„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Gy.T.!
Sokszor hallunk ilyen megállapítást: halála előtt senkit se nevezz boldognak! Az ennek a mondásnak az értelme, hogy itt e földön nincs, ne is keress igazi boldogságot. Vajon, aki meghalt: azt már boldognak lehet nevezni? És csupán azt? Minden kérdésből további kérdések születnek. „Ha nem lehetek boldog: mi a célja a földi életnek; ha mégis lehetséges földi boldogság, mi ennek a titka? Hogyan lehetek boldog?”
Egyáltalán nem könnyű ezekre a kérdésekre megfelelni. Az emberi szó különben is csak találgatás. Hallgassunk hát a felülről jövő szóra; vegyünk Isten igéjéből tanítást és igaz vigasztalást.
I.
A Jelenések Könyvének írója a mennyből jövő szózatot hall, amit megért belőle, azt kell megírnia: „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket.”
Ebből a mondatból rendszerint csak az első felét vesszük tudomásul: „Boldogok a halottak!” Sok temetésen halljuk a megpihent testvérről: Ő már boldog! Több fájdalmat nem érez. A halál mindent jól elrendezett. Mintha a boldogsághoz semmi más nem volna szükséges, csak az, hogy meghaljunk. Testvérek, önmagukat álltatják ezzel az emberek, éppen azért, mert csak a felét ismerik az igazságnak! A féligazság pedig tévútra visz! A Szentírás sehol sem tanít arról, hogy a halál magában véve boldogság lenne. A halál büntetés. A Biblia szerint „a bűn zsoldja a halál!” Nekünk tehát a teljes igazságra kell figyelnünk. Ebben a tekintetben három dolgot mond nekünk Isten kijelentése. Figyeljünk reá!
II.
Az ige azokat nevezi boldogoknak, akik az Úrban halnak meg. Milyen emberek ezek? Olyanok, akik míg e földön éltek, az Úrban éltek. Hit és szeretet kapcsolta őket egybe. Isten felé a hit, az embertársak felé pedig a szeretet.
Az ilyen emberek amikor meghalnak, az Úrban halnak meg. Aki viszont Isten nélkül él földi életében, nem lehet boldog a meghalás útján. Világos tehát az ige tanácsa: aki szeretne boldog lenni ez élet után, annak idejében meg kell tanulnia az Úrban való életet!
Mi úgy ismertük Cs.M.-né szül. K.E. testvérünket, mint aki az Úrban élte le élete 75 esztendejét. Honnan tudjuk ezt? Hiszen a hit az ember legszemélyesebb, legbensőbb ügye! Valóban így van. De a hitnek gyümölcsei vannak. Mi pedig, akik ismerhettük, láttuk a mi nőtestvérünk hitét. Sokan látták őt beteg testvérei mellett, akiket rövid időközben egymás után elsiratott, - alig egy esztendővel ezelőtt…
Mi tanúi voltunk istenfélő, családszerető, munkatársait megbecsülő életének, hivatalbeli buzgóságának, felebarátait szerető, szolgáló, segítő életfolytatásának. Ezek mind az Úrban való életnek a jelei. Cs.M.-né testvérünk ismerte az ő Urát, Jézus Krisztust; magát az Ő megváltott juhának vallotta, Mesterét szeretetszolgálatban követte, és elmondhatjuk: aki így él a földön, arra nézve igaz az ige megállapítása: Boldogok az ilyen halottak; akik itt, a földön az Úrban élnek, azok valóban az Úrnak halnak meg.
III.
Az ilyenek földi élete utáni sorsáról mondja Istennek a szava: „megnyugosznak fáradságuktól”. Megszűnik a földi, verejtékes munka, de megnyugosznak a hitük miatt elszenvedett fáradságuktól is.
Az Úrban való nyugalom titka ezen a földön is az Úrral való életben van. Isten gyermekei részt vesznek az Ő munkájában, s ennek jutalmaként elnyerik a mennyei békességre való eljutást. Ennek az ígéretnek kettős értelme van. Az egyik: az Úrban reánk bízott munkát el kell végezni. A második: véghez kell vinnünk üdvösségünk dolgait is. a halál ugyanis véget vet nemcsak a földi munkának, de az üdvösségért való munka lehetőségének is. ezért kell bölcsen felhasználnunk ezt a földi életet.
Isten erre a szolgálatra 75 esztendőt ajándékozott szolgálóleányának. Ellátta útravalóval: szerető szülők, jóságos testvérek, 31 éven át gondoskodó hitvestárs, drága gyermekek, unokák; özvegyi sorsának két évtizedében pedig lelki családként szerető munkatársi közösség vette őt körül. - Isten ajándékai nem maradtak eredmény nélküliek életében, hiszen mindig híven sáfárkodott azokkal. Ötvenöt évi hűséges fáradozás után most már megnyugodott munka okozta fáradságaitól.
IV.
Igénknek harmadik üzenete :”…és az ő cselekedeteik követik őket.” Nevüket, emléküket megőrzik közeli szeretteik. Cs.M.-né emléke elsősorban a Ti szívetekben fog élni, Gyászoló Szerettei! (itt jön a búcsúvétel) - Emléke bennetek, köztetek fog élni. Csak ennyi? A Szentírás bizonysága szerint nem csak ennyi. A mi Teremtőnk örök életre teremtett bennünket. Földi életünkben erre az örök életre nyerünk elhívást. Reménységünk szerint drága halottatok immár meglátta, megtalálta földi szolgálatának jutalmát, eredményét. Az ige biztatása nekünk szól, akik még itt élünk és munkálkodunk: fáradozzunk híven abban, amiben elhívást nyertünk; munkánk nem hiábavaló az Úrban. Egykor mi is megnyugszunk fáradságunktól és cselekedeteink követnek minket és bizonyságot tesznek mellettünk az ítéletben.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére