III. A t�rsadalom helyi int�zm�nyei

1. Az orsz�g k�zigazgat�si feloszt�sa

A XVI-XVIII. sz�zadi Magyarorsz�gon a rendi t�rsadalomnak h�romfajta kiv�lts�gos helyi igazgat�si szerve volt: a v�rmegye (comitatus), a szabad ker�let (circulus vel districtus liber) �s a szabad kir�lyi, illet�leg b�nyav�ros (civitas libera regia, illet�leg civitas montana). A megye a nemess�g �nkorm�nyzat�t jelentette, a ker�let a privilegiz�lt, de nem teljes nemesi szabads�ggal rendelkez� egyes k�z�ss�gek�t (a j�szkunok�t, a hajd�k�t �s egyes szepesi v�rosok�t), a civitas pedig a k�zvetlen kir�lyi v�delem alatt �ll� polg�rv�rosok�t.

A v�rmegy�k sz�ma az anyaorsz�gban - ide �rtve term�szetesen a t�r�k h�dolts�g ter�let�t is, de figyelmen k�v�l hagyva Erd�lyt - 46 volt. Elhelyezked�s�k a k�vetkez�k�ppen alakult.

A Dun�nt�lon (Districtus Trans-Danubianus) 11, m�gpedig: Mosom (Mosoniensis), Sopron (Soproniensis), Gy�r (Jauriensis), Kom�rom (Comaromiensis), Fej�r (Albensis), Veszpr�m (Vesprimiensis), Vas (Castriferre), Zala (Szaladiensis), Somogy (Simigiensis), Tolna (Tolnensis) �s Baranya (Baranyiensis);

a Dun�ninnen: (Districtus Cis-Danubianus) 13, �spedig: B�cs (Bacsensis), Pest (Pesthiensis), N�gr�d (Neogradiensis), Z�lyom (Zoliensis), Hont (Hontesis), Esztergom (Strigoniensis), Bars (Barsiensis), Nyitra (Nitriensis), Pozsony (Posoniensis), Trencs�n (Trenchiniensis), Tur�c (Turocziensis), �rva (Arvensis) �s Lipt� (Liptoviensis);

a Tisz�ninnen (Districtus Cis-Tybiscanus) 10: Szepes (Scepusiensis), G�m�r (G�m�riensis), Heves �s K�z�p-Szolnok (Hevesiensis et Szolnok mediocris), Borsod (Borsodiensis), Torna (Tornensis), Aba�j (Abaujvariensis), S�ros (Sarosiensis), Zempl�n (Zempliniensis), Ung (Unghvariensis) �s Bereg (Bereghiensis);

a Tisz�nt�l (Districtus Trans-Tibiscanus) 12: Ugocsa (Ugocsensis), M�ramaros (Maramarosiensis), Szabolcs (Szabolcsensis), Szatm�r (Szathmariensis), Bihar (Bihariensis), B�k�s (Bekesiensis), Csongr�d (Csongradiensis), Csan�d (Csanadiensis), Arad (Aradiensis), Krass� (Krassovinsis), Temes (Temesiensis) �s Toront�l (Torontaliensis).

A t�r�k h�d�t�s el�tt az anyaorsz�g r�sz�t alkotta a Duna-Dr�va, illetve Dr�va-Sz�va k�z�n fekv� h�rom, �n. als�-szlav�n megye, ti. Szer�m, Pozsega �s Ver�cze (Valk�) is, de a visszafoglal�s ut�n ezeket mindink�bb Horv�t-Szlav�norsz�g r�szeinek tekintett�k.

A szabad ker�letek sz�ma tulajdonk�ppen csak h�rom volt, �m.:

1) a XVI. szepesi v�ros (Oppida sedecim Scepusiensia),

2) a J�szkuns�g (Districtus Jazygum et Cumanum) �s

3) a Hajd�s�g (Oppida privilegiata Hajdonicalia).

1718 ut�n hat �vtizeden �t Temesi B�ns�g (Banatus Temesiensis) n�ven k�l�nleges st�tus� k�zigazgat�si k�rzetet alkotott a Temesk�z h�rom megy�je: Temes, Toront�l �s Krass�; ter�let�ket - kiv�ve az orsz�ghat�r ment�n h�z�d� d�li z�n�jukat - csak 1779-ben helyezt�k vissza a rendes megyei szervezetbe. D�li s�vjuk tov�bbra is, csaknem a XIX. sz�zad v�g�ig a katonai hat�r�rvid�khez (Confiniaria militaria) tartozott.

A szabad kir�lyi v�rosok (liberae regiae civitate) sz�ma korszakunkban nem volt �lland�; a XVII. sz�zadban ugyanis a f�nemesi �s nemesi rend igyekezett g�tat vetni �j kir�lyi v�rosjogok adom�nyoz�s�nak, s�t el�fordult, hogy egyes f�ldesurak �rv�nytelennek deklar�lt�k valamely v�ros �jonnan szerzett privil�gium�t. A XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben �sszesen 28 v�ros szabad kir�lyi jog�ll�sa volt elismert, nevezetesen:

a Dun�nt�lon: Buda (Ofen), Esztergom (Strigonium, Gran), Gy�r (Jaurinum, Raab), Kismarton (Kis-Martonium, Eisenstadt), K�szeg (Ginzium, G�ns), Ruszt (Rust), Sopron (Sopronium, �denburg), Sz�kesfeh�rv�r (Albaregalis, Alba Regia, Stuhlweissenburg);

a Dun�ninnen: Kom�rom (Comaromium, Komorn), Modor (Modra, Modern), Nagyszombat (Tyrnavia, Tyrnau), Pest (Pesthinum, Pest), Pozsony (Posonium, Pressburg), Szakolcza (Skalitz), Szentgy�rgy (S. Georgius, St. Georgen), Trencs�n (Trenchinium, Trentschin), �jvid�k (Neoplanta, Neusatz) �s Zombor (Sombor);

a Tisz�ninnen: B�rtfa (Bartpha, Bartfeld), Eperjes (Eperjesinum), Kassa (Cassovia, Kaschau), K�sm�rk (Kesmarkinum, K�smarkt), Kisszeben (Cibinium, Zebn), L�cse (Leutschovia, Leutschau), Szeged (Szegedinum, Szegedin), Szatm�rn�meti (Sattmar);

a Tisz�nt�l: Debrecen (Debrecinum, Debrezin).

A kir�lyi b�nyav�rosok (montanae civitates) st�tus�ba ugyanekkor csak 12 helys�g tartozott:

A Felvid�ken: Bakab�nya (Pukantz), B�lab�nya (Diln), Brezn�b�nya (Briesen), K�rm�cb�nya (Cremnicium, Kremnitz), Korpona (Carpona, Karpfen), Libetb�nya (Libethen), Beszterceb�nya (Neosolium, Neusohl), Selmecb�nya (Schemnicium, Schemnitz), �jb�nya (K�nigsberg), Z�lyom (Veterozolium, Altsohl);

�szakkelet-Magyarorsz�gon: Fels�b�nya �s Nagyb�nya.

2. A v�rmegyei int�zm�nyek

Ami a nemesi v�rmegye szervezet�t �s funkci�k�r�t illeti, err�l a k�vetkez�ket kell megeml�teni. Minden megye a ter�let�n �l� nemes �s nem-nemes lakoss�gnak k�zigazgat�si �s b�r�i hat�s�ga volt. �l�n a f�isp�n(supremus comes) �llt, akik �ltal�ban a megyei nagybirtokosok k�z�l a kir�ly nevezett ki. N�mely f�rang� csal�dok azonban m�r a XVI. sz�zad �ta �r�k�s f�isp�ni (perpetuus supremus comes) jogosults�ggal birtok. A f�isp�n eredetileg - a kir�ly k�pvisel�jek�nt - a megye teljhatalm� vezet�je volt, azonban a meger�s�d� �s �ntudatosul� k�znemess�g igyekezett a f�isp�ni hatalmat korl�tozni; m�k�d�s�t ez�rt beiktat�shoz(installatio) k�t�tte, �s egyben a szok�sjog tiszteletben tart�s�t hangs�lyoz� esk� let�tel�re k�telezte.

Ez a fejl�d�s oda vezetett, hogy a megye t�nyleges k�zigazgat�si �s b�r�s�gi vezet�s�t id�vel a k�znemess�g k�r�b�l a megye k�z�ns�ge �ltal v�lasztott alisp�n (substitutus vagy vicecomes) vette �t; a f�isp�nt mindink�bb csak reprezent�lta a megye �nkorm�nyzat�t.

Az alisp�n mell� a megye k�z�ns�ge m�g t�bb m�s tisztvisel�t is v�lasztott. Ilyenek voltak a j�r�sok �gyeit int�z� szolgab�r�k (judices nobilium, r�vid�tve: judlium) �s helyetteseik az alszolgab�r�k (r�vid�tve:vicejudlium). Ilyenek voltak m�g az esk�dtek (jurati assessores, r�vid�tve: jurassores), a szolgab�r�i �t�l�sz�k (forum judlium) �ln�kei. V�lasztott f�tisztvisel� volt a jegyz� (notarius) is, a megyei hivatalos �r�sbelis�g int�z�je; mellette id�vel t�bb aljegyz� (vicenotarius) is m�k�d�tt. Amint a megy�ben a szakigazgat�si �giak fokozatosan kifejl�dtek, egyre �jabb meg �jabb tisztvisel�i �ll�sokat kellett szervezni: a tiszti �gy�sz (fiscalis), az ad�szed� (perceptor), a lev�lt�rnok (archivarius), a p�nzt�rnok (arcarius), az orvos (physicus, chyrurgus), a b�ba (abstetrix), a f�ldm�r� (geometra) stb. �ll�s�t.

A megyei �nkorm�nyzat keret�ben e szem�lyes funkci�k�r�k mellett k�t jelent�s test�leti szerv is kialakult: a k�zgy�l�s (generalis congregatio) �s a t�rv�nysz�k (sedes judiciaria vagy r�vid�tve: sedria). A k�zgy�l�s, vagyis a megyei nemess�g gy�lekezete alkotta a megyei �let "parlamentj�t". Kiv�ltk�ppen az olyan �gyekkel foglalkozott, amelyek az eg�sz megyei k�z�ns�get �rintett�k, mint pl. a jogszab�lyok(statutumok) alkot�sa, a tisztvisel�k �s orsz�ggy�l�si k�vetek v�laszt�sa, az orsz�gos t�rv�nyek, kir. adom�nylevelek �s rendeletek kihirdet�se �s m�s eff�l�k. A t�rv�nysz�k feladatk�re kiz�r�lag igazs�gszolg�ltat�si �gyekre korl�toz�dott. K�t tagozata volt: k�l�n a perjogi �s k�l�n a b�ntet�jogi elj�r�sra. Nemesek p�r�s �gyeiben a sedria els�, jobb�gyok�ban m�sodik f�rum volt. Joga volt - a fels�gs�rt�st �s h�tlens�get kiv�ve - b�rmely k�zb�ntett (delictum publicum) �gy�ben is �t�lkezni.

Az auton�m megyei �nkorm�nyzat �s b�r�skod�s korszakunk eg�sz ideje alatt csorb�tatlanul fenn�llt, csak II. J�zsef cs�sz�r uralkod�sa alatt sz�netelt n�h�ny �vig. A cs�sz�r ugyanis 1784-ben elt�r�lte a megy�k �nkorm�nyzat�t; t�bb v�rmegy�b�l alkotott egy ker�letet, az anyaorsz�gban �sszesen 10-et �s ezek �l�re kir�lyi biztosokat �ll�tott, akik fizetett hivatalnoki kar �l�n a rendek kikapcsol�s�val teljhatalommal int�zkedtek b�rmelyik k�zigazgat�si vagy igazs�gszolg�ltat�si �gyben. A cs�sz�r hal�la ut�n azonban a v�rmegy�k visszanyert�k kor�bbi joghat�s�gukat.

3. A kiv�lts�gos ker�letek int�zm�nyei

A szabad ker�letek (circuli liberi, adistrictus) teljesen f�ggetlenek voltak a v�rmegyei szervezett�l, k�zvetlen�l kapcsol�dtak be az orsz�g feud�lis szervezet�be. H�rom nagy csoportjuk volt:

1) A szepesi sz�sz v�rosok,
2) a j�szkun telepek �s
3) a hajd�v�rosok.

A szepesi sz�sz v�rosok (oppida Scepusiensia) az �rp�d-kor �ta kir�lyilag kiv�lts�golt telep�l�sek voltak, s szabads�gaik v�delm�re v�rosk�zs�gekbe t�m�r�ltek. Legjelent�sebb az �n. szepesi sz�sz egyetem(Universitas Saxonum Scepusiensium) volt, �l�n egy v�lasztott sz�sz gr�ffal (comesszel) �s saj�t k�l�n szok�sjoggal, az �n. Zipser Willk�hr-rel. K�tel�k�be - miut�n L�cse �s K�sm�rk szabad kir�lyi v�rosi rangra emelkedtek �s �n�ll�sultak - 24 v�ros tartozott. Ezek k�z�l azonban Zsigmond kir�ly 1412-ben 13-at elz�logos�tott Lengyelorsz�gnak. Ezek csak M�ria Ter�zia kor�ban, 1772-ben ker�ltek vissza a magyar koron�hoz �s h�rom m�s kincst�ri v�rossal egy�tt �k alkott�k a XVI v�ros ker�let�t (Districtus oppidorum XVI Sepusiensium). Az el nem z�logos�tott 11 v�ros m�g a k�z�pkor v�g�n mag�n-f�ldesuras�g al� ker�lt �s ennek k�vetkezt�ben elvesz�tette eredeti szabads�g�t �s nem tartozott e ker�lethez.

K�z�pkori kiv�lts�gban gy�kerezett a J�szkun ker�let (Districtus Jazygum et Cumanorum) k�l�n�ll�sa is. A j�szkuns�g nem volt �sszef�gg� ter�let, hanem h�rom k�l�nb�z� helyen fekv� tagb�l �ll: a Tisza �s a Zagyva k�z�tti j�szs�gb�l (Jazygia), a Duna-Tisza k�zi Kiskuns�gb�l (Cumania minor) �s a tisz�nt�li Nagykuns�gb�l (Cumania major). B�r�i-k�zigazgat�si �nkorm�nyzatuk a k�z�pkorban sz�kekre (sedes)tagoz�dott, �l�k�n egy-egy kapit�nnyal (capitaneus), s �ppen �gy, mint a v�rmegy�k�, az igazs�gszolg�ltat�sra �s k�zigazgat�sra egyar�nt kiterjedt. A sz�kek �l�n a n�dor �llt, mint j�szkun f�kapit�nya (supremus capitaneus). Kiv�lts�gos helyzet�k a XVIII. sz. els� fel�ben csaknem veszend�be ment. I. Lip�t kir�ly ugyanis a ker�letet f�ldes�ri joghat�s�ggal elz�logos�totta a N�met Lovagrendnek. A j�szkunok azonban 1745-ben hatalmas �sszeggel (500.000 forint�rt) visszav�ltott�k szabads�gukat. Bels� adminisztr�ci�juk a t�r�k ut�ni id�kben m�r a v�rmegyei szervezethez lett hasonl�v�. 1790/91-ben az orsz�ggy�l�s is elismerte rendi jog�ll�sukat, �l�si �s szavazati jogot adva nekik a t�rv�nyhoz�sban.

A harmadik szabad ker�let, a hajd�v�rosok� (Districtus Hajdonicalium oppidorum) �jkori alakulat volt. Mint ismeretes, Bocskai Istv�n erd�lyi fejedelem volt az, aki a z�szlaja alatt k�zd� szabad hajd� harcosokat a XVII. sz. els� �veiben a Tisz�nt�lon letelep�tette, egyetemlegesen megnemes�tette �s lak�helyeiket �nkorm�nyzattal ruh�zta fel. Az �n�ll� erd�lyi fejedelems�g megsz�n�se ut�n a Habsburg kir�lyok alatt a Hajd�s�g kamarai igazgat�s al� ker�lt, s v�rosaik k�z�l csak h�t tudta meg�rizni teljes �n�ll�s�g�t: B�sz�rm�ny, Dorog, Hadh�z, N�das, Polg�r, Szoboszl�, �s V�mosp�rcs. 4 t�bbi f�ldes�ri hat�s�g al� ker�lt. A szabadnak maradt v�rosok test�leti szerve a k�zgy�l�s volt; ez egy-egy �vre v�lasztotta meg a tiszts�gvisel�ket. A v�rosoknak volt k�z�s szerv�k is: az universitas. Orsz�grendis�g�ket v�g�rv�nyesen szint�n csak az 1790/91.�vi orsz�ggy�l�s ismerte el, felruh�zva �ket orsz�ggy�l�si k�pviseleti joggal.

4. A v�rosi int�zm�nyek

A helyi igazgat�s nem nemesi, de kiv�lts�gos alkatelemeit alkott�k m�g a szabad kir�lyi v�rosok �s b�nyav�rosok (liberae regiae civitates, illet�leg civitates montanae) is. Ezek f�ldrajzilag ugyan egy-egy v�rmegye ker�let�be tartoztak, de nem jogilag. A nemesi v�rmegye joghat�s�ga (iurisdicti�ja) �ppen �gy nem terjedt ki r�juk, mint a vel�k esetleg szomsz�dos nagybirtokos f�urak� sem. Nekik a kir�ly volt a k�zvetlen hat�s�guk; egy�bk�nt saj�t szok�sjoguk szerint �ltek �s sz�les k�r� �nkorm�nyzattal (magistr�tus-v�laszt�si, jogszab�ly-alkot�si, b�r�skod�si, valamint orsz�ggy�l�si k�vetk�ld�si joggal rendelkeztek.

Bels� szervezet�k - a t�rsadalmi, gazdas�gi, kultur�lis fejl�d�ssel p�rhuzamosan - mind �sszetettebb lett. Korm�nyzatukat a k�z�pkor �ta k�t nagy test�leti szerv int�zte: az �n. v�lasztott k�zs�g (electa communitas)�s a v�rosi tan�cs (magistratus, senatus). Az �jkor sz�zadaiban a vezet�s mindink�bb a magistr�tus tagjainak kez�ben �sszpontosult, a communitas jogk�re egyre �ssz�bb szorult.

A magistratust eredetileg a b�r� (judex), a polg�rmester (consul), a v�roskapit�ny (capitaneus) �s rendszerint 12 esk�dt (iurati cives) vagy tan�csos (senatores) alkotta. A b�r� kiv�ltk�ppen az igazs�gszolg�ltat�s felel�s ir�ny�t�ja volt, a polg�rmester a gazdas�gi, a v�roskapit�ny a rend�szeti �gyk�r�. Mellett�k m�r a XVI. sz�zadban fontos szerepet t�lt�tt be a jegyz� (notarius), majd a XVIII. sz�zadt�l kezdve az �gy�sz (syndicus) is. A v�lasztott k�zs�g vezet�je a sz�sz�l� (tribunus plebis, F�rmender) volt; � tartott kapcsolatot a magistr�tussal.

A kir�ly b�r�i hatalm�t a szabad kir�lyi v�rosok egy r�sze f�l�tt mint fellebbviteli f�rum a kir�lyi t�rnokmester (magister tavernicorum regalium), m�s r�sze felett a kir�lyi szem�lyn�k (personalis praesentiae regiae) gyakorolta. A v�rosok b�r�i auton�mi�ja egy�bk�nt legal�bb �ppen annyira kiterjedt volt, mint a v�rmegy�k�, vagy a nagybirtokos m�gn�sok�; gyakorolt�k a pallosjogot is.

A szabad kir�lyi �s b�nyav�rosokat birtokjogi tekintetben a szent korona vagyon�nak (peculia Sacri Regni Coronae) tekintett�k; ez�rt a kir�lyi kamara fel�gyelete alatt �lltak. Ebb�l ad�dott a XVIII. sz�zadt�l kezdve az a gyakorlat, hogy a v�rosi tiszt�j�t� k�zgy�l�seket csak kir�lyi biztos jelenl�t�ben lehetett megtartani.

A v�rosok �let�ben a XVI-XVII. sz�zadban fontos szerepet j�tszott a polg�rs�gnak k�zm�ves r�tege, a c�hes mesterek. A c�hek (contubernia, cehae) jelent�s�ge azonban a XVIII. sz�zadt�l kezdve a kapitaliz�l�d� patr�cius elemekkel szemben mindink�bb eljelent�ktelenedett.

5. A jobb�gyk�z�ss�gek int�zm�nyei

Az orsz�g falvainak (pagi) �s mez�v�rosainak (oppida) z�me (k�zel 12.000 telep�l�s) mag�nf�ldes�ri joghat�s�g (iurisdictio domini terrestris) al� tartozott, s mint ilyen, semmif�le rendi jog�ll�st nem �lvezett. Ez persze nem jelentett annyit, hogy e telep�l�sek keretein bel�l az ott �l� paraszti lakoss�gnak (rustici) semmif�le �nigazgat�si int�zm�nye nem volt. A k�zrendet biztos�t� legfontosabb funkci�k ell�t�s�ra a falvak is rendelkeztek bizonyos hat�s�gi szervezettel. A k�zs�g �lete is szok�sjogon alapult; ennek �rv�nyes�l�s�n a b�r� (iudex, villicus) �rk�d�tt; neki joga �s k�telezetts�ge volt a helyi jogrendet megs�rt� kisebb �gyekben �t�lkezni is. Mellette �pp�gy, mint a kiv�lts�gos k�zs�gekben egy esk�dti test�let is fenn�llt. A XVIII. sz�zadban, amikor a falusi k�zigazgat�s �r�soss� kezdett v�lni, a b�r� mellett felt�nt a jegyz� (notarius) is. Ezek a paraszti funkcion�riusok azonban f�gg� viszonyban voltak a f�ldesuras�gt�l. Azok a falvak, amelyek a gazdas�gi-t�rsadalmi fejl�d�sben magasabb szintre jutottak, f�ldesurukt�l t�bb-kevesebb jogot (b�r�v�laszt�s, v�s�rtart�s stb.) szerezhettek, vagyis t�gabb vagy sz�kebb �nkorm�nyzat birtok�ba juthattak. Ezeket nevezt�k mez�v�rosoknak, oppidiumoknak.

A komolyabb p�r�s vagy s�lyosabb b�n�gyek azonban nem a falub�r�, hanem a f�ldes�r b�r�i sz�ke, az �n. �risz�k (sedes dominalis) el� tartoztak. A paraszt-k�zs�gek n�p�nek - mind a birtokos jobb�gyoknak(coloni), mind a napsz�mosoknak (inquilini) f�ldesuras�gukhoz val� viszony�t - az �n. �rb�ri viszonyt a XVI. sz�zadt�l fogva a helyi szok�sok alapj�n �r�sba foglalt�k; az ilyen �rott �rb�ri rendtart�st nevezt�kurb�riumnak. M�ria Ter�zia kir�lyn� 1767-ben orsz�gos �rb�ri szab�lyzatot l�ptetett �letbe, amely messzemen�leg uniformiz�lni igyekezett a jobb�gyk�zs�gek int�zm�nyeit, k�l�n�s tekintettel a birtokviszonyokra �s a j�rad�kszolg�ltat�sra.

IV. Az egyh�zi int�zm�nyek

1. Egyh�zak az �llamban

Az �rp�dok magyar kir�lys�ga - mint ismeretes - a kereszt�ny Eur�pa latin r�sz�nek, a r�mai katolikus egyh�zi szervezetnek lett integr�ns r�sze. A magyarorsz�gi katolikus egyh�z - �pp�gy, mint a m�s orsz�gbeliek - �vsz�zadokon �t igyekezett fenntartani R�m�hoz tartoz�s�nak tudat�t �s univerz�lis jelleg�t. A paps�g a vil�gi hatalom alatt �ll� orsz�gokat eredetileg minden�tt misszi�s ter�letnek tekintette; a k�l�n dinasztikus politikai �rdekekkel nem felt�tlen�l azonos�totta mag�t. �m a vil�gi uralkod�i hatalomnak Eur�pa-szerte v�gbement meger�s�d�se �s a p�pai fennhat�s�gt�l val� f�ggetlen�l�se minden�tt politikai szervezett� igyekezett az egyh�zat �talak�tani. Ebbe az ir�nyba tartott a fejl�d�s a XIV. sz�zadt�l kezdve n�lunk is. Zsigmond kor�t�l M�ty�sig a magyarorsz�gi katolikus egyh�z nemzetk�zis�ge is elhalv�nyult, mindink�bb dinasztikus �llami jelleg�v� v�lt, �s ennek megfelel�en az eg�sz papi hierarchia bele�p�lt a magyar rendi t�rsadalom-szervezetbe. Uralkod�ink felruh�zt�k magukat az �n. f�kegy�ri joggal (jus patronatus regalis, jus supremi patronatus), ami a hazai egyh�zi �gyekbe val� sz�les k�r� beavatkoz�st biztos�tott sz�mukra, k�l�n�s tekintettel a p�sp�ks�gek bet�lt�s�re. Ilyenk�ppen t�g kapu ny�lt mindenf�le hatalmi vissza�l�sre, az egyh�znak eredeti kultikus-kultur�lis hivat�s�t�l val� elt�r�t�s�re �s int�zm�nyeinek vil�gi �rdekek, c�lok szolg�lat�ba �ll�t�s�ra. Ezek az uralkod�i abususok a Moh�cs el�tti �s ut�ni �vtizedekben m�r minden korl�tot �th�gtak. Nem csoda, ha az egyh�zi vezet�snek ez az elvil�gias�t�sa hathat�s el�mozd�t�ja lett a hit�j�t�si mozgalomnak �s a hazai kereszt�ny egys�g felboml�s�nak.

A t�r�k inv�zi� t�rfoglal�s�val p�rhuzamosan a r�mai katolikus egyh�z m�lyen lehanyatlott, mellette t�bb �j protest�ns egyh�zszervezet j�tt l�tre �s egyre fokoz�d� t�rt nyert a k�z�pkorban viszonylag csek�ly szerepet j�tsz� g�r�g ortodox egyh�z is. A Habsburgok kez�be ker�lt �llamhatalom sok�ig t�tlen szeml�l�je volt ennek a vall�si "anarchi�nak". A XVI. sz�zad utols� harmad�ban 1576 ut�n azonban a kir�lys�g feladta passzivit�s�t �s egy�rtelm�en a katolikus egyh�z oldal�ra �llt. Teljes erej�vel t�mogatta a tridenti zsinat 1545-1563 �ltal megind�tott ellenreform�ci�s mozgalmat �s ezzel �sszhangban a XVIII. sz�zad elej�ig ism�t �rv�nyes�lni engedte a nemzetek f�l�tti katolikus univerzalizmus eszm�j�t.

Az ellenreform�ci�s harc azonban tudvalev�leg nem aratott teljes gy�zelmet. Csup�n annyit �rt el, hogy t�bbs�gi helyzetbe juttatta �s �llami v�delem alatt �ll� uralkod� poz�ci�ba emelte a r�mai katolikus kl�rust.

Viszont a protest�ns egyh�zak fenn�ll�s�t akarva-akaratlan el kellett ismerni. Hasonl�k�ppen tudom�sul kellett venni a g�r�g ortodox egyh�z l�t�t is, miut�n ennek a r�mai egyh�zba val� bekebelez�se, az �n. g�r�g-katolikus t�r�t� mozgalom szint�n csak f�lsikerrel j�rt.

A k�t �vsz�zadig tart� vall�sharcb�l igazi haszna csak a Habsburg kir�lyi hatalomnak volt. A szatm�ri b�ke (1711) ut�n az uralkod�k mindink�bb visszat�rtek a XV. sz�zadi magyar kir�lyok egyh�zpolitik�j�hoz �s a r�mai katolikus egyh�zszervezetet - ism�t a f�kegy�ri jogra hivatkozva - dinasztikus-�llami egyh�zk�nt k�v�nt�k kezelni �s felhaszn�lni. Ugyanilyen jogokat �rv�nyes�tettek az �jonnan szervezett g�r�gkatolikus egyh�zzal szemben is. A g�r�g ortodox �s a protest�ns egyh�zak ellen�ben term�szetesen f�kegy�ri jogr�l nem lehetett sz�, �s �gy "�llamos�t�suk" nem t�rt�nhetett meg, de az uralkod�k hatalmi sz�val ezeket is megrendszab�lyozhatt�k, ahogyan meg is tett�k.

V�gs� soron teh�t a XVI-XVIII. sz�zadban valamennyi magyarorsz�gi egyh�z int�zm�nyi fejl�d�se t�bb�-kev�sb� a dinasztikus �llamhatalomt�l f�gg�tt.

2. A r�mai katolikus egyh�z szervezete �s vall�sos int�zm�nyei

A magyarorsz�gi r�mai katolikus egyh�z (Ecclesia Romano-Catholica per regnum Hungariae) korm�nyzati szervezete az els� �rp�d-h�zi kir�lyok kor�t�l M�ria Ter�zi�ig nem sok l�nyeges v�ltoz�son ment kereszt�l. Az egyh�zkorm�nyzat alapint�zm�ny�t az egyh�zmegy�k (dioeceses) alkott�k, �l�k�n egy-egy p�sp�kkel (episcopus). T�bb-kevesebb egyh�zmegy�b�l tev�d�tt �ssze az egyh�ztartom�ny (metropolia)egy-egy �rsek (metropolita, archiepiscopus) korm�nyz�sa alatt. Az �rsek azonban nemcsak a metropolia �l�n �llott, volt saj�t k�l�n egyh�zmegy�je (archidioecesis) is, ak�rcsak a p�sp�k�knek. Szent Istv�n kir�ly kor�t�l kezdve a magyar katolikus egyh�z k�t f�egyh�zmegy�b�l, �m. az esztergomib�l �s a b�cs-kalocsaib�l, valamint nyolc egyh�zmegy�b�l, nevezetesen a gy�ri, veszpr�mi, p�csi, v�ci, �s egri, illet�leg a bihari (k�s�bb nagyv�radi) erd�lyi (gyulafeh�rv�ri) �s csan�di dioecesisb�l �llt. Az el�bb eml�tett �t p�sp�ki egyh�zmegye alkotta az esztergomi metropolist, az ut�bbi h�rom pedig a b�cs-kalocsai egyh�ztartom�nyt. Az egyh�zmegy�k sz�ma az �rp�d-korban (ha a z�gr�bi �s a boszniai-diakov�ri p�sp�ks�get nem sz�m�tjuk) m�g kett�vel szaporodott: a nyitraival (1115 k�r�l) �s a szer�mivel (1229).

