Történeti helyrajz

A történeti helyrajz feladata a régi oklevelekben és más forrásokban ránkmaradt helynevek, leginkább településnevek, helymeghatározása és egy táj vagy ország földrajzi helyeinek valamely korra vonatkozó rekonstruálása. Magyarország középkori helyrajzának és földrajzának leírására eddig három jelentős mű vállalkozott.

1. Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III, és V. kötet. Bp. 1890, 1894, 1897, 1913. A negyedik kötet, amely az északnyugati megyéket (Esztergom, Hont, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Bars, Nyitra és Pozsony) tartalmazta volna, nem jelent meg. Nem jelentek meg a megyéken kívüli területek sem, a Jászság és Kunság, Erdélyben Székelyföld, Fogarasföld, Szászföld, Beszterce és Brassó vidéke, továbbá Belső-Szolnok, Doboka és Fehér megyék, a drávántúli vármegyék közül pedig Dubica, Orbász, Szana, Varasd, Verőce és Zágráb megyék. Önálló kötet: Csánki Dezső, Körös megye a XV. században. Bp. 1893. Térképek nincsenek e kötetekben. - Több tízezer oklevelet dolgozott fel. Sajnos, nem tudta teljes anyaggyűjtését közreadni, mert műve terjedelmét korlátozták. Megyénként először összefoglaló áttekintést ad, majd ismerteti a várakat, városokat, helységeket és a birtokosokat. Műve felmérhetetlen jelentőségű a magyar történelmi földrajz számára, és még beláthatatlan ideig nélkülözhetetlen lesz.

2. Ortvay Tivadar, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. 1-2. kötet és Térképmellékletek I-VII. Bp. 1891-1892. Felhasználta a Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia I/1 kötetét (Bp. 1887), amelyben ki vannak adva a roppant nagy forrásértékű 1332-36. évi pápai tizedjegyzékek. Ezek az akkori Magyarország csaknem összes egyházas helyeit, vagyis plébániáit és monostorait tartalmazzák a győri (Győr, Moson, Sopron és Vas megye) és a zágrábi (Körös, Varasd és Zágráb megye) egyházmegye kivételével. Több mint 3100 helység szerepel itt. Adózásukból jövedelmükre és népességükre következtethetünk. Ortvay ebből az anyagból rekonstruálta és térképekre vetítette az ország akkori egyházi beosztását és plébániás helyeit. Névformái és azonosításai azonban nem mindig helytállóak.

3. Győrffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (I. kötet): Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. Bp. 1963. A mű öt kötetre van tervezve. Szövegközti térképmellékletekkel. 1336-ig, tehát a második pontban említett pápai tizedjegyzékekig bezárólag az összes egykorú okleveles és egyéb forrást, emléket felhasználja. Roppant gondosan felépített és rendszerezett mű. Megyénként kitűnő történeti földrajzi bevezetést ad.

Ezenkívül egyes megyékről is jelentek meg feldolgozások: Bakács István, Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971.

Balázs Éva, Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939.

Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Bp. 1943.

Fekete Nagy Antal, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934.

Fekete Nagy Antal, Trencsén vármegye. Bp. 1941.

Iczkovits Emma, Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp. 1939.

Ila Bálint, Gömör megye. I-III, köt. Bp., 1944-46. IV. köt. Bp. 1969.

Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940.

Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. 1940.

Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922.

Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937.

Sajnos, a középkornál sokkal viszontagságosabb 16. és 17. század történeti helyrajza és földrajza összeállítására eddig még semmiféle kísérlet sem történt. Csak részletmunkákban keresgélve azonosíthatjuk több-kevesebb sikerrel a 16. és 17. században felbukkanó kisebb helyeket. A 18. századról sem készült történeti földrajz, de az előforduló helyeket legtöbbször eredménnyel azonosíthatjuk a század második felében és a 19. század első felében megjelent helynévtárak és térképek segítségével.

A legfontosabbak a következők:

Lipszky, Joannes: Mappa generalis Regni Hungariae partiumque adnexarum. Pest 1806. - Repertorium locorum... Budae 1808.

Vályi András: Magyar Országnak leírása ... melyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fabrikák, huták, hámorok... feltaláltatnak. 1-3. kötet. Buda 1796-99.

Nagy Ludovicus: Notitiae politico-georaphico-statisticae incl. Regni Hungariae, partiumque eidem adnexarorum, I-II. Buda 1828-29.

Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1-6, kötet. Pest 1836-40.

Korabinsky, Johann Matthias: Geographisch-historisches und Produkten-Lexicon von Ungarn. Pozsony 1786.

Lexicon locorum populorum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp. 1920.

Lerk von Treuenfeld, Ignaz: Siebenbürgisches geographisch-, topographisch-, statistisch-, hydrographisch- und ortographisches Lexicon. 1-4. Bd. Wien 1839.

Danyi Dezső és Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960.

Kéziratos Pesty Frigyes hatalmas gyűjteménye: Magyarország helységnévtára. 1-63. kötet. 1864-89. OSZK Fol. Hung. 1114.

A történeti földrajz értékes és igen gazdag forrásai az egykorú kéziratos térképek. Ezekről a következő fontosabb tájékoztatók és katalógusok jelentek meg:

Nagy Júlia: Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának állománya és működése (Földrajzi Értesítő, 1956.)

Az Országos Levéltár és a Hadtörténelmi Intézet levéltára térképtáráról ld. Kosáry Domonkos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I, Bp. 1970, 211-212 és 215.

Maksay Ferenc szerk.: Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban, 1- kötet (soksz.) Bp. 1965-

Eperjesy Kálmán: A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged 1929.

Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp. 1933.

Magyarország régi leírásai

A régi országleírásokban hiába keresnénk mai értelemben vett földrajzot, mert mind a fizikai földrajz, mind az emberföldrajz új tudomány. A régi szerzők egy-egy hely, terület, ország leírásánál minden érdekeset elmondtak, amit össze tudtak gyűjteni: történeti eseményeket, regéket, mondákat; hosszú forrásszövegeket közölnek, épületekről és szokásokról írnak. Nincs még anyagválogatás. Némely helyről aránytalanul sokat írnak, másikról csak keveset vagy éppen semmit. Mégis értékesek számunkra ezek a művek, egyrészt mint források, másrészt ezekből látjuk, hogy mit tudtak a régiek Magyarországról. A földrajzi művek ismertetésével és értékelésével még adós tudományos irodalmunk. Időrendben a következők foglalkoztak a 16-18. században Magyarország leírásával:

A felhasznált irodalom

A népesedés képének megrajzolásához Danyi Dezső és Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787, Bp. 1960. és Kovacsics József szerk.: Magyarország történeti demográfiája, Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Bp. 1963. műveket használtuk. Sajnos, ez utóbbi, egyébként igen értékes mű egyes fejezetei nem ugyanazon terület népességi adatait rekonstruálják. A 15. századról írt fejezet mellőzi a zágrábvidéki Szlavóniát, a 16-17. századi az egész drávántúli területet, a 18. századi viszont figyelembe veszi az egész későbbi Horvát-Szlavónországot. Ily módon a mű végén közölt történeti statisztikai összesítés sem ad reális képet. - A földrajzi vonatkozásokhoz Prinz Gy. - Cholnoky J. - Teleki P.: Magyar földraiz II-III. Bp. 1938, és Bulla B. - Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Bp. 1947. - A gazdasági földrajzhoz Berlász Jenő: A mezőgazdaság állapota. Magyar Művelődéstörténet III. 159-185 (Bp. 1939); Berlász Jenő: Az ipar és kereskedelem, uo. III. 187-216; Bakács István: Mezőgazdasági fejlődés, uo., IV. 191-212; Léderer Emma: Ipar és kereskedelem, uo. IV. 213-247. A hadi földrajzhoz Gyalókay Jenő: Végvár és csatatér, uo. III. 217-254. - A közigazgatási földrajzhoz Pesty Frigyes: Eltűnt régi vármegyékI-II. kötet. Bp. 1880-81. - Némethy Artúr: Magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai 1526 után, Történeti Statisztikai Közlemények 2 (1958) 3-4. sz. 107-120. - Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai, Magyar Statisztikai Szemle 6(1928) 648-714. - A török idők előtti Magyarország megyéinek és helységeinek kitűnő térképe található a Történelmi atlasz, (Bp. 1963. Kartográfiai Vállalat, 4. kiadás) 12-13. lapján. Ugyanott a következő lapokon térképek a három részre osztott országról és a 18. századi közigazgatási beosztásról.