T�rt�neti helyrajz

A t�rt�neti helyrajz feladata a r�gi oklevelekben �s m�s forr�sokban r�nkmaradt helynevek, legink�bb telep�l�snevek, helymeghat�roz�sa �s egy t�j vagy orsz�g f�ldrajzi helyeinek valamely korra vonatkoz� rekonstru�l�sa. Magyarorsz�g k�z�pkori helyrajz�nak �s f�ldrajz�nak le�r�s�ra eddig h�rom jelent�s m� v�llalkozott.

1. Cs�nki Dezs�, Magyarorsz�g t�rt�nelmi f�ldrajza a Hunyadiak kor�ban I-III, �s V. k�tet. Bp. 1890, 1894, 1897, 1913. A negyedik k�tet, amely az �szaknyugati megy�ket (Esztergom, Hont, Z�lyom, Lipt�, �rva, Tur�c, Trencs�n, Bars, Nyitra �s Pozsony) tartalmazta volna, nem jelent meg. Nem jelentek meg a megy�ken k�v�li ter�letek sem, a J�szs�g �s Kuns�g, Erd�lyben Sz�kelyf�ld, Fogarasf�ld, Sz�szf�ld, Beszterce �s Brass� vid�ke, tov�bb� Bels�-Szolnok, Doboka �s Feh�r megy�k, a dr�v�nt�li v�rmegy�k k�z�l pedig Dubica, Orb�sz, Szana, Varasd, Ver�ce �s Z�gr�b megy�k. �n�ll� k�tet: Cs�nki Dezs�, K�r�s megye a XV. sz�zadban. Bp. 1893. T�rk�pek nincsenek e k�tetekben. - T�bb t�zezer oklevelet dolgozott fel. Sajnos, nem tudta teljes anyaggy�jt�s�t k�zreadni, mert m�ve terjedelm�t korl�tozt�k. Megy�nk�nt el�sz�r �sszefoglal� �ttekint�st ad, majd ismerteti a v�rakat, v�rosokat, helys�geket �s a birtokosokat. M�ve felm�rhetetlen jelent�s�g� a magyar t�rt�nelmi f�ldrajz sz�m�ra, �s m�g bel�thatatlan ideig n�lk�l�zhetetlen lesz.

2. Ortvay Tivadar, Magyarorsz�g egyh�zi f�ldle�r�sa a XIV. sz�zad elej�n, a p�pai tizedjegyz�kek alapj�n felt�ntetve. 1-2. k�tet �s T�rk�pmell�kletek I-VII. Bp. 1891-1892. Felhaszn�lta a Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia I/1 k�tet�t (Bp. 1887), amelyben ki vannak adva a roppant nagy forr�s�rt�k� 1332-36. �vi p�pai tizedjegyz�kek. Ezek az akkori Magyarorsz�g csaknem �sszes egyh�zas helyeit, vagyis pl�b�ni�it �s monostorait tartalmazz�k a gy�ri (Gy�r, Moson, Sopron �s Vas megye) �s a z�gr�bi (K�r�s, Varasd �s Z�gr�b megye) egyh�zmegye kiv�tel�vel. T�bb mint 3100 helys�g szerepel itt. Ad�z�sukb�l j�vedelm�kre �s n�pess�g�kre k�vetkeztethet�nk. Ortvay ebb�l az anyagb�l rekonstru�lta �s t�rk�pekre vet�tette az orsz�g akkori egyh�zi beoszt�s�t �s pl�b�ni�s helyeit. N�vform�i �s azonos�t�sai azonban nem mindig helyt�ll�ak.

3. Gy�rffy Gy�rgy, Az �rp�d-kori Magyarorsz�g t�rt�neti f�ldrajza. (I. k�tet): Aba�jv�r, Arad, �rva, B�cs, Baranya, Bars, B�k�s, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brass�, Csan�d �s Csongr�d megye. Bp. 1963. A m� �t k�tetre van tervezve. Sz�vegk�zti t�rk�pmell�kletekkel. 1336-ig, teh�t a m�sodik pontban eml�tett p�pai tizedjegyz�kekig bez�r�lag az �sszes egykor� okleveles �s egy�b forr�st, eml�ket felhaszn�lja. Roppant gondosan fel�p�tett �s rendszerezett m�. Megy�nk�nt kit�n� t�rt�neti f�ldrajzi bevezet�st ad.

Ezenk�v�l egyes megy�kr�l is jelentek meg feldolgoz�sok: Bak�cs Istv�n, Hont v�rmegye Moh�cs el�tt. Bp. 1971.

Bal�zs �va, Kolozs megye kialakul�sa. Bp. 1939.

B�lay Vilmos: M�ramaros megye t�rsadalma �s nemzetis�gei a megye betelep�l�s�t�l a XVIII. sz�zad elej�ig. Bp. 1943.

Fekete Nagy Antal, A Szepess�g ter�leti �s t�rsadalmi kialakul�sa. Bp. 1934.

Fekete Nagy Antal, Trencs�n v�rmegye. Bp. 1941.

Iczkovits Emma, Az erd�lyi Feh�r megye a k�z�pkorban. Bp. 1939.

Ila B�lint, G�m�r megye. I-III, k�t. Bp., 1944-46. IV. k�t. Bp. 1969.

Jak� Zsigmond: Bihar megye a t�r�k puszt�t�s el�tt. Bp. 1940.

Maksai Ferenc: A k�z�pkori Szatm�r megye. 1940.

M�lyusz Elem�r: Tur�c megye kialakul�sa. Bp. 1922.

Szab� Istv�n: Ugocsa megye. Bp. 1937.

Sajnos, a k�z�pkorn�l sokkal viszontags�gosabb 16. �s 17. sz�zad t�rt�neti helyrajza �s f�ldrajza �ssze�ll�t�s�ra eddig m�g semmif�le k�s�rlet sem t�rt�nt. Csak r�szletmunk�kban keresg�lve azonos�thatjuk t�bb-kevesebb sikerrel a 16. �s 17. sz�zadban felbukkan� kisebb helyeket. A 18. sz�zadr�l sem k�sz�lt t�rt�neti f�ldrajz, de az el�fordul� helyeket legt�bbsz�r eredm�nnyel azonos�thatjuk a sz�zad m�sodik fel�ben �s a 19. sz�zad els� fel�ben megjelent helyn�vt�rak �s t�rk�pek seg�ts�g�vel.

A legfontosabbak a k�vetkez�k:

Lipszky, Joannes: Mappa generalis Regni Hungariae partiumque adnexarum. Pest 1806. - Repertorium locorum... Budae 1808.

V�lyi Andr�s: Magyar Orsz�gnak le�r�sa ... melyben minden haz�nkb�li v�rmegy�k, v�rosok, faluk, puszt�k, uradalmak, fabrik�k, hut�k, h�morok... feltal�ltatnak. 1-3. k�tet. Buda 1796-99.

Nagy Ludovicus: Notitiae politico-georaphico-statisticae incl. Regni Hungariae, partiumque eidem adnexarorum, I-II. Buda 1828-29.

F�nyes Elek: Magyarorsz�gnak s a hozz� kapcsolt tartom�nyoknak mostani �llapotja statistikai �s geographiai tekintetben. 1-6, k�tet. Pest 1836-40.

Korabinsky, Johann Matthias: Geographisch-historisches und Produkten-Lexicon von Ungarn. Pozsony 1786.

Lexicon locorum populorum. Magyarorsz�g helys�geinek 1773-ban k�sz�lt hivatalos �ssze�r�sa. Bp. 1920.

Lerk von Treuenfeld, Ignaz: Siebenb�rgisches geographisch-, topographisch-, statistisch-, hydrographisch- und ortographisches Lexicon. 1-4. Bd. Wien 1839.

Danyi Dezs� �s D�vid Zolt�n szerk.: Az els� magyarorsz�gi n�psz�ml�l�s (1784-1787). Bp. 1960.

K�ziratos Pesty Frigyes hatalmas gy�jtem�nye: Magyarorsz�g helys�gn�vt�ra. 1-63. k�tet. 1864-89. OSZK Fol. Hung. 1114.

A t�rt�neti f�ldrajz �rt�kes �s igen gazdag forr�sai az egykor� k�ziratos t�rk�pek. Ezekr�l a k�vetkez� fontosabb t�j�koztat�k �s katal�gusok jelentek meg:

Nagy J�lia: Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r t�rk�pt�r�nak �llom�nya �s m�k�d�se (F�ldrajzi �rtes�t�, 1956.)

Az Orsz�gos Lev�lt�r �s a Hadt�rt�nelmi Int�zet lev�lt�ra t�rk�pt�r�r�l ld. Kos�ry Domonkos: Bevezet�s Magyarorsz�g t�rt�net�nek forr�saiba �s irodalm�ba I, Bp. 1970, 211-212 �s 215.

Maksay Ferenc szerk.: K�ziratos t�rk�pek a ter�leti �llami lev�lt�rakban, 1- k�tet (soksz.) Bp. 1965-

Eperjesy K�lm�n: A b�csi hadilev�lt�r magyar vonatkoz�s� t�rk�peinek jegyz�ke. Szeged 1929.

Glaser Lajos: A karlsruhei gy�jtem�nyek magyar vonatkoz�s� t�rk�panyaga. Bp. 1933.

Magyarorsz�g r�gi le�r�sai

A r�gi orsz�gle�r�sokban hi�ba keresn�nk mai �rtelemben vett f�ldrajzot, mert mind a fizikai f�ldrajz, mind az emberf�ldrajz �j tudom�ny. A r�gi szerz�k egy-egy hely, ter�let, orsz�g le�r�s�n�l minden �rdekeset elmondtak, amit �ssze tudtak gy�jteni: t�rt�neti esem�nyeket, reg�ket, mond�kat; hossz� forr�ssz�vegeket k�z�lnek, �p�letekr�l �s szok�sokr�l �rnak. Nincs m�g anyagv�logat�s. N�mely helyr�l ar�nytalanul sokat �rnak, m�sikr�l csak keveset vagy �ppen semmit. M�gis �rt�kesek sz�munkra ezek a m�vek, egyr�szt mint forr�sok, m�sr�szt ezekb�l l�tjuk, hogy mit tudtak a r�giek Magyarorsz�gr�l. A f�ldrajzi m�vek ismertet�s�vel �s �rt�kel�s�vel m�g ad�s tudom�nyos irodalmunk. Id�rendben a k�vetkez�k foglalkoztak a 16-18. sz�zadban Magyarorsz�g le�r�s�val:

A felhaszn�lt irodalom

A n�pesed�s k�p�nek megrajzol�s�hoz Danyi Dezs� �s D�vid Zolt�n szerk.: Az els� magyarorsz�gi n�psz�ml�l�s 1784-1787, Bp. 1960. �s Kovacsics J�zsef szerk.: Magyarorsz�g t�rt�neti demogr�fi�ja, Magyarorsz�g n�pess�ge a honfoglal�st�l 1949-ig. Bp. 1963. m�veket haszn�ltuk. Sajnos, ez ut�bbi, egy�bk�nt igen �rt�kes m� egyes fejezetei nem ugyanazon ter�let n�pess�gi adatait rekonstru�lj�k. A 15. sz�zadr�l �rt fejezet mell�zi a z�gr�bvid�ki Szlav�ni�t, a 16-17. sz�zadi az eg�sz dr�v�nt�li ter�letet, a 18. sz�zadi viszont figyelembe veszi az eg�sz k�s�bbi Horv�t-Szlav�norsz�got. Ily m�don a m� v�g�n k�z�lt t�rt�neti statisztikai �sszes�t�s sem ad re�lis k�pet. - A f�ldrajzi vonatkoz�sokhoz Prinz Gy. - Cholnoky J. - Teleki P.: Magyar f�ldraiz II-III. Bp. 1938, �s Bulla B. - Mend�l T.: A K�rp�t-medence f�ldrajza. Bp. 1947. - A gazdas�gi f�ldrajzhoz Berl�sz Jen�: A mez�gazdas�g �llapota. Magyar M�vel�d�st�rt�net III. 159-185 (Bp. 1939); Berl�sz Jen�: Az ipar �s kereskedelem, uo. III. 187-216; Bak�cs Istv�n: Mez�gazdas�gi fejl�d�s, uo., IV. 191-212; L�derer Emma: Ipar �s kereskedelem, uo. IV. 213-247. A hadi f�ldrajzhoz Gyal�kay Jen�: V�gv�r �s csatat�r, uo. III. 217-254. - A k�zigazgat�si f�ldrajzhoz Pesty Frigyes: Elt�nt r�gi v�rmegy�kI-II. k�tet. Bp. 1880-81. - N�methy Art�r: Magyarorsz�gi t�rv�nyhat�s�gok k�zigazgat�si beoszt�s�nak v�ltoz�sai 1526 ut�n, T�rt�neti Statisztikai K�zlem�nyek 2 (1958) 3-4. sz. 107-120. - Edel�nyi-Szab� D�nes: Magyarorsz�g k�zjogi alkatr�szeinek �s t�rv�nyhat�s�gainak ter�letv�ltoz�sai, Magyar Statisztikai Szemle 6(1928) 648-714. - A t�r�k id�k el�tti Magyarorsz�g megy�inek �s helys�geinek kit�n� t�rk�pe tal�lhat� a T�rt�nelmi atlasz, (Bp. 1963. Kartogr�fiai V�llalat, 4. kiad�s) 12-13. lapj�n. Ugyanott a k�vetkez� lapokon t�rk�pek a h�rom r�szre osztott orsz�gr�l �s a 18. sz�zadi k�zigazgat�si beoszt�sr�l.