„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Gy.T.!
Hitünknek a valósága akkor mutatkozik meg, amikor próbáltatás alá esik. Életünk legnagyobb próbatétele: a halál okozta gyász, elválás fájdalma. Ekkor kiderül, hogy valóságos-e a mi hitünk? Meg tudunk állni ezen a fundamentumon? A világias, hit nélküli álláspont ez: minden élő az enyészet, a halál felé halad. Az öregedés meg a halál meg nem fordítható folyamat. Élünk - és azután meghalunk. Az életből csak a halál felé vezet az út.
A hit bizonyságtétele egy fordított vonalról beszél. Azt mondja el, hogy úgy, ahogy vagyunk, testi születésünknél fogva a halálban vagyunk. Rajtunk van, minden emberen, a bűnnek az átka. Isten mindenkit megtérésre hív. Jézus pedig egyenesen azt a követelést hangoztatja, hogy mindenkinek újjá kell születnie; e nélkül senki meg nem láthatja az Isten országát. Míg a hitetlen, óemberi élet az életből a halál felé halad, úgy halad az újjászületett ember élete a halálból az élet felé.
A hitetlenség ezt vallja: legnagyobb hatalom a halálé. A hit szava pedig ezt hangoztatja: a halál immár legyőzetett hatalom. Mi győzi le a halált? A szeretet. Halljuk csak: „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életre, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.”
Elsődleges értelemben azt jelenti ez, hogy Isten atyai szeretete testet öltött Jézus Krisztusban. Jézus Krisztus alászállott a mennyből, emberi testet öltött érettünk, hogy az emberi testben hordozza el mindenek bűne büntetését a kereszten. Ő mondotta a bűnbánó léleknek: Ma velem leszel a paradicsomban. Ő az, Aki ezt igéi minden követőjének: Aki szereti atyjafiát, az már most általment a halálból az életre. Aki nem szeret, az a halálban marad. Ez a kijelentés ad nekünk, hívőknek, vigasztalást az élet minden nyomorúságában. De ugyanez az ige szólít fel mindenkit a nagy felelősségre: vigyázz, ember, itt e földi létben dől el az örökkévaló sorsod!
II.
Ezzel a vigasztaló isteni üzenettel állhatunk elköltözött nőtestvérünk koporsója mellé. Isten szeretett gyermeke volt. Mennyei atyánk szeretetét megtapasztalta már gyermek- és ifjúkorában is: a meleg szülői otthonban, testvérei szeretetében. Élete delén ugyancsak Urunk végtelen szeretete vette körül áldással és örömmel. Több mint fél évszázadot élhetett boldog házasságban, öt gyermeknek adhatott életet és nevelhetett fel. Az egészség és a munkabírás szintén Isten kiváltképpeni áldása volt. Isten szeretetét nem tartotta meg önmagának, hanem visszasugározta: tovább osztotta szerettei között. Mindig annál a gyermekénél volt, ahol nagyon szükség volt a jelenlétére, segítségére. Csupaszív, áldozatkész anyaként emlegettétek, aki nemcsak vérszerinti gyermekeit szerette nagyon, de azokat is, akik gyermekei után lettek gyermekeivé: menyeit és vejeit. „Aki szereti atyjafiát, immár általment a halálból az életre”. Valóban ezt láthattátok: mintha máris a mennyei életet élte volna köztetek. Szerette az ő atyjafiait. E szeretet által nyert erőt lelki és testi szenvedéseinek elhordozására. A lelki nagy szenvedést 14 évet élt leányának elvesztése volt. A testi szenvedést életének legutóbbi fél esztendeje jelentette. Szenvedéseit béketűréssel hordozta. Szerette atyjafiait tágabb körben is: anyatársait ápolta, gondozta. Aki csak közelében élt, azt besugározta szolgáló szeretetének meleg fényével.
Reménységünk szerint: immár általment a halálból az életre. Ezzel a reménységgel búcsúzzatok el tőle (búcsúvétel). Ravatala mellett fogadjátok meg, hogy a szeretet útján jártok ti is, hogy az örök életre általmehessetek már e földi életben. Urunk ígérete erre mindenikünknek lehetőséget ad.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
