h�bor� kapcs�n - alkalmuk ny�lt felsz�molni �s saj�t birodalmukhoz csatolni. Az uralom�tv�tel 1690-ben t�rt�nt, egyidej�leg megkezd�d�tt a jezsuit�k er�teljes behatol�sa is, a p�sp�ks�g helyre�ll�t�s�val azonban m�g egy negyedsz�zadig v�rni kellett. Ez csak a R�k�czi-felkel�s buk�sa (1711) ut�n, III. K�roly uralma idej�n mehetett v�gbe. Az uralkod� 1713-ban �s 1715-ben rendeletileg utas�totta az erd�lyi Guberniumot a r�mai katolikus p�sp�ks�g, illet�leg k�ptalan helyre�ll�t�s�ra. E rendelkez�seket k�sedelem n�lk�l v�gre is hajtott�k. 1716-t�l Gyulafeh�rv�rott azaz �j neve szerint: K�rolyfeh�rv�rott ism�t megkezdte egyh�zszervez� �s korm�nyz� tev�kenys�g�t a r�mai katolikus p�sp�k. Kolozsv�rott a jezsuit�k t�rv�nyesen visszakapt�k r�gi int�zm�nyeiket, majd az eg�sz orsz�gban, v�roson �s vid�ken - a luther�nus sz�sz v�rosokat sem kiv�ve - r�vid id� leforg�sa alatt sz�mos �j, f�k�nt ferences szerzetesh�z l�tes�lt.

b) A r�mai egyh�z poz�ci�j�t a XVIII. sz�zad els� fel�ben nagym�rt�kben meger�s�tette a g�r�g ortodox egyh�z egy r�sz�nek a jezsuit�k �ltal �llami t�mogat�ssal v�ghezvitt katoliz�l�sa is. A r�mai p�pa egyh�zf�s�g�t elismer�, vagyis a latin egyh�zzal uni�ra l�pett g�r�g katolikus egyh�z (Clerus Graeco-Catholicus) azonban tov�bbra is megtarthatta �si, keleti szertart�sait �s k�l�n�ll�s�t is. Az uni�lt g�r�g paps�g teh�t nem a gyulafeh�rv�ri r�mai katolikus egyh�zmegy�be bekebelezve, hanem saj�t p�sp�k�t �s egyh�zmegy�t nyert. 1721-ben t�rt�nt a Fogarasban sz�kel� �j g�r�g katolikus p�sp�k joghat�s�g�nak p�pai elismer�se. Nem sokkal k�s�bb (1738-ban) pedig a g�r�g katolikus p�sp�ks�g Bal�zsfalv�ra (Als�feh�r megye) telep�lt �t, annak az uradalomnak k�zpontj�ba, amelyet III. K�rolyt�l nyert kir�lyi adom�nyk�ppen. Ezt a helyet az id�k folyam�n a p�sp�k�k a g�r�g katolikus egyh�z nagy jelent�s�g� kultur�lis �s politikai b�zis�v� fejlesztett�k ki.

Az uni�s t�rekv�seknek ellen�ll� rom�n ortodox egyh�z (Clerus Graeci ritus non unitorum) egyh�zjogi helyzete �s szervezete tov�bbra is teljes bizonytalans�gban maradt. V�g�l is azonban - hogy a t�rsadalmi-vall�si zavarg�soknak elej�t vegy�k -, M�ria Ter�zia kor�ban (1761-ben) egy kir�lyi rendelet megengedte, hogy Nagyszebenben g�r�g keleti p�sp�ks�g l�tes�lj�n egy szerb p�sp�ki adminisztr�torral az �l�n; rom�n nemzetis�g� p�sp�k csak 1783-ban, II. J�zsef j�volt�b�l ker�lt az egyh�z �l�re.