A p�sp�ks�geken bel�l kisebb igazgat�si ker�leteket alkottak a f�esperess�gek (archidiaconati), ezeken bel�l pedig a falutelep�l�sek szintj�n a pl�b�ni�k (parochiae).

Az egyh�zmegyei szervezetnek fontos alkot�r�szei voltak a k�ptalanok  (capitula). Minden �rseki �s p�sp�ki megy�nek megvolt a maga k�ptalanja (capitulum metropolitanum, ill. capitulum cathedrale). Rajtuk k�v�l a k�z�pkor �ta m�g sz�mos, �n�ll�, a p�sp�ks�ggel �ssze nem k�t�tt �n. t�rsask�ptalan (capitula collegiata) is fenn�llt; z�m�k azonban a t�r�k h�dolts�g ideje alatt eleny�szett. Korszakunkig csup�n k�t felvid�ki t�rsask�ptalan, a pozsonyi �s a szepesi �rizte meg jelent�s�g�t. A k�ptalanok egyh�zkorm�nyzati funkci�jukon t�l, �vsz�zadokon �t a vil�gi t�rsadalom jog�let�ben mint hiteles helyek, valamint az intellektu�lis ismeretek terjeszt�s�ben mint iskolafenntart�k is fontos szerepet t�lt�ttek be. Oktat�si m�k�d�s�ket a reform�ci�, hiteles helyi m�k�d�s�ket az �r�sbelis�g sz�les k�r� elterjed�se sz�ntette meg.

A p�sp�ki egyh�zmegy�k k�z�pkori eredet� hagyom�nyos beoszt�sa csak a XVIII. sz�zad utols� negyed�ben v�ltozott meg. Jellemz� m�don ezeket a v�ltoztat�sokat nem a r�mai p�pa, hanem az egyh�z f�l�tti gy�mkod�st kisaj�t�t� kir�lyi hatalom foganatos�totta. M�ria Ter�zia az �llami �s t�rsadalmi �let racion�lis �trendez�se kapcs�n ker�tett sort a magyar egy h�zszervezet meg�j�t�s�ra. Mint "apostoli kir�ly" elrendelte a r�gi egyh�zmegy�k hat�rainak sz�kebbre von�s�t �s az �gy nyert ter�leteken �t �j p�sp�ki megye szervez�s�t. �gy j�tt l�tre a Felvid�ken 1776-ban a szepesi, a rozsny�i �s a beszterceb�nyai p�sp�ks�g, a Dun�nt�lon pedig 1777-ben a szombathelyi �s a sz�kesfeh�rv�ri. �j�t�s-sz�mba ment a D�lvid�ken m�g a szer�mi �s az egykori boszniai p�sp�ks�gnek szer�mi-diakov�ri egyh�zmegy�v� val� �sszevon�sa. Ett�l kezdve teh�t az anyaorsz�gban 16 r�mai katolikus egyh�zmegye �llt fenn.

Az egyh�zmegy�knek saj�tos joghat�s�gi int�zm�nyei voltak az �n. szentsz�kek (sacra sedes, fori ecclesiastici). Ezek els�sorban szorosan vett egyh�zi �gyekben, m�sodsorban a vil�gi h�vek h�zass�gi �gyeiben b�r�skodtak.

A vil�gi paps�g ut�np�tl�s�nak int�zm�nyeit alkott�k a XVII. sz�zadt�l kezdve kialakul� papneveld�k (seminaria). Kiemelkedett k�z�l�k a nagyszombati Semin�rium generale �s Seminarium Sancti Stephani, a budai Seminarium Clericorum Sz�ch�nyianum, valamint a gy�ri �s kassai hasonl� int�zet.

Volt a r�mai katolikus egyh�znak a p�sp�ki pl�b�nia szervezeten k�v�l m�g egy k�l�n�ll� vall�sos int�zm�nyi szervezete is, ti. A szerzetesrendek (ordines regulares, ordines religiosi). Ezek z�mmel a k�z�pkorban alakultak, �ltal�ban azzal a rendeltet�ssel, hogy a vil�gi �let nyers erk�lcseivel szemben a kereszt�nyi er�nyek gyakorlati p�ldamutat�i legyenek, f�leg olyan id�kben, amikor a vil�gi paps�g (clerici saeculares) maga is a profaniz�l�d�s �ram�ba ker�lt. Az �rp�d-korban haz�nkban meg telep�lt szerzetesrendek legt�bbje t�l�lte a reform�ci�t �s a t�r�k h�dolts�g v�ls�gsorozat�t �s a XVIII. sz�zadban �jj�szervez�d�tt. A rendeknek - �letform�juk szerint - h�rom nagy csoportjuk alakult ki: a monostorokban k�z�ss�gi �letet �l�, �n. monach�lis rendek (ordines monachici), az eredetileg mag�nyba vissza-vonul� remeterendek (eremitae) �s a n�p k�z�tt pr�dik�l� �n. koldul�rendek (ordines mendicantes). Monachikus rend volt a benc�sek (Ordo Sancti Benedicti), a cisztercit�k (Monachi Cisztercienses) �s a premontreiek (Canonici Regulares Praemonstratenses) rendje, A remet�k csoportj�ba tartoztak: a p�losok (Eremitae Sancti Pauli primi eremitae), az �gostonosok (Eremitae Sancti Augustini), a kamalduliak (Camaldulienses) �s a karmelit�k(Carmelitae). Koldul� rendek voltak a ferencesek (Ordo Fratrum Minorum Sancti Francisci, �s mell�k�gaik: Ordo Fratrum Minorum Sancti Francisci Conventualium, Ordo Fratrum Minorum Sancti Francisti Observantium �s Ordo Sancti Francisti Capucinorum, tov�bb� a domonkosok (Ordo Praesicatorum vagy Dominicanorum). �jj�szervez�d�tt a XVIII. sz�zadban egyik k�z�pkori ap�carend�nk is, ti. a Clariss�k� (Ordo Monialium Sanctae Clarae). A t�r�k korszakban �s azut�n n�h�ny �j szerzetesrend is megtelep�lt haz�nkban, �gy a rabkiv�lt� trinit�riusok (Ordo Fratrum Sancti Trinitatis) �s a kontemplat�v t�pus� szervit�k (Ordo Servorum Beatae Mariae Virginis).

�j (XVI. sz�zadi) alap�t�s�, jellegzetesen �jkori szerzetesrendek voltak a jezsuit�k (Societas Jesu) �s a kegyesrendiek vagy piarist�k (Ordo Scholarum Piarum). Az el�bbiek az ellenreform�ci� harcos z�szl�viv�i �s egyben tan�t�rend, az ut�bbiak - nev�k szerint is - saj�tszer�en oktat� szervezet. Mindkett� els�rang�, valamennyi m�s szerzetesrendet fel�lm�l� szerepet j�tszott a XVII-XVIII. sz�zadi magyarorsz�gi vall�sos �s kultur�lis �letben.

3. A g�r�g ortodox �s a g�r�g katolikus egyh�z vall�sos int�zm�nyei

A g�r�g ortodox egyh�z (Clerus Graeci Ritus hon Unitorum) besziv�rg�sa Magyarorsz�g ter�let�re m�r a X-XI. sz�zadt�l kezdve kimutathat�. Az �rp�d-h�zi kir�lyoknak a biz�nci birodalommal �s a bel�le kibontakoz� szerb �llammal, m�sfel�l az orosz-ukr�n r�szfejedelems�gekkel val� gyakori politikai �rintkez�sei �s csal�di kapcsolatai �jra meg �jra kaput nyitottak az ortodox egyh�z sz�m�ra. A szil�rdan megalapozott r�mai katolikus egyh�zi szervezettel szemben azonban jelent�s t�rt nyerni nem tudott. Csak a XIV. sz�zadt�l kezdve �rv�nyes�lt er�teljes g�r�gkeleti inv�zi�, de nem misszi�s tev�kenys�g r�v�n, hanem a szomsz�dos pravoszl�v vall�s� n�pek (rut�nek, rom�nok �s szerbek) egyre fokoz�d� bek�lt�z�s�vel. Ez a be�z�nl�s a t�r�k h�bor�k kor�ban �rte el tet�fok�t. A r�mai katolikus �s a XVI. sz�zadban bel�le kiszakadt protest�ns egyh�zak mellett ekk�ppen jelent meg Magyarorsz�gon mint hatalmas harmadik: a g�r�g ortodoxia. Ez a jelenl�t azonban �ltal�ban nem jelentett egyszersmind int�zm�nyes s�r�l�st. A g�r�gkeleti egyh�z mint szervezet - a rom�nok �s a rut�nek k�z�tt - sok�ig nem nyert k�zjogi elismer�st, csak elmos�dott illeg�lis form�k k�z�tt, gy�r kolostori h�l�zatk�nt egziszt�lt. �llami - pontosabban: egyoldal�an uralkod�i - legaliz�l�st a magyarorsz�gi ortodoxia legel�sz�r szerb viszonylatban nyert. Erre a XVII. sz�zad utols� �vtized�ben, a t�r�k birodalom ellen ind�tott Habsburg-birodalmi hadiv�llalkoz�s kapcs�n ker�lt sor. Ekkor (1690-ben) t�rt�nt, hogy a cs�sz�ri seregekkel egy�ttm�k�d� szerb n�pi f�lkel�k a fel�lkereked� t�r�k�k el�l t�megesen Magyarorsz�gra menek�ltek �s itt az eln�ptelenedett Szer�ms�gben cs�sz�ri enged�llyel csal�dost�l letelepedtek. A menek�l�kkel egy�tt �ttelep�lt Magyarorsz�gra a szerb autokef�l egyh�zi szervezet is, �l�n a vezet� f�pappal, a patriarch�val. S minthogy a szerbekre a cs�sz�rnak katonai szempontb�l sz�ks�ge volt, sietett egyh�zukat - amely egyben politikai reprezent�nsuk is volt - t�rv�nyes jog� kl�rusnak elismerni. Nem sokkal ut�bb, a XVIII. sz�zad els� fel�ben a szerbek a Szer�ms�gb�l sz�les k�rben kirajzottak Magyarorsz�g ter�let�re kelet �s �szak fel� is. N�pesebb kol�ni�ikon (B�csban, Aradon, Temesv�rott, Versecen, s�t Bud�n is) kolostorokat �s p�sp�ks�geket alap�tottak. Magyarorsz�gi metropolitjuk el�bb Krusedolban, majd Karl�c�n tartotta rezidenci�j�t.

A rom�n �s rut�n ortodoxi�val szemben a Habsburg uralkod�k nem ker�ltek ilyen elk�telezett helyzetbe, ez�rt egyh�zszervezet�k kialakul�s�t legkev�sb� sem seg�tett�k el�, ink�bb g�tolt�k. Felhatalmaz�st adtak a jezsuit�knak arra, hogy e n�pek k�r�ben er�teljes misszi�s tev�kenys�get folytassanak s paps�guk megnyer�s�vel a rom�n �s rut�n g�r�gkeletieket g�r�g katolikus egyh�zz� (Clerus Graeci Ritus Catholicorum)szervezz�k. Ez a t�r�t� akci� - b�r teljes sikerre nem vezetett - jelent�keny eredm�nyekkel j�rt. M�ria Ter�zia az 1770-es �vekben m�r abban a kedvez� helyzetben volt hogy g�r�g katolikus p�sp�ks�geket alak�thatott �s ezzel szil�rdan int�zm�nyes�thette az �j egyh�zat. El�sz�r (1771) a munk�csi rut�n g�r�g katolikus p�sp�ks�g fel�ll�t�s�ra ker�tett sort, majd (1777) a tisz�nt�li rom�nok sz�m�ra szervezett Nagyv�radon g�r�g katolikus p�sp�ks�get. Ezeknek az egyh�zmegy�knek a keret�ben r�mai katolikus mint�ra kialakult a pl�b�niaszervezet, de a bazilita szerzetess�ggel (Religiosi Graeco-Catholici Ordinis Sancti Basilii Magni)fennmaradt az �si keleti kolostoregyh�z int�zm�nye is. Ez az �j g�r�g katolikus egyh�zi szervezet - a paps�g korszer� intellektu�lis k�pz�s�vel - elind�t�ja lett a hazai rom�ns�g �s rut�ns�g t�rsadalmi-kultur�lis fejl�d�s�nek.

4. A protest�ns egyh�zak szervezete

A protestantizmus a sz�kebb Magyarorsz�gon a XVI. sz. v�g�ig k�t hitvall�si �gazatban bontakozott ki: a lutheri �gostai hitvall�s (Clerus Augustanae confessionis addictorum) k�z�ss�g�ben �s a k�lvini helv�t hitvall�s k�vet�iben (Clerus Helveticae confessionis addictorum). Eleinte orsz�gszerte a lutheri evang�likus ir�nyzat volt t�ls�lyban, k�s�bb azonban t�rt vesztett a k�lvini reform�tus egyh�zzal szemben. V�g�l is a lutheranizmus a felvid�ki, jobb�ra n�met �s szlov�k nyelv� lakoss�g k�r�re szorult vissza; a nagyalf�ldi �s a dun�nt�li magyars�g a k�lvinizmus tanaihoz csatlakozott. A XVII. sz. els� �vtizedeiben a k�t protest�ns egyh�z h�veinek sz�m�ra �s t�rsadalmi-politikai s�ly�ra n�zve messze fel�lm�lta a katolikus egyh�zat. Szervezete a zsinat-presbiteri korm�nyzati elv alapj�n �ppen ki�p�l�ben volt, amikor a katolikus restaur�ci�s mozgalom t�mad�sa megkezd�d�tt.

Az ellenreform�ci�nak a Habsburg kir�lyok hatalmi t�mogat�s�val egy �vsz�zad leforg�sa alatt siker�lt fel�lkerekednie. A protestantizmus elvesztette uralkod� t�rsadalmi-politikai poz�ci�j�t, kisebbs�gbe ker�lt, de az�rt nagy ter�leteken, a t�rsadalom sz�les k�reiben fenn tudta tartani hitvall�s�t �s egyh�z�t. Ennek ellen�re nem volt t�bb� abban a helyzetben, hagy szervezet�t �s int�zm�nyeit teljesen �n�ll�an alak�tsa ki; ki volt szolg�ltatva a katolikus Habsburg uralkod�k hatalmi beavatkoz�sainak. �gy t�rt�nt, hogy amikor a szatm�ri b�kek�t�ssel (1711) a ny�lt ellenreform�ci�s harc lez�rult, a k�t protest�ns egyh�z �j szervezet�t kir�lyi el��r�s alapj�n kellett kialak�tani.

III. K�roly 1731-ben, illetve 1734-ben kibocs�tott idev�g� k�t rendelete, az I. �s II. Carolina resolutio �llap�totta meg a protest�ns egyh�zak alapvet� korm�nyzati int�zm�nyeit. E szerint a sz�kebb Magyarorsz�gon (a Kir�lyh�g�n inneni ter�leten) mind reform�tusok, mind az evang�likusok 4-4 egyh�zker�letet (superintendenti�t) tarthattak fenn. A reform�tusok ennek megfelel�en l�tes�tett�k a Duna-mell�ki (Cis-Danubiana), a Dun�nt�li (Trans-Danubiana) �s Tisz�n inneni (Cis-Tybiscana) �s a Tisz�n t�li (Trans-Tybiscana) superintendenti�t; az evang�likusok pedig a Dun�n inneni, a Dun�n t�li, a b�nyai (Montana) �s a tiszai(Tybiscana) superintendenti�t. Minden egyh�zker�let �l�n egy superintendens vagy p�sp�k �s egy vil�gi f�gondnok �llt; f�l�tt�k pedig egy test�leti korm�nyz� koll�gium, az egyetemes gy�l�s vagy konvent. Az egyh�zker�letek t�bb egyh�zmegy�t foglaltak magukba; ezeket egy-egy esperes �s egy-egy vil�gi gondnok vezette. A legkisebb szervezeti egys�get a helyi gy�lekezet alkotta, �l�n az egyh�ztan�ccsal, apresbit�riummal. Mindk�t protest�ns egyh�zban a t�rv�nyhoz�s joga az egyetemes gy�l�st vagy zsinatot illette.

V�gs� fokon teh�t - az uralkod�i beavatkoz�s ellen�re - siker�lt a protest�nsokat int�zm�nyi szervezet�kben �rv�nyre juttatni, azt az alapelv�ket, miszerint minden hatalom �s jog forr�s�nak a gy�lekezeteket kell tekinteni.

5. A k�zoktat�s int�zm�nyei

a) Az oktat�s�gy (res scholastica) a XVIII. sz. utols� negyed�ig (1777-ig) nem tartozott az �llam funkci�k�r�be. Az �llam ez ideig - mint tudjuk - kiz�r�lag politikai, katonai �s jogrend-fenntart� int�zm�ny volt. A t�rsadalomnak szellemi, m�vel�d�si ig�nyeit az �jkor els� sz�zadaiban is a vall�sos szervezetek, az egyh�zak el�g�tett�k ki. Jellemz� m�don a kultusz �s kult�ra szf�r�ja a protestantizmusban is �sszeforrva jelentkezett, ak�rcsak a k�z�pkori katolicizmusban. Csakhogy am�g a szellemi nevel�s a reform�ci� el�tt �gysz�lv�n kiz�r�lag a klerikus k�pz�s c�ljait szolg�lta, addig a protest�ns egyh�zak k�r�ben kezdett�l fogva kiterjedt a vil�giakra is. Ismeretes, hogy a reform�torok az�rt hirdett�k �s val�s�tott�k meg a "k�zoktat�st", hogy a bibliaolvas�s elvileg "mindenki" sz�m�ra lehet�v� v�lj�k. Haz�nkban is kb. 1530-t�l kezdve a XVI-XVII. sz�zad folyam�n t�nem�nyes gyorsas�ggal siker�lt a protest�nsoknak v�rosokban �s falvakban �letre h�vniok az �j t�pus�, mindenki sz�m�ra nyitva �ll� oktat� int�zm�nyeket: az elemi ismereteket k�zl� kisiskol�t, a klasszikus m�velts�get k�zvet�t� latin iskol�t, s�t a magasfok� intellektu�lis k�pz�st v�gz� b�lcseleti-teol�giai tanint�zeteket is. A tridenti zsinat (1545-1563) ut�n a katolikus egyh�z is mag��v� tette a vil�giak szellemi nevel�s�nek programj�t �s a piarista, valamint a jezsuita szerzetesrend tervszer�, szervezett munk�j�val - egy �vsz�zaddal megk�sve ugyan - hasonl�k�ppen sikerrel �p�tette ki als�-, k�z�p- �s fels�fok� tanint�zeteinek az orsz�got beh�l�z� rendszer�t.

E helyen nincs lehet�s�g�nk arra, hogy a protest�ns iskolah�l�zat kifejl�d�s�t, illet�leg az ellenreform�ci� k�vetkezt�ben t�rt�nt hanyatl�s�t nyomon k�s�rj�k. Hasonl�k�ppen nem ismertethetj�k kibontakoz�sukban a katolikus szerzetesi iskolaint�zm�nyeket sem. Mindegyik f�l r�sz�n csup�n a szil�rdan megalapozott, tart�s �let� �s kiemelked� jelent�s�g� int�zm�nyeket regisztr�lhatjuk.

b) Eml�tett�k, hogy az �gostai evang�likus egyh�z az orsz�g nyugati, �szaknyugati, �szaki peremvid�kein, kiv�lt a fels�-magyarorsz�gi n�met v�rosokban �s a vegyes magyar-szlov�k lakoss�g� vid�keken vert er�s gy�keret. Ennek megfelel�en itt fejl�dtek ki legh�resebb iskol�i is. K�z�pfok� iskolat�pusukat �ltal�ban l�ceumnak nevezt�k, kiv�telesen koll�giumnak. A XVII.-XVIII. sz. eg�sz folyam�n els�rend� l�ceumok �lltak fenn Sopronban, Pozsonyban, K�sm�rkon, L�cs�n �s egy kiv�l� koll�gium Eperjesen. Kev�sb� jelent�s, b�r a reform�ci� kibontakoz�sa idej�n szint�n h�res luter�nus l�ceumok m�k�dtek Beszterceb�ny�n �s Selmecb�ny�n is. Sz�mos helyen voltak kisebb, partikul�ris jelleg� evang�likus k�z�piskol�k is, �gy t�bbek k�z�tt Modorban, Nagypalugy�n, G�m�rben �s Rozsny�n.

c) A helv�t hitvall�st k�vet� reform�tus egyh�z f� uralmi ter�lete kiv�ltk�ppen a t�r�k h�dolts�ggal �s az erd�lyi fejedelems�ggel szomsz�dos Tiszavid�k volt. E t�jon alakult ki S�rospatakon, Debrecenben �s Nagyv�radon a reform�tusok komplex iskolat�pusa: a koll�gium. Egyazon keretek k�z�tt folyt itt a k�z�p- �s fels�fok� oktat�s: vil�gi r�tegek humanista kim�vel�se �s lelk�szek szakk�pz�se. 1660 ut�n, amikor Nagyv�rad t�r�k uralom al� ker�lt, Kelet-Magyarorsz�gon csup�n k�t f�int�zet�k maradt a reform�tusoknak: a pataki �s a debreceni. Ezek olyan szil�rdan int�zm�nyes�ltek, hogy az ellenreform�ci� rohamai sem tudt�k megd�nteni �ket, legfeljebb �tmeneti sz�netel�sre k�nyszer�tett�k. Volt m�g az orsz�g k�z�ps� �s nyugati r�sz�n is egy-egy jeles reform�tus koll�gium: a kecskem�ti �s a p�pai. A m�sod-, harmadrend� tanint�zeteknek a XVIII. sz. m�sodik fel�ben eg�sz sora �llt fenn. Nevezetesen: a Duna-Tisza k�z�n a cegl�di, kunszentmikl�si, nagyk�r�si �s kiskunhalasi - a Felvid�k perem�n a losonci, miskolci �s sziksz�i -, a Tisz�nt�lon a nagyk�rolyi, hajd�n�n�si, mez�t�ri, szentesi, h�dmez�v�s�rhelyi, b�k�si �s nagyszalontai gimn�ziumok, illetve partikul�k. Az Alf�ld �szakkeleti peremvid�k�n pedig a losonci, illetve a m�ramarosszigeti l�ceum.

d) A k�z�pkori katolikus iskolarendszer a XVI. sz. k�zep�n a reform�ci� �s a t�r�k inv�zi� k�vetkezt�ben teljesen felbomlott. �j alapokon val� reorganiz�l�s�ra csak a XVII. sz�zadban az ellenreform�ci� kibontakoz�sa kapcs�n ker�lt sor. Vez�rszerepe volt e t�ren a jezsuita rendnek. A jezsuit�knak csaknem olyon gyorsan �s �ltal�nosan siker�lt �j k�z�p- �s f�iskol�kkal betelep�teni�k az orsz�got, mint egy �vsz�zaddal kor�bban a reform�toroknak. Tanint�zeteik tulajdonk�ppen nem k�l�n�ll� int�zm�nyek voltak, hanem rendh�zaik szoros tartoz�kai. A jezsuita k�z�piskola (schola media, schola humanitatis) vagy f�iskola (schola superior, academia, univerzitas) mindig valamely rendi sz�kh�z (residentia) vagy t�rsh�z (collegium) keret�ben m�k�d�tt. Az iskol�nak minden�tt integr�ns r�sz�t alkotta a nevel�int�zet vil�gi ifjak sz�m�ra a convictus, papjel�ltek sz�m�ra a seminarium. A XVIII. sz. k�zep�n az orsz�gban nem kevesebb, mint 29 jezsuita tanint�zet �llt fenn: Nagyszombatban egyetem (universitas), Kass�n, Bud�n �s Gy�r�tt egy-egy filoz�fiai-jogi f�iskola (academia), Bazinban, Beszterceb�ny�n, Egerben, Eperjesen, Esztergomban, Gy�ngy�s�n, Kom�romban, K�szegen, Lipt�szentmikl�son, L�cs�n, Nagyb�ny�n, P�csett, Pozsonyban, Rozsny�n, S�rospatakon, Selmecb�ny�n, Sopronban, Szakolc�n, Szatm�rn�metiben, Szegeden, Sz�kesfeh�rv�rott, Temesv�ron, Trencs�nben, Zni�v�ralj�n, Ungv�ron �s Zsoln�n egy-egy gimn�zium.

A katolikus iskolaszervezet �jj��p�t�s�nek jelent�s t�nyez�i voltak m�g a piarist�k is. Rendj�k kifejezetten k�zoktat�si c�lzattal alakult s ehhez k�pest elemi �s k�z�pfok� oktat�ssal egyar�nt foglalkozott. Iskol�ik hasonl�an a jezsuit�k�hoz, rendi t�rsh�zak (collegia) �s sz�kh�zak (residentiae) keret�ben m�k�dtek, s ugyancsak a humanista m�velts�g terjed�s�n f�radoztak. Tanint�zeteik az eg�sz orsz�gban elterjedtek, s a jezsuita int�zetekkel egy�tt s�r� katolikus iskolah�l�zatot alkottak. Sz�muk a XVIII. sz�zad III. harmad�ban 23 volt. Egy-egy gimn�ziumuk volt Brezny�b�ny�n, Debrecenben, Kalocs�n, Kecskem�ten, Kisszebenben (S�ros megye), Kaposv�ron, M�ramarosszigeten, Nagykanizs�n, Nagyk�rolyban, Nyitr�n, Magyar�v�ron, Pesten, Podolinban, Privigy�n, R�zsahegyen (Lipt� megye), Szegeden, Szempcen, Szentgy�rgy�n (Pozsony megye), Szentann�n (Arad megye), Tat�n, Tokajban, V�cott �s Veszpr�mben.

M�s szerzetesrendek csak eg�szen kiv�telesen foglalkoztak tan�t�ssal, ink�bb csak olyan helyeken, ahol egy�b t�nyez� nem volt az oktat�si feladatok ell�t�s�ra. �gy nyitottak iskol�t a ferencesek Baj�n �s Zomborban, a minorit�k Aradon, Miskolcon �s Ny�rb�torban, a domonkosok Vasv�ron, a p�losok P�p�n �s S�toralja�jhelyen, a benc�sek Modorban, a premontreiek pedig Csorn�n.

A XVIII. sz. folyam�n f�k�ppen a t�r�k uralom al�l felszabadult orsz�gr�szekben a r�mai katolikus egyh�zmegy�k sz�khelyein is l�trej�ttek f�papi alap�t�s� fels�fok� tanint�zetek, �n. l�ceumok (lycea episcopalia). Ezekben is, �pp�gy, mint a jezsuita akad�mi�kban, filoz�fiai �s jogi oktat�s folyt. K�z�tt�k legnagyobb h�rre az egri, �n. Fogl�r-f�le int�zet emelkedett.

e) A k�t g�r�g egyh�z (az ortodox is, a katolikus is) iskol�z�s ter�n messze elmaradt a t�bbi kereszt�ny k�z�ss�g m�g�tt. A humanista latin m�velts�g csak a g�r�g katolikus egyh�zba tudott lassan behatolni, az ortodox megmaradt az egyh�zi szl�v liturgikus nyelv fejl�d�sg�tl� vil�g�ban. Szellemi m�vel�d�sre csaknem a XVIII. sz. v�g�ig k�l�nben is csak a kolostorok falai k�z�tt ny�lt lehet�s�g, kiz�r�lag papnevel�si c�lzattal. A szerb, rom�n �s rut�n vil�giak m�vel�dni v�gy� elemei sok�ig m�s vall�s� latin iskol�k l�togat�s�ra k�nyszer�ltek. Csak a XVIII. sz. utolj�n kezdtek a g�r�g egyh�zak laikus-oktat�ssal is foglalkozni, legel�bb (1791-t�l) a karol�cai szerb �rseki l�ceumban. K�s�bb Ungv�ron a g�r�g katolikus rut�neknek, illetve Bel�nyesen a g�r�g katolikus rom�noknak is ny�lt egy k�z�piskol�juk.

f) 1760 k�r�l �rkezett el az az id�, amikor a kir�lyi hatalom - a felvil�gosod�s nyugat-eur�pai polg�ri eszm�inek hat�sa alatt - saj�t �rdek�ben megkezdte a feud�lis jogok �ltal sz�ttagolt k�z�pkori �llamrendszernek egys�ges racion�lis politikai int�zm�nny� val� �tszervez�s�t. Minden k�z�rdek� funkci�t az �llamnak kell k�zbe vennie! Ez volt az �n. felvil�gosult abszolutizmus egyik alapelve. A kir�lys�g ideol�gusai els�sorban a k�zoktat�s int�zm�nyeire, az iskol�kra gondoltak, m�gpedig kiv�ltk�ppen a r�mai katolikus egyh�z iskol�ira. Kimutatt�k, hogy a k