3. Az erd�lyi protest�ns egyh�z szervezete �s vall�sos int�zm�nyei

a) A fejedelmi kor reform�tus �llamegyh�za (Clerus Helveticae confessioni addictorum) a XVII. sz�zad els� fel�ben alak�totta ki szil�rd szervezet�t. Ez kereteiben egyez� volt a k�z�pkori katolikus egyh�zi keretekkel, csup�n az elnevez�sek voltak m�sok. A helyi szervezetet egyh�zk�zs�g (pl�b�nia) helyett gy�lekezetnek, az esperesi ker�letet egyh�zmegy�nek, a p�sp�kmegy�t egyh�zker�letnek h�vt�k. Megmaradt a p�sp�ks�g int�zm�nye is, �mde a p�sp�k (superintendens) jog�ll�sa �s jogk�re mer�ben m�s volt, mint a katolikus egyh�zban. El�sz�r is tiszt�t nem uralkod�i kinevez�ssel nyerte el, hanem a lelk�szek v�laszt�sa alapj�n. M�sodszor nem monarcha m�dj�n korm�nyozta az egyh�zker�letet, mint a katolikus p�sp�k, hanem kezdetben a papi zsinat, k�s�bben a zsinaton k�v�l egy, vil�gi h�veket is mag�ba foglal� f�konziszt�rium(supremum consistorium) k�zrem�k�d�s�vel. Vagyis: a reform�tus egyh�z alkotm�nya zsinat-presbiteri korm�nyzati elven nyugodott.

Az erd�lyi reform�tus p�sp�ks�g egy�bk�nt szint�n Gyulafeh�rv�ron rendezte be sz�khely�t, teh�t ugyanott, ahol a k�z�pkori katolikus p�sp�k�k �vsz�zadokon �t rezide�ltak. Persze, ez kor�ntsem a hagyom�nyhoz val� ragaszkod�sb�l t�rt�nt, sokkal ink�bb az�rt, mivel Feh�rv�r volt a fejedelmi sz�kv�ros. Amikor azonban a nemzeti fejedelems�g buk�sa ut�n a katolikus p�sp�ks�g a Habsburgok t�mogat�s�val �jj�szervez�d�tt �s megint Gyulafeh�rv�rt rendezkedett be (1716), a reform�tus superintendens k�nytelen volt innen sz�khely�t Nagyenyedre �thelyezni.

A p�sp�ki rezidencia �thelyez�s�vel egyidej�leg megkezd�d�tt a reform�tus egyh�z �nkorm�nyzati m�k�d�s�nek az �llamhatalom r�sz�r�l val� korl�toz�sa is. T�bbek k�z�tt vesz�lybe ker�lt a szabad p�sp�kv�laszt�s gyakorlata is; tartani kellett att�l, hogy az egyh�zker�let vezet�s�ben zavarok �llnak el�. Ez�rt 1726-t�l kezd�d�leg �letbe l�ptett�k a p�sp�ki successi�t; e szerint a meg�r�lt p�sp�ki sz�ket - v�laszt�s n�lk�l - mindig a generalis notarius foglalta el. Ugyanezt a gyakorlatot vezett�k be az egyh�zkorm�nyzat als�bb szintj�n az esperesekre n�zve.

b) Az erd�lyi evang�likus egyh�z (Clerus Augustanae Confessioni addictorum) a nemzeti fejedelems�g kor�ban exkluz�v sz�sz nemzeti egyh�zz� (Evangelische Landeskirche) alakult. Ezzel testet �lt�tt a sz�szok k�z�pkori �lma. Szervezet�k, amely a sz�szs�g politikai k�pviselet�nek az �n. Sz�sz Egyetemnek (Universitas Saxonum) er�teljes t�mogat�sa mellett j�tt l�tre - fenntartotta a k�ptalanok vagy d�k�ns�gokk�z�pkori h�l�zat�t, amely k�zjogilag is elismert �n�ll� egyh�zker�lett� alakult. A ker�let �l�re 1553-t�l kezdve �k is p�sp�k�t �ll�tottak, aki �ppen �gy, mint a reform�tusokn�l, v�laszt�s �tj�n nyerte el tiszts�g�t. A p�sp�ki sz�khely - a k�z�pkori hagyom�nyhoz h�ven - megmaradt Medgyessz�k ter�let�n, Berethalomban (Birthelmben). Az egyh�zkorm�nyzat a sz�sz t�rsadalom polg�ri jelleg�hez igazodva, kezdett�l fogva a vil�giak bevon�s�val m�k�d�tt. Vagyis a p�sp�k nemcsak a paps�g, a papi zsinat, hanem egy, feler�szben vil�gi tagokb�l �ll� konziszt�rium hat�rozataihoz is alkalmazkodni volt k�nytelen, s�t a korm�nyz�st meg kellett osztania egy mell�rendelt vil�gi f�gondnokkal.

Ezen a szigor�an z�rt, szil�rd egyh�zszervezeten a XVIII. sz�zadban a Habsburg �llamhatalommal sz�vetkezett ellenreform�ci� sem tudott v�ltoztatni. Csup�n az egyh�zi elszigetelts�gen, elz�rk�z�son t�rt r�st azzal, hogy a sz�sz v�rosokba katolikus int�zm�nyeket telep�tett be.

c) Az erd�lyi magyar reform�ci�s mozgalomban a XVI. sz�zad v�g�n az unit�riusok vagy antitrinit�riusok jutottak vezet� szerepre. Amikor azonban 1605-t�l kezdve a fejedelmi m�lt�s�got �lland�an reform�tusok nyert�k el, - mint mondottuk - �llami t�mogat�ssal a reform�tus egyh�z kerekedett fel�l. R�sz�kr�l az unit�riusok �lland� er�s elnyom�sban r�szes�ltek, �gyhogy a nemzeti fejedelems�g v�g�ig h�veik megfogytak, int�zm�nyeik meggyeng�ltek. M�gis fenntartott�k magukat, m�g a Habsburg-�ra idej�n is; nem tudta �ket megsemmis�teni az ellenreform�ci� sem. Egyh�zuk �l�n szint�n p�sp�k �llt; a p�sp�ki ker�let n�luk is k�rzetekre volt osztva, amelyeket azonban nem esperess�geknek, hanem egyh�zk�r�knek (circuli) neveztek. 1711 ut�n az � egyh�zkorm�nyzatuk is konzisztori�lis jelleg� volt. P�sp�k�k Kolozsv�rott sz�kelt.

4. A k�zoktat�s int�zm�nyei

a) Mik�nt az anyaorsz�gban, �gy Erd�lyben is a reform�ci� teremtette meg az iskola�gyet. Igaz, a k�z�pkori egyh�z is fenntartott iskol�kat; a gyulafeh�rv�ri k�ptalanban, valamint a ferences �s domonkos kolostorokban bizony�ra nemcsak elemi oktat�s folyt, hanem skolasztikus, esetleg humanista m�vel�s is. A k�z�pkori katolikus iskol�k azonban - a jelek szerint - gy�r sz�munk voltak, s nemigen t�ztek maguk el� klerikusk�pz�sen t�lmen� c�lokat. Ezzel szemben a reform�ci� a kor�bbi id�kben soha nem tapasztalt buzgalommal, szinte fanatizmussal karolta fel az iskol�z�st: a sz� szoros �rtelm�ben k�z�ggy� tette. C�ljai szint�n vall�siak voltak ugyan, �mde a biblikus kult�r�nak nemcsak a paps�got, hanem a laikus t�rsadalmat is r�szes�v� k�v�nta tenni. R�ad�sul ez a biblicizmus nem is �nmag�ban jelentkezett, hanem szoros egy�ttesben az �j irodalmi-tudom�nyos humanizmussal. Nem csoda, ha ebb�l a mozgalomb�l hatalmas ar�ny� m�velts�gi, m�vel�d�si forradalom bontakozott ki. A k�l�nf�le protest�ns ir�nyzatok egym�ssal versengve nyitottak iskol�kat, �s sz�les k�r� propagand�t folytattak a tanul�s �rdek�ben.

b) Ez a k�zoktat�sra ir�nyul� t�rsadalmi ig�ny az erd�lyi magyarok �s sz�szok k�r�ben csaknem egyidej�leg, egym�ssal p�rhuzamosan jelentkezett. A magyar �s sz�kely rendek ugyanakkor, amikor az egyh�zi javak szekulariz�ci�j�r�l t�rv�nyt hoztak (1556), azt is kimondt�k, hogy az elhagyott kolostorokban fels�bb iskol�kat (scholae litterariae-t) kell l�tes�teni az ifj�s�g korszer� m�vel�s�re. Ezek a hat�rozatok, ha nem is azonnal, de az �vsz�zad m�sodik fel�ben - a k�lvini �s az unit�rius egyh�zi szervezet kialakul�sa kapcs�n - csakugyan testet is �lt�ttek. Kolozsv�rt, Gyulafeh�rv�rott, Nagyenyeden, Marosv�s�rhelyen �s Nagyv�radon megny�ltak a magyar reform�tusok els� iskol�i. Ut�nuk r�videsen az unit�riusok is t�bb k�z�pfok� tanint�zetet szerveztek, �gy Kolozsv�rt (amely a XVII. sz�zadban f�iskol�v�, collegiumm� fejl�d�tt), Tord�n, Torock�n �s Sz�kelykereszt�ron.

M�g gyorsabban ker�lt sor �j t�pus� iskol�k fel�ll�t�s�ra a lutheri reform�ci�s ir�nyhoz csatlakoz� sz�szs�g k�r�ben. N�luk ugyanis a nagyobb v�rosokban m�r a k�z�pkor utols� �vsz�zadaiban is m�k�dtek vil�giak oktat�s�val foglalkoz� trivi�lis iskol�k. A v�rosi tan�csok most ezeket szervezt�k �t gimnazi�lis tanint�zetekk�. 1543-ban ny�lt meg a nagyszebeni, 1544-ban a brass�i, majd a sz�zad v�g�n (1596-ban) a besztercei protest�ns humanista iskola. K�s�bb Segesv�r �s Medgyes is fel�ll�tott egy-egy hasonl� gimn�ziumot.

Bethlen G�bor �s a k�t R�k�czi Gy�rgy kor�ban a reform�tus tan�gy tov�bbi jelent�s halad�st tett. 1622-ben a gyulafeh�rv�ri gimn�ziumb�l filoz�fiai-teol�giai jelleg� f�iskola, collegium lett. Ez a jeles int�zet azonban az 1658-i tat�rj�r�skor elpusztult �s csak 1662-ben ny�lt meg �jra Nagyenyeden, ahol az�ta is m�k�dik. Hasonl� t�pus� collegiumm� emelkedett 1656-ban a kolozsv�ri gimn�zium is; itt indult meg a k�vetkez� sz�zadban (1733) az erd�lyi jogi oktat�s. Nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt e korban f�iskolai szintre verg�dnie az unit�riusok kolozsv�ri int�zet�nek is.

A Sz�kelyf�ld ezzel a bels� erd�lyr�szi fejl�d�ssel nem tudott l�p�st tartani. A J�nos Zsigmond idej�ben alakult marosv�s�rhelyi k�z�piskola a nemzeti fejedelems�g kor�ban nem emelkedett koll�giumm�; erre csak 1716-ban, a menek�lt s�rospataki iskola erd�lyi tagozat�nak beolvad�sa ut�n ker�lt sor. Rajta k�v�l meg csak egy fels�bbfok� tanint�zete volt a sz�kelys�gnek, az 1671-ben mag�nalap�tv�nyb�l l�tes�lt sz�kelyudvarhelyi gimn�zium.

A Partiumban Nagyv�radon volt a reform�tusoknak jeles k�z�pfok� iskol�juk, de ez a v�rosnak t�r�k uralom al� ker�l�s�vel (1660) eleny�szett. Ett�l fogva csak Zilahon �llt fenn egy szer�nyebb ig�ny� gimn�zium.

c) Ismeretes, hogy a reform�ci� k�zoktat�s�gyi n�zeteit a tridenti zsinat (1545-1563) v�gz�sei nyom�n a katolikus egyh�z is mag��v� tette �s az ellenreform�ci�t vezet� jezsuita rend �ltal gyakorlatilag is megval�s�totta. Amikor a B�thory csal�d tagjaival katolikus fejedelmek ker�ltek Erd�ly �l�re, teh�t m�g a XVI. sz�zad utols� negyed�ben, itt is k�s�rlet t�rt�nt a katolikus iskol�k �jra fel�ll�t�s�ra. Fejedelmi v�delem alatt 1579-ben jezsuit�k telep�ltek Kolozsmonostorra, majd Kolozsv�r v�ros�ba is �s itt el�bb gimn�ziumot, majd (1581-ben) akad�mi�t szerveztek. Nyomon k�vette ezt az els� alap�t�sukat m�g egy-egy gimn�zium fel�ll�t�sa Gyulafeh�rv�ron �s Nagyv�radon. M�k�d�s�k azonban nem volt tart�s; 1588-ban orsz�ggy�l�si hat�rozattal kiutas�tott�k �ket Erd�lyb�l. H�t �v mult�n (1595) �jb�l megk�s�relt�k a visszat�r�st, de a protest�ns ellen�ll�s r�videsen (1603) megint t�mad�sra k�nyszer�tette �ket. Bethlen G�bor uralma idej�n, 1615-ben harmadszor is lehet�s�g�k ny�lt Kolozsmonostoron, Gyulafeh�rv�rott �s Kar�nsebesen val� letelep�t�sre. Ez alkalommal - szoros ellen�rz�s mellett - csaknem n�gy �vtizeden �t siker�lt Erd�lyben maradniuk, m�gnem 1653-ban ism�t kivonulni k�nyszer�ltek.

A katolikus iskol�k tart�s restaur�l�sa csak a Habsburgok erd�lyi uralma idej�n k�vetkezett be. T�bb� nem lehetett a jezsuit�k m�k�d�s�t megakad�lyozni. M�g az 1690-es �vek folyam�n negyedszer is bevonultak Erd�lybe �s nemcsak a B�thoriak �ltal alap�tott int�zm�nyeiket nyert�k vissza Kolozsmonostoron, Kolozsv�rt �s Nagyv�radon, hanem Gyulafeh�rv�ron, Marosv�s�rhelyen �s Sz�kelyudvarhelyen, s�t a luther�nus sz�szok "fellegv�raiban", Nagyszebenben �s Brass�ban is siker�lt �j tanint�zeteket �letre h�vniok. Iskol�ik �ltal�ban gimnazi�lis jelleg�ek voltak, csup�n Kolozsv�rott l�tes�tettek egy akad�mi�t teljes b�lcseleti �s r�szleges hittudom�nyi tagozattal. Enn�l sz�lesebb k�r� �s s�r�bb jezsuita iskolah�l�zat azonban nem tudott kialakulni. A protest�ns t�rsadalom sikerrel �llt ellen minden tov�bbi terjeszked�snek �s eredm�nyesen v�delmezte a maga tanint�zeteit. A XVIII. sz�zad harmadik harmad�ban, 1773-ban pedig a felvil�gosod�s �tj�ra t�rt Habsburg abszolutizmus - p�pai felhatalmaz�s alapj�n - maga sz�molta fel a jezsuita rend �sszes int�zm�nyeit.

A jezsuita koll�giumok gimn�ziumain k�v�l m�g csak n�gy k�z�piskol�juk volt a katolikusoknak: a ferencesek cs�ksomly�i, a minorit�k k�zdiv�s�rhelyi (kantai) �s a piarist�k besztercei �s medgyesi gimn�ziuma.

A rom�n g�r�g katolikus egyh�z csup�n egyetlen gimnazi�lis jelleg� iskol�t tartott fenn, m�gpedig az 1738-ban l�tes�lt p�sp�ki sz�khelyen, Bal�zsfalv�n.

A rom�n g�r�gkeleti egyh�z a nagyszebeni p�sp�ks�g fel�ll�t�sa (1761) ut�n sem ker�lt abba a helyzetbe, hogy k�z�piskol�t tudott volna �ll�tani.

Mindent �sszev�ve v�g�l is sz�mszer� egyens�ly alakult ki az erd�lyi iskolafronton: 10 katolikus tanint�zettel szemben ugyancsak 10 protest�ns int�zet �llt.

d) Az a korszakos jelent�s�g� fordulat, amely az anyaorsz�gban, a sz�kebb Magyarorsz�gon 1777-ben a Ratio Educationis �letbel�p�s�vel v�gbement, ti. a k�zoktat�snak �llam�ggy� val� nyilv�n�t�sa - Erd�lyben csak megk�sve jelentkezett �s m�s, r�szben sz�kebb, r�szben t�gabb tartalommal. Az idev�g� rendelkez�st Norma Regia c�men 1781-ben II. J�zsef cs�sz�r adta ki. Ez a Norma is - ak�rcsak a Ratio - tan�gyi szab�lyk�nyv volt, b�r kor�ntsem olyan �tfog�, az eg�sz iskola�gyre kiterjed�, mint amaz. Benne �j csup�n a k�z�piskol�r�l esik sz� - a schola nationalis �gy�r�l, azaz az als�fok� n�pnyelvi oktat�sr�l m�g csak eml�t�s sem t�rt�nik. Sz�kebb volt a Norma tartalma a Rati�n�l annyiban is, hogy nem bocs�tkozott bele az iskolaszervez�s �s igazgat�s, a tananyag, a tan�t�si m�d, s egy�b vonatkoz�sok konkr�t r�szletes taglal�s�ba, hanem csak nagyvonal� elvi k�v�nalmakat r�gz�tett.

Ami azonban az "�llamos�t�s" k�r�t illeti, e tekintetben a Norma fel�lm�lta a Rati�t. Am�g ui. az anyaorsz�gban csup�n a katolikus iskol�k ker�ltek a kir�lyi hatalom ir�ny�t�sa �s ellen�rz�se al�, addig Erd�lyben ezekkel egy�tt a protest�ns egyh�zak tanint�zetei is. Ezekhez k�pest a kir�lyi �llam tanulm�nyi vagyonalapj�t (a Fundus Studiorumot) is a katolikus �s protest�ns alap�tv�nyok �sszess�g�b�l hozt�k l�tre. Egy�ltal�ban mell�z�tt a Norma minden egyh�zi �s nemzeti szempontot, ami pedig az erd�lyi feud�lis �letberendezked�sre annyira jellemz� volt. �gy a tanulm�nyi fel�gyelet sem egy magyar, egy sz�kely �s egy sz�sz tanker�leti f�igazgat�ra lett b�zva, ami pedig k�zenfekv� lett volna hanem egyetlen, a gubernium k�tel�k�be tartoz� vegyes nemzeti �s vall�si �sszet�tel� tan�gyi bizotts�gra.

K�l�n�s, hogy nem foglalkozott a Norma az erd�lyi fels�oktat�s k�rd�s�vel sem. �gy l�tszik, II. J�zsef cs�sz�rnak nem volt sz�nd�ka a nagyfejedelems�gben k�l�n kir�lyi egyetemet kifejleszteni, ellenkez�leg: a jezsuit�k kolozsv�ri akad�mi�j�b�l M�ria Ter�zia �ltal 1774-1776-ban szervezni kezdett n�gy fakult�s� piarista egyetemet is feladta �s l�ceumm� (Lyceum regium academicum) fokozta le.

Az "�llamos�t�s" ind�t�ka �s c�lja term�szetesen Erd�lyben is ugyanaz volt, mint az anyaorsz�gban: a felvil�gosult abszolutizmus, a birodalmi �rdek szolg�lata.

A Norma Regia �ltal kezdem�nyezett �j tan�gyi rendszer azonban tulajdonk�ppen nem tudott kibontakozni. II. J�zsef politik�j�nak buk�sa ut�n, 1790-ben, Erd�lyben helyre�llt a r�gi feud�lis politikai-egyh�zi berendezked�s.